Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-08 / 49. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

tr

szerelő nélkül ne vegyen meg, mert oly olcsón sohasem fogja megkapni, hogy kidobni nehezére ne' essék, ami pedig — ha egyedül és nem valami elismert czégnél vásárol — előrelátható vég.

Ha a közönség ezt a tanácsot megfogadja, akkor már csak a szerelők tudásán és megbízhatóságán fordul meg a dolog.

A szoba falán szabadon vezetett vezetéknél tisztogatás alkalmával külö- l,tfosén az összekötéseknél kell arra ügyelni, hogy takarítás közben a seprő nyelével a kötést meg ne lazítsák, vagy a szigetelést fel ne horzsolják. Ha a vezeték úgynevezett Bergmann-féle csövekben a falba van fektetve és a helyét nem ismerjük, akkor a szegek beveré- sénél igen óvatosnak kell lenni, nehogy épen a vezetékbe verjük.

Jó kapcsolónak az egyik állásból a másikba egyszerre és határozottan kell átugorni. Ha félállásban állva marad, vagy bekapcsolásnál zörög, javításba kell adni.

A házi felszerelésnek — biztonság szempontjából — legfontosabb része az úgynevezett ólombiztositó. Ez nem más, mint egy megfelelő tüzinentes kivitelű dobozban elhelyezett ólomsodrony vagy ezüstszál, melyet a vezeték egyik, sőt mindkét vonalába iktatnak oly módon, hogy a lakásba menő áram ezen lép be. Az ólom ugyanis gyorsabban olvad, mint a vezeték rézhuzalja s igy, ha a vezetékben, melynek ezen ólomsodrony vagy ezüstszál egy kiegészítő részét képezi, tulerös áram megy keresztül, akkor, mielőtt a vezeték feltüzesednék, az ólom már elolvad s igy ezen okból szükséges az ólom vastagságát úgy megválasztani, hogy az jóval a vezeték felmelegedése előtt kiolvadjon.

A mondottakból látható, hogy helyesen szerelt berendezésnél még ügyetlen kezelésnél sem szabad bajnak be- állani. Ha tehát baj van, úgy az csak a szerelésben rejlik. Különösen áll ez nálunk, ahol egy üveges, kárpitos, sőt kömives is — ha üzlete nem jól megy — elmegy tí heti tanfolyamra, leteszi a vizsgát, ahol joggal nem is követelhetnek tőle semmit, mert 6 hét alatt még előadni sem lehet azt, amit tudni kellene, nemhogy megtanulni. Az elektromosság törvényeit tisztán könyvből megtanulni nem lehet, amit az idősebb

mérnökök bizonyíthatnak legjobban. Hát hogy sajátítsa el egy egyszerű munkásember azt könyvből, ami egy tanult embernek is nehezére esik. Sok évi gyakorlat kell, mig az a vérébe bele megy még a tanult embernek is.

A vizsgán — tudatában annak, hogy tőle követelni mitsem lehet — hirtelen bemagolt tudása alapján áteresztik. Ekkor egy darabig elmegy kávéházba ivlámpa szenet cserélni, mig önálló szerelési engedélyhez nem jut, s végül kész a hatóságilag engedélyezett villamos-szerelő, a maga teljes nagyságában.

Node ennek még van legalább valami a fejében. De hány hatóságilag engedélyezett villamos- szerelő van, aki egyáltalán nem is tanulta még csak alapfogalmát sem ennek s tisztán nyerészkedési1 vágytól sarkalva nyitja meg üzletét. Vagy hány van olyan, aki e kétes eredményű 6 hetes tanfolyamot bár elvégezte, de aztán a régi mestersége | fellendül, vagy az újnak árfolyama esett s az üveges elmegy ismét ablakot vágni, a kömives építeni s folytatja vígan régi mesterségét. Elmúlik 1 —2 év és az egykor bemagolt Volt, Ampere és Ohm fogalmai már csak úgy szállingóznak a fejében, mint a fecskék ősszel elmenöre. Ekkor nem kell ismét csak egy kis üzleti krach a szakmájában s az egykori elektromos szerelő (?) ismét felkel hamvaiból, mint egy Phö- nix-inadár. A bádogos-mesterség szép mesterség, de hogy valami túlnagy tudomány kellene hozzá, azt, azt hiszem, senki sem merné állítani s ehhez mégis tanoncz és segédévek kellenek, inig az önálló munkára jogosító mesteri czimet elnyeri. De ekkor legalább forrasztani tud, de hol tanulja meg azt a hatóságilag engedélyezett villamos szerelő és vállalkozó? Pedig ennek oly munkát kell végezni vagy végeztetni, amelytől sok ezer ember vagyon- és életbiztonsága függ! S ilyenre van bízva a közönség, mely munkáját elbírálni nem is tudja, s többnyire hiányzik a szakember is, kinek competens tanácsát kikérhetné.

Ép ezért a hatósági engedély csak annak volna kiadható, akinek mestersége az elektromos szerelés, vagy annál legalább 2 évig mint segédmunkás dolgozott.

Tűzveszélyes helyen vagy robbanó anyag közelében, ép úgy nagyobb berendezések csakis elektrotechnikát hallgatott s ebben a szakban praktizáló olyan gépészmérnök felelőssége alapján volnának szerelendök, ki állandóan az elektrotechnikával foglalkozik és azt teljesen érti, mert az abban kontárko- dók, tudákosságukkal csak rontanak a dolgon.

Ekkor aztán a közönség is nyugod- tabb lesz s nem ijed meg annyira, ha azt a szót: rövidzárás, hallja.

Ezen fejtegetésemből láthatják t. olvasóim, hogy nem keli a rövidzárásnak oly nagy fontosságot tulajdonítani s pusztán magának a szónak említésétől is megijedni, ha helyes és czélszerü a szerelés.

Megfontolandó tehát, hogy lakásunk szerelését kire bízzuk, nehogy időnek előtte elhamvadjunk.

Hoffmann Tivadar.

Képviselőtestületi közgyűlés.

Vasárnap tartotta meg városunk képviselőtestülete a városi szabályrendeletben előirt évnegyedes rendes közgyűlését.

Debreczeni István polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőtestületi tagokat, a napirend előtt Csipkés András képviselőtestületi tag interpeliátiót terjesztett elő a laktanya kapuja í'estése ügyében, megkérdezvén polgármestert, hogy a kapu felső részén levő nemzetiszinü festést miért é.s ki távolitotta j cl. Polgármester válaszában kijelentette, hogy' azt a katonaság tette, hogy mi okból, azt J majd csak akkor fogja megtudhatni, ha a j szabadságon levő állomásparancsnok hazajön ; különben a város jogának megvédése tekintetében a szükséges lépéseket meg; fogja tenni. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette.

A napirendre áttérve a képviselőtestület tudomásul vette a belügyminiszter leiratát, mely szerint nem engedi meg, hogy a közkórház átalakítására szükséges 30—35,000 korona törlesztéses kölcsönösszeg kamata és törlesztési részletei a költségvetésbe belevétessenek ; s a pénzügyi és jogügyi bizottság véleményének elfogadásával elhatározta, hogy csak oly átalakításokat eszközöl a közkórházon a milyeneket a rendelkezésére álló pénzből eszközölni lehet.

A városi képviselőválasztási kerületek tekintetében az eddigi beosztást és képviselői létszámot fentartani határozta a képviselő- testület.

A városi kéményseprési szabályrendeletet a vármegyei kéményseprési szabályrendelettel összhangba hozta, amennyiben a károlyi járásban ugyanazon 4 kéményseprő fog seperni, kik a városban sepernek. A kéményschein Lajos a következő beszéddel üdvözölte :

„Talán szerénységed ellen vétünk, ha Téged, ki a hiú külsőségeket mindenkor kerülted, állami szolgálatod mai 25-ik évfordulóján testületileg üdvözlünk.

Ámde ne is tekintsd megjelenésünket a társadalmi szokás rideg hódolatának, mert j mi nem hajlongani és kezet dörzsölve hízelegni, hanem az igaz érdemet ünnepelni a megszolgált 25 év becsületes küzdelme j előtt kalapot emelni sereglettünk itt egybe.

Manapság, midőn a létért való küzde- i lem oly nagy, midőn az élni vágyás oly lázas, hogy az emberek egy óra alatt esztendőket akarnak leélni s az évek örömei-! vei, bánataival telitett, lázas sietséggel leélt ily órák után elfáradva, kimerülve pihenőt tartanak és 5—10 éves jubileumok szinte mindennaposok: a te mai évfordulód, — mely hosszú 25 év, sokszor bizony tövissel szegélyezett küzdelmes hivatalnoki pályafutásodnak betetőzése — valóban kiemelkedik a mindennapiság ala-; csony légköréből.

Huszonöt éves állami szolgálat! Még gondolatnak is merész, különösen a műszaki pályán és nálunk, hol minden ember született szakértőnek képzelvén magát folyton illetéktelenül is belekontárkodik a mérnök dolgába és — mert nem alapos, tehát igazságtalan kritikájával gyakran a rágalomtól sem riad vissza.

És Te, ki mint kezdő mérnök, majd felsőbb megbízásból, mint az államépité- szeti hivatal főnöke e bántó sérelmeket 25 éven át végig élted, végig érezted, anélkül, hogy csak egy perezre is megtán- torodtál volna, vagy illetéktelen befolyásoknak engedve, a zsinór egyenestől jobbra vagy balra kitértél volna, sőt mint hivatalfőnök minket, kik veled karöltve és vezetésed alatt járjuk ezt a göröngyös utat, csüggedésünkben biztatóan figyelmeztettél

kötelességünkre, hogy a reánk dobott sarat félre lökve, tnég e sárban taposva is rakjuk le magunk előtt a kultúra kövezete I útját, az idők viszontagságai között is hozzuk tető alá a haladás épületét — mondom Te, ki mérnöki hivatásodnak 25 éven át ily derekasan megfeleltél, meg- érdemled, hogy előtted, mint vezér előtt tiszteletteljesen meghajtsuk a zászlót.

íme a mai évforduló e hosszú 25 év betetőzése, engedd meg, hogy a betetőzést jelen szerény ajándékunkkal első sorban mi bokrétázzuk föl, szivünk mélyéből kívánván, hogy miként az épületnél a bokréta-ünnepély csak forduló pont, mely után jó sokára a ház fölszentelés következik, úgy pályafutásodnál is a mai nap csak előfutárja legyen eljövendő 50 éves szolgálati jubileumodnak. Isten sokáig éltessen !“

A hivatalnoki kar tisztelete jeléül egy remek müvü vert ezüstből való masszív tintatartót és egy ezüst tollat nyújtott át, az ünnepi beszédnek — egy igen szép s a hivatal egyik tagja által rajzolt emléklapba j foglalása mellett.

Az ünnepi beszéd elhangzása után meghatott szavakkal köszönte meg az ünnepelt a megemlékezést.

Este 8 órakor a régi kaszinóban ünnepi lakomára gyűltek össze a tisztviselők, melyen az ünnepeden kívül Pünkösdty Ferencz műszaki tanácsos, Győri Kálmán Debreczen város főmérnöke az ünnepelt sógora és államépitészeti hivatal tagjai 22-en vettek részt.

A második fogásnál Pünkösdty Ferencz műszaki tanácsos állott föl szólásra, ki szép szavakkal ecsetelvén Kacsó Károly érdemeit,

; kívánja neki, hogy ezen a pályán továbbra is eredményesen működve jó kedélyhangu- latban friss erőben érje szolgálatának 50 I éves jubileumát.

.Majd Kacsó Károly ünnepelt mondott

szive mélyéből köszönetét a tiszteletére rendezett ünnepeltetésért. Huszonöt év úgymond nagy 'idő, de neki nem volt hosszú, mert megrövidítette az, hogy a 25 évből 24-et házasélelben töltött el, hogy ezen idő borujait a szeretett hitestárs törülte le homlokáról. Megrövidítette kedélyhangulata. Kívánja a jelenlevőknek, hogy érjék meg mindannyian a 25 évet, sőt még a másik 25 évet is.

Pohárköszöntőt mondottak még, Bogch Kálmán, Lichtschein Lajos, K. Nagy Sándor — Kacsó Károlyra, Pünkösdty Ferencz az ünnepelt családjára, Kacsó Károly — Pünkösdty Ferencz műszaki tanácsosra és Győri Kálmán a társaságban uralkodó közszellemre.

Az egybegyült társaság Fátyol Józsi zenéje mellett a késő hajnali órákig maradt együtt.

Jó barátai, ismerősei és tisztelői e hó 3-án szombaton este ünnepelték meg szolgálatának huszonötödik évfordulóját, mely ünnepség impozáns megnyilatkozása volt a Kacsó Károly iránt érzett őszinte tiszteletnek.

Mintegy 100-an voltak ott jelen. Ott volt az ünneplők sorában az ünnepelt családja, Nagy László alispán és neje, Dr. Serly Gusztáv és neje, Debreczeni István polgármester és neje, Moson György és neje, Dr. Schön- pflug Jenő és neje, Dr. Kovács Dezső és neje, Aigner Imre és neje, Dr. Schönpflug ; Béla és neje, llosvay Aladár vm. főjegyző, Dr. Schönpflug Richárd, a vármegyei tiszti- | kar és még számosán.

Az első pohárköszöntöt Nagy László alispán mondotta az ünnepeltre. Utánna Kacsó Károly köszönte meg a megtiszteltetést. Majd I Boros János és még számosán éltették az ünnepeltet.

A fiatalság a vacsora lefolyása után Fátyol Józsi zenéje mellett áldozott Terpsihore I istennőnek.

A társaság kitűnő hangulatban a legkésőbb hajnali órákig maradt együtt.

Riporter.

seprőket azonban abbeli "kérelmükkel, hogy a seprési dijak fizetésére a háztulajdonosok köteleztessenek, — elutasította a képviselőtestület.

A cselédszerzö iparról szóló szabályrendeletet szabatosan formulázta, a cselédszerzési dijjakat 3 hóra beálló cselédnél 1, 6 hóra beálló cselédnél 2, azonfelül beálló cselédnél 3 koronában állapította meg, kimondván azt, hogy e dijat a szolgálatadó és a cseléd egyenlő részben tartoznak fizetni s ha a cseléd 8 napot ki nem tölt a szolgálatadónál, akkor dij nem jár, illetve az visszafizetendő.

A borital és husfogyasztási adó 3 évre történt megváltását a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, a tanácsot a szükséges állások további betöltésére és a költségek utalására feljogosította.

A mesterrészi legelőbirtokosság abbeli értesítését, hogy a városi főjegyző részére két hold legelő illetőséget visszabocsát tudomásul vette, azt a város nevére telekköny- veztetni rendelte s azt használatra a főjegyzőnek átengedte.

A f. évi költségvetés egyes czimei közt számvevő előterjesztésére a hitelátruházást engedélyezte és az egyes ezimeknél eszközölt hiteltullépést jóváhagyta.

Azt a bejelentést, hogy a honvéd-utezai gyalogjárót a tanács a laktanya előtti részen is elkészíttette, jóváhagyólag tudomásul vette.

Adóügyi tanácsossá megválasztott Nagy Antalnak állásának elfoglalására f. hó végéig halasztást engedélyezett.

Az orth. izr. hitközséget uj temető létesítése iránti kérelmével a közegészségügyi bizottság véleménye alapján elutasította.

A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút engedélyesének a vasútra megszavazott ősz- szeg kifizetése iránti kérelmére megbízta polgármestert, hogy engedélyessel ez ügyben uj tárgyalást tartson és véleményes jelentését terjessze a képviselőtestület elé.

A helybeli izr. nöegylet kérelmére a népkonyha részére a f. évre megszavazott 300 kor. segélyt 450 koronára emelte.

Az alkalmazásukból elbocsátott látnpa- gyujtogatókat három havi fizetés kiutalványozása iránti kérelmükkel fedezet hiányában elutasította, azonban egy havi fizetést részükre egy összegben kifizetendöleg kiutalt.

A felvidéki magyar közművelődési egyesület pártolás iránti kérelmét — minthogy e tekintetben a rendelkezésre álló alap már kimerült — teljesíthetőnek nem találta.

Csúcsai Borbálát és Grün Gyulát helybeli illetőségűnek el nem ismerte, ellenben Balázs Sándor, Mária, Katalin, Kálmán és Tibor helybeli illetőségét elismerte a képviselőtestület.

Vajnági László térei-utezai 38. és 40. népsorszámu telkéből utczaterülethez csatolt 17'3 m2 terület árát négyszögméterenként 50 fillérben állapította meg a képviselőtestület.

A f. évi október és november havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutattatván minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott, a képviselőtestület azokat irat- | tárba tétetni rendelte.

Végül tárgyaltatott Dr. Vetzák Ede abbeli indítványa, hogy a város állíttasson lel nyilvános helyen egy órát, a mely a zónaidőt pontosan mutassa, vagy pedig a katholikus és református templomok óráit • igazittassa meg és tartassa állandóan rendben. A képviselőtestület az indítványt helyeselte és megbízta a polgármestert, hogy tervet és költségvetést készíttessen és javaslatát terjessze a képviselőgyülés elé.

A gyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Kuszka Mihály, Rooz Samu, Spitz Antal és Szalay Bálint képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította.

Vármegyei rendkívüli közgyűlés.

Rendkívül érdekes és igen látogatott közgyűlése volt vármegyénknek f. hó 6-án a városháza nagytermében, melyet zsúfolásig megtöltöttek a vármegyei bizottsági tagok és más érdeklődök. A karzat, melyen sok nőhallgató is megjelent, egészen megtelt érdeklődőkkel.

Délelőtt fél tizenegy órakor Kristóffy József vármegyénk főispánja a gyűlést megnyitván üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat s hivatkozva arra, hogy fontos politikai kérdések fogják a tanácskozás és határozathozatal tárgyát képezni, felhívja a bizottsági tagokat, hogy legtisztább meggyőződésüket kövessék felszólalásuknál és szavazatuk leadásánál, ö elnöki jogánál fogva biztosítja .a szabad vélemény nyilvánítást s erre kéri a bizottsági tagok támogatását.

Ezután kitűzte együttes tárgyalásra Nagy Béla bizalmi indítványát és Luby Géza bizalmatlansági indítványát s minthogy Dr. Böszörményi Emil ellenezte a két indítvány együttes eldöntését kijelentette, hogy a tár-