Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-22 / 38. szám

anyagi viszonyaink megengedik. Annak a közönségnek, mely a szinielöadáso- kat akarja látogatni, nincsenek oly igényei, hogy 50,000 koronás telken épüljön fel a színkör, megelégszik, ha színkör egyáltalán lesz, de ennek lennie is kell, vagy pedig figyelmeztessük azt a színigazgatót arra, hogy jövőre keressen magának más nyári állomást, mert nekünk csak — csepürágók kellenek.

Alfa.

Krémer Sándor társulata a lefolyt héten is az operette kultuszának hódolt s a heti műsort egy bohózat s a többit operette tölti ki. Még igy sem sikerül a közönség közönyösségét megtörnie s egy cseppet sem csu- dálkozunk azon, hogy egy-egy üres ház láttára a szereplők sem azzal a kedvvel játszanak, a melylyel játszani kellene. Vezető- czikkünkben foglalkozunk szinügyünkkel bővebben, azért e helyen csupán a műsorról | referálunk.

Szerdán, szeptember hó 14-én, Sulliván szép zenéjü operettéjét a „Mikádó“-t újították fel, azonban kevés sikerrel, mert maga a darab olyan, hogy nincs benne szerep, melyet megjátszani lehetne. A zenéje szép, ■ de csupán ez nem elégíti ki a közönséget. Kornai, Kőszeghi és Garai játszották a három japán leányka szerepét s különösen Kornai ügyes játékának volt elösmerésben; része. Tisztái és Ernyei igyekeztek derültséget kelteni. Hugonnai Katicza szerepét szépen énekelte. Bay, Áldori és Fapir a mit lehetett, mindent elkövettek, hogy szerepüket elfogadhatóvá tegyék.

Csütörtökön, szeptember hó 15-én, egy kaczagtató bohózat „Az áldozati bárány“ került színre, meglehetős jó előadásban, melyen az egybegyült közepes számú közönség igen jól mulatott. A cselekményt az képezi, hogy Varasdy Elemér mérnök ifjúkori zajos múltja utján Bodó Péter nagy- birtokos leányának Adélnak vőlegénye. A leány anyja, Konslanczia igen erényes gondolkozása asszony, ki leendő vejére mindenáron valami turpisságot akar kisütni s ebben nagy segélyére van Kutykuruty Inoczenczia is. Az esküvő előtti napon vagyunk. — Az ifjúkori bűnök kikutatására kiküldött ifjú Bodó Jancsi erdészgyakornokra, ki Varasdy minden viselt dolgáról értesült, sikerült lefegyverezni s nem lesz árulóvá. De alig hogy Varasdynak sikerül ez, már a másik pillanatban betoppan a menyasszonyi házhoz Bilinszky Vanda műlovarnő, a mérnöknek huszárfőhadnagy korabeli Redvose. Nagy za— Díszközgyűlés. Szatmáron a folyó hó 26-án d. e. 11 órakor tartandó díszközgyűlésen fogják leleplezni Kossuth Lajosnak a közgyűlési terem számára megfestett arcz- képét. A megnyitó beszédet Kristóffy József főispán tartja, ezután Dr. Kelemen Samunak, mint a törvényhatóság szónokának ünnepi beszéde következik. A beszéd végeztével Veréczy Antal kir. járásbiró, ítélő táblai biró tesz indítványt Kossuth Ferencznek a város díszpolgárává való megválasztása iránt. — Ezután bankett lesz a Társaskör vagy a Pannónia helyiségében a város polgárai által pártkülönbség nélkül rendezve. — Hallomás szerint városunkból is többen fognak átrán- dulni a díszközgyűlésre. — Kossuth Ferencz vasárnap este 8 óra 5 perczkor nagyszámú képviselő társaságában utazik városunkon át Szatmárra.

— Gyászeset. Szuhányi Géza nyugalmazott vármegyei árvaszéki ülnök f. hó 14-én életének 39-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Szatmáron és 17-én d. u. 4 órakor ugyanott tétetett örök nyugalomra. Béke poraira!

— Választás. Hir szerint a nagybányai járási főszolgabírói állásra Domokos Ferencz, az erdődire pedig Péchy István Il-od aljegyző fognak pályázni <js valószínűleg meg is választatni.

— Ellenőrzési szemlék. Értesittetik a Nagykárolyban illetékes s itt lakó idegen illetőségű cs. és kir. közös hadseregbeli, m. kir. honvédségi s a m. kir. népfelkelő legénység, hogy az ellenőrzési szemlék Nagykárolyban a városházánál az alább jelzett határidőben fog megtartatni és pedig: 1. A m. kir. honvéd legénység szemléje október 3-án és 4-én; 2. a cs. és kir. közöshadseregbeli legénységé október 11., 12. és 13-án ; 3. a m. kir. népfölkelö legénységé október 29. és 31-én. Nagykároly, 1904. szept. 21. Hetey Abrahám, főjegyző.

— Színtársulatunk Szatmáron. Krémer Sándor jól szervezett színtársulatával e hó 25-én a szatmári lóverseny alkalmából este a városi színházban az „Áldozati bárány“ czimü bohózatot hozza színre.

— Hosszú nap. Hétfőn volt az izraeliták hosszú napja, a mely napon absolut böjtben és imádkozásban tölt el minden vallásos izraelita, kiengesztelödvén minden ellenségével és magába szállván bünbánással, a bűn elhagyásának s a jó útra térésnek fogadalmával. Csak az esteli csillag feljövetelével szűnik meg az ájtatatosság és böjt és ekkor szabad 26 óra eltelte után evéshez és iváshoz hozzálátni.

— Vandalismus. A villanyszerelésnél alkalmazva levő munkások a Kossuth-utczán a pénzügyigazgató lakása és a Rubletzky- féle ház előtt vandal módra fejszével hasogatták le az akáczfák ágait és azok nehány napig ott csüngöttek a fákon a járó-kelők alkalmatlanságára és megbotránkozására. — Nem szokott ebben az utczában rendőr járni ?

— Adóügy. Az 1904—1905. évi ebadó behajtása megkezdődvén, felhivatnak az ebtulajdonosok, hogy a rájuk kivetett ebadót a mai naptól számított 15 nap alatt a városi pénztárba annál is inkább fizessék be, mert ellenesetben az a legszigorúbb módon fog behajtatni. Nagykároly, 1904. szeptember 20. Városi adóhivatal: Lévay Béla, a. ü. tanácsos.

— Ünnepélyes istentisztelet. Meszlényi Gyula szatmári püspök aranymiséje alkalmából a helybeli róm. kath. templomban folyó hó 17-én ünnepélyes istentisztelet volt, mely alkalommal a misét Hám József főgimn. igazgató szolgáltatta Varjas Endre és Klacskó István áldozárok segédlete mellett. A misén az összes iskolák ifjúsága s nagyszámú közönség volt jelen.

— Jutalomjáték. Kornai Margitnak, szintársulatunk általánosan kedvelt primadonnájának ma lesz a jutalomjátéka, mely alkalommal a „Lotti ezredesei“ czimü operette kerül előadásra. A jutalomjátékra felhívjuk olvasóink figyelmét. • .

— Köszönetnyilvánítás. A kismajtényi gör. kath. egyház toronyépitési munkálatának befejezése alkalmával kedves kötelességének ismeri az egyház elöljárósága, hogy Jakabffy Gábor ur építésvezetőnk, Nagy Jenő építőmester és Jobbágy Gyula bádogosmester uraknak az építési munkálatok pontos és csinos keresztülviteléért őszinte köszönetét nyilvánítsa. Kismajtény, 1904. szept. 2. .4 gör. kath. egyház elöljárósága.

— Halálozás. Vettük a következő gyász- jelentést: Özvegy tiszaujhelyi Újhelyi Mi- hályné szül. nagyilosvai Ilosvay Szeréna valamint gyermekei: Tivadar, Gabriella, Kornél, Melania, Krisztina, Augusta és Sándor ; testvérei : özv. Báró Perényi Péterné szül. Újhelyi Ilona gyermekeivel, Újhelyi Tamás családjával’, özv. Bánóczi Végess Gyuláné született Újhelyi Gizella leányával, valamint néhai Újhelyi Antal családja s számos rokonaik nevében fájdalomtól vérző szívvel jelentik a leggyöngédebb s legjobb

életet, hol annyi a komédia. — De ne filozofáljunk, úgy sem barátja a pessimista hangulatnak.

Gyakran átrándulok Balaton-Földvárra. Ez a fürdőtelep gyönyörű parkban fekszik. Már midőn az utas a vonatról leszáll észreveszi, hogy nem mindennapi .kellemes helyen van. — A villák mind az árnyas parkban vannak építve, bizonyos előkelőség uralkodik itt mindenfelé, úgy, hogy az ember önkénytelenül többnek érzi itt magát. A sétányok gyönyörűek, a parkírozás fenomenális. Bejösz jámbor utas az étterembe (mert Földváron csak egy étterem van) mindenütt, azt a bizonyos, elegáns, diserét csöndet találod. Leülsz egy asztalhoz s daczára, miszerint látszik rajtad, hogy csak futó vendég vagy, rögtön étlappal siet hozzád a pinezér. Megrendelted az ebédedet, vagy vacsorádat, a lehető leggyorsabban kiszolgálnak, daczára, hogy a helyiség minden zege-zuga telve van a legelőkelőbb igazi úri közönséggel, kik a legnagyobb csöndben, elegantiával viselkednek étkezésük közben. Ha nem is ismersz itt senkit, rögtön tisztában lehetsz, hogy itt a legelitebb millieu között vagy. Kérdezös- ködéseimre megtudtam, hogy az arisztokratia ama része, mely a Balaton mellett fürdözik, leginkább Földvárt keresi fel. A társas élet ám nem olyan kellemes mint Siófokon, mert természetesen hűvösebbek a körök. Gyönyörű fogatokat láthatni itt. A budapesti Stefánia-ut tavaszi látképe júliusban itt folytatódik.

Nemsokára nekem is lejár a szabadságom, s megfrissülten térek vissza a mi kedves, sokat gúnyolt városkánkba. — Nem akarok most is rossznyelvü lenni, elég otthon. Nem kritizálom távolból a helyet, hol Isten kegyelméből életemet kell eltöltenem. Áldom a sorsot, hogy legalább alkalmam van az Ön kedves társaságában pár órát néha elidőzhetni, hol megvitathat az ember egyebet is a mendemondánál, de hogy igazságosak legyünk, mégis csak örül Ön is asszonyom! ha egy kis friss újsággal állít be az Önt nagyrabecsülő tisztelője

Cs.

1 varában Varasdy kiadja Bárány Ottó tanár j nejének, — ki megelőzőleg jelezte, hogy I nejének fogfájása miatt nem jöhet el leg-; jobb barátjának esküvőjére. Azonban mégis ! eljön, de már akkor, midőn a műlovarnő! mint Bárányné szerepel. Varasdy kérésére! kénytelen-kelletlen beleugrik a férj szerepébe, | igen de megérkezik az igazi feleség is s azután egymást követik a ferde, kaczagtató helyzetek, mert az igazi feleség kénytelen a várt házvezetőnői állást elfoglalni. Végül is ifj. Bodó önfeláldozása oldja meg a gordiusi; csomót. A szereplők mindannyian kedvvel; játszottak s az előadás jó volt. Bárány Ottó: tanár szerepében Tisztái kitűnő alakítást! mutatott be, Bárányné szerepében pedig Kendi Boriska érdemelte meg a felhangzó j | tapsokat. Kornai Margit ügyes és fess mii-j 1 lovarnő, Garai Ilus pedig kedves Hilda volt. j Szilágyi Berta, mint mindig, úgy most is' kifogástalanul játszott. Szőke Sándor Varasdy | szerepébe igen jól beletalálta magát, Papír ! pedig a fiatal erdészgyakornok szerepében jeleskedett. Ernyei és Peterdi szintén sikerrel működtek közre. Igen jó alak volt Tisztainé mint Kutykuruty Inoczenczia, ki már! megjelenésével is hangos derültséget keltett.1

j Pénteken, szept. hó 16-án, zónaelőadásban a „Vándorlegényt“ ismételték meg.

Szombaton, szept. hó 17-én, újdonság „A báránykák“ czimü operette került színre. Kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy ez a darab bármily nagy hatással is adatott a i fővárosban, — a mi vidékies gondolkozá- ! sunkat és érzékünket sérti. Mig a szellemes pikantériát élvezni tudjuk, addig a leplezot- ! lenséget nem szeretjük színpadon látni. Mert ebben a darabban nemcsak trikóról van szó, hanem már háló kosztümről is. S abban a színházban nők is vannak jelen, a kikre | tekintettel, nem lett volna szükséges a le- i vetkezési komédiát egyiköknek oly hűségesen eljátszani. Egyébiránt maga a darab is sült képtelenség s csakis hatásvadászat kedvéért van megírva. Maga az előadás egyébiránt sikerült volt. Hugonnai, Kornai és Kőszeghi élénken játszottak s szólójukat megismételtették. Áldori és Papír szintén megfeleltek a kivánalmaknak. Igen jó volt Ernyei Joseph kertész szerepében. Tisztái és G. Szabó Mari játékukkal nagy derültséget idéztek elő.

Vasárnap, szept. hó 18-án, közepes számú közönség nézte végig az „Asszonyregiment“ előadását, melyben Mandl Móni szerepét Papír, Lábas szerepét pedig Tisztái játszották meg igen jól, csupán Papírra nézve megjegyezzük, hogy maszkja nem volt eléggé sikerült.

Hétfőn, szept. hó 19-én, az előre hirdetett „Obrenovits Sándor“ színmű helyett — Kendi Boriska közbejött betegsége miatt —- telt ház előtt a „Tavasz“-t ismételték meg.

Kedden, szeptember hó 20-án, Dr. Béldi Izidor kitűnő operettéje „Katalin“ került színre Kőszeghi Aranka jutalomjátéka gyanánt. Közepes számú közönség nézte végig a különben minden tekintetben kifogástalan előadást. A jütalmazottat megjelenése alkalmával számos tapssal fogadták s egy gyönyörű csokrot nyújtottak fel neki, melyet a második felvonás alkalmával még két szép csokor követett. A czimszerepet Hugonnai Irén játszotta, ki ez alkalommal úgy játékával, mint énekével rászolgált elismerésünkre s a felhangzó tapsokra. Germaine hadnagy kedves, rokonszenves szerepét Kornai Margit szokott élénkségével játszotta meg és megérdemelte a felhangzó tapsokat. Aniczát, Kőszeghi Aranka kreálta megfelelve a szerep követelményeinek. Tisztái, Szőke, Papír, Ernyei kis szerepeikben jók voltak. A darabban előforduló orosz tánezot Magyar! R. és Völgyi R. igen szépen lejtették s a közönség kívánságára azt meg kellett ismételniük.

előtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. szeptember 20. Debrcczeni István, polgármester. — T á r g y- sorozat: 1. A cs. és kir. 6-ik hadtest- parancsnokság átirata a cs. és kir. 15-ik huszárezred pótkerete részére laktanya építése iránt. 2. A faiskoláról és fásításról alkotott városi szabályrendelet módosítása. 3. Érendréd község kérelme, országos vásártar- táshoz hozzájárulás iránt. (6547—1094. k. sz. fj.) 4. A Nagykároly—Mátészalka—-Csapi h. é. vasút építési vállalatának kérelme építési küldeményeik után kövezetvámszedésé- nek mellőzése iránt. (6717—1904. k. sz. kj.)

5. Fürth Ferencz és Simkó Géza kérelme a reájuk kirótt telepedési dij mérséklése iránt.

6. A hegyközség 1905. évi költségvetése. (5127—1904. k. szám. hj.) 7. Plettler János Kálmánd-utczai 20. sz. telkéhez utczaterü- letböl csatolt 9‘5 m2 terület árának megállapítása. (5427—1904. k. szám. hj.) 8. Az 1904. év szeptember hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (6748—1904. k. szám. hj.)

— Vármegyénk állandó választmánya a

jövő évi házi költségelőirányzat előzetes le- tárgyalása czóljából f. hó 26-án d. e. Vall órakor a városháza gyüléstermében ülést tart.

— A törvényhatósági bizottsági rendes Őszi közgyűlés jövő hó 13-án és következő napjain fog megtartatni, a mely alkalommal a jövő évre a Széchenyi-társulat czéljaira l°/u, a vármegyei tisztviselői nyugdíjalapra l°/o, székházépítésére Va°/o és a helyi érdekű vasutak segélyezésére lVa0/o — összesen 4% vármegyei pótadó kivetése kerül tárgyalás alá.

— Zsinati képviselők. A nagykárolyi egyházmegye Segesvárig József esperest és Do- mahidy Elemér gondnokot Hajduvármegye főispánját választotta meg zsinati képvise- lökül.

— Kinevezés. Fliesz Henrik, sóvári kir. számtiszt, lapunk munkatársa, számellenőri minőségben Rahóra, Mármaros vármegyébe járási számvevőnek neveztetett ki.

— Nőegyleti közgyűlés. A nőegylet folyó hó 18-án, vasárnap délután a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott Gróf Károlyi Istvánné elnöklete alatt. A nemes grófné értesülvén arról, hogy városunkban Péchy Lászlónénak a nőegylet egyik tevékeny választmányi tagjának dicséretre- méltó kezdeményezésére, mozgalom indult meg a czélból, hogy az idei terhes gazdasági viszonyok miatt sújtott alsóbb néposztály sorsán a szegény iskolás gyermekek felruházása által könnyittessék, rendkívüli közgyűlésre hívta egybe a vezetése alatt álló nőegylet tagjait s indítványozta, hogy ezen mozgalomhoz az egyesület anyagi és erkölcsi támogatással járuljon hozzá. Kijelentette egyben, hogy maga részéről hat iskolás gyermek felruházását vállalja el. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a grófnénak ezen elhatározását s az ő nemes példáját követve, a jelenlevő hölgyek gyüjtő-ív kibocsátása utján magokat szintén különböző segélyek szolgáltatására kötelezték. Elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület 100 kor. pénzbeli segélyt fordít e czélra s egy szükebb körű bizottságot küldött ki az adományok gyűjtésére, melyek november folyamán lesznek szétosztandók. Végül elhatározták, hogy az ügy érdekében való közreműködésre a polgármestert is felkérik s az érdeklődőket az iránt értesítik, hogy bármily adományokkal akarnak a közjóhoz járulni, adományaikat az irgalmas nővérek főnöknőjéhez juttassa. Ez egyetlen tárgy kimerítése után a közgyűlés véget ért.

— Hazatért zászlóalj. Honvédségünk, mely 8 napig Mármarosszigeten volt fegyver- gyakorlaton, f. hó 17-én hazaérkezett.

— Járási számvevői kinevezések. A pénz- ! ügyminiszter vármegyénk területén járási J számvevőkké kinevezte: számellenöri minőségben ; nagykárolyi járásba : Gallasz Ödönt; Mátészalkára; Szilágyi Lajost; Szinérváral- jára : Budaházy Zsiginondot; Nagybányára :

! Lévay Bélát; Szatmárra: Payka Vilmost;

, Erdődre: Moldt Károlyt; Gsengerbe: Vörös Györgyöt; Fehérgyarmatra: Kalós Kálmánt | és számtiszli minőségben Nagysomkutra: i Bottlik Gézát.

— Pártgyülós. A Szatmárvármegyei Sza- I badelvü pártnak Szatmárit 1904. évi szeptember hó 28-án d. e. 11 órakor a régi Vi- I gadó helyiségében tartandó közgyűlésére a

meghívók ki lettek bocsátva. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó és a párt tisztikarának lemondása s a tisztikar megválasztása. 2. A végrehajtó-bizottság újjáalakítása. 3. Indítványok. A gyűlés után társasebéd a Pannonia-szállodában délután 1 órakor, egy teríték ára 4 korona, jelentkezhetni folyó hó 26-ig Csaba Adorján urnái Szatmárit. Jelen meghívó csak a helyi hírlapokban és a községekben leendő felragasztás utján tétetik közzé. Lázári, 1904. szeptember hó 15. Nagy Béla, pártelnök.

HÍREK.

— Személyi hirek. Kristóffy József vármegyénk főispánja f. hó 17-én — most már állandó tartózkodásra — városunkba érkezett. — Nagy László alispán f. hó 19-én hivatalos ügyben a fővárosba utazott, a honnan holnap este érkezik vissza. — Dr. Bóth Ferencz törvényszékünk elnöke, — ki szabadsága legnagyobb idejét városunkban töltötte — szabadságideje eltelte után f. hó 19-én ismét elfoglalta hivatalát. — Dr. Vojnaro- vits Sándor főispáni titkár három heti szabadságra a fővárosba utazott.

— A főpásztor aranymiséje. Meszlényi Gyula, egyházmegyénk püspöke f. hó 17-én Mária-Pócson mutatta be aranymiséjét az Egek urának. Kíséretében voltak Pemp Antal prépost-kanonok. Szabó István apát, püspöki irodaigazgató, Hámon Róbert pápai kamarás, szentszéki jegyző és nehány világi ur.

— Meghívás. 6935—1904. k. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1904. év szeptember hó 25-ik napján dél-