Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-24 / 12. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE és ecset a mivel előbb a lelkűket adták nektek. A Magyar Nők Közművelődési Köre tűzte ki feladatul ezt a nemes czélt s ehhez kéri az egész ország müveit asszonyainak segítségét. A Magyar Nők Közművelődési Köre alig két hónapos léte alatt ugyan megnőtt, megizmosodott támogatására sietett társadalmunk szine-java, de saját erőssége nem elég arra, hogy eleget tehessen annak a hivatásnak is, a mit ebben az értelemben zászlójára irt. Kezdettől fogva számítottunk a magyar asszonyok és leányok szivére, a mely megérti, hogy van joguk jövőjüket biztosítani azoknak is, a kikről nem gondoskodott eddig senki sem, s a kik a szegénység kőpárnájára kénytelenek lehajtani fejüket akkor, a mikor már eltékozolták lelkűknek minden kincsét, mikor már nincsenek — álmaik. Egy országos alapot akarunk megteremteni, hogy megvalósíthassuk azt a legszebb álmunkat, melynek azért lettünk az álmodéi, mert — ha messziről is, de — ismerjük az életnek azt a szomorú valóságát, mikor csak a szemek beszélik ki azt a büszke szenvedést, a mit elhallgat az ajak, mert alamizsnát elfogadni nem tud, nem akar. Ez az alap, a mit mi a ti segítségetekkel teremtenénk meg, jogos igényeket támaszthatna mindazokban, a kik tagjaink sorában élve, szellemi munkával keresik meg kenyerüket. Egy-egy téglát adni ahhoz az épülethez, nem nehéz és terhes senkinek sem. A sok téglából mi majd megépítjük a falakat, a j melyeknek árnyékából visszaszáll az áldás mindenkire, a ki azokat felépíteni segített. Akkor pedig mikor nemes eszméink köré való csoportosításra szólítjuk fel a magyar nőket igazán nem kérünk áldozatot tőlük. Az a csekély 6 koronányi dij, a melyet vidéki tagok számára megállapítottunk bőven visszatérül az általunk nyújtott kedvezményben. Igaz lelkesedéssel viseltetvén közművelődésünk előrevitele iránt szövetségre léptünk az elmúlt évbeD, a Jókai Mór elnöklése alatt megalakult Országos Irodalmi Szövetséggel. Kéz a kézben haladva támogatja egymást a két intézmény és mig mi lelkes magyar nők czélul tüztük ki, hogy mindenkép hi vei legyünk az Országos Irodalmi Szövetségnek, melynek szent és nemes czélja a magyarságot szolgálni országszerte; viszont az Országos Irodalmi Szövetség a Magyar Nők Közművelődési Köre minden tagjának saját kiadványait adja meg. Ily módon már az első évben Jókai Mór, Bársony István, Endrödi Sándor, Rákosi Viktor és Ambrus Zoltán egy-egy kötetét kapják ízléses kiállításban. Rendes tagja a Magyar Nők Közművelődési Körének csak nő lehet. Pártoló tag férfi is lehet s a pártoló tagnak ugyanannyi tagsági dij mellett —- évenkint 6 korona — ugyan ez a kedvezmény kijár. Alapitó tagok egy és mindenkorra 250 koronát fizetnek. Egy ugyanazon városban vagy községben lakó — legalább 20 női tagnak jogában áll vidéki fiókká alakulni s egy rnegbizottját a választmányunkba kiküldeni. Az országos alap, a melyet a Magyar Nők Közművelődési Köre létesíteni kivan, a melyhez a maga erejével is hozzájárul, kiegészítője lesz annak a szervezetnek, a melyhez a Magyar Nők Közművelődési Köre — mint nagyszabású Club, mint a különböző társadalmi osztályok egyenlően müveit asszonyainak találkozó helye — tartozik. Tagsági dijak a kör pénztárosának Dr. Farkas Gyuláné czitnére küldendők. (Budapest, VI., Gyár-utcza 48.) Számítunk minden irodalmat és művészetet szerető asszonyra és tudjuk, hogy nem fogunk csalódni bennetek. Erős a hitünk, hogy nem hiába kopogtatunk szivetek ajtaján, mert meg fogjátok mutatni nekünk, hogy tudtok lelkesülni jó és nemes czélokért és segédkezet nyújtotok nekünk, hogy veletek együtt maradandót alkothassunk ! Ne feledjétek el, hogy az áldást adó kézre áldás jön az égiektöi is! Budapesten, 1904. márczius hó. Báró Dániel Ernőné, elnök. Gróf Apponyi Albertné, Gyarmathy Zsigáué, Beniczkiné Bajza Lenke, Rákosi Jenóné, Gróf Teleki Sándorné (Szikra), tb. elnökök. Dr. Pékár Gyula, az Orsz. írod. Szövetség- iigyv. alelnöke. Szundy Károly, az Orsz. írod. Szövetség titkára. HÍREK. —- Személyi hirek. Kristóffy József vármegyénk főispánja folyó hó 18-án délután Csanád vármegyébe utazott, a honnan ma délután a gyorsvonattal tér vissza székhelyére. —- Károlyi Istvánná szül. Cselconits Margit grófnő leányával Károlyi Melinda grófnővel e hó eleje óta Nizzában tartózkodik, a honnan a jövő hó elején fog hazajönni. — Meghívás. 1874—1904. k. szám. Nagykároly rend. tan. város képviselőtestületi tagjait a folyó 1904. évi márczius hó 27-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó tisztújító közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi márczius 16. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. A hagyatékügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. (1874— 1904. k. szám ; kj.) — Meghívás. 2121—1904. k. szám. A képviselőtestület t. tagjait 1904. márczius hó 27-ik napján délelőtt fél 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. márczius hó 23-ik napján. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Polgármester eseményi és statisztikai jelentése az 1903. évet illetőleg. (2096 —1904. k. szám; hj.) 2. Az 1903. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. (1665—1904. k. sz.; fj.) 3. A képviselőtestület 8—1904. kgy. sz. határozata értelmében a „Luby-tábla“ luozer- nás földnek eladási ügye. (1520—1904. k. sz. ; kj.) 4. A debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara megkeresése a szalmafonó tanfolyam további fenntartása tárgyában. (1970—1904. k. sz.; kj.) 5. Polgármester előterjesztése a városi pénztár pénz- és értékkészletének betörés elleni biztosítása tárgyában. 6. Áján Lukács szamosujvári lakos kérelme a vásárvámjog bérletének egészen reá ruházása iránt. (1864—1904. k. sz.) 7. Gregersen G. és fiai megkeresése a Nagykároly—Mátészalka;— Csapi h. é. vasútra megszavazott 48,000 K hozzájárulásnál kikötött feltétel törlése iránt. 12124—1904. k. sz.; kj.) 8. Péter Elemér cs. és kir. hadnagy brassói lakosnak kérelme a város kötelékébe leendő felvételének kilátásba helyezése iránt. (2056—1904. k. sz.; fj.) 9. Az 1904. év február hónapi pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 10. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok. — Egyházmegyénk jubileuma. A római kath. egyházmegye nagy ünnepet ült tegnap, ! mert ekkor lett száz éve, hogy Ferencz ki— Jancsi mást szeret. Egy hete megjött régi kedvese, azóta nem szívelhet. Vigasztaltam, mindhiába. Letelepedtünk a tisztásra. Elmondta, hogy édes szülője akaratának engedett midőn férjhez ment, de akkor is engem szeretett. Most meg épen nem akar tőlem megválni s ide is azért jött. mert hallotta, hogy gyakran szoktam kirándulni. Mióta annak a rossz embernek a szeretője nála termett, naponként ellátogat az erdőbe, de nem találkozhatott velem; most azonban kedvezett neki a jó szerencse, hát nem akar többé elhagyni. Már voltak is a tiszteletesnél, ki czélszerünek találja az elválást. —- Özvegy anyja még ugyan nem tudja, de reményű — nem fogja meggátolni tiszta szándékában, ha föltárja előtte szerencsétlen helyzetét. Igazán megsajnáltam s mélyen szemébe néztem. Julcsa oly ártatlanul tekintett reám, hogy hinnem kellett szavainak. Ráakartam bírni, térjen haza, hanem ő vonakodott engem elhagyni. Végre azzal győztem meg, hogy ide asszonyok járnak falunkból száraz ágakat szedegetni s ha együtt találnak bennünket, otthon szélűben elmesélik: akkor aztán oda lesz a becsület. Az okos asszony hajlott a szép szóra. — Eltávozott. . . Vecsernyére elsőt harangoztak, délután egy óra lehetett. Én is haza vettem utamat. A forróság — mint előbb — ép oly elviselhetetlen volt. Talpam alatt csak úgy sis- tergett a fü az izzó melegtől. Bánatos arczom mindenkinek feltűnt a faluban, de okát hasztalan kérdezték tőlem. Harmadnapra a Julcsa anyjával találkoztam. Az öreg asszony megtörtnek látszott: Kérdeztem tőle: hová ballag? — A szomszédos városba orvosságért.-—- Istenem, hát mi baj van? — Hm ! nagy csapás. Julcsa három napja fekszik, szünet nélkül félrebeszél. Az orvos ur azt mondja, hogy meghibbant az elméje. Meglátogattam . .. Julcsa többé nem ös- mert reám. Férje hűtlenségén hosszasan tépelődött s aztán igy szólt. — ügy, úgy, fodros habok, simuljatok tükörré, hadd szedem rendbe fekete hajamat. . . már megfontam fejemre a lombos tölgyko- szorut... itt maradok a parton ... majd meglát ha kijő az erdőre .. hisz mindig mondogatta, hogy elvesz ha Janitól elválok. ... Szivem elszorult. — Nem hallgathattam tovább a boldogtalant s mélyen megindulva hagytam el a szomorú helyet. rály aláírta a szatmári püspökség alapitó levelét, mely azóta öt vármegye területére terjeszti ki főpászlori áldásait, melynek következményeként a hitélet emelkedésével a kultúra is hatalmas lendületet nyert. A hívek száma 52000-ről 142000-re szaporodott, ellátva templomokkal, iskolákkal, papokkal, tanítókkal, kik gondosan őrködnek népeik vallási és hazafiui lelki kincsük felett. A kultúra és hitélet emelésére Meszlényi Gyula megyés püspök nagy alapítványokat tett, melyek hivatva vannak a kultúra szolgálatában álló intézmények fennmaradását és virágzását biztosítani. A nagy nap emlékére a szatmári székes káptalan tegnap délelőtt 9 órakor hálaadó istentiszteletet tartott az Irgalmas-nénék zárdatemplomában, a föpász- tor pedig az egyházmegye nevében hódoló feliratot intéz a királyhoz. — Egyházi kitüntetések. A szatmári egyházmegye fennállásának száz éves jubileuma alkalmából Őfelsége Szabó Norbert nagyprépost apátkanonokot czimzetes püspökké, Szabó István pápai kamarás, püspöki irodaigazgatót a boldogságos Szűzről nevezett prinoiei czimzetes apáttá, X. Pius pápa pedig Dr. Kádár Ambrus, Hámon József és Hehelein Károly prépost-kanonokot pápai praelatusokká nevezte ki. — A hivatalos tavasz beköszöntött hétfőn, de nem a tavaszi időjárás, mert vasárnap óta az idő nagyon is megváltozott, hideg van, a hegyek között óriási havazás volt, a gólyák még nem mutatkoznak, noha József napja elmúlt és reggelenként még mindég jégkérget mutat az álló viz. Mindezekből azt lehet következtetni, hogy még hosszabb ideig hideg idő várható. — A vármegyei központi választmány folyó hó 17-én tartott ülésében a választmánynak egyik uj tagja Ináncsi Papp Kálmán eskütétele után felolvastatott a belügyminiszter leirata, melyben hangsúlyozva azt, hogy a törvényhozás rövid idő alatt meg fogja adni a felhatalmazást az adók kivetése és behajtására s az adókivetési munkálat oly időben fog az összeíró küldöttségek rendelkezésére bocsáttatni, hogy azok kellő időbeosztás mellett ápril hó 15-ig befejezhetik munkálataikat, tehát elesik a szükségessége annak, hogy az országgyűlési képviselő választók névjegyzéke összeállítása a folyó évben a törvényben megállapított határidők megváltoztatása mellett eszközöltessék s az erre vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslat visszavonható lesz, tehát felhívja a belügyminiszter a központi választmányt, hogy az összeíró küldöttségeket válassza meg és utasítsa azokat, hogy munkálataikat a jelenleg tárgyalás alatt álló indemnitási javaslat letárgyalása és szentesítése után megkezdjék és ápril hó 15-ig befejezzék. A központi választmány ezen leirat alapján az Összeíró küldöttségeket megalakította. — Névnapok. A névnapokat régi szokás szerint megünneplik városunkban is. A múlt héten a Sándorokra, Edékre és Józsefekre került a sor s folyó hó 18-án Dr. Aáron Sándor gyakorló orvost, Márton Sándor erdőmestert, Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyzőt és Toóth Sándor uradalmi intézőt, s ugyanaznap Vetzák Ede takarékpénztári igazgatót és Dr. Vetzák Ede ügyvédet, másnap pedig Hám József főgymnasiumi igazgatót, Haunstädter József főgymn. tanárt és Vanke ; József tb. kormánytanácsos és nyugalmazott kegyesrendi áldozárt keresték fel sokan, hogy a névnap alkalmából jó kivánatukat I tolmácsolják. — Kerületünk római katholikus papsága folyó hő 19-én városunkban végezte el a gyónást, s ebédre a helybeli kegyesrendiek I társházának volt vendége. — Főgymnasiumi ünnepély. Főgymnasi- umunk ifjúsága, mint minden évben, úgy az : idén is Hám József igazgató névünnepe alkal- j mából ünnepélyt rendezett a tornacsarnokban. A feldiszitett helyiségben az ifjúságon kívül számos szülő is megjelent, hogy lerójja a tisztelet adóját a közszeretetnek örvendő érdemes igazgatóval szemben. Az igazgatót megjelenése alkalmával harsány éljenzés fogadta, s ennek lecsillapultával kezdetét vette az ünnepély, melynek műsora a következő volt: 1. Hunyadi-induló, .előadta a főgymn. zenekar. 2. Üdvözlő, Gold Jánostól, előadta a főgymn. énekkar. 3. Üdvözlő beszéd, mondta Sikolya Bálint VIII. o. t. 4. Hajnali serenád, Ocskay Brigadérosból. Előadták Kompóthy i Béla VI. o. t., Rupprecht Béla VI. o. t., ; Nagy Gábor Vili. oszt. tan. és a karmester. 5. Ábránd, Silcher Frigyestől, énekelte a főgymn. énnekkar. 6. Igazgatónk névnapjára óda irta Suták Ignácz VIII. o. t., szavalta Erőss Tibor III. o. t. 7. Suppé Poéte-et előadta zongorán Adler Ernő Vili. o. t. — 8. Óda, irta és szavalta Páskádi János Vili. o. t. 9. Magyar népdalcsoport, előadta cellon Ilosvay György III. o. t. kontrakisérettel. 10. A kürt szava Silcher Frigyestől, előadta a főgymn. énekkar. 11. Népdal csoport, elő- | adta a főgymn. zenekar. Meglátszott az ifjúság minden egyes szereplőjén az őszinte I ragaszkodás keltette igyekezet, s a gondos ] előkészülettel előadott minden egyes szám ja közönség élénk tetszését nyerte meg. Az ünnepélyt az ünnepelt igazgató beszéde fejezte be, ki a meghatottság el nem leplezhető érzésével mondott köszönetét á jelenlevő szülök, tanári kar és a főgymn. itjuságának az iránta kifejezésre juttatott meleg érzelmekért s beszédje végén figyelmeztette az ifjúságot, hogy érzelmeik kifejezését csak úgy veheti őszintének, ha őszinte marad bennük az igyekezet a haza hasznos polgáraivá válni, s ha beváltják azt a várakozást, a mit az ifjúsághoz mint a haza jövő támaszaihoz fűz, hogy a kor színvonalán álló képzettséggel igaz magyar hazafiak lesznek. Az igazgató szűnni nem akaró éljenzésével ért véget az ünnepély. — Kettős gyászeset. Lapunk volt szerkesztőjét Papp Béla ügyvéd, helybeli lakost és nővérét özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén úrnőt kettős súlyos családi gyász érte, amennyiben édes anyjuk özv. Papp Józseféé szül. Nusz Terézia úrnő, néhai Papp József volt mérnök és városi tanácsos özvegye folyó hó 17-én esti 10 órakor életének 75-ik, özvegységének 14. évében szivszélhüdés következtében váratlanul, — özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén szép leánya Sarolta pedig folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor életének 19-ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. Papp Józsefné azon igaz magyar asszonyok típusa volt, kiről nem sokat tudott a világ, de annál többet a családi kör, melynek őrangyala volt. Halálát jó szive okozta, mert még 8 órakor a szergtő családtagok társaságában vacsoránál ült és kedélyesen beszélgetett, 9 óra után tudta meg, hogy unokája rosszul van, s ettől ő is rosszul lett és félóra múlva halott volt. Megölte az unokája utáni fájdalom, meghasadt a jó szive a csapások egymásutánjától, melyek leányát érték. Elhunyta igaz és mély részvétet keltett a család nagyszámú tisztelői körében, mely részvétet fokozta az a csapás, hogy a nagymama és unoka egynapon feküdtek ravatalon. Papp Józsefné temetése folyó hó 19- én, Kerekes Sarolta temetése folyó hó 20- án délután 4 órakor ment végbe igen nagy részvét mellett. A temetési szertartást mindkét halottnál Tímár Péter házfőnök- plebános, Lőrincz Gábor és Boross Antal áldozárok segédlete mellett végezte. A koporsókat a kegyelet elhalmozta koszorúkkal; a Papp Józsefné koporsóján elhelyezett koszorúk a következő feliratot viselték: „Felejthetetlen jó anyjuknak és nagyanyjuknak — Béla, Jolán és gyermekei“. „A felejthetetlen barátnőnek — a Jászi család“. „A felejthetetlen kedves barátnőnek — Lousie“. „Balogh Kálmán és családja“. „Felejthetetlen jó anyának és nagyanyának — Irén és gyermekei“. „Drága jó nagyanyának és dédanyának - Margit, Dezső és Loránd" és még számos felírás nélküli koszorú. A család a következő gyászjelentést adta .ki: Alólirottak a legmélyebb fájdalommal tudatják a legjobb anya, anyós, nagyanya és dédanyának özv. Papp Józsefné született Nusz Teréziának folyó évi márczius hó 17-én esti 10 órakor, életének 75-ik évében szivszélhüdés folytán hirtelen történt váratlan elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 19-én délután 4 órakor fognak a római kath. hitvallás szertartásai szerint a Kölcsey-utcza 26-ik számú gyászháztól a mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 22-én délelőtt 8 órakor fog a megboldogultért a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutat- tatni. Nagykároly, 1904. inárcz. 18-án. Áldás és béke lengjen hamvai felett! —- Papp Béla, Papp Irén özv. Kerekes Istvánná, gyermekei. Papp Béláné Sztárek Jolán, menye. Papp Iván, Papp Tibor, Papp Ervin, Papp Leona, Papp Béla, unokái. Kerekes István, Kerekes Margit férj. Sztárek Dezsőné, Kerekes Sarolta, Kerekes Irén, Kerekes Anna, unokái. Sztárek Loránd, dédunokája. — A Kerekes Sarolta koporsóján elhelyezett koszorúk felirata a következő volt: „F’elejthetlen jó Saroltának —• édes anyja és testvérei“. „Kedves testvérének, sógornőnek, nagynénjének — Margit, Dezső és Loránd“. „Sadikának—leány- barátnői“. „Isten veled — Torka“. „Felejthetetlen jó kis Saroltának — Béla bátyja, Jolán nénje és unokatestvérei“. „Kedves Sadikának —- Róza néni és Feri bácsi“. „Sadikának — a Hetey-család“. „Sárikának — Ida és Miska“ s több felirat nélküli koszorú. A család a következő jelentést adta ki: Özv. Kerekes Istvánná szül. Papp Irén a maga, úgy gyermekei: István, Margit, ennek férje Sztárek Dezső, Irén és Anna, unokája Sztárek Loránd, valamint a rokonok nevében is fájdalmas szívvel jelentik a feledhetetlen jó leánynak, testvérnek, sógornőnek és rokonnak Kerekes Saroltának folyó évi márczius 19-én reggel 9 órakor, életének 19-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 20-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. hitvallás szertartása szerint a Hajduváros-utczai gyászháztól a mesterrészi sirkertben örök nyugvóhelyére tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 23-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek / Frölichné Móricz Paula, Gömbösné Galamb Margit, Tormay Czeczile, ale'.nökök
