Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-16 / 46. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1905. november 16. — 46. számához. CSARNOK. szeri. Irta : Pozsonyi G-átoor. minden szerves lényt megölne. Ezen dísztelen kimulási mód, a megfulás fenyegetne minket már akkor is, ha a levegőnek 21% oxygénje 8%-ra redukálódnék. A végtelen bölcs világrend azonban a szénsavnak más hivatást adott azzal, hogy azt a növények lényeges táplálékául rendelte. Ha a növénynek bármely szövetét, szervét vizsgáljuk, arról győződünk meg, hogy az mindig szént tartalmaz. Kérdés; mi uton- módon kerül a szén a növénybe ? A gyökerek szívják fel a talajból a vízben oldható sókat, de szenet a növény a földből nem vehet fel, mert azt eddig oldani (sem olvasztani) nem sikerült. Számtalan megfigyelés azonban arról tesz tanúságot, hogy a növény levelei a levegő szénsavát nyelik el és 100 rész szénsavból a benne levő 27% szenet visszatartják, a 73% oxygént visszalehelik. Ezen szénből építik fel sejtjeik falát, ez járul hozzá a legváltozékosabb növényi anyagok képzéséhez. Hevítsük a lisztet, czukrot, olajat, a faszövetet, vagy a rostjaiból készült gyolcsot, mind meg fog szenesedni. Vizsgáljuk a különböző növényi alkaloidokat, mint például a koffeint, chinint, morfint, vagy sok mindenre használt szeszt, a növényi savakat, az iparilag nevezetes firnájszo- kat, gyantákat, cserző anyagokat, mindegyi- kök több-kevesebb szént tartalmaz. Ezen felette sok vegyület összetétele és tulajdonságai egyszersmind a szemek páratlan alkalmazkodó képessége, különféle vegyi vonzása mellett tanúskodik. De ha meggondoljuk, hogy a növények egyes részei mint tápszerek menynyire fontosak, hogy ezen anyagokat az ember előállítani nem képes, hanem a növényben már készen találja és egész remeklése csak abban áll, hogy az idegen anyagoktól különválasztja, úgy egyszersmint a növények és állatoknak szorosan egymásra utalt voltát és a szénnek szerepét az állati szervezetben is felfogjuk. Ha konyhasót, szódát, vagy másféle tisztán ásványi sót nyelünk le, az a véredényekbe való felszivó- I dása után is mint konyhasó és szóda lesz ott kimutatható s a szervezetből való kitakarítás után is ásványi só marad. A szervezet nem volt képes tehát azt elemeire bontani és saját szöveteit ezekkel gyarapítani. Minden ásvány, mely szöveteinket alkotja, csakis a növény készítette tápszerek révén kerül az állati organizmusba, csak ezekkel képes táplálkozni. Az ásvány- és állatország közt az anyag körútját tehát a növények közvetítik. Akaratlanul kérdezzük azonban, melyik részében a növénynek és milyen körülmények között készülnek ásványokból ezen növényi u. n. szerves anyagok, mely folyamatot áthasonitásnak (assimilatio) nevezik? Az assimilálást a növényi sejt zöld sejtecskéi, a chlorofilltestecsek (leginkább a levelekben) végzik a napsugár világitó és melegítő hatása alatt. A chlorofill tulajdonképen az eszköz, az eszközt mozgató erő pedig a napfény. Amint tehát a növény a talajból a sóoldatokat és a levegőből a szénsavat a levelekbe szállítja, ott hasonittatnak át, a levelek által küszöböltetnek ki egyszersmind a felesleges anyagok is úgy, mint a szétbontott szénsav oxygénje, melyet a levegőbe visszalehelnek. Mig az ember a legnagyobb erőfeszítés mellett sem bir az „anyagon diadalmaskodni“, addig a jótevő napsugár csendesen, észrevétlenül megmunkálja földjeinket, növeszti a vetéseket és fákat és mi csak a kész anyagokat a magunk szükségleteinek megfelelően feldolgozzuk. Amint a növények a napsugár hatása alatt az állati életre veszélyes szénsavat saját testükbe szűrik, úgy e művelet által, a többi közt, az ember valódi szénraktáraivá lesznek, melyek akkor, ha a geológiai jelenkorban nem is használtatnak fel, mégis mint olyanok, legalább részben, hagyatékképen szállnak az utókorra. Vájjon rengeteg kőszéntelepeink nem igy képződtek-e, mi felől kételkedni okunk sincs, mert vájjon nem ugyanezen törvények ural- kodnak-e most is, mint a rég lezajlott mult- !ban, melyek tehát szükségképen ugyanazon okozatok létrehozói is kell hogy legyenek, j A régmúlt és a jelen viszonyai közt. csak az a különbség, hogy akkor, mikor a most ! szénné vált óriási Calamitesek, Sigillariák, ! Lepidodendronok stb., szóval a nagy méreteik és inkább temérdek számuk, mintsem í fajukban való gazdaságuk által kitűnt edé- | nyes kryptogamok „világukat élték“, a klimatikus viszonyok buja tenyésztésüknek meg- ! felelők voltak, meg volt a nedves talaj, a | melegebb és vizpárákban dúsabb légkör, melyekhez még a levegőnek igen nagy szén- 1 savtartalma is járult és mely most a számos kőszéntelepekben megkötve fekszik. Hogy honnan eredhetett a levegőnek akkori dúsabb szénsavtartalma, erre nézve felvilágosítást ad a kémiának azon tapasztalati törvénye, mely szerint: minden vegyület csak bizonyos hőfokig marad vegyületnek, azontúl felbomlik, Midőn földünk szilárd kérge vékonyabb volt mint most, úgy a különböző még szénsavas vegyületek, mint a mészkő, márvány, dolomit stb. szénsava szintén a levegőben volt, mely okra a szelidebb kiima is visszavezethető. Ezen óriási mennyiségű szénsavtól az azon kor növényei szabadították meg a levegőt, megtakarítván azt a „nehezebb napok“ számára. A világrend bölcs intézője ma is gondoskodik a későbbi ivadékról. A mocsarak növényzete évről-évre járul hozzá a majdani széntelepek képzéséhez, egy-egy földrengés sok mértföldnyi erdőt tüntet el a föld színéről, a nem ritka hegy- csuszamlások, talajsüppedések növényt, állatot temetnek el. Vájjon nem azért történik-e mind ez, hogy az utódok anyagi megélhetése biztosittassék és hogy ezen emlékek a nyughatatlan embernek szellemi próbakőül szolgáljanak? Ki tudná ezt megmondani ? ! 7809—1905. K. sz. — Egyházközségi gyűlés. A helybeli róm. kath. egyháztanács és iskolaszék a következő három évre (1908.) végéig újra alakítandó. E czélból a választók névjegyzéke f. évi november 12—22-ig bezárólag a fiunép- iskola szolga-lakásában (földszint balra első ajtó) közszemlére ki van téve azon figyelmeztetéssel, hogy a választói képességet illetőleg netalán keletkezhető felszólamlások november hó 23-ig egyháztanácsi elbírálás alá az egyháztanács elnökségéhez beadan- dók. — Az egyháztanácsi s azzal együttesen az iskolaszéki tagok választása a fiu- népiskola nagytermében f. évi deczember hó 3-án d. e. 10 órakor kezdetét veendő közgyűlésen fog megejtetni, a melynek tartama alatt, ha a választás közfelkiáltással nem lesz foganatosítható, az titkos szavazással fog történni. Az utóbbi esetben a szavazólap a jogosult által választani óhajtott tagok neveivel tetszés szerint — az egyháztanácsba választandóknak azonban az iskolaszéktől külön jegyzésével — betöltve a választások megnyitásától kezdve a szavazatszedő bizottság által kitűzött határidőig személyesen adandó be. Választandó az egyháztanácsba 18, az iskolaszékbe pedig 12 rendes tag azon megjegyzéssel, hogy ugyanazokra, kik egyháztanácsi tagságra szavazatban részesittetnek, mint iskolaszéki tagokra is lehet szavazni. Póttagokul (6) a megválasztott rendes tagok után a legtöbb szavazatban részesültek tekintendők ; felkiáltással való választás esetén pedig ezek is hasonlókép fognak választatni. Az egyháztanácsban és iskolaszékben az egyházi elnök, az egyháztanácsban a segédlelkészek és népiskolai tanítók nem esnek választás alá; az iskolaszékbe azonban a segédlelkészek beválaszthatok, de a népiskolai tanítók nem, ezekre nézve a szabályzatok külön intézkednek. Világi elnököket, jegyzőket, ügyvédet, pénztárnokokat, gondnokokat a megválasztottak a maguk kebeléből fognak választani. Miről a hitközségi t. ez. tagok tanácskozási és választási joguknak gyako- rolhatása végett ezennel értesittetnek. Nagykároly, 1905. november 12. Schweighoff'er János dr., egyházi elnök. Vetzák Ede, világi elnök. Eóth Károly, jegyző. — A helybeli polgári leányiskola gondnoksága f. hó 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy az iskola folyosója ezután fütessék, a megfelelő átalakításoknak az 1904/1905. évi iskolai évben megtakarított és a jövő évben megtakarítandó összeg terhére leendő eszközlésének megengedése iránt a miniszterhez felterjesztés intéztessék. Elhatározta továbbá, hogy a város a szükséges fatöbblet rendelkezésre bocsátása iránt megkerestessék. A gondnokság megvizsgálta és helyesnek találta a legutóbbi iskolai évre vonatkozó számadásokat, mely szerint a bevétel 2062 K 30 f volt, melylyel szemben 1898 K kiadás van, úgy, hogy a megtakarított összeg 214 korona 30 fillért tesz. Ezután felterjesztést tett a gondnokság az iránt, hogy a lemondott Brán Feliczián gör. kath. lelkész helyére Ardeleán Coriolán gör. kath. lelkész, az áthelyezett Tímár Péter helybeli róm. kath. plébános helyére Dr. Schveighoffer János plébános a gondnokság tagjává kineveztessék. — Len- és kender vetőmag beszerzés. A rostja végett való lentermeléshez és a kendertermeléshez megfelelő vetőmag beszerzését a termelőknek megkönnyítendő, a földmivelésügyi miniszter a jövő évi vetés czéljára eredeti orosz len- és eredeti olasz kender vetőmagról gondoskodott, amely magok mig a készletek tartanak — kedvezményes árakon a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéinél (Budapesten, V. kér., Alkotmány- utcza 31. szám alatt) kaphatók. Minthogy a szállítási költségek a megrendelőt terhelik, ezek csökkentése végett czélszerü, ha a termelők az ugyanazon helyre irányítandó mennyiséget együttesen rendelik meg. A megrendelések f. hó 25-ik napjáig közvetlenül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez intézendő. Ezen határidő leteltével a szövetkezet értesíti a feleket a rendelkezésre bocsátható mennyiségről s ezt a vételárnak, vagy a vételár utánvételezésére való felhatalmazásnak f. évi deczember hó 15-ig a szövetkezethez való beérkezése után elküldi. — Könyöradomány-gyüjtes. Az utóbbi években annyira elharapódzott a könyör- adomány-gyüjtők száma, hogy valóban alig bírjuk ki már a zaklatást. A hatóságnál többen felszólaltak az engedély kiadása ellen, azonban a rendőrkapitány azzal igazolta magát, hogy nevezetteknek belügyminiszteri engedélyük van, tehát ö az engedélyt meg nem tagadhatja. Hát igaz. Elég sajnos, hogy a belügyminisztérium oly könnyen kiadja a ma már sokak által keresetforrásul szolgáló foglalkozásra feljogosító engedélyt. De a helyi hatóságnak mégis kötelessége a város közönségét a zaklatástól lehetőleg megkímélni, miért is a hatóság megteheti azt, hogy a gyűjtést csak a lehető legrövidebb időre engedélyezi s csak a könyöradományt-gyüjtő felekezetéhez tartozóknál engedi meg a gyűjtést. Ha ez megtörténik, akkor a más feleA szén a mindennapi életben leggyakrabban használt anyagok egyike. E nélkül kultúra, sőt megélhetés se lenne. Ezzel oszlatjuk el tél idején lakásaink elviselhetlen ridegségét, részben ezzel főzzük meg ételeinket, a i szén elégése közben fejlődő meleg hajtja gépeinket, ez mozgatja saját testünket is. Találni is bőven ezt az anyagot, ha mindjárt a legváltozatosabb alakban a nagy természet minden zúgában; találjuk úgy a föld kérgében, gyakran tetemes mélységben, mint a levegőben s legújabb kutatások szerint túl | a-földi régiókon, a világűrben, mint ez a földre hulló meteorkövek elemzéséről kiderült. Keressük fel tehát a szenet a föld gyomrában, a föld színén és a levegőben. A földben található szén, mely mint tőzeg, barnaszén, kőszén vagy anthracit néven fordul elő, aszerint, amint tiszta szénen kivül I (60%—92%-ig) még, nem számítva nehány fertőző anyagot, több-kevesebb hydrogént, oxygént és nitrogént tartalmaz, igen tekintélyes telepeket képez. Ilyen helyeken megfúrják a föld kérgét, kőszénbányát nyitnak és erőszakosan hurczolják a napvilágra, mely ! elől, mintegy elfáradva a küzdelemben, pi- ; henni menekült. De a szén nemcsak mint szilárd kőzet van a földben; feltalálható az folyós állapotban is kőolaj vagy petroleum néven, mikor hydrogénnel van vegyülve. Ha a petroleum párologhat és levegővel érintkezik, oxygén felvétele mellett mindinkább sűrűsödik, mi által kátránynyá ha még puha, később pedig asphalttá változik. A petróleumból természetesen elsőbben a legillékonyabb részek távoznak el, melyek a levegőn sokszor maguktól gyulnak meg. Ilyen gázok táplálják Baku petróleumban gazdag környékén a már évszázadok óta égő „örök tüzet“ is, mely jelenség nevezett vidék népeinek vallási nézetére is nagy hatással volt. A borostyánkő is szintén nem más, mint szén, hydrogén és oxygén vegyülete. De a szén egészen tiszta állapotban is található a földben mint graphit, melyből a czeruzát készítik, agyaggal keverve pedig tűzálló tégelyeknek dolgozzák fel. — Ugyanazon anyag a drágakövek királya, a gyémánt is, melyből egy tyuktojásnagyságu darab több millió forint értéket képvisel. Ezt tudva, a szánakozás bizonyos nemével gondol vissza a mai nemzedék ama még alig egy század előtti korra, melynek fejedelmei is, a meggazdagodni akarás által ösztönözve, hallatlan összegeket pazaroltak el csak azért, hogy kisebb gyémántdarabok összeforrasztásának a titkára jöhessenek. Az ember a kőszenet nagyon sokfélekép tudja hasznára fordítani. Vasretortákban hevítve készül belőle a világitó gáz, a kátrány, a szalamiasó stb. A kátrányt vagy a fának, ponyváknak, köteleknek stb. konzervválására használja, vagy újra különböző hőmérsékletnél hevíti. A kátrány nyers anyaga a legkülönbözőbb szénvegyületeket képezi. Ebből készül a benzin, a legpompásabb festékek, az anilinfestékek, a fertőző betegségek elleni védőanyagok, u. m. a karbolsav, salicylsav stb. A kőolajtisztitása által nyerik a világításra, fűtésre, geprészek kenésére alkalmas „ásványi olajokat", illetőleg kenőcsöket (va- selin.) A szén technológiájának eme nehány példája is elegendő feltüntetni ennek rendkívüli hatását a kultúrára. Beteljesedett az alchiinisták álma: sikerült az „aranycsiná- lás“ titkát megfejteni, csupán a felfogásban van eltérés, mig ők értéktelen fémeknek aranynyá való átalakításán fáradoztak, addig a mai kor embere lemondott ugyan a teremteni akarásról, megelégszik az eredeti anyaggal, csupán csak becsét növeli saját keze munkája által, a dolgos kéz az, mely ha nem is aranyat, de legalább bankót csinál illetőleg kap. Köznapi alkalmazása a szénnek mint fűtőszernek mindenki előtt ismeretes. Az itt végbemenő processus nem más, mint a szénnek vegyülése oxygénnel szénsavvá. A szénsavnak, mely a must forrásánál is bőven képződik, tulajdonsága, hogy sem nem ég, sem az égést nem táplálja, sőt az állati életet is kioltja. Gyáraink és tűzhelyeink roppant mennyiségű szénsavat eregetnek a levegőbe, szénsav tódul a különböző savanyu- viz forrásokból és földrepedésekből, barlangokból, az állatok is megfertőztetik a kilehelt szénsavval a levegőt és mégis sajátságos, hogy a levegőnek csak 0'04%-a szénsav. A tények természetes következménye az lenne, hogy a levegő szénsavtartalma az oxygén rovására folytonosan gyarapodva kezeihez tartozók könnyen megszabadulnak a ma már mindennapivá vált zaklatástól, s legalább ritkábban kénytelen filléreit állítólag jótékony czélra, de tényleg nagy részben az utazó gyűjtő költségeire odaadni. HIRDETMÉNY. A Nagykároly városi megüresedett képviselőtestületi tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határidőül vármegyei alispán ur 21330/1905. számú rendeletével 1. évi november ló 23. napja lévén kitűzve, értesittetik a t. választóközönség, miszerint a mondott napon mind az 5 kerületben reggeli 9 órakor kezdődő és délutáni 4 óráig tartó választások az alább irt helyen fognak megtartatni. I. választókerület szavazóhelyisége a városháza tanácsterme, választás- vezető: Rooz Samu. II. választókerület szavazóhelyisége a ref. fiúiskola nagyterme, választás- vezető : Dr. N. Szabó Albert. III. választókerület szavazóhelyisége a zsellérrészi részház, választásvezetö : Dr. Vetzák Ede. IV. választókerület szavazóhelyisége a városházánál az iparos tanonczisko- lai rajzterem, választásvezetö: Schus- teritsch Ferencz. V. választókerület szavazóhelyisége a Gróf Károlyi György-téri gyermek- menhely helyisége, választásvezetö: Csipkés András. Az I. választókerülethez tartozik: Deák Ferencz-tér, Gencs-utcza, Gróf I Károlyi György-tér, Hajnal-, Hétsastoll-, Honvédköz-, Jókay-, Kossuth-, Kölcsey-, Könyök-, Széchenyi-, Terem-utczák és a külterület. A II. választókerülethez tartozik: Baromvásártér, Csokonay-, Görbe-, Gróf Károlyi István-, Honvéd-, Magtár-, Melinda-, Nyárfa-, Pék-, Petőfi-, Rákóczy-, Szőlő-, Temploinköz-, Téglaszin-, Vaday- köz- és Wesselényi-utczák. A III. választókerülethez tartozik: Árpád-, Gyepsor-, Kígyó-, Luby-, Malom-, Martonovits-, Somos-, Temetö- és Térey-utczák. A IV. választókerülethez tartozik: Akáczfa-, Attila-, Ágoston-, Árokpart-, Fényi-, Hunyady-, Kaplony-, Kaszinó-, Kálmánd-, Körtefa- és Tompa-utczák. Az V. választókerülethez tartozik: Fazekas-, Gózson-, Hajduköz-, Kenderes-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Maj- tény-, Nagyhajduváros- és Werböczy- utczák. Figyelmeztetik ez úttal a t. választóközönség az 1886. évi XXII. t.-cz. 38. §-ára, mely szerint azon esetben ha a választás meghatalmazvány alapján gyakoroltatik, egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet és a meghatalmazás legalább egy órával a választás előtt a városházánál a polgármesteri hivatalos helyiségben bemutatandó alant Írott választási elnöknél, mert az I igy be nem jelentett meghatalmazás , alapján szavazni nem lehet. [ Az I. választókerületben kiléptek: r 1. Rooz Samu, 2. Lukácsovits János, ' 3. Schiff József, 4. Kuszka Mihály, 5. ' Liebhauser Lajos, 6. Somossi Miklós, , 7. Ptyánk György és 8. Fógel Kálmán . rendes és 1. Kalina Ferencz, 2. ifj.
