Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-24 / 12. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE és ecset a mivel előbb a lelkűket adták nektek. A Magyar Nők Közművelődési Köre tűzte ki feladatul ezt a nemes czélt s ehhez kéri az egész ország müveit asszonyainak segít­ségét. A Magyar Nők Közművelődési Köre alig két hónapos léte alatt ugyan megnőtt, meg­izmosodott támogatására sietett társadalmunk szine-java, de saját erőssége nem elég arra, hogy eleget tehessen annak a hivatásnak is, a mit ebben az értelemben zászlójára irt. Kezdettől fogva számítottunk a magyar asszonyok és leányok szivére, a mely meg­érti, hogy van joguk jövőjüket biztosítani azoknak is, a kikről nem gondoskodott eddig senki sem, s a kik a szegénység kőpárnájára kénytelenek lehajtani fejüket akkor, a mikor már eltékozolták lelkűknek minden kincsét, mikor már nincsenek — álmaik. Egy országos alapot akarunk megterem­teni, hogy megvalósíthassuk azt a legszebb álmunkat, melynek azért lettünk az álmodéi, mert — ha messziről is, de — ismerjük az életnek azt a szomorú valóságát, mikor csak a szemek beszélik ki azt a büszke szenve­dést, a mit elhallgat az ajak, mert alamizs­nát elfogadni nem tud, nem akar. Ez az alap, a mit mi a ti segítségetekkel teremtenénk meg, jogos igényeket támaszt­hatna mindazokban, a kik tagjaink sorában élve, szellemi munkával keresik meg ke­nyerüket. Egy-egy téglát adni ahhoz az épülethez, nem nehéz és terhes senkinek sem. A sok téglából mi majd megépítjük a falakat, a j melyeknek árnyékából visszaszáll az áldás mindenkire, a ki azokat felépíteni segített. Akkor pedig mikor nemes eszméink köré való csoportosításra szólítjuk fel a magyar nőket igazán nem kérünk áldozatot tőlük. Az a csekély 6 koronányi dij, a melyet vidéki tagok számára megállapítottunk bő­ven visszatérül az általunk nyújtott kedvez­ményben. Igaz lelkesedéssel viseltetvén közművelő­désünk előrevitele iránt szövetségre léptünk az elmúlt évbeD, a Jókai Mór elnöklése alatt megalakult Országos Irodalmi Szövetséggel. Kéz a kézben haladva támogatja egy­mást a két intézmény és mig mi lelkes magyar nők czélul tüztük ki, hogy minden­kép hi vei legyünk az Országos Irodalmi Szövetségnek, melynek szent és nemes czélja a magyarságot szolgálni országszerte; viszont az Országos Irodalmi Szövetség a Magyar Nők Közművelődési Köre minden tagjának saját kiadványait adja meg. Ily módon már az első évben Jókai Mór, Bársony István, Endrödi Sándor, Rákosi Viktor és Ambrus Zoltán egy-egy kötetét kapják ízléses kiállításban. Rendes tagja a Magyar Nők Közműve­lődési Körének csak nő lehet. Pártoló tag férfi is lehet s a pártoló tagnak ugyanannyi tagsági dij mellett —- évenkint 6 korona — ugyan ez a kedvezmény kijár. Alapitó tagok egy és mindenkorra 250 koronát fizetnek. Egy ugyanazon városban vagy községben lakó — legalább 20 női tagnak jogában áll vidéki fiókká alakulni s egy rnegbizottját a választmányunkba kiküldeni. Az országos alap, a melyet a Magyar Nők Közművelődési Köre létesíteni kivan, a melyhez a maga erejével is hozzájárul, ki­egészítője lesz annak a szervezetnek, a mely­hez a Magyar Nők Közművelődési Köre — mint nagyszabású Club, mint a külön­böző társadalmi osztályok egyenlően müveit asszonyainak találkozó helye — tartozik. Tagsági dijak a kör pénztárosának Dr. Far­kas Gyuláné czitnére küldendők. (Budapest, VI., Gyár-utcza 48.) Számítunk minden irodalmat és művésze­tet szerető asszonyra és tudjuk, hogy nem fogunk csalódni bennetek. Erős a hitünk, hogy nem hiába kopogtatunk szivetek ajtaján, mert meg fogjátok mutatni nekünk, hogy tud­tok lelkesülni jó és nemes czélokért és segéd­kezet nyújtotok nekünk, hogy veletek együtt maradandót alkothassunk ! Ne feledjétek el, hogy az áldást adó kézre áldás jön az égiektöi is! Budapesten, 1904. márczius hó. Báró Dániel Ernőné, elnök. Gróf Apponyi Albertné, Gyarmathy Zsigáué, Beniczkiné Bajza Lenke, Rákosi Jenóné, Gróf Teleki Sándorné (Szikra), tb. elnökök. Dr. Pékár Gyula, az Orsz. írod. Szövetség- iigyv. alelnöke. Szundy Károly, az Orsz. írod. Szövetség titkára. HÍREK. —- Személyi hirek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja folyó hó 18-án délután Csanád vármegyébe utazott, a honnan ma délután a gyorsvonattal tér vissza székhelyére. —- Károlyi Istvánná szül. Cselconits Margit grófnő leányával Károlyi Melinda grófnővel e hó eleje óta Nizzában tartózkodik, a hon­nan a jövő hó elején fog hazajönni. — Meghívás. 1874—1904. k. szám. Nagy­károly rend. tan. város képviselőtestületi tagjait a folyó 1904. évi márczius hó 27-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanács­termében tartandó tisztújító közgyűlésre tisz­telettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi márczius 16. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. A hagyatékügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. (1874— 1904. k. szám ; kj.) — Meghívás. 2121—1904. k. szám. A képviselőtestület t. tagjait 1904. márczius hó 27-ik napján délelőtt fél 11 órakor a város­háza tanácstermében tartandó rendes köz­gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. márczius hó 23-ik napján. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Polgármester eseményi és statisztikai je­lentése az 1903. évet illetőleg. (2096 —1904. k. szám; hj.) 2. Az 1903. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. (1665—1904. k. sz.; fj.) 3. A képviselőtestület 8—1904. kgy. sz. határozata értelmében a „Luby-tábla“ luozer- nás földnek eladási ügye. (1520—1904. k. sz. ; kj.) 4. A debreczeni Kereskedelmi és Ipar­kamara megkeresése a szalmafonó tanfolyam további fenntartása tárgyában. (1970—1904. k. sz.; kj.) 5. Polgármester előterjesztése a városi pénztár pénz- és értékkészletének betörés elleni biztosítása tárgyában. 6. Áján Lukács szamosujvári lakos kérelme a vásár­vámjog bérletének egészen reá ruházása iránt. (1864—1904. k. sz.) 7. Gregersen G. és fiai megkeresése a Nagykároly—Mátészalka;— Csapi h. é. vasútra megszavazott 48,000 K hozzájárulásnál kikötött feltétel törlése iránt. 12124—1904. k. sz.; kj.) 8. Péter Elemér cs. és kir. hadnagy brassói lakosnak kérelme a város kötelékébe leendő felvételének ki­látásba helyezése iránt. (2056—1904. k. sz.; fj.) 9. Az 1904. év február hónapi pénztár­vizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv be­mutatása. 10. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok. — Egyházmegyénk jubileuma. A római kath. egyházmegye nagy ünnepet ült tegnap, ! mert ekkor lett száz éve, hogy Ferencz ki­— Jancsi mást szeret. Egy hete megjött régi kedvese, azóta nem szívelhet. Vigasztaltam, mindhiába. Letelepedtünk a tisztásra. Elmondta, hogy édes szülője akaratának engedett midőn férj­hez ment, de akkor is engem szeretett. Most meg épen nem akar tőlem megválni s ide is azért jött. mert hallotta, hogy gyakran szok­tam kirándulni. Mióta annak a rossz ember­nek a szeretője nála termett, naponként el­látogat az erdőbe, de nem találkozhatott velem; most azonban kedvezett neki a jó szerencse, hát nem akar többé elhagyni. Már voltak is a tiszteletesnél, ki czélszerünek ta­lálja az elválást. —- Özvegy anyja még ugyan nem tudja, de reményű — nem fogja meg­gátolni tiszta szándékában, ha föltárja előtte szerencsétlen helyzetét. Igazán megsajnáltam s mélyen szemébe néztem. Julcsa oly ártatlanul tekintett reám, hogy hinnem kellett szavainak. Ráakartam bírni, térjen haza, hanem ő vonakodott engem elhagyni. Végre azzal győztem meg, hogy ide asszonyok járnak falunkból száraz ágakat szedegetni s ha együtt találnak bennünket, otthon szélűben elme­sélik: akkor aztán oda lesz a becsület. Az okos asszony hajlott a szép szóra. — Eltávozott. . . Vecsernyére elsőt harangoztak, délután egy óra lehetett. Én is haza vettem utamat. A forróság — mint előbb — ép oly el­viselhetetlen volt. Talpam alatt csak úgy sis- tergett a fü az izzó melegtől. Bánatos arczom mindenkinek feltűnt a faluban, de okát hasztalan kérdezték tőlem. Harmadnapra a Julcsa anyjával találkoz­tam. Az öreg asszony megtörtnek látszott: Kérdeztem tőle: hová ballag? — A szomszédos városba orvosságért.-—- Istenem, hát mi baj van? — Hm ! nagy csapás. Julcsa három napja fekszik, szünet nélkül félrebeszél. Az orvos ur azt mondja, hogy meghibbant az elméje. Meglátogattam . .. Julcsa többé nem ös- mert reám. Férje hűtlenségén hosszasan tépelődött s aztán igy szólt. — ügy, úgy, fodros habok, simuljatok tü­körré, hadd szedem rendbe fekete hajamat. . . már megfontam fejemre a lombos tölgyko- szorut... itt maradok a parton ... majd meg­lát ha kijő az erdőre .. hisz mindig mondo­gatta, hogy elvesz ha Janitól elválok. ... Szivem elszorult. — Nem hallgathattam tovább a boldogtalant s mélyen megindulva hagytam el a szomorú helyet. rály aláírta a szatmári püspökség alapitó levelét, mely azóta öt vármegye területére terjeszti ki főpászlori áldásait, melynek követ­kezményeként a hitélet emelkedésével a kul­túra is hatalmas lendületet nyert. A hívek száma 52000-ről 142000-re szaporodott, el­látva templomokkal, iskolákkal, papokkal, tanítókkal, kik gondosan őrködnek népeik vallási és hazafiui lelki kincsük felett. A kul­túra és hitélet emelésére Meszlényi Gyula megyés püspök nagy alapítványokat tett, melyek hivatva vannak a kultúra szolgálatá­ban álló intézmények fennmaradását és virág­zását biztosítani. A nagy nap emlékére a szatmári székes káptalan tegnap délelőtt 9 órakor hálaadó istentiszteletet tartott az Irgalmas-nénék zárdatemplomában, a föpász- tor pedig az egyházmegye nevében hódoló feliratot intéz a királyhoz. — Egyházi kitüntetések. A szatmári egyház­megye fennállásának száz éves jubileuma alkalmából Őfelsége Szabó Norbert nagy­prépost apátkanonokot czimzetes püspökké, Szabó István pápai kamarás, püspöki iroda­igazgatót a boldogságos Szűzről nevezett prinoiei czimzetes apáttá, X. Pius pápa pedig Dr. Kádár Ambrus, Hámon József és Hehelein Károly prépost-kanonokot pápai praelatusokká nevezte ki. — A hivatalos tavasz beköszöntött hét­főn, de nem a tavaszi időjárás, mert vasár­nap óta az idő nagyon is megváltozott, hideg van, a hegyek között óriási havazás volt, a gólyák még nem mutatkoznak, noha József napja elmúlt és reggelenként még mindég jégkérget mutat az álló viz. Mindezekből azt lehet következtetni, hogy még hosszabb ideig hideg idő várható. — A vármegyei központi választmány folyó hó 17-én tartott ülésében a választ­mánynak egyik uj tagja Ináncsi Papp Kál­mán eskütétele után felolvastatott a belügy­miniszter leirata, melyben hangsúlyozva azt, hogy a törvényhozás rövid idő alatt meg fogja adni a felhatalmazást az adók kivetése és behajtására s az adókivetési munkálat oly időben fog az összeíró küldöttségek rendel­kezésére bocsáttatni, hogy azok kellő időbe­osztás mellett ápril hó 15-ig befejezhetik munkálataikat, tehát elesik a szükségessége annak, hogy az országgyűlési képviselő vá­lasztók névjegyzéke összeállítása a folyó év­ben a törvényben megállapított határidők megváltoztatása mellett eszközöltessék s az erre vonatkozólag beterjesztett törvényjavas­lat visszavonható lesz, tehát felhívja a bel­ügyminiszter a központi választmányt, hogy az összeíró küldöttségeket válassza meg és utasítsa azokat, hogy munkálataikat a jelen­leg tárgyalás alatt álló indemnitási javaslat letárgyalása és szentesítése után megkezdjék és ápril hó 15-ig befejezzék. A központi választmány ezen leirat alapján az Összeíró küldöttségeket megalakította. — Névnapok. A névnapokat régi szokás szerint megünneplik városunkban is. A múlt héten a Sándorokra, Edékre és Józsefekre került a sor s folyó hó 18-án Dr. Aáron Sándor gyakorló orvost, Márton Sándor erdő­mestert, Nagy Sándor vármegyei tb. főjegy­zőt és Toóth Sándor uradalmi intézőt, s ugyanaznap Vetzák Ede takarékpénztári igaz­gatót és Dr. Vetzák Ede ügyvédet, másnap pedig Hám József főgymnasiumi igazgatót, Haunstädter József főgymn. tanárt és Vanke ; József tb. kormánytanácsos és nyugalmazott kegyesrendi áldozárt keresték fel sokan, hogy a névnap alkalmából jó kivánatukat I tolmácsolják. — Kerületünk római katholikus papsága folyó hő 19-én városunkban végezte el a gyónást, s ebédre a helybeli kegyesrendiek I társházának volt vendége. — Főgymnasiumi ünnepély. Főgymnasi- umunk ifjúsága, mint minden évben, úgy az : idén is Hám József igazgató névünnepe alkal- j mából ünnepélyt rendezett a tornacsarnokban. A feldiszitett helyiségben az ifjúságon kívül számos szülő is megjelent, hogy lerójja a tisztelet adóját a közszeretetnek örvendő érdemes igazgatóval szemben. Az igazgatót megjelenése alkalmával harsány éljenzés fo­gadta, s ennek lecsillapultával kezdetét vette az ünnepély, melynek műsora a következő volt: 1. Hunyadi-induló, .előadta a főgymn. zenekar. 2. Üdvözlő, Gold Jánostól, előadta a főgymn. énekkar. 3. Üdvözlő beszéd, mondta Sikolya Bálint VIII. o. t. 4. Hajnali serenád, Ocskay Brigadérosból. Előadták Kompóthy i Béla VI. o. t., Rupprecht Béla VI. o. t., ; Nagy Gábor Vili. oszt. tan. és a karmester. 5. Ábránd, Silcher Frigyestől, énekelte a főgymn. énnekkar. 6. Igazgatónk névnapjára óda irta Suták Ignácz VIII. o. t., szavalta Erőss Tibor III. o. t. 7. Suppé Poéte-et elő­adta zongorán Adler Ernő Vili. o. t. — 8. Óda, irta és szavalta Páskádi János Vili. o. t. 9. Magyar népdalcsoport, előadta cellon Ilosvay György III. o. t. kontrakisérettel. 10. A kürt szava Silcher Frigyestől, előadta a főgymn. énekkar. 11. Népdal csoport, elő- | adta a főgymn. zenekar. Meglátszott az ifjú­ság minden egyes szereplőjén az őszinte I ragaszkodás keltette igyekezet, s a gondos ] előkészülettel előadott minden egyes szám ja közönség élénk tetszését nyerte meg. Az ünnepélyt az ünnepelt igazgató beszéde fe­jezte be, ki a meghatottság el nem leplezhető érzésével mondott köszönetét á jelenlevő szü­lök, tanári kar és a főgymn. itjuságának az iránta kifejezésre juttatott meleg érzelmekért s beszédje végén figyelmeztette az ifjúságot, hogy érzelmeik kifejezését csak úgy veheti őszintének, ha őszinte marad bennük az igye­kezet a haza hasznos polgáraivá válni, s ha beváltják azt a várakozást, a mit az ifjúság­hoz mint a haza jövő támaszaihoz fűz, hogy a kor színvonalán álló képzettséggel igaz magyar hazafiak lesznek. Az igazgató szűnni nem akaró éljenzésével ért véget az ünnepély. — Kettős gyászeset. Lapunk volt szer­kesztőjét Papp Béla ügyvéd, helybeli lakost és nővérét özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén úrnőt kettős súlyos családi gyász érte, amennyiben édes anyjuk özv. Papp Jó­zseféé szül. Nusz Terézia úrnő, néhai Papp József volt mérnök és városi tanácsos öz­vegye folyó hó 17-én esti 10 órakor életének 75-ik, özvegységének 14. évében szivszélhüdés következtében váratlanul, — özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén szép leánya Sarolta pedig folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor éle­tének 19-ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. Papp Józsefné azon igaz magyar asszonyok típusa volt, kiről nem sokat tudott a világ, de annál többet a családi kör, mely­nek őrangyala volt. Halálát jó szive okozta, mert még 8 órakor a szergtő családtagok társaságában vacsoránál ült és kedélyesen beszélgetett, 9 óra után tudta meg, hogy unokája rosszul van, s ettől ő is rosszul lett és félóra múlva halott volt. Megölte az uno­kája utáni fájdalom, meghasadt a jó szive a csapások egymásutánjától, melyek leányát érték. Elhunyta igaz és mély részvétet kel­tett a család nagyszámú tisztelői körében, mely részvétet fokozta az a csapás, hogy a nagymama és unoka egynapon feküdtek ra­vatalon. Papp Józsefné temetése folyó hó 19- én, Kerekes Sarolta temetése folyó hó 20- án délután 4 órakor ment végbe igen nagy részvét mellett. A temetési szertartást mindkét halottnál Tímár Péter házfőnök- plebános, Lőrincz Gábor és Boross Antal áldozárok segédlete mellett végezte. A ko­porsókat a kegyelet elhalmozta koszorúkkal; a Papp Józsefné koporsóján elhelyezett ko­szorúk a következő feliratot viselték: „Felejt­hetetlen jó anyjuknak és nagyanyjuknak — Béla, Jolán és gyermekei“. „A felejthetetlen barátnőnek — a Jászi család“. „A felejthe­tetlen kedves barátnőnek — Lousie“. „Balogh Kálmán és családja“. „Felejthetetlen jó anyá­nak és nagyanyának — Irén és gyermekei“. „Drága jó nagyanyának és dédanyának - Margit, Dezső és Loránd" és még számos felírás nélküli koszorú. A család a következő gyászjelentést adta .ki: Alólirottak a leg­mélyebb fájdalommal tudatják a legjobb anya, anyós, nagyanya és dédanyának özv. Papp Józsefné született Nusz Teréziának folyó évi márczius hó 17-én esti 10 óra­kor, életének 75-ik évében szivszélhüdés foly­tán hirtelen történt váratlan elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 19-én délután 4 órakor fognak a római kath. hit­vallás szertartásai szerint a Kölcsey-utcza 26-ik számú gyászháztól a mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat folyó hó 22-én délelőtt 8 órakor fog a megboldogultért a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutat- tatni. Nagykároly, 1904. inárcz. 18-án. Áldás és béke lengjen hamvai felett! —- Papp Béla, Papp Irén özv. Kerekes Istvánná, gyermekei. Papp Béláné Sztárek Jolán, menye. Papp Iván, Papp Tibor, Papp Ervin, Papp Leona, Papp Béla, unokái. Kerekes István, Kerekes Margit férj. Sztárek Dezsőné, Kerekes Sarolta, Ke­rekes Irén, Kerekes Anna, unokái. Sztárek Loránd, dédunokája. — A Kerekes Sarolta koporsóján elhelyezett koszorúk felirata a következő volt: „F’elejthetlen jó Saroltának —• édes anyja és testvérei“. „Kedves test­vérének, sógornőnek, nagynénjének — Mar­git, Dezső és Loránd“. „Sadikának—leány- barátnői“. „Isten veled — Torka“. „Felejt­hetetlen jó kis Saroltának — Béla bátyja, Jolán nénje és unokatestvérei“. „Kedves Sadikának —- Róza néni és Feri bácsi“. „Sadikának — a Hetey-család“. „Sárikának — Ida és Miska“ s több felirat nélküli ko­szorú. A család a következő jelentést adta ki: Özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén a maga, úgy gyermekei: István, Margit, ennek férje Sztárek Dezső, Irén és Anna, unokája Sztárek Loránd, valamint a rokonok nevében is fájdalmas szívvel jelentik a feledhetetlen jó leánynak, testvérnek, sógornőnek és ro­konnak Kerekes Saroltának folyó évi márczius 19-én reggel 9 órakor, életének 19-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 20-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. hit­vallás szertartása szerint a Hajduváros-utczai gyászháztól a mesterrészi sirkertben örök nyugvóhelyére tétetni. Az engesztelő szent­mise-áldozat folyó hó 23-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek / Frölichné Móricz Paula, Gömbösné Galamb Margit, Tormay Czeczile, ale'.nökök

Next

/
Oldalképek
Tartalom