Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-16 / 7. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE A szinkörépitésre szánt alapok kö­zött van a Báthory és Jelűnek Rőza- féle utczanyitásra tett alapítvány is. Ha az alapítványt tevők tervét meg nem valósíthatva, rendeltetésétől eltérő czélra akarjuk fordítani az összeget, fordítsuk egy másik utczának kiegye- nesitésére, mi által legalább más mó­don teszünk eleget alapítók inten- tióinak. Most csak az utczakisajátitásra fek­tettünk fő súlyt, egy másik czikkben fölvetjük azt a kérdést, hogy nem le- hetne-e a Strősz-féle telket más köz­épületnek megfelelőbben felhasználni. Sch. K. HÍREK. — Személyi hírek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja f. hó 9-én este vissza­érkezett Budapestről, 10-én elnökölt a köz- igazgatási bizottság ülésén és f. hó 11-én visszautazott a fővárosba. — Károlyi György gróf, országgyűlési képviselő, f. hó 9-én este hazaérkezett a fővárosból, résztvett f. hó 10-én a közigazgatási bizottsági ülésen és f. hó 11-én visszautazott a fővárosba. — Miniszteri elismerés. A földmivelés- ügyi miniszter Félegyházi Ferencz szatmár- németii, Jeszenszky Béla borhidi, Gerber Ödön szinérváraljai. Mik Gábor nagysomkuti, Tóth Endre gencsi, Stróbentz Péter érend- rédi, Bornemissza István nábrádi, Nagy Ottó fehérgyarmati, Bónis Károly kölesei, Széli György avasujvárosi, Beszedits Vilmos sár- közujlaki, Boér Endre mezőpetrii, Bay Mihály csomaközi, Szaitz Mihály erdőszádai, Török András nagysikárlói, Ruszka István vitkai, Tarpai Lajos inilotai és Kerekes László sza- inosdobi gazdasági tudósítóknak buzgó mun­kásságukért elismerését fejezte ki és főispá­nunk utján a nevezetteknek elismerő iratot küldött. — Kölcsey-köri felolvasó est. A jelen cyklus második felolvasó-estjét a Polgári kaszinó nagytermében f. hó 19-én vasárnap d. u. 6 órakor tartja a Kölcsey-kör a kö­vetkező műsorral: 1. A nő a politikában. Irta és felolvassa Somossy Miklósné. 2. Zene­szám. Zongorán előadja : dr. Adler Adolfné. 3. Szász K.: Angyal és ördög. Szavalja: N. Bakó Bálintné. 4. Dalok a „Hajdúk had­nagyáéból és a „János vitéz“-böl. Zongora- kísérettel énekli: Stróbentz Gizi. 5. A pó­diumról. Felolvasás. Irta : Nemestóthi Szabó Hedda. 6. Hugó Viktor: a lelkiismeret. Sza­valja : Bornemissza Géza. A felolvasás után esetleg táncz. Az 1 koronás belépődíjjal tar­tott felolvasó-estre tisztelettel hívja meg ez utón az érdeklődőket a Kölcsey-kör elnöksége. — A helybeli népnevelési egylet választ­mánya f. hó 11-én délután az óvoda helyi­ségében gyűlést tartott, a mely alkalommal tárgyaltatott számvevőnek az 1903-ik évi zárszámadásra vonatkozó jelentése s a zár­számadás 1,638 K 51 f tulkiadással helyes­nek találtatván, pénztárnoknak a felment­vény megadatott. Az 1904. évi zárszámadás 3,450 K 01 f bevétellel szemben 3,888 K 58 f kiadást tüntet fel, tehát a tulkiadás 438 K 57 f s minthogy az egyletnek 1,200 K váltóadóssága van, elnök és pénztárnok fel- hatalmaztattak arra, hogy ezen összeget 2,200 koronára emeljék fel, hogy a szükséges kiadások eszközölhetők legyenek. Minthogy pedig 1904. év végéig az összes tulkiadás ! 2,271 K 82 fillért tesz, polgármester felkére­tik ezen összeg folyósítására. A régi tagdij- hátralékok egy része töröltetett, fennmaradó és behajtható része pedig behajtás végett egyleti ügyésznek átadatott. — Eljegyzés. Dr. Liikő Géza szatmári orvos, folyó hó 12-én tartotta eljegyzését 1 Schönpfiug Irén kisasszonynyal. Dr. Schön- ! pflug Rikhárd vármegyei tiszti főügyész ked­ves leányával. Gratulálunk a szívből kötendő frigyhez! — Tánczmulatság. A szatmár—nagy­károlyi könyvnyomdászok 1905. évi február I hó 19-én Szatmáron Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő védnöksége alatt a ' „Pannónia“ táneztermében a nyomdász sza­natórium javára műkedvelő előadással egybe­kötött tánczmulatságot rendeznek. Ez alka­lommal színre kerül: „A gyimesi vadvirág“. Kezdete este fél 7 órakor. Belépő-dij: sze­mélyjegy 1 kor. 40 fillér, családjegy 3 kor. Tekintve a nemes czélt felülfizetéselcet kö­szönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a ren­dezőség. — A helybeli szinügyi bizottság f. hó 11-én tartott ülésében Debreczeni István polgármestert és Demidor Ignácz főkapitányt küldte ki a kedden Szatmáron megtartott kerületi szinügyi bizottsági ülésre feljogosítva j őket, hogy a kerület bérbeadása tekintetében legjobb belátásuk szerint járjanak el. Ezután az építendő színkör kérdésével foglalkozott a bizottság és a Müller Miksa építész által elkészített tervet, mely szerint a 41.000 koronáért felépíthető fűthető színkörben 200 ülőhely, 30 állóhely, 14 négy üléses és 2 nyolez üléses páholy s az emeleten 5 sor ülőhely és állóhelyek lennének, tárgyalás alapjául elfogadta. Egyidejűleg elhatározta, hogy 24,000 K állami segély kinyerése iránt fog lépéseket tenni, s megbízta polgármes­tert, hogy e tekintetben a szükséges intéz­kedéseket tegye meg. A színi kerületi vá­lasztmányi gyűlés, melyen gróf Fesztetits Andor a vidéki színészet országos felügye­lője elnökölt s a melyen városunk képvise­letében Debreczeni István polgármester és Demidor Ignácz rendőrkapitány vettek részt f. hó 14-én a szinikerületet szótöbbséggel Krémer Sándor színigazgatónak adta ki egy évre, ki is Ígéretet tett, hogy egy a megfelelő nívón álló társulatot fog szervezni és fenn­tartani. — A „Protestáns Társaskör“ márczius hó 4-én tartandó téli tánczmulatságára se­rényen készül a rendező-bizottság. A bál­bizottság, mint halljuk, már végleg megvá­lasztatván, a meghívók a napokban készül­nek el és küldetnek szét. Mint az előjelek mutatják, a „Protestáns Társaskör“ ez idei téli tánczmulatsága minden tekintetben felül fogja múlni az eddigi bálokat. Jó előre fel­hívjuk olvasóink figyelmét a mulatságra. — Köszönetnyilvánítás. Özv. Madách Rajmundné úrnő egy kötet „Kossuth Lajos kéme“ czimü regényt ajándékozott a helybeli „Protestáns Társaskörének, mely szivességeért ezúton is hálás köszönetemet nyilvánítom. Nagykároly, 1905. február 11. Nagy Elek, elnök. — A helybeli ipartestület folyó évi február 19-én délután 3 órakor az ipartestület tanács­termében rendes évi közgyűlést tart; ha a jelzett napra kitűzött rendes közgyűlés a megjelenő tagok csekély száma miatt hatá­rozatképes nem lenne, 8 nap múlva vagyis február hó 26-án délután 3 órakor fog a egyebet sem tesznek, mint azt sugdossák, fülünkbe: „Minden órának leszakítsd virágát“., botorság szomorkodni. .. mulass ...“ Irigylendő az, aki legalább ilyenkor a szórakozások lázas hónapjában igazán el­tudja magától dobni keserveit, nem kínozza önmagát borongós tépelődésekkel. Dicséretet érdemlő az, aki a mohamedánok mindenbe belenvugvó fatálizmusával képes tűrni a testi­lelki gyötrelmeket, aki az arabok „kizmet“- jével fogadja a sors intézkedéseit. A természet téli érzéketlenségében is rejlik valami a kizmetböl. Megnyugvást lát­hat benne a beható szemlélő. Bizony nagy mester tél apó s alakoskodó. Többfélére vállalkozik. Elsőben is ügyes hip­notizáló, aki megadást szuggerál, noha ö szívesen össze fog Boreas-szal, hóviharokban lelve örömét. Nem kevésbbé kedveli a Kar­neval herczeg szerepét. Bohókás manóival egyetemben izgalomba hozza a társadalmat, ópiumnak hirdetve a szórakozásokat. Majd fölcsap festőnek. Fagyos ujjaival csodás összevisszaságot rajzol az ablaktáblákra, megfejthetetlen rejtvényeket, különös hyerog- lipheket, csipkézett levelű dérrózsákat. El­végezve a vázlatot, fölfogja a nap sugarait s a szivárvány minden színében ragyogtatja a jégvirág bizarr agglornerátját. Aztán elő­veszi legpuhább ecsetjét, belemártja palet­tájának liliomszinébe s a kopott viskók, paj­ták esömosta barna tetőit ép úgy festi fe­hérre, mint a legdélczegebb palota fedeleit. Bokorra, fára remek levélzetet varázsol. Egybe olvasztja az utak bántó rögeit. Ott ahol szükséges több festéket rak föl. Pótolja a hiányokat. Remek tájképet alkot. E^estő vagy Január a Verescsaginok faj­tájából. Bolondos Pierrot aki vigadásra buj- tatgat. Fényűző nagy ur, — egyik mulatsá­got a másik után rendezed. Ámde szívtelen is vagy, mert szenvedteted a társadalmi hierárchia szegénysorsu harezosait. A nélkü­lözések kálváriáját járatod velük. Nem tö­rődsz az éhezőkkel, csak a jómóduaknak kedvezel. Alakoskodsz, hogy tessél nekik, ragyogtatod csillámló köntösödet. Csak néha napján öltesz gyászt, mégis mintegy meg- 1 sokalva a szenvedők panaszát — s olyankor borzongós egyhangúságot teritsz a termé­szetre. Ég s föld egyaránt komor. Szomo­rúság látszik megülni az egész mindenséget. De megint csak jókedved kerekedik, i Ugyancsak mosolyogtatod azt a hideg téli i napot, az északi fryrt, mely ha meleget nem is, derűt mégis áraszt. Dél tájban megkísérti ugyan ökölre menni a fagvgyal, mely az ős skandináv látnok szemében torzonborz óriás, fáradozása azonban sikertelen. Végtére is be kell látnia, hogy tehetetlen vele szemben. A nagy Jötun kormányzása januárban a legzordabb. Kedvellek január, noha alapjában véve kegyetlen vagy, mint valami kőszívű szépség. Szívesen tűröm uralmadat. Meghajlok hó­koronás fejed előtt. közgyűlés megtartatni és a jelenlevők számára való tekintet nélkül érvényes határozat ho­zatni. Tárgysorozat: 1. Az 1904. évi márczius hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyző­könyvének felolvasása. 2. Az ipartestület elöljáróságának jelentése. 3. A számadás elő­terjesztése és a felmentvény megadása. 4. Az 1905. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. 8 önként kilépő rendes elöljárósági tag és 3 számvevő megválasztása. 6. Az elöljáróság javaslata, ipartestület segédmunkások köz-1 vetítése és szálló szabályzat tervezetének megállapítása. 7. 48 órával előbb beadott indítványok tárgyalása. — Eljegyzés. Deák János ér-hatvani ev. ref. lévita-tanitó f. hó 12-én váltott jegyet Beke Gyula helybeli közjegyzői Írnok kedves leányával, Irmával. — Házi mulatság. A nagykárolyi kath. legényegyesület igen szépen sikerült házi mulatságot rendezett folyó hó 12-én vasár­nap, saját helyiségében. Szép számú közön­ség gyűlt egybe, mely otthoniasan és jól érezte magát. A tánezoló párok jókedvének csak a reggeli órák vetettek véget, a mikor mindenki egy igen kellemesen eltöltött éj I emlékével távozott. Birtokváltozás. Vetzák Ede és neje Hellerman Teréz nagykárolyi lakosok meg­vették Fejes István és neje Kubinyi Vilma csepreghi lakosoknak a nagykárolyi 2582. számú telekjegyzőkönyvben 256. b/2., b/1. hrsz. belsőségét összes tartozékaival együtt 6,000 koronáért. — A Slaviansky-csoport hangversenye. Kevés alkalommal láttuk városunk zeneked­velő és müértö közönségét annyira lelke­sedni, mint a világhírű Slaviansky Nadina kitűnő énekkarának f. hó 9-én a Polgári Olvasókör nagytermében rendezett hangver­senyén. De nem is volt ezen enthusiamus alaptalan, mert tény, hogy az énekkar párat- , lan harmóniával és preczizitással énekelte végig a szépen és ügyesen összeállított mü-1 sort, eltüntetve azon éles ellentétet, mely a hallhatóság intervallumának két legszélső hangja között van. A legmagasabb fistula- hangtól a legmélyebb basszusig minden hang tisztán csengett fülünkben s a mellett meg­találták virtuositásukban azt a kellő kulcsot, mely a külömböző hangokat a legnagyobb összhangzásba hozza egymással. Különösen kiemelendő az'előadott darabok közül a „Ha­jósok dala a Volgán“, melyben művésziesen adták vissza az éneknek a hajó távoztával már csak távolról hallható akkordjait, mig az utolsó hangok is belevesznek a nagy messzeségbe. A műsor végén a tapsoknak engedve a társulat egy tagja nemzeti tán- ezot járt, melyet a közönség kitörő tetszés­nyilvánításai folytán a csoport egy miniatűr tagjának még kétszer kellett megismételnie. Slaviansky Nadinát — az énekkar hires ve­zetőjét -T- ki egy kézmozdulattal, egy szem- pillantással dirigálja összetanult társulatát s azt mintegy királynő uralja, bátran töltheti el az a tudat, hogy nemcsak a megjelent! közönségnek szerzett egy kellemes és élve­zetes estélyt, de óriási sikerei sorozatát egygyel meg is toldotta. (§.) Függetlenségi bál. A függetlenségi és j 48-as párt országos nagy győzelme az öröm visszhangját kelti városunkban is. Valóságos örömünneppé látszik készülni a folyó évi márczius hó 7-én, húshagyó kedden a nagy­károlyi Kossuth-szobor alap javára tartandó függetlenségi bál. A tánczmulatságra külön meghívók kibocsáttatni nem fognak, hanem úgy a városi, mint a vidéki közönség fal- ragaszok utján fog meghivatni. A nagvsikerü- i nek ígérkező mulatságra előre is felhívja a figyelmet a rendezőség. — A „Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank“ múlt vasárnap tartotta meg XXXIV. évi ren­des közgyűlését. Csipkés András igazgató délelőtt 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyész, mint közgyűlési jegyző­vel megállapítván azt, hogy a közgyűlésen 218 részvény képviseletében 32 részvényes jelent meg: a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Cservényük Károly, Kubinyi Bertalan, Vetzák Ede és Vida Sándor részvényese­ket kérte fel. — Ezután áttérve a napi­rendre, az igazgatóság jelentése, a múlt évi zárszámadás és az erre vonatkozó fel­ügyelő-bizottsági jelentés felolvasottnak vétet­vén, tudomásul vétettek, elfogadtattak és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizott­ságnak a felmentvény megadatott. A nyere­ményfelosztási tervezetet — melyhez a fel­ügyelő-bizottság is hozzájárult — a közgyűlés elfogadta, határozattá emelte és annak végre­hajtására az igazgatóságot felhatalmazta. Ezután a Dr. Nemestóthi Szabó Albert fel­ügyelő-bizottsági tag helyére — ki az intézet ügyészévé történt megválasztatása folytán a felügyelő-bizottsági tagságról lemondott —1 2 évi időtartamra a felügyelő-bizottság tag­jává Róth Károly választatott meg, mi­nek megtörténte után az alapszabály (uta­sítások) 14. §-a olykép módosíttatott, hogy az igazgató-tanács tagjai 6 korona napi­biztositási diját 10 koronára emelte fel a közgyűlés és elhatározta, hogy az osztalék- szelvények 42 koronájával folyó hó 15-töl kezdve beváltassanak. Minthogy indítvány beadva nem volt, Csipkés András igazgató megköszönve a részvényesek érdeklődését, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. — A ..Nagykárolyi Temetkezési Társulat“ folyó 1905. évi február hó 19-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, melyre az alapszabály 11. §-a értelmében a tagok tisztelettel meg­hivatnak. A nötagok csakis Írásos megbízás­sal ellátott férfi közbejöttével jelenhetnek meg. Egyszersmind kérjük tagtársainkat, hogy a gyűlésen teljes számban megjelenni szíves­kedjenek, mert meg nem jelenésük esetén a közgyűlés folyó évi február hó 26-án délelőtt 10 órakor a már említett helyen, a jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül is meg fog tartatni és érvényes határozat hozatni. — A gyűlés tárgyai : 1. Elnök előterjesztése a a társulat anyagi és szellemi fennállásáról és fejlődéséről. 2. Az 1904. évi febr. 28-án tar­tott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése, az 1905. évi febr. 5-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Számoltató bizottság jelentése a pénztár 1904. évi forgalmáról és a pénz­tárnok felmentésének megadása. 4. Indítvá­nyok, az alapszabály 11. §-a értelmében. Kelt Nagykárolyban, 1905. évi február hó 5-én tartott választmányi gyűlés határozatá­ból. Reólc Gyula, társulati elnök. —- Kinevezés. A pénzügyminiszter Papp János mátészalkai adóhivatali gyakornokot a komáromi adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Az idei sorozás elhalasztása. A meny­nyiben a folyó évi ujonczjutalék törvénvho- zásilag megajánlva nincs, a honvédelmi mi­niszter az idei sorozást bizonytalan időre elhalasztotta. — A helybeli status-quo izr. hitközség múlt hó 29-én tartotta meg tisztújító köz­gyűlését, a mely alkalommal újból megvá­lasztattak: elnökké: Spitz Antal; fögond- nokká: Weisz Lajos; algondnokká: Csengeri Benjamin és Rosenthal Jakab; iskolaszéki elnökké: Peiszner Lajos; pénztárnokká : Bródy Mihály. A hitközség múlt évi zárszám­adása 24,555 K 19 fillér bevétellel és az 1,037 K 60 fillér pénzkészlet beszámításával ugyanannyi kiadással záródik. A folyó évi költségelőirányzat 21,505 K szükségletet és ugyanannyi fedezetet tüntet fel, a mely ösz- szcgből azonban 5,000 korona kultuszadó- v/U fedezendő. — A választmány tagjaivá megválasztattak: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Blau Ignácz, Cukor Márton, Kauf­mann Márton, Kaufmann Jakab, Kaufmann Jenő, Kohn Márkusz, Rózenberg Bernát, Rooz Samu, Sternberg Mór és Schiff József. Az elnök által kineveztettek: Kaufmann Adolf, Kálmán Kálmán, Lichtschein Lajos, Roóz Móricz, Singer Lipót és ifj. Sternberg Sándor. Az iskolaszék tagjai lettek: Dr. Adler Adolf, Cukor Márton, Kohn Márkusz, Rooz Samu, Singer Lipót és Schilf József. Az alapítványi bizottság tagjaivá megválasz­tattak : Berger Ármin, Kaufmann Márton, Rooz Móricz, Rooz Samu, ifj. Sternberg Sándor és Weisz Lajos. Az iskolaépítő bi­zottság tagjaivá megválasztották: Bródy Mi­hályt, Illés Józsefet. Kaufmann Jenöt és Lichtschein Lajost. — Értesítés. A Nagykárolyi Katholikus Legényegyesület február hó 19-én, vasárnap délután 4 órakor saját helyiségében évi ren­des közgyűlést tart. melyre az egyesület összes alapitó, pártoló és rendes tagjai meg­hivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés a múlt évről. 2. Tisztviselők válasz­tása. 3. Esetleges indítványok. Az elnökség. — Köszönetnyilvánítás. Schwartz Adolf ur Részegéről három éven át 12—12 koro­nát volt szives vallásoktatási czélokra (tal- mud-tóra részére) nekem átadni. Midőn ezen összeget nyilvánosan is nyugtázom, egyúttal nemes tettéért ezúton is leghálásabb köszö­netemet nyilvánítom. Nagykároly, 1905. feb­ruár hó 13. Fürth Ferencz, főrabbi. — Az Uránia budapesti tudományos szín­ház városunkban f. hó 11., 12. és 13-án tar­totta meg már előre hirdetett előadásait a városi tornacsarnokban. 11-én, szombat este Dr. Ráth István nagyhírű és érdekes darabját A „modern asszony“-t mutatták be teljesen telt ház előtt. A darab szerzője a nőknek az őskor népeinél való helyzetén kezdi el­mélkedéseit, levezeti azt egészen a mai modern korig, a mikor az asszony kiszorítja a férfit a kenyérkereső pályáról, sportokat űz, hódol a divatnak s csak azt az egyet nem cselekszi, a mit a természet hivatásként rótt a női nemre: nem gondozza házát és gyermekeit. Felemlíti az iró a feministáknak és a nöemanczipáczió ellenségeinek az antifeministáknak — érveit s vegre mind­ezek után oda concludál a szerző véleménye, — mely valószínűleg sok ember tetszésével találkozik, — hogy a nő maradjon anya és háziasszony, végezze Istenadta kötelességeit. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom