Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-17 / 33. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Szerintem egy ily legénységi állománynak egyesítve összetartozóan, laktanyaszerüen elhelyezve, állandó felügyelet és ellenőrzés alatt kell állani, mely körülmény teremti meg belől a rendet, fegyelmet és engedelmességet, kivül pedig a tekintélyt és bizalmat; és csakis ily szervezettel képezhető öntudatos, komoly, tisztességtudó és előzékeny rendőr- legénység. Ugyanazért megkísérlem ezen czél elérésére vonatkozó javaslatomat az alábbiakban megtenni:

1. A rendőrlegénységnek olyan javadalmazás adassék, melyből tisztességesen megélhessen.

2. Az altisztek létszáma 2-vel, a legénységé legalább 4-el emeltessék.

3. A legénység minden közigazgatási szolgálat alól felmentendő lenne s csakis rendészeti teendők végzésére alkalmaztatnék.

4. A rendőrlegénység együttesen egy rendőrségi laktanyában lenne elhelyezendő s szolgálatuk akként volna beosztandó, hogy az első 24 órában rendes, 24 óráig pedig pót, illetve készenléti szolgálatot teljesítenének, mely idő után felváltva bizonyos ideig szabadidő volna engedélyezendő.

5. Az igy felemelt rendőri létszám a következő javadalmazással volna ellátandó :

4 altiszt egyenként 600 K fizetéssel K 2400 24 rendőr „ 480 K „ K 11520

28 „ legény lakbérlete egyenként K 1920 23 „ egyenruh. kiszámítás szerint K 4732

Összesen: K 20572

A jelenleg alkalmazott személyzet kerül.............................................K 15130

Emelkedne tehát a kiadás: K 5442

Ha ezen közbiztonsági szolgálat az alábbi létszámmal a m. kir. csendőrség által láttatnék el az esetben a következő összegbe kerülne és pedig:

1 őrsvezető évi összes járandósága K 1684 18 gyalogcsendőr javadalmazására K 22169

Együtt: K 23853 Ebből 20°/o engedményt leütve

_K 4770

A fizetés kitenne................................K 19033

Az egyszer s mindenkori felszerelés fenti számú legénységnél 6964 K Ezen összeg öt év alatt törlesztve évi részlet........................................K 1392

Lenne az évi fizettség a csendőrségért K 20476

Ezenkívül az összes legénységet egy külön laktanyában kellene elhelyezni.

E helyütt megjegyzem, hogy ha a csendőrség alkalmaztatnék is a közbiztonsági szolgálat végzésére, a rendészeti teendők ellátására okvetlenül meghagyandó volna a jelenlegi rendőrlegénységből:

Iskolai értesítők.

ii.

Varjas tanár „Uj poéták“ czimü értekezésének további részében Szabó Endre újabb költészetünk, úgyszólván ez egyetlen szatiri- i kus költője felett mond kritikát. Nagyon el-! itélőleg nyilatkozik ama vallástalan irány! felett, mely az ő költészetét jellemzi. A leg-1 szentebbnek kigúnyolása, a hitetlenség jel-; lemzi Szabó költészetét s költeményeiből vett idézetekkel bizonyítja be kritikusa azt, hogy ! maradandókat nem alkotott s nevét a késő kor emlegetni nem fogja.

Örömmel és jóleső érzéssel olvastuk az- után Bárd Miklósról, az irói nemzedék ez ünnepelt alakjáról irt kritikáját. E költőre már egy Kölcsey-estély keretében felhívta volt közönségünk figyelmét Varjas tanár, i midőn egy pár gyönyörű versét be is mutatta j nekünk.

Azt hisszük, szinte szándékosan, kiáltó ellentét gyanánt tárgyazza az előbb említett; költők után közvetlenül Bárd Miklóst, hogy ! az olvasó elébe állítsa lelkének, költői érzé- J sének dédelgetett kedvenczét. Számára csak! dicsérete van s maga megjegyzi: „hangunk! talán elfogult, de nem túlzott, ha csupán a magasztalás hymnusát is énekelnők“.

Azután végig vezet bennünket ennek az j álnév alá rejtőzködő, csodás tehetségű poé- í tának egész költészetén. Virágillat, madárdal, fenséges hit, mélységes szerelem, családi boldogság tárul elénk a sorokból. Látjuk az igazi férfit, a jó hazafit s Arany János dallamos, varázsos hangja árad ki költeményeinek zamatos magyarságából.

Meleg elismeréssel nyilatkozik azután költészetünk egy másik elismert alakjáról, Gárdonyi Gézáról, kinek „világa a nép világa s ennek gondolkozása a maga szófukar nyelvén alig talál oly erős jellemzőre, a minő ez az egyszerűségében is pompázóan művészi lélek“.

A népszínmű fellendülését várja tőle, mert hiszen Gárdonyi Gézát tartja e műfaj leghivatottabb képviselőjének. Habár mint költőre itt-ott tesz is egy-egy megjegyzést, azért Gárdonyit új költészetünk nagy művészének ismeri el.

Farkas Imréről irt kritikáját legjobban jellemezhetjük saját szavaival. „Farkas Imre eleddig csak elegikus kedély, tehát lüktető szenvedélyt, forró indulatot, kitörő erőt hiába is keresünk nála, — lágyan halk a hangja, de jól esik hallani, mert'érzelmesen csendül és teli van a fiatalság kedvességével. Gyümölcsöt még alig, csak sok virágot látunk költészetében, a melynek könyed, igaz és tiszta világa, csilingelő verselése megvesztegeti szépségével fülünket és hangulatot ébreszt lelkűnkben“.

2 altiszt ä 600 K fizetéssel . . . K 1200 6 rendőr á 440 „ „ . . . K 2640

Ezeknek lakbére á 80 K . . . . K 640 Ruházata ä 168 K

............................K 1314

Eg

yütt: K 5794

Hozzáadva ehhez a csendőrségért fizetendő összeget........................K 20476

Kerülne a csendörség alkalmazása K 26270 Leütve ebből a fentebbi javaslat szerinti létszámmal és fizetés javítással kimutatott összeget . . K 20572

Többe kerülne a csendörség . . •. K 5698

Ha figyelembe vesszük még azon körülményt is, hogy a csendőrség, ha alkalmaztatnék is, a közbiztonsági szolgálat végzésére velők a rendőrhatóság nem rendelkezhetne s bármily utasítás vagy megbízás csak szolgálati utón és saját elöljárói közvetítésével volna eszközölhető, vagyis a teljes közvetlenség kizárásával.

Ebből folyólag részemről sokkal helyesebbnek és előnyösebbnek vélem ezen szolgálat ellátására továbbra is a rendőrlegénység alkalmazását, már csak azért is, ameny- nyiben úgy egyes kihágási eseteknél történendő közbelépések alkalmával a nagy- közönség személyes ismerete valamint a helyi viszonyokkal való teljes tájékozottság, az azonnali igénybevehetés, a velők való rendelkezhetés, mind oly előnyök, melyek a csendőrségnek a városban való alkalmazásánál a rendőrlegénység javára tudhatok be.

A midőn tehát a rendőri hivatal tiszti és őrszemélyzetének jelenlegi létszámát és tevékenységét felölelő részletes jelentésem tudomásul vételét kérem, egyben kérem a tele. polgármester urat, miszerint ezen testület tiszti és őrszemélyzetének szaporítására vonatkozó javaslatomat az ügyeknek nyugodtabb feldolgozhatása, az általános külrendészet javítása, a bűnügyi nyomozások hatályosabb eszközölhetése czéljából elfogadni s a kért személyszaporitás megadása iránt a további lépéseket megtenni szíveskedjék.

Demidor Ignácz,

rendőrkapitány.

Harsányi Kálmánról is melegen emlékezik meg, kinek különösen mély érzését, haza- és fajszeretetét jellemzi. Költői ereje mély, tüzes, csapongó s épen ezért magával ragadja az embert. Jellemzése megkapó s leköti a gondolkozást. „De mégis a költészetében megnyilvánuló, riadó, rajongó nemzeti j lélek az, a mi ihlettel tölt meg s a minek i majestetikus, erőteljesen szárnyaló nyelve megragad, meghódít“.

Az utolsó költő kiről megemlékezik, bennünket közelről érdekel, mert városunk szülötte : Kaffka Margit. A még csak most feltűnt és fejlődésben levő költőnőről jóakaró, biztató hangon szól, habár szigora kritika tárgyává teszi a költeményeiben megnyilvánuló egyoldalú hangulatot. A sötét, borongós lélekvilágot, mely fogva tartja érzelmeit nem helyeseli s megjegyzi, hogy mig ebből ki nem menekül, addig poezise előbbre haladni nem fog. De lelkes szavakkal említi egyes szép alkotásait. „Magdolna“, „Legenda“. „Tó-inese“ czimü költeményeit határozottan elsőrendű műveknek tartja. „Nyelve fordulatos, mély, soraiban rhytmus lüktet, verselése könnyű és színes, csak rimelése mutat fel még kívánni valót.“

Varjas tanár ezzel be is fejezi határozottan értékes és zamatos magyarsággal, színes képekkel megírt müvét.

Az értesítő második fejezete a tanári testület névsorát, a harmadik pedig a tanítás anyagát és a használt kézikönyveket so- j rolja fel, mely az előirt kézikönyveknek megfelelő.

A IV-ik rész az évközben az V—VIII. osztályokban kidolgozott Írásbeli feladványokat ismerteti.

Az V-ik rész a „Kölcsey-önképzökör“ tizennegyedik évi működéséről számol be. A körnek ez idei elnöke : Szalay Károly VIII. és főjegyzője Kepecs Miklós VIII. o. t. voltak. A kör működése teljesen kielégítő. A rendezett ünnepélyeket annak idején lapunkban ismertettük volt.

A Vl-ik rész a „Segélyző-egyesület“ működéséről számol be.

Az egyesületnek ez évben 111 rendes, 9 pártoló, 3 alapitó és 78 adományozó ; tagja volt.

Bevétele: 1127 K 67 f, kiadása 211 K, maradványa 916 K 67 f volt. A kiadásokból tandijsegélyekre 112 K-át fordítottak. Az egyesület összes vagyona 7991 K 18 f és 1 db 100 K névértékű Pázmány-sajtó részvény.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Személyi hirek. Nagy László alispán, a pestmegyei alispán által összehívott értekezleten leendő részvétel czéljából folyó hó 14-én Budapestre utazott. — Cseh Lajos főgimn. újonnan kinevezett igazgatója, f. hó 7-én érkezett városunkba és átvette hivatalának vezetését. — Hám József volt főgimn. igazgató, sátoralja-ujhelyi házfőnök folyó hó 11-én hivatalának átadása után eltávozott városunkból. — Barthos Zsigmond, kir. pénz- ügyigazgató-helyettes, szabadságáról visszaérkezve, hivatalát elfoglalta.

— Ö felsége a király születésnapjának 75-ik évfordulóját ünnepeljük meg e hó 18-án. Ez alkalomból a helybeli róm. kath. templomban ünnepélyes istentisztelet lesz, melyet dr. Schweighoffer János házfőnök fog megtartani. Az istentiszteletre az összes hivatalokat meghívták.

— Szent István napja. Első, magyar, szent királyunk emlékét ünnepeljük e hó 20-ikán. Ez alkalomból a helybeli róm. kath. templomban ünnepélyes szent misét tartanak, melyen Dr. Schweighoffer János kegyesrendi házfönök fog czelebrálni. Délután a Lövöldében népünnepély lesz.

— A hatvanas bizottság első ülése. A

múlt hó 3-án megtartott vármegyei közgyűlésen tudvalevőleg egy hatvan tagból álló bizottságot választottak, melynek feladata a válságos időkben a vármegye határozatának végrehajtása felett őrködni. E bizottság f. hó 10-én a vármegyei székház kis tanácstermében tartotta meg első és egyszersmint alakuló gyűlését. A megjelent választott bizottsági tagokon kivül jelenvoltak : Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző és Dr. Schönpflug Richárd főügyész, mint a bizottságnak a közgyűlés által kiküldött tisztviselő tagjai. Az ülés első tárgyát a bizottság megalakulása képezte. Egyhangúlag megválasztattak : elnökké gróf Károlyi István, alelnökké Luby Géza és Papp Béla, jegyzőkké dr. Kovács Dezső és N. Szabó Albert dr. Az ülésen Papp Béla elnökölt, mert úgy gróf Károlyi István, mint Luby Géza nem voltak jelen. Először Nagy László alispán szólalt fel, ki kijelentette, hogy az adó és ujoncz- állitás tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozatot — daczára a közgyűlés tiltó rendelkezésének — a belügyminiszter kívánságára — felülvizsgálás végett felterjesztette, mert őt mint alispánt a törvény és esküje kötelezi, hogy a törvények és rendeletek szerint járjon el, tényeiért ő felelős s a felelősséget másra át nem háríthatja s kijelenti, hogy a törvény korlátái között szívesen teljesít mindent, de oly utasításokat, melyek a törvénynyel ellenkeznek, végrehajtani nem fog. A bizottság Dr. Schönpflug Richárd, Nemestóthi Szabó Albert, Ilosvay Aladár, Kölcsey Antal, Reök Gyula, Rácz Elemér és Dr. Kovács Dezső hozzászólásai után elfogadta N. Szabó Albert azon indítványát, hogy az alispánnak ezen tényeért, mely a közgyűlésnek, mint felettes hatóságának rendelkezésével szemben engedetlenséget képez, a bizottság a közgyűlés elé azon javaslatot teszi, hogy az alispán ellen a fegyelmi eljárás megindittassék s egyben 1— miután hasonló tények előfordulása előrelátható — ennek megakadályozása czéljából állásától felfüggesz- tessék. Felhívta továbbá a bizottság az alispánt, hogy a vármegyének az alkotmány védelem tárgyában hozott határozatát necsak a hivatalos lapban tegye közé, hanem a községeknek is külön küldje meg s a fő- szolgabirákkal tétessen jelentést, végre lett-e az hajtva s mindezeket jelentse a hatvanas bizottságnak. Végül elfogadtatott Reök Gyula azon indítványa, hogy miután az alispán ellentétbe helyezkedett a közgyűléssel, hívja fel a bizottság az alispánt, hogy azonnal hivjon össze rendkivüli közgyűlést, melynek tárgyát a hatvanas bizottság jelentése s az alispán eljárása feletti intézkedés képezi.

— Krémer színtársulata városunkban. Krémer Sándor igazgató színtársulatával folyó hó 21-én érkezik városunkba és „Kati bácsi“ énekes bohózattal kezdi meg előadásainak sorozatát. Egyéb alkalmas helyiség hiányában kénytelen a polgári olvasókör nagytermében játszani, a mi bizony nem valami fényes kilátásokkal kecsegteti öt. De ha már két év óta nem vagyunk képesek a színészek részére egy alkalmas helyiséget adni, legalább annyiban nyújtsunk az igazgatónak kárpótlást, hogy előadásait látogassuk. A társulat hir szerint igen jó erőkkel rendelkezik. A soubrett szerepkört Harkányi Gizella tölti be, kit az igazgató Kolozsvárról

! szerződtetett. Szép megjelenésű s jó hanganyaggal rendelkezik. Coloratur énekesnő gyanánt Kállai Kornélia a sziniakadémiának jelesen végzett növendéke szerepel. A társulat szendéje Jászai Olga, naivája Radnai Zsuzska. A férfiszereplök közül: Rajz Ödön városunkban régi, előnyösen ismert drámai színész, Kiss Miklós hősszerelmes, Váradi Márton bariton, Gsóki Ferencz tenor énekesek, Tisztái Miksa, Szőregh Jenő és Tihanyi Vilmos pedig a komikus szerepkört töltik be. Az igazgató változatos műsorral kedveskedik s a legújabb darabok szinrehozatalát ígéri. Szinrekerülnek: Kati bácsi, Tetemre- hivás, Annuska, Fecskefészek, Huszárvér, Heidelbergi Diákélet, Szaharai Konzul, János vitéz, Elnémult harangok, Miniszterválság, Aranypatkó, Lőcsei fehérasszony, Mulató Istenek, Granadai vőlegény, Pesti nők, Kis pajtás, Niobe, Utazás az özvegység felé, Én, te, ő, Pénz, Ádám és Éva, Marianna, János vigécz, fővárosi újdonságok. A zenét a cs. és kir. 67-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja Simándi József karmester vezetése alatt. A társulatnak két ballettánczosnője is van: Jánossi Vilma és Kiss Eszti.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó hó 1 l-én tartotta rendes havi ülését Nagy László alispán elnöklete alatt. Elnöklő alispán meleg szavakkal üdvözölte Bodnár György tanfelügyelőt, mint a ki újonnan kinevezett állásában ez alkalommal először jelent meg a bizottság ülésén. A tanfelügyelő beköszöntő beszédében oly programmot adott, mely a bizottság tagjait teljesen kielégítette és szívesen üdvözölték a tevékenységéről és ügybuzgalmáról régóta és előnyösen ismert férfiút. A bizottság szakelőadóinak jelentései közül a kir. pénzügyigazgató jelentése keltett figyelmet, melyből kitűnik, hogy egyenesadókban az elmúlt julius hóban 117,839 K 94 fillérrel, hadmentességi díjnál 747 K 56 f, bélyeg- és jogilletéknél 37,219 K 39 fillérrel kevesebb, mig a fogyasztási adóknál 852 K 17 fillérrel több folyt be, mint a megelőző év julius havában. Dr. Serly Gusztáv főorvos jelentése szerint a Tibor-tanyai tífuszjárvány szünőfélben van és minden, a törvény értelmében foganatosítható óvintézkedés annak továbbterjedése ellen megtétetett.

— A vármegyei szabadelvű párt feloszlása. Megyénk szabadelvű pártjának egy régi oszlapos tagja, Domahidy Sándor nyílt levelet intézett a vármegyei szabadelvű párt elnökéhez Nagy Bélához, melyben arra szólítja fel, hogy gyűlésre hívja össze a szabadelvű párt tagjait, a melynek tárgya a párt feloszlatása lenne.

— Közgyűlés. A Nagykárolyi Kér. Beteg- segélyző-pénztár igazgatósága által f. hó 13-ára összehívott közgyűlés — a tagok részvótlensége miatt — határozatképes nein volt, miért is ezen közgyűlés f. hó 27-én d. u. 4 órakor, az ipartestület tanácstermében — tekintet nélkül a megjelenő tagok számára — meg fog tartatni. A közgyűlést megelőzőleg d. u. 2 órakor ugyanazon helyiségben taggyűlés lesz, melyre a pénztár összes tagjai meghivatnak. Igazgatóság.

— Eljegyzés. Rihász István, rahói állami tanító e hó 10-én jegyet váltott Jancsó Gyula rahói kir. járásbiró kedves leányával, Jolánnal.

— Kedélyes tánczmulatság. A helybeli izr. tanulósegélyző-egylet szeptember 2-án tánczmulatságöt rendez, mely az előjelekből ítélve igen kedélyes és kellemesnek ígérkezik, mert a rendezőség nagy buzgalommal fáradozik azon, hogy a résztvevőknek egy kellemes estét szerezzen. A tánczmulatság valószínűleg a régi kaszinó termeiben lesz megtartva. Külön meghívók nem küldetnek szét, hanem ez utón kéri a rendezőség az érdeklődőket, hogy a jótékonyczél érdekében minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona.

— Rotschild Gusztáv báró (Páris) a helybeli izr. nőegylet vezetése alatt álló népkonyha czéljaira — annak kijelentése mellett, hogy e nemes emberharáti intézmény iránt állandóan fog érdeklődni és ezt tettekkel is fogja bizonyítani, — egyelőre 80 koronát ajándékozott.

— A nagyszécsényi Rákóczi ünnep. Szeptember 12-én lesz 200 éve annak, hogy Nógrádmegye Nagyszécsény nevű községben az egybegyült rendek II. Rákóczi Ferenczet vezérlő fejedelmükké választották. Ezen az országgyűlésen mondotLák ki őseink, hogy alkotmányunkat karddal kezükben is készek megvédelmezni. Nógrád vármegye országos ünnepélylyel akarja ez emlékezetes országgyűlés 200 éves évfordulóját megünnepelni, felszólította városunk közönségét is, hogy mennél szebb számban jelenjenek meg az ünnepélyen. Hetey Abrahám helyettes polgár- mester most felhívta mindazokat, kik Nagy- szécsényben megakarnak jelenni, hogy nála jelentkezzenek, mert a jelentkezők neveit Nógrádvármegye törvényhatóságával közölni fogják, hogy elszállásolásukról idejekorán gondoskodhassanak.