Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-17 / 38. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

hogy a II-ik adótiszti állásra négy pályázati kérvény érkezett be; pályáztak Fülöp Lajos, Bérczy János, Tömpe Károly és Sass Lajos : s minthogy a kijelölő-bizottság az összes | pályázókat jelölte, s minthogy szavazás el-! rendelése kéretett — elrendelte a szavazást.

A szavazatszedő-küldöttség működését befe-1 jezvén, annak elnöke bejelentette, hogy a j

II-ik adótiszti állásra beadatott 104 szavazat, ebből Fülöp Lajos kapott 57, Tömpe Károly 26, Sass Lajos 21 szavazatot s igy Fülöp Lajos általános szótöbbséggel adótisztté megválasztatott, kit is alispán megválasztottnak kijelentett.

Elnöklő alispán ezután bejelentette, hogy az adóvégrehajtói állásra szintén négy pályá-1 zati kérvény érkezett be, pályáztak Gyulai János, Czégényi József, Szeder József és. Csikós György ; a kijelölő-bizottság az összes 1 pályázókat jelölte, s minthogy a szavazás elrendelése kéretett, elrendelte a szavazást.

A szavazatszedő-küldöttség működését be- j fejezvén, annak elnöke bejelentette, hogy az adóvégrehajtói állásra beadatott 104 szava- j zat, ebből kapott Szeder József 72, Gyulai János 15, Czégényi József 13 és Csikós György 4 szavazatot, s igy Szeder József általános szótöbbséggel adóvégrehajtóvá meg-1 választatott, kit is alispán megválasztottnak kijelentett.

Ezután az újonnan megválasztott tiszt-1 viselők az esküt — melynek szövegét Hetey ! Ábrahám főjegyző olvasta fel — a közgyűlés színe előtt letették, mire alispán a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és a képviselő- testület éljenei között eltávozott a városháza j tanácsterméből s ezzel a közgyűlés véget ért. j ----------- .— ...=

Sz

ínészet.

Színtársulatunkkal a közönség teljesen meg van elégedve és a vasárnapi kerti ünnepélyt kivéve, állandóan szépszámú közönség látogatja a színkört. „A bajusz“ és „Bob herczeg“ vonzerőt gyakorolnak s még mindig telt ház előtt lettek megismételve.

A lefolyt hét műsora a következő volt:

Csütörtökön, szeptember hó IO-én Herczeg Ferencz vigjátéka „Kéz kezet mos“ került színre. Az egész darab a protekczió körül fordul meg és azt öltözteti nevettető mezbe, úgy, hogy a legnyakasabb képviselő Berkenyéi is beleesik e modern hibába. Berkenyéit Bátosi adta igen jó alakítással, Krémer (Zentai), Papír (Borhidy), Tábori (Tatár), Garai Ilus (Marietta), F. Lányi Irma (Zentai Anna), Pápai (Kaboczai) és Nagy Sándor (Sólyom) jók voltak.

Pénteken, folyó hó 11-én zónaelőadásban „A bajusz“-t ismételték meg telt ház előtt. Ez alkalommal Rozette szerepét Sziklai Blanka játszotta, ki ügyesen alakította a bécsi német szobalányt. Kornai Margitot tisztelői egy virágcsokorral lepték meg.

Szombaton, szeptember hó 12-én Antal István joghallgató, lapunk munkatársának három felvonásos falusi története „Az uzso- i rás“ került színre igen szépszámú közönség előtt. A darabról s annak előadásáról véleményünket lapunk tárczarovatában mondjuk el.

Vasárnap, szeptember hó 13-án az igazgató kerti ünnepélyt rendezett a leégett Párisi Nagy Áruház személyzetének javára. Azonban ez nem sikerült, mert azon oly; kevés-számú közönség vett részt, hogy az igazgató alighanem reáfizetett az ünnepély költségeire. De azért a programúiban hirdetett különféle versenyeknek ez alkalommal is akadt elég résztvevője, habár nem oly nagy számmal, mint más alkalommal. Nagyon tetszett a honvédzenekar játéka, valamint az esteli előadás programmja is, mely alkalommal Tábori Emil, Ferenczy József, Kornai Margit, Garai Ilus, valamint a segédszemélyzet tagjai szórakoztatták a közönséget igen szép műsor számaikkal. A kisorsolt zsebórát Kaufmann Jenő nyerte meg. Volt szépség- verseny is, melynek diját, egy szép csokrot Garai Ilus nyerte meg, mint a ki a legtöbb szavazatot kapta. A kerti ünnepély 11 órakor ért véget.

Hétfőn, szeptember hó 14-én „Bob herczeg"-et ismételték meg.

Kedden, szeptember hó 15-én Echegarai- nak nagysikerű drámája „A halálos csend“ került bemutatóra, mely egyszersmint a társulat drámai hősnőjének F. Lányi Irmának jutalomjátéka is volt. Igen szép számú és intelligens közönség jelent meg, mely igazi élvezettel gyönyörködött az igen sikerült előadásban. A jutalmazott művésznőt,ki Augustia; szerepét játszotta, elhalmozta elismerésénei és nagyrabecsülésének jelével. Számos tap sokkal, virágcsokrokkal és egyéb ajándék tárgyakkal kedveskedtek neki, s úgy nyil színen, mint felvonásközökben több izbei találkozott a meleg rokonszenv megnyilvánu lásával. Művészi játékával azonban reá i: szolgált a nyert tapsokra, mert ezt a nehé: szerepet, minden legkisebb részében gondo san kidolgozva állította elénk, ugv. bog; mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyel mét. igen jó partnere volt Bátosi Endr<

Raémundó szerepében, kinek rokonszenves, 1 értelmes, kifogástalan játékát élvezettel néztük. B. Polgár Fáni, mint Merczedes kifogás- j talanul játszott. Garai Ilus (Inés) kis szere-1 pében is jól érvényesült. Papír Sándor Genáró), Nagy Sándor (Orelanna) mind-! ketten jól megállották helyüket. Nagyon j ügyesen alakította Krémer Sándor az öreg! tábornok (Penna Negra marquis) szerepét.! Az előadás könnyedén folyt le s egyike volt | a szezon legjobb előadásainak. A darab tel-; jes sikert aratott s a gyönyörű jelenetek: hatása nagyon meglátszott a közönségen.

Szerdán, szeptember hó 16-án „A drótos | tót“-ot ismételték meg, csaknem telt házj előtt.

__________________ fH

hírek.

— Személyi hírek. Károlyi István gróf folyó hó 14-én reggel a fővárosból haza- j érkezett. — Károlyi Gyula gróf nejével folyó hó 13-án hosszabb tartózkodásra váró- sunkba érkezett. — Vécsei Miklós báró gróf Károlyi István látogatására folyó hó 15-én városunkba érkezett s folyó hó 16-án a déli gyorsvonattal elutazott. —- Kovács Leó nyug. honvéd-ezredes, mint a grófi család vendége nehány nap óta városunkban időzik. — Géresy Kálmán kir. tankerületi főigazgató folyó hó 10-én 9 óra 16 perczkor érkezett körünkbe, hogy a 11-én megtartott pótérettségi vizsgálaton elnököljön. A délutáni gyorsvonattal utazott vissza székhelyére.

— Meghívás. 6122—1903. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait j 1903. év október hó 4-ik napján délelőtt 10 j órakor a városháza tanácstermében tartandó j rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. szept. 11-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat:! 1. Gregersen G. és fiai budapesti ezégnek, j mint a nagykároly—mátészalka—csapi h. é. j vasút engedményesének kérelme, a vasút létesítése érdekében Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által törzsrészvény jegyzés 1 tárgyában hozott 3—1901. kgy. számú határozata és 63—1903. kgy. számú véghatározata azon részének törlése iránt, mely1 szerint „a törzsrészvény vétel kötelezettsége Nagykároly várost csak az esetben terheli, ha a vasút megépítésének teljes biztosítása, illetve a vasútépítés tényleges megkezdése

1 1903. év vége előtt bekövetkezik“.

— Kuruca hangverseny. A szeptember hó 20-án tartandó Rákóezi-emlékünnep alkalmából Tisza-üjlakon rendezendő „Kurucz hangverseny“ műsora: 1. Kamez- nóták. Czigányzenekiséret mellett tárogatón előadja Magos Gábor ur. — 2. Rákóczi üzenete. Rákosi Viktortól. Szavalja Dr. Lénárd István ur. — 3. Dalok. Zongorakiséret mellet énekli Fedák Sári kisasszony. — 4. Magyar dalok. Gordonkán játsza Dr. Schönpllug Richárd ur. — 5. Rákóczi-induló. Költemény, Farkas Imrétől és Két kuruczdal. Szavalja Ráthonyiné Maróthy Margit úrasszony. — 6. Kurucz-nóták. a) „Kétszáz éve...“, ismeretlen szerzőtől; b) „Nagy Bercsényi Miklós“, Káldy Gyulától; c) „Kurucznóta egyveleg“, Endrődi Sándortól és Dankó Pistától. Mondik Endre ur zenekisérete mellett énekli Lipeezky Elek ur. 7. „Kurucz-nóták“, czigányzenekiséret mellett tárogatón előadja Magos Gábor ur.

— Felhívás. A nőegylet választmányának tagjait felkérem, hogy folyó hó 20-án, vasárnap délután 3 órakor lakásomon tartandó értekezleten részt venni szíveskedjenek. Az értekezlet tárgya: Az árvaházban üresedésben levő két alapítványi hely betöltése. Dr. Serig Gusztáváé, nőegyleti I. alelnök. •

— Erzsébet-gyászünnepély. A helybeli alsófoku keresk. iskola folyó hó 13-án ünnepelte boldogult Erzsébet királyné halálának évfordulóját a következő programmal: 1. Isten áldd meg a magyart, énekelte az az ifjúság. 2. Dr. Lúcz Ignácz igazgató tartott igen szép gyászbeszédet. 3. Könyörögjünk czimü költeményt szavalta el nagy hatással Rácz István s végül a Szózatot énekelte az ifjúság.

— Vettük a következő meghívót. Felhívás Szatmár vármegye közönségéhez! Kétszáz éve annak, hogy először szólaltak meg II. Rákóczi ■ Ferencz harsonái küzdelemre, véres csatákra.

fényes diadalokra hiva fel a nemzetet azért, a mi a magyarnak mindig a legdrágább volt. s a mi nélkül még az élet sem kellett, — a szabadságért. Két század telt el azóta 1 hogy megindult az a hosszú nemzeti küzdelem, melyben oly sok kurucz vér öntözte termékenyítette e haza földét s szentelte mej; annak minden kis göröngyét. Ez a kiontotl ! vér, melyből annyi éven át áldás fakadt e honra, áldás fakadt a nemzetre, — ma ize- netet közöl velünk, kurucz ősök unokáival szent hagyományok, drága örökségek bir tokosaival. Azt izeni, hogy a hálátlanság bűn a nagyok emlékének tisztelete, megbecsülést erény. Hosszú idők súlyos bűne, — nehé: átok gyanánt — nehezedett nemzetünkre idegenben hagyta pihenni legnagyobb fiát, : kilökni engedte emlékét nemzeti hősei Pant heonából s talán saját szivéből is. Megmoz

dúlt végre a nemzetben a lelkiismeret; ma még csendes moraj, de hovatovább erősebben és erősebben zugó kar, a nemzeti lelkesedés, a nemzeti együttérzés felséges kara. Ebből a karból Szatmár vármegye szava sem liányozhatik, hiszen Rákóczi küzdelmeinek jgyik legdicsőbb, leggazdagabb szintere volt. Hszabecs nevéhez fűzi a magyar történelem íz első fényes győzelmet, ott kezdődik hosszú sorozata azoknak a diadalmas csatáknak, melyekben — bár elhullottak legjobbjaink — le biztosították örök időkre a magyar nemzet elvitázhatatlan jogát az élethez, szabadságához és függetlenségéhez. A múlt e hosszas válogatásának súlya alatt, az országszerte megindult nemzeti emlékezések hatása alatt nditotta meg Szatmár vármegye törvényhatósága a mozgalmat a tiszabecsi győzelem megünneplésére, s az ütközet helyének emlék- Dszloppal való megjelölésére. Távol áll tőlünk , i vármegye e hazafias lelkesedés és ihlet sugalmazta szándéka és terve iránti legkisebb ellenvetés is ; Rákóczi nemzeti hős, a magyar szabadság halhatatlan bajnoka, örökemlékü martyrja volt, emlékének minden honpolgár előtt szentnek kell lennie, s emlékünnepélye osztatlan nemzeti ünnep kell hogy legyen.

S mégis az történt, hogy a rendezőség többsége a történelem megczáfolhatlan igazságával szembe helyezkedve — a tiszabecsi emlékoszlopot — Ugocsa vármegyébe, Tisza- ujlakra határozta felállítani, s a tiszabecsi győzelem emlékét Tiszaujlakon ünnepli. — Szatmár vármegye polgárai! A mi szent érdekünk és kötelességünk első sorban tiltakozni minden olyan intézkedés ellen, mely a történelmi igazságot s a vármegye szent érdekét oly kevésre becsüli. De tiltakozásunk ne legyen csak puszta szó, hanem a nagy történelmi emlékhez méltó tettekben is nyil-1 vánuljon. Ünnepeljünk mi is, állítsunk emléket mi is a tiszabecsi csatatérre, s ezen önzetlen, tisztán hazafias lelkesedésünk s a j történelmi igazság által vezérelt és irányított j emlékezésünkkel szolgáltassunk igazat vár- i megyénk elvitázhatlan jogának s a történelmi igazságnak. Nem kicsinyeskedő elégedetlenség, s nem pártpolitikai féltékenykedés vezet ez eljárásunkban, hanem az az erkölcsi szempont, mely az igazságért bárkivel szembeszáll, s az az önzetlen törekvés, mely nem nézheti szó nélkül, hogy Szatmár vármegye egyik hires csataterének emléke Ugocsa vármegyében állittassék fel s ott ünnepeltessék meg. Tiltakozásunk tehát jogos, — s szándékunk nemes; nem a hivatalos rendezőség által rendezendő ünnepélyek megbolygatása, de annak helyesbítése, kiegészítése. A mi ünnepünk Szatmárvármegye polgárságának ünnepe, hozzájok fordulunk tehát s arra kérjük, hogy megjelenésükkel tegyék közvetlenebbé, fényesebbé emlékünnepélyünket. Jöjjenek el Tisza- becsre, s ott közös emlékezésünk által szenteljük meg a földet, melyet az első kurucz győzelem vérével áztatott, s jelöljük meg örök idők tanúságául emlékét e győzelemnek ott, a hol az történt, a hol azt a történelem is megjelöli. Legyen a mi emlékezésünk önzetlen honfiúi lelkesedésünktől áthatott s a nagy szabadsághös első győzelméhez méltó! Az országos függetlenségi párt részéről eddig is megígérték lejövetelüket: Kossuth Ferencz, Barabás Béla, Eötvös Károly, Hermann Ottó, Bartha Miklós, Lengyel Zoltán, Bakonyi Samu, Luby Béla, Gabányi Miklós stb.

Az ünnepély sorrendje: I. Utazás: 1. Indulás a Budapest—Kőrösmező közti államvasuti vonalon Nagykárolyból a szept. 20-án hajnali 4 óra 49 perczkor induló, Szatmárnémetiből 6 óra 01 perczkor induló, 1706. sz. személyvonattal, mely csatlakozik a Királyháza—Bátyú közti 4003. sz. vonathoz. 2. Megérkezés Tiszaujlakra délelőtt 8 óra 30 perczkor. (Megjegyeztetik, hogy a Budapest—Lawoczne közti vasúti vonalon utazók szeptember 20-án reggel 6 óra 40 perczkor a 4004. számú személyvonattal érkeznek Tiszaujlakra.) 3. Szeptember 20-án délelőtt

8 óra 45 perczkor indulás a tiszaujlaki vasúti állomásról az emlékmű színhelyére a rendelkezésre álló, lassú lépésben hajtó kocsikkal, lovas bandériummal és gyalog. 4.

9 órakor megérkezés az emlékműhöz.

II. Az emlékünnep sorrendje: 1. Szózat. Énekli a botpaládi énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Luby Géza. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Osváth Elemér ev. ref. fö- gimn. tanár. 4. A megjelenő függetlenségi képviselők beszéde. 5. Szalay Károly budapesti ev. ref. főgimn. tanár szavalja Rákóczi czimü költeményét. 6. Kuruczdalok. Énekli a dalárda. 7. A képviselők beszédei. 8. Biki Károly esperes átadja az emlékművet a tiszabecsi egyháznak. 9. Kalós Péter lelkész átveszi egyháza nevében az emlékművet. 10. Himnusz, énekli a dalárda.

III. K ö z e b é d. A közebéd Bartha József tiszabecsi birtokos udvarán és épületeiben fog megtartatni. Egy teríték ára 1 frtban állapíttatott meg. A közebédre való jelentkezések szeptember hó 18-ig Bay Ferencz községi bíróhoz bejelentendő!', mert későbbi jelentkezések figyelembe vétetni nem fognak. A közebéden fogja elszavalni Lénárd Ede lelkész ur „Rákóczi harangok“ czimü költeményét és kurucz dalokat ád elő az énekkar.

IV. Bál. Az emlékmű alapja javára, bál i Bartha József épületében.

V. Visszautazás. A vasúton Szatmár- íémeti útirányban utazó közönség a Tiszaiakról szeptember 20-án délben 11 óra >0 perczkor, délután 3 óra 47 perczkor, iste 7 óra 51 perczkor és 21-én reggel 6 óra 10 perczkor induló vonatoknál, a Beregszász itirányban utazó közönség pedig szeptember !0-án déli 12 óra 43 perczkor, délután 3 óra 17 perczkor, este 9 óra 09 perczkor és 21-én eggel 8 óra 32 perczkor utazhatik vissza.

1 rendező-bizottság nevében: Luby Géza.

— Járásbíróságunk köréből. Bodó György is Csics Lajos kir. aljárásbirók szabadság- deje eltelése folytán elfoglalták állásukat és nüködésűket újból megkezdették.

— A hús ára megdrágult. Mészárosaink i hús árát e hó elsejétől 8 fillérrel feljebb rették. A hús ára azért emeltetett fel, mert íz élő jószág ára mintegy két év óta folyton ímelkedik úgy, hogy mig tavaly két és fél, íz idén már négy és fél koronával drágább íz élő állat métermázsája, mint két évvel izelőtt. Ehhez járul még az, hogy az állati Detegségck, ezek között főleg a száj- és cörömfájás lehetetlenné teszik a vásárokra .•aló felhajtást. No de reméljük, hogy a baj íemsokára meg fog szűnni és akkor a hús ira ismét leszáll.

— A vármegye által rendezendő Rákóczi- innepségre eddig 26 küldöttség van bejelentve;

: eszerint képviseltetik magukat: Zemplén-, Jereg-, Szilágy- és Mármaros vármegyék, Arad szab. kir. város és Nagybánya város, a Magyar tudományos Akadémia, a Petőfi-társaság, a dagyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Képzőművészeti tanács, a Vidéki Jirlapirók Országos Szövetsége, s eszerint a Beregszászi állami, a Nagykárolyi és Szatmár- íémeti-i kath. főgymnasiumok, a Szatmári dr. kath. Tanítóképző intézet, a Szatmár- Bzéchenyi-társulat, a Vl-ik kerületi m. kir. culturmérnöki hivatal, s eszerint Firczák Gyula munkácsi gör. kath. püspök, a huszti kir. lárásbiróság, a huszti Gasinó, Bereg vármegyei Közművelődési Egyesület, Szatmár hír megyei kir. tanfelügyelöség, vásáros- laményikir. dohánybeváltó hivatal, Szatmár— Jgocsa vármegyei róm. kath. néptanító- egyesület, Nagykárolyi Kölcsey-egyesület és 1 szatmári dalárda.

— Adóügy. Értesítem az adózó közönséget, hogy az aratás befejeztével — minthogy most leginkább van mindenki azon helyzetben, hogy állampolgári kötelezettségének nagyobb megerőltetés nélkül eleget tehet — a községi és vármegyei követelésekre a behajtás elrendeltetett és felhívom ez utón is az adózó közönséget, hogy adótartozásaikat igyekezzenek lehetőleg minél előbb leróni, nehogy a törvényenkivüli állapot megszűntével a felszaporodott tartozások miatt állami végrehajtók legyenek kénytelenek működni. Nagykároly, 1903. szept. hó 12-én. Lévay Béla, adóügyi tanácsos.

— Nőegyleti közgyűlés. A nőegylet ez idei rendes közgyűlését folyó évi október hó 4-én délután 3 órakor tartja meg a városháza tanácstermében. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki évi jelentés. 2. A pénztári számadások bemutatása. 3. Indítványok. Az egyleti tagok szives megjelenését kéri az elnökség.

— Lopás. Krauzovics Mihály iszákos szabósegéd f. hó 15-én este Dr. Schönpflug Richárd kárára három ezüst evőkanalat ellopott, azonban a rendőrség a tolvajt elfogta és letartóztatta.

— Honvédeink itthon. A 28 napig Nyíregyháza és környékén tartott fárasztó harczá- szati gyakorlatról folyó hó 12-én a hajnali vonattal érkeztek haza honvédeink.

— Esküvő. Vida Antal községi bírósági végrehajtó folyó hó 12-én esküdött örök hűséget özv. Blazsek Endréné szül. Nagy Juliánná úrnőnek. Tanuk voltak Szilágyi István számellenőr és Csőkör Ferencz föld- birtokos nagykárolyi lakosok. A polgári házasságkötést Debreczeni István anyakönyvvezető végezte.

— Öngyilkossági kísérlet. Polgár Lászlóné Czipper Anna, saját lakásán e hó 15-én délután 4 7» órakor egy pohár vízben marólúgot akart inni, de terve nem sikerült, mert férje öngyilkossági szándékát észrevevén, kezéből a poharat kiütötte, s igy csupán száját égette össze. Tettének oka az volt, hogy férjével összeveszett, ki öt tettleg is bántalmazta.

— A Rákóczi-emlék leleplezési ünnepségén fögymnasiumunk is képviselve lesz. Az igazgató és Klacskó tanár vezetése alatt 10 ifjú van bejelentve az ifjúság képviseletében, kik zászló alatt jelennek meg az ünnepségen és koszorút helyeznek az emlékre „Rákóczi emlékének — A nagykárolyi róm. kath. főgym- nasium" felirással.

— Csőd városunkban. Brüll Jetid nagybányai ruhakereskedő ellen — kinek városunkban is van fióküzlete — a szatmárnémeti kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Csőd- biztossá Dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki bíró, tömeggondnokká Dr. Harátschek Imre nagybányai ügyvéd, helyettessé Dr. Antal László szatmári ügyvéd lett kinevezve.