Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-24 / 52. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE — A városi árvaszéknél a képviselő- testület által megválasztott szavazó árvaszéki ülnökökként Dr. Adler Adelf jövő évi január és február havában, Baudisz Jenő márczius és április havában, Papp Béla május és junius havában, Reök Gyula julius és aug. havában, Rooz Samu szeptember és október havában, végül Dr. Váradi János november és deczember hónapban fognak az árvaszék ülésein részt venni. — Uj doktor. Galgóczy Árpád erdődi h. szolgabiró a napokban tette le jó sikerrel a második államtudományi szigorlatot. Dok­torrá avatása a jövő hó 14-én lesz a kolozsvári egyetemen. — Esküdtbiróság elnökei. A debreczeni Ítélőtábla elnöke a szatmári törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé az 1904. év folyamára Dr. Papolczy Gyula ítélőtáblái biró czim és jelleggel felruházott törvény- széki bírót, az esküdtbiróság elnökének he­lyettesévé Dr. Dezső Kálmán törvényszéki bírót jelölte ki. — Hangverseny. A mint hiteles forrás­ból értesültünk, a nagykárolyi izr. nöegylet a tél folyamán hangversenyt szándékozik rendezni; mely tekintettel arra, hogy az egylet az ország legkiválóbb művésznői kö­zül reményei egyet megnyerni az idény leg­fényesebb mulatsága lesz. — Képviselőválasztási mozgalmak. Domahidy Elemér képviselőnknek főispánná történt kinevezése következtében, a nagy­károlyi választókerületben már erősen foly­nak a választási mozgalmak. A szabadelvű- párt múlt szombaton gróf Károlyi Györgyöt jelölte, a ki, mint hírlik, pártonkivüli prog­rammal szándékozik fellépni. A függetlenségi párt Dr. Adler Adolf és Dr. Falussy Árpád ügyvédeket emlegetik. Valószínű azonban, hogy ha gróf Károlyi György a független­ségi párt értekezlete által megállapított prog- rammot magáévá teszi, úgy vele szemben a párt jelöltet nem állít s igy a választás egyhangú lesz. — Hajnal-utczai állapotok. A Hajnal- utczában valóban ázsiai állapotok uralkod­nak. Mintha ezen utcza lakosai nem is já­rulnának hozzá a 72 százalékos pótadóhoz, oly figyelemben részesülnek a városi intéző körük részéről. A járdák lehetnek több he­lyen is rosszak városunkban, de talán sehol sem olyan mint ezen utczának járdája. Lám­pája meg ezen utczának épp nincsen. Avagy a villanyvilágítás behozatalára várjon ezen utcza, a midőn ugyan annyi villany- lámpát kap, mint amennyi petroleum lám­pája van most. Avagy pedig azt gondolja a nemes magisztrátus minek oda lámpa, a hol örökké hajnal van. Felhívjuk ezen állapo­tokra a polgármester ur figyelmét. (Be­küldetett). — Kinevezés. A főispán Bodnár László másodosztályú írnokot nagybányai járási Ír­nokká nevezte ki. — Gyászeset. Noon Endre, a nagykáro­lyi takarékpénztár volt pénztárnoka, folyó hó 22-én, életének 41-ik évében, hosszas bete­geskedés után elhunyt. Lekötelező modorú, kedves társadalmi ember volt, kinek korai halála barátai és ismerősei körében nagy részvétet keltett. Elhunytát testvérei Nonn I Gyula, Ferencz és János és nagy kiterjedésű j rokonsági és baráti kör gyászolja. Temetése ma d. u. 3 órakor fog megtörténni. A gyász- esetről a család a következő jelentést adta ki :j Nonn Gyula és neje Morgenthal Leopoldina ; Nonn János és neje Csipkés Irén s gyerme-1 keik: János, Gábor, Gyula és Laczi; Nonn Ferencz és neje Kratky Etelka; özv. Nonn Sándorné és kis fia Ferencz; továbbá az elhunyt nagynénje: özv. Schnell Károlyné! úgy maguk; mint a nagyszámú rokonság ne­vében fájdalomtelt szívvel tudatják a forrón szeretett testvér, sógor, nagybátya és rokon­nak Nonn Endrének folyó hó 22-én esteli 11 órakor, életének 41-ik évében történt csendes elhunytát. A megboldogult hült te­teme folyó hó 24-én délután 3 órakor fog a! róm. kath. egyház szertartása szerint a hely­beli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra I helyeztetni; lelki üdvéért az engesztelő szent­mise-áldozat pedig 1904. évi január hó 2-án reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. | székesegyházban az Ég Urának bemutattatni. Nagykároly, 1903. deczember 23. Béke leng­jen porai felett! — A helybeli népkonyha vasárnap kez­dette meg áldásos működését, amikor is 50 egyén kapott ízletes meleg ebédet; hét­főn 46, kedden 48, szerdán 49 egyén ebé­delt a népkonyhában s karácsonykor a leve­sen és húsételen kívül egyik nap főzelék, másnap tészta jut a szegényeknek. Isten ál­dása legyen mindazokon, kik ezen ember- baráti intézmény fennmaradását akár tettel, akár anyagi támogatással lehetővé teszik. Hiszen nincs szebb dolog a világon, mint enni adni az éhezőnek és fázlódónak még pedig, hogy ne érezze az illető az adomány elfogadásának lealázó voltát. — Kinevezés. A király dr. Kindris Gá­bor tasnádi kir. járásbirósági albirót, váro­sunk fiát, a szabadkai törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Gratulálunk a jól megérdemelt előléptetéshez!-— Uj ügyvéd. Dr. Bagossy László, Bagossy Ferencz pénzügyi fogalmazó, katasz­teri becslőbiztos fia, folyó hó 19-én Maros- Vásárhelyen az ügyvédi vizsgát jósikerrel letette. Gratulálunk! — Az elhagyott gyermekek védelme. Nagy László vármegyénk alispánja megakar­ván felelni mielőbb a közgyűlési határozat­nak, mely szerint a Deák Ferencz emléke­zetére az elhagyott gyermekek védelmét na­gyobb szabású intézkedéssel biztosítsa a vár­megye területén, legközelebbi fennléte alkal­mával a kormány megbízottjával Ruffy Pál Öméltóságával hosszabb tárgyalást folytatott, melynek eredményeként örömmel jelenthet­jük, hogy Öméltósága a vármegyei alispán tervezetét minden részleteiben elfogadta s olyan actiónak tekintette, mely követésre j méltó példának fog bebizonyulni. Idő előtti­nek tartjuk még ma a terv részleteivel fog­lalkozni, miután abban történt megállapo­dás, hogy Ruffy Pál január hó első felében Ha ezek a fontosabb ügyek ki nem szó­lítják az alispánt úri lakából, talán még ma is folyik a hires per s még most is folyto­nosan támadnák a Horvát utódok a Diene- sék igaz nemesi voltát! így az alispán egy füst alatt bejárta a Horvát és Dienes kúriákat s a jó magyar vendégszeretet mellett éles szeme hamar átlátott a szitán. A szép jobbágy asszonykát nem ítélheti oda sem egyiknek, sem másiknak, mert ak­kor pernek nem lesz vége soha. Még csak tanú vallomásokat sem vett fel, hanem jól széjjel tekintett a ház körül s az­tán vígan koczintgatott tovább Horvát János régi pajtásával. Sok beszélni valójuk volt egymással s hajnal felé tértek nyugalomra. Másnap jó későn búcsúzott el az alispán s ment egyenésen Dieneshez. Mivel fogadta volna egyébbel a házi gazda, mint igazsága feltárásával a Horvát- féle perben, ha meg nem előzi illustris ven­dége azzal a kijelentéssel, hogy az ügy békés utón elintéztetett! Erre már Dienes nagy szemeket me­resztett. Békés utón ? Hogyan ? Egyszerűen úgy, hogy Anna asszonyhoz nincs joga sem kigvelmednek, sem Horvát- nak többé ! Útközben kaptam Apagyi György kallói szolgabiró levelét, hogy Anna asszony a mai napon Vig András hites felesége lett, ki ott a város igazságára hitét letette, Vig András pedig Horvát János parádés kocsisa volt tegnapig, ma már leállói czivis. Most a ki jogot formál Anna asszonyhoz, perelje ki ő felsége végvárából a káliói németektől. Persze oda nem volt bátorsága menni sem Dienesnek sem Horvátnak. A történelmi igazság kedvéért meg kell mondanom, hogy Dienesné nagyasszony asz­taláról nem hiányzott a ropogósra sült kap- pan és malacz, melyekből az alispánt feltűnő szívességgel kínálta. Elrepült a madár a kalitkából, (lehet, | hogy az alispán nyitotta ki ajtaját) a per tárgytalanná lett. Dienes és Horvát kibékül­tek s az addigi jó szomszédság és mindkét helyen a házi beke helyre állt. Egykori hiteles adatok alapján megírta Ecsedi krónikás. Ök és én. Semmi sem olyan, mint régen Mássá tette az idő: De a megemlékezésen Az elmúlt is visszajö. Ok e múlthoz hűk maradtak S most is, mintha hallanám, Nem hódolva a divatnak, Emlékeznek néha rám. En, ismerve ennek becsét, Kicsinyeim nem fogom Es a hála szövétnekét Mind a sírig ápolom. Egy fohászszal többet mondok, Széf) jutalmok ez legyen ; Hogy ne bántsák őket gondok. Esdve kérem Istenem. Nádor Béla. i az ügy részletes tárgyalása végett leutazik, a mikor is a vármegye alispánja egy 10—15 tagú szükebb értekezletet hiv össze, me­lyen a terv részletei fognak megbeszéltetni, egyelőre csak annyit tudunk, hogy a várme­gye és a községek nagyobb, sőt valószínűleg minden inegterheitetése nélkül a 7 éves ko­rig terjedő védelem, továbbá a 7—15 évig való képzés és tanítás vétetik czélba oly irányban, hogy az igy megmentett gyerme­kek felnőve, ne a proletár elemet szaporít­sák, hanem munkára tanított és szoktatott egyéneket bocsásson az életbe. Szóval alis­pánunk tervét, akik ismerik, eredetinek és nagyszabásúnak mondják. — Nyilvános nyugtázás. A nagykárolyi izr. nőegylet számára Heidelberg L. V. ur (Budapest), Schlésinger Berthold ur (Buda­pest), Feivel L. ur (Budapest) 20—20 koro­nát. Laczkó és Popper urak 10, Blum Sán­dor ur (Budapest) 5 koronát küldtek. Miután a kézhez vett összeget nyilvánosan nyugtá­zom, ez utón is hálás köszönetemet fejezem ki a nemeslelkü adakozók iránt, kik évről- évre leteszik az emberszeretet és könyörü- letesség adóját és a távolból pártfogolják szegényeinket. Az Isten áldása legyen rajtuk. Kaufmann Mártonné, a nagykárolyi izraelita nőegylet elnöke. — Tánczestély Szinér vár alján. A szinér- váraljai ev. ref. templom javítási költségei­nek fedezésére jövó hó 9-ik napján az ottani Korona szálloda nagytermében zártkörű tánczestély fog tartatni. Kezdete este 8 órakor. Beléptidij 2 K, családjegy 5 K. Fe- lülfizetéseket a jótékonyczél érdekében kö­szönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a ren- j dezőség. melynek élén Mándy Zoltán, Bö­szörményi Zsigmond, Koroknay Károly, Szabó István elnökök, Ilosvay Gusztáv és Szilágyi Tihamér alelnökök állanak. — Vizsgaletétel. Tóth Zoltán ügyvéd- jelölt a múlt napokban a kolozsvári tud. egyetemen II. szigorlatát sikeresen letette. — A nagyecsedi ev. ref. egyházi ének­kar folyó hó 26-án, Karácsony másodnap­ján a ref. iskolában jótékonyczélu tánezvi- galmat rendez. Belépti-dij : Férfiaknak 60 fillér. Nőknek 40 fillér. Kezdete este 6 órakor. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Szépe László rendelkezés alatt álló vármegyei Ír­nokot, tb. alszánivevöt a helybeli kir. pénz- ügyigazgatósághoz számtisztté nevezte ki. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Czeg- lédy Kálmán helybeli és Nemes Dénes deb­reczeni pénzügyi számtiszteket — saját kérelmükre ■— kölcsönösen áthelyezte. — A czégtáblák helyes felirata. Gyak­ran megtörténik, hogy vagyonbukott üzlet- tulajdonosok czégtábláikon ott látjuk felírva „né“ „utóda“ vagy „bizományi raktár“ jel­zőt. Ez még nem volna baj, de legtöbb esetben ezek a jelzők olyan apró betűkkel vannak kiírva, hogy azokat alig lehet észre venni. A kereskedelemügyi miniszter ezen állapotnak most véget akar vetni oly mó­don, hogy a Il-od fokú iparhatóságot kör­rendeletben hívta fel arra, miszerint ilyen fentebb jelzett czégtáblákra szigorúan ügyel­jen fel s az illető kereskedők ellen a tör­vény szigorú rendelkezését vegye igénybe. Egy szóval a „né“, „utóda“ vagy más egyéb jelzőket a jövőben nem lesz szabad más­féle s főleg kisebb betűkkel íratni, mint az ; előtte állókat. A miniszteri rendelet kibo- i csátása azért volt szükséges, mert idáig a közönséget sok tekintetben félrevezethették ; a más fajta s főleg apróbb belükből álló ! jelzések. — Előléptetés. A kir. igazságügyminisz­ter Farkas Gerő kir. törvényszéki bírót 1903. deczember 1-töl kezdődőleg a VIII. fizetési osztály 1-sö (3600 kor.) fokozatába előlép­tette. — Áthelyezett albirák. A király meg­engedte, hogy Sándor Lajos halmii s Egri István erdődi járásbirósági albirák saját ké­relmük folytán kölcsönösen áthelyeztessenek. — Uj szölöszállitó vasúti kocsi. A M. A. V. igazgatósága 400 drb uj gyümölcs-, illetve szőlőszállitó-kocsit szerzett be. Az újfajta kocsit folyó hó 10-én mutatták be a M. Sz. O. E. egy bizottságnak, s az az általános nézet, hogy a bemutatott berende­zés mellett e kocsik tényleg jól kihasznál­hatók, úgy, hogy 5 és 1Ó kglrammos kosa­rakból 60—70 mm. gyümölcsöt lehet a 10 tonnás kocsiban elhelyezni. Ez újítás a szőlő­szállításnak bizonyára nagyobb lendületet fog adni. — Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Szatmár-Németi szab. kir. városnak a szarvasmarha-, sertés- , és jutenyésztésröl újra alkotott szabályrende­letét folyó évi 106,002. szám alatt jóváhagyta. — Az iskolaév uj beosztása A közokta- í tásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely- ; ben a községi, az állami, az egyesületi és a magánjellegű felső leányiskolák és polgári i iskolák tanévét ezentúl két időszakra osztja ; be. Eszerint már az idén karácsonykor és 'husvétkor elmarad a bizonyitványosztás és 1 ehelyett január harminczegyedikén adnak ki értesítőt a tanulók elöhaladásáról. Ennek megfelelően intézkedik a miniszter, hogy a 1 felsőbb leányiskolákban ezentúl ne három, de két ízben tartsanak módszeres értekezleteket, még pedig szeptemberben és februárban. Továbbá, hogy az ellenőrző értekezleteket ezentúl október végén, deczember és márcz. közepén és május első hetében tartsák meg. Minden bizonyitványosztást tehát két intés | előz meg. A tandíj szedés szintén a félévi beosztáshoz alkalmazkodik. Felkéri egyúttal a miniszter az összes egyházi főhatóságokat, hogy az egyöntetűség kedvéért a főhatósá­guk alá rendelt polgári és felsőbb leányisko­lákba szintén a féléves beosztást vezes- ! sék be. — A ragadós állati betegségek állása vármegyénkben a f. hó 16-án kiadott állat­egészségügyi kimutatás szerint a következő: Lépfene a mátészalkai járásban Györteleken 2 udvaron; veszetség a fehérgyarmati já­rásban Fülpösön 1, a szatmáriban Homokon 1, a szinyérváraljaiban Szinyérváralján 1 udvaron; takonykor és bőrféreg a szatmári járásban Józsefházán 2, Sárköz-Ulakon 1, Udvariban 1 udvaron; ragadós száj- és kö­römfájás : a f.-gyarmati jár. Füipösdaróczon 1, Ricsén 1 tanyán; rühkór Nagybányán 2 lovon ; sertésvész az erdődi járásban Hiri- pen 7, a fehérgyarmatiban Majtison 1, a Mátészalkaiban Nyirmegyesen 1, a nagyká­rolyiban Szaniszlón 1, Vállajon 2 tanyán. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserű viz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserű- vizet. 25—26 — Figyelmeztetés a postai küldemények czélszerü csomagolására és helyes czimzé- sére. A karácsonyi és újévi rendkívüli posta­forgalom idejében a postai küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése czéljából a közönségnek a következőket ajánlom figyel­mébe : Pénzt és ékszert más tárgyakkal egybecsomagolni nem szabad. Az az eljárás, hogy bizonyos tárgyak, mint nyulak, szárnyas­vadak stb. csomagolás nélkül adatnak pos­tára, lehetőleg kerülendő s igy kívánatos, hogy a közönség minden csomagot jól és tartósan becsomagolva adjon postára. Mégis vadat csak akkor lehet csomagolás nélkül feladni, ha az egy darabból áll. Csomago­lásra faládát, vesszőből font kosarat, viaszos vagy tiszta közönséges vásznat, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papirost kell használni. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviaszszal kell lezárni. A pecséte­léshez vésett pecsétnyomót kell használni. A czimben a czimzett vezeték- és kereszt­nevét vagy más megkülönböztető jelzést (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a czim­zett polgári állását vagy foglalkozását és lakhelyét, a nagyobb városokba pl. Buda­pestre és Bécsbe szóló küldemények czim- irataiban ezenkívül a kerületet, utczát, ház­számot, emelet és ajtószámot stb. is pontosan és olvashatóan ki kell írni. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta feljegyzése különösen szükséges. — A czimet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czíin fatáblácskára, bördarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt ezímeket mindig egész ter­jedelmében kell a burkolatra felragasztani. Netán csomagolás nélkül feladott tárgyakon a teljes czimet fa vagy vastag lemeztáblára kell írni s ezt a küldeményre akként kell rákötözni, hogy a zsineg végei a czimtáblára legyenek pecsetelve. Felette kívánatos, hogy a feladó magában a csomagban egy az ő nevét, lakását, továbbá a czhnirat összes adatait feltüntető papírlapot helyezzen el azért, hogy ha a burkolaton levő czímirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a czimet megállapítani és a csomagot mégis kézbesi­1 teni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a S feladó saját nevét és lakását a csomagon ; levő czímirat felső részén is kitüntesse. A hibás vagy elégtelen czímzésböl, valamint a i czélszerütlen vagy elégtelen csomagolásból eredő károkért a posta kárpótlást nem ad. A csomagok tartalmát úgy a czhniraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemü, szeszesitalok stb.) tartalmazó csomagok czimirataira, nemkülön­ben az ilyen csomagokra vonatkozó szállitó- i leveleken a tartalmat minőség és mennyiség szerint (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) kell kiírni. A tartalom I ily részletes megjelölése a fogyasztási adó ; kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Schöp- 1 flin s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom