Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-16 / 11. szám
f NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Debreczeni István polgármester szólalt fel ezután és hangsúlyozta, hogy ezúttal csak arról van szó, hogy az épitési költségvetés megállapittassék s hogy az államsegély iránti kérvény beadása elhatároztassék. Az a kérdés, hogy a színkör hová építtessék, csak később lesz megállapítandó. Baudisz Jenő szerint a színkör szabad helyre építendő, tehát sem a régi városháza, sem a Strósz-féle telek nem alkalmasak, mindkét telek ára magas és nem megfelelő, ezért czél- szerübb a régi városházát eladni és megcsinálni a szabályozást, még ha nehány ezer koronával igy többe is kerülne a színkör, mert azt pótadó nélkül meg lehet csinálni. Dr. Adler Adolf szerint a képviselőtestület kimondotta egyhangúlag, hogy a színkör felépítendő, ezt a határozatot tehát végre kell hajtani akármily összegű államsegélyt nyerünk is s ha kevesebbet kapunk, ha a drága telkekre pénzünk nincs, meg kell szerezni a régi kaszinótól a telket, melyet meg lehet szerezni 4000 koronáért, de lehet, hogy ingyen megkapjuk s akkor oda kell építeni a színkört, a hol volt, miért is indítványozza, hogy a régi kaszinó telke is felvétessék azon telkek közzé, a melyek valamelyikére a színkör felépítendő lesz. Nagy László feltétlenül a Kölcsey- utcza szabályozása és a színkör oda- épitése mellett foglalt állást. Dr. N. Szabó Albert szintén a kisajátítás és a színkörnek a Kölcsey- utcza végére való elhelyezése mellett kardoskodott, minthogy a régi városháza telke legalább 30,000 koronát ér, a Strósz-féle telek vételára 21,000 K s igy legfeljebb 5000 koronával fog többe kerülni a kisajátítás, a mivel azonban igen Sokat lendítettünk város- szépitési szempontból a jelzett városrészen. Bordás Imre nem tartja helyesnek sem a kisajátítást, sem a régi városháza telkének színkör helyéül való fel- használását, mert mindkettő drága dolog, hanem azt óhajtja, hogy a színkör a jelenlegi óvodatelken építtessék fel. Polgármester erre felvilágosításul jelzi, hogy a kérdéses telek polgári fiúiskola helyéül van lekötve s remélhetőleg az iskola a jövő évben létesit- tetni fog. Ezek után a szinkörépités költség- vetése — telek és belső berendezés nélkül — 70,000 koronával egyhangúlag elfogadtatott, a színkör helyéül a régi városháza telke, a Strósz-féle telek, a Nagyhajduváros- és a Kölcsey-utcza végén eszközlendö kisajátítás által nyerendő, valamint a régi kaszinó telekből veendő telek, illetve ezen telkek valamelyike jelöltetett ki, a telekvétel ügyében azonban a képviselőtestület ezutta még nem határozott, hanem megbízta polgármestert, hogy 35,000 K államsegély utalványozása iránt a belügyminiszterhez a város nevében kérvényt adjon be; a Báthory és Jelűnek-féle utczanyitási alapok tekintetében ez idő szerint a határozathozatalt mellőzte, a törzsvagyonként kezelt földvételárnak a szinkörépitési tökéhez leendő csato- í lása tekintetében pedig a névszerinti szavazás megejtetvén, — tekintettel arra, hogy 60 képviselőtestületi tag! igennel, 25 pedig ellene szavazott s igy a törvény által előirt többség nem volt meg, ezen ügy újbóli tárgyalása a folyó évi ápril hó 16-án tartandó közgyűlésre újból kitüzetett. A svábrész tulajdonát képező, a nagykárolyi 144. számú telekjegyzö- könyvben felvett ingatlanra vonatkozó telekkönyvi helyesbítéséhez való hozzájárulás iránti kérelem vétetvén ezután tárgyalás alá, a jogügyi és pénzügyibizottság véleménye az volt, hogy a kérelemnek hely adassák, a svábrésznek a kérdéses ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga elismertessék, az átírás, illetve a telekkönyvi helyesbítés megengedtessék és felhatalmaztassék polgár- mester, hogy a megfelelő nyilatkozatot adja ki, minthogy azonban ingatlan vagyon átírásának megengedéséről volt szó s a képviselőtestület tagjai a törvény által előirt számban jelen nem voltak, ezen kérdés is a f. évi ápril hó 16-án tartandó rendkívüli közgyűlésre tárgyalásra újból kitüzetett. A nagykárolyi 266. számú telek- jegyzőkönyvben 302. hrsz. alátt felvett honvédutczai 5. számú teleknek utcza- szabályozás czéljaira leendő kisajátítása — minthogy az egyik tulajdonos idö- közileg elhalt s a tulajdonjog kérdése hagyatéki utón tisztázandó — ennek bekövetkeztéig elhalasztatott. Ezután a belügyminiszter által jóváhagyott húsvágási szabályrendelet ki- hirdettetett s kimondotta a képviselőtestület, hogy az folyó évi ápril hó 1-én életbe lép, miért is az a lapban közzéteendő s egy nyomtatott példánya a mészárosoknak és henteseknek megküldendő. Bemutattatott ezután a m. kir. köz- igazgatási bíróság ítélete, mely szerint ez arra kötelezte a várost, hogy a Lamarche Albert fürészgyártulajdonos- tól illetéktelenül beszedett kövezetvám czimén 6,888 K 80 fillért 30 nap alatt térítsen vissza. A képviselőtestület a pénzügyi és jogügyi bizottság javaslatának elfogadása mellett elhatározta a kérdéses összeg visszafizetését, egyidejűleg polgármester elnöklete alatt Bing Mór, Nonn Gyula, Rooz Samu és Schuszterits Ferencz képviselőtestületi tagokból álló ezen ügyben eljárt bizottságot megbízta azzal, hogy a nagy- károly—mátészalka—csapi vasút építőijével megejtendő tárgyalás alapján állapítsa meg, hogy ezen vállalkozó fizetett-e kövezetvámot oly tárgyak után, melyek szállításánál a városi utakat nem vette igénybe, igenlő esetiéiül, mint alul, de sohasem duzzasztották az államkincstárt tökekamatadó czimíi ön- i kéntes járulékaikkal. Mind e téren napjainkig bámulatos haladás észlelhető, mi annyira; közismert dolog, hogy még a verebek is erről csiripelnek. Csiripeljenek hát a verebek, én másról csiripelek! Tekintsük a közbiztonsági viszonyok s a { jogérzék fejlődését. A betelepülő ősök büszkék lehettek községük példás személy- s vagyonbiztonságára. Nem volt szükségük hivatalos éjjeli örökre, minden 18—22 éves ifjú született díjtalan éjjeli őr volt, esti 9-től a hajnali órákig ott őrködött a Kerli imá- dottjának, Schatzi-jának ablaka alatt, azaz fenstrált, miközben epedő tekintettel szavalta1 el a „rózsabimbó és a méh“-vö\ szóló szerel- j mes zöngeményeit és mosta tisztára nedves j csókjaival Schatzi-jának az ablak rácsozat közt lecsüngő izes kacsóit. 30—40 lovag fenstrált állandóan, ez idő alatt közveszélyes elém nem lopódzhatott a faluba, ott gaztett elő nem fordulhatott, hisz 30 ifjú ébren őrködött, hogy hirtelen kitörő tűz esetén is kéznél legyen. Az államhatalom tapintatlan s önző közbelépése azonban 1880. táján megszüntette ez ideális platói állapotokat u. i. sok állásnélküli diplomás embere lévén, I gondoskodnia kellett számukra szinekuráról s azért kötelezőleg behozta a díjazott hivatalos bakteri intézményt; természetesen jó embereit ültetve e jövedelmező állásokba. Falunk is megkapta a maga bakterét, kit ifjúink érthető ellenszenvvel fogadtak, gyű- j löltek s leköszönésre bírni iparkodtak. Ennek tudható be, hogy az éber éjjeli őrnek hivatalos működése közben tudtán kívül hol fé- i lelmes alabárdja, hol zsebórája, hol gubája, pipája, tülke, burnótszelenczéje, vagy ridi- külje lopódolt el, sőt mint közel várható 1 újságot emlegették magának a bakternek legközelebbi ellopatását is. A hivatalára kényes férfiút, kit a rossz nyelvek elég méltatlanul hivatalos hanyagságról s álomkórról vádoltak, mélyen sértették e nemtelen rágalmak s hogy saját ellopatását megelőzze, megrongált idegzetére s gyotnorgörcscsel komplikált csuzos bántalmaira hivatkozva a szolgálati szabályzat 28. §. 15. pontja értelmében beadta lemondását s végkielégítése ; és a szolgálati érdemkereszttel való kitüntetése iránti kérvényét; rosszindulatú vádlóin pedig úgy állt bosszút, hogy most már mint nem hivatalos személyiség, fáskamráját ellenfeleinek udvaráról éjjelenkint elcsempészett .tüzelőfával rakta teli. Le a kalappal e ne- [ mes férfiú előtt! ki megvetve a párbajnak koczkázattal járó s ép azért nemtelen esélyeit, a párbajellenes szövetség inteuczióihoz híven-sokkal gyakorlatibb és előkelőbb módon vett magának elégtételt rosszakarói felett. (Folyt, köv.) ben felhatalmazta a bizottságot arra, hogy az ilykép fizetett összegeket téríttesse vissza. Egy nyilvános órának a városháza épületén leendő felállítása ügyében a képviselőtestület a jogügyi és pénzügyi bizottság véleményének elfogadásával elhatározta, hogy miután a városháza e czélra nem alkalmas a városházi óra felállítását mellőzi. Ezután előterjesztetett vármegyei alispánnak az állati hullák ipari feldolgozásához való „Digestor“ nevű készülék beszerzése tárgyában kelt rendeleté. A képviselőtestület — tekintettel arra, hogy a készülék még nincs kipróbálva s hogy az különben is igen drága — a pénzügyi bizottság javaslatához képest a készülék megrendelését ezúttal mellőzni határozta. A folyó évi február havi pénztár vizsgálati jegyzőkönyv bemutattatván, — tekintettel arra, hogy különös intézkedés szükségessége fel nem merült, — az tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. Végül tárgyaltatott polgármesternek a vízhiány pótlása tárgyában teendő intézkedés iránti előterjesztése. Ugyanis tekintettel arra, hogy a kutakban a viz 10—-90 cmter között váltakozik s igy elegendő viz nincsen a melylyel tűz esetén a tűzoltók dolgozhatnának, polgármester' indítványozza, bízassák meg a tanács 4 közkút készíttetésével és utasittassék a felmerülő költségek fe- dezhetése czéljából pótköltségvetés készítésére és előterjesztésére, addig is azonban mig a 4 közkút elkészül, a Károlyi uradalom intézösége, a vasúti állomásfönök és a gözfürdötulajdonos kerestessenek meg az iránt, hogy tűzvész esetén kutaikat bocsássák a tűzoltóság rendelkezésére. A pénzügyi bizottság polgármester előterjesztését ajánlotta elfogadásra. Komódi Lajos a háztulajdonosokat óhajtotta arra köte- leztetni, hogy kútjaikat mélyítsék s ak-1 kor nincs szükség a közkutakra, Kun István artézi kutat kívánt furatni. Csipkés András és Fürth Ferencz a köz- kutak létesítése mellett érveltek, mig Lochmayer Márton a kutmélyitést sza- bályrendeletmódositással óhajtotta keresztülvinni. A vita berekesztése után polgármester elrendelvén a szavazást, ekkorra a képviselőtestületi tagok egy- része már eltávozott, miért is a 105 jelen volt tagból már csak 40-en maradtak a gyűlésen, a 40 szavazatból pedig csak tizen szavazván a pénzügyi bizottság javaslata mellett, har- tnincz képviselőtestületi tag pedig ellene, igy polgármesternek négy újabb közkút létesítése iránt tett indítványa mellöztetett. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adóit, Csipkés András, Serly Ferencz, Dr. Serly Gusztáv és Szabados Pál képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. HvdZdrczi-ULe ±5A magyar szabadság hajnalhasadásának nagy ünnepét városunk is kegyelettel ünnepelte meg, bár külsőleg nagyobb részvételre számítoltunk. A középületeket nemzetiszinü zászlókkal díszítették fel, de magán házakon alig itt-ott lehetett egy-egy zászlót látni, pedig e nagy nap emléke megérdemelné azt, hogy örömünknek, részvétünknek külsőleg is kifejezést adjunk. Mert e nap valódi nemzeti ünnep, mert 1848 márczius 15-én születtek meg azok az alaptételek, a melyek a mai alkotmányos Magyarország alapját képezik. S mig a főváros ezen a napon díszbe öltözik, addig itt a vidéken, különösen nekünk, a magyarság végvárában, hatványozott mértékben kell ünneplésünknek kifejezést adnunk. Hazafias kereskedőink nagy része kirakatait Kossuth-képekkel s egyéb a szabadság- harczra emlékeztető képekkel, nemzetiszinü szövetekkel díszítették fel, mi mindenesetre dicséretükre válik. 1. Istentiszteletek. Az ünnepségek reggel 9 órakor a róm. kath. templomban vették kezdetüket, hol ünnepi szentmise volt. A misén megjelentek az összes hatóságok tisztikara s az összes kath. iskolák mindkét nembeli tanuló-ifjusága és nagyszámú ájtatoskodó közönség, mely egészen megtöltötte a tágas templomot. Az ünnepi misét Hám József fögimn. igazgató mondotta Boros Antal, liády József és Varjas Endre fögimn. tanárok segédlete mellett. Délelőtt 10 órakor az ev. ref. templomban volt istentisztelet, hol szintén igen számosán vettek részt. Ujlaky Miklós segédlelkész megható szép imát mondott a nagy nap emlékére. A róm. kath. templomban tartott mise után a városi tornacsarnokba vonult a közönség, hol a főgimnáziumi ifjúság Kölcsey- önképzőköre tartott ünnepélyt, melyről a következőkben számolunk be: 2. A főgimnázium ünnepélye. A főgimnázium hazafias ifjúsága is kegyelettel áldozott a vér nélküli forradalom halhatatlan bajnokai, herosai emlékének. Ünnepet rendezeti, hogy lerója háláját azon félistenek iránt, kik minden alkotmány talpkövét, alapját, a gondolat és sajtószabadságot szabadították meg bilincseiktől és pedig nem dúló csaták közepette, hanem a lelkesedés, az öröm mámorában úszó nép segítségével, a népfenség elismertetésével, létrehozván igy Márczius Idusát, mely minden igaz magyar szemében szent ünnep, a feltámadás napja. A matinéét az énekkartól énekelt „Hymnus“ nyitotta meg. A közönség mély áhítattal szivében állva hallgatta végig a Niklos János szakszerű vezetésével pre- czizül és összhangzóan előadott imát, melyet Szalay Károly Vili. o. t. önképzőköri elnök megnyitó beszéde követett. A szépen megszerkesztett, nemes ideákkal telt s a piaristák hazafias neveléséről tanúskodó beszédet elég ügyesen mondotta el. Ezután Jakab Tibor Vili. o. t. szavalta el a „Nemzeti dal“-t érzésteljesen és kellő hanghordozással. Majd a fögimn. zenekar játszotta János vitézből a „Furulya nóta“ ez. dalt igen csinosan és teljes harmóniával. Az 5-ik számot Kepecs Miklós felolvasása képezte, ki saját szerzeményű s „Petőfi szerepe a szabadságharcz- ban“ czimíi munkáját olvasta fel, általános tetszést keltve a remek kidolgozású, szép idézetekkel telt s az egész szabadságharcz rövid történetét Petőfi életének fontosabb mozzanatai körében magában foglaló dolgozatával. Valóban megérdemli a dicséretet. A „Búcsú a hazától“ ez. darab eléneklése után Eröss Tibor IV. o. t. Pósa Lajos „A haza“ czimíi költeményét szavalta el. Az értelmes és ügyes szavalatot megtapsolták. 8-ik szám gyanánt a zenekar játszott egy darabot, melynél azonban az összevágó előadás hiányzott. Falussy Alajos VIII. o. t. szavalta ezután Ábrányi Emil „Márczius Idusán“ czimíi költeményét, átérezvén annak minden szavát és helyesen adván vissza a benne foglalt érzelmeket. Most a „Szózat“ eléneklése következett, melyet a közönség szintén állva hallgatott meg, majd pedig Komáromy István Vili. o. t. zárta be az Önképzőkör ezen díszüiését, lendületes szavakkal ecsetelvén Márczius Idusának nagy jelentőségét és esküre szólitván fel tanulótársait, hogy mindig a haza javán fognak munkálkodni, mire a zenekar által előadott Rákóczi-induló fejezte be a szépen sikerült ünnepélyt. 3. A polgári olvasókörben. Az ünnepség harmadik része a polgári olvasókör nagytermében este 7 órakor folyt le, melyet az érdeklődő közönség egészen elfoglalt. A dalárda éneke volt a műsor első száma, mely a tőle már megszokott preczi- zitással énekelte el a „Talpra magyar“-t. Azután Nagy Elek szavalta el lelkesen és sok tapsot aratva Petőfi „Nemzeti dal“-át. Majd Dr. Kovács Dezső értékes és nagy figyelemmel hallgatott felolvasása következett. Márczius 15-ének nagy jelentőségét nem a nemzeti, hanem a közjogi vívmányok terén méltatta. Kiemelte különösen az 1848. évi III. és IV. t.-czikkot, a felelős parlamentet, kormány és népképviseletet s ezeknek jelentőségét tárgyazta, A mindvégig lelkes felolvasást zajos tapsokkal honorálta a közönség. Befejezte a műsort a dalárda által elénekelt „Hymnusz“, melyet a közönség állva hallgatott végig. 4. Társasvacsora. A fentebbi műsort mintegy 200 teritékü társasvacsora követte, melynek nagy érdekességet kölcsönzött, hogy azon megjelent kerületünk országgyűlési képviselője, Gróf Károlyi István is. A nemes gróf kizárólag e czélból érkezett közénk az esteli gyorsvonattal. Szűnni nem akaró zugó éljenzés és tapsok fogadták a megjelenő képviselőt, ki az asztalfön Debreczeni István polgármester és Dr. Adler Adolf függetlenségi pártelnök között foglalt helyet. A felköszöntők sorát Debreczeni István polgármester nyitotta meg, ki a királyért emelt poharat. E pohár- köszöntőt a közönség állva hallgatta meg. Azután Dr. Adler Adolf igen szép és átgondolt beszédben Kossuth Lajos szellemének fenmaradásáért ürítette poharát. Nemeslóthi Szabó Albert az 1848 márczius 15-iki vívmányok legnagyobbjáért, a sajtószabadságért
