Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-03 / 49. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

A második terv, a konyhapiacz, a legalkalmasabbnak látszik. A telek nem 1 kerülne semmibe, parkírozni is igen csinosan lehetne, a konyhapiacznak kissé továbbvitele semmiféle nehézségbe sem ütköznék. Nagy hátránya azonban, hogy csaknem a város végén van, ven- déglöhelyiség a közelben nincs és szépészeti szempontból nem jól veszi ki magát a nagy üres piaczon magánosán álló épület.

A harmadik terv, melyet a szinügyi- bizottság is magáévá tett s a városi képviselőtestületnek ajánl, a Strósz- féle telek megvásárlása.

Hát az mindenesetre igen helyes lenne. Mert a Kölcsey-utczában, a város föutczáján van. Igen szépen lehetne parkírozni s a telek elég nagy arra, hogy a színkör annak közepén elhelyezhető legyen. Városunk sokat nyerne vele, ha ez a terv megvalósulna.

Ámde itt előtérbe nyomul az anyagi kérdés. Mert annak a teleknek vétel-j ára 22,000 korona. Igaz, hogy tudomásunk szerint a város igen előnyös ajánlatot fog kapni, melyszerint a vételár 10 év alatt kamat nélkül lesz lefizethető s igy nem leszünk túlságosan megterhelve, ha költségvetésünkbe 10 éven keresztül 2000 korona törlesztés belekerül.

Ha tényleg a kérdés másképen meg nem oldható, ha méltányosabb és jobb ajánlat nem tehető, a három terv közül mégis a legutóbbi mellett foglalunk állást, mert városunk szépészeti érdekeiért ily csekély áldozatot szívesen hozunk.

De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ha maga az építkezés is áldozatot igényel, az esetben inkább a szépé- szet szenvedjen csorbát, mintsem anyagi áldozatunk megtoldja a telek vételárát. Azért fentartjuk magunknak azt, hogy ha az egész építkezés költség- i vetését ismerni fogjuk, az ügyhöz még hozzászólhassunk.

—o.

A budapesti „Uránia“ színház vendégjátéka Nagykárolyban.

Molnár Viktor kultuszminiszteri tanácsos és Szana Tamás hires esztétikusunk a budapesti Uránia magyar tudományos színházat immár oly magas nívóra emelték, hogy az „Uránia" messze túlszárnyalja a hozzá hasonló és tenger pénzzel szubvenczionált külföldi színházakat. Minden premier egy- egy irodalmi esemény, minden uj darab előkelő kiállításán meglátszik, hogy kiváló

' szakértelemmel, nagy gonddal és temérdek pénzáldozattal teremtették.

Az „Uránia“ ma az egyetlen tudományos színházunk; előadásai nemcsak ismereteinket bővítik, hanem kellemes illúziókban ringatva irodalmi magaslaton álló szellemi táplálékot nyújtanak és a színházba járó közönségnek, szórakoztató, élvezetes estéket szereznek. Az Uránia színház vidéki kőrútjában igazi kulturális missziót teljesít s csak azt sajnáljuk, hogy ily ritka vendég Nagykárolyban.

Mostani vendégjátékuk hétfő, kedd és szerdán tartatnak meg és a főgymnasium tornacsarnokában lesznek az előadások.

Hétfőn, deczember hó 7-én este 8 órakor megnyitó előadásul Ráth István dr. gyönyörű újdonsága „Egyptom“ kerül színre. Mintha az álmok országában, a mesék birodalmában járnánk, oly káprázatos, oly csodás minden körülöttünk. A Szahara pusztaságaiban tevekaravánokkal a piramisokhoz utazunk, majd gyönyörű mozgóképek segitségével a denderai templom és a piramisok tetejére is feljutunk. Mulatságos, kaczagtató jelenetekben is van bőven részünk. Ott vagyunk egy néger ebéden, majd a szerecsen gyerkőczök mosdatá- sán nevetünk. A humoros sport-ünnepélyek pedig oly frappáns hatással vannak a nézőre, hogy a mozgóképek végével mindig frenetikus tapsviharban tör ki a közönség. A Nílus csodás völgyén át Kairóig elkalandozunk s a kelet titokzatos világában a hárem rejtelmeibe is bepillantunk.

Kedden Boldogasszony fogantatása napján két előadás. Délután 4 órakor Hock János országgyűlési képviselőnek, a hires „aranyszáju“ papnak legszebb műremeke, a ,,Megváltás“ kerül színre. De nemcsak a gyönyörű szöveg, a dús tartalom, hanem a képek is lelkünket egy csodás világba ragadják. Mindmegannyi Rafael, Tizian, Murilló festmények, a művészet és vallás halhatatlanainak műremekei.

Este 8 órakor Dr. Csudáid Bertalannak nagysikerű darabja: „A fehér ezár birodalma“ kerül színre. A hatalmas Orosz birodalmat Szibériától Krim félszigetéig bejárjuk, — megismerjük a népet, Moszkva és Szentpétervár orosz metropolisok világvárosi életét. A minden oroszok hatalmas uralkodóját, a békeszerető czárt is több mozgóképen látjuk, ott vagyunk egy fényes templomi ünnepélyen, majd a franczia köztársasági elnök fogadtatásán veszünk részt. Megismerjük a czár büszkeségéi is, az orosz hadsereget, majd a fehér lovas kozákok vad rohamában gyönyörködünk, a mint háborúba indulnak.

Szerdán, deczember hó 9-én „Szerbia“ kerül színre, az Uránia színház legújabb, legsikeresebb darabja. — Ütvenszer adták Budapesten egymásután zsúfolt házak előtt. A szenzácziós darabot Dr. Slrausz Adolf hires orientalistánk irta, a ki a borzalmas király tragédia idejében épen Belgrádban időzött s mint szemtanú és objektiv bíráló mondja el az izgató eseményeket. Bepillantunk a konak termeibe, a szalonba, az ebédlőbe, a hálószobába, látjuk azt a fülkét is, a hol az összeesküvők a királyi párra akadtak s a hol a XX. század legmegszégye- nitőbb barbár gyilkossága lejátszódott. Majd zeneszó hallatszik, a nép örömmámorban

úszik és élteti az uj királyt, a ki előttünk tartja bevonulását Belgrádba. — A gyilkos hatodik ezred érdekes mozgóképen vonul fel előttünk, a mint Péter király szemlét tart fölöttük.

Az érdekes előadásokra jegyek válthatók Eigner Simon könyv- és papirkereskedésében.

HÍREK.

— Személyi hir. Károlyi István gróf a j múlt héten téli tartózkodásra a fővárosba

utazott. Ha a gróf egészségi állapota továbbra I is kedvező marad, a jövő héten két heti ! tartózkodásra Londonba utazik.

— Meghívás. Nagykároly r. t. város kép- ■ viselötestületi tagjait 1903. évi deczember hó

6-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. évi deczember hó 2-ik napján. Debreczeni István, (polgármester. Tárgysorozat: 1. A leg- (több adótfizető városi képviselők 1904. évi | névjegyzékének megállapítása. (8133—-1903. k. szám; kj.) 2. Szentes város képviselőtestületének átirata, a bor- és húsfogyasztási adónak a városok részére átengedése czél- jából a kormányhoz felirat intézése iránt. (7487—1903. k. szám ; kj.) 3. A nagykárolyi izr. nőegylet kérelme a népkonyha segélyezése iránt. (8012—1903. k. szám; kj.) 4. A néhai Kirilla Tivadar-féle tanulmányi alapról kiállított alapitó okirat megállapítása. (7688— 1903. k. szám; fj.) 5. Heim Ferencz kérelme Atilla-utczai telkéhez csatolandó utczarészlet árának 100 koronában leendő megállapítása iránt. (7878—1903. k. szám ; fj.) 6. A magyar ; szőlősgazdák országos egyesületének kérelme j az egyesületbe alapitó tagul belépés iránt. (7959—1903. k. szám; kj.) 7. A „Magyar- ! ország Képes Albuma“ kiadóhivatalának megkeresése a város ismertetésének az albumba felvétetése iránt. (8110—1903. k. szám; kj.)

8. Polgármester előterjesztése a tűzkár ellen biztosított városi épületek becslésének elrendelése iránt. (8124—1903. k. szám; kj.) 9. Polgármester előterjesztése a város irattárából kiselejtezendő ügyiratok átvizsgálására bizottság kiküldése iránt. (5571—1903. k. sz.; fj.) 10. A november havi pénztár vizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (7500—1903. k. sz.; fj.) 11. A közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával beadandó indítványok tárgyalása.

— Meghívás. A „Nagykárolyi Kölcsey- egyesület“ f. év deczember hó 6-án délután 3 órakor a vármegyei székház kistermében rendes évi közgyűlést tart, melyre a tagokat meghívom. A mennyiben a f. év november

29-re összehívott közgyűlésen a tagok nem jelentek meg határozatképes számban, az újólag összehívott közgyűlésen a jelenlevők határoznak. Nagykároly, 1903. november 30. Nagy László, alispán.

— Névnapok. E héten Endre és Oszkár napját ünnepeltük. A kegyesrendi tanárikar két közszeretetnek örvendő tagja Varjas Endre lapunk munkatársa és Woggen- huber Oszkár tanárok is ekkor tartották névnapjukat. A város társadalmának minden rétegéből számosán keresték fel őket, hogy kifejezhessék jókívánságaikat, kiket az ünneinessze lengette a szellő a felcziczomázott csolnak-csoport lengő színes zászlait és csak elmosódva szálltak vissza hozzá a sima víztükörén a vidám zene hangjai.

Más talán bosszankodott volna, Gsik nevetett a pechen s fütyörészve indult vissza kocsijához a hajlongó füzek alján.

De egyszerre bámulva állott meg egy csodás, bűvös kép előtt.

Balra a füzek között, egy kisded tisztáson, mely az alispáni lak parkjához vezet, egy csodaszép, fiatal leány jött vele szembe; tiszta fehér ruhában, haja, mint szinarany folyta körül sugár, karcsú termetét; nyilván a melegtől bocsátotta le fejéről a drága terhet.

Minden mozdulata kecses és bájos; gyönyörű arczát valami bubánatos, édes, fájó kifejezés tette ellenálhatatlanul elragadóvá.

Az úri, fesztelen társaságban otthonos fiatal ember teljesen megzavarodott egy perezre e csodás jelenség láttán, de a másik perezben már felülkerekedett benne a könnyed világfi és feltalálta magát.

— Ugy-e maga Margit? Ilyen arczczal, ilyen szemekkel nem is lehetne más.

Mit mondtak egymásnak egy rövid óra alatt, talán ők, maguk sem tudnának számot adni róla, de az óra végén ezzel váltak el egymástól:

— Szeret?

— Szeretem!

— Akar a hitvesem lenni?

— Akarok.

— És Csik Bandi, ki teljes életében az egy tanulást kivéve semmit sem tett komolyan, most komolyan elhatározta a házasságot.

Akinek a szivében eddig soha egyetlen állandó érzés nem uralgott, most talán épen azért hatalmas erővel bilincselte le a szerelem s érezte, hogy ez változatlan lesz mind halálig.

Hogy is lesz aztán? Hova viszi az ö bálványát esküvő után ? A kanonok nagy bácsi, ki eddig bőkezűen segítette a tanulói pályán, fog-e segítő kezet nyújtani ezután is ? Eh ! megpróbálom, gondolta hozzá könnyű, boldog lélekkel, mig lakására ért.

Ott össze csomagolta könyveit és nem sajnálta lecsukni a szekrény fenekére; ö a vasszorgalmu tanuló, kinek minden öröme, minden ambicziója a tanulás volt eddig.

Néhány nap múlva, midőn Csik Bandi szép menyasszonyához ment, minden formaságot mellőzve csak ennyit mondott neki:

—- Gyerünk.

És Margit túl boldogan vett búcsút kicsiny tanítványaitól az alispán gyermekeitől, kiknek eddig dédelgető, szerető nevelönöje volt.

Az alispánné kicsinylö ajkbigyesztéssel fogadta búcsú üdvözlésüket, talán sajnálta az elvesztett, vidám gavallért, vagy a szép leánytól irigyelte a nem remélt szerencsét.

Ök ketten nem gondolkoztak e fölött, tán meg se látták.

Az a rendíthetetlen, tudatos nagy birodalom, büszkeség, mi a szép kék szempárból az ifjú felé sugárzott s az a mámoros, szeretetted tekintet, melvlyel az viszonozva lett, biztosította őket arról, hogy itt két teljesen egygyé olvadt lélek fog haladni együtt mindvégig a boldogság utján.

Csik Bandi öreg édes anyjához vitte ifjú, szép feleségét, ki a szomszéd kis faluban csöndes elvonultságban szerény nyugdijából élt.

A kanonok nagybácsi egyáltalában nem volt fogékony az ilyen regényes házasság iránt, s dörgedelmes levélben fejezte ki nemtetszését, prédikálván a mai ifjúság gondtalan léhaságáról.

De hát élni kellett. A kis öreg asszony bár szívesen megosztotta velük kicsiny falatját, de az magának is elég kicsiny volt.

Csik Bandi járt-kelt és minden követ megmozgatott, hogy alkalmas állást kapjon s végeredményként elérte, hogy bejutott a vasúthoz, egy nagyon szerény állásba.

Eltették valahova Bergengócziába egy félre eső messze helyre; de nem bánta ö azt, szívesen ment bárhova, szívesen lemondott az emberi társaságról, mindenről, hogy kis feleségének otthont adhasson, habár Verebéiy is az; Tündérország fővárosa az neki és ö benne a legboldogabb ember széles e hazában.

S az öreg édes anya, mikor úgy esten- den, a halvány holdsugárral bevilágított kis szobában, távollevő fiára gondol, kinek egykor olyan fényes, szerencsés jövőt remélt; kit a dicsőség és gazdagság fénypontján lenni vélt egykor, szomorú resignatióval sóhajtja:

— Nem lett belőle semmi!

Pedig dehogy nem, lett belőle egy valódi boldog ember.

Tóth Erzsiké.

peltek a piaristák ismert, páratlan vendégszeretetével fogadtak. Az üdvözlök seregéhez a magunk részéről is hozzáfűzzük legjobb kivánatunkat!

—- Elmaradt közgyűlés. Városunk képviselőtestülete múlt vasárnapra hirdetett választó közgyűlése — mely a lemondás folytán megüresedett hagyaté'kügyi jegyzői állást lett volna hivatva betölteni — megtartható nem volt azért, mivel vármegyénk alispánja, kinek a közgyűlésen elnökölni kellett volna, megjelenésében akadályozva volt.

— Az „Oltáregyesület“ hangversenye.

j Nagyban folynak az előkészületek, a próbák az oltáregyesület folyó hó 5-én tartandó hangversenyére, mely minden tekintetben valódi művészi eseményszámba menő. Az érdeklődés oly nagy a hangverseny iránt úgy a vidéken, mint helyben, hogy a jegyek már mind elfogytak s a rendezőségnek újabb jegyek kibocsátásával kell a jegykereső közönséget kielégítenie. Minden tulozás nélkül állítjuk, hogy városunknak nem volt alkalma ily változatos és művészi magaslaton álló műsort meghallgatnia. Felhívjuk olvasóink figyelmét a hangversenyre.

— A villanyvilágítás ügyében a tárgyalások folyamatban vannak. A jogügyi, pénzügyi és villanyvilágitási ügyben kiküldött bizottság tegnap délután foglalkozott a villanyvilágítás ügyével.

— A városi jogügyi és pénzügyi bizottság a vasárnapi közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából ma délután 3 órakor ülést tart. A bizottság egyúttal a szinkörépitéssel, valamint a vásárvám és vásártérnek az uradalomtól való megvételre vonatkozó ajánlatával is foglalkozni fog.

— Halálozás. Ozv. Szimon Edéné szül. Gürtner Antónia az alig pár év előtt elhalt Szimon Ede, gróf Károlyi uradalmi főerdész özvegye hosszas szenvedés után nov. hó 24-én élte 45-ik évében városunkban elhunyt. Temetése múlt hó 26-án ment végbe Szaniszlón nagy részvét mellett, hol férje teteme mellé helyezték el. Kollerits Béla uradalmi kasznár anyósát gyászolja az elí hunytban. Nyugodjék békében!

— Rendőrkapitányunk figyelmébe. Az este 9 óra után érkező vonathoz csak 2—3 bérkocsi szokott kimenni s igy megtörténik, hogy az érkező idegennek gyalog kell bejönni a városba, a mi télviz idején nem nagyon kellemes dolog. Minthogy városunkban van bérkocsi elég és sokkal helyesebb dolog az, ha néhány kocsi üresen is jön vissza a vonattól, mintsem hogy az érkezők kocsit ne kapjanak, felhívjuk rendőrkapitányunk figyelmét ezen körülményre és kérjük intézkedjék, hogy a 9 óra után Budapest felől érkező vonatoknál is megfelelő számú kocsi mindenkor rendelkezésre legyen. (Beküldetett.)

— A reggeli és esteli gyorsvonatok visszaállítása. Hir szerint a vármegyei köz- igazgatási bizottság legközelebb felír a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a beszüntetett reggeli és esteli gyorsvonatot állítsa vissza. E czélból nem kellene egyebet tenni, mint a reggel Szatmárról, este Debreczenböl induló vonatok menetét meggyorsítani.

— A gilvácsi pályavendéglőt 1904. jan.

1-től 3 évre Schvimmer Lipót vette bérbe ki; jó ételek, valamint tisztán kezelt italok és pontos kiszolgálásról gondoskodni fog és kéri a nagyérdemű utazó közönség nagybecsű látogatását. 1—3

— Felolvasó-estély. A „Protestáns Társaskör“ folyó hó 6-án, vasárnap este 6 órakor, saját helyiségében első felolvasó-estélyét a következő tárgysorozattal tartja meg: 1. „Gedövár asszonya“, Kiss Józseftől. Szavalja: Dienes István. 2. „Jászó vára“. Felolvassa: Tötös János tanító. 3. „Szép Ilonka*.

! Vürösmartytól. Szavalja : Nábróczky Mariska k. a. 4. Szórakoztató felolvasás. Tartja: Ujlakv Miklós s. lelkész. 5. Vig monolog. Előadja:. Filep Margit k. a. Belépti-dij a könyvtár javára 20 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Ezen estélyre a kör tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja Nagykárolyban, 1903. deczember hó 1-én. Az elnökség.

— Esküvő. Klein József czipőkereskedő múlt hó 29-én tartotta esküvőjét Róth Herman helybeli lakos leányával, Etelkával.

— Halálozás. Id. Csőkör Sándor, városunk köztiszteletben álló polgára múlt hó 30-án életének 70-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap délután 2 órakor ment végbe. Az egyházi szertartást Nt. Asztalos György ref. lelkész végezte, ki megható szép beszédben búcsúztatta el a megboldogultat gyermekeitől és nagyszámú rokonaitól. Az elhunytban Csőkör Ferencz városi képviselő testvérbátyját gyászolja. Béke poraira!

Ár EGYED ÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASH/VJTÓSZER.