Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-12 / 41. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. HÍREK. — Személyi hírek. Károlyi István gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője, folyó hó 7-én a reggeli gyorsvonattal a fő­városba utazott s onnan f. hó 11-én érkezett haza. — Károlyi György gróf a múlt héten nehány napig itthon tartózkodott. Fővárosi lapok értesülése szerint Károlyi György gróf legközelebb Őfelsége személye körüli minisz­terré fog kineveztetni. — Dr. Róth Ferencs törvényszéki elnök a helybeli kir. járásbíró­ság ügykezeléseinek megvizsgálása czéljából f. hó 8-án városunkba érkezett. — Kemény Alajos, kir. pénzügyigazgató, hat hétig tartó szabadságidejéről visszaérkezett s a holnapi naptól kezdve átveszi hivatalának vezetését. — A vármegyei hatvanas bizottság a mai közgyűlésen előterjesztendő javaslatok megállapítása czéljából tegnap délután a vár­megyei székház tanácskozó termében ülést tartott. — A „Régi Casino1' egyesület múlt szom­baton tartott választmányi üléséből folyólag négy tagból álló bizottságot küldött ki az egyesület anyagi viszonyainak rendezése és az egyesület további fennállása ügyében javaslattétel czéljából. Félő, hogy zilált anyagi viszonyai utóvégre is a feloszlás felé terelik ezt a régi és történelmi múlttal biró egyesületet, szégyenére városunk társadalmi életének. — Gyászmise. Október hó 6-án az aradi vértanuk emlékezetére a helybeli róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor gyászmise volt, melyen Dr. Schweighoffer János kegyesrendi házfönök — Varjas Endre és Horváth Jenő lelkészek segédlete mellett — czelebrált. A gyászmisén városunk közönsége nagy­számban, a vármegyei, városi, a pénzügy­igazgatósági és a többi hivatalok tisztviselői hivatalíőnökeik, az összes iskolák tanulói pedig tanáraik vezetése alatt testületileg vet­tek részt. — Kitüntetés. A király Bene Kálmán kúriai bírónak — egykor a szatmárnémeti-i kir. törvényszéki bírónak — saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréseid a Lipót- rend lovagkeresztjét díjmentesen adomá­nyozta. — Vármegyénk állandó választmánya f. hó 9-én délelőtt tartott ülésében — melyen csak igen kevesen vettek részt — elhatározta, hogy a közgyűlés elé azon javaslatot ter­jeszti, miszerint a belügyminiszter újabb megsemmisítő határozatát ne vegye tudomá­sul, a vármegye augusztus harmadiki, illetve szeptember hetediki határozatát továbbra is tartsa fenn s ennek alapján a tisztviselőket utasítsa, hogy a törvényhatósági közgyűlés határozata szerint járjanak el. Végül azt javasolja, hogy miután az alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrende­lésének és az alispán felfüggesztésének alapja nincs, a közgyűlés a 60-as bizottság ide­vonatkozó javaslatát mellőzze. — Főgimnáziumi ünnepély. Főgimnáziu­munk ifjúsága folyó hó 6-án ez alkalommal először ünnepelte meg nyilvános ünnepél­lyel az aradi vértanuk gyászos halálának évfordulóját. A városi tornacsarnokban d. e. 10 órakor vette kezdetét a lélekemelő ma­gasztos ünnepség, melyen igen nagy közön­ség vett részt, úgy, hogy zsuffolásig megtelt a gyásznapra fekete posztóval Ízlésesen be­vont torna-csarnok. A műsor első száma a „Hymnus“ eléneklése volt, melyet a meg­jelent közönség állva hallgatott végig. Ezután Patay Béla VIII. o. t. lépett az emelvényre és csinos alkalmi felolvasást tartott az aradi vértanuk végső perczeiről. A fögimnáziuini férfikar egy szép gyászdalt énekelt el, majd Kompolthy Béla VIII. o. .tanuló szavalta el Váradi Antal „Ima“ czimü költeményét nagy hatással. — Igen szép volt a főgimnázium! ének- és zenekar együttes előadásában „Rákóczy imája“. Szabó János VIII. o. t. Palágyi Lajos „A tizenhárom“ ez. költemé­nyét szavalta el. A műsor hetedik száma Kompolthy Béla VIII., Mangu Gyula VI. és Ilosvay György V. o. tanulók által előadott „Havasi kürt“ (Trio) volt. A teljes össz­hangzó és precziz játékot lelkes tapssal honorálta a közönség. A záróbeszédet Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató tartotta, a kit ezúttal először volt alkalmunk hallani. Lel­kes szavakkal buzdította az ifjúságot a haza­szeretetre, példányképül állítva az aradi tizenhárom vértanút. Intette őket, hogy esz­ményképül mindég azok lebegjenek szemeik előtt és az életben soha el ne tántorodjanak a hazaszeretet nemes eszméjétől, gondolja­nak az aradi tizenhárom vértanúra, hogy mily bátran haltak meg azok hazájukért s ha kell ezek példáját követni is tudják. Be­szédét gyakran szakította félbe a megjelent közönség zajos éljenzése és tapsa. Végül a „Szózat“ eléneklése fejezte be e kegyeletes ünnepélyt. — Hivatalos órák változása. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál folyó hó 16-ától kezdve a hivatalos órák megváltoznak. Ugyanis a nyári idény alatt reggel 7 órától délután 1 óráig tartó hivatalos órák reggel 8-tól 12-ig és délután 3-tól 5 óráig fognak megtartatni. — Aranymise. Lélekemelő, ritka ünne­pély folyt le Mezőpetriben múlt hó 30-án. Brázay János róm. kath. lelkész mutatta be e napon aranyáldozatát az Egek urának. Az aranymisés jubiláns szép munkás múltra tekinthet vissza, mert mint lelkész munkál­kodásával, hitbuzgóságával, irodalmi műkö­désével, hívei iránti atyai szeretetével és jóságával megnyerte híveinek szeretetét és ragaszkodását, kartársainak és felebbvalóinak is nagyrabecsülését, a kegyurának elismeré­sét. Hívei egy ritka szép kivitelben készült, góth-stylü, remek aranykehelylyel lepték meg, melynek talapzatán e felírás olvasható: „ A mezőpetri-i hivek főt. Brázay János arany­miséjére tiszteletük és ázeretetük jeléül — 1905. szept. 30.“ A hitközség kegyurának elismerése is szépen nyilvánult meg, amennyi­ben Gróf Károlyi Istvánná egy gyönyörű, aranyhímzésű rniseruhát küldött, melyet Ká­rolyi István gróf maga adott át azon üzenet­tel, hogy fogadja szívesen s aranymiséjéri ebben mutassa be a szent áldozatot, -f Magának az ünnepélynek megható jelenetei voltak. Miután a papság — száinszerint húszán — a sekrestyében felölté az egyházi ruhákat, ünnepi menetben vonult a plébá­niára. Ott a manudóctor Palczer Ernő nyug. házfőnök rövid de szívhez szóló szavakkal szólitá fel az ünnepeltet, hogy jöjjön s mutassa be aranyáldozatát. Az ünnepelt a felhívást készséggel fogadván — a menet megindult. Elől a templomi zenekar, azután fehér ruhás leánykák, virágot szórva, majd egy pap, ki a község jubileumi ajándékát a kelyhet vitte. Kosztra Ignácz kanonok és dr. Szent- györgyi Jordán Károly apát mucetumban. A két aranymisés kandidátus Soltész Imre és ! Cziereizer Alajos plébánosok mint disz dia- ■ konusok. Továbbá Moldován Endre, Hra- ' bovszky István, Matlavszkovszky Miklós plé­bánosok. Dr. Schweighoffer János helybeli házfönök. A volt káplánok: Einholz József, Haller István, Svegler Alajos, dr. Csókás Viktor, dr. Bakkay Kálmán és Rökk István. Azonkívül Kursinczky Zsigmond, Schwegler Ferencz, Székely Gyula, Antal Miklós segéd­lelkészek. Rés István hitoktató Kolozsvárról. Az ünnepelt inenyezet alatt ment a manu- ductor s a szónok dr. Irinyi Tamás theologai tanár közt. Sokan sírtak a meghatottságtól amint a menet előttük elvonult s maga a jubiláns sem tudta visszatartani könnyeit. A szépen ékesített oltáron két nagy arany­csokor jelezte az ünnepet. A jubinláns egye­nes magatartása, erőteljes hangja mindenkit meglepett. Evangélium után dr. Irinyi Tamás lépett a szószékre s gyönyörűen ecsetelte a nap jelentőségét s a hálát, mely a szivekből égbe száll. A mise végén áhítattal s tisztelettel fogadták az ősz pap áldását s ünnepi me­netben kisérték haza. Ekkor fájdalmas, de nem kevésbbé megható jelenet következett: a jó testvér bement szeretett nővérének szobájába, hogy őt is részesítse áldásában, ki súlyos betegen fekszik s élet-halál közt lebeg. Ezután külön jelentek meg, hogy jókivánataikat kifejezzék: a kerületi papság, a volt káplánok, a községi elöljáróság, a tanítók és iskolásgyermekek csokorral s a vidékről több előkelőség. A fényes ebéden mintegy 50 vendég vett részt. Szebbnél szebb {'elköszöntök hangzottak el. Először a jubiláns éltette a pápát és a királyt. Öt köszöntették fel: Palczer Ernő nyug. ház­főnök, Nagy László alispán, Kosztra ez. kanonok, Bátori S. István gyógyszerész, Kende Zsigmond cs. és k. kamarás, dr. Irinyi Tamás, dr. Szentgyörgyi Jordán Károly, Moldován Endre, Schwegler Alajos, dr. Bakkay Kálmán és dr. Csókás Viktor. Az említette­ken kívül jelen volt Boér Endre földbirtokos, dr. Irinyi István ügyvéd s mások. A szép ünnepélyről a legkellemesebb emlékkel tá­vozott mindenki. — Kinevezés. A király Szabó Pál hely­beli vezelö-járásbirót a VH-ik fizetési osz­tályba sorozott járásbiróvá nevezte ki. — A szüret városunkban igen élénken folyt le. Igaz ugyan, hogy a már hajnalban megindult eső által előidézett sár nagyban akadályozta a gyalogközlekedést, mindazon­által mégis volt járás-kelés, a bérkocsisok­nak pedig jó soruk volt, mert olyannyira igénybe voltak véve, hogy egész nap jöttek- mentek; sok helyen szólott a zene, folyt a mulatság a nem kellemes idő daczára. A ter­méseredmény — figyelembe véve, hogy a nyáron jég is érte a szőlőt — kielégítő, mert átlag középtermés van és a must ezukor- tartalma is elég nagy. — Nyilvános nyugta. . A nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor alapra Csipkai János Sámuel ur 10 koronát adományozott, a melyért ez utón fejezem ki a szoborbizottság nevé­ben köszönetemet. Nagykároly, 1905. okt. 6. Debreczeni István polgármester, szoborbizott­sági elnök. — Áthelyezés. A földművelésügyi minisz­ter a magyarországi kincstári erdőket kezelő erdőtisztek létszámában Radó Pál m. kir. föerdészt a kolozsvári erdöigazgatóság kerü­letéből a nagybányai főerdőhivatal kerületébe helyezte át. — Köszönetnyilvánítás. Kaufmann Izidor ur helybeli lakos és Sperling I. ur Tarnopol- ból 5—5 koronát adományoztak a helybeli Népkonyha javára, ezen adományért hálás köszönetét nyilvánítja Kaufmann Mártonná, az izr. nőegylet elnöke. — Halálozás. Özv. egregi és nyirvadai Tömpe Istvánné szül. magyaróvári Fodor Zsuzsánna életének 81-ik évében e hó 11-én meghalt. Temetése ma délután 3 órakor lesz. Tömpe Bertalan városi árvaszéki ülnök édes anyját, Budaházy Zsigmond p. ü. ig. szám- ellenőr pedig anyósát gyászolja az elhunyt úrnőben. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak fájda­lomtól megtört szívvel tudatják a felejthe­tetlen anya, nagymama és dédanya, gyön­géd anyós, szerető testvér és kedves rokon özv. egregi és nyirvadai Tömpe Istvánné szül. magyaróvári Fodor Zsuzsánna munkás élete 81-ik évében hosszas gyengélkedés után folyó hó 11-én reggeli 6 órakor történt gyá­szos elhunytát. A megboldogult földi marad­ványai folyó hó 12-én délután 3 órakor fog­nak az Árpád-utczai 28-ik számú gyászház­tól az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1905. október 11. Áldás és béke lengjen porai felett! egregi és nyirvadai Tömpe Bertalan, egregi és nyirvadai Tömpe Hermina, egregi és nyirvadai Tömpe Ilona, gyermekei. Ma­gyaróvári Fodor István, magyaróvári Fodor György, magyaróvári Fodor Károly, testvérei. Galgói Rácz Ilona férj. Tömpe Bertalanná, menye. Gyöngyösi Bötykös Pál, veskóczi Budaházy Zsigmond, vejei. — Uj ügyvédjelölt. Mercs László, Mercs Imre polgártársunk fia, a jogtudományi első szigorlatot a kolozsvári egyetemen sikeresen letevén, az ügyvédjelöltek lajstromába leendő felvétele iránti kérelmét a szatmárnémeti ügyvédi kamara választmányához beadta. — Szüret. Erdőd községben a szüret folyó évi október hó 16-án és ezt követő napokon fog megtartatni. Erdőd, 1905. évi október hó 9-én. A községi elöljáróság. — Jubileum. Ratkovszky Pálnak, a szat­mári kir. kath. főgimnázium érdemes igazga­tójának huszonötéves tanári jubileumát e hó 7-én, szombaton ünnepelték meg Szatmáron, volt és jelenlegi tanítványainak, valamint Szatmár város intelligencziájának tömeges részvétele mellett. A volt tanítványok közül városunkból is többen átrándultak, hogy e ritka szép ünnepélyen részt vegyenek. A helybeli főgimnázium képviseletében megje­lentek : Cseh Lajos igazgató és Niklos János tanár. Részt vett azon Hám József volt helybeli, jelenleg sátoraljaújhelyi főgimn. igazgató is. — Elhunyt egyetemi tanár. Puky Ágost dr. budapesti egyetemi tanár, a Vöröskereszt kórház hírneves főorvosa, hosszas szenvedés után e hó 4-én Budapesten 60 éves korá­ban elhunyt. Az elhunyt tanár Böszörményi Emil dr. szatmári ügyvéd egyik nővérét Margitot bírta feleségül és igy halála köz­vetlenül sújtotta a Böszörményi családot. Puky Ágost dr. hamvát a család a főváros­ból Szatmárra szállíttatta és az ev. ref. te­metőbe e hó 7-én délután helyezték örök nyugalomra a családi sírboltba. A temetésen Szatmár és környéke intelligens közönsége nagyszámban jelent meg és kisérte el utolsó útjára az országos hirü jeles sebészt és egyetemi tanár, kinek halála orvosi körök­ben is nagy részvétet keltett. — Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ folyó hó 14-én, szombaton este 7 és fél órakor a Potzmann-féle vendéglő (Üllői-ut 6. sz.) külön termében alakuló közgyűlést tart, melyre az ! érdeklődőket ez utón hívja meg az elnök- ' ség. — Tárgy: 1. A szünidei bizottság ! jelentése. 2. Tisztikar választása. 3. Segély- kérvények benyújtása. 4. Indítványok. lapokon elhelyezve. A nyak számára a ka­bin felső részén egy kerek nyílás van, hogy a fej a kabinon kívül maradhasson. A beteg a kabinban helyezkedik el s a tükörlapok testére verik vissza a villanyos fényt és meleget. Az állandó és megszakított villanyos árammal való gyógyítást a legtöbb gyakorló­orvos alkalmazza. Ezekre, valamint a nap-, lég- és homokfürdökre, úgyszintén a néhány év előtt felkapott Kneippolásra, nem terjesz­kedem ki bővebben, bár Balaton-Almádiban a f. évben is volt alkalmam egy modernül berendezett nap- és légfürdöberendezést s egy Kneipp-telepet megtekinteni. A Kneipp- féle sétákra vonatkozólag azonban nagy óvatosságra intek, mert több esetet tudnék felhozni, midőn nagy betegek, orvosuk tudta nélkül a Kneipp-féle (meztelen lábbal való) sétától várták megerösödésöket s a más­világra utaztak. A „Fangó“ gyógymód igen kedvelt és divatos kúrája a nagyvárosok lakóinak s vulkanikus kitörések alkalmával nyert iszap alkalmazásában áll. Olaszországban, a Monti Euganei tövében öt forró tó van, melyek már távolról felismerhetők a fölöttük elterülő gőzpárákról. Ezen tavakban mintegy 40 krá­ter működik, melyek a szürkés-barna kenőcs- szerü „fangó“-t hozzák felszínre. Budapesten külön fangó-intézet létesült, a hol úgy egész, mint fél fürdő alakjában s helyi borogatásokra használják a fangót. Izzadmányok felszivatá- sára és csúzos bántalmaknál alkalmazzák. Ki ne hallott vagy olvasott volna a „hypnotizálás“-ról, melyet leginkább úgy esz­közölnek, hogy a hypnotizálandó egyént, valami fényes tárgyra nézetik, azután lassú simogatással, egyhangú (monoton) beszéd kíséretében elaltatják. Ily állapotban a leg- bizarabb dolgokat lehet a hypnotizált egyén­nel elhitetni, sőt suggerálni lehet neki olyan dolgokat, melyeket azután éber állapotában is kötelességének tartja teljesíteni. Veszedelmes kísérletezés ez laikusok ré­széről, de tekintettel arra, hogy némely be­tegnek ilyen állapotban suggerálni lehet, például azt, hogy bizonyos fájdalmakat éber állapotban se érezzen, orvosoknak, de csakis tanuk jelenlétében szabad a hypnosist gyógy- czélokra alkalmazni. Sőt újabban Woods, londoni főorvos, kísérletet tett hypnotikus altatás nélkül is suggerálni, gyógyítás czél­jából. Olvasván az említett főorvosnak e tárgyra vonatkozó közleményeit, néhány des- perát esetben megkíséreltem a hypnotis nélkül való suggerálást és sikerült a Woods módszerével, erős rábeszélés és a kinzóan fájdalmas testrész gyenge simogatása által a fájdalmakat hetekre megszüntetni s a suggerált egyén alvását, melyet hetekig nél­külözött, pontosan, mondhatni óraszámra | szabályozni. Nagyon természetes, hogy nem annyira heveny betegségeknél várható ezen eljárás által jó siker, mint inkább idült be­tegségeknél, idegbajoknál, hvstériánál, szív­dobogásnál s különféle görcsös állapotoknál. Ezen gyógyeljáráson alapszik a „magnetikus kúra“, melynek Budapesten több intézet kö­szöni virágzását, bár ezek sikerét nagyban előmozdítja az autosuggestió, vagyis a nagy­fokú bizalom, a természetfölöttinek látszó kúra iránt. Újabb felfedezés a „Billing-féle“ inhala- cziós (belégző) kúra is, mely abban áll, hogy különféle gyógyszerek, folyadékban feloldva, oly finom szemcsékké porlasztatnak, hogy a tüdő legkisebb körgöcskéibe, egészen a tüdő- hólyagcsákig eljutnak belégzéskor. Eddigi belégző, illetőleg porlasztó készülékeink (leg­inkább a Siegle-féle használtatok a magán praxisban), nem képesek a folyadékot úgy i szétporlasztani, hogy a szemcsék a tüdö- hólyagcsákig eljuthatnának. E bajon akar segíteni a Bulling inhalatorium, mely már több gyógyintézetben be van rendezve s melyet a tüdöbajosok, — mint minden e téren kínálkozó újítást — szívesen vesznek igénybe. Á svéd torna, Zander gyógymód, Schott kúra, szintén sokak előtt ismeretesek, a test- egyenesitő intézetek hirdetései pedig napon­kint olvashatók a lapokban. A svéd torna czélja, egyes izmok erősi- j tése, nyújtása, a vérkeringés élénkítése, a I légzés szabályozása, egyes csontok és a I gerinezoszlop elferdüléseinek javítása stb. I Ezen czélokat a svéd torna, úgy cselekvő, mint szenvedő mozgásokkal s különféle gé­pekkel éri el. Cselekvő (aktiv) mozgás az, midőn saját akaratából végez mozgásokat, vagy emel súlyokat valaki, szenvedő (passiv) mozgás pedig az, midőn gépek segélyével végeztetnek egyes testrészekkel mozgásokat, vagyis az illető testrész a géphez van erő­sítve s kénytelen annak mozgásait követni. A test egyenesitése felfüggesztésben, vagyis a test saját súlyának nyújtó hatásában, to­vábbá különféle (leginkább rugóval ellátott) gépek feszitő, nyújtó, nyomó hatásának al­kalmazásában áll. A csontok elferdüléseinél sokszor meglepő eredményeket lehet ez utón produkálni. A Dr. Zander-féle gyógymód nem más, mint tökéletesített svéd torna, a mennyiben több mint százféle gépezetével az egyes iz­mok mozgását és erőkifejtését, mondhatni adagok szerint tudja szabályozni, illetve fo­kozni vagy csökkenteni. A „Schott“-féle (nanheumi) kúrát a szív­betegségek bizonyos alakjainál alkalmazzák s tulajdonképen ezen kúra sem egyéb, mint svéd torna, de a vérkeringés megfelelő sza­bályozására irányuló alkalmazásban. Dr. Mahler Ruziáson rendezett be ilyen intéze­tet, hol a szénsavas fürdőkkel kapcsolatosan nagy keresletnek örvend. A massirozás is sokféle újítással bővült az utóbbi időben, a mennyiben ma már van simító, dörzsölő, rezgő (vibráló) nyomó villa­nyos stb. massage, melyek különféle bajok­nál, megfelelően alkalmaztatnak. De ne folytassuk tovább, hanem vonjuk le már az eddig előadottakból is azon követ­keztetést, hogy újabban különösen a „fizikai gyógymód“-ok hódítottak magoknak nagy tért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom