Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-07 / 49. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. let és lelkesítő visszaemlékezés fegyverénél erősebb fegyvert kívánunk forgatni. Az új korban, ebben a mi rettentő lázas és viharos időnkben, amikor orkán és föld­rengésszerű evolucziók rázzák meg az em­beri lelket és meg nem fékezhető vágya a tömegnek küzd úgyszólván egy uj világ­rendért; eddig jóformán számba sem vett népek törnek nagy czélokat űzve előtérbe; a társadalmak mélységeiben névtelen élő nagy rétegek döngetik a régi rendet; távol világrészek iszonyú katasztrófák felidézésé­vel keresnek kapcsolatokat földrészeken és mérhetetlen tengereken körösztül; a mikor a hit világa válságba sodródik, az ízlés uj ösvényeket teremt, a művészet forrongva kinyilatkoztatást keres, a tudomány a könyv­ből az életbe lép ki, hogy izgassa, felforgassa az életet és potencziáit megszázszorozza: az emberiség ez elbizott titáni forrongásaiba és kitöréseibe ime egyszerre, hirtelen, várat­lan beleszól rémes dörgéssel és a tűzhányók poklainak megindításával a mindenható Isten és órák, perczek alatt, amint a föld meg­reszket, a hegyek meginganak, a völgyek megrepedeznek, vizek eltűnnek és felbukkan­nak ; ép falvak, virágzó városok, mint a gyermek játékszere omlanak össze és Kaláb- ria gyönyörű regényes tartománya romokban hever. Szivet tépő, lelket megreszkettető, elmét meghódító látvány ez. A művelt világ megrettent szeme e pusz­tuláson csüng, a király főnkéit személye sírva járja be az omladékokat és ahol em­ber lakik, kinyúlnak a karok, hogy az el­esetteket felsegítse a testvéri szeretet. Fordulunk hozzátok magyar nemzetünk gyermekei: kicsinyek, nagyok ; szegények és gazdagok: essék meg szivetek az emberi tehetetlenségen, a melynek lábai alatt meg­ingott az anyaföld és segítsétek talpra, Isten és a magyar nemzet nevében az elesetteket. Minden adományt elkönyvelnek ketten: az olasz nemzet és a mindenható Isten, aki kisértést bocsájt az emberre: az egyikre, hogy kipróbálja, mennyit képes eltűrni hozzá való szeretetért; a másikra, hogy lássa, mint segíti meg azt, akit az ő keze megsujtott. Jertek fillérrel, forinttal, ki mint nélkü­lözhet és az Isten szegényeinek az asztalára tiszta szívvel tegye le kiki mint a maga áldozatát. Kelt Budapesten, 1905. deczember ha­vában. A ..Pro Calabria“ elnöksége. A segélyakezió fővédnökei: József fö- herczeg ur és Auguszta főherczegasszony Ö cs. és. kir. Fenségei; védnökei: Vaszary Kolos Ferencz, bíboros, herczegprimás, Sa- massa József dr. egri érsek, Andrássy Géza gróf, Apponyi Albert gróf, Apponyi Lajos gróf, madarasi Beck Nándor, Berzeviczy Al­bert dr., Boncompagni-Ludovisi herczeg, Cal- vello de la Tour herczeg, Csáky Albin gróf, Csekonics Endre gróf, Darányi Ignácz dr., Dessewffy Aurél gróf, Esterházy Mihály gróf, Festetics Tassziló gróf, Hatvany-Deutsch Sán­dor, Justh Gyula, Karátsonyi Jenő gróf, Kiéli István, Kornfeld Zsigmond, Kossuth Ferencz, Lánczy Leó, Pálffy Miklós herczeg, Rákosi Jenő, Széli Kálmán, Wekerle Sándor dr., Wenckheim Frigyes gróf, Zelenski Róbert gróf, Zichy Géza gróf, Batthyány Lajos gróf. gásának ismerete szükséges: lássunk még egy egyszerűbb és a következők megértését hathatósan elősegítő körülményt. Neve: Föhn, hazája az Alpesek, kivált a Közép-Alpesek északi lejtői. A Föhn száraz és meleg déli szél, mely a havat meglágyítván, megindítja a pusztító lavinákat és a havat gyorsan olvasztva gyakran nagy veszedelmet okoz. A meteofologiai megfigyelések a következő eredményeket adták: mikor az Alpesek északi lejtőin a Föhn fuj, akkor valahol a Földközi-tenger fölött a légnyomás igen nagy, ellenben Németországban vagy Angliában a nyomás kicsiny. Minthogy a szél mindig nagynyomású helyről kisnyomású hely felé indul, a Föhn szükségképen déli szél. Ámde a tenger felöl érkező nedves levegő az Al­pesek déli lejtőin emelkedni kénytelen, miért is lehűl s a magával hozott pára legnagyobb része lecsapódik. Az Alpesek déli lejtőin tehát borult az ég és szakad a zápor, a magasabb helyeken pedig erősen havazik. A hegyláncz gerinezén áthaladva a szél kény­telen az északra nyúló völgyekbe leszállni és mivel a túlsó oldalon nedvességének leg­nagyobb részét eső és hó alakjában lerakta, a leszálló légáram meleg és száraz s az idáig elragadott felhőfoszlányok eltűnnek s az égbolt kiderül. Más hegylánezok hasonló tüneményeket szülnek. így midőn Blanford Ceylon legma­gasabb hegyének nyugoti lejtőjén, Nesvara- Éliyban (I860 m> a ténger felett) tartózko­dott, az egész idő alatt szakadatlanul omlott az eső a feje fölött csekély magasságban álló felhőből, holott a keleti lejtőn, a gerincz- től egy-két kilométernyire, kéken mosolygott Adományokat elfogad e lap szerkesztő­sége és a budapesti olasz kir föconsulatus is (IV., Nagy János-utcza 1/a). HÍREK. — Városunk képviselőtestülete f. hó 3 -án délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tar- j tott Debreczeni István polgármester elnök­lete alatt, mely igen gyéren volt látogatva, j Számvevőnek az 1905. évi költségvetés ke­retén belül hitelátruházás engedélyezése iránti előterjesztése felszólalás nélkül elfo­gadtatott. Az 1906. évi költségvetés végre­hajtása iránt az intézkedés megtétetett, illetve a tanács a költségvetés végrehajtására fel- hatalmaztatott. A gazdasági részek birtokuk tulajdonjogának rendezése tárgyában előter­jesztett kérelme — tekintettel arra, hogy csak 39 képviselőtestületi tag jelent meg s igy a közgyűlés e kérdésben határozathozatalra jogosított nem volt — a napirendről levétetatt és a február hó 4-én tartandó közgyűlésre tár­gyalásra kitüzetett. Végül a folyó évi novem­ber havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv, külö­nös intézkedés szükségessége fel nem merül­vén, tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. Ezzel a közgyűlés befejezést nyervén, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesitésére Kun István, Papp Lajos, Papp István, Spitz Antal és Vida Sándor képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést be­fejezettnek nyilvánította és berekesztette. L — Apponyi Albert gróf a vasárnap Már- marosszigeten megalakult függetlenségi párt gyűléséről visszautaztában aznap este fél 9 órakor városunkba érkezett, a mikor is a helybeli szövetkezett ellenzéknek mintegy 500 tagja zászlók alatt várta Apponyi gróful, hogy őt üdvözölje. A vonat beérkezésekor hatalmas éljen hangzott el, a zenekar rá­zendített a Rákóczy-indulóra, s mikor a vonat megállott, Apponyi gróf kiszállott a vasúti kocsiból. Ekkor lapunk szerkesztője lendüle­tes beszédben üdvözölte a kiváló államférfiul, mire Apponyi szívélyesen válaszolva meg­köszönte az óvácziót. A közönség ekkor el­énekelte a „Szózat“-ot, majd a „Kossuth“-} nótát, közben éljenezte Apponyit és húsz j pereznyi tartózkodás után a vonat a közön­ség éljenzése és a nők kendölobogtalása közepett Debreczen felé elindult, elvivén a köszönetét intő grófot és vele volt képviselő-1 társait. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz f. hó 14-én d. e. 10 órakor a vármegyei székház nagytermében. A tárgysorozat fon­tosabb tárgyai lesznek: Belügyminiszteri le­irat a vármegye dotatiójának megvonása tárgyában. Ugyanaz az önkéntesen befizetett adók beszállítása és az önként jelentkező ujonezok belépése körüli közreműködés el­rendelése tárgyában. Kereskedelemügyi mi­niszteri leirat a szatmár— mátészalkai helyi­érdekű vasútra 200,000 kor. hozzájárulást megszavazó közgyűlési határozat feloldása tárgyában. A honvédelmi miniszter leirata az 1903. és 1904. évfolyambeli póttartalé­kosok illetve az 1905. évfolyambeli póttartalé­kosok visszatartása ügyében. Liptó vármegye közönségének átirata a tizenhat magyar lovas­ezrednek magyar vezényszóban és szolgálati nyelvben való részesítése és nemzeti jelvény­ben való ellátása ügyében. A 60-as bizott­az ég. Ezt a csodálatos tüneményt az akkor uralkodó monszun okozta. Most már hozzáfoghatunk a nagy esőzé­sek magyarázatához. A légkörünkben végbemenő mozgások és változások végoka a Nap. Ha Napunkat valamely gonosz végzet melegétől megfosz­taná, alig néhány nappal reá a most oly könynyen mozgó légkör száraz, lomha ré­tegként mozdulatlanul borítaná Földünket, amelyen minden élet megszűnnék az e miatt beálló dermesztő hidegtől. A szeleknek vég­oka a Nap hősugárzása, amely egyes helye­ken a levegőt erősebben melegítvén mint másutt, a meleg levegőt emelkedni kénysze­ríti s eként légáramlatot indít. Hogy földünk felszínének egy bizonyos területe pl. óránkint menynyi meleget kap, ez a tapasztalás szerint a sugarak irányától függ. Tudniillik minél magasabbra emelkedik az égboltozaton a Nap, tehát minél inkább közeledik a sugarak iránya a merőlegeshez, annal erősebben is hevít. Azért legforróbb i a trópuszok öve. A meleg levegő ott ma­gasra emelkedik s onnan elömlik az északi és a déli félgömb felé. Ez az oka, hogy az 1 egyenlítő táján aránylag alacsonyabb a lég­nyomás, mint az északi vagy déli félgömb vidékein és hogy ennek következtében ezek­ről a hidegebb levegő az egyenlítő felé öm­lik, még pedig alant, a Föld felszínén. Az alsó légáramlat a passzát, a felső az auti- passzát. Évröl-évre szakadatlanul és válto­zatlanul fújna az egyenlítő felé a passzát, ha Földünk felszíne akár csupa szárazföld, akár csupa tenger volna. Mivel ez nincs igy, hanem szárazföld váltakozik tengerrel, a passzátok rendszere se olyan egyszerű, ha­ság jegyzőkönyvének bemutatása és ezzel kapcsolatos javaslatai. Dr. Kovács Dezső és Dr. N. Szabó Albert bizottsági tagok indít­ványa, a föispáni beiktató közgyűlésen le nem tárgyalt s az installátióra vonatkozó javaslatoknak tárgyalás alá vétele iránt. Nagykároly város színkör építési ügye. A nagykároly—érendrédi útvonal kiépítésének ügye. A Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank jelentése a székház-építésre megszavazott hitel túllépése tárgyában. A vármegyei leg­több adót 'fizetők 1906. évre összeállított névjegyzékének bemutatása. Az üresedésben fevő választott bizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés. A vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása. Nagykároly város kéményseprési szabályren- ■ delete stbbi. — A Károlyj István gróf folyószámlájára a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbankhoz a teg­napi napig 50.400 korona folyt be. — A helybeli Régi Kaszinóegyesület folyó hó 8-án, délután fél 5 órakor választmányi s ezt követöleg 5 órakor közgyűlést tart, melynek tárgyát elnök, igazgató és pénztár­nok lemondása és ezen állások választás utján való betöltése fogja képezni — Eljegyzés. Dr. szolnoki Jármy Meny­hért eljegyezte Isaák Zulima kisasszonyt, néhai Isaák Dezső volt országgyűlési képvi­selő leányát, Nagyszekeresről. — Egyházi közgyűlés. A nagykárolyi róni. kath. hitközség folyó hó 3-án közgyűlést tartott, melynek tárgyát az egyháztanács tagjainak megválasztása képezte. Különösen a választások keltettek nagy érdeklődést s alig volt arra eset, hogy oly nagy számmal szavazzanak le a hitközség tagjai, mint ez alkalommal. A gyűlésen Dr. Schweighoffer János egyházi és Vetzák Ede világi elnökök elnököltek. A közgyűlés az újonnan kinevezett püspököt dr, Mayer Bélát üdvözölni határozta. Majd felolvastatván az előző választást meg­semmisítő leirat s a választás megejtésére vonatkozó szabályok, megkezdődött a sza­vazás, mely csaknem déli 12 óráig tartott. Leszavazott összesen 215 hitközségi választó. Az ogyháztanács tagjává megválasztanak: ilj. Gindele János, Marián Ferencz, Stroh- májer Ferencz, Róth Károly, Lochmájer Már­ton, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Serly Gusztáv, Frast János, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede, Brauneisz József, Schuszteritsch Ferencz, ilj. Gindeie Ignácz, Rubletzky Ignácz, Serly György, Reszler Simon, Schiffbeck Károly, Balogh Kálmán. Póttagok: írsík Ferencz, Dr. Jékel László, N. Szabó Antal, Kinczel János, Póchy László és Lutz György. — Dalastely. Az idei mulatságok sorát dalegyesületünk nyitotta meg folyó hó 2-án a polgári olvasókör helyiségében rendezett hangversenyével. Habár megérdemelné ez az egyesület, hogy estélyeit nagyobb közönség hallgassa meg, mégis elég szép számú közön­ség volt jelen, mely a minden tekintetben kifogástalan műsort élvezettel hallgatta vé­gig s minden egyes szereplővel szemben kitüntető tapsaival adott kifejezést tetszésé­nek és megelégedésének. A műsor első szá­mát Feifer Erzsiké k. a. és Gróf Lubinsky János egyesületi karmester által négykézre előadott zongorajáték képezte. Souppé Fe- reneznek „Költő és paraszt“ czimü müvét adták elő igen szépen és kifogástalan techni­nem sokféleképen módosul. Nyáron ugyanis a szárazföld jobban felhevül, mint a tenger, aminek az a következménye, hogy a tenger hidegebb levegője a szárazföld felé áramlik. Télen a dolog meg van fordítva. Innen van, hogy az indiai és khinai tengeren nyáron délnyugati szél fúj, holott a hatalmas konti­nens nélkül északkeleti lenne a szél iránya. Az egyenlítőtől északra és délre legfel­jebb csak 30 foknyira terjed a passzát. Ön­kéntelen is azt kérdezik, miért nem ömlik az egyenlítő táján felemelkedő meleg levegő fent egészen a Föld két sarkáig és miért nem áramlik innen a hideg levegő alant egészen az egyenlítőig? Azaz miért nem fúj nálunk folytonosan északi szél lent és déli szél fent a magasban ? Az eddig mon­dottak szerint más irányú szél nálunk nem is létezhetnék. Ennek magyarázata Földünk gömbalakjából következik. A Föld egyenlítője körülbelül 40,000 km. hosszú, sarkai azonban geometriai pontok. Az egyenlítőről a sarkok felé induló lég­áramlatoknak tehát lehetetlen a sarkokig eljutni, sőt egyáltalán nem is távozhatnak nagyon messzire és tényleg a 30—40 szé­lességi foktól legnagyobbrészt visszatérnek. Mi köze ehez a Föld alakjának ? Mielőtt a magyarázatához hozzáfognék, hadd fejezzem ki szabatosan azt, amit megmagyaráznom kell. A tényállás ez: a Földön köröskörül a légnyomás közel az egyeniitőhöz kicsiny, a sarok felé menve pedig egyre növekszik a 30—40 fokig. A nagynyomású övtől a levegő egyrészt az egyenlítő, másrészt a sarkok felé ömlik. Ez a tényállás. (Végi! kiiv.) kával. Azután a dalárda énekelte el Mangold „Legkedvesebb tanyám“ czimü müvét azzal a megszokott preczizitással, melylvel a mi dalárdánk mindenkor énekel. Az uj" karmes­ter, kit ez alkalommal először láttunk, igen képzett és lelkes vezetőnek bizonyult, kinek ének- és zenetudása magas nívón áll s min­den tekintetben kifogástalan. Működésétől sokat remélhetünk. Majd Ujlaky Miklós sza­valta el Arany János „Pázmán lovag“ czimü költeményét helyesen és szépen. Azután Fi lep Margit k. a. énekelt egy pár szép ma­gyar dalt az ő tiszta csengésű, gyönyörű hangján, melyet közönségünk mindig a leg­szívesebben hallgat meg. A műsor első ré­szét befejezte a dalárda éneke. — A máso­dik rész első számát Feifer Erzsiké k. a. és gróf Lubinsky János által négykézre előadott zongorajáték képezte, mely ismét beigazolta, hogy mindketten igen jól játszanak s meg­érdemelték a felhangzó tapsokat. Azután a dalárda énekelt, mit gróf Lubinsky János zongorajátéka követelt. A karmester szoló játéka meggyőzött bennünket arról, hogy róla alkotott jó véleményünket, csakugyan megérdemli, mert igen szépen játszik, mit a közönség is elismert azzal, hogy szűnni nem akaró tapsokkal honorálta játékát. Majd is­mét Filep Margit k. a. énekelt egy pár gyö­nyörű magyar népdalt általános tetszés mel­lett. A műsor a dalárda énekével ért véget. A figyelmes rendezőség a hölgyszereplőknek egy-ogy szép csokorral kedveskedett, a kö­zönség pedig igazán nem fukarkodott tap­saival és elismerésének jeleivel. Azután va­csorához ült a közönség, melynek folyama alatt Kacsó Károly egyesületi elnök és Simkó Géza vál. tag, a karmesterrel szem­ben kifejezték elismerésüket, mit gróf Lu­binsky karmester hálásan megköszönt. Ke­rekes Bertalan alelnük a szereplőknek fejezte ki az egyesület köszönetét közreműködésük­ért, melyet Ujlaky Miklós köszönt meg. Az ifjúság azután tánezhoz fogott, melyet a haj­nali órákig a legjobb kedvvel járt. — Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ f. hó 8-án pénteken, este 8 órakor záróközgyülést s ezt megelőzőleg 7 órakor bizottsági ülést tart a Potzmann-féle vendéglő (Üllöi-út 6. sz.) külön termében, melyre a szives érdeklődő­ket ez utón hívja meg Bodnár, alelnök. —- Tárgy: 1. Alelnök jelentése. 2. Pénztári jelentés. 3. Könyvtári jelentés. 4. A szünidei bizottság ügyének végleges elintézése s egyéb indítványok. — A róm. kath. templom toronyórája Gróf Károlyi István bőkezűségétől ismét vígan mutatja az időt. Tegnapi napon fejezték be az óramű felállítását s most már váro­sunk ismét egy nagy panasztól szabadult meg, mely lépten-nyomon felhangzott. — Lemondás. Péchy László műszaki ta­nácsos és Dr. Adler Adolf lapunk szerkesz­tője a kaszinó elnökévé, illetve igazgatójává történt megválasztatásukat nem fogadták el, illetve ezen állásukról lemondottak. — A villanyvilágítást nemsokára a hely­beli járásbíróságnál is bevezetik, amennyi­ben az igazságügyminiszter annak bevezeté­sét 800 korona költséggel engedélyezte. — Az „Első Kossuth Lajos asztaltársa­ság“ f. hó 3-án este Kun István vendéglő­jében Kossuth Ferencz tiszteletére „Ferencz- esti“ vacsorát rendezett. A vacsora, mely Apponyi Albert grófnak a vasútnál történt fogadtatása folytán 3/4 9 óra tájban vette kezdetét, mintegy nyolezvanan jelentek meg. Az első fogás elköltése után Kun István elnök üdvözölve a megjelent vendégeket és Kossuth Forenczért ürített poharat. Ulánna Dr. Adler Adolf, lapunk szerkesztője mint a függetlenségi párt elnöke ecsetelte Kossuth Lajos és Kossuth Ferencz érdemeit és Kossuth Ferenczet éltetvén, indítványára az asztal- társaság a következő táviratot küldötte Kossuth Ferencznek: „A nagykárolyi első Kossuth Lajos asztaltársaság pártelnök ur nevenapjának ünneplése alkalmából szívélye­sen üdvözli Nagyságodat és sok boldog név­napot kíván. Kun István elnök.“ Ezután Dr. Vetzák Ede ismertette az asztaltársaság megalakításának történetét, czélját és hiva­tását és annak elnökét éltette. Janilzky Al­bert gróf Károlyi Istvánért, Dr. N. Szabó Albert az asztaltársaság tagjaiért, Dr. Kovács Dezső Apponyi Albert grófért, Sternberg Sándor Kossuth Ferencz mielőbbi felgyógyu­lásáért, Luczay János a „Szatmárvármegye“ lapvezérlő bizottság jelenlevő tagjaiért, Cseh Lajos dr. fögimáziumi igazgató a hazáért, Dr. Kovács Dezső lapunk szerkesztőjéért, mint a függetlenségi part elnökéért, Stern­berg Sándor Cseh Lajos igazgatóért, Dr. N. Szabó Albert Janilzky Albert és Sternberg Sándor függetlenségi párti alelnökökért ürí­tettek poharat. Az asztaltársaság meghívott vendégei mind tagjai lettek az asztaltársa­ságnak. A társaság Jónás Gyuri zenéje és-a jő bor mellett éjfél utánig maradt együtt és az ezúttal belépett uj tagok belépési dijai­ból valamint az idegen szavak használatáért és a jobb kézzel való ivásért fizetett bün- tetéspénzekböl szép kis összeg folyt be az asztaltársaság pénztárába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom