Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-12 / 41. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. HÍREK. — Személyi hírek. Károlyi István gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője, folyó hó 7-én a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott s onnan f. hó 11-én érkezett haza. — Károlyi György gróf a múlt héten nehány napig itthon tartózkodott. Fővárosi lapok értesülése szerint Károlyi György gróf legközelebb Őfelsége személye körüli miniszterré fog kineveztetni. — Dr. Róth Ferencs törvényszéki elnök a helybeli kir. járásbíróság ügykezeléseinek megvizsgálása czéljából f. hó 8-án városunkba érkezett. — Kemény Alajos, kir. pénzügyigazgató, hat hétig tartó szabadságidejéről visszaérkezett s a holnapi naptól kezdve átveszi hivatalának vezetését. — A vármegyei hatvanas bizottság a mai közgyűlésen előterjesztendő javaslatok megállapítása czéljából tegnap délután a vármegyei székház tanácskozó termében ülést tartott. — A „Régi Casino1' egyesület múlt szombaton tartott választmányi üléséből folyólag négy tagból álló bizottságot küldött ki az egyesület anyagi viszonyainak rendezése és az egyesület további fennállása ügyében javaslattétel czéljából. Félő, hogy zilált anyagi viszonyai utóvégre is a feloszlás felé terelik ezt a régi és történelmi múlttal biró egyesületet, szégyenére városunk társadalmi életének. — Gyászmise. Október hó 6-án az aradi vértanuk emlékezetére a helybeli róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor gyászmise volt, melyen Dr. Schweighoffer János kegyesrendi házfönök — Varjas Endre és Horváth Jenő lelkészek segédlete mellett — czelebrált. A gyászmisén városunk közönsége nagyszámban, a vármegyei, városi, a pénzügyigazgatósági és a többi hivatalok tisztviselői hivatalíőnökeik, az összes iskolák tanulói pedig tanáraik vezetése alatt testületileg vettek részt. — Kitüntetés. A király Bene Kálmán kúriai bírónak — egykor a szatmárnémeti-i kir. törvényszéki bírónak — saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréseid a Lipót- rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. — Vármegyénk állandó választmánya f. hó 9-én délelőtt tartott ülésében — melyen csak igen kevesen vettek részt — elhatározta, hogy a közgyűlés elé azon javaslatot terjeszti, miszerint a belügyminiszter újabb megsemmisítő határozatát ne vegye tudomásul, a vármegye augusztus harmadiki, illetve szeptember hetediki határozatát továbbra is tartsa fenn s ennek alapján a tisztviselőket utasítsa, hogy a törvényhatósági közgyűlés határozata szerint járjanak el. Végül azt javasolja, hogy miután az alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésének és az alispán felfüggesztésének alapja nincs, a közgyűlés a 60-as bizottság idevonatkozó javaslatát mellőzze. — Főgimnáziumi ünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága folyó hó 6-án ez alkalommal először ünnepelte meg nyilvános ünnepéllyel az aradi vértanuk gyászos halálának évfordulóját. A városi tornacsarnokban d. e. 10 órakor vette kezdetét a lélekemelő magasztos ünnepség, melyen igen nagy közönség vett részt, úgy, hogy zsuffolásig megtelt a gyásznapra fekete posztóval Ízlésesen bevont torna-csarnok. A műsor első száma a „Hymnus“ eléneklése volt, melyet a megjelent közönség állva hallgatott végig. Ezután Patay Béla VIII. o. t. lépett az emelvényre és csinos alkalmi felolvasást tartott az aradi vértanuk végső perczeiről. A fögimnáziuini férfikar egy szép gyászdalt énekelt el, majd Kompolthy Béla VIII. o. .tanuló szavalta el Váradi Antal „Ima“ czimü költeményét nagy hatással. — Igen szép volt a főgimnázium! ének- és zenekar együttes előadásában „Rákóczy imája“. Szabó János VIII. o. t. Palágyi Lajos „A tizenhárom“ ez. költeményét szavalta el. A műsor hetedik száma Kompolthy Béla VIII., Mangu Gyula VI. és Ilosvay György V. o. tanulók által előadott „Havasi kürt“ (Trio) volt. A teljes összhangzó és precziz játékot lelkes tapssal honorálta a közönség. A záróbeszédet Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató tartotta, a kit ezúttal először volt alkalmunk hallani. Lelkes szavakkal buzdította az ifjúságot a hazaszeretetre, példányképül állítva az aradi tizenhárom vértanút. Intette őket, hogy eszményképül mindég azok lebegjenek szemeik előtt és az életben soha el ne tántorodjanak a hazaszeretet nemes eszméjétől, gondoljanak az aradi tizenhárom vértanúra, hogy mily bátran haltak meg azok hazájukért s ha kell ezek példáját követni is tudják. Beszédét gyakran szakította félbe a megjelent közönség zajos éljenzése és tapsa. Végül a „Szózat“ eléneklése fejezte be e kegyeletes ünnepélyt. — Hivatalos órák változása. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál folyó hó 16-ától kezdve a hivatalos órák megváltoznak. Ugyanis a nyári idény alatt reggel 7 órától délután 1 óráig tartó hivatalos órák reggel 8-tól 12-ig és délután 3-tól 5 óráig fognak megtartatni. — Aranymise. Lélekemelő, ritka ünnepély folyt le Mezőpetriben múlt hó 30-án. Brázay János róm. kath. lelkész mutatta be e napon aranyáldozatát az Egek urának. Az aranymisés jubiláns szép munkás múltra tekinthet vissza, mert mint lelkész munkálkodásával, hitbuzgóságával, irodalmi működésével, hívei iránti atyai szeretetével és jóságával megnyerte híveinek szeretetét és ragaszkodását, kartársainak és felebbvalóinak is nagyrabecsülését, a kegyurának elismerését. Hívei egy ritka szép kivitelben készült, góth-stylü, remek aranykehelylyel lepték meg, melynek talapzatán e felírás olvasható: „ A mezőpetri-i hivek főt. Brázay János aranymiséjére tiszteletük és ázeretetük jeléül — 1905. szept. 30.“ A hitközség kegyurának elismerése is szépen nyilvánult meg, amennyiben Gróf Károlyi Istvánná egy gyönyörű, aranyhímzésű rniseruhát küldött, melyet Károlyi István gróf maga adott át azon üzenettel, hogy fogadja szívesen s aranymiséjéri ebben mutassa be a szent áldozatot, -f Magának az ünnepélynek megható jelenetei voltak. Miután a papság — száinszerint húszán — a sekrestyében felölté az egyházi ruhákat, ünnepi menetben vonult a plébániára. Ott a manudóctor Palczer Ernő nyug. házfőnök rövid de szívhez szóló szavakkal szólitá fel az ünnepeltet, hogy jöjjön s mutassa be aranyáldozatát. Az ünnepelt a felhívást készséggel fogadván — a menet megindult. Elől a templomi zenekar, azután fehér ruhás leánykák, virágot szórva, majd egy pap, ki a község jubileumi ajándékát a kelyhet vitte. Kosztra Ignácz kanonok és dr. Szent- györgyi Jordán Károly apát mucetumban. A két aranymisés kandidátus Soltész Imre és ! Cziereizer Alajos plébánosok mint disz dia- ■ konusok. Továbbá Moldován Endre, Hra- ' bovszky István, Matlavszkovszky Miklós plébánosok. Dr. Schweighoffer János helybeli házfönök. A volt káplánok: Einholz József, Haller István, Svegler Alajos, dr. Csókás Viktor, dr. Bakkay Kálmán és Rökk István. Azonkívül Kursinczky Zsigmond, Schwegler Ferencz, Székely Gyula, Antal Miklós segédlelkészek. Rés István hitoktató Kolozsvárról. Az ünnepelt inenyezet alatt ment a manu- ductor s a szónok dr. Irinyi Tamás theologai tanár közt. Sokan sírtak a meghatottságtól amint a menet előttük elvonult s maga a jubiláns sem tudta visszatartani könnyeit. A szépen ékesített oltáron két nagy aranycsokor jelezte az ünnepet. A jubinláns egyenes magatartása, erőteljes hangja mindenkit meglepett. Evangélium után dr. Irinyi Tamás lépett a szószékre s gyönyörűen ecsetelte a nap jelentőségét s a hálát, mely a szivekből égbe száll. A mise végén áhítattal s tisztelettel fogadták az ősz pap áldását s ünnepi menetben kisérték haza. Ekkor fájdalmas, de nem kevésbbé megható jelenet következett: a jó testvér bement szeretett nővérének szobájába, hogy őt is részesítse áldásában, ki súlyos betegen fekszik s élet-halál közt lebeg. Ezután külön jelentek meg, hogy jókivánataikat kifejezzék: a kerületi papság, a volt káplánok, a községi elöljáróság, a tanítók és iskolásgyermekek csokorral s a vidékről több előkelőség. A fényes ebéden mintegy 50 vendég vett részt. Szebbnél szebb {'elköszöntök hangzottak el. Először a jubiláns éltette a pápát és a királyt. Öt köszöntették fel: Palczer Ernő nyug. házfőnök, Nagy László alispán, Kosztra ez. kanonok, Bátori S. István gyógyszerész, Kende Zsigmond cs. és k. kamarás, dr. Irinyi Tamás, dr. Szentgyörgyi Jordán Károly, Moldován Endre, Schwegler Alajos, dr. Bakkay Kálmán és dr. Csókás Viktor. Az említetteken kívül jelen volt Boér Endre földbirtokos, dr. Irinyi István ügyvéd s mások. A szép ünnepélyről a legkellemesebb emlékkel távozott mindenki. — Kinevezés. A király Szabó Pál helybeli vezelö-járásbirót a VH-ik fizetési osztályba sorozott járásbiróvá nevezte ki. — A szüret városunkban igen élénken folyt le. Igaz ugyan, hogy a már hajnalban megindult eső által előidézett sár nagyban akadályozta a gyalogközlekedést, mindazonáltal mégis volt járás-kelés, a bérkocsisoknak pedig jó soruk volt, mert olyannyira igénybe voltak véve, hogy egész nap jöttek- mentek; sok helyen szólott a zene, folyt a mulatság a nem kellemes idő daczára. A terméseredmény — figyelembe véve, hogy a nyáron jég is érte a szőlőt — kielégítő, mert átlag középtermés van és a must ezukor- tartalma is elég nagy. — Nyilvános nyugta. . A nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor alapra Csipkai János Sámuel ur 10 koronát adományozott, a melyért ez utón fejezem ki a szoborbizottság nevében köszönetemet. Nagykároly, 1905. okt. 6. Debreczeni István polgármester, szoborbizottsági elnök. — Áthelyezés. A földművelésügyi miniszter a magyarországi kincstári erdőket kezelő erdőtisztek létszámában Radó Pál m. kir. föerdészt a kolozsvári erdöigazgatóság kerületéből a nagybányai főerdőhivatal kerületébe helyezte át. — Köszönetnyilvánítás. Kaufmann Izidor ur helybeli lakos és Sperling I. ur Tarnopol- ból 5—5 koronát adományoztak a helybeli Népkonyha javára, ezen adományért hálás köszönetét nyilvánítja Kaufmann Mártonná, az izr. nőegylet elnöke. — Halálozás. Özv. egregi és nyirvadai Tömpe Istvánné szül. magyaróvári Fodor Zsuzsánna életének 81-ik évében e hó 11-én meghalt. Temetése ma délután 3 órakor lesz. Tömpe Bertalan városi árvaszéki ülnök édes anyját, Budaházy Zsigmond p. ü. ig. szám- ellenőr pedig anyósát gyászolja az elhunyt úrnőben. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen anya, nagymama és dédanya, gyöngéd anyós, szerető testvér és kedves rokon özv. egregi és nyirvadai Tömpe Istvánné szül. magyaróvári Fodor Zsuzsánna munkás élete 81-ik évében hosszas gyengélkedés után folyó hó 11-én reggeli 6 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 12-én délután 3 órakor fognak az Árpád-utczai 28-ik számú gyászháztól az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1905. október 11. Áldás és béke lengjen porai felett! egregi és nyirvadai Tömpe Bertalan, egregi és nyirvadai Tömpe Hermina, egregi és nyirvadai Tömpe Ilona, gyermekei. Magyaróvári Fodor István, magyaróvári Fodor György, magyaróvári Fodor Károly, testvérei. Galgói Rácz Ilona férj. Tömpe Bertalanná, menye. Gyöngyösi Bötykös Pál, veskóczi Budaházy Zsigmond, vejei. — Uj ügyvédjelölt. Mercs László, Mercs Imre polgártársunk fia, a jogtudományi első szigorlatot a kolozsvári egyetemen sikeresen letevén, az ügyvédjelöltek lajstromába leendő felvétele iránti kérelmét a szatmárnémeti ügyvédi kamara választmányához beadta. — Szüret. Erdőd községben a szüret folyó évi október hó 16-án és ezt követő napokon fog megtartatni. Erdőd, 1905. évi október hó 9-én. A községi elöljáróság. — Jubileum. Ratkovszky Pálnak, a szatmári kir. kath. főgimnázium érdemes igazgatójának huszonötéves tanári jubileumát e hó 7-én, szombaton ünnepelték meg Szatmáron, volt és jelenlegi tanítványainak, valamint Szatmár város intelligencziájának tömeges részvétele mellett. A volt tanítványok közül városunkból is többen átrándultak, hogy e ritka szép ünnepélyen részt vegyenek. A helybeli főgimnázium képviseletében megjelentek : Cseh Lajos igazgató és Niklos János tanár. Részt vett azon Hám József volt helybeli, jelenleg sátoraljaújhelyi főgimn. igazgató is. — Elhunyt egyetemi tanár. Puky Ágost dr. budapesti egyetemi tanár, a Vöröskereszt kórház hírneves főorvosa, hosszas szenvedés után e hó 4-én Budapesten 60 éves korában elhunyt. Az elhunyt tanár Böszörményi Emil dr. szatmári ügyvéd egyik nővérét Margitot bírta feleségül és igy halála közvetlenül sújtotta a Böszörményi családot. Puky Ágost dr. hamvát a család a fővárosból Szatmárra szállíttatta és az ev. ref. temetőbe e hó 7-én délután helyezték örök nyugalomra a családi sírboltba. A temetésen Szatmár és környéke intelligens közönsége nagyszámban jelent meg és kisérte el utolsó útjára az országos hirü jeles sebészt és egyetemi tanár, kinek halála orvosi körökben is nagy részvétet keltett. — Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ folyó hó 14-én, szombaton este 7 és fél órakor a Potzmann-féle vendéglő (Üllői-ut 6. sz.) külön termében alakuló közgyűlést tart, melyre az ! érdeklődőket ez utón hívja meg az elnök- ' ség. — Tárgy: 1. A szünidei bizottság ! jelentése. 2. Tisztikar választása. 3. Segély- kérvények benyújtása. 4. Indítványok. lapokon elhelyezve. A nyak számára a kabin felső részén egy kerek nyílás van, hogy a fej a kabinon kívül maradhasson. A beteg a kabinban helyezkedik el s a tükörlapok testére verik vissza a villanyos fényt és meleget. Az állandó és megszakított villanyos árammal való gyógyítást a legtöbb gyakorlóorvos alkalmazza. Ezekre, valamint a nap-, lég- és homokfürdökre, úgyszintén a néhány év előtt felkapott Kneippolásra, nem terjeszkedem ki bővebben, bár Balaton-Almádiban a f. évben is volt alkalmam egy modernül berendezett nap- és légfürdöberendezést s egy Kneipp-telepet megtekinteni. A Kneipp- féle sétákra vonatkozólag azonban nagy óvatosságra intek, mert több esetet tudnék felhozni, midőn nagy betegek, orvosuk tudta nélkül a Kneipp-féle (meztelen lábbal való) sétától várták megerösödésöket s a másvilágra utaztak. A „Fangó“ gyógymód igen kedvelt és divatos kúrája a nagyvárosok lakóinak s vulkanikus kitörések alkalmával nyert iszap alkalmazásában áll. Olaszországban, a Monti Euganei tövében öt forró tó van, melyek már távolról felismerhetők a fölöttük elterülő gőzpárákról. Ezen tavakban mintegy 40 kráter működik, melyek a szürkés-barna kenőcs- szerü „fangó“-t hozzák felszínre. Budapesten külön fangó-intézet létesült, a hol úgy egész, mint fél fürdő alakjában s helyi borogatásokra használják a fangót. Izzadmányok felszivatá- sára és csúzos bántalmaknál alkalmazzák. Ki ne hallott vagy olvasott volna a „hypnotizálás“-ról, melyet leginkább úgy eszközölnek, hogy a hypnotizálandó egyént, valami fényes tárgyra nézetik, azután lassú simogatással, egyhangú (monoton) beszéd kíséretében elaltatják. Ily állapotban a leg- bizarabb dolgokat lehet a hypnotizált egyénnel elhitetni, sőt suggerálni lehet neki olyan dolgokat, melyeket azután éber állapotában is kötelességének tartja teljesíteni. Veszedelmes kísérletezés ez laikusok részéről, de tekintettel arra, hogy némely betegnek ilyen állapotban suggerálni lehet, például azt, hogy bizonyos fájdalmakat éber állapotban se érezzen, orvosoknak, de csakis tanuk jelenlétében szabad a hypnosist gyógy- czélokra alkalmazni. Sőt újabban Woods, londoni főorvos, kísérletet tett hypnotikus altatás nélkül is suggerálni, gyógyítás czéljából. Olvasván az említett főorvosnak e tárgyra vonatkozó közleményeit, néhány des- perát esetben megkíséreltem a hypnotis nélkül való suggerálást és sikerült a Woods módszerével, erős rábeszélés és a kinzóan fájdalmas testrész gyenge simogatása által a fájdalmakat hetekre megszüntetni s a suggerált egyén alvását, melyet hetekig nélkülözött, pontosan, mondhatni óraszámra | szabályozni. Nagyon természetes, hogy nem annyira heveny betegségeknél várható ezen eljárás által jó siker, mint inkább idült betegségeknél, idegbajoknál, hvstériánál, szívdobogásnál s különféle görcsös állapotoknál. Ezen gyógyeljáráson alapszik a „magnetikus kúra“, melynek Budapesten több intézet köszöni virágzását, bár ezek sikerét nagyban előmozdítja az autosuggestió, vagyis a nagyfokú bizalom, a természetfölöttinek látszó kúra iránt. Újabb felfedezés a „Billing-féle“ inhala- cziós (belégző) kúra is, mely abban áll, hogy különféle gyógyszerek, folyadékban feloldva, oly finom szemcsékké porlasztatnak, hogy a tüdő legkisebb körgöcskéibe, egészen a tüdő- hólyagcsákig eljutnak belégzéskor. Eddigi belégző, illetőleg porlasztó készülékeink (leginkább a Siegle-féle használtatok a magán praxisban), nem képesek a folyadékot úgy i szétporlasztani, hogy a szemcsék a tüdö- hólyagcsákig eljuthatnának. E bajon akar segíteni a Bulling inhalatorium, mely már több gyógyintézetben be van rendezve s melyet a tüdöbajosok, — mint minden e téren kínálkozó újítást — szívesen vesznek igénybe. Á svéd torna, Zander gyógymód, Schott kúra, szintén sokak előtt ismeretesek, a test- egyenesitő intézetek hirdetései pedig naponkint olvashatók a lapokban. A svéd torna czélja, egyes izmok erősi- j tése, nyújtása, a vérkeringés élénkítése, a I légzés szabályozása, egyes csontok és a I gerinezoszlop elferdüléseinek javítása stb. I Ezen czélokat a svéd torna, úgy cselekvő, mint szenvedő mozgásokkal s különféle gépekkel éri el. Cselekvő (aktiv) mozgás az, midőn saját akaratából végez mozgásokat, vagy emel súlyokat valaki, szenvedő (passiv) mozgás pedig az, midőn gépek segélyével végeztetnek egyes testrészekkel mozgásokat, vagyis az illető testrész a géphez van erősítve s kénytelen annak mozgásait követni. A test egyenesitése felfüggesztésben, vagyis a test saját súlyának nyújtó hatásában, továbbá különféle (leginkább rugóval ellátott) gépek feszitő, nyújtó, nyomó hatásának alkalmazásában áll. A csontok elferdüléseinél sokszor meglepő eredményeket lehet ez utón produkálni. A Dr. Zander-féle gyógymód nem más, mint tökéletesített svéd torna, a mennyiben több mint százféle gépezetével az egyes izmok mozgását és erőkifejtését, mondhatni adagok szerint tudja szabályozni, illetve fokozni vagy csökkenteni. A „Schott“-féle (nanheumi) kúrát a szívbetegségek bizonyos alakjainál alkalmazzák s tulajdonképen ezen kúra sem egyéb, mint svéd torna, de a vérkeringés megfelelő szabályozására irányuló alkalmazásban. Dr. Mahler Ruziáson rendezett be ilyen intézetet, hol a szénsavas fürdőkkel kapcsolatosan nagy keresletnek örvend. A massirozás is sokféle újítással bővült az utóbbi időben, a mennyiben ma már van simító, dörzsölő, rezgő (vibráló) nyomó villanyos stb. massage, melyek különféle bajoknál, megfelelően alkalmaztatnak. De ne folytassuk tovább, hanem vonjuk le már az eddig előadottakból is azon következtetést, hogy újabban különösen a „fizikai gyógymód“-ok hódítottak magoknak nagy tért,