Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-15 / 37. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Az előadások technikáját csak dicséret­tel említhetjük, mert színészeink igazán sok igyekezettel játszanak s valóban csodálkozni lehet azon, hogy a nap-nap után különösen .{ az énekesekre háramló nagy feladatnak meg­felelni tudnak. A rendezés gyors, az előadás gördülékeny, a közönség pedig különösen a zónaelöadások iránt igen fogékony. A heti műsorról a következőkben szá­molunk be: Csütörtökön, f. hó 8-án, Blummenthal és Kadelburgnak kaczagtató bohózata az „Arany­kakas“ került színre, igen jó előadásban, melynek sikeréből a legnagyobb rész Peterdi Sándort illeti meg. Dachselmájer Nepomuk igen jól megirt szerep, mely azonban tág teret nyújthat a túlzásokra. De Peterdi az ő komolyan felfogott szerepkörében mint mindenkor, úgy most is természetesen ját­szott s nagyon megérdemelte a felhangzó tapsokat. Kornai Margit játékát is csak di­csérettel említhetjük, mert Szikra Juliánná szerepében csinos, életrevaló menyecske volt. Dr. Gyárfás szerepében Ernyei Emil megfe­lelő alakítást nyújtott, mig Papír Sándor Fürge Tóni pinczér szerepében mutatta be előnyösen, mindig gondos játékát. Garai Ilus igen kedves Klárika volt, Szőke Sándor pe­dig Müller Ottó szerepét kifogástalanul ala­kította. Kisebb szerepeikben Kendi Boriska (Erzsi), Szilágyi Berta (Liza) és Tisztái (Hor­váth) jók voltak, j Pénteken, szept. hó 9-én, „Aranyvirág“ zsúfolt ház előtt került színre másodszor, kitűnő előadásban, melyben az összes sze­replők megérdemlik elismerésünket. Szombaton, szeptember hó 10-én, újdon­ságot adtak. „A tavasz“ czimü operettet, közepesszámu közönség jelenlétében. Magá­ról a darabról nem sok jót mondhatunk. Van benne egy csomó, csaknem a draszti- kusságig menő pikantéria, mely tárgyát abból meríti, hogy a tavasz pezsgésbe hozza a sziveket s természetesen házasságtörési ka­landokra készteti a férjeket s ha az elma­radhatatlan anyós sokszor látott és hallott ellenőrködésével ott nem volna, bizony talán még sikerülnének a svábhegyi kirándulások! Igazán csodálkozunk azon, hogy lehet annyi mindent összeszedni egy két és fél órán keresztül tartó darabban. Zenéjének van egy pár szép részlete, mely kellemes, fülbemászó. Kornai Margit Anna szobaleány szerepében kitünően játszott. Különösen az első felvo­násban volt igazán jó, a falusi parasztleányt adva. A komikum képviselői G. Szabó Mari (Czeczillia) és Tisztái (Hollós Jeromos) mind a ketten jól játszottak s bőven jutott részükre a tapsból. Dr. Csapó szerepében Áldori igen ügyes volt, Bay pedig Gál Feri szerepében jeleskedett. Hugonnai Irén mint Margit, Kő- szeghi Aranka pedig a báróné szerepében tűntek ki. Ernyei Emil báró Szalóky szere­pében jó alakítást kreált. A zenekar kifo­gástalanul működött. Vasárnap, f. hó 10-én, telt ház előtt a „Tavasz“-t ismételték meg. Hétfőn, f. hó 11-én, zónaelőadásban a „Hajdúk hadnagyáét ismételték meg telt ház előtt s sokat tapsoltak különösen Bay 1 László temperamentumos kitűnő játékának és énekének. Szép hangja ez estén különö­sen érvényesült. Kornai, Hugonnai, Kőszeghi, j Áldori, Tisztái, Papir egyaránt jók voltak s az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. j Kedden, szepteynber 12-én, Dr. Fényes Samunak nagyhirre vergődött történeti szín­müvét „Kurucz Feja Dávid“-ot adták. A da­rab hatásos és sok szép részlete van. A Thököli-féle mozgalom idejében játszik, mi- i dön Kassa városát Caraffa seregei ostromol­ták s azt árulás folytán be is vették. Kurucz Feja Dávid Kassa város főbirájának tragikus sorsát tárgyazza. Az előadás nem mondható éppen a legsikerültebbnek, mert a szereplők nagy része nem tudta szerepét s igy termé­szetesen az előadás sem lehetett eléggé gördülékeny. A czimszerepben Ernyei Emil igyekezett nagy feladatának megfelelni, de ez nem teljesen sikerült neki, úgy látszik erős indiszpoziczióval küzdött. Ráskaynénak nehéz szerepét Kendi Boriska alakította, erős drámai színezéssel s különösen a har­madik felvonásban megkapó hatással, melyért a közönség részéről felhangzó tapsokban nyerte el méltó jutalmát. Szilágyi Berta Fe- jáné szerepében mint mindig, úgy most is jó volt, habár a negyedik felvonásban jele­nését eltévesztette. Szőke Sándor Gábor diák jellemzésére nagy gondot fordított s a nya­kas kurucz vezér szerepét megelégedésünkre játszotta meg. Igen sikerült volt Kréméi Sándornak (Esze Tamás) rövid, de nagyha­tással megjátszott szerepe, melyért a közön­ség nyílt színen megtapsolta, Garai Ilus pe dig igen kedves Böske volt. Kisebb szere peikben Áldory, Bay, Peterdi, Papir jól voltak. 2v£ e g\h_iT7-ó. A Nöegylet folyó évi szeptember 18-án délután 4 órakor, a városháza tanácstermében RENDKÍVÜLI KÖZáyÜLÉST tart, melyre a tisztelt egyesületi tagokat ez utón is meghívja egyesület elnöksége. A közgyűlés tárgyát azon intézkedések megbeszélése képezi, melyeket az egyesület a városi szegénygyermekek felruházása czél- jából kíván foganatba tenni. Az ügy közérdekű voltát tekintve, a tisztelt tagoknak nagyszámú megjelenése kéretik. HÍREK. jegyző lak építése iránt, S.-M.-Berkesz köz­ség jegyzői lak vétele iránti kérvényét, va­lamint Fény községnek kérvényét, melyben iskolai építési czélra 5300 kor. összeg ki­utalását kérte a gyámpénztári tartalék- alapból. — Arczkóp-leleplezés. Szatmár város köz­gyűlési terme számára megfestette Kossuth Lajos megboldogult nagy hazánkfia képét, melynek leleplezése eddig Kossuth Ferencz betegsége miatt késlekedett. Most Kossuth ! Ferencz kérelmére — minthogy egészsége helyreállt — a leleplezést f. hó 26-án fog­ják eszközölni, a mikor Kossuth Ferencz is résztvesz az ünnepi rendkivüli közgyűlésen. Az ünnepi szónoklatot a függetlenségi párt megbízásából dr. Kelemen Samu ügyvéd fogja tartani. — Segítség a szükölködőknek. Károlyi Istvánná grófasszony újabb tanujelét adja nemeslelküségének a midőn nagyobb moz­galmat indít az idei Ínséges esztendő meg­próbáltatásainak enyhítésére. — Arról van ugyanis szó, hogy a nemes grófné a hattól tizenkét éves korban levő gyermekek téli felruházása által kíván segíteni. — Fölhívjuk e nemes czélu mozgalomra mindazok figyel­mét, kik emberbaráti szeretetböl . valamit tenni kívánnak, hogy bármily legcsekélyebb anyaggal, pénzzel, uj vagy ócska ruhanemű­vel járulnak is az adományokhoz igen sokat segítenek ez által az elhagyott gyermekeken. Miután a grófné ez ügy védnökségét elvál­lalni kegyes volt, lehet reményünk, hogy a nőegylet mint egylet egy nagyobb összeggel fog hozzájárulni az adományokhoz és egye­sek áldozatkészsége reményt nyújt arra, hogy sikerre vezet a Károlyi grófné és vezetése alatt állók fáradozása, ügy tudjuk, hogy ez ügyben a nőegylet is közgyűlést bi össze f. hó 18-án d. u. 4 órára a városháza termébe, de miután ez nem tisztán nőegyleti ügy, kérjük mindazokat az emberbarátokat, kik érdeklődnek az ügy iránt, szíveskedjenek a gyűlésen részt venni. —- Kegyadományokat (vászon, téli ruhára alkalmas anyag, czipő, kalap, zsebkendő, fejkendő, kötő, pénz vagy I ócska ruha) kérjük névaláírással akár a r. k. zárda főnöknőjéhez, akár a városházára a városi közgyámhoz beküldeni. — Képviselői beszámoló. Szeptember hó 11-én Luby Géza országgyűlési képviselő kerületében járván, beszámolót tartott Kis- Arban, a hová megjelenésének hírére özö­nével tódult a nép zászlókkal, a szomszédos Nagy-Ar községből is és a népszerű képvi­selőt szeretetökröl, bizalmukról biztosították. Délután 5 órakor Penyigén tartotta beszá­molóját a képviselő s ide a szomszédos Kö- mörő község lakosai zászlókkal siettek elébe és a beszámoló után biztosították őt bizal­mukról és ragaszkodásukról. — Személyi hírek. Kristóffy József, vár­megyénk főispánja, f. hó 9-én városunkba érkezett, aznap elnökölt a vármegyei rend­kivüli közgyűlésen és a közigazgatási-bizott­ság ülésén s este Szatmárra utazott. — Kristóffy Józsefné, főispánunk neje, folyó hó 14-én reggel hosszabb tartózkodásra váro­sunkba érkezett, hogy a főispáni lakás be­rendezése ügyében a szükséges intézkedése­ket megtegye. — Móritz Vincze, kereskedelem­ügyi min. osztálytanácsos, ki — mint rokona Dr. Serly Gusztávné vendége — nehány napot városunkban töltött, f. hó 14-én hazautazott a fővárosba. —- Nagy László, vármegyénk alispánja, folyó hó 14-én reggel hivatalos ügyben Szatmárra utazott. — Kemény Alajos, kir. pénzügyigazgató, mai nap megkezdette több hétre terjedő szabadságidejét. Távoliéle alatt a kir. pénzügyigazgatóság vezetését Barthos Zsigmond kir. pénzügyigazgató-helyet- tes látja el. — Aranymise. A szatmári egyházmegye fenkölt gondolkozásu főpásztora Meszlényi Gyula szatmári püspök, pápai trónálló, római gróf, v. b. t. t. folyó hó 17-én fogja áldozó papságának félszázados jubileumát megünne­pelni s igy aranymiséjét megtartani. Ez ünne­pélyes alkalomból Kádár Ambrus általános püspöki helynöknek, az egyházmegye összes papságához kibocsátott körlevele a következő rendelkezést foglalja magában: 1. Szeptem­ber 16-án, a székhelyen kívül pedig 17-én, az esteli angyali üdvözlet után úgy a székes- egyházban, mint minden plébániai és szerze­tesi templomban egy negyedóráig szóljanak az összes harangok. 2. Szept. 17-én, a szék­helyen kívül pedig 18-án, vagyis a követ­kező vasárnapon a „Te Deum“ elvégzése után ünnepélyes szent-mise tartassák, mely­ben a püspökért szóló ima veendő. Ugyanez az ima vétessék a privát misékben is. 3. A hivek előre értesittessenek az istentiszteletek j tartásáról, a hatóságok pedig szokásos mó- j dón hivassanak meg. —- Gyász istentisztelet. Folyó hó 10-én | volt gyászos évfordulója annak a napnak, I midőn Erzsébet királyné életét orgyilkos tőr Genfben kioltotta. E napon gyász istentiszte­letet tartottak a helybeli róni. kath. tem­plomban, melyen a hivatalos körök, az összes iskolák tanuló-ifjusága s nagyszámú gyászoló j közönség vett részt. A misét s az ezt követő I szertartást Hám József főgimnáziumi igaz- í gató végezte a kellő segédlettel. — A grófi kastély vendégei. A gróf1 Károlyi kastélynak vendégei vannak. Gróf Károlyi Gyula és neje három kis leányával, Báró Vécsey László, Kovács Leo ezredes és Puferding Mátyás főhadnagy időznek váro­sunkban a grófi családnál. — Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk kö­zönsége folyó hó 9-én rendkivüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. A be­érkezett több sürgős elintézést igénylő ügy tette szükségessé a rendkivüli közgyűlés megtartását, a mely nem volt valami láto­gatott és gyorsan végzett az egyes ügyekkel. A tágysorozatból felemlítjük a következő ügyeket: A közgyűlés a járási számvevők irodai berendezési költségeinek fedezése iránt felír a belügyminiszterhez, — Jóváhagyták a vasúti segélyezésekre felveendő 420,000 I korona kölcsönről kiállított adóslevelet. — | Nagy László alispán és dr. Schönpflug Richárd t. főügyész az iránt kérvényeztek, hogy a Czerjék-féle sikkasztási ügy következtében elrendelt biztosítási végre­hajtást oldja fel a vármegye. — A köz­gyűlés a kérelemnek azon az okon, mert a | törvény a biztosítási végrehajtást jogerős határozat előtt csak közvetlen pénzkezelők ellen engedi meg, helyt adott. Megalakították a törvény értelmében a jegyzői, illetve segéd- ( jegyzői javadalmazások esetleges kiegészítő ( részét alkotó községi ingatlan haszonélveze­tek pénzbeli egyenértékűnek megállapítására 1 becslö bizottságot. — Ezenkívül a közgyűlés a kérvény értelmében intézte el Tyúkod köz­ség kérvényét a lápon átvezetendő közút ügyében, Kr.-Béltek három rendbeli kérvé­nyét, belvizlecsapolás, kölcsönfelvétele és —- Gyászeset. Lapunk múlt számában i már röviden megemlékeztünk Wagner Lajos helybeli kereskedő s a Takarékpénztár el­nökének elhalálozásáról. A megboldogultnak temetése folyó hó 9-én ment végbe nagy­számú gyászoló közönség részvétele mellett, kiknek soraiban ott láttuk gróf Károlyi Istvánt, Móritz Vincze min. osztálytanácsost és Nagy László alispánt is. A temetési szertartást az elhunytnak ifjúkori jóbarátja és tanulótársa Brázay János mezöpetri-i esperes-plébános vé­gezte Klacskó István és Boross Antal k.-rendi áldozárolc segédlete mellett. A koporsót elhal­mozták a családtagok, rokonok és a család sok tisztelőjének koszorúi, melyek a követ­kező felírást viselték: Felejthetetlen édes jó Lajosomnak — vigasztalhatatlan feleséged. Felejthetetlen jó apánknak — Sarolta és Pista. Felejthetetlen édes jó apának — bá­natos gyermekei Ida és Sándor. Jó apánk­nak és nagyapánknak — Lajos, Margit és gyermekei. Drága jó felejthetetlen édes apánk­nak — Gizella és Károly. Édes jó apánknak — Margit és Jankó. Kedves jó apának — Rudi, Mariska. Drága jó nagyapának — Károlyka. Szeretett sógorunknak — Kata és Pista (Kertész és neje). Kedves sógorunknak — Ida és István (Várady és neje). Lajos bácsinak — Mariska és Sándor (Wagner). Szeretett nászomnak — (Allorjay László). Lajos bácsinak szeretettel — Antiék (Raj­zinger). Kedves jó Lajos bácsinak — Irén (Özv. Farkasné.) Lajos bácsinak — Margit és Simon (Eltscher). Szeretett Lajos bácsi­nak — Ilonka és Gyula (Früstök). Mély rész­véttel — Báthory István és családja. Rész­vétünk jeléül — Bella, Matild, Margit és Jenő (Serly). A szeretett rokonnak — Gre- gersen család. Lajos bátyámnak szeretetem jeléül — Gregersen György. Igaz részvéttel — Nonn Gyula és neje. Mély részvéttel — Péchy Lászlóék. Kegyelete jeléül — Kovács család. Kedves jó Lajos bácsinak — Gallasz Ödön. Mély tisztelete jeléül — Toóth Sándor és neje. Őszinte tisztelete jeléül — Dr. Stern­berg Géza és neje. Érdemteljes elnökének részvéte jeléül — Nagykárolyi Takarékpénz­tár-Egyesület. Tisztelete jeléül — Első Magyar Általános Biztosító-Társaság. Igaz részvéttel szerető igazgató társunknak —• Vetzák Ede és Dr. Vetzák Ede. Szeretett volt főnökének — Somlyay Elemér. Mély tisztelete jeléül — Brichta Miksa és neje. Tisztelete jeléül — Első Magyar Általános Biztosító-Társaság Debreczeni Főügynöksége. Részvéte jeléül — Ignátz Jenő és neje. Szeretett főnökünknek — Tóth és Molnár. Diszelnökének, kegyelete jeléül — A Nagykárolyi Kereskedelmi Tár­sulat. Tisztelete jeléül — Weisz Jakab és neje. Felejthetetlen főnökünknek— Ballásch, Szimon, Szűcs. Füleky Pál és neje Olesniczky Emilia feliratnélküli koszorút küldtek. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak mély fájdalommal és megtört szívvel jelentjük úgy a magunk, mint a ki­terjedt rokonság nevében is a legjobb férj­nek, a pótolhatatlan édes apának, apósnak, testvérnek, nagyapának és rokonnak Wagner Lajosnak életének 73-ik, boldog házasságá­nak 41-ik évében folyó hó 7-én délután 41/* órakor rövid szenvedés és a róm. kath. egy­ház szertartása szerinti általános föloldozás után történt gyászos elhunytát. A megbol­dogult földi maradványa folyó hó 9-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertar­tásai szerint a helybeli mesterrészi sirkert- ben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig lelke üdvéért ugyan e hó 10-én reg­geli 8 órakor fog a róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lebegjen a drága halott hamvai felett! Wagner Lajosné szül. Várady Ida, neje. Wagner István és neje Gregersen Sarolta, Wagner Ida és férje Rajzinger Sándor, Wagner Lajos és neje Altorjay Margit, Wag­ner Gizella és férje Rédl Károly, Wagner Margit és férje Hahn János, Wagner Rudolf, Wagner Mariska, gyermekei. Wagner Terézia, nővére. Wagner Lajos, Mariska, Emil, Ervin, Gyula, Dezső, József, György, Rédl Károlyka, unokái. A Takarékpénztár-egyesület a következő gyászjelentést adta ki: A „Nagykárolyi Ta­karékpénztár-Egyesület“ mély fájdalommal tudatja Wagner Lajos nagykereskedő urnák az intézet alapítása óta buzgó igazgatósági tagjának, később mint elnökének, folyó hó 7-én munkás életének 73-ik évében történt elhunytát. Emléke közöttünk élni fog! Nagy­károly, 1904. szeptember hó 7-én. Az igaz­gatóság. A nagykárolyi kereskedő-társulat a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: A „Nagyká­rolyi Kereskedő-Társulat“ őszinte részvéttel tudatja hosszú időkön át volt elnöke, Wagner Lajos jelenlegi diszelnökének folyó hó 7-ikén délután 5 órakor váratlanul történt elhuny­tát. Nagykároly, 1904. szeptember hó 8rán. Béke hamvaira ! — Izraeliták újéve. Izraelita polgártár­sainknak szombaton volt az újévük. Az 5665-ik évet írják a világteremtése óta s a Rosch Hasanah ünnepet fényes egyházi ün­nepélyekkel ülték meg. Pénteken este 6 óra­kor, mint az újév előestélyén és szombaton délelőtt az ünnep napján istenitisztelet volt a helybeli izr. templomban. — A városi villamos mü építése. A vil­lamos telep gép- és kazánházának épülete már tető alá került és teljesen elkészült. A 40 méter magas kémény építését a napok­ban fejezik be. Ganz és Társa czég a kazá­nokat már felszerelte s most a gőzgépek, dynamogépek és kapcsoló tábla szerelése folyik. Az utczai-, köz- és magánvilágitási vezeték-hálózat szerelése is nagyon halad előre. A város külső utczáiban a vezetékek már felvannak szerelve az oszlopokra és az izzólámpa fali-kasok is fel vannak erősítve. A vezetékszerelés most már a város belső utczáiban folyik. — Főszolgabíró választás. A nagybányai járás főszolgabírói állása az októberi köz­gyűlés alkalmával fog betöltetni. Pályázókul Domokos Ferencz erdpdi főszolgabírót és Péchy István vármegyei Il-od aljegyzőt em­legetik. Utóbbinak megválasztatása esetén a III., IV. és V-öd aljegyzők előlépnének és az V-ik aljegyzői állás is betöltendő lenne. — Uj vasáru-üzlet. Róth Lipót helybeli vaskereskedő (Hadnagy Ignácz újonnan épült | házában) lapunk mai számában foglalt hir- | detésére felhívjuk a t. közönség figyelmét. — Eltűnt ló. Bak István hadadi gazda a múlt vasárnap négy lóval hajtott be váro­sunkba, de csak hárommal távozott. Ugyanis kissé bele talált nézni az üveg fenekére s- ily állapotban négy lovát kifogva, a kiskárolyi hid mellett tanyát ütött. A négy lovat a szekeréhez kötötte, ő maga pedig lefeküdt a szekérbe s inig a berugottak nehéz, de bol­dog álmát aludta, valami lókötő megsokalta, hogy a boldog álmodénak négy lova van, neki pedig egy sincs, a négy közül egyet el­1 lopott. A felébredt gazda azután keservesen látta, hogy ló volt, ló nincs. Az ismeretlen tettes ellen a rendőrségnél panaszt emelt. — A gencsi tüzkárosultak javára az or­szágban vagy a megyében való könyörado- mány gyűjtést — tekintettel arra, hogy a f. évben igen sok tűzeset volt az országban — a belügyminiszter nem engedte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom