Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-06 / 40. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

előkészítik testüket az élet ezernyi bajával- jajjával szemben, addig a szerencsétlen vak, ki a mi embertársunk és felebarátunk mindebből ki van zárva, vagy ha alkalma is volna : vaksága oly akadályt képez, hogy mindezekből egyet is alig valósíthat meg. Érthető tehát a vak testi erejének és ellentállóképes- ségének aránytalanul csekélyebb volta az épérzékü emberével szemben.

Európa nyugati culturális államaiban ezt már néhány évtized előtt a nemeskeblü emberbarátok átértették s anyagi áldozatokat nem kiméivé gondoskodtak végnapjaik tisztességes lefolyásáról. Nem légből kapott állítások ezek, meggyőződhetik a szives olvasó mikénti ápolásukról, ha felkeresi egyebek között a prágai Francisko Josefinumot, Parisban az elaggott vakok házát és Bécs- ben a férfi és nő otthonokat.

Nálunk ilyen otthon, hol a munkából kidőlt vak, kit nagy nehezen felneveltünk s mint önérzetes egyént kibocsátottunk az életbe nyugalmat és pihenést találna öreg napjaira, ez ideig még nincs. Midőn ezen ügyben felemelem hozzátok esdő szavamat, kiknek az anyagiakból az elegendőnél több jutott, ne gondoljátok, hogy pénzeiteket haszontalan czélra fordítjátok, mert a czél, melyet elérni 20,000 vak érdekében legszebb kötelességünk: nemes és magasztos.

El kell ismernünk, hogy hazánk közönsége a fogyatékosok, különösen pedig a vakok iránt meleg rokonszenvel viseltetik s őket uton-utfélen részesíti némi alamizsnában, olykor nevelés, tanítási czélokra ezreket áldoz, amire még mindig szükség van, de ne feledjék, hogy ez által csak felemunkát végeztek, mert a vaknak öreg napjaiban nincs hová hajtani fejét s kénytelen lesz magát, emberi mivoltunkat annyira lealázó koldulásra adni.

Bizzunk kedves vak munkásaink a jó Isten segedelmében, ki minden nemes, szép és hasznos czélért küzdőket meghallgatja, s reméljük, hogy jó magyar hazánk polgárai meghallgatják kérve esdő szavunkat s áldozatkészségükkel lehetővé teszik egy Budapesten felállítandó vakok otthonának létesítését.

E czélra szánt nemes adományok a „Kisbirtokosok Földhitel Intézete“ igazgatóságának küldendők be, (Budapest, V., Géza-u. 2. sz.) mely intézet szives volt más czimen is begyült adományokat teljesen díjmentesen kezelni.

Budapest, 1904. október hó.

Hero deli Károly,

a vakok orsz. bpesti nevelő és tanintézetének ig. tanára.

Péchy kegyesrendi áldozárok segédlete mellett. Az elősoroltakon kívül nagyszámú közönség is volt jelen a templomban.

— Meghívó. A Szatmár vármegyei függetlenségi párt Nagykárolyban 1904. október 12-ikén a megyegyülést megelőző este 9 órakor a „Polgári Olvasókör“ helyiségében gyűlést tart a pártnak a megyegyülésen tanúsítandó magatartása tárgyában. Mire a párt minden tagját meghívom és megjelenését kérem. Budapesten, 1904. október 1-én. Luby Géza, megyei pártelnök.

— A gyermekmenhely ügye. A Deák Fe- rencz emlékezetére városunkban felállítandó gyermekmenhely ügyének intézésére a vármegye közgyűlése által kiküldött bizottság holnap délután 3 órakor a városháza nagytermében ülést tart.

— Gyászeset. Belce Gyuláné szül. Kiszely Irén, Kiszely Gézának, az Ecsedi-láp társulat hivatalnokának leánya, boldog házasságának első évében folyó hó 4-én Munkácson váratlanul elhunyt. Temetése tegnap délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Részvéttel osztozunk családjának a korán elhunyt ifjú nő felett érzett bánatában. — A család a következő gyászjelentésben tudatta veszteségét: vályi Beke Gyula mint férj úgy a maga, mint kis fia Gyula és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel tudatja, hogy szeretett felesége vályi Beke Gyuláné szül. benedekfalvi Kiszely Irénke folyó hó 4-én reggel 6 órakor életének 21-ik évében, egy évi boldog házasság s a szentségek felvétele után váratlanul elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó

5-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni, lelkiüdveért bemutatandó szentmise-áldozat pedig folyó hó 6-án tartatik meg. Munkács, 1904. évi október hó 4-én. Elhunytál, midőn legnagyobb boldogság ért, fiam és én imádkozunk érted! benedekfalvi Kiszely Géza és neje Polcz Juliska, mint szülők, gyermekükkel Blankával. Özv. benedekfalvi Kiszely Györgyné szül. matuskai Dupcza Eleonora, mint nagyanya; vályi Beke Gyula és neje sarkadi Nagy Irma, mint após, anyós, gyermekeikkel.

—- Szüret. Szőlőnkben — a folyó hó 2-án tartott hegyközségi gyűlés határozata értelmében — a szüret folyó hó 19-én lesz. Nehány szőlőtulajdonos arra kérte a közgyűlést, hogy az oly szőlőtulajdonosoknak, í kiknek két vagy több szőlőjük van, engedtessék meg, hogy a szüretet már az előző napon megkezdhessék, azonban a közgyűlés kérelmezőket kérelmükkel elutasította.

— Felkérettünk a következő sorok közlésére : A hírlapokból olvasom, hogy a vármegyei szabadelvüpárt múlt hó 28-án tartott gyűlésén engem a párt egyik jegyzőjének választott. Tekintve, hogy a nagykárolyi szabadelvüpártnak a nemzeti követelményeit tárgyában múlt évi szeptember 8-án tevékeny közreműködésem mellett hozott határozata, — mely az általánosan ismert debreczeni határozattal azonos — politikai meggyőződésemnek ma is alapját képezi; tekintve, hogy a nagykárolyi szabadelvüpárt tagjai s közöttük én is, a párthatározatunkba foglalt nemzeti követelményeknek programmjába való kifejezett felvétele mellett támogattuk a nagykárolyi kerület jelenlegi pártonkiviili képviselőjének jelölését és megválasztását; tekintve végül, hogy az országos szabadelvüpárt a debreczeni határozatot nemcsak el nem fogadta, hanem azt — mint a galaczi eset is tanúsítja — egyenesen desavouálta: kijelentem, hogy a szabadelvüpárt kötelékébe nem tartozom s a párt jegyzőjévé történt megválasztást el nem fogadom. Nagykároly, 1904. október 1. Dr. Kovács Dezső.

tagját levélben szólítottuk már fel, hogy e tárgyban a megyegyülésen emelje fel tiltakozó szavát, de a felszólalás nem ér semmit, ha nincs mögötte sereg, a mely szavazatával támogassa. Tisztelettel kérem tehát a párt minden bizottsági tagját, hogy az októberi közgyűlésen megjelenni hazafias kötelességének tartsa, kövessen el mindent, hogy bizottsági tagtársai a gyűlésről el ne maradjanak. Igyekezzünk meggyőzni a szabadelvű párt tagjait, hogy mi nem kormányok ellen küzdünk, hanem nyelvünk érdekében és az átirat elfogadásával hazafias kötelességét teljesíti csak, anélkül, hogy ezáltal ellentétes magatartásba jönne a kormánynyal. A pontos megjelenésre még egyszer felkérve, maradtam tisztelettel Budapesten, 1904. szeptember 24-ikén. Luby Géza, a szatmármegyei függetlenségi párt elnöke.

— Eljegyzés. Reinelt Ágoston szatmári iparos f. hó 1-én eljegyezte városunkban Bolemann Lajos iparos polgártársunk kedves leányát, Mariskát.

— Váratlan pénztárvizsgálat. Debreczeni István polgármester, Borody György tisztiügyész, Csipkés András és Dr. Adler Adolf városi képviselők, mint a képviselőtestület kiküldöttjei jelenlétében múlt hó 29-én délután a városi gyámpénztárban váratlan pénztárvizsgálatot tartottak és a pénztárban mindent rendben találtak.

— Hivatalos órák változása. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál a nyári időszak alatt reggel 7 órától déli 1 óráig egyhuzamban tartott hivatalos órák folyó hó 1-től változást szenvedtek, amennyiben a hivatalos órák ezentúl reggel 8—12-ig, délután 2—5 óráig tartatnak.

— A városi adóügyi tanácsosi állás, — mely Lévay Béla lemondásával jött üresedésbe — valószínűleg még e hónapban be lesz töltve. A polgármester a választó köz-1 gyűlés megtartására október hó 30-ik napját hozta javaslatba az alispánnak.

— Szüreti mulatság. A kath. legényegyesület szokásos szüreti mulatságát folyó hó, 2-án, vasárnap tartotta meg a Polgári 01- j vasókör helyiségében, mely, mint minden j évben, úgy ez alkalommal is igen jól sikerült és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. j Az ünnepélyt megelőzte délután öt órakor a hegybiróság, csősznők és csőszök ünnepélyes J felvonulása, melynek sok nézője akadt. Természetes, hogy a szőlő- és gyümölcslopás nagyban folyt s a csőszök és csősznők ügyessége számos deliquenst vitt a bíróság elé, hol méltányos birság lefizetésével adóztak az egyesületi házépítés czéljaira, melyre bizony már nagyon reá férne az építés, mert a mostani helyiség már összeomlással fenyeget. A szüret után táncz következett, mely reggel 5 óráig a legjobb kedélylyel folyt s a legényegyesület sikerült mulatságainak száma egygyel ismét szaporodott.

— Vendéglő bérlet. A helybeli Régi Kaszinó e hó 1-én d. u. 5 órakor tartott választmányi ülésén a kaszinó vendéglőjét ismét Kudla Lászlónak adta bérbe 3 évre évi 2000 korona bér mellett.

— Nagy tűz volt szeptember 30-ikán Szaniszlón. Leégett a Nagy-utczán öt ház és 3 disznó-ól. A vész hírére azonnal kiment a községbe Gőnyei István főszolgabíró és a szomszédos községek lakói is segítséget adtak, úgy hogy a tüzet lokalizálni lehetett.

— Nántűn a szüret e hó 17-ikén lesz. Lehet egyesektől a termést átlag is megvenni. A bor jó minőségű; majd minden évben mustképen viszik el az egész nántüi bort. A hegytanács.

— Harmadik osztály a gyorsvonaton.

Neményi Ambrus Szilágycseh országgyűlési képviselője egy javaslatot készített az iránt, hogy az állam a gyorsvonatokon harmadik osztályú kocsikat is járasson. A kereskedelmi minisztériumban tanulmányozás tárgyává teszik az indítványt s igy valószínűleg bekövetkezik az az idő, hogy az utasok szegényebb osztálya is igénybe veheti a gyorsvonatot.

— A helybeli ipartestület múlt hó 29-én elfoglalta uj helyiségét, melynek egy részét a kerületi betegsegélyzö-pénztárnak adta bérbe.

— A Lövölde bérbeadása tárgyában f. hó 2-án tartatott meg újból az árverés, a mely alkalommal a bérletet évi 1000 kor. bérért — mint legtöbbet ígérő — Bordás Imre helybeli lakos nyerte el.

— Ujonczok bevonulása. Folyó hó 3-án vonultak be városunkból és vidékéről az ujonczok, legtöbben Szatmárra; a vasúti indó- háznál élénk volt a forgalom, a legények

; közölt sok elkeseredett arezot lehetett látni,

: sőt akadt siránkozó hölgy kisérő is, a mi j ma már ritkaság. Az egyes állomásokon csat- I lakoztak az azon környékbeliek, szóval most j már sok a bundás, otthon pedig húsúinak a ! leányok, mert elmentek a katonának való derék legények s nem maradt otthon, csak 1 „kettő, három nyomorult . . .“

HÍREK.

— Személyi hir. Kristóffy József, vármegyénk főispánja, múlt hó 30-án a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott s onnan f. hó 3-án este érkezett vissza székhelyére.

— A király nevenapja. Október hó 4-én, Ő felsége a királynak nevenapja alkalmából ünnepélyes istentiszteletet tartottak a helybeli róm. kath. templomban, melyen a honvédtisztikar, Barkóczy Ferencz őrnagy, az összes hivatalok tisztikara főnökeik s a tanuló ifjúság tanáraik és tanítóik vezetése alatt részt vettek. A misét Tímár Péter kegyes-! rendi házfönök mondotta Boros, Varjas és

lesz az orvosvilágban uj aerát teremteni. — Hátha ? ... morfondirzott magába a doktor,

— fordítva hatnak a szerek.

Ép akkor jelentettek neki két gyermekágyast, kik szomszédban laktak. Egyiknél a kis leányka fülét kellett kifúrni, a másik helyen az újszülött fiúcskának a hasikája fájt.

Az úttörő munka volt eszében midőn elmélyedve béállit az egyikhez, felveszi a csecsemőt az anya kebléről, bemegy vele a másik szobába, s kifúrja a füleit a babának

— ki visítva adta tudtára a környezetnek, hogy fájnak a fülei. — Behozza diadalmasan véres fülecskékkel a babát, de annak mamája iszonyúan ráförmedt:

— Az Istenért, mit tett doktor.

— Kifúrtam a fülecskéit — teljesen antiseptikusan — majd fülbevalót viselhet — mondá a doktor.

— Hisz ez fiú! kiáltott az anya.

Az se baj ! rebegé a szórakozott doktor

— a szomszéd gyermekágyasnál — kelleti volna a perforatiót megcsinálni.

De a mama villogó szemei vésztjóslóar meredeztek a magyarázni akaró doktorra

— s igy a magyarázat elmaradt — a Dók tor távozott.

Azután pedig azon gondolkodott, hog; mégse jó mindenben a transversatió! s a: úttörő munka abba maradt.

Dr. K. M.

— Házasság. Dr. Blum Ódon közegészségügyi felügyelő f. hó 11-én esküszik örök hűséget Jetiinek Adolf és neje leányának Szerafine kisasszonynak, Budapesten.

— Az októberi menetrend városunk vasúti forgalmára nézve változást nem hozott. Az egész vonalon csak annyi a változás, hogy a reggeli Budapest-fele menő és este Szat- már-fele menő gyorsvonat Gilvácson egy perezre megáll.

— A magyar nyelv joga. Luby Géza országgyűlési képviselő a következő levelet intézte a függetlenségi párti tagokhoz : Tisztelt Bizottsági tag ur! Az őszi rendes közgyűlésen Szatmár vármegye bizottsága is tárgyalni fogja Debreczen városának feliratát az országgyűléshez a galaci lealázó német nyelvű átirat ügyében. A magyar nyelv jogáról lévén szó, e kérdésnél a szatmármegyei függetlenségi párt sem lehet néma, tiltakoznunk kell nyelvünknek háttérbe szorítása ellen, meg kell adni a módot a megyei bizottság szabadelvű tagjainak is, hogy ez ügyben hazafias kötelességüket teljesíthessék, mert hiszen bármilyen párthoz tartozzék is valaki, a magyar nyelvet és jelvényeket a közös hatóságok által tiszteletben tartatni, legfőbb teendője. Pártoljuk tehát Debreczen városának hazafias átiratát. Pártunk több

— Uj gazdasági tudósítók. A földmivelés- ügyi miniszter Toóth Sándor uradalmi intéző helybeli lakost városunk területére, — Szabó Adolf nagybányai lakost Nagybánya területére és Fugel István krasznabélteki lakost az erdődi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg.

— Esküvő. Sinkai Mihály helybeli fiatal kalapos-mester folyó hó 4-én tartotta esküvőjét Matesz Mariskával néh. Matesz Mihály volt helybeli iparos leányával.

— Bucsuzás. Mindazon képviselőtestületi tagoknak, jóbarátaimnak és ismerőseimnek akiktől az idő rövidsége miatt személyesen elbúcsúzni nem tudtam, ez utón mondok szives Isten hozzádot! — A távolban is jó emlékekkel fogok visszagondolni a Nagykárolyban eltöltött rövid 4 évi időre. Isten velünk! Lévay Béla, m. kir. pénzügyi számellenőr, nagybányai járási számvevő.

— Régi pénzek. Szerdahelyi Ágoston föld- birtokos vetési földjében szántás közben 36 darab igen érdekes ezüstpénzt találtak, melyek között szász, bajor, osztrák pénzdarabok vannak többnyire a 17-ik századból. A legrégibb ezüstpénz 1631-ből való.

— József Föherczeg és F. M. K. E. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület breznóbányai közgyűlése feliratilag üdvözölte József főherczeget, abból az alkalomból, hogy húsz éve védnöke az egyesületnek. József föherczeg az üdvözlést a következő táviratban köszönte meg: „Fogadják legbensőbb hálámat szives üdvözletükért. Legőszintébb óhajom, hogy Isten áldja meg hazafias működésüket és legyenek meggyőződve, hogy a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek mindig hive maradok. József föherczeg, s. k.u

— Érkörtvólyesen a szüret folyó hó 18-án kezdődik; a midőn ezt a nagy közönség becses tudomására hozzuk, egyszersmint arról is értesíthetjük, hogy mind mennyiség, mind minőség tekintetében meglehetnek elégedve mindazok, kik szükségleteiket nálunk szokták fedezni. Érkörtvélyes, 1904. okt. 3. Szathmáry László, hegyi-jegyző.

— Chrysanthemum-kiállitás Temesváron.

A nagy kertbarát, Ö cs. és kir. fensége József föherczeg ur védnöksége alatt működő „Országos magyar kertészeti egyesület“ a folyó évben, november hó 12., 13. és 14-én Temesvárott, a magyar kertmüipar fészkében Chrysanthemum-kiállitást rendez, mely az eddigi Chrysanthemum-kiállitásoknál már azért is jelesebbnek ígérkezik, mivel ennek a főrendezője Mühle Árpád, a kinek az országban minden évben a legszebb és legnagyobb Chrysanthemum virágai vannak. A temesvári Chrysanthemum-kiállitáson tehát ezen uj divatvirágok kedvelői, bizton a legszebbet és legjobbat fogják látni ezekből.

— Kinevezés. Ö felsége a király Kál- mánczhelyi Miklós mátészalkai albirót a hajdúnánási járásbírósághoz járásbirónak nevezte ki.

— Bábaképzötanfolyam. Szatmár vármegye alispáni hivatala a következő körrendeletét bocsátotta ki a Máramaros-Szigeten felállított tanfolyam tárgyában: A mennyiben minden évben október hó 10-től a következő évi márczius hó 1-ig Máramaros- Szigeten három — csupán hat hétig tartó másodrendű bábatanfolyam tartatik, mely tanfolyamok mindegyikére törvényhatóságunk is küldhet 6—8 növendéket, — utasítom Cziinet, hogy mindazon 1000 lakoson alóli községben, a hol eddig még okleveles szülésznő nem telepedett le, egy a községi szülésznői állást betölteni képes, és arra vállalkozó 20—40 év közötti, lehetőleg írni és olvasni tudó, jó erkölcsű; egészséges nőt szemeljen ki, s jelentse be öt felvétel czél- jából közvetlenül a nagykárolyi vármegyei központi tiszti-főorvosi hivatalnak. A kérvényhez csatolandók: 1. születési, 2. erkölcsi,

3. egészségi bizonyítvány és végül 4. egy kötelező nyilatkozat a községtől arról, hogy az általa ajánlott növendéket kiképeztetése után községben mint községi szülésznőt fogja alkalmazni és fizetésül megadja a vármegyei szabályrendeletben a lakosság számarányának megfelelő és megállapított fizetést. Az ezen okmányok alapján felvett növendékek a máramarosszigeti bábatanfolyam tartama alatt lakást és teljes ellátást nyernek s a legszükségesebb eszközökkel és bába- képesitö bizonyitványnyal is díjtalanul láttatnak el. A tanfolyamok nyelve magyar, rut- hén és román. Nagykároly, 1904. szept. 8-án. Nagy László, s. k. alispán.

— Kereskedők és iparosok figyelmébe.

A debreczeni kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekeltek figyelmét az alábbi közleményekre : 9631—1904. A közös hadügyminisztérium a cs. és kir. vonatszertárnál Klosterneuburgban az 1905. január 1-töl deczember végéig szükséges anyagok biztosítása czéljából versenytárgyalást hirdet. A szükséges tárgyak: jármű alkatrészek, jármű eszközök, hámszerszámzat, lószerelékek, fém- czikkek, fanemüek, szövetek, fonal és kötél-