Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-12 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. el-elbeszélgettek a zilahiakkal; a helybeli küldöttség tagjait igen sokan kisérték ki az indóházhoz, százakra menő közönség zeneszó mellett várta a Szatmár felől jövő vonatot. Nvolcz óra után a két testvér-város egyesült küldöttsége a részére rendelkezésre bocsátott négy külön kocsiban elhelyezkedvén, zeneszó, kendők lobogtatása és éljenzések között indult el városunkból s Debreczenig hazafias dalok éneklése mellett kedélyesen folyt az utazás. Debreczenben 15 percznyi szünet lévén, a küldöttségek tagjai kiszállottak, énekeltek, daloltak és a zilahi pártelnök lelkes beszédét hallgatták meg a pályaudvaron levő utazókkal és vasúti tisztviselőkkel együtt. Az egész utón kedélyes beszélgetés és koczczintás mellett telt el az idő, a társaság | egy része pedig alsózott. így haladt a vonat I a főváros felé, a hol péntek reggel három-1 negyed hatkor érkezett meg. Itt Gyapay Pál, választókerületünk volt függetlenségi jelöltje, bicskei birtokos üdvö-1 zölte a küldöttség tagjait s a kora reggeli idő daczára, a küldöttség azon tagjai, kik azelőtt nap utaztak a fővárosba, kevés ki-; vétellel, úgyszintén a fővárosban tartózkodó nagykárolyi és zilahi ifjak nagy része is megjelent a pályaudvaron. Innen a küldöttség tagjai a különféle vendéglőkbe mentek lakást veendő s nemsokára reggelire a Kerepesi-ut végén levő „József-főherczeg szállódban jöttek össze, a hol Luby Géza országgyűlési képviselő is megjelent s vele jött a fővárosban időző nagykárolyi ifjaknak igen nagy része. A programm szerint innen 9 órakor kellett volna a küldöttségnek indulnia, minthogy azonban a ház elnöke kijelentette, hogy 9 óra 30 perczkor óhajtja a küldöttséget fogadni, a képvíselőházba jogosító jegyek kiosztása után már fél 9 órakor tömött, zárt sorokban megindult a 165 tagból álló kettős küldöttség, melyben a nagykárolyi választó- kerületből részt vettek a következő nagykárolyiak, nagykárolyvidékiek és Budapesten lakó nagykárolyiak és nagykárolyvidékiek: Dr. Adler Adolf, Adorján Dezső (Bpest), Adorján László (Bpest), Albanézi Mihály, Andó Lajos, ifj. Baragh Sándor, Bereczky Zsig- mond (Genes), Báthory István, Bordás Imre, Bölönyi Zsigmond, Bródy Lajos (Bpest), Bujdosó Zsigmond (Genes), Csókás László, Csőkör Ferencz, Csőkör Károly, Csőkör Sándor, Csutoros Albert, Elekes Menyhért, Elekes Sándor, Erneszt László, Farkas István, Farkas Sándor, Ferenczy István, Frast Antal, Friedl István (Bpest), Griszhaber Albert, Griszhaber István, Győrfy József, Hosszú } Endre, Illés József, Janitzky Albert, Jeney j István, Juhász Sámuel, Kalina Ferencz, Kardos Lipót, Király Ödön, Kiss Benjamin, Kiss j Ferencz, id. Kiss József, Komódi Lajos, Kocsi Menyhért (Genes), Kóthy László, Luczay György (Genes), Luczay János, Lukácsovits János, Lochmayer Márton, Madácsi István (Genes), Madácsi Zsigmond, Makai Miklós (Bpest), Makoldi Sándor (Bpest), Marián Ferencz, Mercs László (Bpest), Merkli Alajos, Mike Gyula, Mikó Ferencz, Mikó József, Nagy Elek, Nagy Jenő, Nagy Lajos, Nagy Lajos (Ér-Endréd), Nagy Zsigmond, ifj. Nagy Zsigmond, Nonn Ferencz, Nők Ferencz (Csa- nálos), Nők János (Bpest), Orosz János, Orosz Lajos, Orosz Mihály (Bpest), Pallai Péter, Papp Béla, Papp István, Papp Zsigmond, Récsei Imre (Genes), Reiter Lajos, Reszler György, Rooz Samu, Rosenberg Bernáth, Rósner Dezső, Róth István Lajos, Róth Károly, Sámi Zsigmond (Genes), Sándor György, Serly Ferencz, Schiffbek Károly, SchiffJózsef, Stöttner Nándor (Bpest), Strohmá- jer Ferencz, Dr. N. Szabó Albert, Szabó Antal, Szabó Kálmán, Szalai Bálint, Szalai Mihály, Szeder Gyula (Bpest), Szendrei Jenő, Szeghö (Schvartz) Fülöp (Bpest), Szeghö (Schvartz) Sándor, Szombatin János, Tabajdi István (Genes), Taub Ignácz (Bpest), Tóth Sándor, Tukacs Imre (Genes), id. Turóczy Károly, Varga Imre, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede, Veres Lajos (Ér-Endréd), Vida István, Vigola Károly, Vörös Lajos (Genes), Vörös Zsigmond, Ziring József. Az egyetemi ifjúság azon hiedelemben lévén, hogy az indulás csak 9 órakor lesz, csak a Kerepesi-uton csatlakozott zászló alatt a menethez. Két hatalmas zászlóval, a melyeken az 1848 szám ragyogott, haladt a küldöttség az országház felé, elől az egyetemi ifjúság, Jékey László egyetemi hallgató, (Jékey Zsigmond, a mátészalkai kerület képviselője fia), a küldöttség pedig Luby Géza, országgyűlési képviselő vezetése alatt, kihez később Dr. Lengyel Zoltán, a zilahiak országgyűlési képviselője is csatlakozott. A Kerepesi-uton, Erzsébet-köruton, Pod- maniczky-utczán, Váczi-köruton és Alkotmányutezán át ment a mind nagyobb tönjiiggé hatalmasodó menet a parlament felé. Ainérre elhaladt, a közönség kalapját lengetve,ifäel- j késén éljenezve, a hölgyek az ablakokból kendőt lobogtatva köszöntötték az egyesült küldöttség tagjait, a kik hazafias dalpkat énekelve folytatták útjukat s ha az ének időn- j ként abbanmaradt, ez csak azért volt, hogy zúgó lelkesedéssel éljenezzék a katonai javaslatok elleni mozgalmak kiváló vezéreit, vagy pedig megabczugolják azokat, a kik az újabb súlyos terheket rá akarják rakni a nemzet vállára. Mikor a menet a Teréz-köruton a Magyar- ország szerkesztősége elé ért, a küldöttség soraiban haladók közül néhányan felismerték a szerkesztőség egyik ablaka mögött Holló Lajos orsz. képviselő alakját, a kit erre zajosan megéljeneztek. Fél 10 óra tájban érkezett a menet a parlament elé, a melynek főkapuján nyomban bevonultak a delegátiók termébe, a hol félkörben elhelyezkedtek. Itt megjelentek: Szederkényi Nándor, Madarász József képviselők is, hogy a küldöttség tagjaival megismerkedjenek. Nemsokára belépett a terembe Apponyi Albert gróf házelnök is, a kit hosszantartó zajos éljenzéssel fogadtak. Ekkor előlépett a sorból Luby Géza orsz. képviselő s rövid beszéd kíséretében átnyújtotta a nagykárolyi választókerület polgárságának tiltakozó feliratát. A nagykárolyi választókerület — úgymond —- márczius hó 1-én pártszinezet nélkül tartott népgyülésén egyhangúlag elhatározta, hogy föliratot intéz a képviselőházhoz a katonai javaslatok ellen. A midőn ezt ma elhoztuk ide, nem mulaszthatjuk el, hogy egyben köszönetünket ki ne fejezzük Nagy méltóságodnak pártatlan elnöki működéséért. Azután Dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő vált ki a sorból, hogy átnyújtsa az | elnöknek a zilahiak feliratát. Apponyi Albert gróf igy válaszolt: Igen tisztelt uraim! Mind a két küldöttségnek 1 egyszerre válaszolok s legelőször is kosza-J netet mondok üdvözlésükért. Ugyanazt mondhatom csak most is, amit már előző alkal-; makkor is elmondottam, t. i. hogy a szóban forgó kérdésben elnöki állásomnál fogva nem nyilatkozhatom. Az ország polgárainak jo- 1 gukban áll, hogy óhajaikat és sérelmeiket törvényes és alkotmányos alakban az országgyűléshez intézett felirat utján kifejezésre juttassák, nekem pedig kötelességem, hogy ezt a Ház elé terjeszszem és kötelességem az is, hogy a tanácskozásokat pártatlanul vezessem, a parlamenti szólásszabadságot biztosítsam és megóvjam. Kérem Önöket, hogy törvénytisztelő, alkotmányos polgárokhoz illően várják be a törvényhozás dönté-1 sét és végül még egyszer köszönetemet fe-1 jezem ki, amiért itt jártukban látogatásukkal engem is megtiszteltek. Hosszas, meleg és lelkes éljenzés követte ! az elnök szavait. Apponyi gróf ezután kezet fogott a küldöttségek vezetőivel és kijelentette, miszerint gondoskodott arról, hogy a két küldöttség tagjai a képviselőhöz pénteki ülésén helyet kapjanak a karzatokon. A küldöttségek vezetői megköszönték az elnök figyelmes gondoskodását s kivonulva a delegáczionális teremből, külön csoportokban elindultak megtekinteni a festői szépségű országházat, minek megtörténte után elfoglalták helyüket a számukra kijelölt első és második emeleti karzatokon. Midőn Gabányi Miklós, a diósadi kerület országgyűlési képviselője beszéde elején jelentette, hogy itt vannak a nagykárolyiak a karzaton, az összes ellenzéki képviselők lelkesen megéljenezték a küldöttségek tagjait. A képviselőház déli szünete alatt a két küldöttség tagjai elöleges megbeszélés folytán a képviselöház remek társalgójában gyűltek össze, a hová az összes karzati közönség is összesereglett s számos orsz. képviselő is lejött. Midőn Kossuth Ferencz is a társalgóba érkezett, a nagykárolyi függetlenségi párt nevében lapunk szerkesztője üdvözölte Kossuthot, mint pártelnököt, kérve a függetlenségi országos párt erkölcsi támogatását, ! hogy a jövő képviselőválasztás alkalmával j a nagykárolyi választókerületben is diadalra : jusson a függetlenségi zászló. A zilahiak nevében Csetnek István pártelnök mondott [ üdvözlő beszédet. Kossuth Ferencz válaszában köszönetét mondott a nagykárolyiak és zilahiak bizalmáért, a melyből csak azt látja, hogy a függetlenségi eszmék mélyen benn gyökereznek a nép szivében és lelkesedést merit belőle, az apáinktól átvett küzdelem lelkes folytatására. Ezzel Kossuth Ferencz nemcsak a küldöttség vezetőivel, de a küldöttség számos tagjával, — kiket a küldöttség vezetői bemutattak — kezet fogott s lelkes éljenektől kisérve az ülésterembe tért vissza, a küldöttség tagjai nagy része is elfoglalta helyét a karzatokon. Fél három órakor délután a küldöttség tagjai a vezető és a hozzájuk csatlakozott országgyűlési képviselők társaságában — zászlók alatt —- a melyek egyikét Hancsis György öreg kütdöttségi tag vitte egy darabig — az egyetemi ifjúság által kisérve az Erzsébet- köruton fekvő „Gambrinus“ étterembe vonult, az egész útvonal mentén éljenzés és kendő- lobogtatás által kisérve. A társasebéden a küldöttség tagjain kívül résztvettek igen sokan a fővárosban tartózkodó nagykárolyiak és zilahiak közül és megjelentek a következő képviselők is: Dr. Bakonyi Samu, Benitzky Árpád, Dr. Benedek János, Endrey Gyula, Gabányi Miklós, Horváth Gyula, Hellebront Géza, Kubik Béla, Dr. Lengyel Zoltán, Leszkay Gyula, Luby Béla, Luby Géza, Malatinszky György, Molnár Jenő, Dr. Papp Zoltán, Pichler Győző, Ráth Endre, Szatmári Mór és Udvary Ferencz. Az első felköszöntőt Luby Géza mondta, üdvözölve a küldöttséget, mely megjelenésével impozánssá tette a mai napot. Különösen üdvözli a nagykárolyiakat, kiknek soraiban együtt látja a függetlenségi polgárokat a szabadelvűekkel és a néppártiakkal, a mi azt mutatja, hogy a napi politikai események összetömöritették pártkülönbség nélkül a polgárságot, hogy együttesen tiltakozzanak az ország ellen intézett merénylet miatt. Élteti a küldöttség tagjait. Ezután Jékey László joghallgató a fiatalság nevében szólalt fel, üdvözölve vármegyéje fiait, ígéretet tett arra, hogy az a lelkesedés, a mely az ő ifjú szivükben él, soha sem fog kialudni, férfi korukban pedig tettekkel fogják bebizonyítani azt. A nagykárolyi küldöttség nevében Rooz Samu ügyvéd, mint a pártszinezet nélküli népgyülés és küldöttség elnöke köszönte meg a szives fogadtatást. Majd lapunk szerkesztője felolvasván a társasebédre megjelent országgyűlési képviselők névsorát, ezeknek mondott köszönetét a szives fogadtatásért és az ebéden való megjelenésükért. Pártkülönbség nélkül jelentünk meg —- úgymond — a létfentartás ösztönétől származott, komoly hazafias aggodalomtól vezérelve. És a midőn elzarándokoltunk hazulról, hogy tiltakozó szavunkat felemeljük a katonai javaslatok ellen, kérjük az ellenzéki képviselőket, har- czoljanak továbbra is kitartással a nemzet ezen újabb megterheltetése ellen; a függetlenségi képviselőket pedig kéri, részesítsék a nagykárolyi függetlenségi pártiakat továbbra is erkölcsi támogatásban, mely ha meglesz, győzelemre fogják vezetni a nagykárolyi választókerületben a függetlenségi lobogót. Gyapay Pál választókerületünk volt függetlenségi jelöltje, mint a nagykárolyi küldöttségjó ismerqse szólalt fel ezután s a küldöttség lelkesedéséből ismételten beigazolódva látja ama hitét, hogy az igazi lelkesedés forrása a magyar társadalom életéből fakad. A függetlenségi lobogónak Nagykárolyban való győzelmére üríti poharát. Ezután az öreg Hancsics György nagykárolyi polgár, volt 1848-as honvéd üdvözölte pár szóval az ország függetlenségéért harezoló képviselőket. Általános figyelem közt szólalt fel Pichler Győző országgyűlési képviselő s tartott egy oly remek beszédet, a melylyel az összes hallgatóságot magával ragadta. Sajnáljuk, hogy lapunk tere nem engedi a beszéd közlését. Hosszantartó- zajos éljenzés és taps után igen sokan siettek a szónokot üdvözölni. Ezután még Udvary Ferencz, majd Helle- bronth Géza országgyűlési képviselők szólaltak fel, hangoztatva, hogy a szőnyegen levő javaslat ellen pártkülönbség nélkül kell küzdeni. Dr. Lengyel Zoltán üdvözölve a két küldöttséget, Zilah városa jóvoltáért ürített poharat. Hoffmann Ottó az egyetemi ifjúság nevében üdvözölte a küldöttséget. Ezután Ráth Endre képviselő beszélt szépen, hazafias pohárköszöntőjének minden szava gyújtott és lelkesített; a fiatal képviselőt szintén lelkesen megéljenezték. Még Bródy Lajos ügyvéd is felszólalt s a „Cívis romanus sum“ mintájára büszkén vallotta magát nagykárolyinak s a nagykárolyi küldöttséget éltette. Igen kedélyes és emelkedett hangulatban folyt le az egyszerű ebéd, amely 5 órakor ért véget. Az ebéd alatt a következő gunyverset osztották szét: Péntek reggel értünk ide, Nagy követünk szégyenére. Elárulta a hazáját, Becsapta a szavazóját. Abczug Domahidy ! Sokat Ígért, keveset ád, Nem tartotta be a szavát. Fehérvárynak embere Nem lesz Károlynak követe. Abczug Domahidy 1 Domahidy azt gondolta, Nagyra viszi ott a Házban. Nem váltja be, amit mondott, Megszavazta a javaslatot. Abczug Domahidy! Az igazság kedvéért ki kell jelentenünk, hogy a vers a fővárosban készült s hogy a küldöttség elnöksége arról mitsem tudott s hogy a versről csakis az ebéd alatt nyert értesülést, mikor azt osztogatták. Ebéd után a küldöttségek független párti tagjai mind s a más pártok tagjai nagyrésze is a függetlenségi és 48-as pártkörbe vonultak, ahol Thaly Kálmán, a párt tiszteletbeli elnöke és több függetlenségi párti képviselő fogadták a küldöttség tagjait. Mindkét küldöttség nevében lapunk szerkesztője üdvözölte a pártot hosszabb beszédben, mire Thaly Kálmán még hosszabb beszédben válaszolt; beszédje befejező része igy hangzik: „Bízzanak bennünk, mert láthatják, hogy hazánk megvédéséért küzdünk. Úgy a párt távollevő elnökének Kossuth Ferencznek, mint a magam és a párt minden egyes tagjának nevében megköszönve fáradtságukat az önök lelkesedéséből mi erőt merítünk és iparkodni fogunk Rákóczy és Kossuth elveiért küzdeni és visszavivni jogainkat.“ A zajos éljenzés lecsillapultával dr. Benedek János tartott egy igen szép beszédet, majd Gabányi Miklós üdvözölte a nagykárolyiakat, mint hazabelieket, a mikor a kül- | döttség vezetői ismételten megköszönték a jelenvolt képviselőknek a szives fogadtatást s ezzel a tisztelgés véget ért. A küldöttség tagjainak egy része az este | 7 órakor induló vonattal hazautazott, de legnagyobb része egy két napig a fővárosban maradt, legtöbben hétfőn hajnalban érkeztek haza, a mikor Jónás Gyuri zenekara zeneszóval fogadta a küldöttség tagjait. hírek. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja, f. hó 11-én székhelyére érkezett, hogy a mai állandó választmányi és a holnapi rendkívüli közgyűlésen elnököljön. — Miniszteri vizsgálat van ismét vármegyénkben. A belügyminiszter leiratban értesítette a vármegye közönségét, hogy több érdekelt fél által közvetlenül nála emelt panasz folytán a panaszok megvizsgálására Römer Róbert belügyminiszteri segédtitkárt bízta meg és segédkezésre Nevitzky Tivadar belügyminiszteri számvizsgálót rendelte ki. A nevezettek f. hó 9-én tényleg városunkba érkeztek s működésüket itt a központban megkezdették, azonban már ki is szállottak a vidékre, mert a panaszok kevés kivétellel a körjegyzők működése és jogtalan díjszedések ellen irányul. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz folyó hó 13-án, a mely alkalommal szőnyegre kerülő tárgyak közül városunk lakóit különösen érdeklő következő kérdések fognak tárgyaltatni, u. m.: 1. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Mátészalka—csapi h. é. vasúthoz megszavazott vármegyei hozzájárulás jóváhagyása tárgyában. 2. Alispáni előterjesztés a vármegyeházán a folyó évben végzendő tatarozási munkálatok megállapítása iránt. 3. A mesterrészi legelőbirtokosság szervezési szabályzata. 4. Marián Ferencz felebbezése városunk képviselőtestületének a Fény-utcza szabályozási vonalának megállapítása tárgyában. — Köszönet a részvétért. Vármegyénk közönsége özv. Gróf Károlyi Györgyné elhalálozása alkalmából tudvalevőleg részvétiratot intézett gróf Károlyi István utján a Károlyicsaládhoz. Most gróf Károlyi István Nagy László alispánhoz intézett következő levélben köszöni meg a részvétnyilvánitást: Nagyságos Alispán Ur ! Szatmár vármegyének boldogult édes anyám halála feletti részvétnyilatkozatát az elhunyt iránti hazafiui kegyeletérzésnek ily gyengéd és felemelő szavakbani tolmácsolását betegségem folytán csakis ma vagyok képes megköszönni és egyúttal felkérem Alispán urat, hogy legyen kegyes a legközelebbi megyegyülésen Szatmár vármegye közönsége előtt épp úgy az én, mint a Károlyi-család minden tagja nevében ezt megköszönni és soha meg nem szűnő hálánkról biztosítani a megye közönségét. — Hive: gróf Károlyi István s. k. — Batyubál. A vármegyeház nagy termében folyó hó 7-én tartotta Neuman Márk oki. táncz- és illemtanár a próbabált. Ez AI EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAITÓSZER.
