Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-16 / 24. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1904. junius 16. — 24. számához. ték a rendőrségre, ott tűnt ki: hogy az illető „közveszélyes“ őrült. — Elmegyógyintézetbe szállították, a báróné irgalomból nagyobb összeget küldött a leány családjának! Bállá Jenő. Szerkesztői üzenetek. Tóth Erzsiké k. a. Papfalva. Mi az oka annak hogy oly régen hirt sem hallottunk. Cs. Mariska és P. Mariska Helyben. „Tavasszal" és „Holdvilágos éjjel“ czímü verseiket megérdemelnék, hogy elrettentő példa gyanánt közöljük. A versirónak első kelléke, hogy a költő helyesen tudjon Írni. E czélból igen ajánlatos, hogy legalább hat elemi osztályt végezzenek s ha elvégezték, akkor is szíveskedjenek más lapot boldogítani költeményeikkel. Dr. Adler Adolf Simkó Géza felelős szerkesztő. főmunkatárs, haptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. — Legújabb belügyminiszteri rendelet jelent meg valamennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz, melylyel elrendeli, hogy a cséplőgépek körül gyakran előforduló sérülések, az első segély késedelem nélkül való nyujthatása czéljából, minden cséplőgép üzemnél egy kifogástalanul záródó kemény fából készült mentőszekrényt, különféle kötszerekkel és anyagokkal felszerelve, készenlétben tartsanak. Ilyen cséplőgépekhez szükséges legújabb mentöszekrények szigorúan a magy. kir. belügyminiszteri körrendeletnek megfelelően berendezve és kiállítva Polgár Sándor orvosi műszer és kötőszergyárosnál Budapesten, VII., Erzsébet-körut 50. sz. darabonként 50 koronáért megrendelhetők. (Árjegyzéket a czég bérmentve küld.) Fenti czégnél minden egyéb kötszerek, betegápolási tárgyak saját gyártmányú sérvkötök, összes gummiáruk stb. stb. legjutányosabban beszerezhetők. 5—5 — Elvi határozat a müborra nézve. A belügyminiszter 1903. évi 3628. sz. alatt hozott elvi jelentőségű határozatával kimondotta, hogy a törkölybort más elnevezés alatt raktározni tilos, továbbá, hogy „munkásbor“ név alatt bort forgalomba hozni nem szabad. —- Hirdetmény. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák az aranka irtás tárgyában kiadott 3645—VII. számú körrendeleté értelmében figyelmeztetik és utasiltatik a gazdaközönség a következőkre: A csak egy évre müveit táblákon minden legkisebb arankafoltot, a lekaszálás előtt, szembeötlő módon karóval kell megjelölni. — A kijelölés után a foltokat egészen a földig le kell kaszálni, illetve czélszerübben lesarlózni. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy mennyire nyúlnak még egyes aranka szálak a lekaszált folton túl a lóherében s legalább még egy lépésnyire, tovább kell kaszálni. —• A lekaszált arankás lóherét gondosan zsákba vagy jól összehajt- hajtható ponyvába kell összeszedni, ügyelve, hogy ki ne hulljon. — A lekaszált herét, ha még nem ment magba az aranka, meglehet etetni; ellen esetben el kell égetni. A több évre szánt herésekben és luczerná- sokban ugyanúgy kell megjelölni az arankás foltokat, mint fentebb vau előírva. De ezeken a lekaszált foltokat a kaszált takarmány eltávolítása után be kell hinteni körülbelül 30 centiméternyire szalmával és elégetni. Czélszerü ha azok a gazdák, a kiknek gazdaságában a heretermelés jelentékeny tért foglal el, a hintett szalmát az égetés biztosabb hatása érdekében, petróleummal meglocsolják. Két hét múlva meg kell vizsgálni a kiégetett foltot, s a mutatkozó arankát zsákban vagy ruhában eltávolítani. A foltok fei- ásandók akként, hogy minden gyökér mélyen a földbe kerüljön. További két hét múlva, ha arankás luczerna nem mutatkozik, a foltok bevethetők. Az ily foltokat ezután is figyelemmel kell kisérni s a mutatkozó arankát a luczernatövel együtt a már előirt módon eltávolítani. Nagykároly, 1904. május 28. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Szán-automobilra kért szabadalmat Da- mokos Ferencz erdődi főszolgabíró, illetve oly motoros járműre, melynél a motor által kifejtett munka a járműnek szántalpakon való előrecsusztatására fordittatik s emellett a szán-automobil kormányozható. CSARNOK. A czirneres gazember. ii. A báró abban állapodod meg a festővel, hogy az naponta járjon el hozzá és tanítsa őt meg festeni. Már egészen elsajátította a báró a piktorságot és talán reá is unt, elég az hozzá, hogy a festőt a mikor az megint ellátogatott hozzá egy ezres bankóval kifizette és kijelentette, hogy a festészettel egy időre fel kell hagynia, mert elkezdődnek a lóversenyek és ö most ezentúl minden idejét a lóversenyekre kell, hogy fordítsa. A festő a kinek ekkora bankó még soha sem volt a kezében, azt alázatosan megköszönve, eltávozott. * * * Az úri passziók óriási pénzt fölemésztettek és nem csoda, hogy a báró végre is üres zsebbel, kopaszodó fejjel, elhatározta magát arra, hogy meg fog házasodni. Naponta figyelemmel átböngészte a lapok hirdetéseit és nem volt a fővárosban az az ügynök a kit meg nem bízott volna azzal, hogy : „hozzá illő feleséget keressenek a részére. Hosszabb idő múlt el már, amikor végre, egyik szép napon hírül hozták a lapok a nevezetes eljegyzési hirt, hogy a báró ur és X. kisasszony jegyesek. A báró ur ugyanis eljegyezte a Lipótváros egyik igen gazdag émberének egyetlen leányát, akivel kerek néhány milliócskát kap hozományképen és a papa boldogabb volt e perczben, mint a leánya, a ki vérbeli báró nejévé lesz, mert ő apósává lesz a bárónak. Lázas sietséggel folytak az előkészületek a ELADÓ. A Zaják-fele háznál többfele ajií, allst as lam folyó hó 17-én d. u. 4 órakor nyilvános árverésen fentemlitett helyen el fog adatni. 2 _2 Az ipartestület elöljárósága. Hi rdetés, Két kocsit, egy igás szekeret, egy szánt és kétrendbeli szerszámot 31q,cL©1^lagzira és az első a mit a báró ur leendő apósa tett az volt, hogy kifizette a báró ur összes „legénykori“ adósságait. < * * * A báró urnák immár rendbe jővén a szénája, azon törte a fejét, hogy miféle exotikus meglepetésben részesítse „szeretett“ menyasszonyát ?... Ezen czélból napokon át végig sétált a belváros előkelő utczáin és a kereskedők kirakatait böngészte végig, de bármint igyekezett is valamit kiválasztani, ez mind nem sikerült, mert egy volt a bökkenő és ez az volt, hogy ezek a tárgyak vagy „közönségesek“, vagy „drágák“ voltak és igy sehogy sem illettek egy leendő báró feleségének a szalonjába. Végre is belé unván a czéltalan keresgélésbe, hazafelé indult és ekkor jutott az eszébe, hogy hiszen ö miért tanult meg festeni, ha ennek most hasznát nem venné?!! így határozta el, hogy meg fogja festeni menyasszonyi ajándékképen a családja bárói czi- merét és azt annál nagyobb becsben fogja menyasszonnyá tartani, mert azt ő festette meg. * * * Alig múlt el pár nap, a báró elkészítette egy kisebbített alakban a bárói czimert. Soha sem ismerte fel magában a tehetséget, de a mikor ezt a munkát bevégezte, mégis meg volt magával elégedve. A czimert becsomagolva egy papírdarabba, elhatározta, I hogy nem is küldi el a mint még csak az előbb is gondolta, de személyesen fogja el- j vinni menyasszonyának. Sietve felöltözött és nem akarván időt veszíteni a bérkocsi-állomás felé tartott, a j mikor egy feltűnő szép fiatal lánykát pillantott meg, aki esti idő lévén, hazafelé sietett a munkából. Pár lépés és a báró, bár azon szent elhatározással indult el, hogy menyasszonyához megy el, lemondott erről a szándékáról ! és a másik pillanatban már kisérő lovagjává csapott föl az előtte menő lánykának, akit mint a vadász eb, nyomon követett. — Nagysád, olyan ismerős ... szólitá meg a leánykát. A leányka egy szót sem szólva a báró szavaira, meggyorsitá lépteit, mig a báró továbbra is utána sietett. — Messze lakik kisasszony ? tévé meg ismét a kérdést a báró. — Nem, ott a szomszéd utczában lakom csak. De kérem nekem a papám megtiltotta, hogy valakivel ismeretséget kössek. — Kis bohó, mondá színlelve a báró, erről nem kell a papának is tudni. De mi a kedves papája kisasszony ? . . — Levélhordó, mondta restelkedve a leány. — Igen és kegyed munkába jár? — Igen, varrónő vagyok és elég szépen keresek. — ügy, sokat kap-e legalább ? — Hetenkint húsz koronát!. . — Ez nem sok. De ha ajánlatomat elfogadja, úgy hetenként harmincz koronát fizetek önnek és mint előkelő ember ki fogom képeztetni kegyedet színésznőnek. — Ah ez régi vágyam — mondá a leányka, de ki legyen ön ? — Én ? .. kezdé meglepetten a báró, N. N. gróf vagyok, ime itt a czimerem is, most voltam a festőnél és épen onnan haza térve | határoztam el, hogy akár mi történjék, megismerem a kisasszonyt. Majd az ismeretség a báró és a leányka között oly gyorsasággal fejlődött ki, mint a milyen gyorsan közeledett az esküvő napja, i Időközben a czimert, a melyet a báró festett, elvitte menyaszonyának, a melynek az módfelett örvendett. * * * „Ma fényes esküvő lesz“! mondogatják az ismerősök egymásnak, N. báró ma veszi el annak a gazdag lipótvárosi kereskedőnek a leányát. Az egész utcza népe ott ácsorog, a ház előtt a hova egymásután érkeznek megJ a főváros előkelőségei. A nézők között a véletlen vagy a sors szeszélye folytán, egy kisirt szemű "fiatal leány is ácsorog, a ki mikor a vőlegényt megpillantja, reá ismer abban arra az emberre, aki azon átkos esték egyikén, amikor őt hazakisérte, grófnak adta ki magát s a czi- merével is kérkedve előtte, öt elcsábította és elhagyta és a kit ő oly régen keresett és csak most lát viszont. A leány megvárta a mig visszajött a lakodalmas menet és ismét viszont látta csábítóját, de immár menyasszonyát .mint nejét vezetve a karján. Beakart utána rohanni a házba, de a kapus reá kiáltott: — „Kit keres ... hova akar menni“ ! — Azután a csábitó után!.. Engemet, a ki tisztességes leány voltam, elcsábított az a czirneres gazember!.. Másnap a lapokban egy rövidke hir jelent meg hogy: — A. Olga varrónőt, a ki utczai botrányt csinált N. báró esküvője alkalmával, bekísér14—15 éves jó családból való fiú TAlMLÓlL z=z felvétetils: = VIDA LAJOS fűszer- és borüzletében. a—3 r / • f 1 ' szí es ]o katona-lovat — kedvezöleg — vállalkozónak átadok. Nagykároly, 1904. junius 10. Bakó Bsil int* í-? Í25 csak néhány iiaiiig'. -^Q8 Húzás már 1904:. junius 30-án. Magyar királyi ;ö; o o r>\ o o! ;o !| jótékonyczélu államsorsjáték. |o’ rőinnvim'in 130.000 Korona. lg] Az összes nyeremények összege 365,000 korona. Egy sorsjegy ára 4 korona. O) o ,o| oj Sorsjegyek kaphatók a magy. kir. lottójövedéki igazgatóságnál Budapesten, (Vám- uennyi posta-, adó-, vám- és sóhivatalnál, az összes vasúti állomásokon s a legtöbb dohánytőzsdében és váltóiizletben. Magy. kir. Lottójövedéki igazgatóság. t© 0 © © Is 1 © 8: to ;©j © © I© © ’© t© ©; 8 t© ;©. © ©. ©. ©. © :Ü m Nagykároly, gróf Karolyi Gyorgy-tér. m--------KÉSZLET-------^4 00 hektoliter j|t§ r.r i tttt rrrrror r r rxt IKITŰNŐ w ^ uj- és óborok. p§| __________ rrrrrcTrTTrnrrrm' Ti sztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a múlt évben Ngos BALÁZSA JÓZSEF úrtól Érkörtvélyesen megvett 1903. évi kitűnő fajszölö borokat, úgyszintén az énnel léiéi, pelei, piri és saját tér- |||| niésü tisztán kezelt boraimat — készpénzfizetés mellett — a következő j“U.tsm.37’os áradon a-d-orr^.: 100 liter Balázsy-féle fajszőlő bor, 1903. évi termés, fogyaszt, adóval 25 frt 1 „ Ugyanaz, bádoggal kimérve................................ „ „ — „ 10 0 „ Három éves pelei, Papszász-féle rizling ,, „ 1 „ Ugyanaz, bádoggal kimérve................................ „ „ 10 0 „ Karbonét és Burgundi, ó, vörös (bikavér) „ „ 1 „ Ugyanaz (betegeknek orvosilag rendelve) „ „ 100 „ Uj rizling, Balázsy-féle............................................ „ „ 1 „ Ugyanaz, bádoggal kimérve................................ „ „ 10 0 „ Három éves pelei, vegyes fajból .... „ „ 1 „ Ugyanaz, bádoggal kimérve................................. „ „ Kérem a m. t. közönséget borom jóságáról vétel utján magának meggyőződést szerezni. Teljes tisztelettel 7-21
