Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-15 / 3. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1903. január 15. — 3. számához. ' ______í»' ■ » • _ • , ~ ,ró 1 r\rrri tort Vá rmegyénk főispánja az orosz szertartása gör. katholikusok „ruthén“ elnevezésének megszüntetése czéljából a következő rendeletet adta ki: Szatmár vármegye főispánja. 10. elnöki szám. Főszolgabiráknak s polgármestereknek. Hitelt érdemlő helyről kapott értesülésem alapján arról győződtem meg, hogy a „rutén“ hivatalos elnevezés, mely különben is csak a napi sajtó nehány évi használata folytán van divatban, mint külön népfaj elnevezés éles választóvonal gyanánt tekinthető és bénitólag hat a magyar müveit elem érzelem és gondolkodási módjára és az idegen ajkú köznép megmagyaro- sodására, sőt észrevehetőleg a rutén nemzetiségi öntudat felkeltésének és lassankénti fejlődésének kiinduló pontját képezi, a mi nemzeti szempontból már magában véve hátrányos; de későbben veszedelmessé is válhatik. De másrészről nem tartom a „rutén“ elnevezést a történelmi igazsággal megegyezőnek sem. a mennyiben a magyar liturgia hívei nem megmagyarosodott rutének és nem tartom helyesnek, hogy a magyar liturgiának állami szempontból előnyös terjedése elé a „rutén“ név korlátokat emeljen. Tekintetbe véve továbbá azon körülményt, hogy a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur is az előbb úgynevezett „rutén akczió“ névtől valószínűleg a fenti fontos okoknál fogva a „rutén“ szót kihagyta és azt alkalmasabb „hegyvidéki“ szóval pótolta, azért felkérem, miszerint megkülönböztetésül a görög kat- holikus vallástól, a munkácsi egyházmegye vallási fenhatósága alá tartozó egyének és intézmények czimzésénél ezentúl feltétlenül kerüljék a „ruthén“ elnevezést és ahol erre szükség volna, ott kizárólagosan az egyszerű „görög katholikus“ jelzéssel éljenek. Felkérem továbbá arra is, hogy saját hatáskörében oda hatni szíveskedjék, miszerint ezen indokolt újítás nemcsak a hivatalos érintkezésben, hanem a társadalmi életben és közfelfogásban szintén bemenetelt találjon és állandóan meghonosodjék. Az e tekintetben tapasztalt eredményről azután annak idején szives értesítését kérem. Nagykároly, 1903. január 7. Gróf Hugonnai Béla s. k., főispán. — A vegyes felülvizsgáló bizottság 1903-ik évben Szatmáron, a következő napokon fog egybeülni: u. m. Január 22., február 17., márczius 17., ápril 15., május 11-ik napján és szükség esetén a következő hétköznapokon, junius 12-ik napján s szükség esetén a következő hétköznapokon, julius 13., aug. 3., október 16. és 27-ik napján és szükség esetén a következő hétköznapokon és deczember 10-ik napján. A vegyes felülvizsgálóbizottság polgári elnöke berenczei Kovács Jenő (lakik Homokon), helyettes polgári elnök Pap Géza Szatmár város polgármestere. — A kézbesítés uj rendje. Január 1-én lépett életbe a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény, melynek igen fontos részét képezi a kézbesítések körül követendő uj eljárás. A törvény értelmében a közigazgatási hatóságok magánfelekhez intézett határozatait ezentúl a posta utján fogják kézbesíteni. A megmagyarázást igénylő határozatokat, valamint a kényszer kézbesítést olyan városokban, hol bejelentő hivatal van, a bejelentő hivatal fogja végezni, másutt a rendőrkapitány, községekben az elöljáróság. A katonai és illetékügyi kézbesítésre nézve a régi eljárás marad érvényben továbbra is. — Járásbíróságunk 1902. évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása a következő: papiroson, szebb képpekkel, válogatott tartalommal jelenik meg, azóta igazi élvezet a Képes Családi Lapokat olvasni. Dicséret illeti az uj kiadóigazgatót, Forray Oszkárt, ki e lap szép kiállítására sok áldozatot hoz; a lap szerkesztőit Beksics Gusztávnét és Csillag Mátét, kik a Képes Családi Lapokat oly magas nívóra emelték, hogy ez a lap igazán nélkülözhetetlen ma már minden müveit családnál. Előfizetési ára a Képes Családi Lapoknak fél évre 3 forint, negyedévre 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal Budapest, VI., Ó-utcza 12. — Eladó ház. Özv. Sternberg Antalné örökösei tulajdonát képező ház (Könyöh-utcza 4. szám) eladó. Értekezhetni Dr. Váradi Ödön nagyváradi ügyvéddel. 11—26 Ügycsoport Múlt évi megnevezése hátralék f. évben érkezett f. évben befejeztetett f. év végén hátralék Sommásper 81 1318 1342 57 Egyezségi ügy — 8 8 — Fizetési meghagyást Fizetési meghagyási — 498 498 — megkeresés — 81 81 — Polgári megkeresés 29 133 152 10 „ » vegyes 3 308 309 2 Végrehajtási 245 1014 988 271 Vétség és kihágás 94 757 793 58 Bűnügyi vegves — 121 121 — „ megkeresés 2 108 104 6 Vizsgálati 8 20- 27 1 Örökösödési 233 367 399 201 „ bizonyítvány 1 2 2 1 Anyakönyvi — 110 110 — Elnöki — 80 80 — Telekkönyvi beadvány 509 7550 7984 75 Összesen : 1205 12475 12998 682 — Ébersz Károly kir. tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium központi számvevőségének igazgatója folyó hó 3-án ülte meg hivatali szolgálatának 25 éves jubileumát. A köztiszteletnek örvendő hivatalfőnök ünneplésére tisztelői egy nagyszabású társasvacsorát rendeztek a budapesti Drechsler-féle vendéglőben, amely alkalommal az ünnepeknek egy értékes emléktárgyat nyújtottak át. A nagy számmal egybegyűltek ugyanekkor’elhatározták, hogy a nagyérdemű hivatalnok nevére nagyobb összegű alapítványt fognak tenni az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára. Kívánatos volna, hogy a számvevőség e nemes példája másutt is követőkre találna. — Nagy irók találkozó helye. Bátran igy nevezhetjük a Képes Családi Lapok czimü szépirodalmi képes hetilapot, mert mióta jobb CSARNOK. Osilletg'ols: télToen.. Dicsérik a tél szépségeit és méltán. A természetben az értelmes szem mindent szépnek lát. Csak azon ne erősködjenek, — pedig ezt is cselekszik, — hogy a tél jobb is a nyárnál; mert más a jóság és más a szépség. Az idei szigorú télnél például csakugyan jobb a legtikkasztóbb nyár is; szép- j sége azonban volt elég annak is. Lám minő páratlan látványt nyújtottak például a fehér tiszta hólepte mezők, vagy I a zúzmarával borított erdők mélységes csend- : jökben s különösen reggelenként, mikor a felkelő Nap sugaraiban a milliárd jégkristály- kák, mint megannyi drágakövek ragyogtak. De talán még szebb volt a látvány derült holdvilágos éjszakán. Ilyenkor egy-egy kert, r egy-egy befásitott udvar is tündérpalotává változott, mesés megvilágításával emlékeztetve a nagy színpadokra, szépségével azonban felülmúlva minden színházi mesterkedést. Hát még aztán a palota mennyezete, az égbolt, tündöklő csillagaival! Mi annál felségesebb ? Szántszándékkal mondunk téli csillagokat, mert bár parányi Földünk telének vagy nyarának a csillagokra semmi befolyása sincs is, sőt ellenkezőleg éppen az egyik állócsillag a Nap szülöanyja a nyárnak és télnek: télen részben más csillagok díszítik egünket, részben pedig a télen-nyáron láthatók is, most tél kezdetén pályáiknak éppen ellenkező felén állanak, mint fognak fél év múlva, nyár kezdetén. Az északi-, a Sarkcsillagot sokán ismerik. Ha ezt képzeletben egyenes vonallal kötjük össze földi álláspontunkkal, ezt meghosszabbíthatjuk tovább a Föld középpontjáig, sőt azon túl, inig kilyukadva a Föld túlsó oldalán, eléri ismét az égnek túlsó felén a déli sarkot: igen nevezetes csillagászati vonalat kapunk, a világtengelyt. Tengely azért, mert e körül fordul meg földünk 24 órában egyszer és tényleg nyugotról keletre; s e körül halad látszólag minden csillag keletről nyugatra, szinte 24 óra alatt futva be körpályáját. A Sarkcsillag körül fekvők, például, az ugyancsak eléggé ismert csillagcsoportok, a kis és nagy Medve, népiesen kis és nagy Gönczöl- szekér aránylag kisebb körök prémjén; ugyannyira, hogy még az utóbbi pályájának alsó része sem éri a látóhatárt. Ez okból nem is tűnnek le azok soha, s láthatók az év minden derült éjszakáján. Csakhogy inig most esti kilencz órakor az előbbi a Sarkcsillag alatt áll, mintha felfelé álló rudjának végével azon függne, az utóbbi pedig lefelé fordult rudjával a Sarkcsillag jobb oldalán, keletre; majd nyár kezdetén, ugyanazon órában az előbbi a Sarkcsillag felett lesz, lefelé álló rudja végén a Sarkcsillaggal, az utóbbi pedig annak baloldalán, nyugoton és felfelé mutató rúddal. Más, a Sarkcsillagtól távolabb eső csillagok. csillagcsoportok és képek már nagyobb és részben a látóhatár alá merülő körökön haladván, mikor pályájoknak alsó felén járnak, nem láthatók. így az egyenlítőn, vagyis a Sarkcsillagtól 90 foknyira fekvő legnagyobb, de a világtengelyen szinte merőlegesen álló körön haladók is. Ezek csak félévig láthatók, félévig nem; most igen, nyáron nem; mert pályájoknak épen fele esik a látóhatár fölé; másik fele pedig az alá. Még inkább az egyenlítőtől délre tanyá- zók. Ezeknek pályái nemcsak mindig kisebbedé körök, de egyszersinint olyan fekvésüek is, hogy csak mindig kisebb és kisebb részük van a látóhatár felett. Az ezen körökön haladó csillagok tehát vagy télen, vagy nyáron, de csak rövid ideig láthatók. Alig kelnek fel, már lenyugosznak. Sőt közel a téli sarkhoz vannak olyan csillagok is, a melyek pályáinak még felső perémé sem éri el a mi látóhatárunkat. Ezek tehát a mi számunkra többé fel sem kelnek; azokat mi innen sohasem láthatjuk. Ilyen a gyönyörű csillagkép, a déli Kereszt is. Talán nyájas olvasóink egynémelyike száraznak is találja ezt a mi fejtegetésünket s megelégednék néhány téli csillagkép minden beszéd nélkül való bemutatásával. A végén ezekről sem feledkezünk el; de gondolnunk kell a gondolkozni szeretőkkel is; azokkal, a kik kedvelik a tanulságot s a kik tudják, hogy ehhez viszonyítva az úgynevezett szellemeskedés csak olyan, mint a tűzijáték röppentyűje az igazi csillaghoz, mint a szappanbuborék, a mi tetszetős ugyan, de elvégre sem más egy csepp szappanlénél. Csip, sőt esetleg piszkol is. Aztán ha már csillagászati, tehát kiválóan természettani jelenségeket tárgyalunk, hadd használhassuk a természettudományi módszert. Tapasztalásból, tényekből indulunk ki, de a tünemények okait, törvényeit sem mellőzhetjük egészen. A természettudományok mai bámulatos fellendülésüket, ennek a módszernek köszönik és széliében alkalmazzák ezt immár a többi tudományok is. Ha valaki néhány napon át megfigyeli keleten a közvetlenül a Nap előtt felkelő csillagokat, nem is sok nap múlva azt fogja tapasztalni, hogy azok napkeletkor már magasan járnak, helyöket pedig mások foglalják el s ezekkel ismét néhány nap alatt ugyanaz történik. Mintha csak a Nap késedelmeskednék a felkeléssel, vagy a csillagok jobban sietnének keletről nyugotnak. Más szóval a Nap rendes napi mozgásával ellenkező irányban, tehát nyugatról keletre látszólagosan folyvást előre halad, még pedig a legnagyobb szabályszerűséggel s ezért haladása meg is mérhető. Naponként majdnem egy iv fokkal, tehát hónaponkint 30, s évenként 360 fokkal, úgy hogy egy év alatt befutva az egész eget, megint azzal a csillaggal kél és nyugszik, anjelylyel egy év előtt kelt és nyugodott. Ehhez a Nap még észak-déli irányban is nap-nap mellett az ég más pontján látható. Tavasz kezdetén éppen az egyenlítőn halad s ezért 12 óráig a látóhatár felett, 12 óráig a látóhatár alatt tartózkodik. A napszaka olyan hosszú, mint éjszaka. Csakhamar már az egyenlilőn innen, az égbolt északi felén látjuk, az egyenlítővel ugyan mindig párhuzamos, de olyan körön, melynek — mint fennebb is mondottuk, nagyobb fele esik a látóhatár fölé, a miért is a naphossza hosszabb az éjszakánál. És igy folyik ez tovább nyár kezdetéig, a mikor a Nap legmagasabban jár, s a naphossza 16 órányi hosszú, hogy aztán ismét napról-napra közeledjék az egyenlítőhöz, s az ősz kezdetén megint azon haladjon, egyenlő hosszú nap — és éjszaka mellett. Ettől kezdve a Nap már az egyenlítővel ugyan párhuzamos, de ettől délre fekvő s olyan körökön futja be látszólagos napiutját, a miknek mindig kisebb része esik a látóhatár felé, deczember 22-én tél kezdetén már csak egy harmada ; a nappal is j rövidül, tél kezdetén már csak 8 — az éjszaka I ellenben 16 órányi, hogy aztán ezen naptól j fogva ismét visszatérjen és tavasz kezdetén í ismét az egyenlítőben keringjen. Ha pedig azokat a helyeket, a melyeken | a Nap naponként délben látható, képzeletünk- j ben vonallal kötjük össze, ismét egy nagy { égi kört nyerünk, a naputat, az ekliptikát, Ám ez többé nem párhuzamos az egyentitő- j vei, hanem azt két pontban metszi, ott, a | hol a Nap tavasz és ősz kezdetén van. Tehát [ fele az útnak az egyenlítőtől délre, másik j fele pedig északra esik. A nap ezen mozgásából pedig megérthető, hogy azok a csillagok, a melyek nyáron akkor keltek fel, mikor az lenyugodott s igy I láthatók voltak, most a Nappal együtt kelnek és nem láthatók; láthatók ellenben azok, a melyek nyáron napfelkeltekor, most meg napnyugatkor kelnek, s ezek a téli csillagok. De megérthető az is, hogy a még mindig látható csillagok is, most pályáiknak éppen ellenkező pontjain vannak, mint nyáron. Tévedés lenne azonban hinni, hogy a I Nap ezen bővebben megbeszélt mozgása . valóságos. Nem az. Nem a Nap halad az — ekliptikán a Föld körül, hanem a föld ugyan- ! azon utón a Nap körül. A nap mozgása I tehát a Föld mozgásának csak tükörképe. A naputat már a régiek is, azt valósá- j gosnak véve, nagy figyelemre méltatták. Azt [ beosztották tizenkét egyenlő 30—30 foknyi hosszú térre; ezeket házaknak nevezték s képiesen azt mondták, hogy a nap egy-egy ; ilyen házban egy-egy hónapig időzik, de | minden hónapban más házban. Továbbá min- | den térre találtak az egen egy-egy csillag- I csoportot, a minek nevet adtak s a mit égi jegynek hívtak. A napút egymásra következő tizenkét égi jegyei pedig egy szinte régi magyar párvers szerint a következőké Kos, Bika, Kettős, Rák, az Oroszlán és arató szűz. Mérleg után Ollós, Nyilas, Bak, Kanna, Halakkal. És e nevek még ma is élnek. Még ma is mondjuk, hogy a Nap egyik vagy másik jegybe lép. így olvashatjuk a naptárban: decz. 22-én esti 7 óra 43 perczkor a Nap Bak jegybe lép. Kezdődik a tél. Egy hónap múlva aztán a Kanna (Vízöntő), két hónap múlva a Halak, három múlva a Kos jegyébe fog lépni, a mikor majd a tavasz kezdődik és igy tovább. Elgondolható, hogy az ekliptika azon jegyei, azok a csillagképei, a melyekben éppen bennök van a Nap, a melyekkel együtt kél, jár és nyugszik, sem az azokhoz közeliek nem láthatók, mert nappal vannak az egen. Éjjel ellenben s azért legjobban láthatók azok, a melyekbe körülbelöl félév múlva, tehát nyár kezdete körül fog jutni. Most esti 9 órakor az Oroszlán, a Rák, a Kettős, a Bika. Ha pedig ezeket a csillagképeket nézzük, az égbolton, azt is csakhamar felfedezzük, hogy bizony ahhoz, a mit neveik jelentenek, nem valami nagyon hasonlítanak. Valószínű is, hogy a Chaldaeabeli csillagismerők, a kiktől a nevek származnak, a névadásnál nem is annyira a hasonlóságot tekintették, mint inkább pásztor- és földmivelő-népök hónap- ról-hónapra változó érdekeit. S a többi csillagcsoportokról, csillagképekről sem mondhatunk mást. Neveik legfölebb tájékozódás szempontjából jók. De el vannak fogadva s igy mi is nevükön mutatunk be közéilök egy-kettőt azoknak, akik azt tőlünk szívesen fogadják. Mindjárt a nagy Medvétől jobbra, tehát keletre és esti 9 órakor nem is nagyon magasan a látóhatár fellett, három nagyobb csillagot láthatunk. Felül kettőt, mélyen alul egyet, közöttük pedig két kisebbet. A felsők közül a jobb oldalán álló neve Regulus, az alsóé Denebola. Az egész csoport pedig az Oroszlán, a nap egyik háza. Ettől felfelé haladva, két szépen ragyogó csillaghoz jutunk. A felső Pollux, az első Castor s ezek alkotják a napút egy másik csillagképét, a Kettőst. Ezzel egy magasságban, de a Sarkcsillagtól balra és a tejut legfényesebb táján, a W betűt alkotó öt csillagnak, mint képnek, neve Cassiopija. Ettől a tejuton délfelé menve találjuk az Anriga-t (kocsist). A benne ragyogó igen fényes csillag a Capella. Közelében háromszögben három kisebb csillag észlelhető.- Balra tőle a tejut másik oldalán, de kissé magasabban s közel a tetőponthoz, ködszerü csillagcsoportot láthatunk, a Pleja- dokat, népünk szerint a Fiastyukot. A közepén álló nagyobb csillag a Kotló, csillagászati nevén Alkyone. Nevezetes arról, hogy Mädler nagyhírű csillagász szerint, ez a központi nap, a mely körül világrendszerünk valamennyi napja vagyis állócsillaga kering, 22 millió év alatt futván be egyszer pályáikat. Mert hát voltaképen az állócsillagok sem vesztegelnek egy helyen. A mi napunk is másodperczenként 30 kilométernyi sebességgel rohan előre pályáján. Csaknem 75-ször olyan sebesen tehát mint a kilőtt ágyúgolyó, s ezerszeresen sebesebben, mint a villámvonat, i És igy rohanunk vele együtt mi is. A Fiastyuktól aztán ismét délre, közel a tetőponthoz, van a nap-ut harmadik jól látható jegye, az egy nagyobb vereses fényű csillagból, az Aldebaranból s három kisebb csillagból álló Bika. Ez alatt terül el délkeleten az északi ég legszebb és egyik legnagyobb csillagképe az Orion, magyar nevén a Kaszás. Felismerhető három másodrangu s egymáshoz ferdén közel álló csillagról, amelyek csaknem az egyenlítőn haladnak. Ez az Orion öve s a csillagkép közepén áll. Az öv felett balra, de jó magasan ragyog a Beteigeuze, jobbra kelet felé a Bellatrix, Aldebarannal és a Fiastyukkal egy vonalban, messze alul pedig égy harmadik első rangú csillag, a Rigel. Még lejebb és még inkább keletre fényes- kedik az ég legragyogóbb csillaga, a Sirius, a nagy Kutya csillagképben. —■ Egyike ez a még megmérhető távolságú állócsillagoknak. 21 billió mértföldnyi távolságra van tőlünk s fénye is, a mi pedig másodperczenként 42 ezer mértföldet fut be, hozzánk csak 14 év alatt érkezik. És igy mehetnénk végig a most látható többi csillagképeken és csillagokon is. Sokat látnánk és mégis nagyon keveset, mert mi ezeknek száma világrendszerünk összes napjainak, álló csillagainak és azok bolygóinak számához képest. É számot 32 millióra becsülik, a rendszer átmérőjét pedig 631 millió —- 20 millió mérföldes — naptávolnyira úgy, hogy maga a gvorsszárnyu fény is a a rendszer egyik szélétől a másikig 4000 év alatt jut el. És aztán ha meggondoljuk, hogy ez csak egy világrendszer s hogy ilyen nem hogy sok, de végtelen van ; és tapasztaljuk, hogy a láthatóról következtetve, valamennyi csillag, nap, csillag és naprendszer kiszabott s változatlan törvények szerint halad a maga utján, gondolkodásunk egyszerre csak megbénul s lelkünk a hódolattól, a csodálkozástól, a bámulattól clfogódik. Valóban igazsága volt Kantnak, a nagy filozófusnak. Két csoda fogja örökké bámulatba. ejteni az emberiséget: az égboltozat és törvényei fejünk felett, meg az erkölcsi rend és törvényei sziveinkben. Dr. Lúcz Ignácz.
