Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-07 / 36. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ban a laktanyához már nem fog tar­tozni, a megígért intézkedés tárgyta­lanná vált; nincsen azonban akadály a tekintetben, hogy a honvédlaktanya honvéd-utczai kapuja nemzetiszinre befestessék. A választ a felszólaló és a közgyűlés is tudomásul vették. A kereskedelmi tanoncziskola tété-, lénél elhatároztatott, hogy az iskolai bizottság hivassák fel arra, hogy je-' lentse ki kötelezöleg, miszerint a ren­delkezése alatt álló 9600 K csakis a házépítés czéljaira fog fordittatni. Mint­hogy Brichta Miksa a kérdéses iskolai bizottság elnöke közölte, hogy a bi­zottság az ily értelmű kötelező határo­zatát már meghozta, az e tétel alatti segély megszavaztatott. A felekezetek részére javaslatba hozott segély az eddigi mérvben sza­vaztatott meg azon korlátozással azon- ( ban, hogy a kérdéses összegekből első! sorban a szegény tanulók tandijai fe-! dezendök s csak a fennmaradó összeg. fog segélyezés czimén folyósittatni. Az ovoda és menházak tételénél Rooz Samu kérdésére, hogy az adós- j ság miből származik, Reök Gyula a népnevelési egylet elnöke adta meg a felvilágosítást, mire a közgyűlés az adósság kifizetésére szükséges összeget megszavazta ugyan, felhívta azonban polgármestert, hogy az ovoda államivá tétele tekintetében tegye meg a szük­séges intézkedéseket. Ezután az adóhivatali személyzet szaporítása iránti előterjesztésnek a képviselőtestület helyet nem adott, ellen- j ben a vágóhídi felügyelő kérelme foly­tán egy szolga tartásra évi 100 koro­nát megszavazott. A tűzoltó-parancsnok kérelmére en­nek a ruhaátalányát kiutalta és végül kimondotta, hogy a szegényalap tőkéje csonkitatlanul fenntartassék s a kama-1 tokát meghaladó többlet kiadás a költ-; ségvetés kiadási rovatába beállittassék. Ezzel a költségvetési előirányzat letárgyaltatván, a fenti módosításokkal elfogadtatott, 15 napi közszemlére ki­tétetni és a felebbezési határidő letelte után jóváhagyás czéljából a törvény- hatósághoz felterjesztetni rendeltetett. Ezután a községi közmunkára vo­natkozó költségvetési előirányzat vétet­vén tárgyalás alá s azon javaslatnak megfelelöleg, hogy a városi ács dota- tiója 600 koronára felemeltessék, — egész terjedelmében elfogadtatott, a községi közmunka kötelezettség meg­váltási összege az eddigiek szerint megállapittatott s az előirányzatot 15 napi közszemlére kitenni és a felebbe­zési határidő után jóváhagyás czéljá­ból felterjeszteni határoztatott. Ezután a tárgysorozat sorrendje megváltoztatásával tárgyalás alá véte­tett a gazdasági részeknek birtokuk tulajdonjogának rendezése iránti ké­relme. Minthogy azonban a közgyűlé­sen a képviselőtestületi tagok a tör­vényben előirt számban nem voltak jelen, ezen ügy tárgyalása a napirend­ről levétetett és a deczember hó első vasárnapján tartandó rendes közgyű­lésre kitüzetett. A hegyközség 1906. évi költség- vetése, mely szerint a bevétel 127 K 94 f, a szükséglet 2184 K 88 f s igy a birtokarány szerint kivetendő összeg 2056 K 90 f, tehát minden D-öl terü­letre 61 fillér esik, jóváhagyatott és a jóváhagyási záradékkal elláttatni hatá­roztatott. A legtöbb adót fizető városi kép­viselők 1906. évi névjegyzékét össze­állító küldöttség munkája bemutattat- ván, a névjegyzék megállapittatott, 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetett. A korparéti városi tag és a teremi-ut melletti városi föld bérbeadására vo­natkozó árverési feltételek az eddigiek szerint állapíttattak meg. Egy államköltségen felállítandó nép­könyvtár felállítása tárgyában elhatá­roztatott, hogy polgármester tudassa a múzeumok és könyvtárak országos get óhajtotta behozni, mert az jobb, még ha többe kerül is. Ha most nem is tárgyalják a csendőrség behozatala kérdését, ellenzi a fizetésemelést, mert ez a csendörség behozatala esetén megnehezítené a lebonyolítást. A mit tehát most több fizetést akarunk adni, azt ö ugyan megszavazza, de nem fizetésemelés czimén, hanem mint pót­lékot. Szerinte szakembereket kell al­kalmazni, hogy ezek megküzdhessenek a tolvajok és betörök szakképzettségé­vel és tökélyével. Nagy László alispán elvileg a csend- őrség behozatala mellett foglalt állást, azonban szerinte az eszmének érlelőd­nie kell, foglalkoznunk kell vele addig is. Azonban, mig az eszme megvalósul, a rendőrség helyzetét meg kell javítani, tehát a rendőrség dotatióját fel kell emelni. Demidor ígnácz rendőrkapitány je­lentése kiegészitésekép előadja, hogy a rendőrségi legénység nem állja kel­lőleg a fegyelmet, a legénységet a foly­tonos változás folytán nem lehet ki­képezni. Maga is azt állítja, hogy a csendörség behozatala jó lenne, de az aránytalanul sokkal többe kerülne, mint a mennyibe a fizetésfelemelés mellett is a rendőrség kerül. Rooz Samu a rendőrkapitány ela- boratuma felett elismerését fejezi ki, a hibákat szanálni kell, azonban a mostani fizetésjavitással nem le­het segíteni, mert gyökeres segítségre van szükség; minthogy azonban a mostani súlyos gazdasági viszonyok és a rossz politikai viszonyok miatt is ezen fizetésjavitásba bele nem mehe­tünk, a dijnoki állás rendszeresítését megszavazza, de a rendőrség dotatió- jának felemelését ellenzi. Reök Gyula a fizetésemelés mellett szólalt fel. Dr. N. Szabó Albert tekintettel arra, hogy a csendörségi szolgálat sokkal jobb a rendőrinél, annál inkább a csendörség behozatala mellett foglal állást, mivel nálunk a közbiztonsági állapot nem jó és a város közönsége több kárt szenved, mint a mennyit a csendörség behozatalával előálló költ­ségtöbblet kitesz. Miután még Csipkés András, Dr. Adler Adolf és Nagy László a dotatió felemelése mellett érveltek és Bordás Imre a rendőrök nagyobb ellenőrzése szükségességét hangsúlyozta, Magyar Károly pedig szintén a dotatió feleme­lése mellett szólt, azonban a rendőrö­ket a mellékfoglalkozástól eltiltani óhaj­taná, polgármester a kérdést szava­zás alá bocsájtván, a rendőrségi dij­noki állás rendszeresítése 34 szava­zattal 31 ellen megszavaztatott, azon ban a rendőrség dotatiója felemelése iránti javaslat 34 szavazattal 24-el szemben, tehát 10 szótöbbséggel el­vettetett. Ugyanígy elvettetett 37 szavazattal 12 szavazat ellen két utczaseprö fize­tésének felemelésére vonatkozó javaslat. Ezután polgármester a városi állat- egészségügy kellő ellenörizhetése czél­jából egy kisegítő állatorvos alkalma­zására felhatalmaztatott. A pénztárnak betöréses lopás el­len való biztosítása tételénél Dr. N. Szabó Albert satirának nyilvánította azt, hogy félni lehessen betöréstől ott, a hol a rendőrség várószobája nehány lépésnyi távolságra van; pol­gármester abbeli felvilágosítására, hogy kapus rendőr nincs, hogy az őrként szereplő tűzoltó tűzvész esetén kivo­nulni tartozik s hogy a fél milliónyi értékpapírt veszély nélkül a pénztárba őrizetlenül hagyni nem lehet, — a tétel megszavaztatott. Dr. Adler Adolf a laktanya tételé­nél kérdést intézett polgármesterhez az iránt, hogy a laktanya kapujánál az előbbi — nemzetiszinü — festés miért nem állíttatott helyre? Polgár- mester kijelentette, hogy amennyiben a régi városház épülete május havá­igazgatójával, miszerint a város a könyvszekrényeket tiszta, száraz helyen felállítani, fenntartani és megfelelő könyvkezelöröl gondoskodni magát kö­telezi az esetre, ha a népkönyvtár államköltségen felállittatik. Tóth Ferencznek községi közmunka ügyében beadott felebbezése és Weisz Lajosnak kisajátítási dij mérséklése iránti kérelme elutasittatott. Réti László és társai kérelmére a képviselőtestület az általuk fizetendő 10 K hangverseny-engedélydijat elen­gedte. • Széchényi Lajos akáczfa-utczai tel­kéből elfoglalt telekrészlet kártalanítási árát □ méterenként 2 koronában álla­pította meg. A folyó évi julius és augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek bemutattatván, minthogy különös in­tézkedés szükségessége fenn nem for­gott, tudomásul vétettek és irattárba tétettek. Minthogy indítvány be nem adatott és Sugár Emil egy nyilvános telephon állomás létesítése engedélyezése iránti kérelmét visszavonta, csakis az uj építési szabályrendelet megállapítása volt hátra, azonban az idő előrehala­dottsága miatt ez már tárgyalás alá vehető nem lévén, elnöklő polgármes­ter azt a napirendről levette, a jegyző­könyv hitelesítésére Bordás Imre, Csip­kés András, Kaufmann Márton, Ko­mód y Lajos és Szalay Bálint képviselő­testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesz­tette. Színészet. Krémer színtársulata a közönség kellő pártfogása mellett folytatja előadásait. A tár­sulat igyekszik a közönség igényeit kielégí­teni s ha itt-ott mutatkoznak kívánni valók, azt — tekintve a körülményeket — szívesen elnézzük. A lefolyt hét eseménye a buda­pesti Király-szinház óriási sikert ért kassza­darabja, a „János vitéz“ szinrehozatala volt. Hogy ez a darab nálunk nem aratott zajo­sabb sikert, az nagyon is érthető. János vitéz egyike azoknak a daraboknak, mely fényes kiállítást, nagy személyzetet igényel. A mi színpadunkon ezt kellő sikerrel és ha­tással előadni nem lehet a színpad kicsiny­sége s a segédszemélyzet elégtelensége miatt. Hiszen csaknem komikusán hatott a harma­dik felvonásban például az a jelenet, midőn János vitéz az élet tava előtt a lámpák közé kénytelen leheveredni, hogy szerepe kívánal­mának megfelelhessen. Bármennyire is igye­keztek a szereplők feladatuknak megfelelni, a közönség nem tudott felmelegedni. No, de reméljük, hogy a jövő évben már más­képen lesz. A lefolyt hét műsorát a következőkben adjuk: Szerdán, aug. hó30-án, „Huszárvér“ czimü Operette került színre, mely nálunk még új­donság volt, közepes számú közönség előtt. A darab, mely jól indul, ügyes concepcióval, a végén, mint a mai operettek legtöbbje, ellapul s egy hatástalan jelenettel végződik. A szereplők közül első helyen Váradi Már­tont említjük, ki Baranyai szerepében nem­csak igen jó alakítást mutatott be, hanem erőteljes, tiszta csengésű hangját remekül érvényesítette. Szőreghi Karláth szerepében ügyesen játszott s úgy is mint katona, úgy is mint papucshős, jól alakított. Tisztái Miksa kitünően sikerült maszkja mellett játékával állandóan derültségben tartotta a közönséget. A női szereplők közül Harkányi Gizella (Stella) mit szerepe nyújtott, igyekezett kihasználni és kedves volt. Szilágyi Etel talán egy kissé túlságosan házsártos volt. A kar jól műkö­dött, a zenekar kifogástalan. Csütörtökön, aug. hó 31-én, egy kedves darabot, a „Heidelbergi diákélet“-et mutatták be. Alig fogadott még közönségünk oly rokon­szenvesen egy-egy darabot, mint ezt. De viszont alig láttunk még oly kitűnő, minden legkisebb részletében gondosan előadott da- ; rabot, mint ezt, habár a rendezés, illetve a külső kiállítás, itt is sok kívánni valót hagyott fen. A darab szimpathikus tartalma, kedves jeleneteivel igazán hatásos és az élet­ből merített tárgya megkapó. Tihanyi, ki Károly Henrik szász herczeg szerepét adta, meglepett bennünket tartalmas alakításával. ! Szerepét mindvégig szimpathikusan, kellő mérséklettel s elegánsan játszotta meg. Mel- I lette is kimagaslott Rajz Ödön előkelő, magas i színvonalon álló játéka, ki Dr. Jüttner sze­repében a társulat legkiválóbb erejének bi- 1 zonyult. Tisztái (Kellermann) mint mindenkor, úgy ez alkalommal is jó volt. Váradi Márton rövid szerepében, mint Asterberg gróf, ki­tünően adta a német diák szerepét. Jászai Olga, a darabnak úgyszólván egyetlen női szerepét (Katóka) annyi érzéssel s oly meleg­séggel játszotta meg, hogy nagyon megérde­melte a közönség részéről sűrűn felhangzó tapsokat. A többi szereplők is jól egészítet­ték ki a darab összhangzó előadását. Álta­lában azt látjuk, hogy a társulat a színmű­vek előadásaival éri a legnagyobb sikert s drámai személyzete a legerősebb. Pénteken, szeptember hó 1-én, zónaelő­adásban adták a „ Drótostót“-ot, melyben Harkányi Gizella és Tihanyi jól megállották helyüket. Szombaton, szept. hó 2-án, „János vitéz“ Bakonyi Károly 3 felvonásos daljátéka került bemutatóra. Az előadásra nézve ezen tudó­sítás bevezető részében tettük meg általános­ságban megjegyzéseinket s itt is megemlítjük, hogy a színházat zsuffolásig megtöltő intel­ligens közönség nem tudott a darab iránt felmelegedni. Alig hangzott fel egy-egy taps s az is a darab hazafias részeinek szólott. A czimszerepet Harkányi Gizella alakította, ki ugyan teljes igyekezettel játszott, de azért úgy éneke, mint játéka sok kívánni valót hagyott fen. A darabban előforduló gyönyörű dalokat nem tudta úgy érvényre emelni, mint a mennyire a közönség várta, a miben ter­mészetesen nagy része van annak az óriási sikernek, melyet ezzel a darabbal Budapesten arattak, — s a közönség sokkal többet várt, mint a mit kapott. Kállai Kornélia (Iluska) szintén igyekezett megfelelni feladatának és szerepét rokonszenvesen játszotta meg, mint franczia királykisasszony jó volt. Tihanyi gyenge Bagó volt, Tisztái (franczia király) és Szőreghi (Bartaló), valamint Szilágyi Etel (a gonosz mostoha) sokat túloztak. Vasárnap, szept. hó 3-án, telt ház előtt ismételték meg „János vitéz“-t. Hétfőn, szept. hó 4-én, „Bob herczeg“ ismét telt házat vonzott. Á czimszerepet Harkányi Gizella ügyesen, élénken játszotta és csinosan énekelt. Jól állotta meg helyét Kállai Kornélia is (Annie), Szőreghi (Pompo- nius) gyönge volt s a harmadik felvonásbeli szép dalt alig hallhatólag adta elő. Radnai Zsuzska, Szilágyi Etel, Tisztái és Váradi jók voltak. A közönség pedig jól mulatott. Kedden, szept. hó 5-én, közepes számú közönség nézte végig Bérezik Árpád 3 fel­vonásos vigjátékát, a „Miniszterválság“-ot. A mit még eddig egyszer sem észleltünk, ez alkalommal meg kell említenünk, hogy egyes szereplők szerepeiket nem tudták s épen ezért az előadás nem volt oly gördülékeny, mint máskor szokott lenni. A darab egyéb­iránt kedvező fogadtatásra talált s a közön­ség jól mulatott a miniszterséget hajhászó, stréberkedő képviselő és felesége ügyes mó­káin. Jászai Olga Edith, a stréber képviselő Fekete Bertalan nejének szerepében kitűnő alakítást mutatott be s szerepének minden részletét gondosan játszotta meg. Egyébiránt az ő játéka dicséretre nem szorul, mert már több ízben tapasztaltuk, hogy szerepeit nem­csak kitünően tudja, hanem azokat gondos tanulmányozás tárgyává is teszi. A közönség több ízben megtapsolta élvezetes játékát. Osztozott vele a sikerben Rajz Ödön, ki Fekete Bertalan szerepét ép oly gondosság­gal játszotta, mint mindig. Tihanyi mint Ivándy, Szőreghi mint Pisztráng, Váradi mint Bárdossy képviselők jól játszottak. Radnai Zsuzska Malvin szerepét nem azzal az élénk­séggel játszotta, melyet a szerep megkíván. Dévai Boriskának pedig, ki Bárdossy Ferikét játszotta, azt ajánljuk, hogy máskor tanulja meg jobban a szerepét, mert a sikeres já­téknak egyik legfőbb kelléke a szereptudás. Szilágyi Etel ügyesen személyesítette özv. Pisztrángnét. 2v£eg'ii.lT7*ó­A „Magyarországi első jótékony czélu Postabélyeggyüjtö Egylet“ tagjait 1905. évi s szeptember hó 15-én délután 3 órakor Nagy­károlyban a városház nagytermében az egylet feloszlatása czéljából tartandó KÖZGYŰLÉSRE van szerencsém meghívni. Tárgysorozat: 1. Határozat az egylet feloszlatása vagy további fennállása tárgyában. 2. A feloszlás kimondása esetén határo­zat az elnökség azon indítványa felett, hogy az egylet mintegy 700 koronányi vagyona a „Siketnémák debreczeni államilag segélyezett iskolájáénak külön alapítványként adomá- nyoztassék. Nagykároly, 1905. szeptember hó 6-án. Tisztelettel Dr. Jászi Ferencz, egyleti alelnök. Jegyzet: Az alapszabályok 12. és 28. §-ai értelmében a közgyűlési szavazások távollévők részéről pecsételt zárt levélkékben a kijelölt tárgyakra vonatkozó hitelesített szavazatok által is történhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom