Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-08 / 2. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Harmincz év. Kemény Alajos, kir. pénzügyigazgató szolgálati jubileuma. Harmincz év egy ember életében nagy idő. Az átlagos emberi kornak több, mint fele. Ez idő alatt a gyermekből férfi, férfiból meglett korú ember lesz. Aki harmincz évet tölt el állami szolgálatban s egy oly megfutott életpályán tekinthet végig, mint amilyent megfutott Kemény Alajos pénzügyigazgató, az nyugodtan elmondhatja magáról, hogy nem hiába élt, tehetségét, munkaerejét, tudását nem hiába bocsátotta az állam rendelkezésére. A tisztviselők nagy tömegéből nem soknak adatott meg az a kiváló szerencse, hogy közszolgálatának harmincz éves jubileumát megünnepelhesse s megülhesse úgy, hogy egy egész társadalom, egy nagy vidék intel- ligencziájának minden egyes tagja osztatlan szeretettel, ^becsüléssel, számos tagból álló tisztviselökara pedig a legmeghatóbb ragaszkodással, tüntető szeretettel vegye körül. A szeretet, bizalom, becsülésnek ily eklatáns megnyilatkozása mély nyomokat hagy maga után. Mig egyrészről követendő példát állít elénk, addig másrészről az ünnepeltben is bizonyára jól eső érzést kelt, látva, hogy elveit, intenczióit megértették, a köz javára irányuló működését elismeréssel kisérik s nemcsak mint hivatalfőnököt, hanem mint a társadalmi élet terén vezérszerepet vivő magán egyént is méltányolják, kitüntetik. A pénzügyi pálya egyike azon pályáknak, hol a törvényekbe foglalt rendelkezések, a logaprólékosabb részletekre terjedő intézkedések egész tömkelegével áll szemben a hivatalfőnök. Ez útvesztőben eltalálni a helyes utat, az állam vitális érdekeit összeegyeztetni a magánegyénekkel szemben tanúsítható méltányossággal, elismerést vívni ki magának, szigorú, de mindenkor igazságos eljárással akkor, midőn talán sújtani kell; egy nagy tisztviselőkar felett a fegyelmet gyakorolni úgy, hogy azok atyai gondoskodásnak tekintsék még a büntetést is ; felsőbbségével szemben a vezetésére bízott pénzügyigazgatóságot oly fokra emelni, hogy minden vizsgálat alkalmával csak a megelégedés kifejezéseit hallhassa, ezek mindenesetre oly jellemvonások, melyek csak igen ritka egyéneknél találhatók meg. Rendkívüli hivatalos elfoglaltsága mellett a pihenésre szánt időt is elvonni magától, hogy mint magánember a társadalom bizalmából reáruházott tisztségeknek is megfelelhessen és pedig úgy, hogy e téren is a legmesszebb menő elismerést vívhasson ki magának, ezek azok a tulajdonságok, melyek Kemény Alajos kir. pénzügyigazgatót jellemzik. És midőn a pénzügyi tisztikar folyó hó 3-án e férfiúnak 30 éves szolgálati jubileumát oly tüntető szeretettel megünnepelte, —■ csak önmagát tisztelte meg, mert az igazi érdemnek hódolt. Kemény Alajos született 1850. október 18-án Temes-Ságon, középiskoláit Temesváron és Szegeden, az egyetemet pedig Budapesten végezte el. 1873. január 4-én neveztetett ki fogalmazó-gyakornoknak Temesvárra s időközben katonai szolgálatának is eleget lett, 1874. novemberben fogalmazó, 1876. júliusban adófelügyelő-helyettes lettVeszprém- ben. 1880. októberben már a budapesti fővárosi adófelügyelöségnél titkár, 1883. márcz. havában pedig Egerben Hevesvármegye adó- felügyelője lett. Ilyen minőségben hat éven keresztül az egri jogakadémia államvizsgálati bizottságának tagja, mely működéséért a vallás- és közoktatásügyi miniszter többszörösen elismerő okiratokkal tüntette ki. A pénz- ügyigazgatöságok szervezésekor 1889-ben, előbb Szombathelyen, majd pedig Zilahon igazgató-helyettes lett, mígnem 1898. júniusában a királyi kegy a nagykárolyi pénzügyigazgatóság főnöki állásába juttatta. Hivatalos elfoglaltsága mellett is mindenütt, ahol csak megfordult, a magán élet terén is szerepet játszott. A hírlapirodalommal is foglalkozott. 1873—4-ben a Temesi Lapok keletkezésekor — mely az első magyar lap volt Temesmegyében — a legszorgalmasabb munkatársak sorában találjuk őt, s e téren is szép nevet vívott ki magának. Városunkban való működését mindenki ismeri. A vezetése alatt álló pénzügyigazgatóság a legelsők közé tartozik az országban, ezt a számos, felsőbb helyről elrendelt vizsgálat bebizonyította. Társadalmi mozgalmainkban mindenkor vezető szerepet visz s a „Köl- csey-egyesületben“ tartott felolvasásaival anv- nyira magára vonta a figyelmet, hogy a választmány a múlt évben egyhangúlag őt választotta meg az egyesület irodalmi szakosztályának elnökévé. Tagja minden jótékony egyesületnek, sőt nemcsak ő, hanem családjának tagjai is a közélet terén szerepelnek. Leánya Gizella, mint kitűnő zongorista, fia Emil pedig mint hegedű virtuóz ismeretes, kiknek szereplései mindenkor élvezetet szereztek közönségünknek. 1903. január hó 4-én volt 30 éve, hogy Kemény Alajos közszolgálatba lépett. A pénzügyi tisztikar ez alkalommal óvácziókban részesítette szeretett főnökét. Szombaton reggel az egész tisztikar élén.Barthos Zsigmond igazgató-helyettes üdvözölte. Beszédében kiemelte a tisztikar szeretetét és ragaszkodását. Méltatta az igazgató működését, s elismerésének adott kifejezést az igazságos vezetésért s végül a tisztikar legjobb kívánságait tolmácsolta. Egyben átnyújtotta a tisztikar ajándékát, egy remek ezüst serleget, ; melybe a következő szavak vannak bevésve : j -j „30 évi szolgálat emlékéül a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság tisztikara, 1903. jan. 4." A pénzügyigazgatót e kedves meglepetés : | egészen váratlanul érte s anynyira meg volt! hatva, hogy a zokogástól pár perczig nem volt képes szóhoz jutni. Midőn szóhoz jutott, j hálatelt szívvel mondott köszönetét a nem I várt kellemes meglepetésért s biztosította a tisztikart, hogy mint eddig, úgy ezután is mindenkor igaz barátjuk lesz. Estére bankettre gyűlt a tisztikar a régi kaszinó helyiség dísztermében, melyen a város vezető férfiainak nagy része s a vidéki I adóhivatalok és pénzügyőrségek tisztikara is [ megjelent. A bankett a legkedélyesebb han- [ gulatban folyt le. A pénzügyigazgató ur az [ elhangzott tósztokból meggyőződhetett arról, hogy a jelenvoltak részéről — kik nemcsak a tisztikar, hanem a város társadalmát is képviselték, mily őszinte elismerésben részesült s működésének jutalmát találhatja azokban fel. Kemény Alajost megjelenése alkalmával harsány éljenzés fogadta, mely] mindaddig meg nem szűnt, mig helyét az asztalfőn Nagy László alispán és Debreczeni István polgármester között el nem foglalta. ; A vacsora alatt egymást érték a felköszöntők, melyeknek legnagyobb része az ünnepeltnek és családjának szólott. Az eláö pohárköszöntőt Hegedűs Ferencz pénzügyi titkár mondotta, lelkes szavakkal éltetve a! szeretett hivatalfőnököt. Kemény Alajos pénzügyigazgató állott azután fel és kezében !a tisztikar által ajándékozott, még érintetlen serleggel O felségére a királyra, Lukács László pénzügyminiszterre és kartársaira mondott pohárköszöntőt, melyet a társaság' állva hallgatott meg. Nagy László, Obholczer Gyula, Debreczeni István, Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő a pénzügyigazgatóért, Schnébli Károly Nagy László alispánért, Hám József Kemény Alajosért, Kacsó Károly a pénzügyigazgató családjáért, Jeney Géza, Nagy Gábor, Varga Kornél, Nagy Gergely p. ii. titkár a pénzügyigazgatóért, Nagy Gábor Debreczeni polgármesterért, Schnébli Károly a képviselt honvédtisztikarért, Nagy László alispán Hám József főgymn. igazgatóért, Simkó Géza Kemény Alajosért, minta Kölcsey- egyesület írod. szakosztályának elnökéért, Schnébli János az idegen vendégekért, Nagy Gábor Barthos Zsigmond igazgató-helyettesért, j Baudisz Jenő Kimer János adótárnokért, ] Schnébli Károly az államosított volt megyei tisztviselőkért, Nagy Gábor Kacsó Károlyért, Márton Sándor erdőmester Baudisz Jenőért, [ Simkó Géza Obholczer Gyula számtanácsos- i ] ért, Ilosvay László Kemény Alajosnééyt, ] ! Janitzky Albert a pénzügyigazgatóért inon- | dottak pohárköszöntőket. A pohárköszöntök , tömegéből különösen nagy hatást gyakorolt! Baudisz Jenő és Dr. Adler Adolf szellemes ] humorral fűszerezett felszólalása. A kitűnő j vacsorát Kudia Testvérek ismert konyhája I mindenkinek teljes megelégedésére szolgálta ! ki. A társaság Fátyol Józsi zenéje inellett a j hajnali órákig maradt együtt. Részünkről ez ünnepélyes alkalommal a legjobbakat kívánjuk a pénzügyigazgató urnák s óhajtjuk, hogy társadalmunk díszére az Isten sokáig éltesse ! Alfa. —- Wiét'eletil. A nagykárolyi keres kedö- ifjak köre felbuzdulva a sikeren, amelylyel a nagy közönség folyó hó 4-én megtartott műkedvelői szinielöadását fogadta, azt szombaton, e hó 10-én este fél 8 órakor a polgári olvasókör ] helyiségében megismételi. Kéri a közönségéij ] hogy pártolását ez alkalommal se vonja meg az egyesülettől. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a tegnap délutáni gyorsvonattal székhelyére érkezett, hol vasárnapig marad. A pénteken tartandó közigazgatási bizoltsági ülésen is elnökölni fog. —- Újévi üdvözlések. A vármegyei tisztikar újév napján testületileg tisztelgett szeretett főnöke Nagy László alispánnál. A tisztelgők szónoka Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök volt, ki szép szavakban tolmácsolta j azt a meleg ragaszkodást és igaz érzelmeket, melyekkel a tisztikar az alispán iránt mindenkor viseltetett. Az alispán válaszában megköszönte a tolmácsolt jókivánatokat. Fel- í említette, hogy a közigazgatási tisztviselő helyzete napról-napra súlyosbodik. A mindinkább reájuk háramló munkahalmaznak alig tudnak eleget tenni s a fokozódó felelősség | mellett az anyagi dotáczió sem megfelelő. Megemlékezett arról, hogy az újévvel a tisztikar egy része — a pénztári és számvevőségi személyzet —- kiválik s midőn ez alkalommal tőlük búcsút vesz, egyszersmint örvend annak, hogy legalább ezek kedvezőbb helyzetbe jutnak, mert kevesebb felelősséggel egybekötött, de mégis anyagilag jobban biztosított hivatalba kerülnek. Kérte a tisztikart, hogy ezután is legyen hozzá teljes bizalommal, mely az ö működésének legszebb jutalma lesz. — Majd Jeney Géza, volt vármegyei főszámvevő lépett elő s a következő beszédet intézte az alispánhoz : „Tekintetes Alispán ur! Kedves volt Tisztviselőtársaim! A mai náppal a törvény rendelkezése szerint megszűntünk Szatmárvármegye tényleges tisztviselői lenni. S a ránk nézve szomorú újév első napját használjuk fel arra, hogy a Tele. Alispán úrtól s volt tisztviselőtársainktól szivünk igaz érzésével, lelkünk egész melegével elbúcsúzzunk s egy fájdalmas Isten- hozzádot mondjunk. Fájdalmas a bucsuzko- dás mindég, de százszorta fájdalmasabb az most nekünk, midőn itt kell hagynunk véglegesen a nemes vármegye szolgálatát, annak a szó szoros értelmében első tisztviselőjét s benneteket kedves volt tisztviselőtársaink, ügy érezzük magunkat, mint a szülői házból méltatlanul kitaszított gyermek, ki nem tudja megérteni kitaszitásának okát s szülei kegyetlen bánásmódját. A mi esetünkben azonban nem a szülő volt kegyetlen, hanem a szülő feje felett folytonosan Datnokles kardjaként függő állami mindenhatóság. S ez kedveskedett nekünk a senkitől sem kívánt csemegével az újév első napjára. S mi igazán alkalmazhatjuk magunkra a költőnek általam travestált versírását : „Múltúnkban volt öröm. Jövőnkben nincs remény.“ —Most, a válás pillanatában elsősorban az általunk szeretve tisztelt s becsült alispán úrhoz fordulok s meleg, igazi őszinte köszönetéin fejezem ki az irányunkban tanúsított s talán sokszor meg nem érdemelt jóságáért, mert a Tekintetes Alispán urban mi nem csak a hivatalfőnököt láttuk s szerettük, hanem a fenkölt lelkületű, nemes szivjőságu, páratlan, önzetlen, igazságos embert csodáltuk, ki hivatalnoktársát, noha az alantasa volt, ha árra érdemessé tette magát, szerette, becsülte s barátságával tüntette ki. Ez irányukban tanúsított sokoldalú jóakaratáért s ha szabad mondanom barátságáért, fogadja még egyszer őszinte, igaz köszünetünket s forró hálánkat. Kívánva a Tekintetes Alispán urnák, hogy úgy kormányzati, mint társadalmi működését mindig az osztatlan siker s -a teljes megelégedés koronázza. Magán és családi életére Isten áldását kérem, lelje fel szeretteiben minden örömét és boldogságát. Minket pedig ezután is tartson meg jóindulatában, jóakaratában s barátságában. Az Isten tartsa, az Isten áldja!“— Végül a tisztikar többi tagjaitól is búcsút vett egy pár meleg szóval. Az alispán erre is válaszolt egy pár szóval, mire a tisztelgés véget ért. — A város tisztikara is tisztelgett ez alkalommal az alispánnál Debreczeni István polgármester vezetése alatt. — A pénzügyigazgatóság tisztikara is tisztelgett Kemény Alajos pénzügyigazgató előtt s a tisztikar érzelmének Barthos Zsigmond igazgató-helyettes volt a tolmácsolója.- A városi tisztikart pedig Hetey Ábrahám főjegyző vezette Debreczeni István, polgár- mester elé. — Kinevezés. Péchy Lászlót, az Ecsedi-láp társulat igazgató-főmérnökét, Ö Felsége műszaki tanácsossá nevezte ki. Őszintén gratulálunk ezen méltán kiérdemelt kitüntetéshez, annál inkább, mivel az ármentesitő-társula- toknál még nem volt eset arra, hogy a társulat igazgató-főmérnöke királyi kitüntetést nyerjen. — Meghalt egy poéta ... Talán már el is felejtették. Bartók Lajos volt. Szerepelni fog az irodalmi történetben, de az életben alig ismerték. Pedig génié volt. Hatalmas vénája. A Petőfi-kultusz energikus, tulajdonképeni megteremtője. Versei csak úgy forrnak a mély, filozófus gondolatoktól s habár a kivitelben nehézkes is a styiusa, bőven kárpótol az a mély sóvár szeretet, melylyel a vadregényes, erdős vidékek iránt viseltetik. Temetése impozáns volt; hogy is mondja csak Reviczky: Lesz koszorú, pompa, gyászdal, Magyar költő csitt a váddal, Szépen fognak eltemetni. — Felolvasó-estély. A „Kölcsey-egyesüleL“ harmadik felolvasó-estélyét folyó hó végefelé fogja megtartani, melyre az előkészületek már folynak s a műsor mint eddig, úgy ez alkalommal is igen érdekes lesz. Az estély valószínűleg társasvacsorával lesz egybekötve. — A helybeli régi kaszinó folyó hó 6-án tartotta meg rendes közgyűlését, amelyen vagy 60 tag vett részt. Debreczeni István elnök előterjesztette, hogy a pénztárnok betegeskedése folytán a számadások a múlt évről szóló jelentéssel együtt csak a februári közgyűlésen lesznek előterjeszthetők. Ezután Debreczeni István az elnöki állásról való lemondását jelentette be, mit azonban a közgyűlés — az elnök iránti bizalmának kifejezése mellett nem fogadott el, mire a választmányi és a könyvtári választmányi tagok egyharmadrésze kisorsoltatván, választmányi tagokká a dr. Serly Gusztáv elnöklete i alatt Killer Nándor, Rooz Samu és N. Szabó Albert tagokból álló szavazatszedő küldöttség j működése mellett Csipkés András, Uosvav Aladár, Kaufmann Ignácz, Killer Nándor, Nonn Gyula, Róth Károly, N. Szabó Antal, N. Szabó Pál és Vetzák Ede 3 évi időtartamra, az eltávozott csendőr-százados Marzsó Lőrincz helyére pedig Toóth Sándor uradalmi intéző egy, esetleg két évi' időtartamra uj választmányi taggá, végül Hám József és Jenser Mihály a könyvtári-választmány tagjaivá 3 évi időtartamra újból megválasztattak s a pénztárnok gyöngélkedése folytán a pénztárnoki állásra helyettesül Dr. Somossy Ignácz felkéretett s a lapok elárvereztetése után elnök indítványára köszönetét szavazván a pkaszinó javára rendezett műkedvelői előadásoknál szereplőknek, ezzel a közgyűlés véget ért. — A villanyvilágítás ügyében Hollós József kir. mérnök miniszteri szakértő tudatta a város tanácsával, hogy a két ajánlatot ] részletesen átvizsgálta, azonban az ajánlattevőktől még egy-egy pótnyilatkozatra van ] szükség, aminek beszerzése czéljából polgár- mesterünk ma a fővárosba utazik. — A megyei pénztár államosítása. A vár- [ megyék szervezeti életében korszakot alkotó I átmenet, a pénztár átadása folyó hó 2-án j d. u. 3 órakor vette kezdetét. A pénzügy- j igazgatóság részéről Barthos Zsigmond igazgató-helyettes, az adóhivatal részéről Kimer János pénztáros és Fejes István ellenőr, a számvevőség részéről Nagy Antal számvizsgáló jelent meg. A megye részéről Nagy László alispán, Dr. Schönpflug Richard tisztifőügyész, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Jeney Géza főszámvevő, Madarassy Gyula pénztárnok, Pokomándy Alajos ellenőr vettek j részt. A bizottsági tagok közül Reök Gyula, j Debreczeni István és Dr. Nemestóthi Szabó Albert voltak jelen. Az átadás valószínűleg ! e hó végéig eltart, a mely időig a rendelkezési állapotba helyezett tisztviselők eddigi hivatalos helyiségeikben maradnak, minthogy a pénzügyigazgatóság a nagy számú volt megyei tisztviselőknek az adóhivatal átköltözéséig helyet nem adhat. — Eljegyzés. Szomor Aurél m. kir. honvéd-hadnagy eljegyezte Jármy Ottilia kisasz- szonyt, Jármy Béla vármegyei kiadó leányát. Gratulálunk! — A vöröskereszt-egylet helybeli fiókjának választmánya deczember hó 31-én tartott ülésében elhatározta, hogy tisztajövedelmének felét 80 koronát, a helybeli segélyre szorult intelligensebb egyének között fogja elosztani. Elhatározta továbbá, miszerint felhívást boesát ki az iránt, hogy azok, kik háború esetén a sebesüllek elhelyezésére ágyakat ajánlanak fel, az egyletnél jelentkezzenek. — Műkedvelői szinielöadás. A nagykárolyi kereskedő-ifjak köre által folyó hó 4-én a polgári olvasókör helyiségében megtartott | műkedvelői szinielöadás, úgy anyagi, mint ] erkölcsi tekintetben fényes sikerrel honorálta ] a szereplők fáradtságát, kik a heteken keresztül tartó próbák után jól megérdemelt elismerésben részesültek. Nagy és díszes közönség nézte végig az előadást, sokat tapsolva minden egyes szereplőnek, kik igazán emberül megállották helyüket. A kitűnő humor- I ral megirt darab is, melyet még városunk- I ban alig ismernek, folytonos derültségben j tartotta a közönséget s elmondhatjuk, hogy , jól mulattak az egymást érő mulatságos jelenetek felett. A figyelmes rendezőség minden egyes hölgyszereplőnek két-két gyönyörű csokorral kedveskedett, amely részükre bizonyára kedves emlékül fog szolgálni. A szereplők játékáról csak elismeréssel nyilatkozhatunk. A darab, a milyen alkalmas az előadásra, épen oly nehéz azt betanulni s [ hogy az előadás mégis gyors és egyöntetű volt, az a szereplők buzgalmának és igyekezetének köszönhető. Kelepetz Lujza k. a. I ki Kapor Kálmánné szerepét játszotta, igen helyesen alakított. Tűzről pattant menyecske ! volt s nehéz jeleneteit bravourral játszotta meg s a közönség sűrűn felhangzó tapsait j nagyon megérdemelte. Filep Endréné úrnő, i Göncs Bálintnéban pompás anyóst mutatott be. Szerepét kifogástalanul alakította s minden jelenését élénken, ügyesen játszotta meg. Természetes, hogy élvezetes játékáért sürü tapsokban volt része. Schöberl Erzsiké k. a. Kazár Vilmája egyike volt a legsikerültebb alakításoknak. A kis nyelves, pattogó leány szerepét teljes otthonossággal, természetességgel alakította s mondhatjuk, hogy minden j megjelenésével sikert ért el s tapsokat nyert [jutalmául, élénk, kedves játékáért. Kitűnő i szobaleány volt Kerekes Erzsiké k. a., kinek 1 szerepét hivatott színésznő sem adhatta volna jobban, s játékával a siker egy részét magának vindikálhatja; hogy a közönség is meg volt vele elégedve, bizonyítja az, hogy nyílt színen is megtapsolták. A férfi ; szereplők közül első sorban Pucser Károlyt említjük meg, ki Kapor Kálmánnak nehéz szerepét kifogástalanul játszotta el. A szegény, egyik pechből a másikba jutott férj szerepébe | teljesen beletalálta magát, s amellett helyes
