Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-16 / 46. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1905. november 16. — 46. számához. CSARNOK. szeri. Irta : Pozsonyi G-átoor. minden szerves lényt megölne. Ezen díszte­len kimulási mód, a megfulás fenyegetne minket már akkor is, ha a levegőnek 21% oxygénje 8%-ra redukálódnék. A végtelen bölcs világrend azonban a szénsavnak más hivatást adott azzal, hogy azt a növények lényeges táplálékául rendelte. Ha a növénynek bármely szövetét, szer­vét vizsgáljuk, arról győződünk meg, hogy az mindig szént tartalmaz. Kérdés; mi uton- módon kerül a szén a növénybe ? A gyöke­rek szívják fel a talajból a vízben oldható sókat, de szenet a növény a földből nem vehet fel, mert azt eddig oldani (sem ol­vasztani) nem sikerült. Számtalan megfigye­lés azonban arról tesz tanúságot, hogy a növény levelei a levegő szénsavát nyelik el és 100 rész szénsavból a benne levő 27% szenet visszatartják, a 73% oxygént vissza­lehelik. Ezen szénből építik fel sejtjeik falát, ez járul hozzá a legváltozékosabb növényi anyagok képzéséhez. Hevítsük a lisztet, czukrot, olajat, a fa­szövetet, vagy a rostjaiból készült gyolcsot, mind meg fog szenesedni. Vizsgáljuk a különböző növényi alkaloido­kat, mint például a koffeint, chinint, morfint, vagy sok mindenre használt szeszt, a növé­nyi savakat, az iparilag nevezetes firnájszo- kat, gyantákat, cserző anyagokat, mindegyi- kök több-kevesebb szént tartalmaz. Ezen felette sok vegyület összetétele és tulajdon­ságai egyszersmind a szemek páratlan alkal­mazkodó képessége, különféle vegyi vonzása mellett tanúskodik. De ha meggondoljuk, hogy a növények egyes részei mint tápsze­rek menynyire fontosak, hogy ezen anyago­kat az ember előállítani nem képes, hanem a növényben már készen találja és egész remeklése csak abban áll, hogy az idegen anyagoktól különválasztja, úgy egyszersmint a növények és állatoknak szorosan egymásra utalt voltát és a szénnek szerepét az állati szervezetben is felfogjuk. Ha konyhasót, szódát, vagy másféle tisztán ásványi sót nyelünk le, az a véredényekbe való felszivó- I dása után is mint konyhasó és szóda lesz ott kimutatható s a szervezetből való kita­karítás után is ásványi só marad. A szerve­zet nem volt képes tehát azt elemeire bon­tani és saját szöveteit ezekkel gyarapítani. Minden ásvány, mely szöveteinket al­kotja, csakis a növény készítette tápszerek révén kerül az állati organizmusba, csak ezekkel képes táplálkozni. Az ásvány- és állatország közt az anyag körútját tehát a növények közvetítik. Akaratlanul kérdezzük azonban, melyik részében a növénynek és milyen körülmények között készülnek ásvá­nyokból ezen növényi u. n. szerves anyagok, mely folyamatot áthasonitásnak (assimilatio) nevezik? Az assimilálást a növényi sejt zöld sejtecskéi, a chlorofilltestecsek (leginkább a levelekben) végzik a napsugár világitó és melegítő hatása alatt. A chlorofill tulajdon­képen az eszköz, az eszközt mozgató erő pedig a napfény. Amint tehát a növény a talajból a sóoldatokat és a levegőből a szén­savat a levelekbe szállítja, ott hasonittatnak át, a levelek által küszöböltetnek ki egy­szersmind a felesleges anyagok is úgy, mint a szétbontott szénsav oxygénje, melyet a levegőbe visszalehelnek. Mig az ember a legnagyobb erőfeszítés mellett sem bir az „anyagon diadalmaskodni“, addig a jótevő napsugár csendesen, észrevétlenül megmun­kálja földjeinket, növeszti a vetéseket és fákat és mi csak a kész anyagokat a magunk szükségleteinek megfelelően feldolgozzuk. Amint a növények a napsugár hatása alatt az állati életre veszélyes szénsavat saját testükbe szűrik, úgy e művelet által, a többi közt, az ember valódi szénraktáraivá lesznek, melyek akkor, ha a geológiai jelenkorban nem is használtatnak fel, mégis mint olyanok, legalább részben, hagyatékképen szállnak az utókorra. Vájjon rengeteg kőszéntelepeink nem igy képződtek-e, mi felől kételkedni okunk sincs, mert vájjon nem ugyanezen törvények ural- kodnak-e most is, mint a rég lezajlott mult- !ban, melyek tehát szükségképen ugyanazon okozatok létrehozói is kell hogy legyenek, j A régmúlt és a jelen viszonyai közt. csak az a különbség, hogy akkor, mikor a most ! szénné vált óriási Calamitesek, Sigillariák, ! Lepidodendronok stb., szóval a nagy mére­teik és inkább temérdek számuk, mintsem í fajukban való gazdaságuk által kitűnt edé- | nyes kryptogamok „világukat élték“, a kli­matikus viszonyok buja tenyésztésüknek meg- ! felelők voltak, meg volt a nedves talaj, a | melegebb és vizpárákban dúsabb légkör, melyekhez még a levegőnek igen nagy szén- 1 savtartalma is járult és mely most a számos kőszéntelepekben megkötve fekszik. Hogy honnan eredhetett a levegőnek akkori dúsabb szénsavtartalma, erre nézve felvilágosítást ad a kémiának azon tapasztalati törvénye, mely szerint: minden vegyület csak bizonyos hő­fokig marad vegyületnek, azontúl felbomlik, Midőn földünk szilárd kérge vékonyabb volt mint most, úgy a különböző még szénsavas vegyületek, mint a mészkő, márvány, dolo­mit stb. szénsava szintén a levegőben volt, mely okra a szelidebb kiima is visszavezet­hető. Ezen óriási mennyiségű szénsavtól az azon kor növényei szabadították meg a le­vegőt, megtakarítván azt a „nehezebb na­pok“ számára. A világrend bölcs intézője ma is gondos­kodik a későbbi ivadékról. A mocsarak növényzete évről-évre járul hozzá a majdani széntelepek képzéséhez, egy-egy földrengés sok mértföldnyi erdőt tüntet el a föld színéről, a nem ritka hegy- csuszamlások, talajsüppedések növényt, álla­tot temetnek el. Vájjon nem azért történik-e mind ez, hogy az utódok anyagi megélhe­tése biztosittassék és hogy ezen emlékek a nyughatatlan embernek szellemi próbakőül szolgáljanak? Ki tudná ezt megmondani ? ! 7809—1905. K. sz. — Egyházközségi gyűlés. A helybeli róm. kath. egyháztanács és iskolaszék a követ­kező három évre (1908.) végéig újra alakí­tandó. E czélból a választók névjegyzéke f. évi november 12—22-ig bezárólag a fiunép- iskola szolga-lakásában (földszint balra első ajtó) közszemlére ki van téve azon figyel­meztetéssel, hogy a választói képességet illetőleg netalán keletkezhető felszólamlások november hó 23-ig egyháztanácsi elbírálás alá az egyháztanács elnökségéhez beadan- dók. — Az egyháztanácsi s azzal együtte­sen az iskolaszéki tagok választása a fiu- népiskola nagytermében f. évi deczember hó 3-án d. e. 10 órakor kezdetét veendő köz­gyűlésen fog megejtetni, a melynek tartama alatt, ha a választás közfelkiáltással nem lesz foganatosítható, az titkos szavazással fog történni. Az utóbbi esetben a szavazó­lap a jogosult által választani óhajtott tagok neveivel tetszés szerint — az egyháztanácsba választandóknak azonban az iskolaszéktől kü­lön jegyzésével — betöltve a választások megnyitásától kezdve a szavazatszedő bizott­ság által kitűzött határidőig személyesen adandó be. Választandó az egyháztanácsba 18, az iskolaszékbe pedig 12 rendes tag azon megjegyzéssel, hogy ugyanazokra, kik egyház­tanácsi tagságra szavazatban részesittetnek, mint iskolaszéki tagokra is lehet szavazni. Póttagokul (6) a megválasztott rendes tagok után a legtöbb szavazatban részesültek te­kintendők ; felkiáltással való választás esetén pedig ezek is hasonlókép fognak választatni. Az egyháztanácsban és iskolaszékben az egyházi elnök, az egyháztanácsban a segéd­lelkészek és népiskolai tanítók nem esnek választás alá; az iskolaszékbe azonban a segédlelkészek beválaszthatok, de a népiskolai tanítók nem, ezekre nézve a szabályzatok külön intézkednek. Világi elnököket, jegyző­ket, ügyvédet, pénztárnokokat, gondnokokat a megválasztottak a maguk kebeléből fognak választani. Miről a hitközségi t. ez. tagok tanácskozási és választási joguknak gyako- rolhatása végett ezennel értesittetnek. Nagy­károly, 1905. november 12. Schweighoff'er János dr., egyházi elnök. Vetzák Ede, világi elnök. Eóth Károly, jegyző. — A helybeli polgári leányiskola gond­noksága f. hó 2-án tartott ülésében elhatá­rozta, hogy az iskola folyosója ezután fütessék, a megfelelő átalakításoknak az 1904/1905. évi iskolai évben megtakarított és a jövő évben megtakarítandó összeg terhére leendő esz­közlésének megengedése iránt a miniszterhez felterjesztés intéztessék. Elhatározta továbbá, hogy a város a szükséges fatöbblet rendel­kezésre bocsátása iránt megkerestessék. A gondnokság megvizsgálta és helyesnek találta a legutóbbi iskolai évre vonatkozó számadá­sokat, mely szerint a bevétel 2062 K 30 f volt, melylyel szemben 1898 K kiadás van, úgy, hogy a megtakarított összeg 214 korona 30 fillért tesz. Ezután felterjesztést tett a gondnokság az iránt, hogy a lemondott Brán Feliczián gör. kath. lelkész helyére Ardeleán Coriolán gör. kath. lelkész, az áthelyezett Tímár Péter helybeli róm. kath. plébános helyére Dr. Schveighoffer János plébános a gondnokság tagjává kineveztessék. — Len- és kender vetőmag beszerzés. A rostja végett való lentermeléshez és a kendertermeléshez megfelelő vetőmag be­szerzését a termelőknek megkönnyítendő, a földmivelésügyi miniszter a jövő évi vetés czéljára eredeti orosz len- és eredeti olasz kender vetőmagról gondoskodott, amely magok mig a készletek tartanak — kedvezmé­nyes árakon a „Magyar Mezőgazdák Szövet­kezetéinél (Budapesten, V. kér., Alkotmány- utcza 31. szám alatt) kaphatók. Minthogy a szállítási költségek a megrendelőt terhelik, ezek csökkentése végett czélszerü, ha a ter­melők az ugyanazon helyre irányítandó mennyiséget együttesen rendelik meg. A meg­rendelések f. hó 25-ik napjáig közvetlenül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez inté­zendő. Ezen határidő leteltével a szövetke­zet értesíti a feleket a rendelkezésre bocsát­ható mennyiségről s ezt a vételárnak, vagy a vételár utánvételezésére való felhatalma­zásnak f. évi deczember hó 15-ig a szövet­kezethez való beérkezése után elküldi. — Könyöradomány-gyüjtes. Az utóbbi években annyira elharapódzott a könyör- adomány-gyüjtők száma, hogy valóban alig bírjuk ki már a zaklatást. A hatóságnál töb­ben felszólaltak az engedély kiadása ellen, azonban a rendőrkapitány azzal igazolta magát, hogy nevezetteknek belügyminiszteri engedélyük van, tehát ö az engedélyt meg nem tagadhatja. Hát igaz. Elég sajnos, hogy a belügyminisztérium oly könnyen kiadja a ma már sokak által keresetforrásul szolgáló foglalkozásra feljogosító engedélyt. De a helyi hatóságnak mégis kötelessége a város közön­ségét a zaklatástól lehetőleg megkímélni, miért is a hatóság megteheti azt, hogy a gyűjtést csak a lehető legrövidebb időre en­gedélyezi s csak a könyöradományt-gyüjtő felekezetéhez tartozóknál engedi meg a gyűj­tést. Ha ez megtörténik, akkor a más fele­A szén a mindennapi életben leggyakrab­ban használt anyagok egyike. E nélkül kul­túra, sőt megélhetés se lenne. Ezzel oszlatjuk el tél idején lakásaink elviselhetlen ridegsé­gét, részben ezzel főzzük meg ételeinket, a i szén elégése közben fejlődő meleg hajtja gépeinket, ez mozgatja saját testünket is. Találni is bőven ezt az anyagot, ha mindjárt a legváltozatosabb alakban a nagy természet minden zúgában; találjuk úgy a föld kérgé­ben, gyakran tetemes mélységben, mint a levegőben s legújabb kutatások szerint túl | a-földi régiókon, a világűrben, mint ez a földre hulló meteorkövek elemzéséről kiderült. Keressük fel tehát a szenet a föld gyomrá­ban, a föld színén és a levegőben. A földben található szén, mely mint tő­zeg, barnaszén, kőszén vagy anthracit néven fordul elő, aszerint, amint tiszta szénen kivül I (60%—92%-ig) még, nem számítva nehány fertőző anyagot, több-kevesebb hydrogént, oxygént és nitrogént tartalmaz, igen tekin­télyes telepeket képez. Ilyen helyeken meg­fúrják a föld kérgét, kőszénbányát nyitnak és erőszakosan hurczolják a napvilágra, mely ! elől, mintegy elfáradva a küzdelemben, pi- ; henni menekült. De a szén nemcsak mint szilárd kőzet van a földben; feltalálható az folyós állapotban is kőolaj vagy petroleum néven, mikor hydrogénnel van vegyülve. Ha a petroleum párologhat és levegővel érint­kezik, oxygén felvétele mellett mindinkább sűrűsödik, mi által kátránynyá ha még puha, később pedig asphalttá változik. A petróleum­ból természetesen elsőbben a legillékonyabb részek távoznak el, melyek a levegőn sok­szor maguktól gyulnak meg. Ilyen gázok táp­lálják Baku petróleumban gazdag környékén a már évszázadok óta égő „örök tüzet“ is, mely jelenség nevezett vidék népeinek vallási nézetére is nagy hatással volt. A borostyánkő is szintén nem más, mint szén, hydrogén és oxygén vegyülete. De a szén egészen tiszta állapotban is található a földben mint graphit, melyből a czeruzát készítik, agyaggal keverve pedig tűzálló tégelyeknek dolgozzák fel. — Ugyan­azon anyag a drágakövek királya, a gyémánt is, melyből egy tyuktojásnagyságu darab több millió forint értéket képvisel. Ezt tudva, a szánakozás bizonyos nemével gondol vissza a mai nemzedék ama még alig egy század előtti korra, melynek fejedelmei is, a meg­gazdagodni akarás által ösztönözve, hallatlan összegeket pazaroltak el csak azért, hogy kisebb gyémántdarabok összeforrasztásának a titkára jöhessenek. Az ember a kőszenet nagyon sokfélekép tudja hasznára fordítani. Vasretortákban he­vítve készül belőle a világitó gáz, a kátrány, a szalamiasó stb. A kátrányt vagy a fának, ponyváknak, köteleknek stb. konzervválására használja, vagy újra különböző hőmérsék­letnél hevíti. A kátrány nyers anyaga a leg­különbözőbb szénvegyületeket képezi. Ebből készül a benzin, a legpompásabb festékek, az anilinfestékek, a fertőző betegségek elleni védőanyagok, u. m. a karbolsav, salicylsav stb. A kőolajtisztitása által nyerik a világí­tásra, fűtésre, geprészek kenésére alkalmas „ásványi olajokat", illetőleg kenőcsöket (va- selin.) A szén technológiájának eme nehány példája is elegendő feltüntetni ennek rend­kívüli hatását a kultúrára. Beteljesedett az alchiinisták álma: sikerült az „aranycsiná- lás“ titkát megfejteni, csupán a felfogásban van eltérés, mig ők értéktelen fémeknek aranynyá való átalakításán fáradoztak, addig a mai kor embere lemondott ugyan a te­remteni akarásról, megelégszik az eredeti anyaggal, csupán csak becsét növeli saját keze munkája által, a dolgos kéz az, mely ha nem is aranyat, de legalább bankót csi­nál illetőleg kap. Köznapi alkalmazása a szénnek mint fűtőszernek mindenki előtt ismeretes. Az itt végbemenő processus nem más, mint a szén­nek vegyülése oxygénnel szénsavvá. A szén­savnak, mely a must forrásánál is bőven képződik, tulajdonsága, hogy sem nem ég, sem az égést nem táplálja, sőt az állati életet is kioltja. Gyáraink és tűzhelyeink roppant mennyiségű szénsavat eregetnek a levegőbe, szénsav tódul a különböző savanyu- viz forrásokból és földrepedésekből, barlan­gokból, az állatok is megfertőztetik a kilehelt szénsavval a levegőt és mégis sajátságos, hogy a levegőnek csak 0'04%-a szénsav. A tények természetes következménye az lenne, hogy a levegő szénsavtartalma az oxygén rovására folytonosan gyarapodva kezeihez tartozók könnyen megszabadulnak a ma már mindennapivá vált zaklatástól, s legalább ritkábban kénytelen filléreit állítólag jótékony czélra, de tényleg nagy részben az utazó gyűjtő költségeire odaadni. HIRDETMÉNY. A Nagykároly városi megüresedett képviselőtestületi tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határ­időül vármegyei alispán ur 21330/1905. számú rendeletével 1. évi november ló 23. napja lévén kitűzve, értesittetik a t. választó­közönség, miszerint a mondott napon mind az 5 kerületben reggeli 9 órakor kezdődő és délutáni 4 óráig tartó vá­lasztások az alább irt helyen fognak megtartatni. I. választókerület szavazóhelyisége a városháza tanácsterme, választás- vezető: Rooz Samu. II. választókerület szavazóhelyisége a ref. fiúiskola nagyterme, választás- vezető : Dr. N. Szabó Albert. III. választókerület szavazóhelyisége a zsellérrészi részház, választásvezetö : Dr. Vetzák Ede. IV. választókerület szavazóhelyisége a városházánál az iparos tanonczisko- lai rajzterem, választásvezetö: Schus- teritsch Ferencz. V. választókerület szavazóhelyisége a Gróf Károlyi György-téri gyermek- menhely helyisége, választásvezetö: Csipkés András. Az I. választókerülethez tartozik: Deák Ferencz-tér, Gencs-utcza, Gróf I Károlyi György-tér, Hajnal-, Hétsastoll-, Honvédköz-, Jókay-, Kossuth-, Kölcsey-, Könyök-, Széchenyi-, Terem-utczák és a külterület. A II. választókerülethez tartozik: Baromvásártér, Csokonay-, Görbe-, Gróf Károlyi István-, Honvéd-, Magtár-, Me­linda-, Nyárfa-, Pék-, Petőfi-, Rákóczy-, Szőlő-, Temploinköz-, Téglaszin-, Vaday- köz- és Wesselényi-utczák. A III. választókerülethez tartozik: Árpád-, Gyepsor-, Kígyó-, Luby-, Ma­lom-, Martonovits-, Somos-, Temetö- és Térey-utczák. A IV. választókerülethez tartozik: Akáczfa-, Attila-, Ágoston-, Árokpart-, Fényi-, Hunyady-, Kaplony-, Kaszinó-, Kálmánd-, Körtefa- és Tompa-utczák. Az V. választókerülethez tartozik: Fazekas-, Gózson-, Hajduköz-, Kende­res-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Maj- tény-, Nagyhajduváros- és Werböczy- utczák. Figyelmeztetik ez úttal a t. választó­közönség az 1886. évi XXII. t.-cz. 38. §-ára, mely szerint azon esetben ha a választás meghatalmazvány alapján gyakoroltatik, egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet és a megha­talmazás legalább egy órával a válasz­tás előtt a városházánál a polgármes­teri hivatalos helyiségben bemutatandó alant Írott választási elnöknél, mert az I igy be nem jelentett meghatalmazás , alapján szavazni nem lehet. [ Az I. választókerületben kiléptek: r 1. Rooz Samu, 2. Lukácsovits János, ' 3. Schiff József, 4. Kuszka Mihály, 5. ' Liebhauser Lajos, 6. Somossi Miklós, , 7. Ptyánk György és 8. Fógel Kálmán . rendes és 1. Kalina Ferencz, 2. ifj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom