Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-02 / 44. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

kiépítve sokkal díszesebb külsőt fog adni, úgyszólván egyetlen rendezett utczánknak, a Kölcsey-utczának. A telek vételára, illeték és átírási költséggel együtt 20,903. korona.

A régi városház telkén az építkezés 76,176 koronába kerülne, melybe be van számítva a teleknek 24,000 K-ra becsült értéke is. Ha csupán azt nézzük, hogy az építkezés minél kevesebbe kerüljön, úgy ezt a telket kellene elfogadnunk, mert itt a telekért készpénzt kiadni nem kellene.

Ugyde ennél a tervnél is a Strősz- féle telek ellen felhozott kifogások állanak fen, mert ez is oly keskeny s épületek közé beékelt, hogy szépészeti és biztonsági tekintetek kívánják annak mellőzését. Azonkívül maga a polgármester is jelzi, hogy ennek a teleknek átengedését nem javasolja, mert oly értékes helyen áll, hogy egy városi középitkezés esetén igen czélszerüen lenne felhasználható. De ha nem mutatkozik czélszerünek az, hogy ez a telek sokáig üresen álljon, úgy tegye azt a város eladóvá s a befolyó pénzösszeget használja fel az alább említendő városrendezés czéljaira.

A harmadik tervbevett telek a régi kaszinó kerthelyiségéböl megveendő rész, melyen az építkezés 64,897 K-ba kerülne, mert annak daczára, hogy a telek vételára csak 5000 korona lenne, a kaszinósikátor kőburkolattal való ellátása, az ott elhúzódó ároknak fedett csatornává való átalakítása s a színkör körül készítendő cyklops-út 12,721 K költséget igényelne.

Ezt a tervet tartjuk a legkevésbé szerencsésnek és megoldhatónak.

Hiszen a város nem dobhat ki egy ilyen nagy összeget azért, hogy ezt a középületet egy eldugott helyen egy sikátorban helyezze el. Hiszen annak a városrésznek abszolúte nincs kilátása belátható időn belül a fejlődésre. Kertek közé ékelni be egy középületet, egyszerűen nevetséges. Azután a volt régi, rozoga színkör leégése alkalmával már láttuk, hogy mily fáradtsággal és küzdelemmel jártak az oltási munkálatok, úgy, hogy a szomszédos kerítéseket kellett kibontani azért, hogy hozzá lehessen férkőzni a vizipuskával az épülethez. Abban a szűk sikátorban vájjon mit keresne a színkör?

Hátra van végre a Kölcsey utcza végén levő telektömb. A polgármesteri jelentés részletesen felsorolja, hogy mely telkeket kell kisajátítani, illetve megvenni s a végeredmény az, hogy e helyen az építkezés telkekkel együtt 91,395 koronába, vagyis 18,316 K-val kerülne többe, mint a Strósz-féle, illetve a takarékpénztár tulajdonát tevő telken.

Ez építkezési terv keresztülvitelére nemcsak az szolgálhat indokul, hogy a színkör impozáns helyen lesz elhelyezhető, oly helyen, hogy az városunknak igazán szépítésére és díszére fog szolgálni, hanem egy régen vajúdó, sok gondot okozó szabályozási terv megvalósítása is.

Városunk girbe-gurba kanyarodásai és egyéb építkezési specziális furaságai között is igazán a legfurább a Kölcsey- utcza vége. Hogy egy olyan utcza, melyben legszebb középületeink, közötte az igazán impozáns vármegyeháza, főgimnázium, szálloda, gőzfürdő, posta, távirdaépület, egy pár csinos magánház vannak elhelyezve, egy görbe kanyarodással elzáródjék, annyira sérti a jóizlést, oly szembeszökő ellentétet képez, melyet kiküszöbölni már régen kellett volna. Azt a nagy kanyarodást, mely a Nagyhajó uvárost s a vele közvetlen érintkezésben levő városrészt úgyszólván elzárja a Kölcsey-utczától, már seholsem tűrték volna meg s bizony midőn a város kövezetkészitése alkalmával többféle kisajátítások és városrész rendezések történtek, — már akkor kellett volna ezt is dűlőre juttatni.

Nem kell fejtegetnünk, hogy a színkörnek ide leendő elhelyezése a legszerencsésebb megoldás volna. Mert csak figyelemmel kell elolvasni a terv részleteit s mindenki azonnal láthatja, hogy mily óriási tér állana ott rendelkezésre, oly tér, mely nemcsak köz- biztonsági tekintetekben teljesen megfelelő, hanem a szépészeti igényeket is kielégíti, mert igen szépen parkírozható lenne. A szomszéd telkektől a legkeskenyebb helyen 205, illetve 28 80 méter távolságban lenne.

Azt sem kell fejtegetnünk, hogy mily hatással lenne ez a körülötte elterülő városrész fejlődésére, épen annak a városrésznek, mely eddig igen kevés gondoskodás tárgya volt. Rövid pár év alatt átváltoznék az egésznek képe s már is több oly tervet hallunk emlegetni, melyek nagy lendületet adnának a fejlődésnek. Sőt természetszerűleg épen erre a részre vár a legnagyobb fejlődés, hol még ma is nagy telkek vannak beépítetlenül.

Hogy mily impozáns volna a Köb csey-utcza torkában levő színkör parkírozva és mindkét oldalán közlekedési utakkal, azt elképzelni lehet. De nézzük meg más városok építéseit és azt fogjuk látni, hogy színkörüket lehetőleg szabad helyre, kert közepére építik, de igen ritka az a város, hol az utcza- frontban állana!

Hogy ennek a rendezési kérdésnek megoldása 18,316 koronával többe kerül, kérdem: ugyan kinek jutna eszébe ezt az összeget sokallani? Hiszen egy városnak, mely előrehaladni akar, régi, divatból kiment köpenyegét magáról lerázni akarja: szabad-e ilyen csekély összegért egy oly tervet elejteni, mely — a mint kimutattuk — az elérendő előnyökkel szemben még csak szóba se jöhet. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a kimutatott összegből már egy fillér sem lenne megtakarítható, habár a magunk részéről a felszámított kisajátítási összegeket túlmagasaknak tartjuk s nem hisszük, hogy azokat mérsékelni nem lehetne, — akkor, midőn polgármesterünk maga elismerte, hogy ha most nem, de később meg kell ezt a rendezési kérdést oldani, — szabad-e elszalasztani azt az alkalmat, mely talán soha többé ily praktikusan kínálkozni nem fog?

Ha tehát sem czélszerüségi, sem szépészeti, sem pedig másféle kifogás, mint csupán az a 18,000 korona e terv ellen nem emelhető, akkor kissé feleslegesnek tartjuk a polgármesteri jelentés azon részét, mely 50 évi lekötöttséget helyez kilátásba a felveendő kölcsön miatt. Dehogy ! Meglehet azt sokkal könyebben oldani, mely a városra nézve is előnyös lenne! Tessék a régi városházaépületet magánosoknak átengedni, eladóvá tenni s akkor az a különbözet, mely ezt a tervet nehézkessé teszi, azonnal eloszlik. Úgy tudjuk, van is arra vevő s akkor csekély összegű kölcsönre lesz szükségünk s nem leszünk 50 évre lekötve!

Egy egész városrész rendezésének ügye megérdemli ezt az áldozatot.

Tudnánk még más érveket felhozni az elmondottak támogatására, de reméljük, hogy ez a kérdés a képviselőtestületben is beható megvitatás tárgyává lesz téve s igy feleslegesnek tartjuk a további érvelést.

Azt azonban bátran kijelenthetjük, hogy tudomásunk szerint a város közönségének körében régóta nem talált egy terv olyan közmegelégedésre, mint épen ez a terv.

Szívesen meghallgatjuk és helyt adunk az ellenvéleményeknek is, mert „több szem többet lát“, de hogy ez a terv a négy közül a legszerencsésebb, az határozott meggyőződésünk.

Alfa.

HÍREK.

— HALOTTAK NAPJÁN. Sárguló levél hull a fákról, komor, szürke fellegeket kerget az őszi szél. Mindenfelé pusztulás, hervadás, mely a múlandóság komor gondolatát ébreszti fel bennünk. A hervadás hónapjának első napja elhozza a halottak ünnepét, midőn az élők kivándorolnak a temető csendes, békés lakóihoz, hogy szeretetíiknek, fájdalmuknak, kegyeletüknek kifejezést adjanak. Megélénkül a halottak birodalma, a néma csöndet felváltja az élők zaja, s a megemlékezés fájdalmas könyeket fakaszt azok szemében, kiknek hozzátartozóit, szüleit, testvéreit, barátait fedik a szomorú hantok. — Fényes világosság váltja fel a sötétség honát s alig van sir, hol legalább egy szál gyertyát ne pislog- tatna a zizegő, fagyos szél. — Pár óra múlva majd megint csendes lesz minden, az élők elvonulnak ki az élet rögös pályáján küzdeni tovább, — a halottak honát ismét visszahódítja magának a csend, a béke, a nyugalom. — A tegnapi napon, városunk közönsége is a szokott kegyelettel ünnepelte meg halottak estéjét.

— Személyi hírek. Károlyi István gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője, tegnap este hazaézkezett. — N. Szabó Antal kir. közjegyző, ki betegsége miatt orvosi műtétnek vetette alá magát, múlt csütörtökön este teljesen meggyógyulva hazaérkezett. — Gyapay Pál országgyűlési képviselő, barátai látogatása czéljából pár napig városunkban időzött, honnan múlt hó 29-én utazott el.

—- Az uj püspök. Lapunk múlt' számában a „Pesti Napló“ híradása nyomán jeleztük, hogy a szatmári püspöki méltóságra dr. Mayer Béla kalocsai egyházmegyei kanonok lesz kinevezve. Azóta a kinevezés ténynyé vált. Az uj püspök magas műveltségű, nagy tudományu főpap, ki irodalmi téren is kitűnő nevet vívott ki magának. — Életrajzi adatai a következők: Egyházmegyénk uj püspöke Zomborban született 1838. julius 19-én. Ugyanott végezte elemi iskolai tanulmányait, s tanuló társai között már ekkor kitűnt elmésségével és szorgalmával. A gimnázium négy alsóbb osztályát Kalocsán, a felsőbb osztályokat Pécsen végezte kitűnő eredménynyel. Mindenütt ö volt a legelső tanuló. Mint papnövendéket egyházmegyei főhatósága a bécsi Pázmáneumba küldötte, ahol megszerezte azokat a széleskörű ismereteket, melyekkel karlársai közül messze kimagaslott. A papnevelő intézetből kilépve 1862. julius 27-én szenteltetett áldozópappá. Négy évig működött mint segédlelkész Kulán és Militi- czen. Kápláni évei alatt letette a három egyetemes szigorlatot s elnyerte a ludori diplomát. A kalocsai érseki udvarnál mint szentszéki jegyző és levéltáros általános megelégedésre négy évig foglalatoskodott, miért is 1870-ben érseki titkárnak neveztetett ki. Éttől az időtől fogva gyorsan haladt a ranglétrán, 1875-ben szentszéki tanácsos, 1878-ban zsinati vizsgáló, 1880-ban pápai tb. kamarás lett, végre 1881-ben a kalocsai egyházmegye kanonokja, mely alkalommal egyházmegyei főtan felügyelőnek és zsinati előadónak is lőne veztetelt. Ezután is egyre-másra érte a magas kitüntetések egész sorozata, 1883-ban apáttá, 1888-bun választott bosoni püspökké tették nagyérdemei, melyek a legfelsőbb királyi elismerésben jutottak kifejezésre. A nagy nevű Haynald Lajos biboros-érsek halála után 1891-ben káptalani helynöknek választatott, mig 1892-ben a szentszéki tanaes elnöke lett. Csúszka György kalocsai érsek halála után másodszor érte az a kitüntetés, hogy káptalani helynöknek lett megválasztva s ezt a magas, de egyúttal terhes méltóságot egész mostanáig viselte mig végre a királyi kegy a szatmári püspöki méltóságra emelte.

— Hatvanas bizottsági gyűlés. A vármegyei törvényhatósági bizottság által kiküldött 60-as bizottság holnap délután */* 4 órakor a vármegyeháza földszinti tanácstermében ülést tart, melynek tárgyát a föispáni beiktatással szemben követendő magatartás megbeszélése képezi.

— Beiktató közgyűlés. Nagy Lászlót, vármegyénk újonnan kinevezett főispánját f. hó 6-án tartandó közgyűlésen fogja a vármegye közönsége hivatalába beiktatni. Eczélból a következő meghívó küldetett a bizottság tagjainak : Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége folyó évi október hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar kir. Belügyminiszter ur előterjesztésére Nagy László urat Szatmár vármegye alispánját Szalmái’ vármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztalván: van szerencséin a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi november hó 6-án délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében tartandó föispáni beiktató közgyűlésre tisztelettel meghívni. Hazaüas üdvözlettel, Nagykároly 1905. október 27. Alispán helyett: Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. — Az ünnepségek sorrendje: November hó 6-án délelőtt 10 órakor beiktató közgyűlés. Délelőtt 11 órától kezdve küldöttségek fogadtatása; délután

1 órakor társasebéd a Régi kaszinó helyiségében. A társasebéden résztvenni óhajtók felkéretnek, hogy ez iránti szándékukat folyó hó 4-én déli 12 óráig vagy az alispáni hivatalnál, vagy pedig Debreczeni István Nagykároly város polgármesterénél okvetlenül jelentsék be, hogy a rendezőség a részvételt illetőleg kellőleg tájékozva legyen, miután a később történő jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek. Felkéretnek a tisztelgő küldöttségek, hogy a tisztelgésen való részvételüket folyó hó 4-én déli 12 óráig az alispáni hivatalnál okvetlenül jelentsék be, hogy a küldöttségek fogadtatásának sorrendje megállapítható legyen.

— Rendjeladományozás. A király Brázay János mezőpetri-i római katholikus plébánosnak emberbaráti és népnevelési téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József- rend lovagkeresztjét adományozta.

— Ki lesz az alispán ? Lapunk múlt számában említettük hogy kik az alispánjelöltek. Újabban a jelöltek száma megszaporodott, mert Domahidi Viktor volt országgyűlési képviselőt, Jékey Zsigmond volt országgyűlési képviselőt, Jékey Sándor fehérgyarmati főszolgabírót és Dr. Schönflug Pichárd vármegyei tiszti főügyészt is emlegetik jelöltként; természetes dolog, hogy ez mind csak találgatás és combinatió, a miből sokszor ép az tud legkevesebbet, a kiről szó van.

— Csillaghullás. Súlyos csapás érte Elbel Béla kir. aljárásbirót és nejét szül. Balázs Ilonát az által, hogy kis fiuk Béla 10 hetes korában múlt hó 29-én hirtelen elhunyt.

— A reformáczió emlékünnepe. A helybeli ev. ref. templomban október hó 29-én vasárnap ünnepi szónoklattal •— melyet Nt. Asztalos György ev. ref. lelkész — és 31-én kedden ünnepi fohászszal, melyet Ujlaky Miklós s. lelkész tartott, ünnepelték meg a reformáczió évfordulóját. Mindkét napon a tanuló ifjúság és egyház hívei nagy számban jelentek meg a nevezetes évforduló megünneplésére.

— Képviselői beszámoló. Dr. Thaly Kálmán, Dr. Bakonyi Samu és Szabó Kálmán debreczeni országgyűlési képviselők vasárnap tartották képviselői beszámolójukat. A hir az volt, hogy azon Apponyi Albert gróf és Kossuth Ferencz az egyesült ellenzék vezérei is részt vesznek, miért is a helybeli választó- kerület egyesült ellenzéke képviseletében Dr. Adler Adolf, Dr. Gózner Klek, Dr. Kovács Dezső és Dr. N. Szabó Albert ügyvédek is megjelentek a beszámolón.

— Búcsútisztelgés. Vármegyénk tisztikara Ilosvay Aladár főjegyző vezetése alatt tegnapelőtt délelőtt 11 órakor tisztelgett Nagy László főispánnál, hogy tőle mint alispántól búcsút vegyen.

— Lemondás. Nemestólhi Szabó Antal helybeli kir. közjegyző, ki a közigazgatási bizottságról szóló törvény életbeléptetése óta tevékeny tagja volt a közigazgatási bizottságnak, értesülésünk szerint e bizottsági tagságról — mely csak a folyó év végéig tart — lemondani készül. A közigazgatási bizottság legszorgalmasabb, legképzettebb és legrégibb tagját veszti el Nemestóthi Szabó Antal távozásával s ez valóban nem fog hasznára válni a vármegyei közigazgatásnak.

Nópgyüles. Érkörtvélyesen e hó 12-én szocziálista népgyülést akarnak tartani a választói jogról, a sajtóról és a fokozatos adóról. A népgyülésen budapesti kiküldöttek is résztvesznok: Molnár Mihály, Magyar Gyula és Gyárfás Emil. A főszolgabíró a népgyülés megtartását engedélyezte.

— Esküvő. Thaisz Arthur debreczeni kereskedő múlt hó 29-én esküdött örök hűséget néhai Varga Imre volt helybeli vaskeres- kodö és neje szül. Uendli Terézia leányának Teruskának. Tanuk voltak Sámi Endre budapesti vasúti főtiszlviselö és Varga Imre helybeli kereskedő a menyasszony bátyja.

Halálozás. Rácz Jánosné szül. Klimandt Irma, Rácz János helybeli bádogos-iparos neje, múlt hó 27-én, életének 44-ik évében hirtelen elhunyt. Temetése múlt hó 29-én volt nagy részvét mellett.

— Az elemi iskolák bezárása. A nagy mérvben fellépett vörheny és kanyarójárvány miatt hétfőn a helybeli összes elemi iskolákat és óvodákat bezárták a polgármesteri rendelet szerint egyelőre november hó 20-ig.

— Eljegyzés. Bulyi és jékei Jékey Zsig- mond nagybirtokos és néhai neje benedek- falvi Luby Piroska fia: István, gazdász, szol- gálatonkivüli in. kir. honvédhuszár-hadnagy eljegyezte Ilniczky Sándor kir. törvényszéki biró és neje nagyilosvai Ilosvay Ilona leányát Gizuskál, Beregszászban.

— Meghívó. A Nagykárolyi Kör november hó 4-én szombaton este 8 órakor a „Janich“- féle vendéglő (Kerepesi-ut és Gyöngytyuk-u. sarok) külön termében közgyűlést tart, melyre az érdeklődőket ez utón hivja meg az elnökség. Tárgysorozat: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. A szünidei bizottság jelentését felülvizsgálja : a hármas bizottság.

3. Az alapszabályok ismertetése. 4. Segélykérvények benyújtása s egyéb indítványok.