Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-22 / 38. szám
— A vetőmunkás a tökmagot nem a kötényében, a zsebében, illetőleg a derekára akasztott zsákocskában viszi, a műtrágyát pedig a kötényében, melyből minden fészekbe egy kis maréknyit beleszór, keze segélyével a földet elkeveri s igy ülteti bele a magot. Egy-egy fészekbe adnunk kell 10—15 gramm szuperfoszfátot, 5 gramm kénsavas ammóniákkal és 5 gr. chilisalétromot. Ilyen arányban kell tehát a műtrágyákat előzetesen keverni s egy próbamérés által megállapítani, hogy mennyi is az a 25 gramm, hogy azután a munkás tudjon körülbelül annyit mindenkor kiszórni. — Az őszi vetések ideje és sorrendje. Az ősszel vetendő magvak közül mindenesetre először a rozsot vetjük el és pedig szept. első napjaiban, mert a rozs csak ősszel bokrosodik s ha e tekintetben a késői vetés miatt elmaradt, azt tavasszal pótolni semmi esetre sem fogja. Azt se feledjük el, hogy a rozs ülepedett talajt kivan. Az alkalmazandó szuperfoszfátot vagy egyéb műtrágyát tehát már az első szántás rendesen tarlóbuktatás után augusztus 20-ig okvetlenül szántsuk ki, hogy a talajnak legyen ideje megülepedni a vetés idejéig. Búzát már vethetünk meg nem ülepedett talajba is s ennek elvetésére van elég'idő szeptember második felében, október elején is. Búza alá is — a chilisalétromot kivéve — ősszel kell a műtrágyákat alkalmazni a vetőszántás előtt. HIRDETÉSEK. 6639—1904. K. sz. Árverési hirdetmény. Nagykároly város tulajdonát képező, úgynevezett „Xj ÖT7"öld.e “-Isiért 1905. év január 1-től 1907. év deczember hó 31-ig terjedő 3 évi időtartamra folyó évi szept. hó 30-án délelőtt 10 őrskor a városházánál Jobbágy Sándor hagyatékügyi jegyző hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár évi 600 korona bérösszeg, melynek 25%-át, vagyis 150 koronát tartozik minden árverelő bánatpénzül az árverés megkezdése előtt az árverést foganatosító tisztviselő kezeihez lo- tenni, árverezők által az árverési feltételek alá- irandók. Az árverési feltételek az árverés napjáig a közigazgatási kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1904. szeptember 22. — 38. számához. Árverési feltételek. Bérbeadatik Nagykároly város tulajdonát képező, a nagykárolyi 1996. számú tjkvben foglalt, régebben lövöldének használt belteleknek azon része, a mely a lövőháztól az utcza felé esik, illetve a mely a főgimnáziumi ifjúság játéktéréül fel nem használtaik, a lövőházzal együtt 1905. év január hó 1-től 1907. év deczember 81-ig terjedő három évi időtartamra. Kikiáltási ár évi 600 korona bér leend, melynek 25%-át, vagyis 150 koronát, tartozik minden árverező bánatpénzül letenni. Bérlőnek joga leend a bérbeadandó telek területén mulató közönség számára — mérsékelt árak mellett — ételeket és italokat kiszolgáltatni, köteles leend az e végből szükséges vendéglői jogot saját köllsógén megszerezni, a vendéglői üzlet gyakorlásához netán szükséges segédszemélyzet tagjául azonban csak jó .magaviseletü és. tisztességes egyéneket alkalmazhat. Bérlőnek a bérbevett területet egészben vagy részben felszántani s művelés alá venni meg nem engedtetik, hanem köteles azon egész területet a városi közönség számára mulatóhelyül fentartani, különösen a városban netán újonnan alakítandó lövósztársulatnak a lövőházat, illetve a bérbevett területet lövészi gyakorlatokra átengedni, köteles leszen bérlő azt is tűrni, hogy a városban létező egyletek és társulatok — a városi hatóság engedélyével — a bérbevett területen belépési dij mellett is mulatságokat rendezhessenek. Bérlő köteles leend a gimnáziümi játékdélutánok alkalmával a lövőházat kizárólag a tanulóifjúság rendelkezésére bocsátani s ezen napokon, illetve délutánokon mulatságokat nem. tarthat. Bérlőnek megengedtetik, hogy a bérlemény területén a vendéglői üzlethez szükséges konyhát a maga költségén felépittethesse. A bérbeadott telken szükségessé válandó kertészeti munkákat bérbeadó város fogja saját kertésze által elvégeztetni, a sétautaknak tisztántartása azonban bérlő kötelessége leend, a minek fejében az egész kibérelt területen leendő lekaszálható fübérlőt fogja illetni. A bérlemény területén állatokat legeltetni, fákból vagy bokrokból kivágatni bérlőnek meg nem engedtetik. Bérlő a bőrbevett területet és tartozékát csakis a városi képviselőtestület -engedélyével adhatja albérletbe. Bérlő köteles az évi bért félévenként előlege- sen a bérleti óv január és julius hó 1-én a városi pénztárba pontosan befizetni. Bérlő köteles óvadékul 150 koronát készpénzben, vagy megfelelő értékpapírban az árverés napján letenni, mely létett bánatpénz, óvadékul visszatartatik. Ha bérlő a bért pontosan nem fizetné, joga lészen a városi hatóságnak a lejárt bért bérlőn behajtani s ezen felül — úgy a lefizetés elmulasztása miatt, mint a bérlemény területének szerződés elleni használata esetében — bérlővel a szerződési viszonyt azonnal megszüntetni, a bérlet tárgyát másnak bőrbeadni, mely esetben bérlő letett óvadékát is elveszti.- A bérleti viszonyból származható peres kérdések eldöntésére a nagykárolyi kir. járásbíróság hatásköre és illetékessége kiköttetik. A megtartandó árverésen legtöbbet ígérőnek ajánlata reá nézve azonnal, — bérbeadó városra nézve azonban csak a képviselőtestület jóváhagyása után válik kötelezővé. Ha az árverés eredménye törvényesen jóváhagyva leend, köteles legtöbbet Ígérő — felszólításra a kiállítandó szerződést azonnal aláírni, mit ha elmulasztana, letett bánatpénzét elveszti s a város jogosítva leend a szóban levő telket másnak bérbeadni ; mely esetben, ha kevesebb bér igér- tetnék, az ebből származó kárt a mulasztást elkövetett első árverelő bérlő megfizetni tartozik. Bérlő viseli a kiállítandó bérszerződés mindkét példányának kiállítási diját és bélyegeit, valamint a bérfizetésekről adandó nyugták bélyegjeit. Nagykároly, 1904. szeptember 19-én. Debreczeni István, polgármester. 740—1904. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy károlyi kir. járásbíróságnak 1904. évi 905/25. V. sz. végzése következtében Kun Mihály ügyvéd által képviselt Bloksai Emma javára Almássy Ignácz ellen 250 K s jár. erejéig 1901. évi aug. hó 1-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1041 koronára becsűit következő ingóságok, u. m.: bútorok stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás- bíróság 1904. évi 905/25. V. számú végzése folytán 250 K tőkekövetelés és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig — a fizetett összeg betudásával — Nagykárolyban adós lakásán leendő megtartására 1904. évi október hó l-sö napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1904. évi szept. hó 9-ik napján. Bakó Bálint, kir. bírósági végrehajtó. 3045—1904. tk. sz. Árverési hirdetmény kivonata. A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy az állam- kincstár végrehajtatónak Farkas László s neje végrehajtást szenvedők elleni 460 kor. 61 fillér tőkekövetelés s jár. iránti végrehajtási ügyében a fehérgyarmati kir. járásbíróság területén levő, Sonkád községben fekvő és sonkádi 160. betétben A. I. 138., 139., 140. hr. sz. ingatlanokra 134 korona, A. II. 752., 753., 754., 1598/6., 1598/7., 1598/8. hr. sz. ingatlanokra 1435 korona, a sonkádi 181. betétbeni A. I—IV. ingatlanokból Farkas László s Székely Róza B. 2—3 illetőségére és pedig az A. 1. 342., 361. hr. sz. ingatlanok 1/2-ére 268 korona, A. II. 364., 365. hr. sz. ingatlanok 1/2 részére 116 kor, A. III. 664., 665., 666". hr. sz. ingatlanok 1l2-eá része 196 kor., A. IV. 701—702. hr. sz. ingatlanok t/a részére az árverést 275 koronában azonnal megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1904. évi október hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor Sonkád községben megtartandó nyilvános árverésen a megái lapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át, vagyis 13 K 40 f, 143 K 50 f, 26 K 80 f, 11 K 60 f, 19 K 60 f, 27 K 50 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—81. I.M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Kelt a fehérgyarmati kir. járásbiróság tkvi hatóságnál 1904. julius 27-én. Kinczly Sándor, kir. albiró.
