Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-19 / 8. szám

XX. évfolyam. Nagykároly, 1903. február 19. 8-ik szám Társsá a.l 1-1-1 j, é'zép>iroa.alx2=LÍ és is3ss.eretterjeszrő i2.etiXa^. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Niegjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. II Negyedévre..................2 kor. Fé lévre.........................4 kor. j| Egyes szám..................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmcntetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor a város­háza tanácstermében gyenge érdeklő­dés mellett rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagoknak még csak fele sem vett részt. Debreczeni István polgármester a képviselőtestület tagjait üdvözölvén, a közgyűlést megnyitotta. A tárgysorozat első pontja volt az „Erdélyrészi Kárpát-egyesület“ kérelme 200 korona alapítvány megszavazása iránt, mely kérelem alap hiányában nem teljesittetett. Ezután bemutatlatott Heim Ferencz és nejének a Vizi-utcza kiegyenesitése miatt a város ellen folyamatba tett kár­térítési perében hozott bírói végzés, melyszerint nevezettek a szakértők azon véleménye folytán hogy káruk nincs, a pert letévén, perveszteseknek nyilvánít­tattak és a felmerült összes költségek megfizetésére köteleztettek. A határozat tudomásul vétetett. A városi közkórház alapszabály­tervezete némi csekély módosítással, valamint a házirendre vonatkozó sza­bályzat Dr. Serly Gusztáv és Dr. Stern­berg Géza felszólalása után a pénz­ügyi és közgazdasági bizottság véle­ményével egyezően elfogadtatott. Szigeti Sándor kéményseprő-mester kérelme a kéményseprési szabályrende­let módosítása és a kéményseprési kerületek uj beosztása iránt — tekintet­tel arra, hogy a kerületek az érdekelt kéményseprők meghallgatása és hozzá­járulása alapján alakíttattak meg, — a pénzügyi és közgazdasági bizottság vé­leményével egyezően elutasittatott. A csúcsa—nagykárolyi állami-ut Nagykároly város belterületén átvonuló szakaszának kőburkolattal ellátása költ­ségeihez a városi hozzájárulási összeg meghatározása tárgyában kimondotta a közgyűlés, hogy az eddigi hozzájáru­lási összeget továbbra is fizeti, azon­ban ezen összegnek mint kamatoknak megfelelő tőkeösszeget fizetni s e czél- ból kölcsönt felvenni nem hajlandó. Ezután bemutattatott a városi-utak megállapítására vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyó alispáni végha­tározat, mely tudomásul vétetett. Grósz Ignácz helybeli lakos kövezet­vám visszatérítése iránti kérelme el­utasittatott, kérvénye azonban a vég­leges díjszabás tervezete megállapításá­nál leendő figyelembevétel czéljából a tanácsnak kiadatott. A kálmándutczai 3. népsorszátnu telekhez utczaterületböl csatolt 61*2 □ méter terület ára □ méterenként 10 koronában állapíttatott meg. A gyámügyi törvény és városi sza­bályrendelet értelmében szavazó városi árvaszéki ülnökökké Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Papp Béla, Rooz Samu, Reök Gyula és Dr. Váradi János ügy­védi képesítéssel biró képviselőtestületi tagok megválasztattak. A községi utak felügyeletével Illés József mérnök, mint elöljárósági tag bízatott meg. Az esküdtek alaplajstromának össze­állítására hivatott bizottságba a város részéről tagokul Csipkés András, Kauf­mann Ignácz és Vetzák Ede küldet­tek ki. Az adókivetö-bizottságba bizalmi férfiakul Janitzky Albert, Kaufmann Ignácz, Serly Ferencz és Strohmájer Ferencz küldettek ki. A helybeli kir. pénzügyigazgatóság­nak az 1901. és 1902. évi adófököny- | veknek pénzügyigazgatósági kiküldött általi átdolgoztatása tárgyában kelt meg­keresése folytán polgármester felhatal- maztatott, hogy az előre nem látható 1 kiadások terhére egy szakértő szám­tisztet alkalmazzon s eljárása eredmé­nyéről annak idején tegyen jelentést. Schek Jakab városi adóvégrehajtó betegsége következtében az adóvégre­hajtói teendők elvégzésére egy ideigle­nesen alkalmazott egyén felvételére — Bordás Imre és ifj. Nagy Antal kép-1 viselők felszólalása után — polgármes­ter felhatalmaztatott. Polgármester azon előterjesztése tekintetében, hogy az üresedésbe jött második adótiszti állás egyelőre — legalább egy félévig — be ne töltessék, névszerinti szavazással 64 szavazattal 1 ellen kimondatott, hogy egyelőre pályázatot hirdetni nem kell és felha­talmaztatott polgármester, hogy az állás betöltéséig ezen állás javadalmazása terhére egy szakértő napdijast alkal­mazzon s egyúttal kimondatott, hogy ezen határozat csak birtokon kívüli felebbezéssel támadható meg. A folyó évi január havi pénztár­vizsgálati jegyzőkönyv beinutattatván, minthogy különös intézkedést igénylő körülmény fel nem merült, az tudomá­sul vétetett és irattárba tétetni rendel­tetett. Illés József városi mérnöknek egy villany világítási tanfolyam látogathatása czéljából folyó évi márczius hó 15-ik napjáig szabadságidő engedélyeztetett. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki­lővén merítve, polgármester a jegyző­könyv hitelesítésére Kaufmann Ignácz, Dr. Kovács Dezső, Róth Károly, Dr. Serly Gusztáv és Varga Imre képviselő­testületi tagokat kérte fel, s ezzel a közgyűlést befejezettnek nyilvánította.-városi villamos- telepekről. Irta: Hoffmann Tivadar főgépész. A városi villarnostelepeknél egyike a leg­fontosabb tényezőknek, a villamosgépeket (Dynamo) hajtó gőzgépek. Tapasztalatból tudom, hogy a tervezetek­ben és költségvetésekben a gözgéptelepeket többnyire vétkes nembánomsággal mellőzik, holott számos várost tudnék felsorolni, amelyek drágán fizették meg részben szakavatatlan- ságukat, részben azon gondatlanságukat és balnézetüket, hogy a gőzgépek villamos üzem­nél csak segédgépeknek tekintendők. Én éppen ellenkező nézeten vagyok, mert egy villamostelepnek főkelléke: a jó gőzgép, a melylyel tüzelőanyagban bámulatos taka­rékosságot lehet elérni, de minden szakember előtt ismeretes, mily befolyással van az a lámpafények intenzivitására, tartósságára és erő fogyasztására nézve. Ezen előnyöket csak az estben biztosít­hatjuk magunknak, ha precziz (pl. Collmann szab. 1896.) vezérrnüvel ellátott gőzgép áll rendelkezésünkre, mert nemcsak a világí­tásra, hanem magára, a gőzgép jóságára .és TÁRCZ A. Családi élet. Oh be áldott a családi élet, Lelkünk benne mindig újra éled: Valahányszor sors vagy ember bántja, Visszatér ott kedve, vidámsága. Életharczán, hogy ha sebet kaptunk, A családban mindig van balzsamunk: Melylyel gyógyitgassa a vert sebet, S ápolásán csakhamar beheged. Mi is volna a világon egyéb — Mely enyhitné az élet keservét: Mint a hü család s a kedves otthon, Üde forrás ők e sivatagon ...! S a mikor leszabni kezd a napunk És mi eltörődve összehullunk: A halálos ágy is megkönnyebbül, Ha az ő szerelmök vesz ott körül.. . Istenünknek áldott intézménye ! Üdvödnek ne legyen soha vége: Mig az ember ezt a földet lakja: Légy te jó nemtöje és vigasza ...! Dénes József, ref. lelkész. Visszapillantás az 1848—49. s az azokat követő sötét évek eseményeire egyes epizódokkal megyénk életéből. Irta: IDorma.Xxiö.y István. II. Ezen keserű tapasztalat folytán a nem­zetbe a csalódás, elkeseredés, és nem­zeti önérzet azon meggyőződést keltette föl, hogy törvényeinkre megesküdött koronás királyunk ellenünk van, azért gondoskodjék a képviselőház az ország jogainak megvédé­séről és ellenségeinek, kik mint belső férgek rágták a termő fát: hazánkat —- leveré­séről. Itt — és ezen keserű felébredés után következett a magyar nemzetnek — főleg a magyar középosztálynak úgy a parlamentben, mint a megyékben hazafias megnyilatkozása. i Nincs toll, nincs ige, nincs nyelv, nincs I idealizmus és költészet ma, mely a magyar | nép akkori elszántságát, határozottságát és lelkesedését kifejezhetné. A szabadságharcz | ez első korszakában szembe a csalódásokkal sem szűnt meg még teljesen az összekötte­tés az Insbrukba költözött király és nemzet között és Kossuth, Széchenyi, Deák együttes proklamácziókban szóllitották fel a nemzetet önvédelemre, de a honvédelmi-bizottság mun­kához látott, szervezte országosan a nemzet- ! őrséget, toborzó-bizottságokat alakított, sőt ! az ujonczozást is elrendelte a parlament. 1 Azon cs. kir. hadseregbeli magyar katonák pedig, kiket a nagy idők fejleményei az ország­ban találtak, bár törzstisztjeik á németek, mint hullócsillagok elszálltak, altisztjeik s többnyire csak hadnagyaik vezetése alatt ; állottak sikra a szent ügy védelmére, sőt fogal­mat felülmúló elszántsággal és életök veszé­lyeztetésével, Sziléziából, Morva és Csehor­szágból, Galicziából századok törtek át a ; magyar huszárokból hazánkba, hogy részt- | vegyenek országunk fölszabadításában. A régi táblabirák, mint választott századparancsno­kok a nemzetőrség élére állottak és kellő meny- nyiségü fegyver hiányában kaszákból vágatták össze a szuronyokat. A fiatalság pedig le­téve a czilindereket, az agarász korbácsot, vadászpuskát s a tollat, melylyel egyrésze kenyerét kereste, — nemzetőri csákókba, zubbonyokba öltözködve toborzásra indult s rövid napok alatt mint lavina, nagy testben omlott be jelentkezés végett a központokba. A nemzetőrség, önkéntesek, besorozott hon­védek, főleg a bennmaradt és beszökött rendes ezredet csakhamar oly tekintélyes nemzeti védelmet biztosítottak, mely kétség­kívül leveri s nagyrészben le is verte már az első időkben is a fellázadt nemzetiségeket, valamint a Jellasics generális vezetése alatt ellenünk indított horvát és császári sere­geket is. Mint a zsidóknak egyptomi sanyargatásuk után Mózes, nekünk is föltűnt élet s halál harczunk vívásának egén egy Géniuszunk, -— Kossuth! — ki határtalan hazafias idea­lizmusával a parlamentben ügyünk élére állott egész lényével! Agyának és szivének isteni szikráival minden szava és tekintete gyúj­tott és munkára utalta a megcsalatott nemze­tet ! Csakhamar ő lett a helyzet ura a kép­viselőházban s ő neki kellett megjelenésével tápot nyújtani a hősök szivében a táborok­ban is. Valamint az egész ország, megyénk is egy fölszerelési barak lett. A székhelyen, Nagykárolyban, a bizottsági ülések perma­nensekké lettek. A megye egyik alispánja Eötvös Mihály kormánybiztosi minőségben távol működött, a másik alispán Domahidy Menyhért egész apparátusával a fegyverek, ruhák, élelmek, kötések előállításával foglalta el éjjel-nappal minden idejét s a gyűléseket a legidősb’ bizottsági tagok, tiszti ügyészek, jegyzők vezették. Tisztán emlékezem, mint 14 éves gyer­meket bevitt atyám Károlyba, ki aznap a gyűlés vezetésével lett megbizva s a gyűlés után jelentést tévén az alispánnak, a hon­védelmi bizottság rendeletéinek elintézéséről az alispán igy szólt atyámhoz: „Testvér! ! Segits ! Kimerültem! Ezen adakozásokból begyült 16 láda fehérneműt még ma ki kell válogatnom és holnap Szent-Tamás alá kül­deni, valamint a lomtárból a hajdúk kovás Remek kivitelű fényképnagyitások! Életnagyság!! íííísi iiliflH m e 11 k é p 9 frt 80 kr. ^prBkyea«.= 9 frt 80 kr. 1896. KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON. -*Q| 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! "?§ Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természethű, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 írttól feljebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom