Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-24 / 47. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

kenységét az ország ezen vidékén vármegyénk területén óhajtja megkezdeni.

Az értekezleten a főispánon kívül megjelentek Nagy László alispán, Károlyi Gyula gróf a láplecsapoló társulat elnöke, Péchy László műszaki tanácsos, ugyanezen társulat igazgatója, Gregersen Nils a Nagykároly— Mátészalka — Csapi vasút engedményese, Mándi Géza földbirtokos és nagybérlő, Farkas Jenő Felsőbánya polgármestere, Dr. Péchy Péter nagysomkuti főszolgabíró, Péteri! Imre gyógyszerész, földbirtokos, Rébay ; Dezső a gróf Károlyi Lajos, Garzó Imre a néh. gróf Károlyi Gyula örökösei. Toóth Sándor a gróf Károlyi István, Pohl Gábor a gróf Tisza István lápi birtokosok képviseletében, Bodoky Gyula börvelyi körjegyző s még néhány lápi kisbirtokos, Domahidy 1 Sándor s még mások távolmaradásukat kimentették. A mezőgazdasági iparrészvénytársaság képviseletében megjelentek Selevér József vezérigazgató és Tomka Emil műszaki tanácsos, kiket elnöklő főispán mutatott be az értekezlet tagjainak.

Elnöklő főispán üdvözölve a megjelenteket kifejtette, hogy a mezőgazdasági iparrészvénytársaság elhatározván a kender és J len nagyobb arányú termelésének és ipari | feldolgozásának előmozdítását s azt, hogy | az ország ezen részén vármegyénkben fogja működését megkezdeni, hozzá fordultak, hogy a kezdeményező lépéseket tegye meg és az értekezletet hívja össze. Szerinte működése körébe nemcsak a közigazgatás ellenőrzése tartozik, hanem minden alkalmat fel akar használni a közgazdasági érdekek istápolá- sára, mert nem elég a régi gazdasági sablonokat követni, de intensivebb gazdálkodást kell folytatni, modern átalakításokat keli eszközölni a gazdaságban, hogy a világversenyben megállhassunk, ezért hívta össze a lápi birtokosokat és az uradalmakat.

Szatmár vármegyében nem uj dolog a mit most akarnak úgymond, mert Fényes Elek ki hazánkban 1820-ban a legelső statisztikai könyvet irta az 1831-ben megjelent második kiadásban már említi, hogy Szatmár vármegyében kendert mindenütt, lent sok helyen és jót termesztenek, a föld, a klimatikus viszonyok rávezették régen e foglalkozás üzésére a megye népét, miért is a traditio is ezen ipar meghonosítása mellett szól.

Ezután a főispán megköszönte Károlyi Gyula grófnak, hogy az értekezleten megjelent és ez által az ügy iránt érdeklődésének tanujelét adta, bemutatta a részvénytársaság kiküldöttjeit, ezeknek, valamint az értekezlet összes tagjainak köszönetét mondott megjelenésükért és ezzel az értekezletet megnyitódnak nyilvánította.

Nagy László alispán fejtette ki ezután, hogy a mostani mozgalom nem uj, mert először a Vármegyei Gazdasági Egyesület, később a lápi birtokosok Károlyi Gyula gróffal az élén kezdeményeztek már egy ily mozgalmat, majd a Salczmann-czég for- j dúlt hozzá, e két utóbbi érdekeltség aztán j egygyé vált, de később a lelkesedés meg- i csappant s a közönség azt hiszi, hogy az eszme most már meg nem valósítható, ezért is jöttek el oly kevesen, mert hidegség fejlődött ki ez ügyben és megingott a létesítés hite; ha sikerül a tervet megvalósítani, a vármegyei gazdák támogatni fogják a tervet, mert a lápi-talaj rá fogja kényszeríteni a közönséget a kender termelésre. Kéri, hogy a kiküldöttek vegyék számításba a most uralgó

közönyt és igyekezzenek ezt a hidegséget kedvezmények adásával megszüntetni.

Selevér József vezérigazgató köszönetét mondott ezután a főispánnak az értekezlet összehívásáért, Károlyi Gyula grófnak és az összes megjelenteknek az ügy iránti érdeklődésért s áttérve az ügy érdemére, azt mondotta, hogy kissé preöccupálta ugyan az alispán felszólalása, mert hallotta, hogy a gazdaközönség foglalkozott azon eszmével, mit ő megvalósítani óhajt és csodálkozik azon a hidegségen, melyet a gazdaközönség ezen kérdésben tanúsít, mert Szatmár vármegye területe igen alkalmas a kendertermelésre, s ő megvan győződve róla, miszerint a viszonyok feljogosítják a vállalatot, hogy itt kezdje meg működését.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Személyi hirek. Kristóffy József vármegyénk főispánja az influenzából már kigyógyult úgy, hogy f. hó 22-én elnökölhetett a kender és len nagyobb arányú termelése és ipari feldolgozása tekintetében tartott értekezleten. Folyó hó 23-án a reggeli vonattal a főispán Szatmárra utazott, a honnan az esteli vonattal tért haza. — Károlyi István gróf vasárnap a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott. — Károlyi György gróf, választó- kerületünk országgyűlési képviselője, folyó hó 22-én a déli gyorsvonattal hazaérkezett. — Károlyi Gyula gróf f. hó 22-én városunkba érkezett és már 23-án hazautazott Mácsára. — Nagy László, vármegyénk alispánja, tegnap reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott. — Hollós József kir. főmérnök f. hó 22-én a hajnali vonattal a villanytelep és ennek mikénti működése felülvizsgálása czéljából városunkba érkezett és aznap este visszautazott a fővárosba.

— Városunk képviselőtestülete f. hó 20-án délelőtt 10 órakor Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt igen gyéren látogatott közgyűlést tartott, melyen jóváhagyatott a „Lövöldékért“ bérbeadása tárgyában megtartott árverés, mely szerint a lövöldekertet 3 évre évi 1000 korona bérért Bordás Imre helybeli korcsmáros bérelte ki. Pengász Károly helybeli lakos kertésznek megengedtetett, hogy a Deák Ferencz-téren a helybeli status-quo izr. hitközség Házához tartozó fal előtt a járdavonalon belül a köszörűs bódé mellett, egy virágárus bódét állítson fel, kiköttetvén, hogy ennek csinos alakúnak kell lennie, továbbá, hogy nevezett a területbére czimén évenkint 12 koronát fizessen s ha a hitközség építkezni akar s a térre szüksége lenne, a bódé eltávolitandó lesz. A jegyzőkönyv hitelesítésére polgármester Albanézi Mihály, Keresztszeghy Mihály, Ku- binyi Bertalan, Kun István és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést berekesztettnek nyilvánította.

—- Gyászmise. Felejthetetlen emlékű megboldogult Erzsébet királyné halálának évfordulóján a róm. kath. templomban Hám József főgimnáziumi igazgató tartotta az ünnepélyes gyászistentiszteletet Boross Antal, Varjas Endre és Rády Virgil k. r. tanárok j segédlete mellett.

— Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügy- ; miniszter Bódy László okleveles jegyzőt a j szaniszlói anyakönyvi kerületben anyakönyvi ' helyettessé nevezte ki.

Aztán megint irta a Jancsi, hogy már) csak egy esztendő kell, aztán édes apámból is urat csinálok. Csak addig pénz kell, küld- j jön édes jó apám, visszafizetem milliomszo-1 rosan.

Az öreg Tót Péter a földecskéjét is eladta, elküldte annak is az árát, hogy legyen ur a fiából.

Nem volt már semmije az öreg Tót Péternek a világon, mind elnyelte a fia tudománya. Idegen vaczokban kellett ősz fejét nyugalomra hajtani. Más barázdáján napszámos munkával kellett megkeresni a mindennapi kenyeret, pedig de kemény volt már öreg, törődött' testének a más rideg vaczka, de nehéz volt már reszketős karjának a napszámos munka. De várt, de tűrt. Ur lesz az ő fia, majd visszaadja azt a házat is, a földet is, a tehenet is.

Jött is a levél Jancsitól, hogy holnap teszi a nagy vizsgát, csak még most küldjön pénzt, aztán nem kell többet soha. Ezután ö fog adni, boldogok lesznek minda- ketten.

Az öreg Tót Péternek csörgött a könnye, mikor elolvasták neki azt a levelet. Aztán kitört belőle a keserűség, hogy Írják meg annak a fiúnak, hogy ő már egy nyomorult koldus, ő már azt várja, hogy fizesse vissza, amit eddig adott, de azzal se késsen sokáig, mert éhen hal, ha sokáig késik.

És nem kapott több levelet Tót Péter, várt, várt,- hogy mikor jön érte az ur fia. Nem jött. Leverte a betegség. Nem- volt aki ápolja. Csak az öreg mester nem hagyta el. Biztatta: eljön, bizonyosan eljön. Én is irtain már neki levelet. Nem jött. Hanem eljött helyette a jó Isten és magához vette

Tót Pétert, hogy ne szenvedjen itt e földön. A mester ezt is megirta egy levélben a I fiának.

Már künn volt az öreg Tót Péter kopor- ; sója az udvar közepén, az öreg mester már reá is kezdte az éneket, mikor, befordult egy czifra kocsi az udvarra.

Megjött az ur fia, megjött a fiskális fia a megboldogultnak, mondogatták az emberek.

Csakugyan az volt. Egy nagy koszorú volt a kezében, hosszú fehér szalagjára aranyos betűkkel volt reá nyomva:

„Gyermeki hálája jeléül — a szerelő fia !“

Az emberek pedig elkezdtek sugdosni egymás közt: bizony drága lehetett az a koszorú, jaj de szép, — de mégis jobb lett volna szegény öregnek életében egy darab kenyér.

Az öreg mesternek — a mint meglátta ezt a virágkoszorut — tele gyűlt könynyel minda két szeme, aztán keserű hangon igy szólott önmagában:

— Hát ilyen a te hálád, te, te hálátlan rossz teremtés! De hiszem azt az igazságos jó Istent, hogy megfizet neked is, a mint megérdemled !

Azután elment tekintetes Tót János fiskális ur mellett, mintha sohase látta volna. Az ugyan nyújtogatta felé a kezét, de ez a becsületes öreg mester az ő tiszta kezével nem fogta meg azt a kezet, a mely koldus botot nyomott az öreg édesapja kezébe, meghagyta halni éhen és a koporsójára tesz egy czifra koszorút — hála fejében.

— Esküdtszéki elnök. A debreczeni kir. j ítélőtábla elnöke dr. Dezső Kálmán helyére

az év további folyamára az esküdtbiróság elnökének helyettesévé Szabó József kir. törvényszéki bírót jelölte ki.

— Főgimnáziumi ünnepély. Szépen sikerült ünnepély folyt le f. hó 19-én d. e. 10 órakor a városi tornacsarnokban közepes számú közönség előtt. E matinéval a főgimnázium ifjúsága rótta le régi szokásához híven hálás kegyeletét boldogult Nagyasszonyunk, szeretett Erzsébet királynénk emléke iránt. Bár a műsor minden egyes száma igen jó volt, mindazonáltal az egész ünnepségen meglátszott az a mély szomorúság, az a kimondhatatlan bánat, melyet minden igaz magyar érez akkor, midőn a nemzet elvesztett nemtőjére, őrangyalára gondol. Az elvetemült gyilkos tőre nem egy szivet sebzett meg akkor, midőn az Ö nemes életét kioltotta, de megsebezte minden érezni tudó magyar szivét, s a sajgó seb nem tud behegedni, mert a fájdalmas reminiscentiák fel-fel szaggatják azt. Ilyen érzelmektől volt áthatva a publikum, mely állva hallgatta végig a magyarok Istenéhez küldött imánkat, a Hymnuszt és a Szózatot s miután e két énekszám között változatos műsor szerint szavalatokat, zene- és énekszámokat hallottunk, a programm 8-ik számaként a főgimnázium igazgatója lépett a pódiumra, hogy ő is szeretettel áldozzon elhunyt Nagyasszonyunk emlékének, hogy felidézvén tetteit, azokkal dokumentálja azt a nagy veszteséget, mely hazánkat és nemzetünket Erzsébet királynénk halálával érte. Könnyes szemekkel, fájdalommal szivünkben és feszült figyelemmel hallgattuk a remek beszédet, mely méltó befejezése volt a magas nívójú ünnepségnek.

— Öngyilkosság. Schillervein József városunk volt lakosa, ki előbb kereskedő volt, később a magánéletbe vonult vissza, a helybeli Kereskedelmi és Iparbanknak hosszú időn át igazgatósági tagja volt, s ki két évvel ezelőtt betegsége következtében Szatmárra ment lakni, folyó hó 18-án reggel sógorának Kom ka Kálmánnak Attila-utczai lakásán szivén lőtte magát és nyomban meghalt. Az elhunyt vagyonos s rendkívül takarékos ember volt, rendezett anyagi viszonyok között élt, s igy tehát az öngyilkosságot valószínűleg pillanatnyi elmezavarban követte el, a mi abból is következtethető, hogy hozzátartozói régóta búskomorságot vettek rajta észre s ez a búskomorság sokszor nagymérvű volt és heteken át tartott. A holttestet szombaton szentelték be és az esteli vonattal városunkba hozták a hol a mesterrészi temető halottas házából vasárnap délután a családi sírboltba tették örök nyugvóhelyére. Béke poraira!

— Szalmakalapkószitő tanfolyam. Folyó hó 19-én nyílt meg a szalmakalapkészitő tanfolyam Szokol Ziza tanítónő vezetése alatt. Tizennégy éven felüli növendékek még deczember hó 1-ig vétetnek fel.

— Beosztás változás járásbíróságunknál.

A Bodó György kir. aljárásbiró nyugdíjaztatása következtében Szabó Pál vezető kir. járásbiró a B., Bv., Bm. és Vb. ügycsoportokat Csics Lajos kir. albirónak, a telekkönyvi ügyeket pedig Elbel Béla kir. albirónak osztotta be.

— Emlékünnepély. Erzsébet királyné halála évfordulójának emlékezetére a kath. legényegyesület is kegyeletes ünnepélyt rendezett folyó hó 20-án este 6 órakor saját helyiségében. Az érdeklődő közönség teljesen megtöltötte a nagy termet s nagy figyelemmel hallgatta meg a minden tekintetben sikerült programmot. Az ünnepélyt Boross Antal főgimnáziumi tanár, egyesületi elnök nyitotta meg, ki üdvözölve a szép számban megjelent közönséget, megható szavakkal ecsetelte azt a fájdalmat, mely bár az idők múltán némileg enyhült, — a boldogult nagy királyné elhunyta felett ma is érez és mindig érezni fog a magyar nemzet. Azután

| Gergely Mihály e. t. szavalta el nagy hatással ' és szép hanghordozással „Erzsébet királyné emlékezetére“ czimü költeményt. Majd Molnár Kálmán főgimnáziumi tanár lépett a felolvasó asztalhoz. Igen csinosan szerkesztett felolvasásában vázolta a feledhetlen királyné szeretetét a magyar nemzet iránt, melyet annyi alkalommal éreztetett a nemzettel. Indokolta a nemzet vonzalmát és szeretetét, melylyel a nagy királynét megajándékozta. Felemlítette a királyné szenvedéseit, melyek már e földön mártírrá avatták öt s élettörténetének ismertetését annyi szeretettel, melegséggel eszközölte, hogy felolvasását a közönség feszült figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig. Azután Lukács Mariska k. a. igen helyes szavalata következett, ki j „A gödöllői erdő“ Pósa Lajos költeményét igaz érzéssel, sok természetességgel a kö- ; zönség teljes megelégedésére szavalta el.

! Végül Boross Antal elnök köszönetét mondva j a közönségnek megjelenéséért, a szereplőknek s elnöktársának Niklos János főgimná- : ziumi tanárnak az ünnepély rendezése körül kifejtett önzetlen fáradozásáért; jelezte, hogy az egyesület a tél folyamán minden két hétben felolvasó-estélyeket fog rendezni s a

legközelebbi ilyen estély deczember hó 4-én lesz megtartva. Ezzel az igen sikerült ünnepély véget ért. A deczember hó 4-én tartandó ünnepély műsorát legközelebb közölni fogjuk.

— A nagykárolyi választókerület függ. és 48-as pártja f. hó 20-án d. u. tartotta meg szervezkedő gyűlését. A gyűlésen mintegy 500 választó volt jelen, a vidék gyengén volt képviselve, csak Ér-Endréd, Kálmánd, Bör- vely és Csanálosról voltak nehányan, a szentmiklósiak a templomszenteléssel mentették ki magukat. A gyűlés üdvözölte a „Szövetkezett Ellenzéket“, kimondotta, hogy a múlt év deczember havában hozott határozatát a melylyel a Kossuth-pártból kilépett, hatályon kívül helyezi és a Kossuth-pártba visszalép. Ezután a párt újból alakult, megválasztotta tisztikarát és a végrehajtó-bizottságot és elhatározta, hogy megalakítja községenként a helyi bizottságokat, melyeknek elnölce a központi bizottságnak alelnökei lesznek, alelnökei, jegyzői és bizottsági tagjai pedig a központi végrehajtó bizottságnak lesznek tagjai; végül elhatározta, hogy megalakítja a „Nagykároly kerületi függetlenségi és 48-as kört“, melynek alapszabálytervezetét letárgyalta és elfogadta. — Elnökök lettek : Dr. Adler Adolf és Papp Béla. Alelnö- kök: Csipkés András, Janitzky Albert, Ku- binyi Bertalan, Serly Ferencz és Sternberg Sándor. Pénztárnok: Strohmayer Ferencz. Ellenőr: Somossy Miklós. Jegyzők: Csipkés Károly, Járay József, Nagy Elek és Pallay Péter.

— Lemondás. Dr. N. Szabó Albert ügyészségi megbízott ebbeli állásáról lemondott. A pályázat ez állásra meghirdettetett és az állás legközelebb betöltetik.

— Esküvő. Reinelt Ágoston szatmári kéményseprő-iparos e hó 19-ikén esküdött örök hűséget Bolemann Lajos iparos polgártársunk leányának, Mariskának. Tanuk voltak : a menyasszony részéről Májerhoífer József helybeli iparos; a vőlegény részéről Tischler Rudolf szatmári iparos.

— Birtokváltozás. Lichtschein Lajos mérnök, nagykárolyi lakos megvette Vida Sán- dorné Szobonya Róza nagykárolyi, Veres Gusztávné Szobonya Mariska ilki lakosoknak nagykárolyi 506. számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1. és 6. sorszám, 221. és 1838/44. hrsz., 583. házszámu házasbelsőségét és az 1838/44. hrsz. bikaréti kaszálót 6000 kor.-ért.

— A helybeli honvétfiaktanya kapuja ezelőtt néhány évvel még egészen nemzeti- szinüre volt festve, később a kaput barnavörösre festették és a felső résznél tartották meg a nemzetiszint. Most már a kapu sárgára van festve és még csak az hiányzik, hogy fekete sávokat fessenek a sárga alapba s akkor meg lesz a fekete-sárga szin. Nem tudjuk, hogy ki intézte ezt a festést, annyi bizonyos, hogy vasárnap délelőtt nehány polgár megbotránkozásának adott kifejezést ezen változtatás miatt és bárki intézte is, nem helyesen cselekedett s elvárjuk polgármesterünktől, hogy az előbbi állapotot helyre- állittatja. (Beküldetett.)

— Erzsébet királynénk emlékünnepét az iparos tanoncziskola — alkalmas hely hiánya miatt — e hó 17-én és 18-án este 5—6 óra között osztályonként külön-külön ünnepelte meg, mely alkalommal a tanonczok énekekkel, szavalatokkal, az osztálytanítók pedig alkalmi beszédek tartásával áldoztak felejt- hetien királynénk áldott emlékének.

— Felolvasó-estélyt tart a „Protestáns 'fársaskör“ deczember hó 4-én este 6 órakor, könyvtára javára szedendő 20 filléres belépti- dij mellett, a mikor is komoly tárgyú felolvasást Lukács Mihály, szórakoztató felolvasást pedig Kubinyi Bertalan fog tartani. — Szavalnak : Nagy Eleonora k. a., Nagy Elek, Ujlaky Miklós. Dialógot adnak elő Salamon Irma k. a. és Filep Ferencz.

— A status-quo izr. hitközségi iskola vezetősége az építendő iskola felszerelése javára, gyermek szini-eiőadással egybekötött estélyt rendez. A kik még emlékezünk az elmúlt évben megtartott bájos tündér-estére, arra a színes mesevilágra a mit a „Hamupipőke“ előadása nyújtott, azok igazán örömmel üdvözlik újra e kedves tündér-estét, me| lyen „Hófehérke“, a gyermekek mesevilágának kedves alakja elevenedik meg. Az estélyt j — a mint tudjuk — deczember hó 10-én j tartják meg a Polgári kaszinóban s iránta már is nagy az érdeklődés, valószínű, miszerint az estély úgy erkölcsileg mint anyagilag sikerülni fog.

— Nyilvános számadás. A nőegylet által a városi szegény gyermekek felsegélyezésére kiküldött bizottságnak pénzadományokból begyült összegre vonatkozó számadásait a városi számvevői hivatal megvizsgálván, azt 646 K 21 fillér bevétellel s ugyunily összegű kiadással szemben találta. Ennek folytán a felmentvény a bizottságnak megadatik. Egyben az egyesület elnöksége mindazoknak, kik e nemes czélra adakozni szívesek voltak s különösen azon választmányi tagoknak, kik közreműködésükkel a mozgalom sikerét biztosították ezúton is őszinte köszönetét fejezi ki Dr. Serly Gusztávné, egyleti I. alel nők.