Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-09 / 15. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Áttérve a napirendre olvastatott polgár- mester eseményi és statisztikai jelentése az 1902-ik évet illetőleg, mely jelentést a képviselőtestület tudomásul vette. Ezután a tanács bemutatta a számvevő és a pénzügyi bizottság által meg, illetve felülvizsgált múlt évre szóló s az összes alapokra vonatkozó kellőleg közszemlére kitelt, meghirdetett, de észrevételekkel meg nem támadott zárszámadásokat. A képviselőtestület a számadást elfogadta, megállapította j pénztárnoknak és pénztári ellenőrnek, mint felelős számadóknak a felmentvényt — a netán később felmerülhető hiányok és kifogások fenntartásával — megadta s a számadást és összes mellékleteit végleges jóváhagyás czéljából — a felebbezési idő lejárta után — a vármegyéhez felterjeszteni s a behajthatatlan követeléseket leírni és törölni rendelte. Jóváhagyta ezután a képviselőtestület a hegyközség felülvizsgált számadásait, a gyámpénztári számadást és számadóknak — a szokásos fenntartással — a felmentvényt megadta. Ezután a képviselőtestület az 1886. évi XXII. t.-cz. 14. §-a s a városi szervezeti szabályrendelet 10. §-a alapján a 4 év óta a városban lakó itt adózó s a községi terhiekhez hozzájáruló városi polgárokat a város kötelékébe tartozóknak elismerte, települte- ket a községbeli illetékesek nyilvántartásába felvétetni rendelte s 10—24 korona települési díjnak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a városi szegényintézeti pénztárba leendő befizetésére kötelezte. Ezek után a képviselőtestület tudomásul vette polgármester azon bejelentését, hogy Szatmár-Németi, Eperjes, Beregszász, Nagykároly és Kis-Várda városok egyelőre 3 évi időtartamra színi kerületté egyesültek s egy közös szintársulatot tartanak fenn, — valamint azt is, hogy a városunkban felépítendő nyári színkör építési költségeinek részbeni fedezésére a vidéki színészet országos felügyelője által 6 éven át évi 2000 korona államsegély megadása kilátásba helyeztetett, azonban a nyári színkör felépítésének ügyét a képviselőtestület ezidő szerint a napirendről levétetni rendelte s utasította polgár- mestert, hogy egy városi szálloda létesítésével kapcsolatban egy megfelelő téli színház- helyiség felépítésére vonatkozólag is terjesz- szen a közgyűlés elé javaslatot s csak ha a városi szálloda, vagy az azzal kapcsolatban építendő téli színház helyiség létesíthető nem lenne, az esetben a nyári színház létesítése ' érdekében terjesszen a közgyűlés elé javas- j latot. Tárgyaltatott ezután a pénzügyi-bizottság | előterjesztése a várost terhelő 341,000 és 300,000 koronás kölcsönöknek konvertálására vonatkozólag s a képviselőtestület kimondotta, hogy a konvertálást szükségesnek tartja, miért is felhatalmazza polgármestert, hogy ezen ügyben a felkérendő és ajánlatot tevő pénzintézetekkel tárgyalásba bocsátkozzék s az e tekintetben elkészítendő szerződést elfogadás, illetve jóváhagyás czéljából terjessze a közgyűlés elé. Ezek után a képviselőtestület felhatalmazta polgármestert, hogy a néhai Zaják Antal által tett hagyományoknak lehelő biztosítása czéljából a folyó évi május hó 30-án megtartandó árverésen az elárverezendő házas beltelket a város részére vegye meg s a szükséges bánatpénzt a szegényintézeti pénztárból kiutalhassa. Egyidejűleg a képviselő- testület megbízta polgármestert, hogy a Veres Róza nagykárolyi lakos által néhai Zaják Antal végrendeleti hagyományosai ellen indított perben tiszti ügyész által a város érdekeit képviseltesse. Néhai Kirilla Tivadar hagyatéki ügyében az ösztöndíjalap létesítése tekintetében a végrendelettől eltéröleg az örökösökkel megkötött egyezséget a képviselőtestület tudomásul vette, az alapítvány kezelését elfogadta és utasította a tanácsot, hogy annak idejében az alapitó oklevelet készítse el s jóváhagyás végett mutassa be. A nyugdijügyi bizottságnak a nyugdíjügyekről s a nyugdij pénztár állásáról előterjesztett évi jelentését a képviselőtestület tudomásul vette. A képviselőtestület utasította polgármestert, hogy a kövezetvámdijtételek érvényének 1904. évi deczember hó 31-ig leendő meghosszabbítása iránt a város nevében intézzen kérelmet a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez azért, mert az uj vámdijszedáft 3 gyakorlati év eredménye alapján a tényjr jes szükségletnek megfelelő módon lesz tr sg- állapitandó, a 3 évi eredmény pedig L ;ak 1903. évi október havában állapítható r eg. Ezután a képviselőtestület a Czehaj'. ’e- rencz szőlőutczai telkéhez utczai kerítés h£ay- vonalának megállapítása folytán az nizzai területből csatolt 64 Q méter területjjM’át Q méterenként 1 koronában állapította ipjg. A február 26-án és márczius 30-án/ítör- tént váratlan pénztárvizsgálatról felvett jer ijzö- könyvek — minthogy különös intézkedés szükségessége fel nem merült — tudon/ásul vétettek. A Singer & C. varrógép részvénytársaság kérelme folytán képviselőtestület felhatalmazta a tanácsot, hogy nevezett czég részére a városháza nagytermét egy havi időtartamra az ingyenes mühimzési tanfolyam helyis* beül díjmentesen engedje ál azon kikötéssel,Mogy kérelmező a termet tisztán tartani ésTbár- mely előfordulható kárt a város részéreP^eg- tériteni lesz köteles. Ezek után polgármester előterjesztésére a tárgysorozat 17-ik pontja alatt felvett jigy tárgyalását megelőzőleg az indítványok tárgyalása elhatároztatván, Baudisz Jenő képviselőtestületi tag indítványára a képviselőtestület határozatilag kimondotta, hogy a helybeli dalegyesületet 25 éves jubileuma alkalmával erkölcsileg támogatja s a jubileumi ünnepély költségeinek fedezésére 1904. évi költségvetésében 1000 korona segélyt fel fog venni s utasítja a városi tanácsot, hogy ezen segélyösszeg fedezetéről az előterjesztendő 1904. évi költségvetés keretében gondos-! kodjék. Végül Debreczeni István polgármester az elnöklést Hetey Ábrahám h. polgármesternek átadván, tárgyaltatott a pénzügyi-bizottság és a városi tanács javaslata, a városi hatóság kezelése- alatt álló pénzeknek gyümölcsöző kezelésére vonatkozólag s az elrendelt és megejtett névszerinti szavazás eredménye szerint 21 szóval 5 ellenében elrendelte a képviselőtestület, hogy a város kezelése alatt álló gyámpénztári-, házipénztári- s a különféle alapok pénztárában levő, egyszóval a városi hatóság kezelése alatt álló mindennemű gyümölcsöztetendő pénzek elsősorban magánosoknál teljes biztosíték mellett helyeztessenek el; az igy el nem helyezhető összegek kamatára nézve a m. állam által biztosított. értékpapírok vétele után gyümölcsöz-1 tessenek. A gyámpénztár részére szükséges forgó tőke. valamint a házi pénztár-készlet s az alapok és alapítványi pénzek oly összege, melyek értékpapirokhajn el nem helyezhetők, ; valamint a forgalomra szükséges összegek a helybeli négy pénzintézetben egyenlő arányban helyeztessenek el. Ezen határozat egy i évig, illetve az 1904. évben e tárgyban j hozandó ujabbi határozat jogerőre emelkedéséig érvényes. Ez a véghatározat kihirdet- tetvén, 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetett. Ezen ügy tárgyalásában s a határozat- hozatalban a képviselőtestület azon tagjai, kik a helybeli pénzintézeteknél igazgatók vagy felügyelő-bizottsági tagok, részt nem vettek. A közgyűlésnek több tárgya nem lévén, tekintettel arra, hogy polgármester az elnöki széknek helyettes polgármester részére való átadása előtt Csipkés András, Kaufmann Jakab, i Lukácsovits János, Serly Ferencz és Szalai Bálint képviselőtestületi tagokat a jegyzőkönyv hitelesítésére már felkérte, helyettes polgármester ugyanezen képviselőtestületi tagokat a jegyzőkönyv hitelesítésére szintén felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilváni-; tóttá. / Építsünk szállodát. A „Nagykároly és Vidéke“ utóbbi két számában foglalkozik a városunkban létesítendő szálloda kérdésével; előre bocsátva azt, hogy az eszmét szerény nézetem szerint is nagyon helyesnek s a kivitelt halasztást nem türönek tartom s egyet értek a czikk- iró (—r.) ur véleményével, mindazáltal a legfontosabb részével czikkének nem értek egyet, t. i. a hely megválasztása kérdésében. Részemről a Szokolovszky és Grúsz-féle telket, a nagy zsidóházat kicsinek tartom. A Kalafoni-féle telket erőnkhöz képest drágának; a Wéber-féle telket kicsinek, a Magyar király kávéház telkét szintén meg nem felelőnek tartom, keskeny frontjánál azon oknál fogva, hogy egy esetleg ott felépített szálloda, kávéház, színház monumentális épülete helyénél fogva nem járulna kellőleg hozzá városunk szépítéséhez. Véleményem szerint legalkalmasabb helynek tartanám a Nagykárolyi Takarékpénztáregyesület tulajdonát képező telket, amely ugv nagyságánál, mint a város egyik legszebb helyén s központon fekvésénél' fogva legjobban megfelelne a kivánalmaknak. Azon esetben, ha a Takarékpénztártól sikerülne a városnak e telket megvenni, kettős czélt érnénk el, mert kényszerítve lenne a Takarékpénztár is egy modern intézeti helyiséget építeni, a mi szintén nem kis mértékben járulna hozzá városunk szépítéséhez. Ezen véleményemre talán azt mondhatnák egyesek, hogy közvetlen a leányiskola mellett lévén e telek, nem alkalmas szálloda építésre, ezen aggodalmat azonban igen köny- nyen eloszlathatnánk, ha kikötné a város, hogy a Takarékpénztár köteles a szállodával egyenlő stílusban a leányiskola mellé építeni fel a hivatalos helyiséget, — esetleg emeletre — s csakis ily feltétel alatt megy bele, méltányos árért a vételbe. A dolog financziális oldalát (—r.) czikk- iró ur igen szépen megvilágította, amit szintén teljes mértékben magamévá teszek, csak felhívására s az „Audiatur et altera pars“ elvénél fogva óhajtottam véleményemet vita tárgyává tenni. — (Hámpel.) HÍREK. — Lapunk olvasóinak, munkatársainál’«• és barátainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja folyó hó 6-án a délutáni gyorsvonaton székhelyére érkezett; 7-én elnökölt a vármegyei rendkívüli közgyűlésen s e hó 8-án délután Budapestre utazott. — A nagykároly—mátészalka—csapi helyiérdekű vasút kiépítése érdekében az előmunkálatok lassan bár, de fokozatosan haladnak előre. A vasút engedményesei Gregersen G. és Fiai budapesti vállalkozó czég nagy actiót fejtenek ki a vasút vidékén, hogy a hiányzó törzsrészvénytőkét magánjegyzések gyűjtése által pótolják. A kereskedelemügyi minisztérium a czéghez intézett leiratában a vasút részére a legmesszebb menő forgalmi kedvezményeket biztosította és kilátásba helyezte, hogy az állami szubvenczió tekintetében is rövid időn belül nyilatkozni fog. Városunknak fejlődése szempontjából kiváló érdekkel viseltetünk e vasút iránt és óhajtva várjuk, hogy városunk természetes vidékével Mátészalkával és a felszabadult ecsedi-láp területével végre vasúttal köttessék össze, miért is városunk minden lakosának érdekében áll e vasút létesítését tőle telhetőleg előmozdítani. — Eljegyzés. Dr. Lénárd István eljegyezte Litteczky Erzsikét, Litteczky Endre leányát, Szatmáron. előkelő s ritka műveltségű barátját, a gazdag főur: gróf Bercsényi Miklóst nevezte ki, a nemesség is sietett a „két magyar“ zászlója alá s csakhamar az egész nemzet ott volt a kurucz-táborban. A bécsi udvar rémülettel tapasztalta, mi lett a lekicsinyelt néplázadásból s most már sietett kiegyezést ajánlani. Evégből jött össze a szécsényi gyűlés; de az annyiszor megcsalatott nemzet nem hitt többé a százszor megszegett eskünek és hitlevélnek s csak úgy volt hajlandó az ígéretekben megbízni, ha a külföldi uralkodók is jótállanak azoknak megtartásáért. Megérdein- lett, de szörnyű megaláztatás volt ez a kívánság. A jótállást kérni szégyelte-e Leopold, vagy félt, hogy még meg is tagadják; csakhogy nem lett belőle semmi. Tovább folyt a szabadságharcz s már negyedik éve tartott, mikor összeült az ónodi országgyűlés. Tízezernyi kurucz-sereg, az összes nemesség, a „Szövetkezett Rendek“ a fejedelem fényes udvari kíséretével, Bercsényi és táborkara s a külföldi megbízott követek ültek együtt az ónodi gyűlésen, mely a maga hatalmas erejében egyetlen hires-nevezetes, őseredeti mondással hirdette világgá az ország visszaállított függetlenségét, egy hangon, egy értelemmel fölkiáltva: „Eb ura fakó! Mától fogva József nem királyunk . . !“ József azonban többet tudott, mint Leopold. Tudta, hogy az arany erősebb a vasnál. Elszörnyed az ember meghallani, milyen hitvány díjért hajlik árulásra annyi gyönge ember. Pár ezer aranyért, egy jószágért, kamarási kulcsért, egy fokkal magasabb katonai rangért, szép asszony csókjáért, kicsinyes sértődésért sorra hullanak a tisztek. S a grófságért, a Rákóczi-féle családi drágaságok és birtokok egyrészéért még egy kurucz generalis is. A beállott csüggedés mélységes fájdalmát híven tolmácsolja a lantos; hallatára könybe- borul szemünk: „Halálos nehéz köd Mindent busán beföd; Jobb is, ha nem látja : Mert csak szive fájna — Tán meg is szakadna . . . Dobos már dobolhat, Rákóczi unszolhat . . . A tábor, a tábor Zászlóit lehajtja A rnajthényi páston. Szegény kurucz tábor 1“ Prófétikus keservvel zokog tovább a költő : Eljön még az idő, Szegény Magyarország — Megátkozod te még E keserves órát . . 1 Idegen nemzetnek Beh súlyos a járma : Régi vezérének — Tulajdon vérének — Sírva néz utána.“ Hajh! mennyire sírva néz utána! Mindhiába! „A merre tenger zúg, A merre a szél jár, Csillag lehanyatlik .. .“ Ott nyugoszik ő már. A kifáradt bajnokok pihennek. Szegen függ a súlyos fringia s rozsda emészti a pengéjére vésett jelszót: „Ne bántsd a magyart!“ A szabadság eszméje aluszik, de hogy meg nem halt, azt bizonyítja a prag- inatica sanctió, a mely nem is annyira törvény, mint egy újabb kötés a nemzet s az szabadságharcz nem egy dicső harcznak uralkodó-család között. Egyik fél elfogadja a j leány-ág örökösödését és az Ausztriával való kapcsolatot, a másik fél ismételten esküvel j fogadja az ősi jogok tiszteletben tartását s Magyarországnak önálló és független állam gyanánt, csak saját törvényei szerint való [ kormányzását. Következett a példátlan nagylelkűség j jelenete, melyben a magyar mindent feledve, egy szép asszony kérő szavára, sietett meg-! ■ menteni a Habsburgok végveszélyben forgó trónját. Hát hiszen Mária Terézia hálás is { volt érette. Küldött ajándékba Pálffy nádornak egy gyűrűt, kardot, paripát. A krónikás keserű gunynyal jegyzi meg rá: „Avval az egy gyűrűvel lekötötte magának az egész országot; azért az egy kardért fegyverre kelt, az egész nép; avval az egy lóval, felültette az egész nemzetet.“ Fia, a nagy lelkű, de két balkezü, sze- j rencsétlen II. József, ki megkoronázva nem lett s azért „kalapos királynak“ csúfolták, már összeütközésbe jön' az alkotmánynyal s ’ csak a halál menti meg a készülő kitöréstől, i Az uj királylyal szemben is legsürgetőbbnek tartja az összehívott országgyűlés, meg-1 újítani a pragmatica sanctióban erősen kikötött közjogi alapot; különösen az osztrák örökös tartományoktól való teljes függetlenség törvényét. Alig 30 évre reá tanácskoznak először a bölcs és korszerű reformok fölött, a melyeket azután az 1848-iki országgyűlés létesített egyhangú lelkesedéssel. Az uralkodó V. Ferdinánd április 11-én szentesité a márcziusi törvényeket s azokat átadván — akárki adta a szájába — de valóban királyi szavakat intéz István főher- czeg nádorhoz: „Hű magyar nemzetemnek szivemből óhajlom boldogságát, mert abban találom a magamét is. A mit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve ezennel által is adom neked, kedves öcsém s általad az egész nemzetnek, úgy, mint kinek hűségében leli szivem legfőbb vigasztalását s gazdagságát.“ így nyujtá át a nemzetiszin szalaggal átkötött szentesitett törvényeket, melyeknek záradékában királyi szavát köti le azok megtartására. Április 11-én volt ez. Április 20-án —- csak kilencz nap múlva! — indítják meg a sötét hatalmak Jellasich-al az irtó háborút ugyanazon szentesített törvények, ugyanazon kegyelt nemzet ellen. A szabadságában, birtokában, életében megtámadott magyar: védekezett. Tisztán önvédelmi harcz volt az, melyben a csodaszerü vitézségnek hőstetteit művelték a vezérek s a névtelen hősök egyaránt. A nagy idők kezdetén senki nem sejtette, mit hoznak a következő napok. Nem készült itt senki a debreczeni függetlenségi nyilatkozatra. — Az események kényszerítő ereje hozta azt magával. Nem is volt az egyébb, mint az „eb ura fakó“ más szavakkal való ismétlése, mely kimondja, hogy: „A Habsburg-Lotharingiai ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása miatt, a nemzet nevében trónvesztettnek, kirekesztettnek és számüzöttnek nyilvánittatik.“ Ha eszerint oda kellett jutnia a honvédeknek, a hol állt a kurucz, — mi következik abból? A történelem logicája beszél. És ha mi hallgatni akarnánk, a kövek támadnának fel szégyent kiáltani a gyáva nemzedékre, mely behunyja szemét, hogy ne lássa meg a maga igazát. Mert az igazság az, hogy a 48-iki AI EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
