Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-26 / 48. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. — Erzsébet-ünnepély. Igen szépen sike­rült Erzsébet emlékünnepet rendezett a kath. legényegyesület folyó hó 22-én. Az egyesület helyiségének nagytermét zsuffolásig megtöl­tötte az érdeklődő közönség, mely mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a műsor sikerült számait. Az ünnepélyt az egyesületi elnök Lörincz Gábor nyitotta meg, ki pár szóval jelezte, hogy az egybegyült közönség boldo­gult nagy királynénk emlékezetét van hivatva ünnepelni. Azután az egyesületi énekkar énekelt Dipold Kálmán vezetése mellett, melyet Pintyei Etelka szavalata követett, ki „Erzsébet királyné halálára“ czimü köl­teményt adta elő szépen és hatásosan. Az­után Tempfli Mihály egyesületi dékán szavalt, mint mindenkor, úgy most is szép sikerrel. Ezt követte az ünnepély fénypontja Haun- stádter József fögimn. tanár, egyleti másod­elnök emlékbeszéde. Alig lehet szebb, haza­fiasabb és meghatóbb beszédet hallani, mint az övé volt. Nemcsak tömör, magyaros stí­lusával és szép előadásával hatott, hanem az a tiszta vallásos érzelem, a megkapó színezés s a hamisítatlan történelmi fejte­getés, mely beszédében megnyilatkozott, annyira hatott a közönségre, hogy tetszésé­nek — a gyászünnepély daczára — szűnni nem akaró tapsokban adott kifejezést. Egyik legszebb szám volt Patay Etelka szavalata, ki „A nagy sírra“ czimü költeményt teljesen átérezve, remek hangsúlyozással és kifogás­talan értelemmel adta elő, nagyon megérde­melve a felhangzó tapsokat. Tetszett a kis Fetzer leányka ügyes szavalata is. A sikerült ünnepélyt az egyesületi énekkar által eléne­kelt Hymnusz fejezte be, melyet a közönség állva hallgatott végig. — Előléptetés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Holéczy Gyula kir. mérnököt a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő. E méltán megérdemelt előléptetéssel Holéczy Gyulának a felsőbánya—krácsfalusi útvonal két év óta tartó áthelyezésénél kifejtett ki­váló ügybuzgóságát és szorgalmát jutalmazta meg a miniszter. Gratulálunk! — A színkör ügyében polgármesterünk a szinügyi-bizottság tagjait ma délután 3 órára gyűlésre hívta össze. — A városunknál most megüresedett hagyatéki aljegyzői állásra hat pályázati kérvény érkezett be. A választás folyó hó 29-én lesz. — Vettük a következő felhívást. Adakoz­zunk ! A helybeli izr. nőegylet által fentar- tott népkonyha ez idén is — mint az elmúlt években — megtéríti asztalait, hogy az éhe­zőknek kenyeret adjon. Az egylet fáradha­tatlan tagjai maholnap zörgetni fognak ajtó­inkon, hogy a könyörület adóját a népkonyha szegényei számára, a nemeslelkü emberbará­toktól beszedjék. Csak zörgessenek! Minden szív megnyílik, mindenki leteszi áldozatát az emberszeretet e legszebb oltárára, hol a fillérek kenyérré válva diadalmasan hirdetik a szeretet igéjét. Adakozzunk, hogy a kis iskolás gyermekek meleg ételt kaphassanak, hogy hidegtől dermedt kezecskéiket melenget­hessék. Adakozzunk, hogy a munkaképtelen öregek éhen ne veszszenek. Hiszen ha adunk, csak annak a nevében cselekszünk, ki szi­veinkbe oltotta a könyörületet. — Üzletmegnagyobbltás. Kovács György helybeli jónevü kereskedő a Liebhauzer- házban levő üzlethelyiségét megnagyobbította. Az eddigi Ziring-féle helyiséget is kibérelve, az elválasztó falakat áttöretve egy nagy és csinos bolthelyiséget nyert, hol üzletét a divat­kereskedés minden kellékével bőven felsze­relte.-— Köszönetnyilvánítás. Tele. Róth Károly ur nemes készséggel vállalkozott hangverse­nyünk összes nyomdai munkáit ritka áldozat- készséggel a legdíszesebb kiállításban ingyen elkészíteni, a melyért nagy hálával mond köszönetét a Nagykárolyi Oltáregyesület vá­lasztmánya. — Államsegély. A debreezeni kereske­delmi és iparkamara felterjesztése folytán a kereskedelemügyi miniszter Filep Imre és Tóth Lajos helybeli kályhakészitöknek állam­segélyül egy agyag hengerművet és kézi hajtású porczellán dobőrlőt adományozott. — A ragadós száj- és körömfájás beteg­ségének Ausztriába történt behurczolása miatt tilos a hasított körmü állatoknak Ausztriába való bevitele vármegyénkből a szinyérvár- aljai járásból, a sertésvész behurczolása miatt sertéseknek bevitele vármegyénk egész terü­letéről. A cs. és kir. osztrák belügyminiszter külön engedélye nélküt Ausztriába az alábbi községekből bevitt s az illető betegségre fogékony állatok elkobzási eljárás alá esnek. Ragadós száj- és körömfájás miatt várme­gyénk csengeri járásában Csenger, Gsenger- bagos, Csengerujfalu, Óvári, Oköritó és Tyú­kodról ; a fehérgyarmati járásban Szamos- ujlakról; a nagybányai járásból Nagybányáról, a nagykárolyi járásból Dengeleg, Érendréd, Esztró, Kálmánd, Kaplony, Kismajtény, Mezö- petri, Mezőterem, N.-Majtény és Szaniszlóról, a nagysomkuti járásból Pribékfalva és Sza- káiasi'alváról. — Kalapkészitő tanfolyam. Városunkban i a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által létesített és a város által támogatás alatt álló házi-ipari kalapkészitő tanfolyam nyílt meg folyó hó 3-án s május 1-ig tart. Tan­helyisége a Petöfi-utcza 104. sz. a. van, hol még e hó végéig felvétetik minden 15 évet ; betöltött leány, kik tandíjat nem fizetnek: az anyagot ingyen kapják és mindazon munkák, melyeket a tanfolyam alatt elkészítenek, saját j tulajdonuk lesz. A növendékek kalapok ké­szítésében nyernek kiképzést, később azon­ban egyéb tárgyak készítésében is kapnak oktatást. Tanórák délelőtt 9—12-ig, délután 2—PjS-ig, — szerda, szombat délután, vasár- és ünnepnapok kivételével. Ajánljuk az érdeklődök figyelmébe e tanfolyamot, a hol a téli időszakot igen kellemes és hasz­nos munkával tölthetik el. — Választmányi ülés. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület választmánya folyó hó 21-én délelőtt fél 12 órakor ülést tartott Nagy László egyesületi elnök elnöklése mel­lett. A választmány tagjai nem nagy szám­ban jelentek meg, pedig az ülésnek igen fontos tárgyai voltak. Az elnök bejelentette, hogy Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, az irodalmi szakosztály elnökségéről lemon­dott és egyúttal azon indítványt tette, mi­szerint a választmány ne vegye tudomásul a lemondást, hanem kérje fel, hogy ismét fogadja el e megtisztelő állást, melyet ez ideig oly fényes sikerrel töltött be. A jelen­levő kir. pénzügyigazgató, daczára az egy­hangúlag megnyilatkozott bizalomnak, elfog­laltságára hivatkozással ragaszkodott lemon­dásához s igy a választmány kénytelen volt a lemondást elfogadni s a leköszönt elnök­nek buzgó és sikerdús tevékenységéért jegy­zőkönyvileg köszönetét szavazott. — Mi is őszintén fájlaljuk az igazgató ur elhatáro­zását, mert érezzük, hogy a Kölcsey-egyesület igen sokat veszített ezzel. A választmány ez­után az irodalmi szakosztály elnöki állásra Kacsó Károly kir. főmérnököt választotta meg. B. Máthé István, szeődemeteri állami tanító levelet intézett az egyesülethez, a melyben kérdést intéz hozzá az iránt, hogy nem volna-e czélszerü országos gyűjtést indítani, a Kölcsey Ferencz születési helyén, Szeu- demeteren felállítandó emlékoszlopra. — A választmány azt a választ adta, hogy ha Szeödemeteren e tekintetben kezdeményezés történik a mozgalmat kész támogatni. Az 1902. évi számadást a számadás vizsgálatára kiküldött bizottság jelentése alapján, a bizott­ság elfogadta 1258 korona 68 fillér bevétellel, 497 korona 1 f fillér kiadással és igy 761 K 77 fillér maradványnyal. Az elhalt pénztárnok örököseinek a felmentvény megadását java­solta a választmány. Elfogadták az 1903. évi költségelőirányzatot 1386 korona bevétellel, 670 korona kiadással és igy 716 korona ma­radványnyal. Végül még elhatározta a választ­mány, hogy az egyesület tulajdonát képező zongorát többé nem adja ki használatra, mert az eddigi használat miatt erősen megron­gálódott. — A Nagybánya—felsőbányái vasútvonal ügye nagy lépéssel haladt előbbre, amennyi­ben a h. é. vasút engedélyeseinek sikerült megállapodniok a Szatmár—nagybányai r. t. igazgatóságával az uj vonal üzemének átvé­tele iránt. Az üzemszerződés jóváhagyása tárgyában az utóbbi társaság a jövő hó 4-ik napjára rendkívüli közgyűlést hivott egybe. — Dohánybeváltás. Dohánybeváltó hiva­talunkban a dohánybeváltás jövő évi jan. hó 4-én veszi kezdetét és február hó 13-án ér véget. — Közgyűlés. A „Nagykárolyi Kölcsey- egyesület" f. évi rendes közgyűlését vasár­nap folyó hó 29-én délután 3 órakor fogja megtartani a vármegyei székház emeleti kis­termében. — Az influenza járványos és nagy mérv­ben ragályos betegség. Előjelei: hideglelés, hányás, fejfájás, heves láz és rendesen a a légzőszerveket támadja meg. Hogy a fej­fájás és náthától szabaduljunk, a legtöbb esetben alkalmazott pár gramm Salphen, néhány óra alatt bevéve elégséges. Idősebb és gyengébb egyéneknél azonban ezen beteg­ségnek káros hatása van az erő állapotára is, a miért ilyen egyéneknek influenzánál | különösen óvatosnak kell lenniök. Nem ajánl­ható eléggé ily esetben a Somatose hasz- ; nálata, mely már kis adagban véve is fokozza az étvágyat, fehérnye tartalmánál fogva ter­ményalakban szolgáltatja a testnek a leg- ; fontosabb tápanyagokat, miáltal gyengeségtől és további erőveszteségtől óv meg. — A ragadós állati betegségek állása e hó közepén vármegyénkben a következő: Veszettség: a fehérgyarmati járásban Füles- den 1, Istvándiban 1 udvaron. Ragadós száj- és körömfájás: a csengeri járásban Csenger- bagoson 2, Oköritón 1 udvaron ; a fehérgyar­matiban : Jánkon 2 udvaron; a nagykárolyi járásban Dengelegen 1, Kálmándon 16, Mező- petriben 5, Mezöteremen 1, Nagymajtényban !51, Nagykárolyban 6 udvaron, a nagysom- I kuti j. Szakáfiasfaluban 8 udvaron. Riihkór a nagysomkuti járásban Fehérszéken 1, Nagy­bányán 2 lovon; sertésorbáncz a nagysomkuti járásban Hosszufalun 8 udvaron; sertésvész a csengeri járásban Gsengerujfaluban 1, az erdődiben Hiripen 7, a fehérgyarmatiban Majtison 1 udvaron, a mátészalkaiban Gebén 1, nyirmedgyesen 1 tanyán, a nagykárolyi- ban Szaniszlón 1, Vállajon 2 tanyán. — Varázs-színház városunkban. Balthazar jónevü bűvészmester, a ki 15 évi amerikai gyakorlat alapján utolérhetetlen ügyességet sajátított el s valósággal csodás mutatványo­kat produkál — a miről ezelőtt 6 évvel és 4 évvel meggyőződést szerezni alkalmunk volt — f. hó 28-án és 29-én szombaton és vasárnap a Polgári kaszinó nagytermében saját díszleteivel fölszerelt büvész-szinpadon két előadást fog tartani. Annyit már most jelezhetünk, hogy e mesternek bűvészete a kö­zönséges ilynemű mutatványoknál magasabb színvonalon áll. Évekkel ezelőtt a főváros­ban tartott spiritisztikai, magnetikai mutat­ványai ott is feltűnést keltettek s országos kőrútjában a vidéki sajtó mindenütt a közön­ség osztatlan elismerését és csodálatát je­gyezte fel a mutatványairól szóló híradások­ban. Teljes érdeklődéssel nézhet hát e két előadás elé közönségünk, melynek úgyis rég volt alkalma ilyesmit látni. Az előadásra szóló jegyek előre válthatók Nonn János füszerkereskedésében. — A dohányzók kis kátéja. A dohányzók bizonyosan szívesen veszik a lipcsei professor- nak tanácsait, aki a dohányzás egészségi szabályairól egy kis füzetet adott ki. íme a pontozatok : 1. Csak gyenge szivart szívjunk. 2. Csak jó szivart szívjunk. 3. A szivart és czigarettát sohase szívjuk végig; a szivarból legalább két ujjnyit s a czigarettából legalább egy ujjnyit cl kell dobni. 4. Ha elalszik a szivar vagy czigaretta, ne gyújtsunk rá újra, hanem dobjuk el. 5. Ne üljünk füstfelhö közepében, hanem lehetőleg minél kevesebb j füstöt törjünk a szobában. 6. Sohase harap­juk, hanem mindig csak vágjuk a szivarvéget. 7. Mindig használjunk szipkát, lehetőleg olyat, amelyben van nikotin-fogó gyapotdarab. 8. Legjobb a nagile s a pipák közül az, amely­nek leghosszabb a szára. Aki ezt a rendeletet betartja, nyugodalmasan szivarozhatik tovább. — A közelgő őszi es téli idényre aján­lom a n. é. közönség részére dúsan felszerelt raktáramat, u. ni.: valódi Jäger női, férfi és gyermek alsó öltözékeket, posztó és bőr hazai gyárt m ányu férfi, női és gyermek" czipőket, kalapokat, sapkákat, téli keztyü- ket és harisnyákat, fiu-öltönyöket, férfi j fehérnemüeket; legnagyobb választék nyakkendőkben Schvartz Elek divatáru- j j üzletében, a róm. kath. népiskolával szemben. — Vármegyénk földbirtokosaihoz es bérlői­hez. A Nem Okleveles Gazdatisztek Országos j Egyesületének megkeresésére nemcsak kész- - seggel közöljük az alábbi proklamácziót, ha-j nem egy nagy magyar társadalmi osztály j igazságos ügyéről lévén szó, a legmelegebb- j ben ajánljuk vármegyénk földbirtokosainak I és bérlőinek figyelmébe e kiáltvány tartalmát, j Az igaz ügyet védő proklamáczió igy szól: Magyarország földbirtokosai és bérlői, hall-1 gassátok meg szavunkat, hallgassátok meg kérésünket. Azoknak érdekében szólunk hoz- [ zátok, a kiket a megtévesztett törvényhozás | szerzett jogaiktól fosztott meg ; de szólunk j a ti jól felfogott érdeketekben is. A nem ok­leveles gazdatiszteket egy elhibázott törvény ' képteleneknek nyilvánítja arra, hogy két év után minden valamire való nagyobb gaz­daságban alkalmaztassanak, ha a legnagyobb gyakorlati tudással bírnak is. Csodálatos. Eddig meg volt a képességük. És két év múlva már nem lesz meg. De még csudálatosabb | az, hogy állami gazdaságok diplomátlan j j gazdatiszteinek a képességét (különben he­lyesen) nem vonja kétségbe ez a jeles tör-1 ; vény, hanem csak a magángazdaságokban működőkét. Azokra nézve elismeri a szerzett jogokat, emezeket pedig a törvény előtti egyenlőség nagy elvének szégyenére — meg- j fosztja az eddig birt joguktól. De megfosztja a földbirtokos és bérlöközönség egy nagy- részét is szabad rendelkezési jogától. Meg- ! köti a kezét és belenyúl a zsebébe. Aztán azt parancsolja, hogy a legnagyobb, a leg­hasznosabb tudást se merje a maga javára felhasználni, ha ez a tudás diplomátlan. De j azért mégis valami megmagyarázhatatlan szándékból valósággal középkori kényurakká akarja tenni őket. Ezt a lealázó szerepet azonban a testvériség és igazság nevében I vissza kell utasítania minden becsületes al- j kalmazönak. Kérjük tehát a törvény meg­változtatását ! Kérjük, követeljük. De ne tér­jünk el egy lépésre se a törvényesség utjá- , ról. Mi azért kérjük, mert különben a drákói törvény életbelépte előtt már — bízva a szerzett jogok szentségében — az életre tel­jesen berendezkedett 8000 jó magyar család pusztul el; a földbirtokosok és bérlők pedig az állam túlságos beavatkozása miatt. Segít­sünk egymás baján. Hasznos munkásai vol­tak mindenha a gazdatisztek (diplomásak és diplomátlanok egyaránt) a földbirtokosok és bérlők érdekeinek. Most pedig a gazdatisz­teknek oklevelet nem szerezhetett osztálya „a lét vagy nemlét“ mesgyéjére szorittatott. Azoknak a segítségét kéri tehát ez az osz­tály, a kik legközelebb állanak hozzá, akik legjobban megértik esdeklését: a földbirtokos és bérlöközönsógét! Hármas kérése van hozzá­juk : legyen minden földbirtokos és bérlő a nem okleveles gazdatisztek nagy társadalmi fontosságú és igazságos érdekeinek érvénye­sítése végett alakult egyesületnek (Budapest, VII., Baross-tér 14. sz.) alapitó vagy pártoló tagja; alkalmazzák gazdaságainkban az egye­sület tagjait, annál is inkább, mert minden dij nélkül jár el az egyesület a földbirtoko­sok és bérlők ez irányú megbízásaiban is; és végül az egyesület jogosan kívánt meg­erősödése miatt küldjék diplomátlan gazda­tiszteiket az egyesületnek győzelemre induló táborába! Jogaink forognak veszedelemben. Értsük meg egymást. Tehát: Előre! „Viribus unitis“. Egyesült erővel! Budapest, 1903. november havában. A Nem Okleveles Gazda­tisztek Országos Egyesülete. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserű viz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserű- vizet. 23—26 — Gazdatisztek vándorgyűlésé Szatmár- Nemetiben. Az uj gazdatiszti törvény erősen megingatta a nem okleves gazdatisztek ekzisz- tentiáját. Ennek a törvénynek a sérelmeit minden törvényes eszközzel hatálytalanná akarják tenui az érdekeltek s igy a Nem Okle­veles Gazdatisztek Orsz. Egyesülete nevében Szluha István országgyűlési képviselő, mint az egyesület alelnöke gyűlést hitt össze Szatmár-Nétnetibe (a városháza tanácstermé­ben) november 29. délelőtt 10 órájára, hogy a megyénkbeli érdekeltek is csatlakozhassa­nak az országos mozgalomhoz, mely a jelzett sérelmek orvoslását tűzte ki czélul. Megyénk nem okleveles gazdatisztei lapunk utján is felhivatnak a kiválóan fontos tárgyú vándor­gyűlésen való megjelenésre. — A dohány beváltási ára. A pénzügy­minisztérium most állapította meg a magyar korona országaiban a dohányjövedék részére termelendő s beszállítandó dohánylevelekért járó beváltási árakat az 1904., 1905. és 1906. évekre. A megállapított árak 100 kilo- grammonkint a következők: szivarboriték le­velek 100; közepes levelek: tiszai 70, szeledi 60, debreezeni 52, szuloki 36, kerti, (harmad- minőségű) 24; linóm kerti levelek 55—100; középfinom kerti levelek 35—80; debrői kerti levelek 55—110; szentandrási muskatál 40—-80; fehérvirágu muskatál 30—70; kapa­dohány levelek 24—60; valamennyi dohány­nembeli kihányás 12; csoniózatlan levél és tiszta hulladék 6 korona. A dohánynak a beváltási raktárba való szállításáért a ter­melőnek fuvarpótlék czimen 10 kilométernél nagyobb, de 40 kilométernél kissebb távol­ságra 2 fillér, 40-től 100 kilométerig terjedő távolságnál minden tiszta súlyú 100 klg. dohánylevél után kilo méteren kint 2 és négy­tized fillér; 100 kilométernél nagyobb távol­ságoknál fuvarpótlék csak 100 kilométerig terjedő távolság után fizettetik. 10 kilométe­ren alul fuvarpótlék nem jár. A beváltás kezdetét és végét minden körzetre nézve külön állapítják meg a dohánylevelek szára­dásához képest. — Vidéki pénzintézeti részvények vétele és azokra való elölegnyujtás. A „Mercur“ váltóüzlet részvénytársaság vidéki takarék- pénztári és bank — valamint egyéb tőzsdén nem jegyzett részvényeknek adás-vételét, nemkülönben az ily értékekre való elöleg- nyujtást üzletkörébe felvette és ezen uj üzletágat széles alapon, különös gonddal szándékozik inivelni. Ezen értékek forgalma tudvalevőleg eddig csak nehezen és igen nagy áldozatok árán volt lehetséges. A bank- szerű kezelés, a kínálat, kereslet központo­sítása által rég érzett hiányt fog ez pótolni. Vidéki pénzintézeteink száma 1300-on felül van, névleges tőkéjük 100 millió korona, részvényeink árfolyamértéke pedig 300 millió. Az utolsó évek átlagos jövedelmezősége majd­nem 17% volt s igy kétséget nem szenved, hogy e részvények nagy része jó jövedel­mezőségű és fejlödésképes befektetést ké­pez. (A „Közgazdaság“-ból). — A rongyszedes betiltása. A belügy­miniszter a rongyokért való házalást — mely különösen a falvakban dívott — egy szigorú rendelettel, azzal az indokolással tiltotta be, hogy a házhoz járásnak ez a neme való­ságos szállítási vállalat — ragályos beteg­ségek bacziliusának terjesztésére. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom