Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-06 / 27. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1905. julius 6. — 27. számához. CSARNOK. 2. Az ösztöndíjat nyert tanuló az ösztöndíjat rendszerint mindaddig élvezi, mig iskolai tanulmányait be nem végzi; megkivántatik azonban, hogy a tanulmánvokbani jó előmenetelét s jó magaviseletét évenként iskolai bizonyitványnval igazolja, ellenkező esetben az ösztöndíj tőle meg fog vonatni. 3. Megszüntethető a már adományozott ösztöndíj, de csak a következő tanévvel — azon esetben, ha annak adományozását az ösztöndíj élvezetére az 1-ső pont szerint elsőbbségi joggal biró Kollár-családból valamely tanulásra alkalmas fiu-tanuló kérelmezi. 4. Az ösztöndíj félévi utólagos részletekben, mindenkor február és julius hónapban — a legutolsó iskolai bizonyítvány bemutatása után — fog az ösztöndíjas tanuló szüleinek vagy gyámjának nyugtájára kifizettetni. 5. Ha az alapítványi tőke kamata az ösztöndíj egész összegének kifizetésére valamikor elegendő nem volna, az ösztöndíj évi 240 koronáig leszállítható, sőt egészen be is szüntethető. Kelt Nagykároly város tanácsának 1905. június hó 20-án tartott ülésén. Mi a szösz? ... A papa megengedte, hiszen JACOBI-féle antinikotin- czigarettahüvely. Gyár: Bécs, Piaristengasse. Nro. 17. fH^V Iparunk bajairól. Irta és felolvasta a nagykárolyi ipartestület házfelavatási ünnepélyén Luczay János, ipartestületi elöljárósági tag. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Iparunk bajairól óhajtok egyet-mást elmondani, a mit a mai nap alkalmával időszerűnek találtam a megemlítésre; annyival is inkább, mivel épen az nem érdeklődik iparunk iránt, a kinek legjobban kellene, s ez pedig a társadalom. A társadalom alatt értjük azon népek összeségét, mely századok óta bizonyos földterületen állandóan él. A megélhetés egyiket ilyen, a másikat amolyan munkára, vagy foglalkozásra szorítja; egyik földet művel, ez a földműves; a másik a nyers terményeket dolgozza fel, ez az iparos; a harmadik eladja a kész iparczikket yagy a föld termését, ez a kereskedő. Mindegyikre nagy szükség van; egyiket sem lehet nélkülözni; mert a társadalom is olyan mint egy terebélyes fa: vágjuk el a fának a gyökereit, elpusztul; fosszuk meg leveleitől, kiszárad; sértsük meg koronáját, eltorzul. így van a társadalomban is ; dolgozni mindenkinek kell, ha megakarja helyét állania a többiek között. De egyetlen munkaosztályt sem szabad elhanyagolnunk, mert mindjárt megbomlik az egyensúly, s mint leveleitől megfosztott fa elpusztul — ez a társadalom. Mindezt azért véltem szükségesnek elmondani, mert édes hazánkban eddig igen alárendelt szerepe volt az iparnak. így a múlt században alig volt 30,000 városi iparos ; a nép többsége gazdálkodó és földművelő volt. így történt azután, hogy volt mit ennünk és innunk, de sem pénzünk nem volt, sem városainkat nem építhettük, sem pedig erős polgári osztályunk" ki nem fejlődhetett. Hiszen ma is kedves foglalkozása a magyar embernek a gazdálkodás és sajnos, e tekintetben annyira megyünk, hogy iparosaink azon része, kik mihelyt kis vagyonra jutnak, nem arra gondolnak, hogy kibővítsék üzletüket, 5 segéd helyett 10-el dolgoztatnának, a nyereségen, készpénzen még több és jobb nyers árut vennének, hanem pénzükön inkább földet vásárolnak, mesterségükkel felhagynak és szépen beállanak gazdálkodónak. Lássák kérem, ez az egyik oka annak, hogy a mi magyar iparunk nem bir a maga emberségéből annyira fellendülni mint a külföldi ipar. A másik oka^ elmaradásunknak kevéssé kifejlett érzékünk az ipar iránt, a mi különben az előbbiből könnyen érthető. Ha már a jómódú iparos mintegy rös- telli foglalkozását és földbirtokos akar lenni, akkor aztán leányát nem adja törekvő iparoshoz ; kedvesebb előtte egy legegyszerűbb dijnok is, mert az hivatalba jár. A fiából nem nevel jóravaló iparost, hanem urnák neveli. Ez az urhatnámság tölti meg a gimnáziumokat gyenge tanulókkal, kik csak át tengik az osztályokat, aztán sem szellemi, sem kézimunkához nem értenek, az életben pedig a hivatalkeresök nagy tömegét képezik. Ez az urhatnámság az oka, hogy a polgári szülő már csak akkor adja fiát iparosnak, ha az iskolában nem boldogultak vele; ennek eredménye az, hogy többnyire faluból kapják a tanonczokat, a kik bizony édes keveset hoznak hazulról magokkal. A harmadik ok az iparos tanulók bánásmódjában található. Nagyon jól tudjuk, hogy akárhány iparos nál a tanuló valóban csak inas, használjál mindenre. Azután milyen csúf tréfákat, sza vakat, kell ezeknek a fiatal tanonczoknal hallaniok; ha a rosszat hírből sem ismerte megismeri egy némely műhelyben. Sok mes tér nem tűri az ilyet, hanem a segédektö megköveteli a tanonczok iránt a jó indula tot; a tanonczokat családjához tartozónál tekinti, vele atyailag bánik és nem tűri, hogi rossz társaságba keveredjék. Megkívánja hogy vasárnap pihenő napja legyen, a mely napon tisztán felöltözködve a kiszabott óráig szórakozháMk. Bizony “g ma is sok olyan mester van, ki keveset ■ idol segédeink bajaival és a 1—3 Debreczeni István, polgármester. vezetésére bízott tanulók nevelésével; ezért alakiüt külföldön az iparos tanonczok egylete, a hol a nevelés hiányát azok vezetői pótolják; Magyarországon Budapesten van ilyen egylet. A negyedik ok szegénységünk: a gazdag Magyarországnak szegény az iparossága, mert a tőkepénzesek értékpapírokba, börzespeku- lácziókba fektetik pénzűket, az iparvállalathoz azután nem jut kellő tőke. Meglátszik a töke szegénység, mihelyt a vállalkozók számát összevetjük segédeink számával. A budapesti statisztikai hivatal adatai szerint segéd nélkül dolgozott 1900-ban 188,858 iparos. Egy segéddel dolgozott 62,639. Azt tudjuk, hogy a ki egy segéddel dolgozik, az szegény ember. Tehát az előbbi szám evvel együtt 250,497. Mivel összesen 301,281 iparos volt az 1900. évben, tehát 50,000 csak jó módú közötte. Ezek közzül 2 segéddel dolgozott 24,470, vagyis ennek az 50,000-nek fele; 3—5 segéddel dolgozott 18,263; 6—10 segéddel csak 4413; 10—20-al 1513; 20-nál több segéddel 1125. Ez adatok szerint gazdag iparos az egész országban nincsen több 7051-néI, pedig él Magyarországon 19 millió ember. Látni való tehát, hogy ha szaporodik is az iparosság, a meglevő iparosok száma e nagy népességhez képest igen szegény. E szegénység miatt van az, hogy külföldi czé- gek országunkban utaztatnak, raktárakat tartanak és a pénz külföldre vándorol. Ezen a bajon pedig segíteni kell! Sokan gondolkoztak már azon, hogyan kellene az iparnak ezen elmaradottságán segíteni ? Szerény véleményem szerint nagyban segítene: e bajon, ha az iparos le tenne az uiliat- námságról, s fiaival egypár gimnáziumot elvégeztetvén iparosnak adná, mert igy inkább válik képzett iparos belőle. Továbbá, ha az iparos érzi e bajnak fontosságát — összetart; egymást megbecsüli és egymás közt házasodik, hogy a meglévő ; pénz az iparosnál maradhasson. Az iparos í leány lehetőleg csak iparoshoz menjen fér j- j hez; viszont az iparos is munkáságával,! szorgalmával, érdemelje ki jobb módú iparos leány szeretetét. Az iparos-segéd fokozza ügyességét; ha teheti külföldön szerezzen tapasztalatot, hogy mint tanult iparos kezdjen ipart. Valamint az is, hogy külföldi iparosok, gyárak, ne tartsanak raktárakat országunkban, ha itt akarják értékesíteni czikkeiket, legyenek magyar állampolgárok, viseljék a terhet ők is, ne csak a hasznot húzzák. Kötelessége továbbá az iparosoknak szövetkezni; örömmel mondhatom, hogy itl testületünknél is alakulóban van már az ipari szövetkezet; a mi dicséretére válik ja kezdeményezőknek. A fődolog az, hogy a leendő szövetkezetünkhöz tartozó minden egyes tag pontosan feleljen meg kötelességének ; ezenfelül legyünk egymás iránt bizalommal, mert a bizalom csak bizalmat szül. Ha hitelt akarunk, azon legyünk hogy igazán higyjenek nekünk és bízzanak meg bennünk. Most pedig szives türelmüket nagyon köszönöm és az ipartestület elöljárósága nevében üdvözlöm az Alispán urat, a szeretve tisztelt Polgármester urat s az összes közreműködőket, kik becses megjelenésükkel ez ünnepélyes ház felavatásunkat emelni szívesek voltak. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Váradi János ügyvéd által képviselt Nagy Pál géresi lakosnak Krenyán János és Donka Antalné nagykárolyi lakosok ellen folytatott végrehajtási ügyében 000 K tőke, ennek és pedig 300 koronának 1904. január 17-től s 300 koronának 1904. évi február hó 15-ik napjától járó 6°/0 kamata, 59 K eddigi, 22 K 30 f ezuttali költség, továbbá csatlakoztatott Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület 138 kor. és járulékaiból álló követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmár- némeli-i kir. törvényszék területén fekvő nagykárolyi 1263. sz. tjkvben A. —j— 1. 749. hrsz. egész jószágtestet, vagyis az 1881. LX. t.-cz. 156. §. C. p. értelmében a Krenyán Jánosné sz. Beck Gertrud illetőségét is 1610 kor., valamint a nagykárolyi 1133. szánni tjkvben A. -f- 1. 1005. hrsz. alatt foglalt jószágtestet 1440 kor. kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1905. évi julius hó 29-ik napjának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig Nagykárolyban a kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor a fent körülirt jószágtest a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiállási ár 10"n-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333/1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1905. május hó 13-án. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Elbel Béta, kir. albiró. aar 50 évi siker! ARCZKENOCS eszéki tor-Szappan eltávolítja a szeplőt, májfoltot és a bőr összes tisztáttauságát. Valódi v sitii is a DIENES J. C. Szál vator-gyógy tárából Eszéken., felső-város. 1 tégely eszéki arczkenőcs ára 70 fillér és I kor. 1 drb Szalvator-szappan „ I kor. 1 tégely kézi paszta „ I „20 fillér. Lyoni rizspor kis doboz I kor., nagy dob. 2 kor. Ezen czikkek mentek minden ártalmas alkatrészektől és megfelelnek tökéletesen a 71012. sz. B m. rendeletnek. g _jg FŐ RAKTÁR BUDAPESTEN: tökök: József gyógyszerész VI., Király-utcza 12. és Andrássy-ut 29. Nagykárolyban kapható: GYUR0VITS GYULA gyógyszertárában. BORAIMAT a folyó évben az alábbi árban fogom árusítani: Bádoggal kimér ve: 1 liter 3 éves, rizling ... 50 kr. „ 6 éves, veres, Karbonét, 50 kr. „ 3 éves, pelei, vegyes faj, 36 kr. „ uj bor, pelei és saját termésű zilahi........................30 kr. Ösztöndíj pályázati hirdetmény. Néhai Ágoston János által alapiIott egyik - évi 360 koronás — ÖSZTÖNDÍJRA Dessert, üveges, régi borok: 1 liter rajnai, rizling ... 2 kor. 1 „ valódi muskotály . . 2 „ 1 „ veres karbonét gyógybor 2 „ 50 literen felüli vételnél (adó nélkül) literenként 6 krral olcsóbb. KI apható: KUN ISTVÁN vendég-lösnél 29 -52 Nagykárolyban, Gróf Károlyi György-ter. § © o 0 ö o: m © ©i .0; o ÖJ © © ©1 Dr. ASCHENBRANDT-féle EÉZKÉITPOE. Leszállított líra Budapesten: 50 kilogrammos zsákokban ákilogramm 48 fillér; 10 és 5 kilogrammos zsákokban 52 füléi', valamint 2 kilogrammos dobozokban á kilögrammonkint 53 fillér. Használata olcsóbb, mert kevesebb kell belőle ; biztosabb, mert a lombhoz tapad, a szél le nem fújja. A szőlő érését sietteti, a termés minőségét javítja! Ott, ahol eddig a peronospora nem jelentkezett még az idén, ott a réz- kénpor egyúttal a peronospora ellen is mentesiti a szőlőt s igy a harmadik permetezés elmaradhat. Ez pedig lényeges költségmegtakarítás! Számos magyar gazda bizonyítványa kívánatra megküldetik. Megrendeléseket elfogad a „ifiagyar Mezőgazdák Szövetkezete“ Budapest, V., Alkoimány-utcza 31. sz.-------:—~ A por kapható és megrendelhető ~ 13 Zinner István urnát, Nagykárolyban. o, o o u o o; ;8j [8j 18! a 0 a o 181 ;8| 8 föl ío o 8 fői ío) 8 á 8j P ^cccccccccccctcccccccccccccccccacccccccccccccccccccccccccccccci — A kózszoritásról. A lélekbúvárok legújabb tükre az, hogy az embereket a kéz- szoritásaiból ismerik meg, illetve a kézszori- tás módjából következtetnek az illetőknek a jellemére. A gyáva és alattomos ember sohasem szorítja meg a feléje nyújtott kezet. A gőgös nem ad kezet, csak egy két ujját nyújtja. A félénk az egész kezét átadja, tegyenek vele a mi tetszik. A vakmerő amerikai goromba módon szorongatja és rázza felebarátja kezét. A derék becsületes ember szélesen, erősen, bátran fog kezet. ezennel pályázat hirdettetik. — Felhívásnak mindazon tanulók, kik az alábbi feltételek értelmében ezen ösztöndijat elnyerni óhajtják, hogy születési s legújabb iskolai bizonyítványukkal, — úgy maguk, mint szüleik ! szegénységi vagy vagyoni bizonyítványával, ! valamint erkölcsi magaviseletére vonatkozólag az iskolai igazgatóság által kiállítandó bizonyitvánvnyal felszerelt pályázati kérvényüket Nagykároly város' tanácsához f. évi szeptember 30-ig nyújtsák be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe nem fognak vétetni. Pályázati felteteiek: 1. Az ösztöndíjra csak Nagykárolyban született, a nagykárolyi róm. kath. főgimnáziumba járó, róm. kath. vallásu, szegény, jeles tehetségű s jó magaviseletü tanuló pályázhatik ; azonban alapitó Ágoston János nővére: Ágoston Terézia Kollár Istvánnétól származott a) Kollár Istvántól, vagy b) Kollár Annától leszármazott, tanulásra alkalmas finövendékek az ösztöndíjra elsőbbségi igénynyel bírnak, bárhol születtek, laknak és bárhol iskoláztatnak.
