Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-18 / 25. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. és Borhid községek, valamint Veresmart, Apa és Apahegy községek Ínségesei bizottsága javaslatát, hogy ezen községek ínségeseinek egyszersmindenkorra fejenként 40—40 kilog- gramm tengeri segély adassék. — Lapunk megjelenésében nem fog a 22-ik számban jelzett változás beállani, a mennyiben laptársunk a „Szatmár megyei Közlöny“ kiadójától nyert értesülés szerint ez a lap továbbra is vasárnap fog megjelenni s csak a vármegyei hivatalos lap fog csütörtö­kön megjelenni, miért is nincs okunk lapunk megjelenésének napját megváltoztatni. — Rákóczi-ünnep. A Il-ik Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharcza 200 éves évforduló­jának megünneplésére kiküldött bizottság az ünnepség előkészítése ügyében folyó hó 24-én délután 3 órakor Szatmár-Németiben a város­háza tanácstermében tartja meg első érte­kezletét. — Érettségi vizsgálatok. Főgimnáziumunk­ban a szóbeli érettségi vizsgálatok Géresi Kálmán kir. tankerületi főigazgató elnöklete alatt folyó hó 15-én vette kezdetét és tegnap lett befejezve. Az eredményt tegnap délután hirdették ki, mely szerint a jelentkezett 27 tanuló közül érettnek nyilváníttatott 23 és pedig jelesen 4, jól 6, egyszerűen 13. Négy tanulót szeptemberben teendő pótvizsgálatra utasítottak. Jelesen érettek lettek: Papp György, Weisz Bernát, Liszer Emil és Kai- movics Lajos. Gratulálunk ifjainknak az elért szép eredményhez! — Kinevezés. A pénzügyminiszter Du- dinszky Miklós mátészalkai adóhivatali gya­kornokot a técsői adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Búcsúestély. A nagykárolyi főgimnázium 1903-ban érettségit tett ifjúsága folyó hó 20-án este 8 órakor a régi kaszinóban táncz- mulatsággal egybekötött búesúestélyt rendez. — A Zaják házra vonatkozó árverés jog­erőre emelkedett, s igy a ház és beltelek a város tulajdonává lett; most már az épület­nek az utczai vonalba eső része lebontható s főutczánk szépészeti tekintetben egy nagy lépéssel előre megy. — Öngyilkosság. Papp Józsefné szül. Gerber Erzsébet f. hó 13-án a Verbőczi- utcza 20. sz. lakásán öngyilkossági szándék­ból marólúgot ivott, s ennek következtében meghalt. A marólúgot pálinkával feloldva itta meg. Öngyilkosságának oka az, hogy férje két héttel ezelőtt elhagyta. — Az ev. ref. elemi iskolákban az év­záró-vizsgálatok következő sorrendben tar­tatnak meg: Junius 25-én (csütörtökön) d. e. 9—41 óra között a III., IV., V., VI. leány­osztályoknak. Osztálytanitónő: Szabó Matild. Junius 25-én (csütörtökön) délután 3—5 óra között az I., II. leányosztályoknak. Osztály­tanitónő : Halmos Ilona. Junius 26-án (pén­teken) délelőtt 9-től 11 óráig a III., ÍV. fiosztályoknak. Osztálytanító : Lukács Mihály. Junius 26-án (pénteken) délután 3-tól 5 óráig a II., V. és VI. osztályoknak. Osztálytanító: Tőtős János. Junius 27-én (szombaton) dél­előtt 9-től 11 óráig az I. fiúosztálynak. Osztály­tanító : Lenkey Lajos. Ezen vizsgákra a t. szülőket és érdeklődő tanügybarátokat ez­úton is meghívja Nagykárolyban, 1903. jun. 18-án — Asztalos György, ev. ref. lelkész iskolaszéki elnök. — Halálozás. Ifj. Blum Jakab szatócs­üzlettulajdonos f. hó 11-én hosszas beteges­kedés után elhunyt és f. hó 12-én tétetett örök nyugalomra. Béke poraira! —• Közraktár. Felmerült azon eszme, hogy nem lenne-e czélszerü a Lamarche-féle fürészgyártelepen a gyári épületek felhasz­nálásával egy közraktárt felállítani, miért is Debreczeni István polgármester ezen ügy megbeszélése czéljából összehívta a helybeli pénzintézetek igazgatóit, kik elhatározták, hogy az ügyet fontolóra veszik. A közraktár ügyére legközelebb visszatérünk. — Választmányi ülés. A „Nagykárolyi Vívó- és Torna-Club“ folyó hó 17-én tartott igazgató választmányi ülésén elhatározta, hogy julius hó 5-én délután 6 órakor vivó- akadémiát és utána tánczmulatságot rendez. — A helybeli füleslabdázó-társaság játék­délutánja gyanánt szerda és szombatot vá­lasztotta, mikor is a játék délután 6 órakor veszi kezdetét, melyre a füleslabda iránt ér­deklődőket szívesen látja. — Vakmerő tolvaj. Klein Gizella tasnádi lakos junius hó 2-án Fábiánházára menl ünnepelni bátyjához. Ünnep után bátyja saját fogatán a nagykárolyi vasúti állomáshoz j küldte. A szekeren egy női fehérneművel és ruhával telt bőrönd volt helyezve, melyei i ismeretlen tettes ellopott. Rendőri nyomozás folytán megállapittatott, hogy a bőröndöl Danó Ferencz nagykárolyi lakos, sármunkás czigány útközben a Csanálos—Nagykároly közötti" utón a csanálosi határban a szekér­kerülőt, hanem egyenesen a dologra térek : Itt hagylak téged, elmegyek oly messzire, ahol sohasem találnál reárn, tehát ne is keress. Már nem bírom tovább a képmuta­tást, felemésztette minden erőmet. Nem szeretlek, nem tudok veled élni tovább! Nem mentegetem magam előtted, tudom, hogy nagyot vétek ellened; czudar-| ság a tettem tudom, de egyedüli vigaszta- ! lásom az, hogy te sem szerettél engem s i igy nem okozok nagy fájdalmat neked. A családi jelenetekhez sem idegzetem, sem i természetem nincs, tehát végre kellett hajta­nom ezt a szakítást igy. Még fiatalok vagyunk mindketten, kezd- hetünk uj életet; boldogok lehetünk külön, de együtt sohasem. Anyagi ügyeidet teljesen rendben hagytam, ha eszélyes leszesz, sohasem fogsz szükséget látni. Légy boldog, bocsáss meg és felejts el! Valentin. Azután még sokszor elolvasta a levelet az elhagyott asszony, mindig kevesebb fájda­lommal ; a szive úgy megnyugodott, vagy megdermedt talán; egy köny nem esett szemeiből, nyugodtan feküdt le s aludt reg­gelig csöndesen. Másnap is a kellő nyugalommal ébredt; csak egy kicsit gyorsabban tett, vett; gondo­sabban utána nézett az üzletnek ; nem érzett semmi szívfájdalmat. Hát jól van; ha Valentin úgy akarta, legyen úgy. Mindenkor szófogadó, engedel­mes felesége volt annak a nagy erős, erélyes embernek, az lesz azután is. Ezután ! De mi lesz hát ezután? arra nem mert s nem tudott gondolni, csak várta vissza az édes Valentint lankadatlan reménynyel s voltak perczek, a mikor tisztán tréfának vélte azt a kegyetlen levelet. (Folyt, köv.) Tóth Erzsiké. HÍREK. — Személyi hírek. Szentgyörgyi Jablánczi Sándor cs. és kir. altábornagy, a Magyar korona országaihoz tartozó csendőrség fel­ügyelője f. hó 16-án városunkba érkezett, hogy a helybeli csendőrszárny- és szakasz­parancsnokság felett szemlét tartson. — Nagy László alispán folyó hó 14-én reggel Mátészalkára utazott, ott résztvett a Nagy­károly—Mátészalka—Csapi vasútépítési érde­keltségi értekezletén s ugyanaznap délután hazaérkezett. —- Géresi Kálmán, tankerü­leti főigazgató folyó hó 14-én a délutáni vonattal városunkba érkezett, hogy az érett­ségi vizsgálatoknál elnököljön. A főigazgató a kegyesrendiek társházának volt vendége. A vizsgálatok tegnap délután befejezést nyer­vén, a főigazgató az esteli vonattal haza­utazott Debreczenbe. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt folyó hó 12-én rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek folyamán tárgyalásra került Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyzőnek lapunkban már közölt indít­ványa, a Rákóczi Ferencz által 1703. julius 14-én kivívott tiszabecsi fényes győzelem 200 éves évfordulójának megünneplése, illetve emlékoszlop állítása tárgyában. A közgyűlés nagy lelkesedéssel hozzájárult az indítvány­hoz s elhatározta, hogy folyó évi szeptember havában Ugocsa vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. várossal, valamint a nagykárolyi Kölcsey-egyesület és szatmári Kölcsey-körrel együttesen a győzelem emlékét megünnepeli, az emlékjel felállithatása érdekében gyűjtést indít s utasította az alispánt, hogy úgy a tett intézkedéseket, mint a gyűjtés eredmé­nyét a legközelebbi közgyűlésnek jelentse j be, hogy a közgyűlés az emlékjel költségei­nek hozzájárulása tekintetében határozhasson. Egy nagyobb számú rendező-bizottságot is választottak, melyben a vármegyei ifjúság is nagy számban van képviselve, mert az j ünnepélylyel kapcsolatban egy nagyobb sza-1 básu tánczmulatság és hangverseny megtar­tása is tervbe van véve. Nagykároly városá-1 nak 734,000 korona kölcsön konvertálása i tekintetében hozott határozatát jóváhagyták.' Ugyancsak jóváhagyták a városi képviselő- testületnek azon határozatát, melylyel 1000 j korona segélyt megszavazott a dalegyesület- j nek 25 éves. fenállásának megünnepelhetése | czéljából. A közgyűlésen kevés bizottsági tag ! vett részt. — A honvédség köréből. Lencz Győző ezre­des, a 12-ik honvéd-gyalogezred parancsnoka folyó hó 16-án városunkba érkezett s tegnap részt vett a helybeli honvéd-zászlóaljnak Cső maköz környékén tartott harczászati czél- lövészetén. — A vármegyei központi insógiigyi bizott­ság folyó hó 6-án tartott ülésében tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, mely szerint az általa engedélyezett ínséges államsegélyekkel épített közúti munkálatok főfelügyeletével a minisztériumban közúti munkálatot teljesítő Dicsöfy Kálmán kir. főmérnököt bízta meg s újólag felhívja a vármegye közönségét a munka befejezése idejének bejelentésére és a számadások beter­jesztésére s felhivta elnöklő alispánt a rendelet tudomásul vételére. Az erdődi járás főszolga- birájának jelentése alapján kimondotta a bizottság, hogy az oláhmedgyesi körjegyzőség körközségei részére a segély megadását nem véleményezi, mert ott a beállott mezei munka megkezdésével tovább Ínség nincs. Aranyos- megyes község képviselőtestületének azon kérvényét, hogy a községi közlekedési utak jókarba hozatala czéljából 1000 K részére kiutalványoztassék, hogy ezúttal a község . ínségesei nyomora enyhíthető legyen, — a bi­zottság érdemleges tárgyalás alá nem vette, mert a tavaszi munkálatok beálltával a munka- ^ képes lakosság keresethez juthat, de attól t eltekintve az aranyosmedgyesieknek meg van I adva a mód a Szatmár-szinérváraljai, vala- . mint a Lázári utak kiépítésével előállott mun­kálatokban való részvétellel a fenntartásukra szükséges élelmiszerek beszerzésére. Végül a bizottság pártolólag intézte el Remetemezö ről lelopta és eladta. A ruhanemüeket a rendőrség előkeritette és tulajdonosának leendő átadás végett a kellő lépéseket meg­tette, tettes pedig megbüntetés végett a kir. járásbíróságnak adatott át. — A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút érdekeltsége folyó hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Mátészalkán a városháza tanácstermében tartotta meg nagyfontosságu s igen szépen látogatott értekezletét. Ilosvay Endre főszolgabíró üdvözölvén a megjelen­teket az értekezletet megnyitotta s felhívta az érdekelteket, hogy számoljanak be a rá­juk kiszabott quótáról. Egyidejűleg Ilosvay Endre bejelentette, hogy Mátészalka a tőle kívánt 10,000 K többletet megadta. Debre­czeni István, polgármester kötelezőleg kije­lentette, hogy a nagykárolyi érdekeltségtől újabban megkívánt 70,000 K meglesz. A szabolcsmegyei érdekeltség részéről bejelen­tetett, hogy a tőle várt 20,000 K többlet je­gyezve van. Gönyei István főszolgabíró bejelen­tette, hogy Börvely a tőle még kívánt 4000 K, Kálmánd a tőle még kívánt 1000 koronát megadja. Bejelentetett még, hogy Mátészalká­ról még 4000 K, Nagydobosról még 2800 K jegyeztetett, s minthogy Gregersen Mis szin­tén jelentette, hogy a vállalkozó-czég szintén átvesz 25,000 K törzsrészvényt, Nagy László alispán kijelentette, hogy a tervezett vasút építése most már emberi számítás szerint biztosítva van, mert ő úgy értette és úgy is érti ma is, hogy ha az engedményes meg­kapja az államtól a 20%-ot, — a miben őt az érdekeltség erkölcsileg támogatja — ő arra, hogy a még hiányzó 52,000 koronát honnan adja — most ugyan még meg nem mondhatja, de ö ezen vasút építésének kér­dését ma már befejezettnek tekinti. Ezután elhatároztatott, hogy a megválasztandó kül­döttség folyó hó 30-án Nagy László alispán vezetése alatt fog a kereskedelmi miniszter­nél a vasút ügyében megjelenni, gyülekezési hely a Pannonia-szálloda. A fogadtatás ide­jéről az elnök fogja a küldöttség tagjait ér­tesíteni. A küldöttségben részt vesznek: Ilosvay Endre Mátészalkáról. Debreczeni István Nagykárolyból. Mándy Géza Vállajról. Dénes Lajos Nagydobosról. Máthé László V.-Naményról. Báró Herényi Péter Budapestről. Budaházi István Nyir-Csaholyból. Vidovics László Mándokról. Jármy Miklós Eperjeskéröl. Szálkái Zoltán Mátészalkáról. Aimer Béla „ Dr. Adler Adolf Nagykárolyból. Dr. Kovács Dezső „ Wagner István „ Komoróczy Jenő Győrtelekről. Csipkés András Nagykárolyból. Nemestóthi Szabó Antal „ Vetzák Ede „ Dr. Serly Gusztáv „ Bodoky Gyula Börvelyböl. Tóth József Gyüréből. Sulyok Elek Kis-Varsányból. Bochlitz Henrik Mándokról. Berger Dezső Opályiról. Dr. Lukács György főispán B.-Gyuláról. Bereg József Kesédről. Spitz Dezső „ Szabó Elek Naményról. Jékey Zsigmond Domahidy Elemér Uray Imre és Farkas Balázs, mint az érdekelt járások országgyűlési képviselői. Dr. Vázsonyi Vilmos Budapestről. Dr. Rácz Dezső „ Dr. Ilosvay Bálint „ Kosa Vilmos „ és Báró Uray Bálint Nagy-Surányból. Végül az értekezlet elhatározta, hogy a felvett jegyzőkönyvet 100 példányban ki kell nyomatni és az érdekelteknek meg kell kül­deni ; a jegyzőkönyv hitelesítésére Kacsó Károlyt és Szalkay Zoltánt kérték fel, mire Ilosvay Endre megköszönte a megjelenteknek az érdeklődést és az értekezletet befejezett­nek nyilvánította. Délben a jelenvoltak a Sarkady-féle vendéglőben közebédre gyűltek | össze, a hol igen sokan vettek részt, a han- ; gúlát igen jó volt s az engedményes kilá- ; tásba helyezte, hogy a vasút építését még ! ez év szeptember havában megkezdi. A károlyi érdekeltség képviseletében Hagy László, Debreczeni István, Kacsó Károly és Gönyei István jelentek meg az értekezleten. — Értesítés. A városunkban fennálló gaz­dasági ismétlő-iskolások befejező zárelőadása úgy a fiú-, mint a leányosztályok részéről e hó 21-én délután a faiskola városi kert­telepén fog megtartatni. Az előadás kezdete délután 3 órakor. Ezen befejező előadásra úgy az iskolaszéki tag urak, valamint a tan­ügy lelkes barátai s az érdeklődő szülők is tisztelettel meghivatnak. ÍLLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAITOSZER. Ha képzettebb, szélesebb látkörrel bíró kereskedő vagy iparos előmozdítaná a vállalkozási kedvet, mennyi kiaknázat­lan iparág nyerne lendületet. Hiszen, hogy ez mind igaz, elég Amerika pél­dájára utalnunk, hol a kereskedelem és ipar viszi a főszerepet — ahol a tudományosan képzett kereskedők és iparosok képezik az államélet legerő­sebb, legbefolyásosabb tagjait, úgyszól­ván az állam alapját. Vagy közelebb jőve, Angliát vegyük Útmutatóul, hol az uralkodóház tagja is kereskedelmi vállalatot alapit! Franczia, Németország régen felismerték már a kereskedelmi és ipar pályák nagy horderejét s ennek köszönhetik gazdagságukat. De persze a magyar kardforgató és jogtudós nem­zet volt ezer éven át s a kereskedelem és ipar sohasem volt kenyere. — Meg­tenni a föld a maga hozadékát, eladjuk s a nyereséget átengedjük másnak, élelmesebbnek. A csökönyös előítélet, mely a kereskedelmi és ipari foglalkozá­sok iránt fennáll, nemhogy szűnnék, de még talán nagyobb mérvben nyilatko-' zik meg. S ennek oka épen abban rejlik, hogy ifjaink nem keresik fel ezeket a pályákat, hogy tudásukat, képzettségüket nem igyekeznek a nem­zeti vagyonosodás terén érvényesíteni, hanem inkább egész életükön keresz­tül az iroda nyomott levegőjében siny- lenek. Mikor fogjuk mi elérni azt, hogy az ifjú ne tekintse az érettségi bizo­nyítványt egyébnek, mint oly elenged­hetetlen kelléknek, mely általános mű­veltségi szempontból — bármily élet-i pályán is — feltétlenül megkövetelendő ? Mert, ha ifjaink meggondolnák, hogy a vagyonosodás s az ezzel együtt járó tekintély nem a hivatalnoki pályán szerezhető meg, hanem igenis a keres­kedelmi és ipari pályákon; ha meg­gondolnák, hogy annak a képzett, müveit kereskedőnek, vagy iparosnak okvetlenül ki kell emelkednie; ha meggondolnák, hogy a nemzet élet- feltételeit képezik ma már a kereske­delmi és ipari érdekek, melyekért min­dent képesek az államok áldozni, akkor bizonyára nem néznék ezeket a pályá­kat oly szemekkel, mint most, hanem igyekeznének az élelmesebb külföld­del felvenni a versenyt s hazánk keres­kedelmét és iparát ezekéhez hasonló magaslatra emelni. De mikor jutunk még mi ide? Mikor érjük mi azt meg, hogy a kereskedelem és ipar érdekében ne kelljen felemelni szavunkat, hanem büszkék legyünk annak hatalmasságára? Alfa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom