Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-30 / 18. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Jöjjefiek el mentül többen a székelyek közé, lássák élő szemmel a keleti Svájczot, bizonyára nyújt annyi érdekességet, mint a külföld hasonló divatos, reklámot nagyra nevelt vidéke s nekünk magyaroknak annál is többet, mert a magyar haza védelmének dicső emlékei fűződnek minden rögéhez. Ha megkezdődik az ország nagyobbik felének erre gravitálása s ezzel egyidejűleg a j székely érdekek öntudatos felkarolása, uj korszak nyílik itt meg, a minek jótékony kihatását egykor az egész magyar nemzet érezni fogja.

László Gyula.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán e hó 26-án a délutáni gyorsvonaton Badenbőí székhelyére érkezett, honnan a mai napon a hajnali vonattal Bécsbe utazott.

— Gyászeset. Özv. gróf Csékonits Jánosné szül. Liptay Leona bárónő f. hó 27-én sziv- szélhüdés következtében Zsombolyán elhunyt. j Gróf Csékonits Endre a Magyar Vörös Kereszt-Egyesület elnöke és Károlyi Istvánná született Csékonits Margit grófnő anyjukat gyászolják az elhunytban. A Magyar Vörös Kereszt-Egyesület összes épületeire kitűzték a gyászlobogót. A jólelkü úrnő, — ki városunkban is többször megfordult, — sok jót tett a fővárosi és zsombolyai szegényekkel, miért is halála általános részvétet keltett. A ravatalt a kastély nagytermében állították fel, melynek falait teljesen elborítják a küldött koszorúk. A Cziráky, Lipthay, Károlyi, Széchenyi és Orczy családok tagjai folyó hó 28-án, kedden utaztak Zsombolyára ; a temetés tegnap délután 3 órakor volt s a halottat a családi sírboltban férje mellé helyezték örök nyugalomra. Nyugodjék békében!

Közgyűlés. A vármegyei tavaszi rendes közgyűlés tárgysorozatában a következő érdekesebb dolgokat találjuk felvéve, u. m.:

1. Az üresedésben levő nagysomkuti főszolgabírói, az árvaszéki ülnöki és a választásokkal esetleg megüresedő állások betöltése.

2. Az állandó választmány és központi választmány kiegésztése. 3. Gömör és Kishont vármegye átirata a vármegyei tisztviselők üzetésrendezéso ügyében. 4. Sáros vármegye átirata az útadó egységes rendezése ügyében. 5. Debreczen sz. kir. város törvényhatóságának átirata a póttartalékosok behívása ellen. 6. Heves vármegye átirata az önálló magyar hadsereg felállítása érdekében felirat intézése iránt. 7. Luby Géza bizottsági tag indítványa a civillista felemelése ellen az országgyűléshez felirat intézése iránt. 8. Alispáni előterjesztés a kismajtény— csengerbagos—csengeri viczinális-ut érdekeltségének megállapítása tárgyában.

Uj part vármegyénkben. Vármegyénkben egy uj párt van alakulófélben, a mely

minden politikai pártállás nélkül állítólag tisztán a vármegyei bajok megszüntetését s a közigazgatás helyes alapokra való fektetését és fejlesztését tűzi ki feladatául. Az alakulandó párt folyó évi május hó 6-án délelőtt 11 órakor Szatmáron a Károlyi-ház vendéglő külön helyiségében tartja első értekezletét. A kibocsátott aláírási felhívás igy szól: Tisztelt megyebizottsági tag ur! Bármennyire takargatott dolog, de mégis közismert tény, hogy a szatmármegyei közigazgatás nagy mértékben javításra szorul. A ki a dolgok folyását a megyében figyelmesen szemléli, az tudja, hogy az ország előtt elhangzott panaszok — sajnos — nagy része alappal bir. —• Mindnyájan közvetlen tudomás alapján mondhatjuk, hogy a közigazgatás mai menete a törvény által kitűzött nagy czéloknak, a megye gazdasági, kulturális és társadalmi igényeinek meg nem felel, magasabb követelményeket pedig egyáltalán ki nem elégít. A megye minden jó fiának kötelessége, hogy igyekezzék a megye jó hírnevét ápolni s a bajok elhárítását nem mástól várni, hanem maga magának saját körében közrehatni, hogy a sérelmek orvoslást nyerjenek, hogy az adminisztratió a méltán megkívánható niveaura emeltessék. E kötelesség a törvényhatósági bizottság tagjaira nézve, az önkormányzat fogalmából is következik és habár eddig annak teljesítése el- hanyagoltatott, a mostani korban, midőn már a megyei önkormányzat létjogosultsága van annak lanyhasága miatt kétségbevonva: kétszeresen szükséges és fontos a nem hivatalnok elem activ közreműködése a megyei kormányzat ügyeiben. E czéltól vezéreltetve, minden politikai pártállás nélkül, tisztán a megyei bajok megszüntetése, a közigazgatás helyes alapokra való fektetése és fejlesztése czéljából, a nélkül, hogy klikk-érdekek szolgálatába szegődnénk, egy párt alaki tását határoztuk el. Felkérjük az igen tisztelt megyebizottsági tag urat, hogy bennünket e hazafias és nemes czél érdekében támogatni, az alábbi aláírási ivet aláírni, esetleg más megyebizottsági tagokkal is aláíratni és e czimré: Böszörményi Emil Szatmár beküldeni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Böszörményi Emil, Buday József, Dornahidy Viktor, Ferenczy Imre, Kossuth István, Luby Béla, Luby Géza, Madarassy Dezső, Mándy Zoltán, Moldován László, dr. Nemestóthi Szabó Albert, dr. Papp József, Km. Papp Sándor, Szeöke Bálint, Szeőke Sándor, gróf Teleki Géza, ifj. dr. Vetzák Ede.

—• Kinevezés. A főispán László Sámuel dij- nokot nagysomkuti járási írnokká nevezte ki.

— Rendezett tanácsú városok mozgalma.

Szentes város képviselőtestülete mozgalmat indított aziránt, hogy az állam az adó kezelését vegye el a rendezett tanácsú városok- j tói, vagy pedig, ha az nem vihető ki, részesítse az állam a rendezett tanácsú váro- ; sokat ezekért a tisztán a kincstár érdekében teljesített munkálatokért külön állami segit- í ségben. E tárgyban felírnak a képviselőházhoz s ez indítványt Szentes minden rendezett tanácsú városnak hozzájárulás czéljából megküldi.

— Kisorsolt esküdtek. Az 1903. évi

május hó 18-án kezdődő ülésszakra kisorsolt rendes esküdtek között a nagykárolyi járásból a következők lettek kisorsolva: Müller József birtokos Nagykároly, Györfi József kereskedő Nagykároly, Steinrieh György földműves Fény, Kallós Pál ügyvéd Nagykároly és Ferenczy István kereskedő Nagykároly.

— A nagykárolyi róm. kath. egyházi és iskolai folyó évi költségek egyénenkénti kivetésének összeírása, a hitközségi gyűlésben résztvenni jogosultaknak is jelzésével egybe- állitva a fiunépiskolai földszinten levő szolgaszobában május hó 1-töl 31-éig délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5 óráig ki van téve közszemlére. Miről az érdekeltek az esetleges névjegyzéki helyesbítéseknek vagy a netaláni fölszólamlásoknak junius hó 1-ig az egyháztanács elnökségéhez egyháztanácsi bírálat alá szóval vagy írásban lehető beadása végett oly figyelmeztetéssel értesittet- nek, miszerint későbbi felszólamlások figyelembe vétetni nem fognak. Az egyháztanács elnöksége.

— Iskolai záró-ünnep. A helybeli fögym- nasium május hó 13-án délután 4 órakor tartja a záróünnepet. Lapunk legközelebbi számában közöljük a tartalmas és változatos műsort. A belépődíjjal rendezett ünnepély jövedelmét az intézet jótékonyczélra fordítja. Az ünnepélyre, tekintettel a jótékonyczélra, már most felhívjuk a t. szülők és érdeklődők, valamint lapunk t. olvasóinak szives figyelmét.

■ Nyilvános nyugta. Genes község által a Nagykárolyban felállítandó „Kossuth Lajos- szobor-alap“ javára rendezett tánczmulatság jövedelméül dr. Adler Adolf ur által 181 azaz egyszáznyolezvanegy korona fizettetett be a Kossuth-szobor alap javára. A midőn ezen összeg befizetését ezennel nyilvánosan is nyugtázom, nem mulaszthatom el, hogy Genes község hazafias polgárainak ez utón is elismerésemet és köszönetemet ki ne fejezzem. Nagykároly, 1903. ápril hó 22-én. A n.-károlyi Kossuth-szóbor-bizottság elnöke : Debreczeni István, polgármester.

Búzaszenteles. A katholikus egyház vasárnap tartotta egyik legszebb ünnepét, a búzaszentelést. Ekkor volt ugyanis Szent Márk evangélista napja, a melyen az egyház az ég áldását kéri a föld termésére. A kedvezőtlen időjárás miatt a szokásos körmenet ez alkalommal elmaradt, az ünnepség nagyszámú közönség részvételével a templomban tartatott meg.- Kirendelés. Az igazságügyminiszter törvényszékünk területén vizsgálóbíróul Mor- vay Károly kir. törvényszéki bírót rendelte ki.

— A villany világítási ügyben Hollós József kir. főmérnök, a kereskedelemügyi minisztériumba beosztott szakértő tudatta városunk polgármesterével, hogy szakértői véleményét legkésőbb május hó 10-ik napjáig fogja beküldeni.

— Halálozás. Id. Szondi István timár- iparos, városunk régi polgára e hó 27-én 82 éves korában elhunyt. Temetése 28-án délután ment végbe. Nyugodjék békében!

— Dalestóly. Dalegyesületünk a jövő hó 9-én, szombaton fogja megtartani előre hirdetett dalestélyét. A felolvasást Baudisz Jenő ügyvéd, az egyesület ügyésze fogja megtar! tani, azonkívül lesz szavalat és páros jelenet is. A dalárda két számmal szerepel a műsorban. Egyébiránt a teljes műsort a na- : pókban megküldendő meghívóban közli a rendezőség.

— Eljegyzés. Dr. Elbel Károly m. kir. honvéd főtörzsorvos Georgine leányát eljegyezte Mojzer László m. kir. honvéd al- hadbiztos Pozsonyban.

— Kinevezés. Ö felsége a király a nemrég elhalálozott Toperczer Kálmán törvényszéki biró helyére Hunyor Ödön debreczeni ítélőtáblái tanácsjegyzö albirót nevezte ki a szatmári törvényszék bírójává.

—- Esküvő. Folyó hó 23-án kelt egybe i szűk családi körben a remetemezei kastélyban dr. Schönpflug Béla, Nagykároly város tiszti orvosa Ujfalussy Amadil úrnővel. A polgári házasságkötést Papp Antal a remetemezei állami anyakönyvvezető végezte, egy- házilag pedig Söthér Dávid szinérváraljai ev. ref. lelkész adta össze az uj párt. Tanuk voltak: Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás, huszár-főhadnagy és Dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyész. Esküvő után ebéd volt a kastélyban. Boldogságot kívánunk az uj párnak!-— Névnapok. Folyó hó 23. és 24-én a jóbarátok és ismerősök meggratulálták városunkban a Bélákat és Györgyöket. így Papp Béla ügyvéd házánál igen sokan fordultak ; meg folyó hó 23-án, valamint Mangu Béla vármegyei aljegyzőnél. Janitzky Albert házá- ! nál vig Albert napot tartottak a jóbarátok.

| Folyó hó 24-én pedig a kir. járásbíróság | bírói kara testületileg tisztelgett Bodó György kir. albirónál, a kit pár szóban Szabó Pál vezető járásbiró gratulált meg a kollegák j nevében. Az ügyvédek is felkeresték szerencse kivánataikkal, valamint a jóbarátok és ismerősök. A nagykárolyi ev. ref. egyház j ősz lelkészét Asztalos Györgyöt és Serly ; György városi pénztárnokot is számosán keresték fel jókívánságaikkal.

— Birtokváltozás a szomszédságban. Szal- ; kay Sándor földbirtokos mátészalkai lakosnak a tyukodi határban fekvő 3000 holdas birtokát megvásárolta Schvartz Lajos föld- birtokos, budapesti lakos 692,640 koronáért.

— Esküvő. Pótor .Elemér olcsvaapátii lelkész, lapunk munkatársa, folyó hó 22-én tartottá esküvőjét a gömörvármegyei Serkiben néhai Tóth Sámuel ev. ref. lelkész leányával Tóth Juliska kisasszonynyal. Gratulálunk!

— Rákóczy ünnep. Debreczen város közönsége a jövő hó 22-ik napján nagy fénynyel fogja megünnepelni Rákóczy dicső korszaka hajnalhasadásának kétszázados évfordulóját. A rendezőség élén Puky Gyula főispán áll. ügy a róm. kath., mint az ev. ref. nagytemplomban ünnepi istentisztelet lesz, aztán következik a törvényhatósági bizottság díszközgyűlése, a melyen az ünnepi beszédet Thaly Kálmán országgyűlési képviselő mondja. E gyűlésen indítványoztatni fog, hogy 11-ik

nézve azt bizonyítja, hogy ezentúl is jó piacza lesz a gyümölcsnek.

Magyarország mint gyümölcstermelő állam az elsők közt foglalhatna helyet; s hogy ma nincs ott, ez a mi hibánk; mihez képest pedig kötelességünk, hogy a polezot I érje el.

Gyümölcseink kivitelre biztosan számíthatnának Orosz-, Poroszországba, Belgiumba 1 s Angliába, hol szívesen vennék gyümölcseinket.

Hogy pedig mennyit ér ott a gyümölcs, a hol nem terem : erre nézve elégnek tartok egy példát felemlíteni, hogy Szt.-Pétervárra vive és a vasúti dijakat leszámítva, egy kilogramm u. n. piaczi elsőrendű alma négyszer oly árban kel el, mint nálunk, a, minek okát én abban látom, hogy nem foglalkozunk kellően a gyümölcstermeléssel s különösen a télire való eltartással.

A gyümölcstermelés egyszerű foglalkozás az igaz, de nem szabad azt kicsinylően felfogni. Ha ezelőtt nem vesztett tekintélyéből a nagy Bercsényi Miklós azzal, hogy nagy gyümölcsösöket telepitett s maga is utána nézett az értékesítésnek: ma sem fog senki sem társadalmilag azzal legkeyésbbé sem sülyedni, ha gyümölcsöt termel és azt értékesíti.

A gyümölcstermelés productiv, a melynek jellemzésére azt kívánom csak felhozni, hogy egy kát. holdnyi (1600 négyszögölnyi) területen helyet foglalhat 67 drb jól kifejlett diófa. Ha már most egyre-másra évenként nem veszünk fel többet minden fára csak egy véka diót s ennek árát csak 2 koronára tesszük, 128 K átlag brutto jövedelmünk lesz, a mely á befektetésnek a költségek levonása után, biztosan meghozza 5—6°/(>-át, nem is említve azt, hogy a diófák alatt azok árnyában is, lehet legeltetni s esetleg füvet kaszál- tatni s ez a költséget fedezi.

Lehet, hogy némelyek idealistának neveznek ezért az állításomért, azzal okolván meg álláspontjukat, hogy ha ez csakugyan tény volna, többen hozzáfogtak volna már a gyümölcstermeléshez s nem törekednék mindenki inkább a gabonanemüek termelésére.

Én elismerem azt, hogy ma a búza tartja fenn Magyarországot; de csak ma. Legyen azonban nagy változás, búzánk nem juthat el úgy a külföldre, mint most, hanem a kereskedésekben ma román búzából készült liszt helyett a magunk búzatermését fogjuk elfogyasztani, a gyümölcs ellenben kivihető leend: tág tér fog nyílni azonnal arra, hogy földjeinket részben gyümölcstermés utján jövedelmeztessük, szegélyfákkal vagy tisztán gyümölcsössel.

Az a panasz pedig, hogy ellopják, épen I a gyümölcs kapós volta mellett bizonyít s i ha ma nem érdemes egy-két fát külön őriztetni : nehány holdra terjedő gyümölcsös őriztetése biztosan ki fogja magát fizetni.

A gyümölcstermelés hasznothajtó voltát s fontosságát még igen sok oldalról világíthatnám meg; ezt azonban az elém szabott keret gátolja s ezért áttérek arra, hogy.miként lehet ezen a téren haladnunk.

A gyümölcstermelés fontosságát a jövő szempontjából mérlegelvén: minden esetre tájékozva kell az iránt lennünk, hogy miként rendezkedhetünk be már előre s mit kell tennünk, ha azt elérni akarjuk, hogy a gyümölcsből is megfelelő jövedelemre tegyünk szert.

Erre az az első feleletem, hogy fákat ültessünk. A feleletből pedig önként válik ki az a kérdés: hogy milyeneket ültessünk.

Én részemről jövedelmeztetés szempontjából csupán a magas törzsű fákat ajánlhatom, mert ezek nem igényelnek oly sok gondozást, szivósabb életűek s ha termővé válnak, bővebben teremnek és hosszabb életűek. A ki ellenben az alacsony fákban talál 1 örömöt, az ültethet törpe fákat is.

További kérdés lehet az, hogy hova telepítsük gyümölcsöseinket'? Én a nem nedves talajjal biró, szélnek nagyon ki nem tett és nem mély fekvésű tehát korai s késői fagynak nagyon alá nem vetett helyet j ajánlom.

Szegélyfasornál a helyben válogatni nem j igen lehet. Ily fasoroknál tehát a később virító őszi s téli fajokat válasszuk ki.

A fajok tekintetében arra törekedjünk, hogy sok mindenféle czifra nevű fajt össze ne vásároljunk, hanem csak nehány a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó fajt válasszunk ki, a melyek egyúttal könnyen szállíthatók is legyenek.

A fajok neveinek felsorolását itt mellőzöm, mert a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltösága, itt egy állami gyümölcs- faiskolát létesített s ebben e vidékre való fajok szaporittatnak. Ebből az iskolából tehát nem fog kapni senki sem rossz fajt.

Az ültetendő fákat vagy magunk nevelhetjük, vagy készen vehetjük. Én ez utóbbit tartom czélszerübbnek, ha csak valakit szenvedélye arra nem ösztönöz, hogy maga nevelje.

A beszerzésre alkalmas forrásnak jelezhetem a már említett helybeli állami gyümölcs-faiskolát, a hol megfelelő fajok már folyó év őszén is — habár most még korlátolt mennyiségben — olcsón lesznek kaphatók.

Egy-két év múlva ez az iskola már elláthatja e vidéket kész oltványokkal. Ma még készlete 20,000 darab nemes fa egy-két éves szemzésekben.

Hogy mily feltételek mellett lesznek az oltványok kaphatók; a helyi lapokban annak idején közölni fogom.

Eljutottam most már addig, hogy a gyü- ! mölcstenyésztő kezébe kaphatja a fát. Most I következik pedig a legfontosabb dolog az I ültetés.

Hogy az őszi ültetés-e jobb vagy a tavaszi ? e felett már sokan meddőén vitatkoztak, mert a helyi viszonyok szabják meg, hogy ki, mikor képes ültetni.

Ha jól ültetjük el a fát, megmarad az őszszel s tavaszszal is, csakhogy tavaszszal lehetőleg korán ültessünk s ha nem nedves a föld, egy-két kanna vizet czélszerii lesz a gyökerekre tölteni, a midőn a fát a gödörbe beállítottuk.

Első főszabálya az ültetésnek, hogy a fát épen olyan mélyen ültessük, mint a mily mélyen az előbb a földben állott. És ha elültettük igy, az ülepedés pótlására, tegyünk még a fatövéhez egy ujjnyi vastagságú földréteget. A másik főszabály az, hogy a gyökerek közeit, porhanyó földdel teljesen töltsük ki, mert ha üreg marad, a gyökérzet penészt kap. Ezért a fát, a föld behányása : alkalmával könnyedén fel s lefelé mozgatva rázzuk meg, hogy ez által a föld a gyökerek közt levő térbe behatolhasson.

A fákat elültetés alkalmával sokan megszokták metszeni, Jól metszeni nem mindenki tud. Épen ezért czélszerübb, ha nem metszük le a galyuk végeit, mert ezzel a felöl biztosítva vagyunk, hogy nem rontottunk semmit sem a fán.

Az elültetett gyümölcsfa mellé verjünk le mindig egy jó erős l1/* méter hosszú karót ehez nyolezas alakban lapos kötelekkel kös- | sük hozzá a fát. A gömbölyű zsineg nem jó, mert bevágódik. A karó feltétlenül szükséges. A ki gyümölcsfát ültet ezt el ne mulassza, mert ezzel szerzi meg a fának, a szelek ellen a nyugalmas állást s ez által nevelheti egyenesre.

Mindenik fának derekára kössünk gyengéden egy vékony szalmatekercset. A káros rovarok a szalmába szívesen rakják le tojásaikat s ha ezeket a tekercseket öszszel összeszedjük és elégetjük, sok káros rovartól, kevés fáradsággal megmenthetjük fáinkat.