Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-19 / 20. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Időelőtt kilépett növendékek, ha később : a hadseregbe, vagy a honvédségbe besoroz-1 tatnak, utánszolgálatra nem köteleztetnek. A helyek neme és az adományozás joga. A cs. és kir. katonai akadémiában a következő helyek vannak rendszeresítve, úgymint: 1. A közös hadügyi tárczából javadal­mazott „kincstári“' helyek és pedig egészen díjmentes vagy félfizetéses helyek. Ezen helyek közül igényjogosult magyar honos ifjak részére annyi hely van fentartva, a mennyi azon százaléknak megfelel, mely- lyel Magyarország a közös költségekhez hozzájárul. 2. Alapítványi helyek és pedig: magyar állami, m. kir. pénzügyőrségi és magán alapítványi helyek. 8. Fizetéses helyek. A magyar állami alapítványi helyek rész­ben egészen díjmentesek, részben pedig fél- dij mentesek. A kincstári ingyenes és féldijmentes he­lyeket a császári és kir. közös hadügy­miniszter előterjesztésére, a magyar állami alapítványi helyeket pedig a m. kir. honvé­delmi miniszter javaslatára Ő Felsége adó-1 mányozza; a m. kir. pénzügyőrségi alapít­ványi helyeket a in. kir. pénzügyminiszter adományozza; a magán alapítványi helyek az illető alapitó oklevelek rendelkezései ér­telmében töltetnek be; végül a fizetéses helyekre a cs. és kir. közös hadügyminiszter választja ki a pályázókat. HÍREK. — A pünkösd alkalmával lapunk olvasóinak és munkatársainak bol­dog ünnepeket kívánunk ! — Személyi hírek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja a múlt hét folyamán látogatásokat tett városunkban, vasárnap Szatmárra utazott, ott megjelent a nőegylet által rendezett virágkorzón, 16-án megnézte a Szatmárhegyet, 17-én elnökölt a köz­gyűlésen és a közigazgatási bizottsági ülé­sen és az nap este visszaérkezett városunkba. — Debreczeni István városunk polgármestere f. hó 13-án a várost érdeklő ügyek intézése czéljából a fővárosba utazott, ott résztvett a városok kongresszusán és beválasztatott azon 15 tagú bizottságba, mely a rendezett tanácsú városok országos szövetsége megalakulás te­kintetében konkrét javaslatot tenni és a sző- vétség alapszabályai tervezetét elkészíteni lesz hivatva. A szükebbkörü bizottság egyben1 a üzetésrendezési javaslat kidolgozásával is megbízta. A polgármester folyó hó 14-én; érkezett haza. — Pünkösdi istentiszteletek. A róm. hath, templomban: folyó hó 22-én reggel 9 óra­kor ünnepélyes szentmise, utána szentbeszéd, d. e. 11 órakor csendes mise, délután 3 óra- J kor litánia; 23-án reggel 9 órakor ünnepé-1 lyes szentmise, utána szentbeszéd, délelőtt! 11 órakor csendesmise, délután 3 órakor' litánia. Mindkét napon reggel 6 órától este j 6 óráig szentségimádás. —- Az ev. ref. tem­plomban : Pünkösd első napján d. e. prédi­kál : Asztalos György lelkész, ágendázik: Újlaki Miklós segédlelkész, d. u. prédikál: Lukács Mihály tanító. Pünkösd másod nap­ján d. e. prédikál : Ujlaky Miklós segédlel­kész, d. u. prédikál: Lenkey Lajos tanító. — Vármegyénk törvényhatósági bizott­sága f. hó 26-án d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a melynek egyik tárgya lesz városunk képviselő-testületének a villany- világitási telep helyéül megvásárolt telek vételére vonatkozó adás-vevésbeli szerződés jóváhagyásának kérdése. — Az ecsedi-láp lecsapoló társulat folyó hó 10-én közgyűlést tartott városunkban. A közgyűlés elején Domahidy Sándor alelnök, Nyárády László kir. főmérnök és a tisztikar nevében Péchy László műszaki tanácsos igazgató-főmérnök meleg és kegyeletes han­gon emlékeztek meg a társulat volt elnöke gr. Károlyi Tibor elhunytáról és elhatároz­ták, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökí­tik és arczképét megfestetik. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után Jékey Mór indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az ártéri terhek könnyítése érdekében bizott­ságot küld ki, amely a módozatokat meg-1 állapítva, a legközelebbi rendkívüli közgyű­lésen számoljon be működése eredményéről, hogy a további teendők felől határozni le­hessen. A küldöttség hivatása lesz egyúttal j felkérni a kormányt, hogy a társulat aggasztó helyzetén könnyítsen. A küldöttség tagjai lettek elnök, alelnök, igazgató-főmérnök, Jékey Mór, Pekanovits Imre, Jékey Zsiginond, Doma­hidy István, Szuhányi Ferencz, Póterffy Imre, Reök Gyula és dr. Keresztszeghy Lajos érde­keltségi tagok, valamint az árterületen fekvő két város és nagy érdekeltség képviselője Papp Géza és Debreczeni István polgár- mesterek. Végül megválasztották 3 évre a társulat elnökségét és választmányát. A társulat elnöke lett ismét gr. Károlyi Gyula, aielnöke Domahidy Sándor. Választmányi tagnak megválasztattak: Gróf Tisza István, Jékey Zsigmond, Luby Lajos, Domahidy Ist­ván, Bodoky Gyula, Uray Lajos, Dienes La­jos, Szarka Andor, Hadady József, dr. Komo- róczy Iván, dr. Keresztszeghy Lajos, Debre­czeni István, Balogh Pál, Papp Géza, Rébay Dezső, Szálkái Sándor, Csaba Adorján, gróf Tisza Lajos, Domahidy Elemér, Szuhányi Ferencz, Róth Károly. — A helybeli rom. kath. egyházközség a folyó 1904. évre kivetendő egyházi és iskolai költségeinek egyháztanácsilag javaslatba ho­zott előirányzata s kivetési módozata, vala­mint az egyházközségi s mindkét temető pénztárnokával szemben a felmentvények tárgyában való intézkedés végett folyó óskj május hó 23-án délelőtt 10 órakor a róm. kath. fiunépiskola nagytermében egyházköz­ségi gyűlést tart, melyre az illető t. ez. jogosultak ezennel meghivatnak. Kelt Nagy­károlyban, 1904. május hó 17-én. Az egyht. elnökség. — Névnapok. Folyó hó 16-án Nepomuki János napján ünnepelte meg névnapját Czimmermann János főgimnáziumi tanár, kit ismerősei közül számosán kerestek fel, hogy jókívánságaikat kifejezésre juttassák. —■ Ugyancsak számosán keresték fel Nonn János kereskedőt is, ki ugyanakkor tartotta névnapját. — A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút ügyében az építési terveket a Gregerson engedményes ezég a napokban terjesztette be a kereskedelemügyi minisztériumhoz s rövid idő múlva a végleges építési engedély kiadását megelőző tárgyalás meg fog tar­tatni, a mikor a vállalkozó-czég szerint leg­később f. évi augusztus havában az építés meg fog kezdetni, miért is azon hírek, hogy a vasútépítés tekintetében akadály merült volna fel, a valóságnak meg nem felelnek. — Ügyvédi értekezlet. A helybeli ügyvédi kar tagjai f. hó 12-én értekezletet tartottak oly czélból, hogy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet felállításáról szóló törvény­javaslatot megbeszéljék és erre vonatkozó­lag a szatmárnémetii ügyvédi kamara e hó 25-én tartandó közgyűlésre észrevételeiket beküldjék. — Nyilvános számadás. Folyó hó 7-én a polgári olvasókör helyiségében tartott dal­estély jövedelméről. Bevétel: jegyek eladásá­ból 206 korona 50 fillér, felülfizetésekből 42 korona 56 fillér, összesen: 249 korona 06 fillér. Kiadás 152 korona 36 fillér. Marad­vány mint jövedelem 97 korona 76 fillér. Felülfizetni szívesek voltak: N. N. 20 korona, Róth Károly 8 korona 56 fillér, Pintér Mihály. Hámpel Ignácz Börvely, N. N. 2.50—2.50 korona, Fitos Ferencz, özv. Pazu- hanich Ignáczné 2—2 korona, N. N. 1 korona 50 fillér, Singer Márton 1 koronát. Összesen 42 korona 56 fillért. Fogadják úgy a felül- fizetők, mint az estélyen részt vett közönség az egyesület őszinte köszönetét. Nagykároly­ban, 1904. május 18. Kerekes Bertalan, ellenőr. Feifer Ede, egyleti pénztáros. — Uj vasút az Érmellóken. Az Érmelléken át Érmihályfalváig legközelebb uj helyi érdekű vasút fog átvonulni. A kereskedelemügyi miniszter dr. Falussy Árpád és Strobentz Péter érendrédi földbirtokosok kérelmére a szilágysági helyiérdekű vasúttól Tasnádszán- tóról Ér-Kőrös, P.-Ete, Pér, Ér-Endréden át Érmihályfalváig vezető vasút építésére az elő­munkálati engedélyt egy évre megadta. Az uj viczinális rendes nyomtávolu vagy moto­ros vasút lesz. A kereskedelemügyi miniszter az uj vasutat Biharmegye közönségének jó­indulatába ajánlotta. — Házasság. Illés József helybeli városi mérnök f. hó 25-én esküszik örök hűséget özv. Eigner Sitnonné úrnő leányának Anna kisasszonynak. — Főgimnáziumi záróünnepély. Főgimná­ziumunk „Kölcsey“ önképzőköre záró ünne­pélyét folyó hó 21-én délután 4 órakor fogja megtartani a tornacsarnokban. Közönségünk mindig nagy élvezettel keresi fel a záró­ünnepélyeket, hol élvezettel és megelégedés­sel hallgatja meg az ifjúság beszámolóját. Az idén is bizonyára nagy közönség fogja azt végighallgatni. — Az ünnepélyre külön meghívó lett kibocsátva, melynek szövege igy szól: A nagykárolyi róm. kath. főgim­názium Kölesey-önképzőköre a főgimnáziumi zeneegyesület javára 1904. évi május hó 21-én, délután 4 órakor a tornacsarnokban ünnepélyt rendez, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a főgimn. igazgatósága. Műsor: 1. Induló, Linka Ca- millótól; előadja a zenekar. 2. Tetemrehivás, Aranytól; előadja Serly Ferencz VIII. o. t. 3. A csalogány felelete ; énekli az énekkar. 4. Magyar népdalcsoport; czimbalrnon elő­adja Bérezik Béla VI. o. t. 5. Rongyos kol­dus, Katona Árpádtól; előadja Jakab Tibor vagy egy galambra. A galambok e nagy serege már úgy hozzátartozik a Szent Márk teréhez, mint akár a székesegyház maga. Ez a székesegyház ... .. . Mint magának Velenczének, úgy ennek sincs párja a világon. Sok száz évnek foly­tonos munkája teremthette csak meg e nagy- ' szerű művet, melyet egyetlen művész se mert volna Így megtervezni. Csak öntudat- i lan vakmerőség alakíthatta ilyen ellentétes | elemekből össze hatalmas külsejét. Szeret­ném azt mondani, hogy a remek épület stylje a stylnélküliség. De azért távolról se stylszerütlen, mert a góth tornyok és bizanczi kupola, az olasz ablakok és román ajtók, de főleg a színes márványok, a fényes és tompa aranyberakások, a szobrok és mozaikok teljesen harmonikus, szinpompás, megkapó hatású egészbe olvadnak össze. Belső beren­dezése még fényesebb. Falain a művészet „parasztot nem hagyott.“ A szinarany mely általános alap gyanánt szolgál, a leghitvá- nyabb anyag benne. Százszorta drágább a mozaik, a jaspis, az agátba, ónixba faragott oszlopok, párkányok. Hetekig kellene tanul­mányozni a páratlan műkincsek halmazát, ha egy kelletlen gondolat nem zavarná a gyönyörűségét. Ez pedig az, hogy ez a cso­dálatos remek, nem felel meg a rendelteté­sének. Nem költ áhítatot; sőt egyenesen szórakozottá tesz a sok drága látnivalójával. Pogány muzeuin benyomását kelti, nem keresztény templomét. Építő művészeinek bámulására indít, nem az Isten imádására. Tudom, hogy ' egy igen hires franczia iró ellen­kezőleg nyilatkozik, de én csak a saját tel­kemmel ítélhetek s mondhatom, hogy itt sze­reztem az első szomorú tapasztalatot az olasz nép vallásos érzületének megdöbbentő hanyatlása felől. Jelen voltam zöldcsütörtö­kön a pátriárka-bibornok által végzett láb­mosási szertartáson s ájtatos hívek helyett csak kiváncsi és fecsegő népet láttam. Nagy­ban akadályozza az ájtatos hangulatot a szentegyház belsejében űzött kufárkodás is. Az erkélyre jegyet kel váltani, a hires neve­zetes „Pala d’ Oro“ megtekintésére szintén, a templomszolgák csekély borravaló fejében kíméletlenül leleplezik a nagyböjt miatt lep­lekbe burkolt oltárokat, a cieerónék minden nyelven hangosan darálják értelmetlenül bema­golt mondókáikat. Ez az osztály az egyedül kellemetlen itten, de ezek nem benszülöttek, hanem ide telepedett idegen naplopók. Velőn-1 ezében igazán csak a sok gyámoltalan balek után élnek, mert semmi szükség rájuk. A város annyira központosított fekvésű, hogy minden ut a Szent Márk térre vezet, lehe­tetlen eltévedni; a középületek, paloták, templomok, gyűjtemények és minden egye­bek felől pedig kimerítő magyarázatokkal szolgál a vöröskötésü Baedeker, melyet úgyis híven szorongat minden idegen, kivéve az angolokat, kiknek kezében gyakoribb a sárga Murray. Az idegen forgalmat erősen emeli a ren- kivül sok nászutas. Valaki — állítása szerint — 300 nászutas-párt olvasott meg egy délután az árkádok alatt. Ha ez talán túlzás is lesz, de tény, hogy lépten-nyomon találkozunk ilyenekkel. Az uj férjek különös vásárlási kedvükkel tűnnek ki; minden szépet meg­akarnak venni a szeretett nőnek. Nagyon gyakori közöttük a magyar, de legkedvesebb­nek egy porosz házaspárt találtam. Ezek ezüst-nászutra jöttek Velenczébe s szemmel- láthatólag már 25 év előtti esküvőjükön se lehettek nagyon fiatalok. De a hajlott hátú öreg ur gyöngéd figyelemmel környezte ősz- haju hitvesét s mindketten igaz gyönyörűség­gel s háladatos kedélylyel élvezték Venezia lebilincselő báját. ' Olasz időszámítás szerint 19 óra, európai beosztásban esti 7. Szállodánkba kell térni estebédre. Az itteni szállókban mindenütt a penziórendszer dívik. A szobák árai legelső helyen is feltűnően olcsók, de az esti főét­kezésre —- a dinerre — ott kell lenni, illetve mindenesetre meg kell fizetni az elég magas árát. Déli órákban rendes ebéd nincsen sehol, villásreggelit — il pranzo —- a kávéházak­ban is kapni. Az esti hét órakor való haza­térés -különben nem is kellemetlen. Az új­szerű benyomásoktól tultelt szellem inegpi- hen a négy fal között. Az asztalok nagyon! sok virággal igen díszesen teritvék, a konyha! franczia és olasz s a menu elég gazdag arra nézve, hogy az olasz ízlésű fogásokat mellőz-j hesse az a ki nem tűri. Étkezés után hold­világos vizi sétára indulunk, vagy összeülünk a barátságos kis hölgyszalonba s a mindenki által beszélt franczia nyelv közvetítésével meg­ismerkedünk nem csak név, de nemzetiség szerint is. Igazi nemzetközi társaság azon egy ház lakói közt. Magyar, olasz, angol, franczia, amerikai nők és egy orosz festő, aki különben szép fiatal leány. Az urak ilyen­kor a szomszéd dohányzó-terembe vonultak | s igy igen kedélyes társalgás fejlődik azon furcsa megjegyzésből kiindulva, hogy — mégis hunezut a talián! Dessert gyanánt t. 1 i. oly szép és zamatas déli gyümölcsöket | kaptunk, amelyek nyilván bizonyítják, hogy! a bölcs Itália termésének javát maga fogyasz- ] tására tartja meg s csak az alját adja, jó j pénzért, külföldre. (Folyt, köv.)! Somossy Miklósné. I VII. o. t. 6. Quintett Mendelsohntól; előad­ják: Kompolthy Béla VI., Mangu Gyula V., Rupprecht Béla VI., Nagy Gábor Vili. o. tanulók a karmesterrel. 7. Czigánykar Weber K.-tól; előadja az ének- és zenekar. 8. A remete, Berzsenyitől; előadja Müller Miksa VI. o. t. 9. Utazás a hómezőkön, Eilenberg- től; zongorán előadják: Báthory József és Pintér Nándor II. o. tanulók. 10. Rákóczy zászlója, melodráma Prónai-Szentgálytól; sza­valja Páskádi János VIII., zongorán kiséri Adler Ernő VIII. o. t. 11. Magyar népdal­csoport ; előadja a zenekar. 12. Jelentés a Kölcsey-Önképzökör XIII. évi működéséről; irta és felolvassa Hornyák Sándor VIII. o. L főjegyző. 13. Búcsú az iskolától, Silcher- től; énekli az énekkar. 14. Rákócz-induló; előadja a zenekar. Belépődíjak az első 5 sorban 2 kor., a többiben 1 kor. Jegyek előre válthatók Czimmermann János tanár­nál, Kegyesrendiek társháza, emelet 25. sz. A jó ezéit tekintve, a felülfizetéseket köszö­nettel fogadjuk és hirlapilag nyugtázzuk. — A kőművesek és ácsok sztrájkja még mindig nem ért véget. A tegnapelőtt délelőtt összeült békéltető bizottság sem tudott ered­ményre jutni, mert a munkások oly követe­lésekkel lépnek fel, melyeket a mesterek nem akarnak teljesíteni. A munkások azt kívánják, hogy az óraszámra való dolgozás­nál a legkisebb dij 32 fillér óránként, nap­számnál pedig 3 korona legyen. A mesterek hajlandók ezen dijjazást megadni, de csak azok részére, a kik azt tényleg megérdemlik, de abba nem akarnak belemenni, hogy álta­lában ily összegben legyen megállapítva a minimális munkadij. Ily körülmények között a munka szünetel. Egyébiránt a sztrájkolok csendesen viselkednek, habár egyes esetek­ben a dolgozó napszámosokat a munka abbanhagyására erőszakkal akarták rábírni, azonban a rendőrség közbelépésére a rend csakhamar helyreállott. A rendőrség higgadt és tapintatos működésével elejét vette min­den bajnak. Demidor Ignácz rendőrkapitány sok jó tanácsosai látta el a sztrájkolókat és csendes viselkedésre intette őket, azonban a vasárnapra tervezett tüntető-körmenet meg­tartását —- igen helyesen — nem engedé­lyezte, e helyett a sztrájktanyán a Hunyadi- utczában lévő Mezőssy-féle házban tartottak a sztrájkolok egy mulatságot, mely minden rendzavarás nélkül folyt le. A mesterek, hogy elvállalt kötelezettségeiknek eleget te­hessenek, idegen munkásokat fognak alkal­mazni, a kiknek szerződtetése már folya­matban van. — Esküvők. Stier Ignácz helybeli fodrász folyó hó 15-én tartotta esküvőjét Hágen Mariskával, Hágen Ignácz helybeli gazdálkodó leányával. — Győry Bertalan helybeli gubás iparos folyó hó 17-én vezette oltárhoz Czip- czer Rózát, néhai Czipczer Endre takács­iparos leányát. — Tájerling Sándor asztalos esküvője pedig Szabó Erzsébettel, Szabó Lajos helybeli mészáros leányával folyó hó 12-én történt meg. — Zászlószenteiés. Szép ünnepélyre ké­szül a Nagykárolyi Oltáregyesület. Junius hó 12-én fogja ’ Meszlényi Gyula szatmári püspök megbízásából az egyesület gyönyörű kivitelű, 800 koronás, remek hímzésű zász­laját fölszentelni P e rn p Antal szatmári kanonok. A zászlóanyai tisztet Károlyi Ist­vánná grófné vállalta el kész örömmel az egyesület kérésére. A zászlószeritelésen az Oltáregyesület téli hangversenyén szere­pelt hölgyek — mintegy 18-an — lesznek a koszorús-lányok, a kik vőfélyeik kíséretében csoportosulnak a fölszentelendő zászló körül. A fölszentelést megelőző szentmise alatt De­midor Ignácz főkapitány és a polgári leány­iskola növendékei énekelnek Láng Margit és Diczig Ádám orgonakisérete mellett, a szent­beszédet Varjas Endre oltáregyesületi igaz­gató mondja. Este pedig a Polgári Kaszinó termeiben előkelő szereplők s a Dalegyesület közreműködésével igen szép műsora estély lesz, a melyet táncz követ Fátyol muzsikája mellett. Az estélyre külön meghívókat nem bocsát ki az egyesület. Visszaemlékezve az Oltáregyesület ritka sikerű téli hangverse­nyére, hasonló szép eredményt jósolunk e most jelzett ünnepségnek is. Az 1 koronás belépődíj mellett megtartandó estély részletes műsorát jövő számunkban adjuk. Egyben jelentjük, hogy az egyesületnek az ország egyik legelőkelőbb czégénél készült zászlaja pár napon át Pueser Károly kirakatában lesz megszemlélhető. — A Nagybánya—Felsőbányái vasút épí­tését Czinner István és társa Mandel épitő- mérnökök e hó 11-én megkezdették. — Esküdtszéki tárgyalás. A szatmárné­meti esküdtbiróság f. hó 16-án Bakó János helybeli születésű Érmihályfalván lakó cziz- madia-mester ügyét tárgyalta, ki azzal volt vádolva, hogy Érkörtvélyesen lakó sógora Cséke Ferencz szőlőházát f. évi márczius hó 11-én éjjel felgyújtotta s ezúttal a tulajdo­nosnak 300 korona erejéig kárt okozott. Bakó János tettét beismervén, annak elköve­tése indokául részeg állapotát és azt hozta fel, hogy sógora oka annak, miszerint fele- ! sége őt elhagyta. Lapunk szerkesztője mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom