Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-22 / 51. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Ián mert kevés volt az önbecsülésem, olyan önfeledt nagy szerelem látásán, mindig az a küzdés tolult elém, miért szeret olyan nagyon ? Mi van rajtam, vagy bennem, ami úgy elragadta, hogy szinte elbódult az érzés nagysága alatt? Így aztán csak ballagtam az élet öröm- telen utain egyedül, lelkemet elfásitotta a közöny, szivemet megkeményitették az élet apróbb és nagyobb csalódásai. Oh, mi balga férfiak, milyen kevéssé ismerjük a nőt; mennyire nem tudjuk, hogy egy-valódi tiszta lelkű nő csupa szeretetböl áll s ez nála olyan igaz, olyan nagy, hogy nem is titkolhatja annak intenziv megnyilatkozását ; átlátszó a lelke, mint egy tiszta vízzel telt kristály pohár s talán a szive dobbanását is meg lehetne számlálni a szeretett férfiért, de nem a vágyó sóhajtását s az értük hullatott forró könnyeit. Igaz, hogy vannak kivételek, kinél minden csupa számítás, kinek a lelke önző, hideg és a szive a legellentétesebb rósz érzéssel van teli; ez a daemon; mert a nö ördög, ha nem angyal, középút nincs; és mert igen nehéz megkülönböztetni a valódi igaz gyöngyöt a hamis utánzattól: ez a nö nemének egyedüli szerencsétlensége. Olvastam valahol, régen, hogy a jó Isten minden két testbe csak egy lelket teremt, kettészakítja az egy lelket és úgy osztja el a két élettelen testben egyenlőképen, azután leküldi őket külön-külön a földre, hogy találjalak rá ott egymásra. Óh nagy szerencse az, aki idelent megtalálhatja lelkének elszakított felét és ismét egygyé olvadhat vele a soha el nem múló, változhatatlan nagy szeretetben, ennél kép- zelhetetlenebb nagy boldogság nincs is e világon, éppen azért olyan ritka és azért olyan kevesek a kiválasztottak. Mindezekről pedig itt elmélkedem a ragyogó karácsonyfa árnyékában, melyet a szeretet gyújtott nekünk, itt pihen a kezemben egy meleg kicsiny kéz, az én drága kis Fvilám puha keze, egy hosszú, boldog élet már mögöttünk van, de azért most is olyan kedves ő nekem és ő most is olyan rajon- gásszerü imádattal szeret engem, mint esküvőnk napján. A haja hófehér, de most is olyan puha, omlatag, mint mikor aranysárga volt. A szemei kékek, ragyogóak és most is csak olyan nagy, kiolthatatlan szeretet su* gárzik belőlük felém, mint a régi kedves múltban. És mi tudjuk, érezzük, hogy teremtésünkkor odafent is egyek voltunk, idelent a földi életben is és majd odalenn a sírnak sötét mélyén — ott sem leszünk egyedül! Tóth Erzsiké. 1 1 82876—XIV. sz. M. kir. honvédelmi miniszter. Körrendelet. Szatmár vármegye közönségének. A néhai báró Haynau Gyula táborszer-1 nagy által első sorban az 1848—49-iki magyar szabadságharczban megsebesült és rok-! kanttá vált cs. kir. katonák és magyar honvédek javára létesített alapítvány, a mely: eddig a közös hadügyminiszter kezelése és felügyelete alatt, állott, Ő császári és apostoli királyi Felségének 1903. évi márczius hó 31-röl kelt legfelsőbb elhatározása alapján, magyar állami kezelésbe és főfelügyeletem alá adatott át. Az ezen alapítványra adományozási jogot gyakorló cs. és kir. IV. hadtestparancsnok- ságtól vett értesítés szerint az 1848—49-iki szabadságharczból, továbbá az 1848—49-iki olasz és az 1859-iki hadjáratból származó és az alapítványból leendő részesítésre előjegyzett igényjogosult rokkantak száma ma már oly csekély, hogy tekintve az élvezők és az előjegyzettek magas életkorát, a beálló üresedések ezekkel előreláthatólag csak rövid ideig lesznek pótolhatók. Ennélfogva életbe lép az alapitó oklevél j 11-ik pontjában foglalt azon rendelkezés,— mely szerint az első sorban igényjogosultak kihalása esetére az alapítvány élvezetében oly magyar honosságú katonák részesitendők, akik valamely későbbi hadjáratban váltak megsebesülés következtében nyomorékká és keresetképtelenné. Az 1848—49-iki és az 1859-ik hadjáratokban résztvetteken kívül tehát most már igénynyel fognak birni az alapítványból leendő részesítésre azon magyar honosságú katonák is, a kik az 1864. évi Dánia elleni és 1866. évi cseh- és olaszországi hadjáratokban vettek részt. Az alapítványra ennélfogva ezentúl sorrendben a következők bírnak igénynyel, úgymint : 1. Az 1848—49-iki magyar szabadságharczban, valamely testtagnak elvesztése avagy sebesülés következtében nyomorékká vált, ennélfogva keresetképtelen, vagyontalan katonák (őrmestertől lefelé), tekintet nélkül arra, hogy azok a cs. és kir. hadsereg vagy pedig a magyar honvédek soraiban har- czoltak. 2. Oly magyar honosságú volt cs. és kir, katonák (őrmestertől lefelé), kik az 1848— 49-iki olaszországi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. 3. Oly magyar honosságú volt cs._ kir. katonák (őrmestertől lefelé), kik az 1859-ik évi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán kereset- képtelenné váltak. 4. Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé), a kik az 1864. évi Dánia elleni hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. 5. Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé), kik az 1866. évi Poroszország elleni, valamint az 1866. évi olaszországi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. Mindaddig, mig az 1848—49-iki magyar szabadságharczból származó rokkantak jelentkeznek, az elsőbbség ezeket fogja illetni. Ilyenek hiányában azok fognak elsősorban figyelembe vétetni, a kik a felsorolt hadjáratok közül a régebbiben vettek részt. A beálló üresedések mérvéhez képest esetről-esetre betöltés alá kerülő alapitvá- nyos helyek száma jelenleg 250, melyek közül: 17 I. osztályú hely, napi 70 fillér, 19 II. osztályú hely, napi 49 fillér, 214 III. osztályú hely, napi 35 fillér életfogytiglani élvezetével van egybekötve. Az alapítvány segély élvezete nem zárja ki, hogy a segélyben részesített rokkantsági vagy más ellátásban ne részesüljön. Az egyes osztályokba való sorolás: a) a szenvedett sebesülés és az ennek folytán beállott keresetképtelenség mérve; b) a vagyontalanság, illetve a segélyre szorulás foka, ■— és c) a pályázó életkora alapján állapitta- tik meg. Az alapítványból leendő segélyezés iránti folyamodványok : a) katonai végelbocsátó levél vagy rokkantsági nyugdíj-ellátásra jogosító okmánynyal ; b) vagyontalansági és c) lehetőleg valamely katonai orvos által kiállított s a folyamodó egészségi állapotát feltüntető orvosi bizonyitványnyal felszerelve a nagyszombati katonai rokkantak háza parancsnokságánál bármikor benyújthatók. Felhívom ennek következtében a törvényhatóságot, hogy jelen körrendelelemet saját területén a legszélesebb körben mielőbb tétesse közhírré és gondoskodjék arról, hogy az alapítványból leendő részesítésre igényt tartó volt katonák közegei részéről kellő útbaigazításban és felvilágosításban részesüljenek. Budapest, 1904. évi október 20-án. A miniszter helyett: Gromon, s. k. államtitkár. 2386/1904. aü. sz. Értesítés. Értesittetik, a város adózóközönsége, hogy a kir. p. ii. igazgatóság által érvényesített 2°io-os betegápolási jiiafló pótkivetési lajstrom f. hó 23-ától alúlirott hivatalnál 8 napi közszemlére ki van téve, az elleni esetleges felszólamlások a közigazgatási bizottsághoz czimezve adandók be. Egyben felhivatik az adózó közönség, hogy adókönyvecskéjüket ezen adónak bejegyzése végett alulírott hivatalnál mutassák be. Nagykárolyban, 1904. deczember 16-án. Városi adóhivatal: Fel fér Ede, h. a. ü. tanácsos. Márk nagykárolyi I-ső választókerülétbeli bizottsági tag helyének választás utján leendő betöltésére a választás 1904. deczember 29-ik napjára tűzetvén ki. Értesittetik a város közönsége, hogy a választás a jelzett napon az I-ső kerületre nézve: a városháza tanácstermében, A 11-ik kerületre nézve: az ev. ref. fiúiskola tanácstermében, a III-ik kerületre nézve: a svábrészi részházban, a lV-ik kerületre nézve: a Gróf Károlyi György-téri gyermekmenhely helyiségében délelőtt 9 órától délután 4 óráig fog az I-sö kerületben Rooz Samu, a 11-ik , Dr. Serly Gusztáv, a III-ik „ Róth Károly, a IV-ik „ Csipkés András választási elnök vezetése mellett megtartatni. A nagykárolyi I. választókerületben hat évre 1 s 3 évre 1; a nagykárolyi II. választókerületben hat övre 9 • a nagykárolyi III. választókerületben hat évre 1 ; a nagykárolyi IV. választókerületben hat évre 1 vármegyei bizottsági tag fog választatni, a kilépett bizottsági tagok is újra választhatók. Az I. kerületben az fog 3 évre megválasztott bizottsági tagnak tekintetni, a ki azon kerületben megválasztottak közül kevesebb szavazatot nyer. A kerületek a következőképen vannak beosztva : I. kerület: a mesterrész és külterület és pedig: Deák Ferencz-tér, Fazekas-ulcza, Gencs-utcza, gróf Károlyi György-tér, Hajnal- utcza, Hétsastoll-utcza, Honvéd-köz, Jókai- utcza, Kossuth-utcza, Kölcsey-utcza, Könyök- utcza, Külterület, Széchenyi-utcza, Temető- utcza, Terem-utcza. II. kerület: a nagy-utczai rész és pedig : Árpád-utcza, Baromvásár-tér, Gsokonai- utcza. Görbe-utcza, gróf Károlyi Islván-utcza, Honvéd-utcza, Magtár-utcza, Melinda-utcza, Nyárfa-utcza, Petöfi-utcza, Pék-utcza, Rákó- czy-utcza, Somos-utcza, Szőlő-utcza, Templomköz, Téglaszin-utcza, Térei-utcza, Vaday- köz-utcza, Wesselényi-utcza. III. kerület: a nagy-utczai zsellérrész és svábrész egyrésze és pedig: Akáczfa-utcza, Atilla-utcza, Árokpart-utcza, Fény-utcza, Gyepsor-utcza, Hunyady-utcza, Kaplonv-utcza, Kaszinó-, Kálmánd-. Kígyó-, Körlefa-, Luby-, Malom- és Martonovics-utczák. IV. kerület: a Svábrész egy része, Újvárosi rész és Hajduváros és pedig: Ágoston-, Gózson-, Hujduköz-, Kenderes-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Majtény-, Nagyhajdu- város-, Tompa- és Verbőczy-utczák. Választók mindazon, az illető kerületben lakó, országgyűlési képviselőválasztásra jogosítottak, kik az 1903. évre érvényes választói névjegyzékben fel vannak véve. A választás személyesen beadott szavazatlapok által történik. Nagykároly, 1904. deczember hó 19-én. Hetei/ Ábrahám, h. polgármester. 1374—1904. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1904. évi 837. és 853. V. számú végzése következtében Dr. Sternberg Endre és Dr. Adler Adolf ügyvéd által képviselt Kalafoni Jenő és Brichta Miksa javára Grósz- mann Ármin ellen 476 K 71 f és 900 kor. s jár. erejéig 1904. évi november hó 17-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 669 koronára becsült következő ingóságok, u. in. : házibutor, vasas láda és készmunka nyilvános árverésen el- ! adatnak. Mely árverésnek a nagy károlyi kir. járás- | bíróság 1904. évi 837. és 853. V. számú I végzése folytán 476 K 71 f és 900 korona 1 tőkekövelelés, ennek 1904. évi október hó | 15-ik napjától járó 6°/0 kamatai, 1/s“/o váltó- j dij és eddig összesen 134 korona 05 fillérben j biróilag már megállapított költségek erejéig ] Nagykárolyban végrehajtást szenvedett lakásán leendő megtartására 1904. évi decz. hó 29-ik napjának délutáni 2 órája határidőül [ kit űzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. tj-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1904. évi decz. hó 12-ik napján. Bakó Bálint, kir. bírósági végrehajtó. mám 'mmi Bifaio CZIIBA-OüRGZIER < Oie. FBANCZIA COGNACGYÁR. PE0MQNT0R. tfiudenütt kApiiaté. Verérűoynnkcés • RUDA ÉS BL9CHMANW Bvdanee'l* Hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 22,283—1904. alisp., 918—1904. bjkvi szám alatt hozott véghatározatával a ; vármegyei törvényhatósági Yélasztoti bizottsági logoi: közül folyó év végével kilépő: Janitzky Albert nagykárolyi I-ső választókerületbeli, Serly Ferencz és Stróhmájer Ferencz nagykárolyi 11-ik választókerületbeli, Lutz György nagykárolyi III-ik választókerületbeli, Dr. Róth Ferencz nagykárolyi IV-ik választókerületben bizottsági tagok, valamint a vármegye területéről eltávozott Csóthy Hlrd-etraény. A fábiánházai birtokosság tulajdonát tevő úgynevezett .Sár más“ erdőben levő összes fennálló 20 éves fiatal fák, a melyeknek egvharmad része csernek kiválóan alkalmas tölgyfa, egyharmad része pedig haszonfának alkalmas feőris- és s el fog adatni s a vevők részéről az ajánlatok 1905. febr. hó i-ig adandók be Fábiánháza község elöljáróságához. Az eladandó erdőterület 45 hold s az összes fennálló fák egy tömegben adatnak el. Vevő a megvett fákat 1905. évi május hó 15-ig tartozik az erdőből kiszállítani. A vételár fele része a vétel megtörténte alkalmával fizetendő, másik fele része pedig a fa kiszállítása megkezdése előtt. Fábiánháza, 1904. évi deczember hó 10-én. Bakos István, Lódi György, körjegyző. bíró.
