Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-16 / 29. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

összesen 17,309 beteg volt. Az 1902. év betegforgalmi és százalékos kimutatás szerint: Visszamaradt az 1901. év végén 26 fi, 33 nő, összesen 59. Felvétetett az 1902. évben 461 fi, 365 nő, összesen 826. Ápoltatott összesen 487 fi, 398 nő, összesen 885.

Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 230 fi, 204 nő, összesen 434, 52'55 százalék; javulva 157 fi, 115 nő, összesen 272,32'92°/„; gyógyu- latlanul 41 fi, 28 nő, összesen 69, 8'36°/0; meghalt 30 fi, 21 nő, összesen 51, 6'17°/0; összesen 458 fi, 368 nő, összesen 826. Visszamaradt az 1902. év végén 29 fi, 30 nő, összesen 59.

Betegek korosztályok szerinti kimutatása: Belkóros esetek: 292 fi, 224 nő, összesen 516, 58'30 százalék; sebészeti esetek 141 fi, 69 nő, összesen 210, 23‘72°/0 ; szemészeti esetek: 51 fi, 46 nő, összesen 97, 10'99°/0; fülbetegségi esetek: 3 fi, 1 nő, összesen 4, 0'44°/0; női betegségek: 30 nő, összesen 30, 3'38°/0; szülészeti esetek: 28nő, összesen 28, 3'27°/0.

Az 1902. évi betegforgalom adatai szerint átlagban esik egy betegre = 25'11 ápolási nap. Egy napra esik átlagban == 59‘5 beteg. A legnagyobb napi beteglétszám = 73, január 20-án ; a legkisebb napi létszám = 41, október 5-én volt.

Az 1902. évi felvettek között volt: I. Életkorra nézve: 1 éven aluli 4, 1—10 évesek 40, 11—20 évesek 245, 21—30 évesek 154, 31—40 évesek 117, 41—50 évesek 104, 51—60 évesek 72, 61—70 évesek 60, 71—80 évesek 25, 81—90 évesek 5. Összesen: 826.

II. Vallásra nézve : Római katholikus 246, görög katholikus 283, helvét hitvallású 240, ágostai evangélikus 2, izraelita 55. Összesen: 826.

III. Állapotra nézve: Nős és férjes 291, nőtlen és hajadon 446, özvegy 89. Összesen: 826.

Illetőség és lakhely szerint: Nagykároly városi 300, Szatmár vármegyei 334.

A többi beteg az ország különböző vármegyéibe volt illetékes. A kimutatás még a betegek foglalkozását is feltünteti.

A közkórház összes bevétele 35,046 K 66 fillér, kiadása 33,284 korona 09 fillér. Marad az 1903-ik évre készpénzben: 1762 korona 57 fillér.

A kimutatás végül feltünteti az egyes előfordult betegségi eseteket nemenként és a végzett műtéteket, melyek a legnagyobb részletességgel vannak feltüntetve.

A közkórház tiszti személyzete: Dr. Sternberg Géza, igazgató-főorvos. Dr. Dobi Zsig- mond, másodorvos és ellénőr. Dr. Blum József, másodorvos. Nagy Elek, gondnok és pénztárnok.

• Közkórházi bizottság: Debreczeni István, polgármester, elnök. Hetey Áhrahám, városi főjegyző. Borody György, városi t. ügyész. Néma Gusztáv, városi aljegyző. Feifer Ede, városi számvevő. Dr. Schönpflug Béla városi orvos. Dr. Czukor Lajos, Báthory István, Booz Samu, Dr. Kovács Dezső, Nonn FeI rencz városi képviselők és a közkórház tiszt- j viselői.

Közkórházi alaptőke-kezelő testület: Debreczeni István, polgármester, elnök. Borody j j György, városi tiszti ügyész. Hetey Ábrahám,! városi főjegyző. Tömpe Bertalan, városi : tanácsos, városi tanács.

A közkórház rendes szolgálatában áll: Egy ] felíigyelő-főápoló, egy ápoló, egy főápolónő, három ápolónő, egy bába.

HÍREK.

— Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja folyó hó 10-én székhelyére érkezett s e hó 13-án az esteli vonattal kömlődi birtokára utazott. — Kheim Nándor pénzügyi tanácsos folyó hó 10 és 11-én a helybeli kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél a szeszadó kezelést vizsgálta meg. — Hollós József kir. főmérnök folyó hó 18-án, szombaton városunkba érkezik a villany világítási ügy ismertetése czéljából.

— Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István polgár- mester délelőtt 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselő- testületi tagokat s a gyűlés első tárgyaként előterjesztette, hogy a képviselőtestület jogerős határozatával már kimondatott az, mi| szerint a sertésvágóhíd felépítendő; tehát j midőn legutóbb a közgyűlés a húsvágási j szabályrendelet módosítása s ennek következtében a közfogyasztásra levágandó ser- I téseknek sertésvágóhidon leendő vágatásának | elrendelése tekintetében előterjesztett javaslatot el nem fogadta, ez — valószínűleg — tévedésből történt, mert ha a tervezet egyes intézkedései ellen lehet kifogás, de a már j jogerős határozat mellett a tervezetet álta- j lánosságban el nem fogadni inkonsequentia lenne. Kötelességének tartotta ennélfogva a mai rendkívüli közgyűlésen a tervezetet uj- | hói előterjeszteni. E felvilágosítás után a ! képviselőtestület a tervezetet általánosságban egyhangúlag elfogadta s a részletes tárgya- ! lásnál a mészárosok és hentesek vélt sérelmei ! folytán a vágatási idő meghosszabbittatván, j a módosítás minden részletében egyhangúlag | elfogadtatott s névszerinti szavazással egy- I hangulag kimondatott, hogy a módosított szabályrendelet folyó évi augusztus hó 1-én életbelép s az csak birtokon kívül felebbez- hető. Ennek alapján a módosított szabály- rendelet jóváhagyás czéljából huszonnégy óra alatt az illetékes miniszterhez felterjesztendő. — Ezután a szatmármegyei gazdasági egyesület kérelme terjesztetett elő, melyben a szatmári'kertészeti kiállításon városunk részére külön építendő helyiség építési költségeinek részbeni fedezésére 300 korona kiadását és dijak kitűzését kéri. A pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy megfelelő fedezet hiányában a város dijat ne tűzzön

— Kedves Dezsőm ! Egy nagy szívességre kérnélek! Szüleimnek egy síremléket akarok emeltetni az ecsedi temetőben nyugvó poraik fölibe. Légy szives majd egy erős igás fogatot a sírkőért beküldeni a vasúti állomáshoz, egy másik fogatot pedig én utánam.

A jó barát mindig várta azóta a tudósítást, hogy mikor küldje már a fogatokat! Fájdalom! Most már neki állít majd emléket a magyar nemzet. — Nagy-Ecseden pedig emléke élni fog a Rákóczi népe közt s szólni fog a rege firól-fira szállván — hires papnak hires fiáról — késő utókorig.

Az ecsedi torony.

Az ecsedi hires, nevezetes vár romjain épült az ecsedi hires nagy templom.

Az 1862-ik évben tették le az alapkövét,; de csak 1871-ben csilloghatott fenn az ércz- kakas a sugár magas torony tetején.

Hatalmas, monumentális, gyönyörű egy alkotás volt. De a tégla a laza lápi földből lévén égetve, fennállása után nemsokára a szép sugártorony összeomlott.

Ez a szörnyű katasztrófa egy vasárnap délelőtt isteni tisztelet idején történt. Beharangoztak. A nép bent volt már a nagy templomban. Az öreg Kovács Mihály pap épen csak hogy elhelyezkedett papi székében, omlott összefele a torony. A templomnak a torony alatti részén is nagyon sokan ültek; s a katasztrófa pillanatában az öreg pap mennydörgő hangon elkiáltja magát: „Jöjjetek én hozzám“ ! s minthogy ő védett helyen volt, a hívei oda rohantak hozzá. Ez által több, mint 100 lelket mentett meg a szörnyű haláltól. így aztán csak egy kis fiú és 2 öreg asszony lettek áldozatai a rettentő katasztrófának.

Szörnyű ítélet volt ez Ecsed városán. Napok teltek el, mig a nép magához tért nagy félelméből. Oda volt Nagy-Ecsednek ékessége, büszkesége, rommá lett a felséges szép nagy templom.

A 70-es években sűrűn járó árvizes évek anyagilag csaknem elpusztították a jómódú népet. A torony építésről szó sem lehetett. Ott állott a nagy, üres templomnak négy magas vörös vakolatlan fala. Búsan énekelgette benne a nép vasárnaponkint a Szent Dávid mélabus zsoltárát:

„Hogy a babyloni vizeknól ültünk,

Ott mi nagy siralomban kesergettünk.

A szent Sionról megemlékezvén —

Melynél gyönyörűségesebb hely nincson.

A nagy búnak és bánatnak miatta — Hegedűnket függesztettük fűzfákra."

A folytonos esős évek annyira elárasztották az ecsedi lápot, hogy szénatermés, kukoricza termés sohasem volt. Igen nagy ínségben volt a nép — hosszú évekig. Végre a vármegye —• a Kraszna-folyó szabályozásával —• könyörült a lápmenti községeken. Hat év alatt 1880—1886-ig elkészült egy ; csatorna a lápon, mely Ecsednek is jólétet hozott.

Épen egy negyed század telt el, mig hozzáfoghatott Nagy-Ecsed ismét a torony- | építéshez. A millenium évében 1896. év j őszén tették le az uj torony alapkövét. Három év alatt bevégződött az építés, mintegy 60 | ezer korona költséggel. S most újra áll a 1 szép sugármagas torony megújulva rombjai- ból, az örök emlékű Rákóczi Ferencz fejedelem ősi várának romjai felett.

Kovács Károly.

ki, annak kipuhatolására pedig, hogy a kiállításon városunkból hány gazda vesz részt, bizottság küldessék ki. A tanács nem véleményezte a hozzájárulást, miért is a képviselőtestület — mert nincs kilátás arra. miszerint városunk polgárai oly mértékben vennének részt a kiállításon, hogy ezért külön helyiséget építeni érdemes lenne, — a kérelem teljesítését megtagadta. —■ Ezután tárgyalás alá vétetett a debreczeni közúti kerületi felügyelőnek a csúcsa—nagykárolyi állami ut városunk belterületén átvonuló szakasza kőburkolattal való ellátása költségéhez leendő hozzájárulása iránti megkeresése, mire a képviselőtestület a pénzügyi-bizottság j és a tanács javaslatával megegyezőleg kimondotta, hogy hajlandó a város a mostani I fenntartási költséghez való hozzájárulási ösz- szeg 50 évre szóló megváltása czimén 20,000 koronát lefizetni, amennyiben azonban ezen összeget kölcsön utján kell fedeznie s ennek kamatai képezendik az eddigi hozzájárulási összeg egyenértékét, kiköti a képviselőtestület, hogy 50 éven át ezen útvonalra vonatkozólag sem létesítési-, sem fenntartási járulék czimén a város meg ne terheltessék. Ezen egyhangúlag hozott határozatot jóváhagyás végett felterjeszteni és jóváhagyás után a debreczeni közúti kerületi felügyelővel közölni rendeltetett. — A tárgysorozat ezzel kimerítve lévén, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Kubinyi Bertalan, Kún István és Rooz Samu képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést berekesztette.

— A Rákóczi-ünnep rendező bizottságát az alispán julius hó 15-ére d. e. 9 órára Szatmárnémetibe értekezletre hívta egybe, mely alkalommal az emlék költségvetése fog tárgyalás alá vétetni. Az alispánnak az ünnepélyen előadandó költemény megírása iránti megkeresésére Ilyés Bálint országgyűlési képviselő értesitte az alispánt, hogy a Rákóczi-ünnepélyt előkészítő s a rendező-bizottságnak iránta megnyilvánult nagybecsű bizalmát hálás köszönettel vette, s annak megfelelni hazafias kötelességének tartja, annyival inkább, mert szükebb értelemben vett szülőföldje, kedves emlékű vármegyéje kebelében lehet szerencsés e hazafias kötelességet teljesíthetni. Ilyés Bálint egyúttal kijelentvén, hogy megírandó költeményét saját maga óhajtja elszavalni, az alispán e szives készségéért köszönetét nyilvánította, s ez a körülmény az ünnepség lefolyására is felemelöbb hatással fog lenni. Egyidejűleg az alispán a Rákóczi-ünnep alkalmából rendezendő bál és hangverseny előkészítése czéljából Szatmár s Ugocsa vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város ifjúságát julius hó 15-én délelőtt 10 órára Szatmárnémetibe a városháza tanácstermébe értekezletre hívta egybe.

— Értekezlet a kendergyár ügyében. Folyó hó 9-én d. e. 11 órakor tartották meg azt az értekezletet a vármegyeházán, a melyet többek felkérése folytán Nagy László alispán hivott össze oly czélból, hogy megbeszéljék egy vidékünkön felállítandó kendergyár ügyét. Az értekezleten megjelentek Gregersen Nils, Mándy Géza, Péchy László műszaki tanácsos, a gr. Károlyi Lajos uradalmának képviseletében Rébay Dezső, a gr. Károlyi Sándor uradalmának nevében Kleiszner Károly és a gr. Károlyi Gyula

| uradalmának képviseletében Garzó Imre i uradalmi intézők, Debreczeni István polgár- ! mester, Strasser, a Gregersen és társa czég főmérnöke, Bodoky Gyula Börvely község képviseletében és a Salzmann kendergyárakat létesitö czég képviseletében Gerő Ármin mérnök. Nagy László alispán ismertetve az értekezlet czélját, felkérte Gerő mérnököt, hogy adja elő Salzmann czég azon feltételeit, a melylyel hajlandó volna vidékünkön egy kendergyárat létesíteni. Gerő mérnök' e tekintetben részletes felvilágosítást nyújtott, de minthogy bizonyos felvetett kérdésekre nézve még előbb kénytelen kikérni a czég feltételeit, az értekezlet hosszasabb vita után kimondta, hogy ezúttal nem hozhat érdemleges határozatot illetve még nem indíthatja ; meg a szervezési mozgalmat. Azonban a i további teendők vitelére Nagy László al- I ispán elnöklete alatt, Péchy László, Mándy Géza és Kleiszner Károly tagokból álló bizottságot küldte ki kebeléből. Az értekezleten nyilvánvalóvá lett, hogy a gyárat vízhiány miatt nem lehet városunkban felállítani s igy valószínűleg a közeli Börvelyben fogják a gyárat létesíteni.

— A véderö-bizottság ülése. A képviselőház véderő-bizottsága folyó hó 15-én báró Podmaniczky Frigyes elnöklésével folytatta az ujonczjutalék megajánlásáról szóló törvény- javaslat tárgyalását, melyhez országgyűlési képviselőnk Domahidy Elemér szólott elsőnek

| és konstatálja, hogy a vitába tulajdonképen

kevés szó esett a két javaslatról, ezek helyett inkább a miniszteri nyilatkozatokkal foglalkoztak. Teljesen egyetért azzal a miniszter- elnök által hangoztatott distinkcióval, hogy a_ függetlenségi párt szónokai lassanként a 67-es alap által megkonstruált véderő álláspontjára helyezkednek és mintegy megfeledkeznek a maguk ideáljáról, az önálló magyar hadseregről. A szabadelvű párt tagjai sem szívesen látják a német feliratokat, hallják a tisztek német társalgását, de egyszerre ezeken a dolgokon változtatni nem lehet. A kormány iránt bizalommal viseltetvén, a javaslatot megszavazza.

— Gyászes8t. Mint lapunk zártakor értesülünk, berenczei Kovács Dezső, a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beosztott, volt vármegyei Il-od ellenőr, ma hajnalban váratlanul elhunyt.

— Véglegesítés. A földművelésügyi miniszter Reich János nagykárolyi és Czilli György fehérgyarmati in. kir. állatorvosokat állásukban véglegesítette.

— Nyugdíjazás. A vármegyei nyugdíj- választmány legutóbb tartott ülésében Szu- hányi Géza vármegyei árvaszéki ülnök saját kérelmére nyugdijaztatott.-— Jegyző-egyesületi gyűlés. Vármegyénk jegyző-egyesülete tegnap délután 5 órakor tartotta meg közgyűlését Szatmáron a Károlyiházban.

— A „Nagykárolyi Kör“ hangversenye.

A „Nagykárolyi Kör“ augusztus hó 1-én tartandó hangversenyének rendezősége ez utón kéri fel a nagyérdemű közönséget, hogy jegyeit e hó 20-ig előjegyezni szíveskedjék,

; mert azután a rendezőség nem lesz azon helyzetben, hogy a helyek beosztása iránti óhajoknak eleget tehessen. — A meghívók különben már a hét folyamán szétküldetnek és azokban úgy a hangverseny részletes műsora, mint az előjegyzést elfogadó üzletek közölve lesznek.

— Elhalasztott népünnepély. A nagykárolyi Kereskedő-ifjak Köre folyó hó 12-ére tervezett népünnepélyét a kedvezőtlen időjárás miatt megtartani nem lehetett. A rendezőség azt f. hó 19-én, vasárnap fogja megtartani.

—- Beküldetett. Megszerezvén magamnak a vadászati jogot Sternberg Sándor ur gencsi tagjában, az illetéktelenül ott vadászók ellenében a törvény oltalmát fogom igénybe venni- Dr. Lúcz Ignácz.

—- A gazdasági tanfolyamra a földmüve- j lesi miniszter városunkból Holczinger István tanilót vette fel a hódmezővásárhelyi tanfolyamra. A tanfolyam julius hó 15-töl négy hétig tart. A felvettek 100 korona államsegélyben részesülnek, mely az illetékes földműves iskola igazgatója által fizettetik ki a jelentkezéskor.

—- Tánczmulatság. A „Nagykárolyi Pol- I «ári Olvasókör“ javára a „Polgári Olvasókör“ összes helyiségeiben folyó hó 18-án szombaton rendezendő nyári tánczmulatság í sikere érdekében lázas tevékenységgel működik az agilis rendezőség. Keveset igér, hogy sokat adhasson, keveset beszél, hogy többet dolgozhasson a mulatság érdekében. Nagyon helyesen is teszi a rendezőség, hogy ! minden zaj nélkül dolgozik, mert neki reklámra nincs szüksége, hisz jól tudja mindenki, hogy a „Polgári Olvasókör“ javára az előző években rendezett mulatságok fényes erkölcsi és anyagi sikereinél és a 105 tagból álló rendezőség személyiségénél nagyobb garan- cziát nem kívánhat városunk közönsége az irányban, hogy a mulatság minden tekintetben fényesen fog sikerülni, hogy mindenki | édes emlékként fogja őrizni e mulatság dá- ; tumát. Mert köztudomású, hogy milyen magyaros fesztelenséggel, őszinte kedélyességgel folynak le a „Polgári Olvasókör“ javára ren- ! dezett, minden ízükben előkelő mulatságok. Óhajtjuk, hogy amint a rendezőség mindent elkövet a mulatság sikere érdekében, akép városunk közönsége se vonja meg támogatását e mulatságtól és közreműködjön abban, hogy e városban minden esztendőben legyen egy olyan nyári tánczmulatság, melyről még a rosszakaratnak is el kell ismernie, hogy fényesen sikerült. Felhívjuk olvasóink figyelmét ez igazán fényes sikerrel kecsegtető mulatságra.

— Hirdetmény. Értesittetik a hegyközség közönsége, hogy az 1904. évi költségvetés 2178 korona 07 fillér bevétellel, ugyanannyi kiadással és 1753 korona 42 fillér fedezetlen hiánynak 337,197 n-öl terület után QJ ölenként 52400 fillér birtokarány szerinti közköltség kivetéssel a közgyűlés által folyó hó julius 12-én elfogadtatott és jóváhagyatott és a határozat, valamint a kivetési főkönyv julius 13-tól 28-ig, vagyis 15 napon át Balázs Márton h. k. jegyző hivatalos helyiségében közszemlére kitétetett. Ezen körülmény azzal hozatik a hegybirtokosság tudóAI EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES SZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.