Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Dr. Lúcz Ignácz. Városunk képviselőtestülete f. hó 17-én rendkívüli és alakuló közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a meglehetősen látogatott köz­gyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat. Napirend előtt Csipkés András képviselő­testületi tag ínterpellátiót terjesztett elő az iránt, hogy a polgármester miért függesztette'; ki a városháza kapualján levő hirdetési táb­lán a póttartalékosok behívására vonatkozó hirdetményt és indítványozta, hogy a kép-; viselőtestület a hirdetmény eltávolítását ren­delje el. Polgármester hivatkozva a községi tör­vény 62. és 63-ik §-ára, mely szerint az elöljáróságot képviselő polgármester a vár­megyétől kapott, illetve a hivatalos lapban Ilosvay Aladár helyettes alispán aláírásával megjelent rendeletet végrehajtani köteles, ezen meghagyással indokolja a kifüggesztést. Miután még Dr. Nemestóthi Szabó Albert képviselőtestületi tag azt fejtegette, hogy a belügyminiszter az anyakönyvi hivatalnak csak anyakönyvi ügyekben adhat utasításo­kat, de katonai ügyekben nem s nehézmé-1 nyezte azt, hogy a hirdetés az anyakönyvi hivatal hirdetési tábláján van kifüggesztve, Bordás Imre pedig tiltakozott az ellen, hogy a mostani kormánynak bármely rendelete végrehajtassák, a polgármester pedig állította, -hogy a felhívás nem az anyakönyvi hivatal hirdetési tábláján van kifüggesztve, hanem a közigazgatásin, polgármesternek az inter- pellátióra adott válasza tudomásul vétetett. Áttérve a napirendre, bemutatlatott a villamos-mű utófelülvizsgálatára s annak vég­leges átvételére vonatkozó bizottsági jegyző­könyv. A képviselőtestület a bemutatott jegyzőkönyv tartalmát, a villamos-mű végle­ges átvételét és a biztosíték kiutalását tudo­másul vette. Bemutattatott ezután a villamostelepen létesítendő fúrt kút létesítése ügyében pol­gármesternek a városi tanács és a pénzügyi­bizottság hozzájárulásával ellátott abbeli elő-1 terjesztése, hogy miután eddig 250 méter mélységre eszközöltetett fúrás, azonban eddig nem lehetett megfelelő vizet találni, adjon a képviselőtestület felhatalmazást arra, hogy a fúrás további 50 méterig foganatba vétes­sék s a villamos-mű terhére a már meg­szavazott 5000 koronán felül még 1600 K-át bocsásson a képviselőtestület a tanács ren­delkezésére. A javaslat elfogadásával fel- hatalmaztatott polgármester arra, hogy a kútfúrást még 50 méter mélységre folytat­hassa, a további 1600 korona költséget a villamos-mű terhére engedélyezte a közgyűlés és felhatalmazta a városi tanácsot ezen ösz- szeg kiutalványozására. Következett ezután polgármester abbeli előterjesztése, hogy a képviselőtestület a nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút menetrendjének megváltoztatása ügyében Ír­jon fel, minthogy sem a vonatközlekedés ideje, sem a vonatok száma városunk és vidéke érdekeinek meg nem felelnek. A kép­viselőtestület az előterjesztést elfogadta és megbízta polgármestert, hogy a menetrend­nek a javaslat szerinti megváltoztatása, 2—2 I uj vonat beállítása és a motorforgalom mi­előbbi behozatala iránt terjesszen elő kérel­met és a kérelem teljesítését szorgalmazza. Ezután bemutattatott a sertésvész elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendelet­tervezet, melyet a jogügyi- és pénzügyi-bizott­ság elfogadásra ajánlott. Csipkés András egy jelentéktelen változtatással elfogadta a javas­latot. Kán István azt az indítványt tette, hogy a javaslat ezúttal vétessék le a napi­rendről, kinyomattassék, a képviselőtestület tagjai között szétosztassék és egy másik köz­gyűlés napirendjére kitüzessék. Ezzel szem­ben Czilli György rámutatott a javaslat elő­nyeire, már most kívánta a javaslatot tár­gyalni és azt elfogadásra ajánlotta, a maga részéről elfogadta. Polgármester erre a sza­vazást elrendelvén, 75 képviselőtestületi tag közül 40 a halasztó indítvány mellett, 35 pedig az azonnali tárgyalás mellett nyilat­kozván, a többség véleményéhez képest a javaslat ezúttal a napirendről levétetett, ki­nyomatni, szétosztatni és egy más közgyűlés tárgysorozatába felvétetni határoztatok* Következett Papp István és társainak a Tompa-utcza, Sándor György és társainak a Téglaszin-utcza kövesúttal leendő ellátása iránti kérelme. A képviselőtestület a jogügyi-, pénzügyi- és építési-bizottságok javaslatának elfogadása mellett elhatározta, hogy ezen ügyekben az érdemleges határozathozatalt A vallási előadást táncz rekeszti be. Az egyik pásztor furulyát vesz elő iszákjából s bús nótára kezd, melyre a pakulárok mind tánczra kerekednek; az öreg sántitással, bo- torkálással jelzi agg korát, körbe oláhos hophosz-okat vagy „huppá zsuká, zicse To- dorice, si Bukure, si Juone huppá-zsukát“ kiáltoznak. Az ifjak félre állanak, a furulyás elhallgat, de az öreg mindaddig járja, inig kimerültén lerogy, amit természetesen vidám kaczaj kisér. A földön folyton mormogja: „Desztul, desztul“. (Elég, elég.) A szereplők aztán a kis templomot körül­veszik s az ének újra fölzendül: „A szűz egy szép fiat szült, Kiért menybe öröm gyűlt, Pásztorok, pásztorok, örvendjetek, Szabaditó földre szállott, örvendjetek!“ Készületeket tesznek az indulásra, ami persze hosszadalmas, hogy ideje legyen a háziaknak az ajándékokat összeszedni. Vo­natkozást is tesznek arra: „De bizony mi itt hiában nem jártunk, Jó szemeket Tét ránk gazdasszonyunk. Lészen nekünk kolbászunk és májasunk, Csak azt várják, hogy tarisznyát mutassunk * Fölveszik a templomot s úgy tesznek, mintha sietve indulni akarnának s vígan hangzik a dal: „Hallod-e te jó gazda, Eressz minket utunkra. Az Istennek áldása Szálljon a te házadra!" Ezalatt behozták már a bort és a hófe­hér kalácsot s a háziak gazdagon megven­dégelik őket. Egy s más az iszákba is jut. így ellátva, elindulnak, hogy a legközelebbi ven­dégszerető ház újra tárt ajtóval fogadja be őket. S ez a vallási színjáték néha eltart Ka­rácsony estétől Szilveszterig. A résztvevők sokszor gazdagon megterhelve térnek vissza falujokba. -&• G. ezúttal mellőzi, felhívja a polgármestert, hogy az összes eddig ki nem kövezett utczák ki­kövezésére vonatkozólag tervet és költség- vetést készíttessen és ezek beterjesztése után fogja a rendelkezésre álló anyagi erők figyelembevétele mellett a kikövezendő utczák sorrendjét megállapítani. Polgármester most az elnöklést Hetey Ábrahám főjegyző, helyettes polgármesternek adta át. Ezután bemutattatott a helybeli izr. nő­egyletnek a népkonyha részére 600 korona segély megszavazása iránti kérelme. A kép­viselőtestület a tavalyi segély mérvéhez képest 450 koronát ezen idényre is megszavazott és kifizetni rendelt. A m. kir. állatorvosi főiskolának a diák­otthon és diákasztal segélyezése iránti kérelme saját hatáskörében leendő elintézés czéljából a városi tanácsnak kiadatott. Ámán János városi rendőrnek kérelmére végkielégítésként egy évi fizetésének meg­felelő 480 K megszavaztatott és az tizenkét egyenlő havi részletben kifizettetni rendel­tetett. Eközben polgármester álvevén az elnök­séget, a gyűlést — hogy az alakuló közgyűlés megtartható legyen — 15 perezre felfüggesz­tette. Ekkor Ilosvay Aladár helyettes alispán éljenzés közepette az elnöki széket elfoglal­ván, az alakuló közgyűlést a községi törvény 53-ik §-ára hivatkozva megnyitotta és a f. évi november hó 23-ikán megtartott választásra vonatkozó választási elnöki jelentés, valamint a lemondások, nyilatkozatok és megbízások alapján összeállított választott képviselőtestü­leti tagok és virilisek névjegyzéke felolvas- j tatván — tudomásul vétetett s elnök a kép­viselőtestületet inegalakultnak kijelentette, s miután Debreczeni István polgármester az uj képviselőtestületet üdvözölte és kérte, hogy a város ügyei iránt tartsa meg az érdeklő­dést, hogy a város előhaladhasson és fejlőd­hessen, elnöklő főjegyző a jegyzőkönyv hite­lesítésére Dr. Adler Adolf, Bunda Miklós,' Csipkés András, Merts János és Schusteritsch Ferencz képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Ezután polgármester a közgyűlést ismét megnyitotta és folytatta a tárgyalást. A rendörlegénységnek és a hajdúknak drágasági pótlék engedélyezése iránti kérel­mét a képviselőtestület — megfelelő alap hiányában — teljesíthetőnek nem találta. Bélák Biri nagykárolyi illetőségét a kép­viselőtestület el nem ismerte. Dr. Váczi Lajos fényutezai telkéből utcza- terfilethez csatolt 6'88 Q in. terület telek- részlet kártalanítási árát | l-méterenként 3 koronában megállapította. A Kölcsey-ulczai 9-ik népsorszámu telek­nek szinkörépités czéljára leendő megvétele kérdése következtén polgármester — mint ta­karékpénztári igazgató — ez ügyben érde­kelve lévén, az elnöklést helyettes polgár- mesternek adta át azzal, hogy a takarék- pénztár igazgatósági és felügyelő-bizottsági: tagjai ez ügyben nem szavazhatnak. A sza­vazás megejtetvén, a jogügyi- és pénzügyi-1 bizottsági javaslat, vagyis a megvétel mellett szavazott 45, ellene 21 képviselőtestületi tag, összesen 67, minthogy pedig határozathoza­talra ez ügyben illetékes számú tag nem volt jelen, ezen ügy ujabbi tárgyalása a jövő hó 21-én tartandó gyűlésre újból kitüzetett. Következett ezután Kovács Dezső dr. és N. Szabó Albert dr. indítványa a Kölcsey- utcza rendezése tárgyában és előterjesztés ezen utczaszabályozási vonalának megálla­pítása iránt. Az indítvány az volt, hogy ha­tározza el a képviselőtestület, miszerint a Kölcsey-utczát meghosszabbítja, a Kalina-féle ház pedig ezúttal ne érintessék. A jogügyi-, pénzügyi- és építési-bizottság az indítványt úgy egészítette ki, hogy a meghosszabbítás a Kacsó-féle és szemben a Kalós-féle házak vonalának meghosszabbítása irányában tigy eszközöltessék, hogy a Hajduváros a Kölcscy- utczával egyenes összeköttetést nyerjen, miért is polgármester utasittássék, hogy az ezen terv keresztülvitelére vonatkozólag szük­séges adatokat szerezze be, tervet és költség- vetést készíttessen s azt a képviselőtestület­nek mutassa be. Kovács Dezső dr. csak elvben kérte a szabályozást elhatározni, de elfogadja a jog­ügyi-, építési- és pénzügyi-bizottságok javas­latát, hangsúlyozza azonban, hogy most a szabályozás kevesebbe fog kerülni, mint ke­rült volna, ha a színkört a Kölcsey-utcza végére helyezték volna, mert csak a Gáspár- féle telket kell egészben kisajátítani, a Bik- falvy-féléböl csak egy kis rész kell, a Kalina- i féle pedig egyelőre elmarad. Ha tehát a ; Báthory és Jellinek-fele utczanyitási alapokat ideforditjuk, csak legfelebb 2000 koronára ' lesz szükség, hogy ezen szabályozás keresztül­vitessék és ezáltal ezen városrész fejlődése elösegittessék. Borody György tiszti, ügyész először a költségekkel akarna tisztában lenni, mielőtt ez ügyben határozatot hoz a képviselőtestü­let. Papp Béla azt vitatta, hogy a költsége­ket csak akkor lehet tudni, ha először a vonal kijelöltetett, mert csak ekkor lehet tudni, mely terület kisajátítására van szük­ség, polgármester csak direkeziót kíván ma adni a költség kiszámítására. Szabó Albert dr. helytelenítette azt, hogy a városrészek mintegy irigykedve egymásra, ezért nem akarják a szabályozást megszavazni. Végül, minthogy polgármester hangsúlyozta azt, hogy ezúttal érdemleges határozatról nincs szó, a képviselőtestület a jogügyi, pénzügyi és épí­tésügyi bizottság javaslatát elfogadta, polgár- mester azt elfogadottnak kijelentette s a jegyzőkönyv hitelesítésére az időközileg el­távozott Bunda Miklós képviselőtestületi tag helyére Kaufmann Márton képviselőtestületi tagot és az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőit felkérvén, a közgyűlést befejezett­nek nyilvánította és berekesztette. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS, Lapunk 1906. január hó 1-ével XXIlI-ik évfolyamába lép. Egy vidéki lap életében, mely csak a maga szűkre szabott működési köré­ben szolgálhatja a közérdeket, ez a szám sokat jelent. Jelenti azt, hogy a nagy közönség — talán nem egészen érdemetlenül támogatta lapunkat, midőn fenállásának közel negyedszázados évfolyamát ér­heti meg. De jelenti másrészről azt is, hogy lapunk kitűzött czélját mindenkor hí­ven szolgálta, igyekezett megfelelni azon hivatásának, melyet megalapítá­sakor vallott, hogy tudniillik általános közérdekű kérdéseken kívül különösen Nagykároly város szellemi és anyagi előrehaladásán önzetlenül, fáradhatat­lanul működjék. Büszkén tekintünk végig eddig meg­futott pályánkon, mert ha városunk haladását, fejlődését látjuk, önérzettel mondhatjuk, hogy ennek előidézésében, közintézményeink létesítésében minden­kor kivettük a magunk részét s a sajtó hatalmával igyekeztünk a nagy közön­ség előtt sok oly közérdekű kérdést megérlelni, melyeket most már meg­valósítva is látunk. És midőn olvasóközönségünk ben­nünket ebben a munkánkban támo­gatni szives volt azzal, hogy e lap fenállását lehetővé tette, ezt a támo­gatást jövőre is kérjük a magunk ré­szére, mert kitűzött czélunkat: e város érdekeinek előmozdítását fogjuk to­vábbra is szolgálni abban az irányban és oly elvek követése mellett, mint azt eddig tettük. Vezető czikkeinkben minden sze­mélyeskedéstől menten, igyekezni fo­gunk jövőre is, minden köz és a várost érdeklő ügyeket alaposan megvitatni s különösen arra törekedni, hogy módo­kat és eszközöket találjunk, eszméket szolgáltassunk városunk polgárainak anyagi fellendítése érdekében. Lapunk rendelkezésére fog állani jövőre is mindazoknak, kik közkérdé­sekkel kivannak foglalkozni, hely adva az ellenvéleményeknek is. Tárcza rovatunkat igyekezni fogunk jövőre is azon a színvonalon tartani, melyen eddig állott, s munkatársaink nevei, kik mindannyian a közönség régi ismerősei, — garancziát nyújtanak arra, hogy ezen ígéretünket beváltani is tudjuk. Hírrovatunkat továbbra is igyekezni fogunk élénkké tenni s a megtörtént eseményeket híven közölni. Midőn ismételve kérjük, hogy az eddigi bizalmat közönségünk velünk szemben továbbra is előlegezni szíves­kedjék, maradtunk tisztelettel A „NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE" szerkesztősége és kiadóbivatala. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .... 8 korona. Félévre ........................4 „ Ne gyedévre .... 2 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. mindazon sok növény és állat, melyek a földet benépesítik. De aztán ismét csak felmerül a kérdés, hogy hát azok a legegyszerűbb organizmu­sok. a monerák, az amoebák, ezek az egy­sejtű, de élőlények miként keletkeztek? Ho­gyan lett az élettelenből élő ? Erre még csak három felelet lehetséges. Vagy elfogadjuk, hogy azok tényleg teremtettek, s talán még ma is teremtetnek. Ámde ezzel csak a te­remtés fogalmát egyszerűsítjük, s vele mit sem nyerünk. Ez a hit dolga, s tudományos búvárkodás tárgyát nem képezheti. Vagy azt gondoljuk, hogy azoknak is voltak és vannak csirái, magvai. Ámde még ezek sem kelet­kezhettek itt a földön, mert hiszen a föld valamikor izzó állapotban volt, olyanban a mi minden szerves életet megsemmisít. Te­hát valahonnan más világokból kerülhettek ide. És valóban voltak, akik azt gondolták, hogy azok talán a földünkre hulló meteorok­kal jutottak hozzánk. Ezzel is azonban a megfejtést csak eltoljuk, mert hiszen tovább kérdezhetjük, hogy hát őshazájukban miként keletkeztek ? Nem marad azért más, mint megint a generatio aequvoca a mai felfogás szerint. Szerves testek önkényt való keletkezése szervetlen anyagokból. Csakhogy önkényt, azaz oknélkül a természetben semmi sem történik. És az okok? Ezeket a tudomány igazában nem ismeri. Sejtelem van, többféle is. Ilyen mindjárt az elektromosság. Már Galvani a 18-ik század végén az elektromos áramok felfedezője, azok keletkezését az állati test működéséből magyarázta. Ezt azonban Volta csakhamar fényesen megczáfolta. Jaeger pedig Dubois- Reymondra hivatkozik, aki szerint az ideg­es izomszálak protoplazmáinak, ennek az állati és növényi testben előforduló, ősrégi­nek tekintett sajátságos anyagnak életjelen­ségei elektromos természetűek. Képet is alkot a folyamatról magának, de nem eléggé vilá­gosat. Meglehet azonban, hogy végre is ezen az utón fogunk a kérdés nyitjához jutni, a mennyiben ma már a rádiumból nyert, s másnemű sugárzás tanulmányozása folytán, az elektromosság mindinkább mint egyete­mes erő tűnik fel, s a fizikusok arra törek­szenek, hogy a többit mind ezzel tegyék kapcsolatba. Azt már megállapították, hogy a fény az elektromosság egyik formája, s több fizikus jelenleg az atomok alapelemé­nek tekinti. Felette érdekes és idevágó felfedezés hire is járta be csak nemrég a világot. Burke cambridgei egyetemi professzor azt állítja, hogy sikerült mesterséges életet létre­hoznia oly módon, hogy rádiumot és sterilis bouillont, petementes főtthúslevet hozott össze kémcsőben, a mire aztán abban apró gömb- alaki! testecskék radiobák keletkeztek és életre is keltek, mert más rádiummentes bouillonba helyezve tovább fejlődtek; a miből az kö­vetkezik, hogy a rádium szerepe reájok nézve xsupán az életreébresztés volt. Ha a hir igaz, amit azonban csak nagy fentartással szabad annak venni, akkor az élet titka meg van fejtve, mert analógia révén feltehető, hogy ugyancsak a rádium termékenyítette meg valamikor a rettenetes hőség folytán sterilizált földtekét is. Mig azonban teljes bizonyosságra nem jutunk, addig a probléma tovább is az marad, s mellé a tudomány csak a meg nem fejtett kérdések kérdőjelét teheti. Képviselőtestületünk közgyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom