Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-04 / 5. szám

beleztetni a munkácsi egyházmegyébe, mert ebben a kérdésben melléjük állunk mindannyian a hányán csak vagyunk, mert ha még tízszer annyi lelket is! számlálna a magyar : 1100 testvérünket nem engedjük zsákmányul!

Alfa.

HÍREK.

— Személyi hírek. Károlyi István gróf múlt ■ héten pénteken a hajnali vonattal városunkba érkezett. — Géressy Kálmán tankerületi kir. . főigazgató f. hó 2-án este 6 órakor városunkba érkezett, hogy szokásos iskolalátogatását megtegye. A főigazgató a helybeli kegyesrendi társház szívesen látott vendége.

— Meghívás. 760—1904. k. szám. A képviselőtestület t. tagjait 1904. évi február hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor a rendes közgyűlést megelőzőleg a városháza tanácstermében tartandó tisztújító közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. febr. hó 2-ik napján. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: l.A hagyatékügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. (760—• 1904. k. szám; kj.)

— Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait

1904. febr. 7-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, l9Ö4. január hó 31-ik napján. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Polgár- mester bejelentése a legtöbb adótfizető városi képviselők 1904. évi névjegyzékének egybeállítása tárgyában. (310—1904. k. sz.; ] kj.) 2. Belügyminiszter ur 137,948—1902. I. főszámu leirata a város pecsétczimere ügyében. (122—1904. k. szám; kj.) 3. Belügyminiszter ur 29,717—1903. IV. a. számú leirata a közkórházi építkezés tárgyában, j (232—1904. k. szám ; kj.) 4. A vármegyei törvényhatósági bizottság 23,005—1394/1903. bjkv. számú határozata az 1904. évi városi költségvetés jóváhagyása tárgyában'. (677— 1904. k. szám; kj.) 5. A vármegyei törvény- hatósági bizottság 24,698—1174/1903. bjkv. számú véghatározata, az állami adó elfogadását megtiltó képviselőtestületi határozat megsemmisítése tárgyában. (120—1904. k. szám; kj.) 6. A bizottságok kiegészitése; illetve a nyugdijügyi-bizottság tagjainak megválasztása. 7. A városban négy év óta lakó s adózó települteknek a város kötelékébe felvétele (fj.) 8. A 70—1903. kgy. számú határozat folytán polgármester előterjesztése az úgynevezett „ Luby-tábla“ luczernás földnek beltelkekre parczellázása tárgyában. (469—1904. k. szám ; kj.) 9. Előterjesztés a városi hatóság kezelése alatt álló pénztárak pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezése

iránt. (503—1904. k. szám ; kj.) 10. Az országos selyemtenyésztési felügyelő megkeresése szederfaiskola részére terület átengedése iránt. (8280—1903. k. szám; fj.) 11. Nagyecsed község megkeresése vásárnap áthelyezésére vonatkozólag nyilatkozat ki állítása iránt. (293—1904. k. szám; fj.) 12. A

Magyar Védő-egyesület megkeresése támogatás iránt. (8665—1903. k. szám; hj.) 13. Az Eötvös-alap (országos tanítói segélyegyesület) megkeresése alapítvány tétel, illetve évi hozzájárulás iránt. (8862—1903. k. szám; fj.) 14. A siketnémák körmöczbányai államilag segélyezett intézetének megkeresése segélyezés iránt. (127—1904. k. szám; hj.) 15. Bérczy János városi írnok kérelme a hagyatékügyek 4 hónapi intézéséért jutalmazása iránt. (322— 1904. k. szám; fj.) 16. Zborai István városi hajdú kérelme a másológép kezeléséért az 1903. évre jutalmazása iránt. (446—1904. k. szám; hj.) 17. Kiss István malom-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 8'8 m2 terület kártalanítási árának megállapítása. — (7537—1904. k. szám; hj.) 18. Az 1903. évi deczember hónapi pénztárvizsgálaton felvett jegyzőkönyv bemutatása. (8934—1903. k. sz.; hj.) 19. Az 1904. évi január hónapi pénztárvizsgálaton felvett jegyzőkönyv bemutatása. (659—1904. k. szám ; hj.) 20. A közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok.

A püspök fejedelmi alapítványa. Mész- lénvi Gyula v. b. t. megyés püspök nagylelkűségének s ismert bőkezűségének újabb tanujelét adta. Három újabb alapítványával, melyek összesen 270,000 koronáról szólnak, gyarapította ismét jótékonyságának sorát. Ugyanis a nagylelkű főpásztor az államosítás alól kivont római katholikus fiu-iskola fennállásának biztosítására a szatmári egyházmegye 100 éves jubileuma alkalmából

200,000 koronás alapítványt tett. Az elemi iskolák államosításával a római katholikus fiu-népiskola volt az egyedüli, mely tovább is megmaradt hitvallásos iskolának. Megmaradt pedig azért, mert a püspök ennek az iskolának minden személyi és dologi kiadásait magára vállalta. A katholikus családok gyermekeinek vallásos nevelését biztosította ezáltal a bőkezű egyházfejedelem a miért úgy a jelen, mint a jövő nemzedék a legnagyobb hálával fog tekinteni jóságos lelkű jótevőjére. Ugyancsak ezen alkalomból a máramarosszigeti Mária Valéria nőnevelőintézetnek 30.000, a püspöki uradalom tisztjeinek nyugdíj alapjára pedig 40.000 koronát adományozott alapítványul.

—■ Kaszinói közgyűlés. A régi kaszinóegyesület múlt vasárnap délután 5 órakor Debreczeni István elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az 1902. és 1903. évi számadásokat letárgyalták és elfogadták. A sorshúzás folytán kisorsolt 10 választmányi tagot újból, egyhangúlag megválasztották. A január hó 6-án tartott rendes közgyűlés alkalmával el nem árverelt lapokat elárvé- relték s ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, a gyűlés véget ért.

— Szinikerületi gyűlés. Szinikerületünk választmánya múlt hó 27-én Szatrnáron tartotta alakuló gyűlését, melyen Festetich Andor gróf országos szinikerületi felügyelő is megjelent, mig a városok közül egyedül Eperjes képviseltette magát, a többiek kimaradásukat kimentették. Ezután a választmány Krémer Sándor színigazgató szerződését egyelőre azon kikötéssel hosszabbította meg, hogy

köteles lesz megfelelő társulatot szervezni és társulatának tagjait virágvasárnapig a kerületi választmány elnökének bejelenteni és az ekép szervezett társulatot az egész idény alatt megtartani.

— A „Protestáns Társaskör“ szokásos farsangi mulatságát, mint már lapunkban jeleztük e hó 6-án fogja megtartani a polgári olvasókör helyiségében. Mindenkor kedélyesség és kiváló siker jellemzi e táncz- vigalmat, mely az idén sem fog elmaradni s a megjelenőknek egy kedélyes estélyben lesz részük. A rendezőség —- melynek élén Jeney Géza takarékpénztári pénztárnok áll — fáradtságot nem ismerő buzgalommal igyekszik a mulatság régi jó hírnevét ismét megtartani, mi teljesen sikerülni fog is, mert mint értesülünk, városunkból és vidékéről igen sokan készülnek a mulatságra. A rendezőség által kibocsátott meghívó igy szól: A helybeli P r o t. Társaskör saját pénztára javára 1904. évi február hó 6-án, szombaton a Polgári Olvasókör összes termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. A rendezőbizottság : Jeney Géza, elnök. Kovács György és Varga Imre, alelnökök; ifj Andrássy Jenő és Jobbágy Sándor, jegyzők; Vida István, pénztáros; ifj. Csőkör Ferencz, ellenőr; Pucser Károly tánczrendező és 59 rendezőbizottsági tag. Belépő-dij : Személy-jegy 2 K, családjegy 5 kor., karzatjegy, mely a terembe lépésre nem jogosít 1 korona. Jegyek előre válthatók: Kovács György és ifj. Matolcsy Sándor urak üzletében. A nemes czélra felül- fizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek. Kezdete este 8 órakor.

— Dalegyesületi közgyűlés. Dalegyesületünk évi rendes közgyűlését múlt hó 30-án délután 3 órakor tartotta meg a rendőrkapitányi hivatalos helyiségben, a tagok élénk részvétele mellett. Demidor Ignácz elnök a gyűlést megnyitván, megállapította annak határozatképességét. A felolvasott elnöki, szám- és szertárvizsgáló-bizottsági jelentéseket, valamint az 1904. évi költségvetést a közgyűlés elfogadta. Az egyesület 25 éves fenállásának a működő testület által történt megünneplése tárgyában tett jelentést tudomásul vette s egyben elhatározta, hogy a Demidor Ignácz elnök által megírt, az egylet 25 éves történetét magában foglaló felolvasását 200 példányban kinyomatja, az alapitó, pártoló és működő testületi tagoknak megküldi. Az alapszabályok 3-ik és 4-ik §-át a működő testület kérelmére módosították. Majd a tísztujitásra került a sor. Ezt megelőzőleg Kerekes Bertalan választmányi tag fájdalommal konstatálta, hogy a jelenlegi elnök, ki a dalárda ügyeinek lelkes vitele körül úgy

| is mint elnök, úgy is mint választmányi tag, elévülhetetlen érdemeket szerzett, hivatalos elfoglaltságára tekintettel, a dalárda élén ismételt kérelem daczára sem hajlandó megmaradni, indítványozza, miszerint Demidor Ignáczot az egyesület válassza meg dísztagjává. A közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag magáévá tette az indítványt. Azután közfelkiáltással elnökké Kacsó Károly kir. főmérnök választatott meg, ki kijelentette, hogy a megtisztelő bizalmat megköszöni s

az elnöki állást elfogadja s egyben tehetségéhez képest mindent el fog követni arra nézve, hogy az egyesületet a virágzás útjára vezesse. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés hangzott lel e kijelentésre s a magunk részéről is csak gratulálni tudunk a szerencsés választásért az egyesületnek. Alelnökké társadalmunk egyik rokonszenves, fiatal tagja Dr. VetzákEde ügyvéd szintén egyhangúlag, nagy lelkesedéssel lett megválasztva, kinek működéséhez sok szép reményt fűzünk. A tisztikar és választmány tagjai a következők lettek: igazgató : Letlinger Béla, ügyész: BaudiszJenö, pénztáros: Pfeifer Ede, jegyző : Berényi Imre, szertárnok: Zicher János. — Választmány: Palczer Ernő, Debreczeni István, Demidor Ignácz, Simkó Géza, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Adler Adolf, Dr. Váradi János, Kubinyi Bertalan, Róth Károly, Schnébli Károly, Kerekes Bertalan, Luczai János, Nagy Elek, Diczig Ádám, Kínál Antal, Szoiomájer János, Csernus József és Medvey Ernő. — Szám- és szertárvizsgálóbizottság: Tömpe Károly, Horváth István és Ferenczy István. A választás eredményének kihirdetése után Schnébli Károly üdvözölte pár meleg szóval az újonnan megválasztott elnököt s ezzel a közgyűlés véget ért.

— Társasvacsora. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága tagjai múlt hó 30-án a polgári kaszinóban jöttek össze, hogy együtt vacsorázzanak Dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselővel, Dr. Varságh Zoltán választókerületünk volt képviselőjelöltjével és Múzsa Gyula fővárosi gyógyszerészszel, kik a 9 órás vonattal városunkba érkeztek, hogy a hajnali vonattal Zilahra utazzanak, hol is Dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő beszámoló beszédet tart, megindokolva a „Kossuth“-pártból történt kilépését. A vendégeket a vacsoránál lapunk szerkesztője mint pártelnök üdvözölte, mire Dr. Lengyel Zoltán, majd Dr. Varságh Zoltán és Múzsa Gyula köszönték meg a pártnak a legközelebbi képviselőválasztás alkalmával kifejtett tevékenységét. A kedélyes összejövetelről 11 óra után távoztak a vendégek, a társaság nagy része azonban még tovább is együtt maradt.

— Előléptetés. A pénzügyminisztérium Bagossy Ferencz kataszteri biztost magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— A Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület f. hó 7-én d. e. 11 órakor Széchenyi- utcza 20-ik szám alatti hivatalos helyiségében fogja megtartani XXXV-ik évi rendes közgyűlését, a mely alkalommal a szokásos tárgyakon kívül a közgyűlés tárgyai között

! szerepel Jeney Géza egyesületi pénztárnok ! fizetésemelés iránti kérvénye. A közgyűléshez inlézett jelentés szerint a múlt évi üzlet szembetűnő változást nem mutat, bárha az ■ egyes üzleti ágaknál némi csekélyebb változás észlelhető. A betétek emelkedtek, a mi a közönség bizalmának a jele. A tisztanyeremény 30,721 K 14 f, mely összeget az igazgatóság úgy javasolja felosztani, hogy ! 10,000 K a tartalékalap emelésére, 6144 K 22 f alapszabályszerü jutalékokra, 14,400 K részvényenkint 24 koronával számítva, 600

lépést sem tehettünk. Ezen sem estünk kétségbe, hanem határoztunk s azt azonnal végrehajtottuk, még pedig akként, hogy a szükséges pénzösszeget részben dalestélyek jövedelméből, részben pedig adakozásokból össze is hoztuk; a zászlót egy budapesti czégnél néhai Nonn Endre utján megrendeltük s a zászlófelszentelési ünnepségre az előkészületeket megtettük.

A zászlószentelési ünnepély özvegy Uj- falussy Sándorné báró Uray Leona Öméltósága zászlóanya védnöksége alatt, a debreczeni és szatmári dalegyletek, valamint Péter Gusztávné őnagysága, Lutz Elza és Alber Lujza kisasszonyok, AÍber József és ifj. Alber József urak szives közreműködésével 1904. évi márczius hó 4-én folyt le; előbb a róm. kath. templomban, hol is az egyházi szer- tás után főtisztelendő Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök és plébános gyönyörű beszéd kíséretében nyújtotta át a zászlót az egyleti elnöknek, ki is azt átvéve a zászlótartónak adta át. Az egyházi ünnepség befejezése után a dalegyletek kibontott zászló alatt a jelenvolt nagy közönséggel a városháza nagytermébe vonultak, a hol nagytiszteletíi Asztalos György ev. ref. lelkész mondott igen szép felavató beszédet, mely után egyleti elnök záróbeszédével az egyházi ünnepség befejezést nyert. Este a nagyteremben hangverseny volt, olyan nagy közönség jelenlétében, a milyen még e városban ez ideig soha ünnepélyre össze nem jött. Ez alkalommal úgy a zászlóanya, valamint a debreczeni és szatmári testvéregyletek egy-egy szép zászlószalaggal ajándékozták meg egyesületünket.

A zászlószentelési ünnepély után egyesületünk lázas izgatottsággal folytatta készülődéseit a fiumei országos dalünnepélyre, különösen súlyt fektetve Erney József „Lakadalom“ czimü szabadon választott férfikara betanulására; végre elérkezett a várva-várt nap és május 11-én útra keltünk 30 működő és 14 pártoló taggal s ez alkalommal már egyleti jelvénynyel. Fiumébe május 12-én d. u. 3 órakor érkeztünk meg, a hol is a pályaháznál a városi hatóság a városi zenekarral és beláthatatlan néptömeggel várakozott reánk. Megérkezésünkkor a zenekar a Rákóczi-indulót játszotta s a rengeteg embertömeg éljen és evivá kiáltozva üdvözölt bennünket. Az impozáns bevonulás valóságos diadalmenethez hasonlított. Az ablakokból s a gyönyörűen feldíszített erkélyekről kihajló, mosolygó, bá- lyos női arczok elragadó látványt nyújtottak s egy-egy fordulónál valóságos virágzápor hullott alá a dalosok jelvényes kalapjaira.

Az első verseny, melyre 32 dalegyesület jelentkezett, vasárnap május hó 13-án d. e. 11 órakor keződött a tengerparton felállított deszkasátorban ; mi nagykárolyiak sorshúzás utján hetediknek énekeltünk; az előadás befejezése után, a darab szerzője Erney József, személyesen gratulált úgy nekem, valamint a karmesternek a darab igen szépen sikerült előadásához. A helyi sajtó pedig a következő bírálatot, telte: „Nagykároly sikerült előadásának hatását, még egy indiszkrét gőzös füttye sem tudta csökkenteni“.

Ezen országos dalünnepélyen azonban sajnosán kellet tapasztalnunk, hogy a bírálat nem egészen az érdemet jutalmazta, mert habár oly jeles egyletekkel szemben, mint a milyenek ezen ünnepélyen közreműködtek, mi egyáltalán versenydijra nem számíthattunk, de nem is számítottunk, mindazonáltal azon meggyőződésre jutottunk, hogy a versen y- biráló-bizottság működése egyes egyletekkel szemben oly kézzelfoghatólag részrehajló volt, hogy emiatt több egyesület nyilvánosan ki is kelt, de továbbá oly elkeseredést szült a tagegyletek között, hogy néhány egyesület még az nap hazautazott, meg sem várva az ünnepély teljes befejezését.

Ez évben 6 dalestélyt rendezett az egyesület.

Az 1895. évben képviseletileg részt vett a Máramarosszigeti Polgári Magyar Dalkör által augusztus hó 18-án megtartott zászlószentelési ünnepélyen, mely alkalommal egyesületünket Csóti Márk, Kerekes Bertalan és Kiss Döme egyleti tagok képviselték.

Ez évben tartatott négy dalestély, melyek közül a november hó 9-én tartott hangversenyen Fodor Izsó hegedűművész és Méder Mihály urak is közreműködtek.

Ugyancsak ez évben látogatta meg a szatmári dalegyletet és részt vett a dalegyesület által márczius hó 24-én a Vigadó nagytermében tartott hangversenyen; mely hangversenyen úgy az1 összelőadáson, valamint egy szabadon választott műdallal működött közre.

Az 1896. év ismét nevezetes egyesületünk életében, amennyiben ez évben Budapesten augusztus 15. és 16-án megtartott ezredéves ünnepélybe beillesztett országos dalversenyen, mint közreműködő dalegyesület vett részt.

Dalegyesületünk oly magas színvonalú országos dalversenyen még nem vett részt, mint amilyen a milleniumi emlékverseny volt.

Ezen versenyen egyesületünk Mosonyi Mihály „Ébresztő“ czimü műdarabjának kifogástalan előadásáért az országos dalszövetség biráló-bizottsága által „Dicsérő oklevéllel“ tüntettetett ki.

Ezen országos dalversenyen bebizonyította egyesületünk, hogy jóhirnevéhez méltó, hogy azon önbecsérzet, mely keletkezésétől fogva tagjainak tudatát áthatotta, még mindig lüktet ereiben.

Részt vett továbbá itthon is a márczius hó 15-ki, valamint a város közönsége által rendezett milleniumi nagy nemzeti ünnepélyen, mely a városháza előtt folyt le.

Ezenkívül tartott három dalestélyt és május hó 8-án egy szinielőadással egybekötött hangversenyt, mely alkalommal szinre- került a „Közügyek“ czimü egy felvonásos vígjáték.

Az 1897. év eseményei a csendes, szokott munkára szorítkoznak. Volt ez évben négy dalestély, melyek közül a „Vartyogi nagy

dalnokverseny“ részesült nagyobb tetszésben a közönség részéről s a melyet közkívánatra meg is kellett ismételni. Egyéb említésre méltó esemény ez évben nem volt.

(Vége köv.)

Kis emloeiek.

VI.

A rétháti lelkész.

Az utóbb mondott szavakra Füredy éles vádat érzett lelkében, nem lehet az, hogy ö itt hagyja ezt a kis templomot, mely egyedüli czélja volt életének, mely annyi megnyugvást adott hányatott lelkének, nem tudván szét tépni azt a szent köteléket, mely az oltárhoz fűzi, habár ezekért egy földi édent nyerne cserében.

Perezre ingadozik, óh mily jó volna, ha keblére vonhatná a szeretett kedves leányt, ha feltárhatná előtte kiolthatatlan szerelmét, de az ész harezra kelt a szívvel s a kötelesség mást parancsolt ; tehát emberfeletti erővel leküzdte fölindulását, visszaparancsolta az ajkain elhangzani készülő édes, lázas szavakat s lassú, de szilárd hangon viszonzá :

— Nem lehet! Nem lehet.

Azután kézen fogva vezette ki a szobából, s tovább haza, útközben szeretetteljes biztató szavakkal enyhítve a leányka szive fájdalmát, bátorítva és gyámolitva őt, mint a szerető atya gyermekét:

— Ne adja át magát a fájdalomnak, ne veszítse el lelkierejét és bízzék Istenben, ki mindenkit megsegít, . aki szive mély sebével hozzáfolyamodik, —- igy bizonyára önt sem hagyja el.

Majd holnap beszélni fogok a grófnéval és megkérem, hogy ne erőltesse gyermekét olyanhoz, akit nem szeret — végzé beszédét.

Ekkor értek a grófi park hátsó kis kapu-