Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-01 / 1. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1903. január I. I. számához Nagykároly rend. tan. város szervezeti szabályrendelete. III. Számvevő. 114. §. A számvevő a számvevőség vezetője. Teendője: 1. Véleményt ad a hozzá utalt számvevői szakba vágó ügyekben. 2. Nyilvántartja a bérletek és szerződések lejáratát s annak megujjitása végett a tanácsnak 6 hóval előbb jelentést tesz. 3. Gondoskodik a város által kezelt vagyon tűzkár elleni biztosításáról. 4. Jelen van a városi- s a város által tartandó árverések és árlejtéseknél. 5. Résztvesz és közreműködik a városi pénztár, s a városi hatóság felügyelete alatti pénztárak megvizsgálásánál, s végzi ott a számvevői teendőket. Végzi a város felügyelete alatt álló intézetek számadásainak a megvizsgálását. 6. A városgazda által elkészítendő részletes leltár készítésnél közreműködik. 7. A pénz- és vagyonkezelésre szolgáló naplókat, bárczákat használatbavétel előtt hitelesíti. 8. Az értékpapírokról és azok mindenkori változásáról nyilvántartást. sorsolási és szelvény-esedékességi naptárt vezet. 9. A meghatározott időben teljesítendő fizetésekről nyilvántartást vezet; s esedékesség előtt 15 nappal a tanácsnak jelentést tesz. 10. Felügyel a pénzkezelés és számvitel helyességére. 11. A városi törzsvagyonról és adósságokról nyilvántartást vezet. 12. Elkészíti az évi házipénztári s községi közmunkaköltségvetés tervezetét s azt julius hó végéig a tanácshoz beterjeszti. 13. Felelősség terhe mellett végzi a közigazgatási számfejtést; e czélból vele a számfejtésnek alapul szolgáló összes szerződések-, költségvetések-, díjszabályok s minden határozat vagy intézkedés, mely vagyonváltozást-, pénzügyi vonatkozást czéloz — közlendők. 14. A vagyonkezelő hivatalok és közegek számadásait és naplóit megvizsgálja s ennek alapján a városi pénztárt illető járulékok bevételezéséhez az utalványt elkészíti. f 15. A pénztár által felterjesztett havi számadásokat beérkeztük után legkésőbb 15 nap alatt megvizsgálja s a vizsgálat eredményéről a tanácsnak jelentést tesz. Számszerű vizsgálatnál észre vett hibás elszámolások folytán a naplókban szükséges kiigazítások vagy átvezetések teljesítését a felelős számadók által rövid utón teljesitteti. 16. A bekövetelendő számadásokról nyilvántartást vezet. 17. Vezeti mindazon számadási főkönyveket és segédköny-1 veket, melyet a város kezelése alatt álló pénztárak, alapok és j alapítványok helyes kezelése megkíván. Ezen fő- és segédkönyvekben az előírást az utalványozáskor azonnal, a könyvelést a pénztár havi számadásának beérkezte után, — de legkésőbb a számadási { hónapot követő hó végéig eszközli. 18. Elkészíti a zárszámadásokat, s azt minden év márezius j hó 1-ig jelentésével és a számadás mellékleteivel együtt a tanácsnak beterjeszti. 19. Elkészíti a vagyonleltárt, — az ingóságokra nézve a város-1 gazda által vezeteti részletes leltár s leltári napló alapján. 20. Minden hozzá áttett számadást — amennyiben a törvények vagy rendeletek más határidőt nem tűznek ki — 30 nap alatt megvizsgálni köteles. Oly számadásokat, melyek különös szakismeretet igénylő kezelésre vagy munkálatokra vonatkoznak, csakis számszerűleg bírálja meg. 21. A hátralékok behajtása iránt az esedékesség lejárta után 15 nappal a tanácshoz jelentést tesz. 22. Megvizsgálja a gyámok és gondnokok s egyéb számadásra kötelezetteknek az árvaszék által hozzá áttett számadásait. 23. Az árvaszek és gondnokoltak gyámpénztárilag kezelt tőkéje után adható kamatmennyiség tekintetében minden év'márcz. 1-ig jelentést tesz. 24. Megvizsgálja a gyámpénztár által beterjesztett havi számadásokat, s arról a számadás beérkezte után 15 nappal az árvaszékhez jelentést tesz. 25. Vezeti a követelő árvák-, magán adósok-, gyámpénztári adósok, ideiglenes letéti és számadási főkönyvét és a gyámpénztár kezeléséhez szükséges segédkönyveket s teljesiti a főkönyvekben a könyvelést. 26. Elkészíti a gyámpénztári számadási mérleget s azt a 138,000—1900. sz. B. M. rendeletnek megfelelöleg a szükséges kimutatásokkal felszerelve, minden év márezius 1-ig az árvaszékhez beterjeszti. 27. Végül mindazon teendőket elvégzi, melyeket törvény, törvényes szabályok- és utasítások- s különösen a rendezett tanácsú városok számvitele és pénzkezeléséről szóló vármegyei szabály- rendelet a számvevő teendői közé sorol. 115. §. A számvevő a hatáskörébe tartozó teendőket részint személyesen teljesiti, részint a számtiszttel (118. §.) teljesitteti, de a hatáskörébe tartozó tepndők'pontos és a törvényeknek- s szabályoknak megfelelő végzéséért személyesen felelős. A számvevőségi iratokat a számvevő Írja alá. 116. §. A számvevőség külön pecséttel bir, mely a 2. §. 2. és 3-ik bekezdése szerinti czimeren és évszámokon kívül „Szatmár vármegye Nagykároly r. t. város számvevősége“ körirattal bir. 117. §. A számvevőt akadályoztatása esetén a számtiszt (118. §.) helyettesíti. Számtiszt. 118. §. A számtiszt teljesíti .mindazt, a mivel a számvevő megbízza.; Különösen kötelessége a gyámpénztári-, s alapítványi adósok s követelő árvák főkönyvének-, s a járdaépitési-dij főkönyvnek a vezetése, s az ezekre vonatkozó befizetések közigazgatási és pénztári számfejtése-, úgyszintén a telepedési díjjal megterheltek-, i s a szegényintézeti pénztárból segélyezettek nyilvántartásának a vezetése. Városi pénztár. 119. §. A városi pénztári hivatal őrzi a város- s a városi hatóság kezelése alatt álló alapok vagyonához tartozó pénzt és pénzértékeket s ezeknek pénztári jövedelmeit; a letéteket; kezeli a vármegyei s városi adókat s járulékokat; mint gyámpénztár kezeli az árvák, gyámoltak és gondnokoltak vagyonához tartozó pénzt és pénzértékeket; a gyámpénztári tartalékalapot, az árvapénztár pénztári jövedelmeit, — mint adópénztár kezeli a vármegyei s állami közadókat, illetékeket s egyéb a közadók módjára behajtandó követelésekre eszközölt befizetéseket. Mint városi pénztár, gyámpénztár és adópénztár ellátja mindazon teendőket, melyeket a törvény s törvényes szabályok, különösen a rendezett tanácsú városok számviteléről és pénzkezeléséről alkotott vármegyei szabályrendelet a pénztár teendői közé sorol. 120. §. A közigazgatási és gyámpénztár elkülönítve; a pénzek, és értékek külön szekrényben — kezelendők. 121. §. Mint adópénztár — a kozadok -kezelésére vonatkozó szabályok szerint — a városi adóhivatali főnökkel egyetértőleg jár el, s a beszedett idegen pénzeket a meghatározott határidőben rendeltetési helyökre juttatja. 122. §. A pénztári hivatalban a pénztárnok és ellenőr neve és alá- j írása — mint amely tisztviselők a pénz felvételére és nyugtázására i jogosítottak — a közönség által könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztve tartandó. 123. §. A pénztári tisztség áll: 1. a pénztárnokból, (127—128. §.) ; 1. a pénztári ellenőrből. (129—130. §.) 124. §. A pénztári szekrények egyik kulcsa a pénztárnoknál, — az 1 ellenzár kulcsa pedig az ellenőrnél áll. 125. §. A pénztárkezelés részleteiről, a rendezett tanácsú városok számviteléről és pénzkezeléséről alkotott vármegyei szabályrendelet; intézkedik. 126. §. A városi pénztár külön pecséttel bir, mély a 2. §. 2. és 3-ik bekezdése szerinti czimeren és évszámokon kívül „Szatmár vármegye Nagykároly r. t. város pénztára“, illetve „gyámpénztára“ körirattal bir. Pénztárnok. 127. §. A pénztárnok a városi pénztári hivatal főnöke, — a pénztár pecsétéinek őre. Felelős, hogy a pénztári szolgálat pontosan s a szabályoknak megfelelöleg gyakoroltassék. Oly jegyzéket tartozik vezetni, melyből a pénztárban levő pénz- és értékkészlet mindenkor és azonnal megtudható legyen. Egyebekben teendőit és kötelességeit a rend. tan. városok számviteléről és pénzkezeléséről alkotott vármegyei szabályrendelet s a vonatkozó törvények és szabályok határozzák meg. A pénztárnokot akadályoztatása esetén a pénztári ellenőr (129. §.) s ezt az óvadékot tett adótiszt (105. §.) helyettesíti. 128. §. A pénztárnok 3000 korona biztosítékot tartozik letenni. (151. §.) Pénztári ellenőr. 129. §. i A pénztári ellenőr ellenőrzi a pénztárnokot a pénztár keze-; lésében; teljesiti a számfejtést, ■— a gyámpénztári-, s alapítványi | tartozásokra-, a gyámpénztár követelésére s a járdaépítési dijakra; vonatkozólag eszközlendő ki- és befizetések kivételével, melyekre j nézve a pénztári -számfejtés a számtiszt kötelessége. (118. §. í 2-ik pont.) Egyebekben teendőit és kötelességeit a rend. tan. városok számviteléről és pénzkezeléséről alkotott vármegyei szabályren- j delet, s a vonatkozó törvények és szabályok határozzák meg. A pénztári ellenőrt akadályoztatása esetén az óvadékot tett adótiszt (105. §.) helyettesíti. 130. §. A pénztári ellenőr 2000 korona biztosítékot tartozik letenni. (151. §.) Közgyám és városgazda. 131. §. Mint közgyám nyilvántartja a kiskornak, a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyait; a kiskorúak nyilvántartási lappját nagykorúságok elérését megelőzőleg 3 hónappal az árvaszékhez beterjeszti; az ingatlan vagyonnal bíró kiskorúak és gondnokoltak házának tűzkár elleni biztosítására felügyel s általában végzi mindazon teendőket, melyeket az 1877. évi XX. t.-cz.. — valamint a vonatkozó törvények-, szabályok- s felsőbb hatósági utasítások hatáskörébe utalnak. • Mint városgazda a város összes ingóságait, s ingatlanait leltározza ; azoknak mikénti használatára felügyel; a változásokról évenként leltári naplót vezet s az évi leltárt a számvevővel együtt elkészíti. Felügyel a város tulajdonához tartozó összes épületekre, azok tisztántartására s azokat a szükséghez képest a polgármester utasítása szerint kijavíttatja. Felügyel a közkutakra; a város belterületén, valamint a határban levő utak-, hidak-, s azok tartozékainak jókarban tartására, a vizek levezetésére. A szükséges közmunkaeröt kiállíttatja s a felhasznált munkaerőről kimutatást készít. Mindazon munkálatoknál, melyeket a város házilag végeztet, felügyeletet gyakorol. Az utkaparókra, kocsisokra, napszámosokra s lovakra felügyel, teendőiket kiosztja; gondoskodik arról, hogy a tűzfecskendők szállítására 2 ló s egy kocsis folytonosan készenlétben legyen. Kezeli a világitó, tüzelő s egyéb anyagokat, irodai szereket; s azoknak beszerzéséről s elhasználásáról anyagszámadást vezet. A közvilágításra felügyel. Teljesiti mindazt, a mi a város gazdálkodásánál a kellő gondoskodásra s felügyeletre szükséges. Végül eszközli a törvény értelmében a katonaság elszállásolását ; s úgy a polgári, mint a katonai tisztviselők részére szükséges elöfogatok kiállítását. Teendőinek végzésében segítségére van a polgári biztos (133. §.), ki akadályoztatása esetén helyettesíti is. 132. §. A közgyám és városgazda külön pecséttel bir, mely a 2. §. 2. és 3-ik bekezdése szerinti czimeren és évszámon kívül „Szatmár vármegye Nagykároly r. t. város városgazdája“, —illetve „közgyámja“ körirattal bir. Polgári biztos. 133. §. A polgári biztos teljesiti — az adó- és községi közmunka- összeírás kivételével — az összes összeírásokat, hatóságilag elrendelt könyöradománygyüjtéseket; s teljesíti mindazon külső — nem rendőri — teendőket, melyekkel a tanács-, az árvaszék- s a polgármester megbízza. Különösen felügyeletet gyakorol a város által segélyzettekre; a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított gyermekek mikénti gondozására ; s e tekintetbeni tapasztalatairól a polgármesternek jelentést tesz. t Végzi a szegény ügy és a segélyezések tárgyában szükséges nyomozásokat. Segédkezik a közgyám s a városgazdának teendői elvégzésében s e tekintetben a reábizottakat pontosan teljesiti. Teljesiti a kórházi biztosi teendőket. Végre a közgyámot és városgazdát akadályoztatása esetén helyettesíti. (131. §. utolsó bekezdés.) Városiorvosok. a) Tiszti orvos. b) Városi orvos. 134. §. A városi tiszti orvos és városi orvos képesítésére nézve az 1886. évi XXI1. t.-cz. 74. §-a értelmében az 1883. évi I. t.-cz. 9. §. 1. bekezdésében s az 1876. évi XIV. t.-cz. 143. §-ában foglaltak az irányadók. A tiszti orvosnak ezenkívül tiszti orvosi képesítéssel is kell bírnia. 135. §. A városi tiszti orvos — az 1876. évi XIV. t.-cz. 155. §. 4-ik bekezdése értelmében —^teljesiti mindazon teendőket, melyek az idézett törvényezikk 156. §-a szerint a járásorvos működési köréhez tartoznak; ezenkívül a város területén teljesiti mindazon kötelességeket, melyek törvény- vagy miniszteri rendelet értelmében a járásokban-a járási orvos által teljesitendők. A városi orvos teljesiti mindazon teendőket, melyek — az 1876. évi XIV. t.-cz. 145. §-a értelmében — a községi (kör) orvos működési köréhez tartoznak ; s ezenkívül a városban teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a törvény- vagy miniszteri rendelet értelmében kis- és nagyközségekben a községi (kör) orvos által teljesitendők. Teljesiti továbbá a halottkémi teendőket. A városi tiszti orvos és városi orvos kötelesek a kézbesítőket-, rendőri legénységet, fizetéses tűzoltókat, szolgákat s azok családtagjait, valamint a városi keresetképtelen szegény betegeket díjtalanul gyógykezelni és pedig a fentjáró betegeket a hivatalos időben a hivatalos helyiségben, — fekvő betegeket pedig lakásukon a szükséghez képest meglátogatni s gyógykezelési utasítással ellátni; keresetképtelen szegényeknél a halottkémlést szintén dij nélkül teljesiteni s a felsoroltakon kívül mindazon teendőket teljesíteni, melyek vármegyei- vagy városi szabályrendelet alapján leljesiten- dők, valamint a mely teendők teljesítésére a városi tanács, polgár- mester mint közegészségügyi hatóság, vagy rendőrkapitányi hivatal által felhivatnak. A városi tiszti orvos és városi orvos egymást helyettesíteni tartoznak mindannyiszor, a mikor valamelyik orvos kötelessége teljesítésében akadályozva van. A városi tiszti orvos és városi orvos a hatáskörükhöz tartozó ügyekben mint a tanács szakelőadói is működnek. 136. §. A városi tiszti orvos és városi orvos — hivatalos kötelességük hátránya nélkül — magángyakorlatot szabadon folytathatnak. 137. §. A városi tiszti orvosnak és városi orvosnak külön pecsétjök van, melyek a 2. §. 2. és 3-ik bekezdése szerinti czimeren és évszámokon kívül „Szatmár vármegye Nagykároly r. t. város tiszti orvosa“, — illetve „orvosa“ körirattal bírnak. Városi mérnök. 138. §. A városi mérnök képesítésére nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. 74. §-a értelmében az 1883. évi I. t.-cz. 10. §. első bekezdésében foglaltak az irányadók. 139. §. A városi mérnök szakelőadója a tanácsnak és az építési bizottságnak. A város által eszközlendő építkezéseket-, utakat-, csatornákat műszakilag tervezi; azokról tervrajzot és költségvetést készít; ilynemű építkezések keresztülvitelét ellenőrzi. Az utczák s városi közutak jókarban tartására tervet készít s azok kivitelére felügyel. Magán építkezések és ipartelepek engedélyezése körül a terveket megvizsgálja; felügyel az építkezési szabályok betartására; a magán építkezésnél a helyszíni tárgyalásokat megtartja s előadója az építési ügyeknek. A mérnöki szakba vágó mindazon ügyekben eljár, melyeket a tanács-, árvaszék- vagy polgármester hozzáutal. 140. §. A városi mérnök magángyakorlatot csak annyiban folytathat, a mennyiben az által hivatalos teendőiben nem akadályoztatik, melyre nézve a polgármesternek köteles esetenként jelentést tenni
