Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-10 / 32. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Pauncz Sándor, Fitos Ferencz, Weisz Jakab, Sarkadi N. Zsigmond, Hermanszky Atanász. Fogadják úgy a felülfizetők, mint a táncz- mulatságon megjelent közönség az egyletnek ez utón is kifejezett köszönetét. — Óvoda mulatság. A népnevelési egyesület által kedden, folyó hó 8-án óvodáinak növendékei részére az állami polgári leányiskola udvarán rendezett mulatságát igazi örömmel és megelégedéssel néztük. A gróf Károlyi-téri és Verbőczy-utczai ovodák gyermekseregei zászlók alatt vonultak a mulatság színhelyére. Igazi élvezetet nyújtott a fürge apró-cseprö gyermeksereg vidám mulatsága s egypár ennivaló kis babának komoly táncza. A megjelent szülök gyönyörűséggel nézték csemetéiket, kiknek bizonyára kedves emlékei közé fog tartozni a jól sikerült kis mulatság. — Villámcsapás áldozatai. Folyó hó 7-én a városunk felett elvonuló viharnak három szerencsétlen áldozata van. A mondott napon ugyanis Fátyol Péterné, Báni Erzsébet, Báni Verőn és Fátyol Léni helybeli illetőségű czigányasszonyok a csanálosi ut melletti földön tarlóztak. A megindult eső elől a Fiók Lajos földjén levő szalmakazalban kerestek menedéket és abba belebujtak. A következő szempillantásban a villám a szalmakazalba csapott és Fátyol Léni kivételével a három asszonyt agyonütötte, az utóbbi pedig eszméletét veszítette. A villám a szalmakazalt felgyújtotta. Telefonjelentésre kivonult a tűzoltóság Csorba Gyula alkapitány vezetése alatt s az égő kazalt eloltották, melyből három holttestet s az eszméletét vesztett Fátyol Lénit kihúzták, kit hosszas dörzsölés után sikerült életre kelteni. Mindnégyüket bevitték a helybeli közkórházba, honnan a három szerencsétlen áldozatot hozzátartozóik kikérték s tegnap délután temették el. — Ebadó. 1276—1905. a. ü. sz. Értesit- tetnek az ebtartó polgárok, hogy az 1905— 1900. évre érvényes ebadó kivetési lajstrom elkészíttetvén, az ebtartási szabályrendelet 2. §-a 6-ik bekezdése alapján augusztus hó 10-ik napjától számítandó 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére ki van téve és az az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthető és esetleg ellene felszólamlás adható be. Végül tisztelettel felkéretnek, hogy az ebadó-tartozásukat f. évi aug. hó végéig különbeni végrehajtás terhe alatt befizetni szíveskedjenek. Nagykároly, 1905. aug. hó 5-én. Nagy Antal, adóügyi tanácsos. — Vármegyei muzeum és könyvtár. Nagy László alispán kibocsátotta Szatmárvármegye múzeumának a megye közönsége által jóváhagyott ügyrendjét. A publikumot érdekelni fogja az ügyrend 9. §-a, mely szerint a J könyvtárból könyvek megbízható egyéneknek [ biztosítéki dij ellenében kikölcsönözhetők, sőt vármegyei tisztviselők biztosítéki dij letétele j nélkül fizetésük értékéig kaphatnak könyvet. De a múzeumi bizottságnak meg van az a joga, hogy megállapítsa, melyek azok a könyvek, melyek egyáltalában nem kölcsönözhetők ki. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencs József keserít viz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. 17 -26 —- Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter a madarászi anyakönyvi kerületbe Bojtár Kálmán Sándor jegyzögyakornokot anyakönyv- vezetö helyettessé nevezte ki. — Elvi döntések iparügyekben A kereskedelmi miniszter a múlt hóban a következő közérdekű kijelentéseket tette: A házi kenyérsütés, a mennyiben a rendes műhelyben, idegen segédszemélyzet igénybe vételével, szóval iparszerüleg űzetik, a képesítéshez kötött sütőipar körébe eső tevékenységnek tekintendő. — Önálló iparos, ki saját üzletét személyesen vezeti, egyidejűleg más iparos üzletvezetője nem lehet. — A tartalékos honvédtisztek és a párbaj. A szegedi II. honvédkerületi parancsnokság megengedte, hogy a parancsnoksága alá rendelt összes gyalogsági és lovassági tartalékos tisztek az országos párbajellenes ligába felvétethetik magukat. Ezen határozat a tartalékos tisztek körében és az egész művelt társadalomban jóleső megelégedést keltett. — Fölmondhatatlan kölcsönök konvertálása. Elvi jelentőségű határozatot hozott a minap a Kúria. Ismeretes, hogy a türlesz- téses jelzálogkölcsönökkel foglalkozó pénzintézetek záloglevélkölcsöneik kamatoztatását olyképpen szokták biztosítani, hogy a kölcsön- kötvényben kikötik, hogy az adós a törlesztési idő lejárata előtt még felmondás mellett sem fizetheti vissza tartozását, úgy hogy a drágább kamatozó kölcsöntöl ilyen kikötés mellett az adós nem szabadulhatott. Nemrég hozott Ítélettel a kir. Kúria azonban kimondotta, hogy ilyen kikötés daczára a stornódij megfizetése mellett a törlesztéses kölcsön előbb is visszafizethető és ha az adós kívánja a hitelező intézet a követelést visszafogadni tartozik. E kúria határozat mindazokra a birtokosokra bir jelentőséggel, akik már régebben, mikor a pénz még drágább volt, vettek fel ingatlanaikra ilyen kikötés mellett kölcsönt. — Kitüntetett mintagazda. A kormány, hogy az okszerű gazdálkodást példaadólag terjessze, évről-évre létesít mintagazdaságokat, a melyeket modernül fel is szerel a szükségesekkel. Azoknak a gazdáknak a kik öt éven át kiválóan vezették a mintagazdaságot, a földmivelésügyi miniszter rendszerint odaajándékozta a felszereléseket s e mellett oklevéllel is kitüntette őket. A folyó évben az országban kilencz ilyen gazdát tüntetett ki a miniszter, a többek között Szatmárvármegyéből Fodor József gazdát, kinek Sárosmagyarberkeszen van évek óta kiváló mintagazdasága. — Sztrájk esetén nem szakmunkás alkalmazása. Egy kőmüvessegéd összes társai nevében azt a panaszt emelte, hogy egy kőművesmester sztrájk alkalmával segédeit elbocsátotta s a munkát napszámosokkal végeztette. A Debreczeni Kereskedelmi- és Iparkamara véleményadásra szólittatván fel, kijelentette, hogy oly esetekben, mikor a szakbeli segédek a munka folytatását megtagadják, a félbehagyott munka nem szakmunkásokkal is végezhető, semmiféle tiltó törvényes intézkedés nem áll fenn, igy az illető munkaadók az által törvénytelenséget nem követtek el. Az iparlörvény a szakmabeli képesítést az iparosoktól kívánja meg s az általa alkalmazott napszámos munkások ilyenekül maradnak meg, ők tehát ez által iparossegédekké nem válnak és képesítést nem szereznek. ben követendő mikénti védekezésre vonatkozólag. A munka, amely két részből áll: »Alaki“ és BAnyagi“ részből, azt czélozza, hogy a nagyközönség bármilyen jövedéki kihágási esetben feltalálhassa mindama védelmi eszközöket, amelyek felhasználásával a jövedéki kihágási ügyekben sikeresen védekezhetik. A könyv el is érte e czélját, mert a jövedéki kihágások terén előforduló esetek minden mozzanatát nemcsak feltünteti, de a kezdőponttól a befejezésig példákkal is illusztrálja, amiért is azt a közönség különös figyelmébe ajánljuk. A praktikusan és díszesen kiállított tartalomjegyzékkel és betüsoros útmutatóval ellátott könyv bolti ára nyolczkorona és megrendelhető az „Adóügyi Szaklap“ kiadóhivatalánál, Budapest, VI. kér., Andrássy-ut 38. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő foraunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. Irodalom. Miképpen kell jövedéki kihágási ügyekben sikeresen védekezni? Ritka ember, aki ezt tudja! Hiszen már átment a köztudatba, hogy ha a pénzügyi közegek bírságot követelnek, úgy se szó, se beszéd, belenyúlunk a zsebünkbe és fizetünk, nem is kutatva, hogy jogos-e a pénzügyi közeg követelése, avagy nem s ha igen, hogy vájjon csakugyan olyan kihágást követtünk-e el, aminövel vádoltatunk és hogy csakugyan olyan bírságot kell-e fizetnünk, aminőt tőlünk követelnek. Szóval, a jövedéki büntető ügyekben már évtizedek óta a sötétben tapogatódzunk, és ha reánk üt a fináncz, úgy alkudozunk a bírságösszegre nézve, kérünk, könyörgünk, de védekezni nem tudunk, mert nem ismerjük a védekezés módját, nem ismerjük a jövedéki büntető törvényeket és az azokat pótló és azokat kiegészítő szabályokat, miniszteri rendeleteket és döntvényeket, ami nem is csoda, mert hiszen a jövedéki büntető törvényeink még máig is az 1788. évi harminczadik rendtartás és az 1842. évi harminczadhivatali utasítás alapján „kezeltetnek“. Hogy tehát valakinek alapos ismeretei legyenek e téren, ehez egy kis emberöltőn át való szakadatlan tanulmányozás, adat- és anyag gyűjtés szükséges. Igazán hézagot pótol tehát az a most megjelent terjedelmes szakkönyv, amelyet ma kézhez kaptunk és a melynek czime: A Jövedéki Büntető Törvények és a A Jövedéki Büntető Eljárás Magyarázata. Irta: Hoffmann Mihály, az „Adóügyi Szaklap“ szerkesztője. E név a fináncz-tudomány terén ma már fogalom, inert több, mint másfél évtizede, hogy Hoffmann Mihály a pénzügyi szakiroda- lom terén működik, amelyen ö egyik úttörő és a gyakorlati pénzügyi irodalomnak egyik mestere. Minden évben 1—2 közhasznú szakkönyve jelenik meg a könyvpiaczon, amely mindmegannyi praktikusan lévén megírva, nagy elterjedésnek örvend. A „ Jövedéki Büntető Törvények és a Jövedéki Büntető Eljárás Magyarázata“ czimü, most megjelent könyve is a gyakorlati élettel számol. Kiterjed az egyenes adók-, fogyasztási adók-, illetékek- és állami jövedékre vonatkozó összes törvények és szabályok áthágásából származó jövedéki kihágásokra és nél- külözhetlen útmutató és tanácsadó minden jövedéki kihágási ügyben, mert alapos oktatást ad a kereseti adó-, házadó-, földadó tőkekamat- és járadékadó-, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója-, nyereményadó-, szállítási adó-, vadászati- és fegyveradó-, bányaadó-, általános jöv. pótadó-, hadmentességi dij-, szeszadó-, söradó-, czukor- és ásványolajadó-, szeszadópótlék-, söradópótlék-, átutalási eljárás, községi fogyasztási adópótlék-, dohány-, só- és lottójövedék, állami italmérési jövedék, lőpor-, halárvám-, poslajövedék-. fémjelzés-, illeték-, valamint a boritaladó és húsfogyasztási adóügyben előforduló jövedéki kihágási esetekNELYISÉŐVÁLTOZTATÁS. Addig is, mig díszesen felépítendő ÚJ |Y\(JTER|V1E|YI elkészül, az ideiglenes felvételi helyiséget saját házamhoz (Kossuth-utcza 5-ik szám) tettem át s amidőn ezen körülményről Nagykároly és vidéke t. közönségét értesiteni és szives pártfogását kérem, maradok teljes tisztelettel Huszthy Zoltán, 10—? fényképész. 680—1905. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1904. évi 349/15. V. számú végzése következtében Dr. Adler Adolf ügyvéd által képviselt Neuländer K. s társ. javára llosvay Aladár ellen 774 K s jár. erejéig 1904. évi ápril hó 29-ikén foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül foglalt és 2165 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagy károlyi kir. járásbíróság 1904. évi 349/15. V. számú végzése folytán 774 K tőkekövetelés, ennek kamatai és eddig összesen biróilag már megállapított költségek erejéig — a fizetett összegek betudásával — Nagykárolyban adós lakásán leendő megtartására 1905. évi augusztus hó I l-ik napjának délelőtti II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo- j kát mások is le- és felülfoglaltatták és azokra j kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében | ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1905. évi julius hó I 24-ik napján. Bakó Bálint, kir. bírósági végrehajtó. 4853—1905. k. szám. Hirdetmény. A volt Szatmár vármegyei nöipar-egye- sületnek, Nagykároly város által átvett vagyonából, az 1905—1906. iskolai évben, két Szatmár vármegyei vidéki s a nagykárolyi polgári leányiskolába járó, szorgalmas és jó magaviseletü növendék fog egyenként 240 K ösztöndíjban részesittetni. Ezen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandíjra, tanszerekre és beiratási díjra külön 60—60 korona segélyben fognak részesittetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjban részesittetni óhajtanak, hogy az 1904—1905. tanév végén nyert iskolai bizo- nyitványnyal, — születési anyakönyvi kivonattal, illetőségi és vagyoni bizonyitvány- nyal felszerelt s Szatmár vármegye főispánjához mint az ösztöndíj adományozására jogosulthoz — intézett kérvényüket az iskolai behatáskor, legkésőbb azonban folyó év szeptember 5-ig a nagykárolyi polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Nagykároly, 1905. julius 10-én. Debreczeni István, 1—2 polgármester. 1753—1905. rend. sz. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Nagykároly rendezett tanácsú városnál 1906. évi január 1-től üresedésbe jövő gyepmesleri állásra pályázat hirdettetik. — Ezen állás javadalmazása a szervezeti szabályrendeletben megállapított évi 600 korona fizetés s a dögtéren természetbeni lakás. Ezenkívül magánosoktól — a gyepmesteri szolgálatról alkotott szabály- rendeletben — megállapított dijak. Kötelességei a gyepmesteri szabályrendeletben vannak megállapítva, melyek hivatalomnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ezen állást elnyerni óhajtók írásbeli pályázati kérvényüket személyesen legkésőbb folyó évi szeptember hó 15-ig hivatalomhoz nyújtsák be. Az elkésetten vagy nem személyesen beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. Nagykároly, 1905. augusztus hó 1-én. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. Eli jókarban levő, uj billiárd-asztal 3 elefántcsont golyóval és teljes felszereléssel szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt IFJ. MATOLCSy SÁNDOR. 1—3 6—1905. sz. Hirdetmény. Csanálos község telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azonosító 1905. augusztus 22-ik napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenend. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, a kik a tjkönyvben előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog tkvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek: az átírásra az 1886 : XXIX. t.-cz. 15—18. és az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvi- leg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Nagykároly, 1905. julius 29-én. A betétszerkesztő-bizottság: Sági Ármin, Arz Albert, betétszerk. s. tkv.-vezotő. kir. albiró.
