Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-24 / 52. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1903. deczember 24. — 52. számához.

— A főpásztor karácsonyi ajándéka.

Meszlényi Gyula egyházmegyénk püspöke jószívűségéből folyó hó 21-én több mint 500 szatmári egyén 1000 zálogczédulája értékét fizette ki a szatmári rendőrkapitányi hivatal, hogy az elzálogosított tárgyak kiváltásával visszakapják a tulajdonosok karácsonyi ajándékul saját elzálogosított holmijukat. Az 5000 korona értéket meghaladó tárgyak a szatmári tűzoltó-tanyán ma adattak át a jogos tulajdonosoknak, kik igy kapják meg a bőkezű püspök alkalmi s páratlanul kigondolt ajándékát.

— Iparossegédek tovább képző tanfolyama.

A kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához, melyben kérdi, hogy a kerület mely nagyobb ipari jelentőségű városában lenne indokolt és időszerű iparossegédek részére megfelelő tovább képző tanfolyamot felállítani? A kamara tudatta a miniszterrel, hogy ily tanfolyamok szervezését a legnagyobb örömmel látná és létesítésükhöz anyagi erejéhez mérten készségesen hozzá is járulna. Egyszersmind megjelölte a kamara a kerület azon városait, melyekben hasonló tanfolyamok első sorban lennének rendezendők s e városok Szolnok, Szatmár, Nyíregyháza, Nagykároly és Máramarossziget. A kamara múlt hó 12-én tartott közgyűlése költségvetéseinek szakoktatási czélokra előirányzott összegéből 1500 koronát már az 1904. évben a tovább képzési tanfolyamok szervezésére kijelölt s megbízta az elnökséget, hogy a felsorolt városok intézőségeivel ily tanfolyamok szervezése érdemében a kamarai segítség kilátásba helyezésével tárgyalásokat kezdjen.

— Hirdetmény. Értesi ttetik a város közönsége, hogy a Nagykároly és Vidéke czimü lap folyó évi 40., 41. és 42. számában közétett „Nagykároly rend. tan. város ebtartási szabályrendelete“ 1904. év január

1- én lép életbe. Nagykároly, 1903. deczem- ber hó 21-én. Debreczeni István, polgár- mester.

— Birtokváltozás. Igaz Károlyné szül. Réthy Berta urnö helybeli lakos a nagykárolyi 2738. és 2649. sz. telokjegyzőkönyvekben felvett 142. cat. hold 1022 Q-öl területű ingatlanának fele részét élethossziglani haszonélvezeti jogának fen tartása mellett férjének Igaz Károlynak ajándékozta.

— Nyilvános elszámolás. A nagykárolyi kisdedóvodában felállitandó karácsonyfa költségeinek fedezésére adakozni szívesek voltak: Papp Béláné, Kunderné, Reök Gyula

2— 2 kor., Debreczeni István, Lucz György, Gyurovits Gyuláné, Nagykárolyi Takarék- pénztár, Vetzák Ede, Schusteritsch Ferencz, Tímár Péter, Róth Károlyné, Dr. Jékei Lászlóné, Schifbeck Károlyné, dr. Serly Gusztáv, Tóth Ferenczné, dr. Aáron Sán- dorné, Gzukor Mártonné, Kacsó Károlyné, Suszter Jánosné, Hahn János, Jensér Mi- hályné, Báthory Istvánná, Nagy Elekné, ifj. Gindele Ignácz, id. Gindele Ignácz, Fitos Ferencz, Schilf Gyuláné, Kalafoni Jenő, Rácz Jánosné, 1—1 kor., N. Szabó Hedvig 80 fill., Demidor Ignácz 60 üli., Horváth István, Nagy Gáborné 50—50 fill., N. N., N. N.,

— Vármegyei rendkívüli közgyűlésünk

lesz e hó 29-én a mikor is 265 ügy kerül elintézésre, melyek közül városunkat különösen érdeklik a tárgysorozat 21. szám alatt: Alispáni előterjesztés a nagykároly— kaplonyi útvonalnak törvényhatóságivá tétéle ügyében; 26. szám alatt ugyanaz Bör- vely község képviselőtestületének a lápi törvényhatósági útvonal kiépítéséhez megszavazott hozzájárulás tárgyában; 28. sz. alatt ugyanaz Ér-Endréd községnek az ér- endréd—reszege—piskolti útvonal vicziná- lissá tétele tárgyában beadott kérvénye; — 29. szám alatt ugyanaz a vármegyei székház épület javítása s ezzel kapcsolatosan a lépcsőház újjáépítése ügyében; 37. sz. alatt városunk képviselőtestületének a nagykároly—mátészalkai h. é. vasúthoz leendő hozzájárulás tárgyában kelt határozata; 62. sz. alatt városunk képviselőtestületének határozata az önkéntes adófizetés elfogadd-! sának betiltása tárgyában. A közgyűlés a vármegyei székház nagytermében lesz és délelőtt 10 órakor veszi kezdetét.

— Főispáni kinevezés. A hivatalos-lap szerdán megjelent száma közli, hogy a király Domahidy Elemér választókerületünk országgyűlési képviselőjét Hajdú vármegye s Deb- reczen szab. kir. város főispánjává nevezte ki.

— A ,,Kölcsey-Egylet“ közgyűlése vasárnap délelőtt megfelelő számú tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt.

— Pásztorjáték. A kath. legényegyesület karácsonyi pásztorjátékában a következő személyek szerepelnek:

Szűz Mái'ia — — Matesz Róza

Szent József — — Kovács Sándor

Gáspár — — Tassy Ferencz

Menyhért — — Márkus Gyula

Boldizsár — — Gergely Mihály

Zsuzsi, ) pásztor — Nagy Margit

Rebeka, ) asszonyok — Torna Katalin

Böskö, ) .... — Matesz Pepi

Nanicza, ) ^ — Matisz Irén

Sárika, ) leányok — Hirni Róza

ltáchel, betlehemi előkelS

polgárasszony — Pintye Etelka

Heródes — — Deák Sándor

Ficzkó — — Torzsa Ferencz

Simon, jeruzsálemi polgár Kukucs József András, ) — Balogh András

Tamás, ) ..á37torok — Lucz.ay Sándor

Jankó, ) Pas7torok _ Kfiszogi Jenő

Palkó, ) — Szilágyi György

( — — Pintye Ferencz

Zsandárok ( — — Egei János

( — — Kirilla Lajos

( — — Boleman János

Alabárdosok ( — — Kirilla Lajos

( — — Pataky József

Szolga — — — Boleman István

Angyalok: Bánhegyesi E., Bérezik E., Hájek M., Jékel M., Kárpáthy M., Kurtyán T., Lőrincz E., Kinál M., Miks M., Müller A., Patay I., Patay M., Pintye M., Schek M., Silimon E., Szabó M., Szécsényi I., Tóth A., Venter M., Wurzer E., Zsenyei G. Élőkép. A helyárakat lapunk múltkori számában tévesen közöltük, a véglegesen megállapított árak a következők: Páholy 8 korona. Jobb és baloldali el$ő 5 sor 2 korona. 6., 7. és 8. sor 1 korona 60 fillér. 9., 10., 11. és 12-ik sor 1 korona. Állóhely 60 fillér. Karzati ülőhely 80 fillér. Karzati állóhely 40 fillér. Kezdete 6 órakor.

N. X., N. N-. N. N.. Pucser Károly, N. N.

N. N., 40—40 fill., Nonn János 3Ó fill., N M. 24 fill., K. M., N. N., N. N„ N. N„ N 20—20 fill., Izsák Berti, N. N., Szigeti Sán dór 10—-10 fillér. — Fogadják a szives ada közök a kisdedovoda nevében a vezetőség köszönetét. Nagykároly, 1903. deczember 22 Hetey Abvahám, gondnok.

— A nagykárolyi választókerület füg

getlenségi és 48-as pártja választói f. he 20-án délután 2 órakor a helybeli polgár casinó nagytermében gyűltek össze, hogi a megüresedő mandátum és a jelölt ügyé megbeszéljék. Dr. Adler Adolf és Dr. Fa lussy Árpád pártelnökök felszólalása után i mintegy 600 választóból álló gyűlés kimon dotta, hogy a párt végrehajtó-bizottsága által hó 13-án hozott azon határozatot, miszerint a Kossuth pártnak a nemzeti követelmények ellen folytatott küzdelme abbanhagyása tárgyában hozott határozatát nem helyesli s e tekintetben csatlakozik a kassai, kecskeméti és komáromi függetlenségi pártok határozataihoz, a maga részéről jóváhagyja és elfogadja, miért is a jelzett párthatározat hozatala után a Kossuth-párttal magát szolidaritásban állónak nem tartja, de mint függetlenségi és 48-as párt továbbra is fen- marad. Elhatározta továbbá a párt, hogy választás esetén jelöltet állít s a jelölt személye kijelölését egy 90 tagú kijelölő bizottságra bízta. Kimondotta végül, hogy az j esetben, ha Károlyi György gróf pártonkivüli | programmal lép fel s a nemzeti követelmények tekintetében a szabadelvű párt által elfogadott határozati javaslatot magáévá teszi I és önálló vámterület elvét is elfogadja, végül kijelenti, hogy a Tiszapártba be nem lép, a párt elvei fenntartása mellett vele szemben j ezúttal jelöltet nem állít.

— Ajándék. Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd Rolanden Konrád összes műveit (27 köt.) ajándékozta a kath. legényegyesület könyvtárának. A nagyértékü ajándékért ez utón is leghálásabb köszönetét fejezi ki az elöljáróság.

— Vármegyénk állandó választmánya a folyó hó 29-iki közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából folyó hó 28-án délután 4 órakor kezdődöleg a székház nagytermében ülést tart.

— Tánczestély. A M. Á. V. altisztikar j előre hirdetett tánczmulatságát január hó J 9-én fogja megtartani. A közönség nagy érdeklődéssel kiséri a rendezőség buzgó munkáját s hisszük is, hogy a mulatság úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesen fog sikerülni.

I ,— A városi pénzügyi bizottság a f.

hó 27-iki közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából tegnap délután 3 órakor ülést tartott.

' — Gazdasági cselédek és munkások kitüntetése. A m. kir. földmivelésügyi miniszter főispánunk javaslatának elfogadásával Krajczár Boldizsár költői, Szarka András gebei, Prodán Ferencz szamosdobi, Cselé nyi Mihály apai, Fábián Gábor istvándi, Nyisztor György szatmári, Nagy Pál nagykárolyi, Szabó Tamás fényi, Hrubóczki Tamás, pátyodi, Varga Gábor erdőszádai, Veres

Sr szebb ott az ég, édesb az üdv, az álom És a virágnak örök bája van,

Menny csillaga remélni, hinni int,

Ki nem hiszen, nagyon boldogtalan.

Krisztus Urunknak áldott születésén Zengjünk ma vígan hála-éneket;

Mert Istenünkkel, tudjuk, ö általa A mi szivünknek békessége lett. Megmentett minket az örök haláltól S a mennyország polgárivá teve . .. Váltságunkért míg ég, föld állni fog: Legyen áldott, legyen szent a neve!

(Kölese).

Kosa Ede.

Horvát—Dienes-pör 1689-ben.

Abban az időben, — kétszáz egynéhány esztendővel ezelőtt, — holmi bagatell ügyek nem voltának. Ha pedig valaki arra a lépésre határozta el magát, hogy beadja alázatos instáncziáját a nemes vármegyéhez, bizonyára főben járó bűnnek kellett történni, melyet eltűrni az ősi szabadság nem engedhetett meg.

Dienes Mihályon óriási sérelem történt a fent jelzett 1689-ik esztendőben; nem csuda, ha dühösen csapta be nemesi kúriája tölgyfa ajtaját s vad haraggal leülvén a nehéz, massiv asztal mellé, nyomban megírta keserves panaszát a vármegye rendéihez Plorvát János ellen, ki perhorreskálva s negligálva ősi jogait, földesúri tulajdonát nem respektálva, Anna nevezetű asszonyát, az országos törvények ellenére megfogatván, fogságban tartja.

Anna asszony egyébképen jobbágya volt Dienes Mihálynak s ha Horvát János szomszédja tiz más naplopó jobbágyát, szedett le a tiz körméről s az olvasatlan 25 után becsukatja, bizonyára nem üt lármát... de Anna asszony !.. . az már más! Ez kemény megtorlást igényelt.

Erre a nagy protekezióra Anna asszonynak különös érdemei voltak. Először is özvegy volt és fiatal, csinos. Dienes Mihály ugv látszik, nagyon szivén viselte az özvegyek sorsát. Aztán benfentes volt a nagyasszony konyháján, sőt a kerti munkálatokban is szakavatottan és serényen járt el s a kappan és malacz pirosra, ropogósra sütésében elsőrendű tekintély. Dienes Mihály különösképen imádta az ily ropogós jószágokat a tálban, sőt nagy előszeretettel sétálgatott a zöldséges kertben is, felügyelve a legkisebb munkára is, ha Anna asszony jói feiuggatott ruhában ott szorgalmatoskodot£

Csakhogy a vén sármánynak, — háta megett nevezte így oldalbordáját Dienes Mihály — sas szemei voltak s ha a gazdu- ram Anna asszony körül kezdett ellenőrködni a kertben, rögtön hangzott a parancs! mely konyhai dologra rendelte be Annát. ■

A hites társ, az a bizonyos sármány, kevésbbé aggódott Horvát szomszéd vakmerő; ségén, midőn Anna asszonyt megfogatta s kólerbe záratta. Nem volt egy cseppet sem érzékeny a nemesi jog megsértése iránt, inig kardesörtetö férje egyenesen vért kívánt.

A peres ügyek régebben hamar lebonyolódtak, nem volt annyi fórum, hol hónapokig heverhetett volna az akta elintézetlenül.

Legfelüi ott volt a főispán, utána az alispán. A főispánnak nem volt titkára, igy személyesen végzett el minden ügyet és pedig saját kastélyában, azon egyszerű oknál fogva, mert akkor még vármegyei székház és hivatalos helyiség nem volt.

A vármegyei gyűléseket hol itt — hol amott tartották, a hol sem kuruez, sem labancz nem tehetett kárt a gyűlés tagjaiban s e mellett volt elég széna a lovak számára. (Enni, inni valót vihetett magával a nemes hetekre.)

Ez időben a vármegye főispánja Károlyi Sándor volt s a panaszokat Olcsva-Apátiban kellett kezéhez adni. Ide jutott el Dienes Mihály alázatos kérvénye is, honnan ment a szigorú meghagyás Horvát Jánoshoz.

Ha Horvát János egy hamvába holt köznemes lett volna, egyszerűen kiadja Anna asszonyt s vége a proczessusnak. Csakhogy összeszedte legyen jól a paragrafusokat, ki vele kikötött vala, mert a vármegyében olyan fogas fiskális elme nem akadt, mint nemes, nemzetes, vitézlő Horvát János.

(h nélkül irta ugyan nevét, de nemességét senki kétségbe nem vonta).

Micsoda! ötét azzal merik vádolni, hogy nemes személyt megfogatván, fogságban tart ? No megállj szomszéd !

Először is tagadta az -gesz vádat egyetemlegesen, aztán cezdle ; észietezni iszonyú erős logikával s fnrfanggal. Ugyanis ő Anna asszonyt, — állítólag Dienes Mihály vitka; jobbágyát, — mivelhogy jószágát pusztitá, prédálta, saját nemesi telkén in flagranti fogatta el, 500 fori i a menő k irt tevén; igy ehhez teljes joga volt. Ez m g semmi ! De tagadja, hogy Dienes Mihály nemes volna, bizonyítsa be a vármegye előtt, hogy elődei melyik felséges király donatiójából ármális | nemesek, melyik vármegyében publikáltatta | és a publikáczió ellenmondás nélkül lett-é j meg, végül bizonyítsa be Dienes Mihály ur, j hogy éltek-é elődei nemesi szabadsággal ?

Mert ha nincs nemesi jussa, nincs és nem is lehet jogit Anna asszonyhoz.

Ez a legvastagabb sértés volt! Megurazni ! valakit s kétségbe vonni, hogy nemes !

Dienes Mihálynak ott volt valahol a leleszi konventben ősei kutyabőre, nem is vonta kétségbe eddig senki igaz nemesi állapotát, ez mind szent igaz, hanem a Horvát

Mihály nagyecsedi, Mondák György csekei, Vajda Péter udvari, Peterkei Antal mikolai gazdasági cselédeket s munkásokat elismerőoklevéllel tüntette ki s részökre egyenként 100 korona jutalomdijat adományozott aranyban. A főispán az oklevelek s jutalomdijak kiosztására a vármegye alispánját felkérte.

— Visszalépés a szabadelvű pártba. Böszörményi Sándor és Szentiványi Gyula vármegyénkben országgyűlési képviselők csatlakoztak azon képviselőkhöz, kik a szabadelvű pártba való visszalépésüket elhatározták s belépésüket az elnökhöz intézett levelükben bejelentették.

— Sztrájk. A szatmári nyomdászsegédek folyó hó 18-án beszüntették a munkát és sztrájkba léptek. Az egyezkedési tárgyalások Tankóczy Gyula főkapitány közvetítésével folynak és kilátás van arra, hogy mindkét fél méltányos egyezkedésével fog a bér- harcz véget érni. A szatmári lapok a múlt héten csak fél ivén jelentek meg.

— Esküvő. Mózes Soma helybeli lakos e hó 27-én délután fél 3 órakor esküszik örök hűséget Blau Ignácz helybeli termény- kereskedő leányának Fancsinak. Az esküvő városunkban a „Szent-Egylet* helyiségében lesz.

— A tisztviselők fizetési pótlékáról

szóló törvényjavaslatot f. hó 21-én terjesztette be a pénzügyminiszter. Óhajtandó, hogy e javaslatból mielőbb törvény váljék, hogy a tisztviselői kar legalább némileg kárpótlást nyerjen a fizetésrendezési törvényjavaslat törvényerőre emelkedésének elmaradásáért.

— A póttartalékosok bevonulása. A közös hadügyminiszter Őfelségének folyó hó 17-én kelt legmagasabb elhatározása alapján elrendelte, hogy a magyar póttartalék három utolsó sorozási évfolyambeli rendelkezésre álló legénysége és ez év végén a tartalék első évfolyamába kerülő magyar állami illetőségű legénység az 1902-ben besorozott ujonczállomány keretébe hivassék be tényleges szolgálattételre, illetőleg a tartalékba való áthelyezés időpontján túl is oly mértékben tartassék vissza, amennyiben azt a tényleges létszám teljessége feltétlenül megkívánja.

— Eljegyzés. Dr. Szilágyi József hárs- falvai fürdő-orvos f. hó 20-án váltott jegyet Feldmann Jakab tasnádszántói földbirtokos leányával Paula kisasszonynyal.

— Gondnokság alá helyezés. Blazsek Antal mezöpetrii születésű tiszabecsi lakost a szatmári kir. törvényszék tébolyodottságban nyilvánuló elmebetegség miatt gondnokság alá helyezte.

— Árvaházi ünnepély. A „Melinda*

árvaház növendékei a szokásos karácsonyi kis ünnepségüket e hó 24-én délután fél 4 órakor tartják a zárda helyiségében.

— Eljegyzés. Rosner Jakab helybeli lakos eljegyezte Adler Ignácz leányát Gizellát, Debreczenből.

— Nagy Sylveszter-estélyt rendez folyó hó 31-én Márkus József, a központi kávéház tulajdonosa Fátyol Józsi zenekarának

közreműködésével.

i

János által kifundált körmönfont kérdések beigazolása, a sok megfelebbezéssel, kifogással, ellenmondásokkal bizonyára annyi időt igénybe vett volna, hogy az alatt a csinos Anna asszonyból vén hárpia lesz, Dienes és Ilorvát (uraméit pedig elnyugosz- nak jóval előbb a családi sírboltban.

Mikor Károlyi Sándor elolvasta a replikát Apátiban, nem sokáig tanakodott a teendőn. Összecsomagolta az aktákat, sajátkezü- leg megírta Turóczi Imre alispánnak, hogy ö ezen dologban nem informatus, intézze el, a hogy tudja. In reliquo kívánom, Isten sokáig éltesse kegyelmedet. (Megjegyzem, hogy abban az időben ez a szokásos befejezése volt minden levélnek s korántsem arra czél- zott malitiával, mintha az alispánnak az emberi életkor véghatárán túl kellett volna élnie, hogy a Horvát—Dienes-pert befejezhesse. Az azonban világos, hogy már akkor is szokásban volt a kényes ügyeket lezárni s mással bolygattatni fel a méhkast).

Nincs feljegyezve, mily képpel fogadta az alispán a ráutalt ügyet. Kár is lett volna dühösködnie ily csekélység felett, mikor nagyobb gondot okozott neki az, honnan teremt elő Saponarának (ecsedi német generalis) havonkint 7000 nemes forintot, szénát, zabot a hadsereg tartására, mi ha meg nem lesz, jön a militaris executio (ieg- rettentöbb csapás) és hogyan szállíttatja Szatmárra a már megvett gabonát a Nyírből, midőn Bagossi Éva megírta szarkaláb betűivel Ecsedröl, hogy az egész Nyíren a föld alul sem tud 100 fogatot előkeriteni.

Tévedés elkerülése végett megjegyzem, hogy Bagossi Éva asszony Debreczeni Péter szolgabiró felesége volt, de miután ez idő- tájt a szolgabirónak írnokot nem adott a vármegye, ha véletlenül Tokajba kellett menni a németekkel a hivatali főnöknek, mig odajárt, felesége vitte a levelezést s intézkedett halasztást nem tűrő esetekben.