Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-03 / 9. szám

f NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE HÍREK. — Személyi hírek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja Szatmárról tegnap d. u. érkezett vissza székhelyére. — Gróf Károlyi György országgyűlési képviselőnk folyó hó 1-én hajnalban Budapestről Szatmárra érke­zett, részt vett a főispán beiktató ünnepélyen és folyó hó 2-án visszautazott a fővárosba. — Debreczeni István városunk polgármestere Illés József városi mérnök társaságában f. hó 25-én este a villanyvilágítás ügyében a fő­városba utazott s onnan múlt hó 29-én este érkezett haza. — Kristóffy József főispán múlt hó 26-án megkezdte hivatalos működését s átvévén hivatalát, délelőtt 11 órakor Gróf Károlyi György képviselővel és Nagy László alispán­nal együtt fogadta a helybeli görög katholikus magyar hitközség küldöttségét Somossy Mik­lóst és Orosz Györgyöt s élénken és hosz- szasan megtárgyalták a nevezett hitközség által folytatott nemzeti küzdelmet. Adja az ( ég, hogy a nemes és hazafias küzdelmet mielőbb fényes siker koronázza! — Kinevezés. A pénzügyminiszter Rogozi Papp Kálmán pénzügyi segédtitkárt, a hely­beli kir. pénzügyigazgatósághoz titkárrá ne-1 vezte ki. Gratulálunk! — Eljegyzés. Erdőss Aurél csólti kör- j jegyző múlt hó 20-án tartotta eljegyzését Bornemissza Géza vármegyei árvaszéki he­lyettes elnök és neje Szabó Malvin úrnő leányával Saroltával. Sok boldogságot kívá­nunk frigyükhöz! — A Népnevelési-egylet által 1904. évi február hó 12-én tartott közgyűlésén választ-1 mányi tagokká a következők választattak meg: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Báthory , István, Dr. Brán Feliczián, Boross János, Bing Mór, Csipkés András, Debreczeni István, Gyurovits Gyula, Győrffy József, Janiizky Albert, Kínál József kereskedő, Dr. Lúcz Ignáez, Palczer Ernő, Papp Béla, Petz János, Péchy László, Dr. Serly Gusztáv, Dr. Schön- pflug Richárd, Singer Lipót, Tímár Péter,! Wagner Lajos, Vetzák Ede, Weinberger' Ferencz. — Föispáni beiktatás Szatmáron. F. hó 1-én Ferenczy Ágost tanáesjegyző, Dr. Frie­der Adolf ügyvéd, Kőrösmezei Antal tanácsos és Lénárd Sándor városi közgyám Szatmár­ról a hajnali vonattal városunkba érkeztek, hogy Kristóffy József főispánt Szatmárra elkísérjék. Városunkból llosvay Aladár, vár­megyei főjegyző, Debreczeni István városunk polgármestere, Kemény Alajos p. ü. igazgató, Dr. Serly Gusztáv vm. főorvos, Péchy László műszaki tanácsos, Kacsó Károly államépité- szeti hivatali főnök, Madarassy Gyula Szamos jobbparti érdekeltségi titkár, Demidor Ignáez rendőrkapitány, Lucz György városi tanácsos, Nemestóthi Szabó Antal, Kooz Samu, Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede, Csipkés András és Lukácso- vits János képviselőtestületi tagok kisérték át a főispánt, — ki titkára kíséretében utazott — Szatmárra. A vonat 9 óra 30 perczkor érkezett a feldíszített indóházba, a hol Papp Géza polgármester a tisztikar élén számos vármegyei és városi bizottsági tag jelenlété­ben üdvözölte a főispánt, ki rövid beszédben válaszolt, megköszönve a szívélyes fogad­tatást. A főispán azután a püspök fogatán kísérői és a tisztikar a rendelkezésre álló magánfogatokra ült, melyek között 12 négyes j fogat volt — s igy vonult be a menet a fellobogózott utczákon át a .Pannónia“ szál­lodába, a hol a főispán megszállt. Tiz órakor a szépen dekorált városházának zsuffolásig megtelt termében Papp Géza polgármester megnyitotta a közgyűlést, felolvasta a királyi j leiratot, ennek utána Korányi János ügyvéd vezetése alatt egy küldöttség meghívta a főispánt a közgyűlésre, ki megjelenvén, lel­kes éljenzés után letette az esküt, minek megtörténte után Dr. Keresztszegi Lajos szép üdvözlő beszéde után a főispán többször éljenzés által félbeszakítva elmondotta szék­foglaló beszédét s Dr. Kelemen Samu ügy­véd felszólalása után, ki a függetlenségi párt részéről is bizalmat előlegezett a főispánnak, a díszközgyűlés befejezést nyert. Ezután a küldöttségek tisztelgése következett és pedig a következő sorrendben: 1. A rom. kath. székes-káptalan és központi papság Szabó Norbert nagyprépost vezetése alatt álló 17 tagú küldöttsége, ebben 6 kanonok. 2. A római kath. egyházközség és római kath. tanitó-testület 20 tagú küldöttsége Hehelein Károly kanonok-plébános vezetése alatt. 3. A szatmári és németi ev. ref. egyház 24! tagú küldöttsége Biki Károly esperes veze­tése alatt. 4. A németi gör. kath. egyház 11 tagú küldöttsége Melles Géza esperes vezetése alatt. 5. Az autonom orthodox iz­raelita hitközség 11 tagú küldöttsége Franki j Mihály hitközségi elnök vezetése alatt. 6. | A status-quo-ante izr. hitközség 24 tagú kül­döttsége Dr. Jordán Sándor főrabbi vezetése alatt. 7. A közös hadsereg és honvédség 15 tagú küldöttsége Kiss Sándor dandárparancs­nok vezetése alatt. 8. Az ügyvédi kamara 16 tagú küldöttsége Korányi János elnök vezetése alatt. 9. A kir. kath. főgymnasium 18 tagú küldöttsége Katkovszky Pál igazgató vezetése alatt. 10. Az ev. ref. főgymnasium 14 tagú küldöttsége Borsos Benő igazgató vezetése alatt. 11. Soron kiviil a vármegyei lovar-egylet 10 tagú küldöttsége Kovács Jenő elnök vezetése alatt. 12. A kir. tanfelügyelő­ség 3 tagú küldöttsége Kovách Béla kir. tanácsos tanfelügyelő vezetése alatt. 13. A Kölcsey-kör 12 tagú küldöttsége Dr. Fechtel János elnök vezetése alatt. 14. Az állami tanítói testület 30 tagú küldöttsége (ebben 15 nő) Mándy Ferencz igazgató vezetése alatt. 15. A kataszteri felmérési felügyelőség 6 tagú küldöttsége Hariska János felügyelő vezetése alatt. 16. A folyammérnöki hivatal 6 tagú küldöttsége Nyárády László főnök vezetése alatt. 17. A M. Á. V. forgalmi főnöksége 6 tagú küldöttsége Mándy Bertalan forgalmi főnök vezetése alatt. 18. A posta- és táv­írda főnöksége Straszer Lajos és Demjén Sándor főnökök vezetése alatt. 19. A keres­kedelmi társulat 10 tagú küldöttsége Páskuj Imre vezetése alatt. 20. A Neuschlosz-féie gyár 5 tagú küldöttsége Heidelberg Imre fő­nök vezetése alatt. Végül 21. A magy. kir. állampénztár 9 tagú küldöttsége Papp Gyula adótárnok vezetése alatt. —- Déli 1 órakor a „Pannonia“-szálló szép nagytermében 220 teritékü társasebéd volt, amelyen a város szine-java vett részt s a főispán és kísérete, valamint a meghívottak a város vendégei voltak. Az ebéd igen jó volt, pezsgőt, ■ szi­vart, czigarettát a város adott. A karzatnak a zenekar számára fenntartott részét a honvédzenekar foglalta el, többi részén höl­gyek ültek. A harmadik fogásnál a főispán a királyért mondott pohárköszöntőt, vala­mint az ennek bevégeztével felhangzott „Hymnust“ a közönség állva hallgatta vé­gig, lelkesen megéljenezte és megtapsolta. — Ezután Dr. Fechtel János a főispánért, Dr. Vajay Károly t. főügyész a vendégekért, Böszörményi Sándor orsz. képviselő Szatmár szab. kir. város törvényhatóságáért, Kovács Jenő a jelenlevő katonákért, Kiss ezredes a katonaság és polgárság közötti jó egyetértés­ért, Jékey Mór Papp Géza polgármesterért, a Főispán a munka embereiért, végül Doma- hidy István a főispánért ürítettek poharat. A katonai zenekar szebbnél-szebb s ezek | között sok „Kurucz“ nótát játszott, a közön- ! ség jól találta magát s az ebéd egyáltalában igen jól sikerült. Este a színházban díszelő­adás volt, utána pedig társasösszejövetel a Társaskörben. — A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút kiépítése most már teljesen biztosítva van, minthogy azonban a miniszter az állam hozzá­járulását az ex-lex megszűntéig nem folyósít­hatja, a finanszírozó fél pedig enélkül a finan­szírozást effectuálni nem akarja, az építés megkezdésének időpontja meg nem határoz­ható. Lehet, hogy az építést még ez év őszén megkezdik, nincs azonban kizárva annak lehetősége is, hogy az építés megkez­dése a jövő évre marad. — Legközelebbi országos vásárok. Nyíregy­házán és Ungváron e hó 7-én és 8-án, Tisza- ujlakon 9-én és 10-én, Mátészalkán 14-én, Fekete-Ardón 14-én és 15-én, Csengerben pedig 18-án. — „Eleven újság“. Az Izr. Nőegylet és Tanulósegélyző-egylet által márczius hó 5-én, szombaton megtartandó az „Eleven Újság“ bemutatásával egybekötött táncz- mulatsághoz a ineghivók már szétküldettek. Megemlítjük, hogy az „Eleven Újság“ úgy eredetisége, mint szellemes, tréfás és actuális béltartalma folytán igen élvezetes estére nyújt kilátást. —■ A kibocsátott meg­hívó igy szól: Meghívó. A Nagykárolyi Izr. Nőegylet és Tanulósegélyző Ifjúsági Egylet a Polgári Olvasókör összes termeiben 1904. évi márczius hó 5-én, szombaton „Eleven Újság“ előadásával egybekötött tánczestélyt rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja Kaufmann Mártonné, nőegyleti elnök. Kaufmann Alfréd, ifjúsági elnök. Be­lépődíj : Oldalszék és I-ső rendű támlásszék 4 korona. 11-od rendű támlásszék 3 korona, zártszék 2 korona. Kezdete pontban 8 órakor. Jegyek előre válthatók Kohn Márküsz ur üzletében. Az „Eleven Újság“ prograinmja: 1. Prolog: Csetényi Lajosné úrnő. 2. előfize­tési felhívás: Sternberg Anikó k. a. 3. Vezér- czikk : Dr. Adler Adolf ur. 4. Dal: Kaufmann Izidorné úrnő. 5. Tárcza: Singer Zelma k. a. és Kaufmann Sándor ur. 6. Belpolitika : Baján Gizi k. a. 7. Külpolitika: Orosz-Japán con- ílictus: Fürlh Sárika és Bródy Bella k. a. j 8. Sport: Katz Sárika k. a. 9. Napihirek: Csetényi Lajosné úrnő és Baján Irén k. a. 10. Irodalom és művészet. Rovatvezető: Baján Irén k. a. a) Czimbalmon: Sternberg 1 Anna k. a. b) Ének: Sz. Gáspár Pálné úrnő, zongorán kiséri Bródy Bella k. a. c) Zongora: Kaufmann Sándor ur. 11. Törvényszék: Blau M. László, Grósz József, Róth Imre, Ró^ner Berti és Singer Márton urak. 12. Nyilttér: Blau M. László ur. 13. Vegyes : Bródy István ur Budapest. 14. Szerkesztői üzenetek : Singer Márton ur. 15. Reclamok: Bródy Bella, Fried Paula, Hermann Juliska, Katz Sári, Katz Leona, Kaufmann Anna, Singer Zelma, Stern­berg Anna, Sternberg Anikó, Taub Riza kis­asszonyok. — Nyilvános köszönet és nyugtázás. A Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank 15 koronát adományozott a főgymnasiumi Kölcsey Ön­képzőkörnek, mely adományért hálás köszö­netét mond az önképzőkör vezetőtanára : Czimmermann János, főgymn. tanár. — Eljegyzés. Mandel József helybeli szabó­iparos múlt hó 28-án tartotta eljegyzését Róth Rózsikával, Róth Izidor érszentkirályi körjegyző leányával. — A villanyvilágítás ügyében városunk polgármestere múlt hó 29-én Budapesten megkötötte a Ganz és Társa-féle részvény- társasággal a szállítási szerződést, mely sze­rint a telep felállításának költsége telek nél­kül 211,824 koronába kerül. A szerződést a folyó hó 13-án tartandó gyűlésen fogja a képviselőtestület tárgyalás alá venni. Városunk polgármestere egyúttal a felveendő kölcsön ügyében is megindította a tárgyalásokat a „Hazai“ takarékpénztárral. —• Halálozás. Pink Jakab magánzó hely­beli lakos múlt hó 28-án reggel 76 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt és múlt hó 29-én a rőm. kath. egyház szertar­tásai szerint nagy részvét mellett a Rozália temetőben tétetett örök nyugalomra. A hely­beli dalárda a temetésnél gyászdalokat éne­kelt. Pink Ignáez közjegyzői Írnok édes atyját gyászolja az elhunytban. Béke poraira ! — Mérsékelt áru menettérti jegyek. A kereskedelemügyi miniszter engedélyével a szatmár—fehérgyarmati helyiérdekű vasúton a Gacsály és Fehérgyarmat közötti viszonyzat- ban két napi érvénynyel biró menettérti je­gyeket adnak ki egy koronáért. Ugyanezen alkalommal a Jánk—Majtis—Szatmárnémetii vonalszakaszt, a mely eddig a második távol­sági forgalomba tartozott, az első távolsági forgalomba lejebbitették. — A szalmafonó tanfolyam, mely múlt év november havában nyílt meg és melynek 18 növendéke van, a debreczeni Kereske­delmi és Iparkamarának múlt hó 11-ik napján tartott rendes közgyűlésén tett bejelentés szerint jól működik, a tanfolyamvezetö a legnagyobb szorgalommal és odaadással végzi feladatát. A tanítás a mindennapi élet igé­nyeihez alkalmazkodik, különös figyelemmel az értékesítés könnyűségére. A tanulók kü­lönösen nagy gyakorlatot szereznek a fonások mindenféle nemeiben s ezek ki lesznek tanítva arra, hogy a kész fonatot — ha varrógépeik, vasalóik nincsenek — hol árusíthatják el, hogy hol és mily árakon lehet beszerezni a kalapkészitéshez szükséges anyagokat, gépe­ket. A tanítási időszak második felét a kész munkák összeállítása, kalapvarrás, gépelés, vasalás, továbbá egyes olcsó és keresett díszmunkák, táskák, szatyorok és hársforgács- ból készült paraszt házi szükségletek készí­tése fogja kitölteni. — A ragadós állati betegségek állása a múlt hó 24-én kiadott állategészségügyi kimu­tatás szerint vármegyénkben a következő 3» h milliomodik sőt kisebb képzeleti részeihez is folyamodni. Azért, mert a természetben minduntalan ilyen apró testekre bukkanunk. Hogy is ne, mikor ilyenekből áll az egész végtelenség. Azt mindig tudták, hogy a testeket tör­deléssel és más utakon apró, végre nem is érzékelhető részekre lehet osztani; később pedig azt is észrevették, hogy némely test anyaga egészen egynemű s más ettől eltérő természetűre fel nem bontható; mig a má­sikban pedig a különböző anyagok, a mikből áll, világosan megkülönböztethetők. Az egy­nemű anyagot, aminő az arany, oxigén, hid­rogén is, elnevezték elemnek, a nem ilyent, mint például a bronzot, vizet stb. összetett anyagnak. Az anyag legkisebb részeire vonatkozólag elméletet Demokritos az ókor egyik leghíre­sebb bölcsésze állított fel először időszámí­tásunk előtt 400 évvel. Szerinte minden anyag, kivétel nélkül, véghetetlen kicsiny, oszthatat­lan részekből atomokból, parányokból áll. Hogy jutott erre a feltevésre, erre a hi­potézisre, ki tudná ma megmondani. Annyi bizonyos, hogy nem tapasztalás, hanem csak intuiczió, elmélkedés utján. De felette érde­kes, hogy annyi sok idő múltán, a mai tudomány ez., a feltevést ismét elfogadta. Tudnunk kell azonban, hogy a régi és mai hipotézis értelme nem ugyanaz. Akkor an-l nak igazságát tapasztalatilag igazolni megj sem kísérlettek; nem is tudták volna. Ma ai hipotéz;s a tények kényszerű folyománya. Annak nem szabad ellentétben állania sem­minemű tapasztalással, s legíőbb kr.ueriu.na, j hogy lehetőleg sok és különböző tényt egy­ségesen magyarázzon meg s módot nyújtson uj problémák felállítására és megoldására. Miért ne vehetrők tehát az atomok ' Mezősét állító hipotézist igaznak, mikor az a tények­nek megfelel; sőt mikor ma a tudomány még az atomok súlyát és számát is meg­tudja határozni. Rogy miképen, azt ugyan bajos lenne ebben a nehány sorban tüzetesen elmondani; de mert nem kívánhatjuk, hogy az olvasó állításunkat feltétlenül elhigyje, nagyjából mégis megkíséreljük. Olyan formán, mint mikor a földrajz tanára valamely földrész területi viszonyait nagy vonásokban a táblára rajzolja. Még abban az évben, a XVIII. század legvégén, mikor Volta nevezetes elektromos oszlopát megszerkesztette, fedezte fel-Car- liste is, hogy az elektromos áram a vizet alkotó elemeire, oxigénre és hidrogénre bontja. Erre meg csakhamar köztudomásúvá lelt, hogy az áram más összetett testeket is fel­bont, úgy, hogy ez idöszerint, ezt a villa­mos bontást az iparban is széliében alkal- | mázzák. A kiváló alkotórészeket pedig 1835. óta Faraday ajánlatára ionoknak nevezik. De nemcsak elektromosság segélyével s nemcsak Garliste óta tudjuk az összetett tes­teket elemeikre bontani. Tudjuk azt. más | módokon is és tudták már előbb is. így ■ éppen a vizet már 1781-ben Cavendish is felbontotta, s e közben azt is kimutatta, hogy térfogat szerint mindig csak két rész hidrogén és egy rész oxigén egyesül vízzé. Mivel pedig az oxigén 16-szor súlyosabb a hidrogénné1, számtalanszor s a leggondo­sabban megmérve az egymással vegyülő oxigén és hidrogén meg a belőiök keletkező viz súlyát, arra is rájöttek, hogy sulyszerínt mindig csak 16 rész oxigén s 2 rész hidro­génből keletkezhetik viz. De ha ez igy van, az is belátható, hogy először a legkisebb képzelhető hidrogén tö­megnek, mondjuk atomnak 18-szor kell köny- nyebbnek lennie a legkisebb képzelhető víz­tömegnél, s hogy másodszor ez a kis víztömeg, a mi atomok csoportja, nem lehet maga is atom, hanem annál több. A testek ezen képzelhető legkisebb tö­megét aztán, a mi atomokból áll, de ilye­nekre fizikailag nem, hanem csak khémiailag j osztható, elnevezték molekulának. Ebből meg önkényt következik az analógia a naprendszerek és a molekulák között. [ Azokat a központ a Nap körül keringő boly­gók s más nevű égi testek alkotják, ezeket az atomok. Hogy a molekulán belül ezek is mozognak, feltétlenül bizonyos. Hiszen meg van a melegök; melegség pedig moz-1 gás nélkül el nem képzelhető. Végre kell, hogy az atomok közeit is az a végtelen finomságú és mérhetetlen súlyú anyag töltse ki, a mi kitölti az égi testek közeit is, az éter. Világos, hogy ha lehet tudni, hány mole­kula van hozzávetőleg egy köbezentiméter, egy gyüszünyi vízben, a minek súlya ponto- , san egy gramm, az is kiszámítható, hogy | mennyit nyom egy molekula viz, s mennyit az ennél 18-szor könnyebb hidrogénatom. Ha lehet tudni. A lehetetlennek csupán az ember a mestere, s a titokzatos regió kapuját az „Ismeretlen és megismerhetlen“ felirattal ellátni mindenesetre még korai volt. A mekhanikai hőelmélet alapján Maxvell, Thomson és Hodges világhírű angol tudósok j egymástól külön, de meglepően egybevágólag kiszámították, hogy egy köbezentiméter víz­ben 5—6 trillió molekula van, s igy egy j viz súlya egy grammnak 5—6 trilliomod része, j egy hidrogén atoma pedig körülbelül 100 i trilliomodrész grammnyi. Szörnyű szám ez. Csak arra való, hogy leírjuk vagy kimondjuk, de elképzelni lehe­tetlenség. Szörnyű szám, a melynél ha ezer­milliónyi hibát ejtenénk is, ez csak olyan­forma lenne, mint Magyarország ezer millió koronás évi budgetjében egy fillérnyi. A hidrogénatom kicsinységéről azonban még is nyújt némi fogalmat. Pedig még nem is ez az „Ultima Thule“, a titokzatosság szélső határa. A legújabb időkben a tudósok váratlan felfedezésre ju­tottak. Arra, hogy kell lenni a hidrogén- atomnál még kisebb anyagegyedeknek is és lehetségesnek mondják,, hogy a khemikai elemek még egyszerűbb testecskékre oszol­hatnak széjjel, vagy pedig az éter rezgéseivé, vagy elektromos energiává válhatnak. így a rádium és más radioaktiv elemek folytonos kisugárzását anélkül, hogy az anyag fogyni látszanék, az elem önkénytes disszo- cziácziójának tartják. Hogy minő kicsinyek­nek kell lenniök az ilyen elemekből kiszálló részeknek, Bequerel számításából képzelhet­jük el, amely szerint ahhoz, hogy a radio­aktiv anyag egy négyzet czentiméternyi fe­lületéről egy grammnyi tömeg kisugározzák, egy billió esztendő szükséges. De igy aztán azt is megérthetjük, hogy miért hatolnak át az efféle sugarak a legtömöttebb testeken is. Csak ugv, mint akár az üstökösök a nap­rendszeren. Tömegűknek aránylagos kicsi­sége folytán. A Lénárd-Röntgen és Bequerel-féle suga­rak körül megejtett vizsgálatok és kísérletek pedig arra a meggyőződésre vezették a tu­dományt, hogy még az ionok és átomok is felbomolhatnak. Az ezekből kiváló részecskék neve: elek­tron és sokan mindenféle kutatással arra törekedtek, hogy ezek tömegét és sebessé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom