Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-18 / 25. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. és Borhid községek, valamint Veresmart, Apa és Apahegy községek Ínségesei bizottsága javaslatát, hogy ezen községek ínségeseinek egyszersmindenkorra fejenként 40—40 kilog- gramm tengeri segély adassék. — Lapunk megjelenésében nem fog a 22-ik számban jelzett változás beállani, a mennyiben laptársunk a „Szatmár megyei Közlöny“ kiadójától nyert értesülés szerint ez a lap továbbra is vasárnap fog megjelenni s csak a vármegyei hivatalos lap fog csütörtökön megjelenni, miért is nincs okunk lapunk megjelenésének napját megváltoztatni. — Rákóczi-ünnep. A Il-ik Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharcza 200 éves évfordulójának megünneplésére kiküldött bizottság az ünnepség előkészítése ügyében folyó hó 24-én délután 3 órakor Szatmár-Németiben a városháza tanácstermében tartja meg első értekezletét. — Érettségi vizsgálatok. Főgimnáziumunkban a szóbeli érettségi vizsgálatok Géresi Kálmán kir. tankerületi főigazgató elnöklete alatt folyó hó 15-én vette kezdetét és tegnap lett befejezve. Az eredményt tegnap délután hirdették ki, mely szerint a jelentkezett 27 tanuló közül érettnek nyilváníttatott 23 és pedig jelesen 4, jól 6, egyszerűen 13. Négy tanulót szeptemberben teendő pótvizsgálatra utasítottak. Jelesen érettek lettek: Papp György, Weisz Bernát, Liszer Emil és Kai- movics Lajos. Gratulálunk ifjainknak az elért szép eredményhez! — Kinevezés. A pénzügyminiszter Du- dinszky Miklós mátészalkai adóhivatali gyakornokot a técsői adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Búcsúestély. A nagykárolyi főgimnázium 1903-ban érettségit tett ifjúsága folyó hó 20-án este 8 órakor a régi kaszinóban táncz- mulatsággal egybekötött búesúestélyt rendez. — A Zaják házra vonatkozó árverés jogerőre emelkedett, s igy a ház és beltelek a város tulajdonává lett; most már az épületnek az utczai vonalba eső része lebontható s főutczánk szépészeti tekintetben egy nagy lépéssel előre megy. — Öngyilkosság. Papp Józsefné szül. Gerber Erzsébet f. hó 13-án a Verbőczi- utcza 20. sz. lakásán öngyilkossági szándékból marólúgot ivott, s ennek következtében meghalt. A marólúgot pálinkával feloldva itta meg. Öngyilkosságának oka az, hogy férje két héttel ezelőtt elhagyta. — Az ev. ref. elemi iskolákban az évzáró-vizsgálatok következő sorrendben tartatnak meg: Junius 25-én (csütörtökön) d. e. 9—41 óra között a III., IV., V., VI. leányosztályoknak. Osztálytanitónő: Szabó Matild. Junius 25-én (csütörtökön) délután 3—5 óra között az I., II. leányosztályoknak. Osztálytanitónő : Halmos Ilona. Junius 26-án (pénteken) délelőtt 9-től 11 óráig a III., ÍV. fiosztályoknak. Osztálytanító : Lukács Mihály. Junius 26-án (pénteken) délután 3-tól 5 óráig a II., V. és VI. osztályoknak. Osztálytanító: Tőtős János. Junius 27-én (szombaton) délelőtt 9-től 11 óráig az I. fiúosztálynak. Osztálytanító : Lenkey Lajos. Ezen vizsgákra a t. szülőket és érdeklődő tanügybarátokat ezúton is meghívja Nagykárolyban, 1903. jun. 18-án — Asztalos György, ev. ref. lelkész iskolaszéki elnök. — Halálozás. Ifj. Blum Jakab szatócsüzlettulajdonos f. hó 11-én hosszas betegeskedés után elhunyt és f. hó 12-én tétetett örök nyugalomra. Béke poraira! —• Közraktár. Felmerült azon eszme, hogy nem lenne-e czélszerü a Lamarche-féle fürészgyártelepen a gyári épületek felhasználásával egy közraktárt felállítani, miért is Debreczeni István polgármester ezen ügy megbeszélése czéljából összehívta a helybeli pénzintézetek igazgatóit, kik elhatározták, hogy az ügyet fontolóra veszik. A közraktár ügyére legközelebb visszatérünk. — Választmányi ülés. A „Nagykárolyi Vívó- és Torna-Club“ folyó hó 17-én tartott igazgató választmányi ülésén elhatározta, hogy julius hó 5-én délután 6 órakor vivó- akadémiát és utána tánczmulatságot rendez. — A helybeli füleslabdázó-társaság játékdélutánja gyanánt szerda és szombatot választotta, mikor is a játék délután 6 órakor veszi kezdetét, melyre a füleslabda iránt érdeklődőket szívesen látja. — Vakmerő tolvaj. Klein Gizella tasnádi lakos junius hó 2-án Fábiánházára menl ünnepelni bátyjához. Ünnep után bátyja saját fogatán a nagykárolyi vasúti állomáshoz j küldte. A szekeren egy női fehérneművel és ruhával telt bőrönd volt helyezve, melyei i ismeretlen tettes ellopott. Rendőri nyomozás folytán megállapittatott, hogy a bőröndöl Danó Ferencz nagykárolyi lakos, sármunkás czigány útközben a Csanálos—Nagykároly közötti" utón a csanálosi határban a szekérkerülőt, hanem egyenesen a dologra térek : Itt hagylak téged, elmegyek oly messzire, ahol sohasem találnál reárn, tehát ne is keress. Már nem bírom tovább a képmutatást, felemésztette minden erőmet. Nem szeretlek, nem tudok veled élni tovább! Nem mentegetem magam előtted, tudom, hogy nagyot vétek ellened; czudar-| ság a tettem tudom, de egyedüli vigaszta- ! lásom az, hogy te sem szerettél engem s i igy nem okozok nagy fájdalmat neked. A családi jelenetekhez sem idegzetem, sem i természetem nincs, tehát végre kellett hajtanom ezt a szakítást igy. Még fiatalok vagyunk mindketten, kezd- hetünk uj életet; boldogok lehetünk külön, de együtt sohasem. Anyagi ügyeidet teljesen rendben hagytam, ha eszélyes leszesz, sohasem fogsz szükséget látni. Légy boldog, bocsáss meg és felejts el! Valentin. Azután még sokszor elolvasta a levelet az elhagyott asszony, mindig kevesebb fájdalommal ; a szive úgy megnyugodott, vagy megdermedt talán; egy köny nem esett szemeiből, nyugodtan feküdt le s aludt reggelig csöndesen. Másnap is a kellő nyugalommal ébredt; csak egy kicsit gyorsabban tett, vett; gondosabban utána nézett az üzletnek ; nem érzett semmi szívfájdalmat. Hát jól van; ha Valentin úgy akarta, legyen úgy. Mindenkor szófogadó, engedelmes felesége volt annak a nagy erős, erélyes embernek, az lesz azután is. Ezután ! De mi lesz hát ezután? arra nem mert s nem tudott gondolni, csak várta vissza az édes Valentint lankadatlan reménynyel s voltak perczek, a mikor tisztán tréfának vélte azt a kegyetlen levelet. (Folyt, köv.) Tóth Erzsiké. HÍREK. — Személyi hírek. Szentgyörgyi Jablánczi Sándor cs. és kir. altábornagy, a Magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelője f. hó 16-án városunkba érkezett, hogy a helybeli csendőrszárny- és szakaszparancsnokság felett szemlét tartson. — Nagy László alispán folyó hó 14-én reggel Mátészalkára utazott, ott résztvett a Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasútépítési érdekeltségi értekezletén s ugyanaznap délután hazaérkezett. —- Géresi Kálmán, tankerületi főigazgató folyó hó 14-én a délutáni vonattal városunkba érkezett, hogy az érettségi vizsgálatoknál elnököljön. A főigazgató a kegyesrendiek társházának volt vendége. A vizsgálatok tegnap délután befejezést nyervén, a főigazgató az esteli vonattal hazautazott Debreczenbe. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt folyó hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek folyamán tárgyalásra került Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyzőnek lapunkban már közölt indítványa, a Rákóczi Ferencz által 1703. julius 14-én kivívott tiszabecsi fényes győzelem 200 éves évfordulójának megünneplése, illetve emlékoszlop állítása tárgyában. A közgyűlés nagy lelkesedéssel hozzájárult az indítványhoz s elhatározta, hogy folyó évi szeptember havában Ugocsa vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. várossal, valamint a nagykárolyi Kölcsey-egyesület és szatmári Kölcsey-körrel együttesen a győzelem emlékét megünnepeli, az emlékjel felállithatása érdekében gyűjtést indít s utasította az alispánt, hogy úgy a tett intézkedéseket, mint a gyűjtés eredményét a legközelebbi közgyűlésnek jelentse j be, hogy a közgyűlés az emlékjel költségeinek hozzájárulása tekintetében határozhasson. Egy nagyobb számú rendező-bizottságot is választottak, melyben a vármegyei ifjúság is nagy számban van képviselve, mert az j ünnepélylyel kapcsolatban egy nagyobb sza-1 básu tánczmulatság és hangverseny megtartása is tervbe van véve. Nagykároly városá-1 nak 734,000 korona kölcsön konvertálása i tekintetében hozott határozatát jóváhagyták.' Ugyancsak jóváhagyták a városi képviselő- testületnek azon határozatát, melylyel 1000 j korona segélyt megszavazott a dalegyesület- j nek 25 éves. fenállásának megünnepelhetése | czéljából. A közgyűlésen kevés bizottsági tag ! vett részt. — A honvédség köréből. Lencz Győző ezredes, a 12-ik honvéd-gyalogezred parancsnoka folyó hó 16-án városunkba érkezett s tegnap részt vett a helybeli honvéd-zászlóaljnak Cső maköz környékén tartott harczászati czél- lövészetén. — A vármegyei központi insógiigyi bizottság folyó hó 6-án tartott ülésében tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, mely szerint az általa engedélyezett ínséges államsegélyekkel épített közúti munkálatok főfelügyeletével a minisztériumban közúti munkálatot teljesítő Dicsöfy Kálmán kir. főmérnököt bízta meg s újólag felhívja a vármegye közönségét a munka befejezése idejének bejelentésére és a számadások beterjesztésére s felhivta elnöklő alispánt a rendelet tudomásul vételére. Az erdődi járás főszolga- birájának jelentése alapján kimondotta a bizottság, hogy az oláhmedgyesi körjegyzőség körközségei részére a segély megadását nem véleményezi, mert ott a beállott mezei munka megkezdésével tovább Ínség nincs. Aranyos- megyes község képviselőtestületének azon kérvényét, hogy a községi közlekedési utak jókarba hozatala czéljából 1000 K részére kiutalványoztassék, hogy ezúttal a község . ínségesei nyomora enyhíthető legyen, — a bizottság érdemleges tárgyalás alá nem vette, mert a tavaszi munkálatok beálltával a munka- ^ képes lakosság keresethez juthat, de attól t eltekintve az aranyosmedgyesieknek meg van I adva a mód a Szatmár-szinérváraljai, vala- . mint a Lázári utak kiépítésével előállott munkálatokban való részvétellel a fenntartásukra szükséges élelmiszerek beszerzésére. Végül a bizottság pártolólag intézte el Remetemezö ről lelopta és eladta. A ruhanemüeket a rendőrség előkeritette és tulajdonosának leendő átadás végett a kellő lépéseket megtette, tettes pedig megbüntetés végett a kir. járásbíróságnak adatott át. — A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút érdekeltsége folyó hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Mátészalkán a városháza tanácstermében tartotta meg nagyfontosságu s igen szépen látogatott értekezletét. Ilosvay Endre főszolgabíró üdvözölvén a megjelenteket az értekezletet megnyitotta s felhívta az érdekelteket, hogy számoljanak be a rájuk kiszabott quótáról. Egyidejűleg Ilosvay Endre bejelentette, hogy Mátészalka a tőle kívánt 10,000 K többletet megadta. Debreczeni István, polgármester kötelezőleg kijelentette, hogy a nagykárolyi érdekeltségtől újabban megkívánt 70,000 K meglesz. A szabolcsmegyei érdekeltség részéről bejelentetett, hogy a tőle várt 20,000 K többlet jegyezve van. Gönyei István főszolgabíró bejelentette, hogy Börvely a tőle még kívánt 4000 K, Kálmánd a tőle még kívánt 1000 koronát megadja. Bejelentetett még, hogy Mátészalkáról még 4000 K, Nagydobosról még 2800 K jegyeztetett, s minthogy Gregersen Mis szintén jelentette, hogy a vállalkozó-czég szintén átvesz 25,000 K törzsrészvényt, Nagy László alispán kijelentette, hogy a tervezett vasút építése most már emberi számítás szerint biztosítva van, mert ő úgy értette és úgy is érti ma is, hogy ha az engedményes megkapja az államtól a 20%-ot, — a miben őt az érdekeltség erkölcsileg támogatja — ő arra, hogy a még hiányzó 52,000 koronát honnan adja — most ugyan még meg nem mondhatja, de ö ezen vasút építésének kérdését ma már befejezettnek tekinti. Ezután elhatároztatott, hogy a megválasztandó küldöttség folyó hó 30-án Nagy László alispán vezetése alatt fog a kereskedelmi miniszternél a vasút ügyében megjelenni, gyülekezési hely a Pannonia-szálloda. A fogadtatás idejéről az elnök fogja a küldöttség tagjait értesíteni. A küldöttségben részt vesznek: Ilosvay Endre Mátészalkáról. Debreczeni István Nagykárolyból. Mándy Géza Vállajról. Dénes Lajos Nagydobosról. Máthé László V.-Naményról. Báró Herényi Péter Budapestről. Budaházi István Nyir-Csaholyból. Vidovics László Mándokról. Jármy Miklós Eperjeskéröl. Szálkái Zoltán Mátészalkáról. Aimer Béla „ Dr. Adler Adolf Nagykárolyból. Dr. Kovács Dezső „ Wagner István „ Komoróczy Jenő Győrtelekről. Csipkés András Nagykárolyból. Nemestóthi Szabó Antal „ Vetzák Ede „ Dr. Serly Gusztáv „ Bodoky Gyula Börvelyböl. Tóth József Gyüréből. Sulyok Elek Kis-Varsányból. Bochlitz Henrik Mándokról. Berger Dezső Opályiról. Dr. Lukács György főispán B.-Gyuláról. Bereg József Kesédről. Spitz Dezső „ Szabó Elek Naményról. Jékey Zsigmond Domahidy Elemér Uray Imre és Farkas Balázs, mint az érdekelt járások országgyűlési képviselői. Dr. Vázsonyi Vilmos Budapestről. Dr. Rácz Dezső „ Dr. Ilosvay Bálint „ Kosa Vilmos „ és Báró Uray Bálint Nagy-Surányból. Végül az értekezlet elhatározta, hogy a felvett jegyzőkönyvet 100 példányban ki kell nyomatni és az érdekelteknek meg kell küldeni ; a jegyzőkönyv hitelesítésére Kacsó Károlyt és Szalkay Zoltánt kérték fel, mire Ilosvay Endre megköszönte a megjelenteknek az érdeklődést és az értekezletet befejezettnek nyilvánította. Délben a jelenvoltak a Sarkady-féle vendéglőben közebédre gyűltek | össze, a hol igen sokan vettek részt, a han- ; gúlát igen jó volt s az engedményes kilá- ; tásba helyezte, hogy a vasút építését még ! ez év szeptember havában megkezdi. A károlyi érdekeltség képviseletében Hagy László, Debreczeni István, Kacsó Károly és Gönyei István jelentek meg az értekezleten. — Értesítés. A városunkban fennálló gazdasági ismétlő-iskolások befejező zárelőadása úgy a fiú-, mint a leányosztályok részéről e hó 21-én délután a faiskola városi kerttelepén fog megtartatni. Az előadás kezdete délután 3 órakor. Ezen befejező előadásra úgy az iskolaszéki tag urak, valamint a tanügy lelkes barátai s az érdeklődő szülők is tisztelettel meghivatnak. ÍLLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAITOSZER. Ha képzettebb, szélesebb látkörrel bíró kereskedő vagy iparos előmozdítaná a vállalkozási kedvet, mennyi kiaknázatlan iparág nyerne lendületet. Hiszen, hogy ez mind igaz, elég Amerika példájára utalnunk, hol a kereskedelem és ipar viszi a főszerepet — ahol a tudományosan képzett kereskedők és iparosok képezik az államélet legerősebb, legbefolyásosabb tagjait, úgyszólván az állam alapját. Vagy közelebb jőve, Angliát vegyük Útmutatóul, hol az uralkodóház tagja is kereskedelmi vállalatot alapit! Franczia, Németország régen felismerték már a kereskedelmi és ipar pályák nagy horderejét s ennek köszönhetik gazdagságukat. De persze a magyar kardforgató és jogtudós nemzet volt ezer éven át s a kereskedelem és ipar sohasem volt kenyere. — Megtenni a föld a maga hozadékát, eladjuk s a nyereséget átengedjük másnak, élelmesebbnek. A csökönyös előítélet, mely a kereskedelmi és ipari foglalkozások iránt fennáll, nemhogy szűnnék, de még talán nagyobb mérvben nyilatko-' zik meg. S ennek oka épen abban rejlik, hogy ifjaink nem keresik fel ezeket a pályákat, hogy tudásukat, képzettségüket nem igyekeznek a nemzeti vagyonosodás terén érvényesíteni, hanem inkább egész életükön keresztül az iroda nyomott levegőjében siny- lenek. Mikor fogjuk mi elérni azt, hogy az ifjú ne tekintse az érettségi bizonyítványt egyébnek, mint oly elengedhetetlen kelléknek, mely általános műveltségi szempontból — bármily élet-i pályán is — feltétlenül megkövetelendő ? Mert, ha ifjaink meggondolnák, hogy a vagyonosodás s az ezzel együtt járó tekintély nem a hivatalnoki pályán szerezhető meg, hanem igenis a kereskedelmi és ipari pályákon; ha meggondolnák, hogy annak a képzett, müveit kereskedőnek, vagy iparosnak okvetlenül ki kell emelkednie; ha meggondolnák, hogy a nemzet élet- feltételeit képezik ma már a kereskedelmi és ipari érdekek, melyekért mindent képesek az államok áldozni, akkor bizonyára nem néznék ezeket a pályákat oly szemekkel, mint most, hanem igyekeznének az élelmesebb külfölddel felvenni a versenyt s hazánk kereskedelmét és iparát ezekéhez hasonló magaslatra emelni. De mikor jutunk még mi ide? Mikor érjük mi azt meg, hogy a kereskedelem és ipar érdekében ne kelljen felemelni szavunkat, hanem büszkék legyünk annak hatalmasságára? Alfa.