Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-17 / 33. szám

/ 9t). hfl 13 >

XXII. évfolyam.

y

Nagykároly, 1905. augusztus 1T.

V/v/-------YiU Vn'A * ‘tv--------33-ik szám.

NAGYKÁROLY

Társadalmi, sz;é;pi:roö-síiről és ismeretterjesztő hetilap.

NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

Előfizetési árak:

Egész évre

.................8 kor.

Fé

lévre..........................4 kor.

Negyedévre.................2 kor.

Eg

yes szám.................20 fill.

Kö

zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Széchenyi-utcza 37. szám.

(A Zárdávalszemben).

Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Rendőrkapitányi jelentés.

Városunk rendészeti ügyeinek helyes megoldása egyikét képezi azon sürgős teendőknek, melyeket tovább odázni nem lehet. A minduntalan felmerülő jogosult panaszok, városunk lakóinak élet- és vagyonbiztonsága oly követelöleg lépnek előtérbe, hogy a rendőrség helyes szervezéséről, szolgálati viszonyainak szabályozásáról, esetleg a csendörségi szolgálat igénybevételéről komolyan gondoskodni kell. E tárgyban Demidor Ignácz rendőrkapitánynak a polgármesterhez intézett jelentését egyelőre megjegyzés nélkül közöljük. A jelentés következőleg szól:

Tekintetes Polgármester Ur!

Nagykároly rendezett tanácsú város rendőrkapitányi hivatalának 1904. évi ügyforgalmáról és tevékenységéről összeállított statisztikai kimutatást a midőn beterjesztem, egyben van szerencsém a rendőri hivatal tiszti- cs őrszemélyzetére vonatkozó jelentésemet a következőkben megtenni.

Tudvalevő tény az, hogy a városi rendőri hivatal tiszti-személyzetének létszáma az 1881-ik év óta szaporítva nem lett s ma is oly számú tisztviselői személyzet végzi az összes rendészeti teendőket, mint a milyen ezelőtt 21 évvel végezte. Pedig az azóta alkotott törvények közül az 1883. évi 20. és

25., az 1888. évi 7., 19. és 31., az 1890. évi

1., az 1891. évi 13., az 1893. évi 23. és 34., az 1894. évi 12., az 1895. évi 46., az 1896. évi 33-ik B. S., az 1899. évi 25., az 1901. évi 20. és az 1903. évi 4. és 6-ik törvények, — melyek közül különösen a bűnügyi nyomozási, a kihágási bíráskodás, az útlevélügy és a kézbesítések, valamint az azon idő óta kiadott miniszteri rendeletek és alkotott városi szabályrendeletek nagy halmaza, — oly fontos és felelősségteljes teendőkkel szaporították a rendőrség munkakörét, hogy annak elvégzése a jelenlegi csekély személyzettel csak az általános rendészet hátrányával, a szellemi és testi erő végleges kimerítésével végezhetők el.

Hogy mily eröfeszitő tevékenységet kell kifejteni ily nagy ügyforgalom feldolgozásánál és hogy mily nehézségekkel kell megküzdenie a nyomozó rendőrségnek az uj bűnvádi perrendtartás életbelépte óta, hogy mennyivel nehezebb lett a rendőrség feladata a közbiztonság fentartásában, azt eléggé bizonyítja azon körülmény, hogy a bűnügyek előkészítése csaknem teljesen a rendőrhatóságra háramolt át és hogy ezen teendők elvégzése egy tisztviselő munkásságát állandóan igénybe veszi. Továbbá, hogy mily káros hatású a rendészetre ezen óriási munkahalmaznak a két főbb tisztviselőre nehezedése : azt legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy mindazon rendészeti teendők teljesítése, melyek csak helyszíni szemlék által gyakorolhatók, mind háttérbe szorulnak, mert a folytonos kihallgatások, vizsgálatok, kihágási tárgyalások, panaszfeivételek és a hatóságokkal való folytonos levelezések any- nyira a hivatalos asztalhoz kötik úgy a hivatali főnököt, valamint az összes személyzetet, hogy egyébre, mint a hivatalban teljesítendő belmunkálat elvégzésére — teljesen képtelenek. Azt pedig, hogy a személyzet nappal irodai teendőket végezzen, éjjel pedig rendőri szolgálatot teljesítsen: teljesen képtelenség és lehetetlen, mert sem szellemi, sem testi ereje azt ki nem bírják.

Ezenkívül még pénzkezeléssel is kell foglalkozni a rendőrségnek, a mennyiben a 127,000—1903. B. M. számú rendelet 10. §-a a kihágási büntetéspénzek és gazdátlan jószágok pénznaplói vezetését és a befolyó pénzek kezelését a rendőrkapitányra ruházza; azonkívül a mulatságok és mutatványok, valamint a bűnügyi alap és letétek vezetését és az ily czimen előforduló pénzek kezelését szintén a rendőrkapitányra bízza. Hogy mily összeget kezel és mily összegről kell számolnia évenként, azt a mellékelt statisztikai kimutatás eléggé igazolja.

A fentebb előadottakból meggyőződhet Tek. Polgármester ur arról, hogy a rendőr- 1 ségnél jelenleg alkalmazott személyzettel a reá nehezedő munkahalmaz kifogástalanul egyáltalán el nem végezhető, nem pedig azért, mert a mai zaklatott viszonyok közölt a személyzet nem dolgozhat nyugodtan és nem végezhet rendszeres munkát. Már pedig tapasztalatból tudjuk, hogy izgatott kedélyállapottal higgadt, megbízható és kifogástalan munkát végezni teljesen lehetetlen.

De nézzük csak, hogy hány tisztviselő is van a rendőrségnél és mily hatáskörrel bir?

A rendőrségi személyzet áll : l rendőr kapitány mint hivatalfőnök, 1 alkapitány,

1 írnok és 2 dijnokból. Tehát intézkedésre jogosult tisztviselő csak kettő van, a többi három segédszemélyzet; vagyis úgy a panaszfelvétel, valamint tárgyalás, nyomozás, vizsgálat, ház- és személy motozás és pénzkezelés kizárólag csak a rendőrkapitány közvetlen intézkedése folytán eszközölhető ; az alkapitány ezen teendők végzésére csakis akkor jogosult, ha a hivatalfőnököt helyettesíti, mely körülmény nagyon megnehezíti a hivatalfőnök teendőinek pontos teljesítését. Nevezetesen : a hivatal vezetését, az ügyek elintézésének törvényszerű teljesítését, valamint a szolgálat pontos ellátásának ellenőrzését és az általános intézkedések figyelemmel kisérését majdnem meghiúsítják.

Ami a segédszemélyzet működését illeti, a következőleg van beosztva: 1 dijuok iktat, kiad, irattárt kezel és a kézbesítendő ügyeket kezeli, 1 írnok járlatkezelö, ki is esetleges szabadidejében az irodai munkában segédkezik, 1 dijnok vezeti a kihágási és gazdátlan jószágok nyilvántartását, a kihágási statisztikát, utievélügyet, másol, kiállítja a cselédkönyveket és a kihágási ügyek tárgyalásánál jegyzőkönyvvezető és igy a bűnügyi nyomozás illetve vizsgalatoknál jegyzőkönyvvezető nincsen alkalmazva; végül a rendőrbiztos, ki egyszersmint a rendőrlegénység oktatója, vezeti a szolgálatot, továbbá intézi a kapitány felügyelete mellett a cselédügyeket, vezeti a toloncz-számadást, körözéseket s miudenféle nyilvántartást és segédkezik a bűnügyi nyomozásnál. Ebből látható tehát, hogy a fogalmazói személyzet szaporítása tovább el nem odázható.

A tisztviselői személyzetnél feltétlenül szükségesnek tartom és kérem a bűnügyi nyomozások önálló teljesítésére egy rendőr- fogalmazói és egy irnoki állás rendszeresítését már csak azért is, mert az 1901. évi XX. t.-cz. 13. §-a az összes kihágási ügyek- beni bíráskodást a rendőrségre ruházza. Ha tehát ezen rendelkezése a törvénynek a végrehajtási utasítás kiadásával érvényre emelkedik, az esetben a kihágási ügyek ellátására szintén és okvetlenül egy külön tisztviselő szükségeltetik, igy hát a fogalmazói állás annyival is inkább rendszeresítendő lenne, mert az esetben a kihágási ügyek intézését az alkapitány venné át,

de rendszeresítendő volna még azért is, mert 1904. évi január 1-től az összes kihágási büntetéspénzek fele része a városi szegénypénztárba folyik be, mely összeg évenként elég tekintélyes összeget teszen ki s ezáltal részben a kiadás fedezve van.

Továbbá szükségesnek tartanám a bejelentési hivatal felállítását is, azonban tekintettel a város kedvezőtlen pénzügyi helyzetére, azt itt csakis óhajként említem fel.

Ezek után áttérve a rendőri őrszemélyzet működésére és beosztására, azt a következőkben ismertetem.

Nagykároly város belterülete 800 kataszt- rális hold, 54 utczával, 1842 házzal és 15382 lakossal. A külterülettel együtt 15553 hold, 1303 Q-öl. Ezen területre és az épületeiben lakó népesség személy- és vagyonbiztonságára 1 rendőrbiztos, 2 rendőrtizedes és 21 rendőr ügyel fel, kik akként vannak beosztva, hogy nappal 9, éjjel pedig 12 rendőr teljesít őrszolgálatot, egy-egy tizedes közvetlen felügyelete és a rendörbiztos főfelügyelete mellett; megjegyzem, miszerint a rendörbiztos a fogalmazói személyzet elégtelensége miatt irodai teendőket is végez.

A tizedesek végzik az őrszemek és őrjáratok ellenőrzését és a nyomozást, az építkezések engedély szerinti teljesítését, valamint a városi szabályrendeletek szigorú betartását.

Az őrszemélyzet nappali szolgálata tart, reggeli 6 órától este 6 óráig, az éjjeli szolgálat esteli 6 órától reggel 6 óráig.

A nappali szolgálat akként osztatik be, bogy a vasúti állomásnál állandóan 2 rendőr, a bűnügyi nyomozáshoz és napos szolgálatra állandóan 2 rendőr, vágóhidhoz ügyeletes szolgálatra 1 rendőr, a város főbb közlekedési helyére 1—-1 őrszem s a város egyik-egyik felébe mint portyázó járőr szintén 1—1 rendőr vezényeltetik ki.

Ezen rendőri őrszemek és kirendeltségek azonban csak azon napokon teljesíthetnek ily beosztású szolgálatot, amely napra toloncz- kisérés nem esik s amely napon valamely közigazgatási teendők végzésére le nem foglaltatnak, milyenek például: a képviselő- gyűlések és szakbizottsági ülések összehívása, a kültanyákon teljesítendő portyázó járöri szolgálat, melylyel együttesen végzik a tanyákról beidézendök és az azoknak szóló végzések kézbesítését, vagy közmunkahátralékosok és bortulajdonosoknak borfelvételre való kirendelését, költségvetés és zárszámadás kihordásával, vagy marha- és lóállomány összeírásával meg nem bízatnak, vagy sertés- vész-járvány alkalmával a sertéslevelek beszedését nem eszközük, vagy ha végrehajtóval nem járnak.

Az éjjeli szolgálat beosztása a következő: esteli 6 órakor kiállittatik 6 őrszem, 6 pedig pihenőt élvez. Ezen őrszemek este 9 óráig teljesítenek egyenként szolgálatot, fél 9 órakor állomásonként a megjelölt sorrendben bevonulnak az őrszobába fegyvert venni és az ezideig pihenőt élvezett 6 rendőrrel kettenként csatlakozva ismét kivonulnak a részükre kijelölt kerületekbe. Megjegyzem, miszerint ezen őrjáratok reggeli 3 óráig teljesítenek kettenkint őrszolgálatot s 3 órakor felosztanak újból öráliomási szolgálatra, inig a másik 6 rendőr bevonul és reggeli 6 óráig pihenőt élvez.

Ezen szolgálati beosztás azonban csak a nyári hónapokban és enyhébb időjárás esetén alkalmazható igy, mert nagyobb hidegben csak 4 őrjárat ügyel a város területén az élet- és vagyonbiztonságra, két járőr pedig 2 és 4 órai időközökben felváltják egymást.

Tájékozásul itt is megemlítem, miszerint a pihenőre bentmaradt rendőrök csak az esetben élvezhetnek tényleg pihenőt, ha egyéb szolgálati teendőkre, mint például bálok, mutatványok, színház, mulatságok, czirkusz, iparos-tanoncziskolai felügyeleti szolgálatra, vagy más kirendeltségre ki nem vezényel- tetnek.

Végül megemlítem még azt is, hogy egy- egy őrszemre, illetve őrjáratra esik 8—10 utcza, 120—150 katasztrális hold területtel, mely területek nagyságát tekintve, egyáltalán nem várható, illetve nem követelhető olyan pontos és éber felügyelet a kivezényelt őrjáratoktól, mint a milyent a köz- és vagyonbiztonsági követelmények okvetlenül megkívánnak, mert részben az óriási nagy terület kiterjedtsége és annak folytonos portyázása, részben a folytonos szolgálatban létei úgy a szellemi, valamint a testi erőt elzsibbasztják,, illetve ellankaszlják, vagyis mire az illető rendőr a tényleg teljesítendő szolgálatot megkezdi : testileg-lelkileg ki van merülve.

Tekintve továbbá azon körülményt is, hogy az évfolyama alatt 26 betegedési eset 99 nappal terhelte a szolgálat teljesítését,

! továbbá 88 kültanyai szolgálat miatt a város belterülete ezen idő alatt csaknem teljesen őrizetlen volt és hogy 18 rendőri változás I folytán csaknem állandóan egészen uj és tanulatlan anyaggal kellett küzködni. Ha ezzel szemben figyelembe vesszük még azon körülményt is, hogy a rendőri szolgálat teljesítésére mily emberanyag áll rendelkezésre, vagyis ha összehasonlítást teszünk a szolgálat fontossága és azon körülmény között, hogy mily javadaünazásu és képzettségű egyénekkel láttatik el ezen igen nagy és felelősséggel járó szolgálat: nem lehet csodálkozni, hogy ha azon czél, mely a rendőrség feladatául tűzetett ki, ily erővel el nem érhető ; mert — mint sajnosán tapasztaljuk — a rendőrnek ajánlkozó egyének csak az éhen- halás elkerülése okából lépnek ezen pályára, de semmiféle hivatás, hajlam, vágy vagy életczéi nem vezeti őket; vagyis nem mint életpályát választják a rendőri pályát, hanem csak olyannak tekintik, melyen egyik napról a másikra eltengődnek; minek a következménye a gyakori változás és ennek folyománya az, hogy az illetőt sem rendőrré nevelni, sem kiképezni, szóval az állása fontosságát vérébe, lényébe átültetni nem lehet. Már pedig azok, kik a rendőri pályán működnek, nagyon jói tudják, hogy a rendészet egy oly specziálís foglalkozás, melyhez az elméletin kivül rátermettség, rendkívüli sok élettapasztalat, türelem, tapintat, gyors elhatározás, hidegvér és liberális felfogás szükséges.

Áttérve ezek után a rendőrlegénység szolgálatára, határozottan ki keli jelentenem, miszerint az, a mai fejlődött rendészeti követelményeknek egyáltalában nem felel meg. Nem pedig azért, mert javadalmazásuk oly csekély, hogy abból tisztességes megélhetésük biztosítva nincsen és hogy e mellett inég más foglalkozásról is kell gondoskodnak, mely körülmény határozottan a szolgálat hátrányára van és meg sem engedhető ; de szervezem sem olyan a rendőriegénység- nek, mely a mai modern rendészet követelményeinek megfelelne, amennyiben egy a rend- és közbiztonság, élet és vagyon megvédésére szervezett testületnek első sorban alulról felfelé fegyelmezettnek kell lenni s nem úgy, mint a mai rendszerrel gyakorol- latik, hogy a teljesitelt szolgálat után ki-ki saját otthonába haza megy s tetszése szerint folylalja iparát és midőn szolgálatba lép, teljesen ki van faradva.

AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES iZÜ TERMÉSZETES HASHA1TÓSIEÍ