Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-14 / 28. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE volna ezen kérdést komolyan napi­rendre tűzni. Hanem vegyünk egy kis tanulságot a tiroli vadász és hegymászóról. Ezek azt tartják, hogy a ciánkálium — rend­kívül ható méreg — olyan hatással van szervezetükre, hogy a legnehezebb hegymászásra fáradság nélkül lesznek képesek. Fiatal koruktól tehát a cián­kálium élvezetére — rendkívüli kis adagokban — szoktatják magukat s szemtanuk állítják, hogy oly adag méreg, mely az ahoz nem szokott szervezetet a legrövidebb idő alatt megsemmisítené, a ciánkálistának képzelhetetlen erőt, megedzést és felfrissülést nyújt. Szoktassuk tehát gyermekeinket a legzsengébb kortól kezdve, inig tanul­mányaikat be nem fejezik, magyar nyelvű istentiszteletre, azután ne rohan­junk be egyszerre ajtóstul, hanem elé­gedjünk meg egyelőre kevesebb viv- mánynyal; lépésröl-lépésre haladjunk utunkon a meghatározott czélpont irá­nyában s akkor ha gyermekeink nem, de unokáink biztosan keresztül fogják vinni a templom megmagyarosodását. Alfa ur bizonyára nem szerzett tudomást arról, hogy 6 évig tartó küz­delembe került, mig ténynyé vált, hogy az egyházi esketések nem az isten szabad ege alatt, hanem a templomban végeztessenek. Akkor egy hajszálnyin múlt csak, hogy a hitközség kötelékei­ből 30—40 tag ki nem vált. Az ének­részeknek magyar nyelven való elmon­dása pedig menten a hitközség teljes felbomlását eredményezné. Abban a perczben, mikor ez ténynyé válna, bízvást be is lehetne csukni a templom kapuit. A hitközség tagjainak nagy része szigorúan ragaszkodik gyermek- kori hagyományaikhoz, ifjúkori szoká­saikhoz s az elődöktől rá maradt ha­gyományokhoz. Ezen útról letérni, azokkal szakítani annyit jelentene, mint szüléink és elődeink iránt tartozó ke­gyeletet sutba dobni, lábbal taposni — s arra közöttünk kevés hajlandó. Az egyházi énekeket magyar nyel­ven énekelni annyi volna, mint telje­sen levetni azt, a mi vallásuknak zsidó /jelleget ad. Ezután csak a többi imák­nak lefordítása következhetik s utána még egy lépés — és más kabátot ve­hetünk magunkra. Mert ha sem 4000 év tradicziói, sem szülői kegyelet, sem a számtalan mártírhalált szenvedettek­nek példái nem kötik az embert olyan valláshoz, mely törvényesen bevett ugyan, de azért társadalmilag sok mellőzést involvál s anyagilag rend­kívüli megterheléssel jár: hát miért tartozzék valaki ahoz ? A zsidó tudós boldog, ha 40—50 éves korában jut nyúló folytatása a jelennek minden ő édes megszokásaival. De még itt sincsen vége a csodáknak. Mr. Lumineux — omen et nomen — a camera obscura fehér lapjára vetődött utczát min­den mozgó emberestül s állatostul, a vidé­ket, az eget az ő csillagjaival a maga szí­neiben s ragyogásában akarja oda rögziteni. Rögzített is már belőle egy darabot. A maga valóságában láttam azt a szép creol leányt, aki elomolva a zsölyében, szinte pihegni látszott, kebelén a rózsa megrezdült és illa­tozott. És int már a psychographus is, aki rönt- geni alapon neki szögezi az ő kérlelhetetlen csövét az én becses fejemnek s lefényképirja belőle az én sanyarú pár gondolatomat. Lelkemnek minden gerjedéseit, féltett gyöngy­szemeit kiszedi belőlem, mint kuglófbul a mazsolaszemet. Mi lesz a világból? Mikor mosolyogva s áradó örömszóval köszöntőm az én látogatómat: ő a psychographionjá- val azt olvassa ki az agyamból, hogy: „Vitt volna el az ördög! Mit alkalmatlankodik ez a majom akkor, mikor épp méregetek ma­gamban valamely vitás jogesetet? Bankot, vígjátékot, kölcsönt? Edward Lytton Bulwer (aki a Gépek köz­társasága czimen irt egy igen elmés elbe­szélést), Jules Verne és dr. Jókai Mór nem tudnak kitalálni olyan jövő század csodáját, hogy azt valamely nyughatatlan ifjú techni­kus elme valóra váltani ne igyekezne. Prob­léma nem lehet oly hóbortos, vakmerő, istenkisértö, hogy az újkor tudósa, fölénye­sen mosolyogva, ne készülne megoldani. (Folyt, köv.) az egyetemi tanársági székre, a rene­gát 28—30 éves korában lesz azzá. Különben ha úgy vesszük a dolgot, hát meggyőződünk, hogy a templom megmagyarosodása czélja felé törek­szik. Csak egyszerre nem szabad sokat s annál még többet kívánni. Eléged­jünk meg a csekélyebb vivinánynyal s készüljünk újabbak elérésére. De a héber nyelv száműzése a templomból csak akkor történhet meg, ha a katho- likusok a misét magyarul fogják szol­gáltatni. Sokkal égetőbb kérdések uralják hitközségünk beléletét, mint a szóban levő. Iskolánk állapota rozzant, minden perczben beomlással fenyeget gyer­meket és tanítót. Iskolaépitési ügyben érvényesítse Alfa ur tevékeny pen­náját : ezért háiadatosak leszünk, de a konkolvvetésböl nem kérünk. Érisz al­májára nem vagyunk éhesek: jóllak­tunk már vele. Iskolát építtessen velünk, mert a kiépített iskola fogja a magyar szellemű templomot diadalra juttatni, ellenben- az idejekorán megmagyarosi-! tott templom romjai alá fogja temetni a már megmagyarositott iskolát. M. M. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a gyéren látogatott közgyűlést meg­nyitván, üdvözölte a képviselőtestület meg­jelent tagjait. A tárgysorozat első pontját a városi vil­lamos műre vonatkozó szabályrendelet meg­alkotása képezte. Dr. Adler Adolf, Bordás Imre, Csipkés András, Kubinyi Bertalan, Reök Gyula és Varga Imre képviselőtestületi tagok a szabály­rendelettervezet egyes pontjára vonatkozólag megjegyzéseiket megtevén, ennek megtör­ténte után a képviselőtestület a villamos műre vonatkozólag előterjesztett szabályren­delettervezetet a jogügyi és pénzügyi bizott­ságok által javasolt módosításokkal elfogadta, megállapította és a szabályok 4-ik §-a ér­telmében a felügyelőbizottság tagjaivá 3 évi j időtartamra a képviselőtestület polgármester ! javaslata folytán Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Jakab Zoltán, Kacsó Károly és Strohmájer Ferencz képviselőtestületi tago­kat egyhangúlag megválasztotta s felhatal­mazta a városi tanácsot arra, hogy a sza­bályzat 7-ik §-a szerinti személyi kiadások terhére a közvetlen felügyeletet teljesítő vá- ! rosi mérnök részére 1904. évi május hó j 1-ső napjától kezdődőleg évi 1200 korona pótlékot folyósítson és utaljon ki, továbbá, hogy egy láinpakezelöt és leolvasót évi 1000 koronát meg nem haladó fizetés mellett al­kalmazzon s a villamos telep üzembe helye­zése idejétől kezdődőleg a városi számvevő részére 200 korona évi pótlékot utaljon ki. A gazdasági ismétlő iskolának szaktani- tásos iskolává való szervezése tárgyában a képviselőtestület utasította a polgármestert, hogy a szükséges tervet és költségvetést készíttesse el s terjessze a képviselőtestü­let elé. A vágatási szabályrendeletet a belügy­miniszter nem hagyta jóvá, hanem vissza- küldötte azért, hogy abba nehány általa megjelölt módosítás eszközöltessék. A képviselőtestület az igy megrendelt módosítások folytán kiigazított szabályren­deletet elfogadta. Krémer Sándor kerületi színigazgatóval kötött szerződést, mely szerint folyó évi virág­vasárnaptól a jövő évi virágvasárnapig ter­jedő időre a kerület Krémernek adatott, a képviselőtestület elfogadta és jóváhagyta. A heti és országos vásárra valamint a helypénzszedésre vonatkozó szabályrendelet ! olykép leendő módosítása iránt tétetett javas- I lat, hogy az Üzletszerűen viszontelárusitók heti és országos vásárokon ápril 1-től szep- í tember 30-ig terjedő idő alatt reggeli 9 óráig, I október 1-től márczius 30-ig terjedő idő alatt pedig reggeli 10 óráig vásárlásaikat meg ne I tehessék; Rooz Samu a forgalom korláto­zását látva a javaslatban, annak elfogadása ellen nyilatkozott, mig Dr. Adler Adolf, Bor- J dás Imre, Csipkés András, Szabados Pál és Somossy Miklós a jogügyi és pénzügyi bi­zottság javaslatának elfogadása mellett nyilat­koztak, mire a szavazás elrendeltetett s an­nak során az összes szavazatokkal egy ellen a javaslat elfogadtatott. Bérczy János városi 11-od osztályú írnok a belügyminiszterhez beadott kérvényében 1898. évi november 1-tői I. osztályú irnoki illetményt követel és a tényleg folyósított összegen felül követelésbe tett járandóságát folyósítani kérte. A képviselőtestület tekin­tettel arra, hogy nevezett az I. osztályú ir-! noki állásra nem volt megválasztva csak helyettesítve s a helyettesítés megszűntekor a magasabb javadalmazás beszüntetésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedett, i sőt ezután Bérczy I-ső osztályú irnoki állásra! pályázott is, a kérelmet elutasította. Ezután számvevő előterjesztése folytán a képviselőtestület a városi hatóság kezelése alatt /álló alapok, valamint a gyám pénztár által nyújtott és nyújtandó kölcsönök kamat­ját f. évi julius 1-től kezdődőleg 6n/0-ra szállí­totta le, illetve állapította meg. Csáky András láplecsapoló társulati hi­vatalnok kérelme folytán —- tekintettel arra, hogy nevezett 5 év óta a városban lakik és adózik — a magyar állampolgárság meg­szerzése esetére a város kötelékébe leendő fel­vételét kilátásba helyezte a képviselőtestület. A képviselőtestület Orstein Artúrt abbeli kérelmével, hogy őt nagykárolyi illetőségű­nek ismerje el— elutasította, mert bárha ne­vezett két éven át városunkban lakott és adózott is, de külföldi állampolgár volt s igy városunkban illetőséget nem szerzett. A városháza alatti pinezére a városnak a villanytelep létesítéséből kifolyólag szük­sége lévén, a képviselőtestület elhatározta, hogy a pinezét többé bérbe nem adja. Ezután a városi tűzoltók abbeli kérelme tárgyaltatott, hogy nevezetteknek az adóbe­hajtásnál való alkalmaztatása inellőztessék. A képviselőtestület ifj. Nagy Antal felszóla­lása után oda utasította a városi tanácsot, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor tegyen javaslatot az iránt, hogy vagy a tűz­oltók az adóbehajtásnál ne alkalmaztassanak, i vagy hogy ezen alkalmaztatásukért megfele­lően dijaztassanak. Ezután Hronkovits Endréné kishajduváros- ulczai telkéhez csatolt 20.5 in2 utczaterület! árát ingenként 1 koronában, Bartha Mihály téglaszin-utczai telkéből utczaterülethez csa­tolt 4..t nr telekterület ára ingerenként 50 fillérben állapította meg a képviselőtestület s tudomásul vette, hogy a múlt hóban meg-1 ejtett pénztárvizsgálat alkalmából különös intézkedés szükségessége fenn nem forog. Polgármester ezután a jegyzőkönyv hite­lesítésére Csipkés András, Kaufmann Ignácz, Rooz Samu, Serly Ferencz és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilvánította és berekeszteLte. H S R E K. — Személyi hírek. Bernáth Géza igazság­ügyi államtitkár f. hó 12-én este városunkba érkezett, hogy résztvegyen sógora Balika Sándor temetésén. — Kristóffy József, vár­megyénk főispánja, kedves nejével e hó 8-án városunkba érkezett s aznap este vissza­utaztak Bikszádra. — Kovács Leo nyugal­mazott honvédezredes egy hét óta, mint Károlyi István gróf vendége, városunkban időzik. — Dr. Rótli Ferencz, törvényszékünk elnöke, tegnap reggel Halmiba utazott, hogy az ottani járásbíróság ügykezelésének évi szokásos megvizsgálását megejtse. — Dr. Sternberg Géza, közkórházi igazgató-főorvos, , folyó hó 12-én kezdette meg egy hóra terjedő ( szabadságidejét, melyet Tátrafüreden fog el­tölteni. — Margit napja volt tegnap, a mely al­kalommal többen felkeresték Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnőt, hogy névnapja alkalmából őt üdvözöljék. Debreczeni István j polgármester és a helybeli Oltáregyesület elnöksége szintén a tisztelgők között voltak. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt f. hó 8-án. Kristóffy József főispán elnökölt, aki kegyeletes szavakban emlékezett meg lsaák Dezső elhunytáról és ennek a közügyek terén szerzett érdemeiről és indítványozta, hogy a vármegye közönsége ezen érdemeket iktassa jegyzőkönyvébe s elhunyta feletti részvétét az özvegygyei és a családdal jegy­zőkönyvi kivonaton tudassa. A közgyűlés a belügyminiszter körrendeleté értelmében a vármegyei alkalmazottakat rangosztályokba sorozta és erre vonatkozó határozatát jóvá­hagyás végett a belügyminiszterhez felter­jesztetni rendelte. —- Vasvármegyo átirata folytán a körorvosok anyagi helyzetének javí­tása érdekében hason szellemű felirat intézését határozta el. — Jóváhagyták Mezöpclri község képviselőtestületének az iránti határozatát, bogy a róm. kath. hitközség iskolai czéljaira 6000 koronát utalt ki az árvapénztári tar­talékalapból, Dr. Kolozs Mihály oklevelét kihirdették. A közgyűlés végén bejelentette az alispán, hogy bár ez nem tárgya a köz­gyűlésnek, intézkedési tett, hogy a villam- világitás a vármegyei székházban is bevezet­tessék s e tekintetben a közgyűlésnek utó­lagos jóváhagyását fogja kérni. — Vármegyénk központi választmánya f. hó 13-án d. e. 11 órakor ülést tartott, amely alkalommal elintézte a beérkezett fel­szólalásokat és többeket felvett az ország­gyűlési kép viselő választók névjegyzékébe. Az igy kiigazított névjegyzék f. hó 20-tól 30-ig [terjedő idő alatt úgy a központban, mint a I választási székhelyeken közzé lesz téve. — Köszönetnyilvánítás. A Nagykárolyi Oltáregyesület zászlószentelési ünnepsége al­kalmából ismételten adományozott Dr. Starke Antalné 10 koronát, amely adományért mély háláját és igaz köszönetét nyilvánítja a Nagykárolyi Oltáregyesület.- Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kolbenmayer Kálmán debreczeni kir. törvény- széki bírót a debreczeni kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki. — Eljegyzés. Papp Ferencz tengerész­mérnök folyó hó 2-ikán váltott jegyet özv. Pazuchanits Ignáczné úrnő leányával, Mariska kisasszonynyal. — Gyászeset. A helybeli kir. pénzügy­igazgatóságnak gyásza van. Egyik rokonszen­ves tagja Balika Sándor kataszt. nyilvántartó­biztos folyó hó 11-én rövid szenvedés után elhunyt. Mint kellemes, tisztelt társadalmi ember volt ismeretes, kinek igen sok barátja volt, kik fájdalommal állják körül ravatalát. Halálának hírére a pénzügyigazgatósági épü­letre kitűzték a gyászlobogót. Minthogy a holttestet a kocsordi családi sírboltba szál­lítják, a gyászos háznál csupán a holttest beszentetése történt meg nagyszámú előkelő gyászos közönség jelenlétében. A beszere­lési szertartást Tiniár Péter kegyesrendi ház­főnök végezte Lőrincz Gábor és Pap János tanárok segédkezése mellett. A koporsót a koszorúk egész tömege borította, melyek a következő feliratokat viselték: B’elejthetetlen jó urának — bánatos özvegye; Forrón sze­retett jó apa és nagyapának —- Loli, Jóska, Ilonka; A legjobb apának és nagyapának —- Gyula, Erzsiké és Laczika; Drága jó apá­nak — Etelka; Isten veled édes jó Apánk — Mariska és Sándor; Jó nevelő apának halálával — Jolán, Erzsiké és Feri; Jó apánknak — Ida és Feri; Sándor bácsinak — Miklós és Marcsa; Szeretett testvérem­nek —- Janka ; Apának — Fogarassy Károly és családja; Felejthetetlen sógorának — Balika Károlyné és családja; Szeretettel —- Flóra és Gyula; Balika Sándornak — Pénz­ügyigazgatóság és mellérendelt számvevő­ség tisztikara ; Imádkozunk éretted drága jó nagyapa — Katinka és Sanyi; Szeretett sógorunknak —■ Róza és Sándor; Sándor­nak — Emma és Jozepha nagynénjéid ; Szeretett sógorunknak — Irén és Géza; Doctor Bársony; I-sö számú női klinika or­vosai ; Dr. Lovrich; Dr. Veuczel. — A te­metésen a pénzügyigazgatóság tisztikara tes­tületileg vett tészt. Haláláról a család és a pénzügyi tisztikar külön jelentéseket adtak ki. Nyugodjék békében ! — Rendkívüli közgyűlés. Az „Izr. tanuló- segélyző-egylet“ múlt vasárnapra hirdetett rendkívüli közgyűlése a megjelentek csekély száma miatt nem volt megtartható. Az elnök­ség folyó hó 17-ére, vasárnapra hívta ismét össze a tagokat oly kéréssel, hogy — tekin­tettel a fontos tárgysorozatra — teljes szám­mal jelenjenek meg. — Köszönetnyilvánítás. Reich András czirkusztulajdonos folyó év junius hó 25-én Nagykárolyban rendezett előadás jövedelmé­ből 60 kor. 25 fillért fizetett be a városi pénztárba Strohmájer Ferencz utján a vá­rosban felállítandó Kossuth-szobor alap ja­vára. Az adományért ez utón fejezem ki — a város közönsége nevében — köszönete- met. Nagykároly, 1904. július 9. Debreczeni István, polgármester. — A Nagykároly—Érendrédi ut kiépíté­sére vonatkozó vármegyei határozatot a belügyminiszter oly utasítással küldötte vissza, hogy vegye tervbe a vármegye ezen útnak a szomszédos törvényhatóságok határáig leendő kiépítését s az igy kiegészített hatá­rozatot terjeszszék fel jóváhagyás czéljából. — Pályázati hirdetmény. A Nagykárolyi Nőegylet felügyelete alatt álló Melinda-árva- házban egy alapítványi hely üresedett meg, melynek betöltése czéljából a pályázat ki- hirdettetik. A pályázati kérvények, melyekhez hatósági és orvosi bizonyítvány, keresztlevét s a szülők (esetleg félárváknál az egyik el­halt szülő) halotti bizonyítványa csatolandó, hozzám folyó évi julius hó végéig terjeszten- dők be. Serly Móricz Illca, nőegyleti I-sö alelnök. — Adóügy. Értesittetnek az adózó pol­gárok, hogy az 1904. évre érvényesített III. oszt. kér. adónak a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok és egyletek adójának és az általános jövedelmi pótadóknak kivetési lajst­romai f. év julius hó 14-től számítandó 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére ki vannak téve és azok az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ált. jövedelmi pótadónál a sérelmesnek vélt kivetés ellen pedig: a) azok akik a kérdéses adónemmel már a múlt évben is megvoltak róva a lajstrom kitételének napjától; b) azon adózók pedig, akik a kérdéses adónemmel a jelen évben először rovattak meg, adótarto­zásuknak adókönyvecskéjükbe történt beírá­sát követő naptól számított 15 nap alatt, a törvényhat. közig, bizottsághoz czimezve a helybeli m. kir. pénzügyigazgatósághoz feleb- bezéssel élhetnek. Nagykároly, 1904. julius 7-én. A városi adóhivatal: Lévay Béla, ad. tanácsos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom