Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-14 / 2. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. A képviselőválasztás. Lapunk mult számában megemlékeztünk Károlyi György gróf programmbeszédéről. Most még meg kell emlékeznünk a füg­getlenségi és 48-as párt képviselőjelöltjé­ről D r. V a r s á g h Z o 11 á n r ó 1. A kép­viselőjelölt szombat este 9 óra 16 perczkor érkezett meg városunkba; a vasúti állomá­son lelkesen tüntettek a választók a függet­lenségi párti jelölt mellett, kit a párt elnök­sége élén lapunk szerkesztője üdvözölt. A jelölt megköszönve a lelkes fogadtatást, az állomástól több mint 3000 ember által — fáklyák között kisérve — a városba vonult s a Magyar király-szállodában szállt meg. Később a választók közé menve ott beszé­det mondott, majd kíséretével a magyar államvasuti altisztek által a Kossuth-szobor alap javára rendezett mulatságban vett részt. Vasárnap délután fél 3 órakor a polgári olvasókör zsúfolásig megtelt nagytermében lapunk szerkesztője, mint pártelnök a gyű­lést megnyitván, miután a hallgatóságot a törvény tiszteletére s a párt jóhirnevének megóvására hívta fel, a képviselőjelölt nagyszámban összesereglett választó közön­ség előtt mondotta el programmbeszédét, mely úgy a helybeli, mint a vidékről szép számmal begyült választókra nagy hatással volt. A képviselőjelölt kijelentette, hogy ő harczias függetlenségi és 48-as, de párton- kivüli. Utánna Dr. Lengyel Zoltán ország­gyűlési képviselő rendkívül hatásosan, majd Dr. Hindy Attila és Dr. Falussy Árpád fővárosi ügyvédek igen lelkesítő szép be­szédet mondottak, utóbbi figyelmeztette és kérte a jelen voltakat, hogy a rend meg­zavarását minden tőlük telhető eszközzel akadályozzák meg. Ezzel a gyűlés véget ért j s a közönség jelentékeny része szépen el- j oszlott. A képviselőjelöltek, amennyire lehetett, bejárták a vidéket s mindenik iparkodott saját prograinmja mellett hangulatot kelteni. Mind a két párt hatalmas tevékenységet fej-1 tett ki a választást megelőzőleg, élénk volt az élet a párttanyákon, s igen sokan men­tek ki a pártok megbízásából a vidékre, a függetlenségi vidékiek hétfőn nagy számban jártak városunkban, mert a párt kissé elké-! sett a jelöléssel. Ily előzmények mellett nagy érdeklődés és izgatottsággal vártak a választás napjá­nak elérkeztére. A választás napján reggel 8 órakor már ; együtt volt a választás vezetésére és foga­natosítására választott küldöttség s annak elnöke llosvay Aladár vármegyei főjegyző a választási eljárást megnyitván, a küldöttség tagjai a választási eljárás tényleges meg­kezdése előtt az előirt esküt letették. A küldöttség tagjai a következők voltak: Választási elnök llosvay Aladár, jegyző Péchy István. Szavazatszedö küldöttségi elnökök : Rooz Samu és Dr. Kovács Dezső. Szavazatszedő küldöttségi jegyzők: Néma Gusztáv és Dr. Gózner Elek. Helyettes elnökök: Berger Ármin, Vetzák Ede és Csipkés András. Helyettes jegyzők: Dr. Köszeghy Andor, Schiffbeck Mátyás és Madarussy István. Bizalmi férfiak voltak a Károlyi-párt ré­széről : Dr. Aáron Sándor, Dr. Czulcor Lajos, Jeney Géza, Kinczel János, Dr. Sternberg Géza és Stróbencz Péter. A Dr. Varságh-1 párt részéről Kiszely Géza, Papp Béla, Pallay Péter, Sternberg Sándor, Schuszteritsch Fe- rencz és id. Vida Sándor. A második bizottságnál: Károlyi .... 95. Varságh .... 260. i ° A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 159. Varságh .... 104. 4 órakor: Az első bizottságnál: Károlyi .... 248. Varságh .... 309. A második bizottságnál: Károlyi .... 275. Varságh .... 261. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 277. Varságh . . . .212. Délután 5 órakor a szavazatok aránya a következő volt: Az első bizottságnál: 8 óra 30 perczkor az elnök megállapí­totta, hogy két jelölt ajánltatott, u. m.: Károlyi György gróf és Dr. Varságh Zoltán s minthogy az ajánlás határideje letelt, el­rendelte a szavazást. A bizottság tagjai a szavazóhelyiségekbe vonultak, az első szakasznál, a hol Nagy­károly város választói szavaztak, sorshúzás utján az állapíttatott meg, hogy a szavazást a Varságh-pártiak kezdik, a második szakasz­nál, a hol Genes, Börvely, Mezőpetri, Vezend, Mezöterem, Portelek, Iriny, Dengeleg, Kap- lony és Kálmánd választói szavaztak, sors­húzás folytán a Károlyi-pártiak kezdették, végül a harmadik szakasznál, a hol Szaniszló, Érkörtvélyes, Érendréd, Penészlek, Csomaköz, Bere, Szentmiklós, Esztró, Reszege, Fény és Csanálos választói szavaztak, sorshúzás folytán a Varságh-pártiak kezdették meg a szavazást. A választási helyen a város­háza előtti téren csak 9 óra után kezdett élénkülni az élet; a katonaság a szatmári 5-ik gyalogezred kirendeltsége a városháza jobb és baloldalán kordont vont, a Könyök- utcza torkolatánál szintén felállittatott a kor­don, a katonaság éles töltséssel volt ellátva. Az elsők voltak a szaniszlóiak, kik fel­vonultak, vagy 18 Varságh-párti és vagy 54 Károlyi-párti választó. Ez volt a bevezetés, mely nem keltett hatást. Gyönyörű volt a 130 gencsi választó — többnyire magas, szép szál emberek —• felvonulása, kik nehány zászlóval Sámi Zsigmoncl vezetése alatt gyalog jöttek Gencsről, még fuvart sem véve igénybe, nehogy a jelöltnek nagy költ­sége legyen. Ezután a többi községek válasz­tói vonultak fel, eleinte csak gyér számban. A szavazatok aránya a következő volt: daczara szépén végezte nehéz feladatát és bekere rendre mtve a polgárokat s úgy tar­zavarva " re ’ °gy aZ alig lett W . 67. 10 órakor: Az első bizottságnál: Károlyi..................47. Varságh..................17. A második bizottságnál: Károlyi .................73. Va rságh.................10. A harmadik bizottságnál: Károlyi . . Varságh . . 11 óra 30 pereskor. Az első bizottságnál: Károlyi .... 163. Varságh .... 35. A második bizottságnál: Károlyi ....—. Varságh .... 188. A harmadik bizottságnál: Károlyi . . . .114. Varságh .... 67. 12 óra 30 pereskor Az első bizottságnál: Károlyi .... 163. Varságh .... 137. A második bizottságnál: Károlyi .... 43. Varságh .... 231. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 140. Varságh .... 67. 2 óra 30 pereskor: Az első bizottságnál: Károlyi .... 169. Varságh .... 200. Károlyi .... 288. Varságh .... 380. A második bizottságnál: Károlyi .... 322. Varságh .... 306. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 350. Varságh .... 220. Már ekkor 54 szótöbbsége volt gróf Ká­rolyi Györgynek. A sötétség beáltával valóságos haditábor képét mutatta a városháza előtti tér. Lohogó fáklya és égő zsarátnok fénye mellett di­dergő katonák táboroztak, kik a rend fen- tartására voltak kirendelve. A záróra az első bizottságnál 6—8 óráig, a második és harmadik bizottságnál fél 6 órától fél 8 óráig volt kitűzve. A záróra alatt igen élénk küzdelem volt mind a két párt részéről. Este fél 7 órákor következőképen osz­lottak meg a szavazatok: Az első bizottságnál: Károlyi . . . .312. Varságh .... 417. A második bizottságnál: Károlyi .... 337. Varságh .... 328. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 357. Varságh .... 220. Gróf Károlyi szótöbbség ekkor már le­olvadt 41-re. Fél 8 órakor: Az első bizottságnál: Károlyi .... 344. Varságh .... 440. A második bizottságnál: Károlyi .... 356. Varságh .... 329. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 370. Varságh .... 230. Ekkor Gróf Károlyi szótöbbsége emelke­dett 30-al. A szavazást a II. bizottságnál 1j28 óra­kor, az I-sö és IlI-nál este 8 órakor zár­ták be. A szavazás végeredménye : Az első bizottságnál: Károlyi .... 345. Varságh .... 445. A második bizottságnál: Károlyi .... 355. Varságh .... 328. A harmadik bizottságnál: Károlyi .... 387. Varságh . . . 230. Leszavazott tehát összesen 2090 választó- polgár, melyből Gróf Károlyi Györgyre esett 1087; és Dr. Varságh Zoltánra 1003 sza­vazat Így Gróf Károlyi Györg 84 szótöbb­séggel a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselőjének megválasztatott. A szavazás eredményét llosvay Aladár választási elnök a szavazatok összeolvasása és a jegyzőkönyv elkészítése után este 3/410 Nórakor hirdette ki a városháza erkélyéről. A közönség a megválasztott képviselő kikiáltása után a legnagyobb rendben, minden rendzavarás nélkül oszlott szét. Az újonnan megválasztott képviselő meg­bízó levelét ma délben 12 órakor veszi át, annak mikénti lefolyásáról lapunk zárta miatt, csak a legközelebbi számunkban referál­hatunk. Dicsérettel kell megemlítenünk a honvéd­séget Stefézius százados, a közös hadsereg­beli Szatmárról érkezett katonaságot Doskás Ferencz százados, a csendőrséget Imre Fe- rencz százados és a rendőrséget Demidor I Ignácz vezetése alatt, mely a nagy hideg [ Főispánunk felmentése. A hivatalos lap tegnapi száma közli, ho^y O Felsége a király gróf Hugonnai Bélát, bzatmár vármegye és Szatmárnémeti szab kir. város főispánját ezen állásától — saját kérelmére — felmentette. Őszinte részvéttel vesszük e hirt, mert giót Hugonnai Bélában, hat évi főispánsága alatt egy törvénytisztelő, minden tekintetben kitogástalan fötisztviselőt ismertünk meg. Midőn 1897-ben a főispáni széket elfog­lalta, vármegyénkben a szenvedélyek alapo­san fel voltak izgatva. Úgyszólván alig volt vármegyei közgyűlés, melyen a szenvedélyek vihara ki nem tört s már-már félteni lehe­tett, hogy vármegyénk nyugalmát, békéjét alig lesz lehetséges helyrehozni. 0 a béke jelszavával lépett vármegyénk közgyűlési termébe s főispánságának egész ideje alatt annak volt hű követője. Előzé- keny, nyájas modorával, udvarias készségé­vel meg tudta nyerni még azoknak szeretetét és becsülését is, kik az ő kinevezését talán nem fogadták rokonszenvvel és főispánsá­gának ideje alatt alig volt arra eset, hogy az ő eljárása elégedetlenséget, vagy vissza­tetszést szült volna. Lehet, hogy egyes kisebb kérdésekben nem tudta mindenkinek tetszését megnyerni, de hiszen ez nem is lehetséges, különösen ott, hol a hatalom kénytelen olykor súlyát is éreztetni. A múlt évben, főispánságának öt éves évlordulója alkalmából, a vármegye összes lapjai igen melegen emlékeztek meg ö róla s működését megérdemelt méltánylásban részesítették, mi főispánságának bizonyára legkellemesebb emlékei közé fog tartozni. A vármegye hangulatának megnyerésében bizonyára nagy tényező volt kedves, szere­tetreméltó neje is, kinek lekötelező nyájas­sága, társadalmi mozgalmaink iránti érdek­lődése és készsége csak jóbarátokat és tisztelőket szerzett. Azért most, midőn lemondása — a mit már sejtettünk — tényleg be is következett, a magunk részéről fájdalmas érzéssel veszünk búcsút a főispáni pártól, azt óhajtva, hogy még sok számos éveken át élvezzék a nyuga­lom békés napjait. csillagos éghez hasonló tüneményt létesí­tenek. Mi tehát a rádium'? Ezek után csak azt felelhetjük, hogy önmagától világitó test, a minek fénye és anyaga e közben nem csök­ken. De hát nem az-e a petróleumlámpa s nem az-e az elektromos izzólámpa is ? Nem. A petróleumlámpát meg kell gyújtani, s égés közben a petróleum elfogy. Az izzó lámpához meg elektromosság, ehhez meg gőz vagy más mozgató erő kell. Ezek is elfogynak s akkor a lámpa nem világit. A rádiumnál meg az a csodálatos, hogy nem kell hozzá semmi külső hatásmaga sem fogy, még is világit. íme a mesék öröklámpája, a száreptai asszony olajos korsója, amiből az olaj soha ki nem fogy. De ez ha igaz, felforgatja a fizika alap­elvét. Azt, hogy valami csak valamiből ke­letkezhetik és nem semmiből. S aztán hová fog mind ez vezetni? Wil­son a csillagász kiszámította, hogy a Nap jelenlegi sugárzása teljesen előállítható, ha minden köbméterében csak 3—6 gramm rádium is foglaltatik. Ezzel természetesen teljesen módosulnak azon nézeteink, melye­ket eddig a Nap korára, a sugárzás tarta­mára és forrására vonatkozólag alkottunk. A tuberkolózis egyik nemét a bőrfarkast, állítólag már gyógyítják is a rádiummal. Az igazi gyémántot''segélyével a legegyszerűbben és biztosan meg lehet ismerni. De vájjon nem ez-e a jövő világítása ? Lehetséges, hogy az unokák már e sajátságos fénynél fogják a természet titkait kutatni. A rádium még most képtelenül drága. Mel­lette a platina és arany valósággal értéktelen kavics. Nemcsak az újdonság miatt, hanem mert előállítása is felette költséges és fárad­ságos ; s mert a szurokérezben is belőle ele- nyészőleg kevés van. Curié-ék több ezer ki­logrammból csak néhány decigrammnyit kap­tak, egy milligramm ezredrésze ötszörösének az ára belőle ma 334 korona.'így számítva egy kilogramm rádium, — ha ennyi lenne, 66,800.000 koronát érne. Egy kilogramm rá­diumért 205.372 kilogramm aranyat kellene adni. Jí Ám ha igy van, mit ér vele az emberiség legnagyobb része? Bizony nagy kérdés. Ha­nem érdekes jelenség, hogy valahányszor a technikának valamely elemből nagyobb meny- nyiségre van szüksége, a beható kutatás csak­hamar kideríti, hogy abból több is van, mint gondolták. Ilyen a thorium és ceriumoxid is, melyeket az izzófény számára harisnyának használnak. Még húsz évvel ezelőtt alig tud­tunk valamit ezen oxidokról és ma Auer ta­lálmánya révén, egészen, közönségesek, Csak e napokban hirdették a lapok, hogy FranCoiini spoletói chemikus kísérletei szerint, a régi rómaiak szent folyója a Glitumno vize nagy mértékben tartalmaz rádiumot. Dr. Lúcs. HÍREK. — Az uj főispán. A „Magyarország* tegnapi száma azt közli, hogy legközelebb Kristóffy József, a nagylaki kerület ország­gyűlési képviselője fog vármegyénk főispán­jává kineveztetni. — Beszámoló. Folyó hó 5-én tartotta meg Mátészalkán, a kerület székhelyén kép­viselői beszámolóját Jékey Zsigmond, a mátészalkai kerület függetlenségi képviselője. A közszeretetben és becsülésben álló kép­viselőt nagy ünnepséggel fogadták s az ere­detileg a Hungária-szállóban tervezett be­számolót az összegyűlt, mintegy 3000 főből álló tömegre tekintettel — a vásártéren, szabad ég alatt tartotta meg. A beszámoló­ban megemlékezett a lefolyt politikai küz­delmekről s különösen a czivillista feleme­j lése és a katonai javaslatok által okozott I költségtöbblet ellen foglalt állást. A harcz folytatását arra az időre halasztja, ha majd az alkalmas pillanat eljön. Égetően szüksé­gesnek tartja az adó reformját, a progressiv adó behozatalát s a gazdasági élet fölvirá- goztatását ezélzó intézményeket. A nagy közönség a beszámoló pontjait lelkesen meg­éljenezte s pártkülönbség nélkül bizalmat szavaztak Jékey Zsigmondnak magatartásáért. A beszámolót a Hungária-szállóban lakoma követte, melyen számos pohárköszöntő hang­zott el. — Vasúti altisztek bálja. Kitünően sike­rült bált rendezett e hó 9-én a magyar államvasuti altisztikar a polgári olvasókör helyiségében. Habár nem volt oly látogatott, mint az előző években, de igy is igen szép­számú közönség gyűlt egybe s a legjobb kedélylyel vett részt a mulatságon, azt való­ban családias jellegűvé tette az a fesztelen, aranyos jókedv, mely mindvégig uralkodóvá lett. A rendezőség mindent elkövetett, hogy a közönség jól érezze magát, a mi teljesen sikerült is. Áz olvasókör bejárata, a folyosó s a terem igen szépen volt feldíszítve, fenyő- galyakkal, nemzetiszinü zászlókkal és vasúti jelvényekkel s igen kellemes benyomást gya­korolt a nézőre. A tánczmulatságot egy minden tekintetben sikerült műsor előzte meg, mely élénk tanúbizonyságot tett arról, hogy mig egyrészről a vasúti tisztikar köré­ben uralkodó hazafias érzelmet tükrözte vissza, másrészről pedig a fáradtságot nem ismerő buzgalom oly szép eredményt ért el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom