Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-23 / 30. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

d) Rühös állat levágása megengedhető, ha a bőrön csak kevés pörk található és az állat jó húsban van; lesoványodott, elcse- nevészedett állatoknak fogyasztásra levágása j tilos.

e) Gümőkórban (gyöngykórban) szén- j védő állat húsa fogyasztásra bocsátható, ha! csak egy, vagy egymással közvetlenül érint- j kező szerv és a közvetlenül szomszédos! nyirk-mirigyek vannak megbetegedve s az | állat a mellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta; ha azonban! egyidejűleg az egymástól távoleső — egy- i mással csak a nagy vérkörutján összefüggő [ több szerv van megtámadva és betegedve —{ vagy egy szervnek megbetegedése esetébeni tölle távol fekvő testtáj nyirk-mirigyeik elsaj- í tosodtak, ha általános heveny gümőkór van J jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos' góczok, vagy ha az állat már lesoványodott, | akkor az állat egészben elvonandó a fogyasz-! tástól; első esetben is azonban a megbete-! gedett szerv, valamint általában a gümös csomók megsemmisítendők és elvetendők.

f) Borsókás sertések húsa minden eset- ! ben elvetendő. Ha a borsókák száma csekély, akkor a szalonna és zsir rendőri felügyelet alatt történt kiolvasztása után közfogyasztásra j bocsátható; a kiolvasztáskor visszamaradt J töpörtyű azonban a közfogyasztásból kizá- j randó. A kiolvasztás és elárusitás nincs j megengedve akkor, ha —• bár a betegség ! csekély fokú, a szalonnában csak egyetlen- i egy borsóka is található. Az elkobzott hús és zsir petróleummal vagy rozmarin-olajjal való leöntés után technikai czikkekre, a bőr \ és a serték egészen szabadon felhasznál-1 hatók.

g) Mételykórban, szőrféregkórban, kerge-! ségben, sugárgomba-betegségben (actinomy- j cosis) szenvedő, de jól táplált állatok húsa ! fogyasztásra bocsátható; a betegszervek I azonban megsemmisítendők. Hasonló elbánás | alá ésnek a viztájogokat (echinococcus) tartalmazó szervek is.

h) Különös erőművi behatás következtében megsérült állatok levágása megengedhető, ha az állat teljesen láztalan és ha a jelenlévő seb egészen tiszta és körülötte a szomszédos szövet nagyobb duzzadást nem mutat,

i) Hevenyén létrejött felfúvódás vagy dobkór miatt kényszerből levágott állatok húsa közfogyasztásra bocsátható, ha a levágás kellő időben történt, vagyis ha a testből ■ a vér teljesen kiürült és ha a testben valamely más betegségre utaló elváltozások nem találhatók.

k) A felsoroltakon kivid bármely más olyan betegség, mely az élő állaton a láz kifejezett tüneteit, a belső terünbeles szervekben pedig lázas folyamatra utaló elváltozásokat, zavaros duzzadást vagy genyedést okozott, továbbá oly betegség, melynek következtében az állat lesoványodott, a húsnak I közfogyasztásra való bocsátását kizárja.

Ily tünetek, illetőleg elváltozások nemlétében a jól táplált állat húsa közfogyasztásra bocsátható, de a megbetegedett szerv minden esetben egészen elkobzandó és megsemmisítendő.

24. §. A ragályos száj- és körömfájás, a ragadós tüdőlobos és a giimőkóros állatok húsa, ha az állatorvos véleményezése folytán közfogyasztásra bocsáthatók, csakis e czélra felállított külön mészárszékben árusítható el, ellenesetben a közfogyasztásból el- tiltatik és megsemmisittetik.

25. §. Az izr. metszők által a tüdővizsgálatoknál alkalmazni szokott „tüdőlekö- pés“ szigorúan tilos.

A tüdővizsgálat tiszta vízzel megnedve- sitett szivacscsal eszközlendö.

Ezen rendelkezés ellenére leköpéssel vizsgált tüdő elkobzandó s megsemmisítendő.

26. §. Nem Nagykárolyban vágott, hanem más helyről közfogyasztás czéljából behozott szarvasmarha, sertés, juh és kecske húsa közfogyasztásra csak az esetben bocsátható, ha a levágási hely községi elöljárósága által is megerősített, a behozott hús súly szerinti mennyiségét is igazoló vágatási biztosi bizö-; nyitványnyal igazoltatik, hogy a behozott | hús közfogyasztásra alkalmas.

így behozott hús elárusitása, csak a bizonyítványnak a rendőrkapitányi hivatal által történt láttamozása után kezdhető meg.

27. §. A ki a jelen szabályrendeletben

j foglalt határozmányok ellen vét, kihágást j ; követ és amennyiben cselekménye vagy mulasztása a fennálló törvények, vagy minisz- I téri rendeletek által más módon büntettetni : nem rendeltetik: az 1879. évi XL. t.-cz. 16.

I és 17. §-aihoz képest 40 koronáig terjedhető i pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén pedig megfelelő elzárással büntetendő.

28. §. Az ezen szabályrendelet áthágása folytán kiszabott büntetéspénzek, amennyiben azok az 1888. évi VII. t.-cz. IX. fejezet 146—155 §§-ok, vagy egyéb törvények rendelkezései alá nem esnek, Nagykároly város szegényalapja javára fordítandók.

29. §. Ezen szabályok szigorú fenntartásával, kihágások elbírálásával a rendőrkapitányi hivatal bizatik meg.

A kihágások elbírálására, elsöfokban a rendőrkapitány, |vagy a városi tanács által

élő és levágott állapotban leendő megvizsgálására s a vágóhídi rend megtartására s a vágatókkali megtartatására terjed ki.

19. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként történjék, hogy az állat a legkevésbé se kinoztassék.

Az állatorvos köteles arra ügyelni, hogy a mészárosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak.

20. §. A vágás után az állat feldarabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús a gyomor, bél és húgyhólyag tartalmával be ne szenyeztessék.

21. §. Ha a levágandó, vagy levágott állat tulajdonosa a vágatási biztos, illetve a hatósági állatorvos véleményében meg nem nyugszik, —- kérelmére és költségére a rendőrkapitányi hivatal felülvizsgálatot rendelhet el, a felülvizsgáló-bizottságban még egy állatorvos jelenléte szükséges.

22. §. Közfogyasztásból feltétlenül elvonandó :

1. A tisztán látható ellős állapotban levő (vemhes) tehén.

2. A nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen halvány szinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha a levágott szarvas- marhában az összes fagygyu 10 lúgnál kevesebb, továbbá minden oly — estetben, ha a lesoványodás -—• belső megbetegedés következtében fejlődött ki.

3. Négy hétnél fiatalabb borjuk és két hétnél fiatalabb bárányok, gödöjék és malaczok húsa.

Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldök-zsinór még le nem esett, ha az izomzat kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős.

A közfogyasztás érdekében eltiltatik a három hónaposnál idősebb, de egy évnél fiatalabb szarvasmarha levágása.

Az egy évnél idősebb, de két évesnél fiatalabb növendék marhák levágása a köz- fogyasztás érdekében megengedtetik ugyan, azonban azon kikötéssel, hogy az ilyen marháknak legalább 80 kilogramm sulylyal kell birniok.

Az ilyen állatok húsa azonban csak külön mészárszékben árusítható, s a mészárszékre kiírandó, hogy ott növendékmarhahús árusittatik.

A 3 hónaposnál idősebb, de 1 évesnél fiatalabb növendékmarha húsának elárusitása csak kényszervágás esetén engedtetik meg; az ilyen marhának húsa is növendékmarhahús jelzéssel ellátott mészárszékben árusítható.

4. Elhullott, megmérgezett és villámtól sújtott állatok húsa. Megmérgezett, de később felépült állatok csakis 8 nap múlva vághatok le, ha a mérgezés növényi anyaggal történt; és három hét múlva, ha a méreg ásványi anyag volt.

5i Ha az állatorvos a következő betegségek valamelyikét állapította meg:

a) Keleti marhavész.

b) Lépfene (Antrax).

c) Serczegő üszők.

d) Veszettség.

e) Juh-himlö.

f) Sertés-orbáncz.

g) Fonalóczkór (Trichina).

h) Geny- vagy evvérüség és annak okai közül főleg az ellési és az uj szülöttnek kül- dökgyuládása.

Ily betegségek fennforgása esetében az állatok egyik része sem használható fel.

Ha a betegségek valamelyike az élő állaton megállapítható, akkor levágását nem szabad megengedni.

A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra, ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fenn forog. E betegségek fertőzése gyanújában álló állatok is csak a beteg állatokkal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmúlta után vághatok le, mely lépfenére 6 hónap, a veszettségre nézve szarvasmarhánál 4 hónap, juh, kecske és sertésnél három hónap, a sertés-orbánezra nézve 6 nap.

23. §. A többi betegségekre vonatkozólag az állatorvos a következő elvek szerint jár el:

a) Ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatok a rendörkapitányi hivatal engedélye mellett csak akkor vághatok le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha genyedés vagy üszkösödés a körmök között, vagy erősebb láz nincs jelen. (24. §.)

A száj megbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek mellső térdtől, illetőleg a csánkizülettől kezdve lefelé elvetendők.

b) Ragadós tüdőlobban szenvedő szarvas- marha közfogyasztásra bocsátható, ha az állat jól táplált, magas láza nem mutatkozott — és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös góczok nincsenek, ellenkező esetben értékesítése megtiltandó. A beteg tüdő és a közeli nyirkmirigyek minden esetben megsemmisítendők. (24. §.)

c) Himlős juhok és sertések levágása tilos. Ily betegség miatt elzárt nyájból a teljesen egészségeseknek talált állatok azonban fogyasztásra bocsáthatók.

megbízott helyettese, másodfokban a vármegyei alispán, s harmadfokban a m. kir. belügyminiszter illetékes.

30. §. Ez a szabályrendelet a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lapban legalább 24 órával előbb történő kihirdetése után, az 1879. évi XL. t.-cz. 6. §. alapján belügyminiszteri megerősítés előtt is 1903. év augusztus 1-én hatályba lép ; s ugyanakkor az 1898. évi deczember hó 4-én megállapított s 19014—1899. szám alatt jóváhagyott, s a képviselőtestület 100 -1901. kgy. számú és 70—1902. Kgy. számú határozatával módosított „Szabályrendelet Nagykároly rend. tanácsú városának húsvágása iránt“ hatályát veszti.

83—1903. Kgy. szám. Elfogadtatott és megállapittatott.

Kelt Nagykároly város képviselőtestülete által 1903. évi julius hó 12-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésen.

Néma Gusztáv, Debreczeni István,

közig, jegyző. polgármester.

HÍREK.

I XIII. Leo. | A katholikus egyháznak nagy gyásza van. XlII-ik Leo, a katholikus egyház feje, a szentéletü aggastyán folyó hó 20-án délután 4 órakor 93 éves korában, hosszú és kínos halálküzdelem után elhunyt. Az egyház mély gyászát városunkban a róm. kath. és gör. kath. templomokon, a kegyesrendiek társházán és a kath. iskolákon lengő gyászlobogó hirdeti.

— Tárczarovatunk lapunk mai számából térszüke miatt kimaradt.

— Személyi hírek. Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd, a rendnek Budapesten tartott kis gyűlésén leendő részvétel czéljából vasárnap este a fővárosba utazott. —- Jancsó Gyula kir. aljárásbiró, ki Halmiba volt pár héten keresztül kirendelve, ezen hivatalos kirendelésből már visszatért s jelenleg Szilágy-Nagyfaluban élvezi szabadságidejét.

— Barabás Béla városunkban. A nemzeti jogokért vivott nagy küzdelemnek egyik elő- harezosa, Barabás Béla, a függetlenségi pártnak oszlopos tagja, folyó hó 18-án városunkba érkezett. A múlt vasárnap tartotta ugyanis beszámolóját Dr. Lengyel Zoltán, a zilahi kerület országgyűlési képviselője, a kinek támogatására Barabás Béla, Mezőssy Béla, Eitnér Zsigmond és Uray Imre országgyűlési képviselők Ígérték meg eljövetelüket. Tervük az volt, hogy a szombat este érkező vonattal városunkba jönnek, itt meghálnak és másnap a reggel öt órakor induló vonattal mennek Zilahra. A mint ezt a függetlenségi párt megtudta, elhatározta, hogy az érkező képviselőket ünnepélyesen fogadja, ezáltal akarván kifejezést adni, a nemzeti jogokért küzdő ellenzéki képviselőkkel való együttérzésének. Falragaszokon tudatták a közönséggel a képviselők érkezésének idejét. Óriási néptömeg vonult ki az este 9 óra után érkező vonathoz, úgy, hogy az összegyűlt közönség számát 3—4000-re lehet tenni. A függetlenségi párt testületileg, zászlók alatt vonult ki és Jónás Gyuri zenekarának hangjai mellett várták a vonat érkezését. A vonat szűnni nem akaró éljenzés és a Rákóczi- induló hangjai mellett érkezett az állomásra, azonban csak Barabás Béla képviselő egyedül érkezett meg, mert a többi képviselők csak a másnap reggel öt órai vonattal jöttek. A mint a közönség megtudta Barabás Béla megérkezését mindenki látni akarta és oly tolongás keletkezett, miszerint valóságos csuda, hogy valami szerencsétlenség nem történt. A kivezényelt rendőrség teljesen képtelen volt a tolongó tömeget féken tartani. Barabás Béla a legnagyobb meglepetéssel fogadta a nem várt impozáns fogadtatást, s a lelkes közönség éljenzései között szállt ki a kocsiból, hol a függetlenségi párt vezérférfiai fogadták. A több perczig tartó éljenzés lecsillapodtával Papp Béla ügyvéd, a párt volt elnöke a következő lelkes szép beszédet intézte Barabáshoz:

Mélyen tisztelt Képviselő úr! Midőn Nagykároly város lakosságának tudomására jutott, hogy Ön igen tisztelt képviselő ur, habár rövid időre is városunk falai között fog tartózkodni, elhatározta, hogy ragaszkodásának s az Ön által képviselt eszme iránti hódolatának tömeges megjelenésével ad kifejezést, hogy Önt városunk falai között a legszivélye- : sebb „Isten hozottal“ üdvözli, kettős az ok, kettős az érzelem, mely ez elhatározásnál vezérli. Egyik az, hogy eme megjelenésével demonstrálja, miszerint itt a távol északkeleten ugyanaz a magyar vér lüktet, ugyanaz a magyar szív dobog, mely Önt az ország szivében, a fővárosban tevékenységre, cselek- ' vésre serkenti, a másik, hogy köszönetét mondjon Önnek eme tevékenységéért, ama dicső küzdelemért, melyet nemzeti önállóságunk, törvényes jogaink védelmében fáradságot és lankadást nem ismerve már hónapok óta folytatnak. Szolgáljon e megjelenésünk biztatásul a további küzdelemre, mert hiszen ez is bizonysága annak, hogy Önök' kel érez az egész nemzet, az Önök dicső küzdelmének sikeréért küldi imáit a magyarok Istenéhez. — Isten hozta körünkbe, legyen szívesen látott vendégünk. Az éljenzésekkel megszakított beszédre Barabás Béla azonnal csengő hangon pár szóval válaszolt. Örömének adott kifejezést a nem várt kellemes meglepetés felett s üdvözölte a megjelent közönséget, s az iránta megnyilatkozó tüntetést, nem saját személyének, hanem az általa képviselt iránynak és elveknek tulajdonítja. Éljenzés és a zenekar játéka mellett indult meg a közönség a városba, a „Magyar király“-szállodába. Az egész utón mindenütt nagy közönség várta a bevonulókat s zúgó éljenzés kisérte végig őket. A szállodának nyári helyiségében terített asztalok mellé ült le a közönség vacsorázni, melyen a függetlenségi párt tagjain kívül nagy számú közönség vett részt s megújult tüntetésekben részesítette az illusztris vendéget. A vacsora folyama alatt Csipkés András emelkedett szólásra s a függetlenségi párt nevében meleg szavakkal éltette Barabást, mint a ki nemzeti követelmények kivívása körül oly nagy érdemeket szerzett. Biztatta a küzdőket, hogy addig le ne tegyék a kibontott zászlót, mig czéljukat el nem érik s poharát azokra ürítette, kik Magyarország önállóságát és függetlenségét óhajtják. Általános figyelem és lelkes éljenzés között állott fel most Barabás Béla. Beszédében kifejtette, hogy a nagykárolyi polgárság lelkes fogadtatásából uj erőt merit a további küzdelemre. Őket nem vezeti önérdek, sem hatalomra való törekvés, mert hiszen ezeket a párt programmja kizárja. Egyedül a nemzeti nyelv érvényesülése, nemzeti jelvényeinket megillető jogok kivívása az, a miért küzdenek. Lehet, hogy az erőszak megritkitja soraikat, de a kik bennmaradnak az ország házában, meg- I fogyva bár, de törve nem, fognak továbbra is küzdeni. Tisztelettel hajlik meg Kossuth Ferencz előtt, ki rövid ideig félre állott, hogy a küzdő tábornak teljesen szabad keze I legyen. Ők küzdeni is fognak mindaddig, mig czéljukat — Magyarország függetlenségét, önállóságát el nem érik s e küzdelmükben a nemzet részéről megnyilatkozó rokonszenv lelkesíti őket. Mint idegen jött városunkba s már is úgy érzi magát, mintha itthon volna, mert az együttérzés testvérekké avatja őket. Mégegyszer megköszönte a szives fogadtatást és éltette a szabad, önálló, független Magyar- országot ! A szónoki hévvel előadott szép beszéd nagy hatást gyakorolt és meg-megújuló éljenzésekkel helyeselte a közönség annak minden mondatát. A vacsora folyama alatt megjelent a polgári olvasókörben rendezett tánczestély rendezőségének küldöttei : Dr. Vetzák Ede rendező-bizottsági elnök, Gallasz Ödön, Kerekes Zsigmond és ilj. Debreczeni István tagok s Dr. Vetzák pár szóval meghívta a képviselőt a mulatságon leendő megjelenésre. —- Barabás szívesen | fogadta a meghívást — pár perez múlva | kisérve az összegyűltek egy részétől, átment a polgári olvasókörbe, hol ugyanazon szívélyességgel fogadták, mint mindenütt. Itt a rendező-bizottság s az olvasókör választmánya nevében Kubinyi Bertalan üdvözölte,

[ mire Barabás pár szóval válaszolt. Tizenegy I óra utánig időzött a kedélyes társaságban s azután nyugalomra tért. Másnap reggel az öt órás vonattal megérkezett képviselőtársaival együtt Zilahra utazott.

— Villanyvilágítás városunkban. Folyó hó

21.-én a polgármester a világítási és pénz: ügyi bizottságot összehívta, a hol a kereskedelemügyi miniszter ur által megbízott szakértő: Hollós József kir. főmérnök ismer- ] tette a városi villamostelep felállítására beadott ajánlatokat. Úgy a szakértő szakvéle- | ménye, mint a polgármesternek a világítási I ügyre vonatkozó ismertetése pár nap alatt a képviselőtestület tagjainak nyomtatásban i szét fog osztatni.

— Bizalmi felirat. A helybeli független- I ségi és 48-as párt julius hó 18-án tartott

ülésében egyhangúlag, nagy lelkesedéssel határozta el, hogy az országos függetlenségi és 48-as párthoz a magyar nemzet jogai megvédésére irányuló hazafias küzdelméből j feliratot intéz. A felirat, melyet a napokban I küldtek meg a következőleg szól: Az országos függetlenségi és 48-as párt mélyen tisztelt j Elnökének Budapesten. A nagykárolyi függet- i lenségi és 48-as párt élénk érdeklődéssel kiséri az országos pártnak a magyar nemzet jogai megvédésére irányuló hazafias nemes küzdelmet. Helyesli küzdelmüket s hazafias bizalommal kéri a pártot, hogy eme jogos küzdelmét mindaddig folytassa, mig törvényben biztosított követeléseinknek érvényt nem szerez. A nemzeti jogokért folytatott küzdelemhez kitartást kíván, mert él a remény kebelében, hogy a kitartás diadalra is fog vezetni. Á párt háta mögött áll az egész nemzet s a mit a nemzet törvényekbe vetett bizalommal kér, annak teljesednie kell. Midőn lelkesen üdvözli az országos pártot, egyidejűleg arra is kéri, hogy a nagy nemzeti czél érdekében tartsa fenn a pártegységet, mert annak megbontása a nemzet osztatlan és egyhangú lelkesedését is megbénítja. Összetartás az erőnek kutforrása s