Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-08 / 36. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Szlza.ln.siz. szerepében, kinek ügyes mókáin sokat ne­vetett a közönség. Kedden Birch Pfeifer Saroltának kitűnő falusi életképe, a „Tücsök“ került színre oly jó előadásban, hogy az idei szezonnak leg­jobb előadása volt. Kár, hogy a kedves, ki­tűnő darabot alig pár emberből álló közönség nézte végig. A czimszerepet Garai llus ala­kította, ki háládatos szerepét élénken, ter­mészetesen és sok kedvességgel játszotta meg, reászolgálva a nyilt színen is felhangzó tapsokra. Kitűnő volt Szilágyi Berta is az öreg Kadett szerepében. Landry szerepét Szőke Sándor alakította, kinek ez a szerepe legsikerültebb szerepei közé tartozik. — A heves, indulatos ifjút igen természetesen játszotta meg és szépen szavalt. — Papír Sándor Didier és Peterdi Sándor Barbeaud szerepében egyaránt kifogástalanul játszot­tak. Ä többi kisebb szereplők is játékukkal jól beleilleszkedtek az egyöntetű, gördülékeny előadás keretébe. Krémer Sándor színtársulata a lefolyt héten a közönség nagyobb pártfogása mel­lett folytatta előadásait. Az igazgató több újdonságot hoz színre, melylyel a műsort változatossá teszi. A tagok is igyekeznek a közönséget szórakoztatni, miben nagy része van a kitűnő vezetés mellett működő katonai zenekarnak. A szereplőknek azt a részét pedig a kikre vonatkozik, figyelmeztetjük, hogy kevesebbet mókázzanak egymás között a színpadon. A lefolyt hét műsora a következő volt: Szerdán, aug. hó 31-én, Eislernek kelle­mes zenéjü nagy operettéje a „Vándorle­gény“ került szinre elég szép számban meg­jelent közönség előtt. A czimszerepet Papir adta, ki ezen hálás szerepnek minden egyes részletét pompásan alakította és kellemes énekével nagyon is kiérdemelte a közönség tapsait. Papir minden tekintetben használ­ható színész. Kornai Oculi vadteány szere­pében, mint mindig, most is kitűnő volt és finom játékával, kellemes hangjával magá­val ragadott bennünket. Hugonnai Loa her- i czegnő szerepében hallatta szép coloraturját., Áldori (Fülöp herczeg) szép megjelenés volt \ és ügyes énekesnek bizonyult. Bay (Gsepü) ügyesen adta a komédiás szerepét. Bájos jelenség volt és csinos alakítást nyújtott Kőszeghi (Liubiska) mint légkirálynő. Tisztái (Nikel) egy kicsit túlzott. Csütörtökön Gavault és Charvay tulerös pikantériája, de franezia szellemességgel meg-1 irt kaczaglató bohózata, „A csodagyerek“ került előadásra. A közönség jól mulatott a darab pikáns jelenetein és színészeinké az érdem, hogy ezen darabot discretül játszva, túlzásba nem mentek. Kitűnő alakítást nyúj­tott Kendi Boriska (Monlurey Elise) a szerel­mes, de azért számitó özvegy szerepében. Jó volt Szőke Sándor (Durieux Georges) a minden fajta szerelmet kihasználó szerető szerepében. Művészi alakítást mutatott be Peterdi (Groche építész). Hozzájárullak az est sikeréhez Szilágyi Berta, Garay, Áldori, Ernyei, Papir és Tisztái. Pénteken, zónaelőadásban került szinre Goldfaden operája „Szulamith“, melyben a szereplők igyekeztek feladatuknak megfelelni. Szombaton, Boltén Backers két felvoná- sos operettéje a „Makranczos hölgyek“ ke­rült szinre. Maga a darab nem sokat ért, olyan tuczat operette, mely a mi vidéki színpadunkon nem tud hatást elérni. Zenéje azonban kedves, eleven és fülbemászó. A czimszerepben (Lisistrata) Kornai Margit ügyes, temperamentumos játékát élveztük, kit tisztelői egy szép csokorral is megleptek. Hugonnai Irén és Kőszeghi Aranka mind­ketten jók voltak s különösen sikerült a Kornaival előadott „János bogárka“ trió. Bay és Áldori csinosan énekeltek s hálá- [ dalian szerepüket, amennyire lehetett meg­játszották. Ernyei (Themistokles) és Tisztái (Nulpius) a komikum képviselői, czéljukat, hogy a közönséget derültségre hangolják el­érték. Papir mint Leonidás kissé nagyon is affektált, a mi pedig nála szokatlan. A ze­nekar kifogástalanul működött. Vasárnap, Verő György népszínműnek czimzett, tulajdonképen azonban három egy­mástól független életképét adták szép számú közönség jelenlétében. Három az életből nagy megfigyeléssel mentett képet vonultat el előttünk a szerző, melynek különösen má­sodik és harmadik része ragadja meg a kö­zönség figyelmét. „Márika elmén“ czimü kép drámai jelenetével igazán megható s Garai Ilus (Márika) a szegény beteg leányka szerepét sok ambiczióval és természetesség­gel játszotta meg. Kornai Margit igen ügyes székely menyecske volt. Szilágyi Berta pe­dig érzéssel játszott. Peterdi Sándor (Józsa Mátyus), Szőke (Ferkó), Ernyei és Papir jók voltak. A harmadik kép bájos, egészséges humortól duzzadó, mely különösen sikerült. A föérdem Peterdi Sándort illeti, ki Tibor András szerepében oly alakítást mutatott be, mely igazán dicséretére válik. Természe­tes, hogy a két fiatal menyecske Kornai j Margit és Kendi Boriska is igen tetszettek, kik meg is érdemelték a felhangzó tapsokat. Bay és Szőke, Szilágyi Berta, valamint a többi szereplők is kifogás nélkül játszottak. Végül az első képben Kornai Margit ügyes, eleven játékával aratott megérdemelt tapso- j kát, mig Bay László igen is természetes | alakítást mutatott be a garázda paraszt le- i gény szerepében. Hétfőn, telt ház előtt a „Drótostót“ ke­rült ismét szinre, Tisztáival Pfeffernkorn HÍREK. — A föpásztor újabb kitüntetése. X. Pius pápa Meszlényi Gyulát a szatmári egyház­megye püspökét egyházi téren szerzett ér­demei elismeréséül római gróffá és pápai trónállóvá nevezte ki. A kitüntetés az egyház­megye híveinek nagy örömet szerzett. — Lapunk felelős szerkesztője folyó hó 1-én nyári üdüléséből hazaérkezvén, a lap szerkesztését ismét átvette. — Szemle. Jahl Gusztáv tábornok, honvéd­kerületi parancsnok, Csanády Frigyes ezredes és Breit József vezérkari őrnagy társaságá­ban múlt hó 31-én városunkban volt és meg­tekintette a póttartalékosok harczszerü czél- lövészetét, valamint a zászlóalj mozdulatokat. A tábornok a tapasztaltakkal megvolt elé­gedve. — Vármegyénk állandó választmánya f. hó 9-én délelőtt 9 órakor az ugyanaz nap tartandó vármegyei közgyűlés tárgyainak elő­készítése czéljából a városháza nagytermé­ben ülést tart. — A Szatmár vármegyei függetlenségi párt lapunkban említett, ünnepélylyel egybe­kötött értekezletét múlt hó 28-án tartotta meg Botpaládon, mely alkalommal az ünne­pély — az előirt programul szerint — nagy közönség jelenlétében folyt le. Az értekezlet bizalmat szavazott Luby Géza országgyűlési képviselő, pártelnöknek, kerülete pedig biz­tosította szeretetéről és ragaszkodásáról. A pártelnök indítványára táviratilag fejezték ki nagyrabecsülésüket, ragaszkodásukat és mély tiszteletüket Madarász József országgyűlési képviselővel szemben születésnapjának 90-ik évfordulója alkalmából, különösen azért, hogy 70 éves parlamenti működése alatt egy per- czig sem szűnt meg a radikális irányt kö­vetni. Az ünnepélyt követő tánczmulatság, — melyen a környék intelligencziája is részt vett, — csak a hajnali órákban ért véget. — Követendő példa. Jóleső érzéssel je­gyezzük fel a helybeli gör. kath. román egyház lelkészének, Ardeleán Korjolánnak hazafias tettét, mely követendő például szolgálhatna sok fészkelődő román papnak. Ugyanis a Máriapócsi búcsúról hazatérő nagykárolyi hivek lelkészükkel együtt a róin. kath. tem­plom előtt megállva, magyar nyelvű egyházi énekeket énekeltek, majd bevonultak a gör. kath. templom udvarára, hol ismét magyar egyházi énekek éneklése után Ardeleán Korjolán megható magyar egyházi beszédet intézett híveihez, melyben figyelmeztette őket, hogy a mostani Ínséges esztendőben, midőn annyira szükséges az isteni kegyelem, imád­kozzanak Szűz Máriához, Magyarország, édes hazánk védőasszonyához, hogy segítse meg az ő népét. Helyes, igaza van a fötisztelendö urnák, mert vallás van különféle, de ennek a hazának minden fia csak egy lehet: magyar ! — Vármegyénk törvényhatósági bizott­sága f. hó 9-én d. e. 10 órakor a város­háza gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai közül mint legfonto­sabbat kiemeljük a vármegye alispánjának a vasúti segélyezésekre felveendő 420,000 koronás kölcsön ügyében, valamint a járási számvevők elhelyezése és irodaszükséglete tárgyában- tett előterjesztését. — A helybeli „Vivő-és Torna-klub“ szo­kásos vivóversenyét f. hó 3-án tartotta meg a Régi kaszinó nagytermében. A versenyen ez alkalommal idegen mesterek nem vettek részt, de annál nagyobb számmal működtek közre helybeli amateur vívók, kiknek kitűnő gyakorlottságáról és ritka ügyességéről tanus­; kodó vívása nagy műélvezetet nyújtott a vivóakadémia közönségének. Az elért szép siker nagy részben Sz. Benedek Sándor, a klub vivómesterének érdeme, ki ritka buz­galommal és szaktudással felelt meg vivó- mesteri kötelességének. A vívásban részt- j vettek a mesteren kívül: B. Kovács László, Dr. Nemestóthi Szabó Albert, Debreczeni Sándor, Bálint Jenő és Schönpflug László, 1 kiknek mindenike ritka ügyességgel és gya­tárgyában megtartott árverés eredményének bejelentése és több városi alkalmazott fizetés- emelése s más kérvény. ' Minthogy a költségvetési előirányzat ki- nyomattatott és a képviselőtestület tagjainak kézbesittetett, az felolvasottnak vétetett és pontonként letárgyaltatott. A képviselőtestület a pénzügyi-bfcsottság által átvizsgált költség- vetési előirányzatot egész terjedelmében el­fogadta s ez?el kapcsolatosan: ° a) a Löv/jlde-kert bérbeadása tárgyában megtartott /rverést jóvá nem hagyta, hanem uj árverést rendelt el; b) az adóvégrehajtók, a rendőrlegénység, a hajdúk fizetésjavitás iránti kérelmét telje­síthetőnek nem találta; c) a vágóhídi felügyelő és a vágatási biz­tos a takarítás eszközlésére egy cseléd fel­vételét és alkalmaztatását kérvén, a pénzügyi­bizottság javaslata elfogadásával a takarítások eszközlésére 100 K átalányösszeg szavazta­tott meg s igy a vágóhídi felügyelő dotátiója 600 koronáról 700 koronára felemeltetett; d) az anyakönyvvezetö-helyettes kérelmére kimondatott, hogy városi pótdija a jövő évre is meghagyatik; e) a mészárosok és hentesek ipartársu­lata arra kérte a képviselőtestületet, hogy a vágóhídi hűtő-kamarákat alakíttassa át, a vágóhíd udvarát köveztesse ki, a sertés- vágóhidat alakíttassa át s az istállókat ta- karittassa ki, a képviselőtestület a pénzügyi­bizottság véleménye alapján csak a sertés­perzselő megnagyobbitását, átjárók készíté­sét és szalmalerakodó-hely kijelölését ren­delte meg, egyébként a kérelmet teljesíthe­tőnek nem találta; f) a kereskedő tanoncziskolai bizottság kérelmére 1100 korona segélyt szavazott meg a képviselőtestület azon hozzáadással azon­ban, hogy az esstben, ha az előkészítő osz­tály fel nem állíttatnék, ebből csak 800 K fog folyósittatni; g) a népnevelési egyesületnek az iskola illetve az ovodák segélyezése iránti kérel­mére a rendszeres segélyt a képviselőtestü­let megszavazta; h) a tűzoltók kérelme folytán ezeket az adóbehajtásnál való segédkezéstől felmen­tette és egyidejűleg egy hatodik hajdú állá­sát szervezte, úgy, hogy ezentúl az adóbe­hajtásnál egy hajdú fog segédkezni; i) a. fogyasztási-adó ellenőrök abbeli ké­relmét, hogy a büntetéspénzek egészben részökre engedtessék át, elutasította; j) a városi utkaparók fizetésjavitás iránti kérelmét teljesíthetőnek nem találta; k) elrendelte, hogy a főgimnázium vegy- kisérleti termében a villanyvilágítás bevezet­tessék, a falépcsőnek kőlépcsővel való ki­cserélését — minthogy ez 2391 koronába kerülne — ezúttal mellőzni határozta, a tandijkezelési tiszteletdijat az eddigihez ké­pest 4"/0-ban megállapította; l) a polgári leányiskolában levő tanitónői lakásba a villanyvilágítás bevezetését, az ott felhasznált fa értéke fejében 52 korona visszatérítését megrendelte; m) az iparos tanoncziskola részére 1000 K segély megadásának kérelmezését elhatá­rozta ; n) a kézbesítők ruházati illetményét — mert az a szervezeti szabályrendeletben megállapítva nincs — megállapította; o) _s a hajdúk drágasági pótlék megadása iránti kérvényére elhatározta, hogy azt a többi tisztviselőkre vonatkozó javaslattal egy­idejűleg fogja tárgyalni; p) továbbá tudomásul vette azt a jelentést, hogy a fa és a kőolaj szállításra vonatkozó ajánlatot nem fogadta el a tanács, hanem ! ezen czikkeket házilag és az ajánlatban fog­lalt áraknál olcsóbban szerezte be. Egyidejűleg tudomásul vette a képviselő- testület polgármester abbeli jelentését, hogy azon külső utczákban is, a hol a kőolajvilá- gitást fenntartani javasoltatott. elég oszlopot lehetett elhelyezni és igy a villanyvilágítás ott is behozatik, miért is a kőolajra elő­irányzott összeg töröltetett és felhatalmaz- tatott polgármester arra, hogy a villanyvilá­gítás megkezdésekor a két lámpagyujtót bo­csássa el. Végül a közgyűlés megbízta polgármes­tert, hogy a 'népnevelési egylet vagyoni vi­szonyai állapota ügyében tartson beható vizsgálatot és arról annak idején tegyen je­lentést. Ezután a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat is elfogadtatott és a Honvéd-utcza kikövezése elrendeltetett. Ezzel az egész költségvetési előirányzat i a bizottság véleményével egyezöleg elfogad­tatott. Következett a városi gyámhatóság alatt álló kiskorúak és gondnokoltak pénzének gyümölcsöztetése tárgyában alkotott szabály- rendelet módosítására vonatkozó tervezet. Polgármester jelentése szerint ezen pénzek kölcsönvétele szünetel, sőt a kintlevö pén­zekből sokat visszafizetnek, miért is a kép­viselőtestület a pénzügyi-bizottság vélemé­nyének elfogadásával a kamatlábat 5°/0-ra leszállította s igy ezen pénzek 61jíí0la-ra. 30 évi törlesztéses kölcsönként kiadatnak, mely 6V2 °/o_al úgy a főke, mint a kamat kiegyen­lítést nyer. Ezután tárgyalás alá vétetett gróf Károlyi Tibor örököseinek kérelme a szentmiklósi 157. sz. tjkönyvben foglalt —• a város nevén álló — ingatlana tulajdonjogának átengedése iránt. Polgármester jelentése szerint az úr­béri rendezési iratok között az 1799. évi úrbéri összeírásnál Nagykároly város a szent­miklósi határban 40 hold földtulajdonnal szerepel, az 1838-iki összeírásnál azonban Nagykároly már nincs megemlítve, noha a határról készült térképen a városnak egy darab földje fel van véve. A rendezés 1849-ben lett befejezve, de az akkor készült földkönyvben nincs városunknak Szentmikló- son földje, a térképen pedig van. Az úrbéri ítéletet nem sikerült eddig feltalálni, de in­tézkedett, hogy az esetben, ha a helytartó tanács iratai között az meglenne, az besze­reztessék. Megjegyzi, hogy Brezenóczg Sándor volt uradalmi tiszttartó állítása szerint ö j 1851 óta kezelte e földterületet, mint az 1 uradalom tulajdonát és az uradalom fizette az adót e föld után. A képviselőtestület ül jog- és pénzügyi-bizottság véleményével egye­zöleg kimondotta, hogy miután kérelmezők hiteles okmányokkal nem igazolták, hogy jogelődjük a kérdéses földet a várostól meg­szerezték volna, a képviselőtestület megkeresi az uradalmat, hogy a szerzésre vonatkozó okmányokat hiteles alakban mutassa be, ha pedig ily okmányt bemutatni nem tudnak és a földre reflektálnak, arra vonatkozólag csere­vagy vételi ajánlatukat tegyék meg. A nyugdíjügy állására vonatkozó jelen­tést a képviselőtestület tudomásul vette. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1905. évi névjegyzékét a közgyűlés a bizott­ság véleményének elfogadásával, a múlt évi jegyzék kiigazításával megállapította, 15 napi közszemlére kitenni rendelte, az az ellen való felebbezés a közzétételtől számított 15 nap alatt lévén beadható. A julius és augusztus havi pénztárvizsgá­lati jegyzőkönyvek bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem Mígnem sokára eszébe jutott a legegy­szerűbb, legkönnyebb megoldás, vissza megy a zárda csöndes falai közé, melyet tiz évvel ezelőtt annyi szép reménynyel hagyott oda. Minden fától, virágtól elbúcsúzott, mint aki végleg távozik, s emberfeletti erővel megtudta parancsolni magának, hogy a jó Tili nénitől csak levélben vegyen búcsút s ne lássa még egyszer utoljára azt, ki neki legdrágább, legkedvesebb, ezzel az erős el­határozásával meg is bűnhődött mindenért, végig vezekelte vele a szenvedések golgo- tháját. Három év múlt el azóta, hogy Eliz vissza­tért a zárdába, hol feledést keresett és meg­nyugvást, hol vezekelni akart azért, mert egyszer ő is boldog óhajtott lenni. A feledést nem hozta meg a három év, mert aki igazán szeret, sohasem felejt. Alakja kissé össze-esett, egykor vidám, ragyogó szemeibe valami mélységes szomorú­ság kifejezése költözött, de arczát égi dics­fény sugározza be, egy élő dolorosa ö, kinek mindennap újra kell tanulnia a lemondás nehéz tudományát. Nyár van most is, mint akkor volt, midőn elszakította magát szive bálványától. A nap ép úgy ragyog az égen; a szellő ép oly bóditó édes illatot hoz az erdők, rétek felől; az erdő olyan sötéten integet mistikus, sej­telmes magányával s ő öntudatlanul siet a zárda nagy kertjében tovább; már a leg­távolabbi részébe ért, hol ki lehet jutni a rengő kalászos szántóföldekre is, mintha hívná egy láthatatlan szellem, a napszámo­sok részére éppen nyitva van a hátsó nagy vasas ajtó, mely öt a külvilágtól elzárja máskor s Eliz égő vágyaktól kilép azon. Megy tovább mélyen elmerülve, öntudat nélkül, valami csodálatos erőtől vonatva, a lélek megérthetetlen ösztönénél fogva; midőn a széles országúton vágtatva jön felé egy úri fogat, idegenül áll félre az útból, fel sem tekintve az utasra; de az mindjárt megismerte öt s a másik perezben megállítva a kocsit, kitörő örömmel siet elébe. Milyen váratlan szerencse, hogy itt talá­lom Elizke édes! De aztán hirtelen elhallgat, amint a leány idegenkedő, sápadt, szomorú arczába tekint; j itt gyors és világos magyarázat szükséges, hogy hamar megértesse magát. Nyomottan, halkan folytatja tehát tovább : Szomorú hírrel jöttem, szegény jó Tili nénje egy évvel ezelőtt megtért egy jobb hazába, utolsó szava is a maga szép neve volt; tudom Elizke édes, hogy egykor nagyon szeretett engem, ha él még a szivében annak a szeretetnek egy paránya, kérem, legyen a feleségem. Eliz nem felelt, a váratlan nagy boldog­ságtól felzokogva, oda hajtotta fejét a férfi ! vállára. Tóth Erzsiké. forog, azok tudomásul vétettek s minthogy indítvány be nem adatott s a tárgysorozat kimerittetett, elnöklő polgármester a köz­gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Kauf­mann Márton, Komódi Lajos, Magyar Károly, Szalav Bálint és Vida Sándor képviselőtestü­leti tagokat felkérvén, a közgyűlést befeje­zettnek nyilvánította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom