Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-30 / 5. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. salnak. szobát kefélnek stb. Fel, fel a rest elpuhultságból, fel fizikai munkára, hogy szép idomokra tegyenek szert és hogy el ne hízzanak. Büntetlenül nem ellenkezhetik azonban senkiseni a természettel, azért aki erőteljes, ne akarjon „szecessziós, ultra-modern“ lenni, aki meg hajlékony, karcsú, ne akarjon elhízni. Étkezzenek bár a legegyszerűbb módon, olcsón, de czélszerüen vegytani értelemben, s a munka által nyert étvágygyal a táplálék szép, üde hússá, friss forró piros vérré válik és meglesz a szépség harmadik feltétele is. Az utolsó kérdést, a szép, bársonyos, üde bőrt megvitatandó, egyetlen egv szabályt ajánlok önöknek: csakx higiénikus bánásmódot és mentül kevesebb kozmetikát használjanak. így sok-sok langyos vizet, dör- gölést, maszszázst, öntést, kinek-ldnek az egyéni szükségletéhez képest. Azután az olcsó szereket: vazelint, szódát, borsavat, tiszta szeszt alkalmazva, aszerint, amilyen a bőrének szövete. Vegyenek vagy háznál főzött szappant, vagy orvosi felügyelet (illetve recept) szerint készített szappanokat. Ha pedig bőrbetegségük lenne, azonnal kérjenek orvosi tanácsot és ne kuruzsolják ártalmas szerekkel . . . Minden nőnek legalább egy órát kell szánnia naponkint testének ápolására, ha azt mindjárt az éjszakából lopná is el; de mindenesetre mondjon le inkább a szórakozásról, mint a gondos naponkénti testi ápolásról. A művelt modern embernek a tisztaságban túl kellene haladnia minden kor emberét. Én a régi Rómát nem csupán világhatalmi állásáért bámulom, hanem az esztétikai dobzódásért is, amelyet fürdőikben föltaláltak! Legvégül azért is óvakodjunk a testi fogyatkozástól, mert azok élénk összefüggésben vannak a lelki fogyatkozásokkal és igy kitudja? a fűző által összeszóritott hatodik és hetedik borda nem okoz-e tág lelkiismeretet, vagy a csinos kis tyúkszemek j nem idézik-e elő az önérzet hiányát s a tipegő, kacsázó járás az ügyefogyottságot ?... Elérkezve mondanivalóm végére, figyelmüket már csak azért veszem igénybe, hogy filozófiámba beavassam a nőket. Rousseau és Pestalozzi után, akik megállapították azon | igazságot, hogy mindenki önmagának á leg- hivatottabb nevelője és tanítója, valamint Spencer után, aki az előbbeni bölcselethez azt is hozzá fiizi, hogy az egyedüli czélhoz vezető az emberi perfektiv utján az, ha mindenki önmagának az orvosa és ápolója is, | azt állítom, miszerint mindenki önmagának a leghivatottabb szabója, díszítője és divatárusa. | Ezek a bölcs férfiak' az én furcsa okosko-1 dásomat megbocsátják nekem, önök pedig mentségemül vegyék figyelembe azon körülményt, hogyha megkövetelik tőlünk, hogy j ilyen alapos ismerői legyünk testünknek és lelkűnknek, azt egyszersmind használjuk fel j teljes önzéssel arra : — hogy jól öltözködjünk. HÍREK. — A hetvenéves főpásztor. Meszlényi Gyula megyéspüspök a múlt szerdán töltötte be életének 70-ik évét. A főpásztor a szép kort szellemi és testi erőinek teljes frissességében érte meg. E szép alkalommal a székes káptalan testületileg tisztelgett s a jókivánatokat Szabó Norbert nagyprépost tolmácsolta a papság nevében. — Gyászeset. A vármegyeházán lengő gyászlobogó jelenti, hogy a megyének mély gyásza van. Egykori főispánja domahidai Domahidy Ferencz életének 78-ik évében! folyó hó 28-án Budapesten, hova súlyos: betegen vitték s rajta műtétet végeztek, "elhunyt. A műtét sikerült ugyan, de magas koránál fogva nem bírván a megkivántató! ellentállási erővel, súlyos betegségének áldozata lett. Az egész vármegye osztatlan részvéte kiséri sírjába azt a férfiút, ki úgy hazája, mint megyéjének derék, hű fia volt! A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Domahidai Domahidy Viktor és neje gróf Teleki Blanka, gyermekeik : György és Ferenczezel, domahidai Domahidy Irén és férje alsóeser- nátoni Damokos László gyermekeikkel:; Ferencz és neje borsodi Latinovits Anna,! gyermekük Lászlóval; Gabriella és férje gróf Teleki János, gyermekeik János és Istvánnal; Margit és férje búji Jékey Sándor gverme- keik Ferencz és Sándorral; domahidai Domahidy Hedvig és férje berenczei és járdán-í házi Kováts Jenő, gyermekeik Miklós i és Sándorral; domahidai Domahidy Ida és férje berenczei és járdánházi Kováts Géza, | gyermekeik: Adrienne és Gusztávval, valamint j a kiterjedt rokonság nevében is fájdalom- j telt szívvel tudatják felejthetetlen emléke- j zetü édesatyjuk, nagy és illetve dédatyjuk-: nak, apósuk- és nagyapósuknak méltóságos | domahidai Domahidy Ferencz urnák, Szat-: mármegye és Szatmár sz. kir. város nyug. I főispánjának, a Lipót-rend lovagja, Nagy- J bánya sz. kir. bányaváros díszpolgára, volt 1848—49-iki honvédhuszár századosnak, élete 78-ik, — 40 évi boldog házassága utáni özvegységének 11-ik évében, rövid szenvedés után, folyó évi január hó 28-ik napján éjjeli 2 órakor Budapesten történt elhunytét. A boldogultunk földi maradványai Angyalosba j szállíttatván, ugyanottan január hó 30-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház ; szertartásai szerint a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Budapest, 1902. január hó 28-án. Béke lengjen porai felett! A temetésen leendő részvétel czéljából gróf Hugonnai Béla, megyénk főispánja ma reggel .Angyalosba utazott. — A vármegyei állandó bíráló választmány január hó 21. és 22-ik napján tartott ülésében a nagykárolyi első választókerületben megválasztott Csóti Márk bizottsági tag választása ügyében hozott igazoló választmányi határozatot — a felebbezés elutasítása mellett — jóváhagyta. — Dalegyesületi közgyűlés. Dalegyesületünk évi rendes tisztújító közgyűlését, folyó hó 26-án, vasárnap délután 3 órakor tartatta meg a rendörkapitányi hivatalos helyiségben Demidor Ignácz elnöklete alatt. A felolvasott elnöki jelentést elfogadták, a szám- és szer- tárvizsgáló-bizottság jelentés s ennek kapcsán a múlt évi számadás is kifogástalanul elfogadást nyert s az évi költségvetés változatlanul helyben hagyatott. A karmesterrel megkötött szerződést jóváhagyták. Majd a tisztikar lemondása után a választásokat ejtettek meg. A választásoknak egyik szép aktusa volt, hogy Hám József főgimnáziumi igazgatót, ki a választmánynak több éven keresztül volt tagja, tiszteletbeli elnöknek választották meg. Ezután az egylet tisztikara egyhangúlag, a választmány pedig szavazás utján a következőleg alakult meg: Elnök : Demidor Ignácz ; alelnök: Csóti Márk; igazgató: Letlinger Béla; ügyész: Baudisz Jenő; pénztáros: Feifer Ede; jegyző: Csernus József; szertáros : Zicher János. Választmányi tagok: Palczer Ernő, Debreczéni István, Kacsó Károly, Rózsa István, Kerekes Bertalan. Zaják Antal, Kubinyi Bertalan, Simkó Géza, ifj. j Schnébli Károly, Makai József, Nádor Béla,! Nagy Elek, Diczig Adám, Szabó Ignácz, Tömpe Károly, Szolornájer János, Medvey Ernő, Szabó Lajos. Szám- és szertárvizsgálóbizottsági' tagok: Luczav János, Sarkadi N. Zsigmond, Heinrich János. — Vizsgaletétel. Fliesz Henrik, vármegyei számgyakornok, lapunk szorgalmas és tehetséges munkatársa, a múlt héten jó sikerrel letette az államszámviteltani államvizsgát Budapesten. Gratulálunk. — Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 24-én közgyűlést tartott Domahidy Sándor elnöklete alatt. A közgyűlés egyedüli tárgya a Il-od rendű belvízcsatornák kiépítésére szolgáló 359 ezer korona megszavazásának kérdése volt. Ezt a kérdést már tárgyalta egy közgyűlés, de nem volt meg a törvény által kívánt többség. Most megszavazták a kölcsönt, a melyet a „Pesti Ipar- és Kereskedelmi Bank“-nál vesznek fel 6 százalékos kamatra 7 év alatt leendő letörlesztés kötelezettsége mellett. A kötvény aláírásával és a pénz felvételével megbízták gr. Károlyi Gyula társulati elnököt. — Az izr. nőegylet báljáról. Kétségen kívül áll, hogy az a hangversenynyel egybekötött tánczestély, melyet az izr. nőegylet a vármegyeház nagytermében jövő hó 8-ikán rendez, legelső helyet fog elfoglalni megyénk farsangi krónikájában. Már az a tény, hogy Komáromy Mariska, hazánk egyik legkiválóbb énekmüvésznője fog a hangversenyen közreműködni : elegendő volna arra, hogy a con- certre egész megyénk intelligens közönsége megjelenjék. Komáromy Mariskát, ki magát — hogy saját szavaival éljünk — félig-med- dig megyénkbelinek tartja, mert hisz a szatmári zárdában nevelkedett, még sohasem volt városunknak szerencséje hallani, bűbájos hangjában gyönyörködni. Annál inkább keltene most megmutatnunk, hogy városunk közönsége tud a művészetért, lelkesülni s a főváros egyik legelső primadonnája mellett, ki legszebb, legdiadalmasabb napjaiban sem feledkezett meg arról a megyéről, hol első kiképeztetését nyerte, minél impozánsabb számban fog megjelenésével tüntetni, hódolatát kifejezni. A fényes concert niveauját még Nagy László szeretett alispánunk felolvasása is emelni fogja. A ki ismeri az ő ideális gondolkozását, hatalmas eszméit, az nem fog kételkedni abban, hogy a felolvasás egyik legérdekesebb pontját fogja képezni a hangversenynek. Kicsiny a hely felsorolni mindazokat, a kik a hangversenyben részt fognak venni; annyit azonban mondhatunk, hogy Somogyi Dezső és Havas Miklós urak elsőrendű zenei kapaczitások, s hogy annak zongora-, ennek hegedüjátékában igazán felséges élvezetet fog találni a közönség. A műsoron monológgal szereplő bájos fiatal leány pedig, ki egyedül képviseli a helybeli dilettantizmust, már egyszerű megjelenésével is meghódítja a közönséget. A mi viszont a konczert utáni tánczmulatságot illeti, az is egyike lesz a legfényesebbeknek. A fiatalság Fátyol Józsi muzsikája mellett fogja járni, —- a mint az előjelekből látszik — kivilágos-kivirradtig. Az elnökség hideg bulfet- ről is gondoskodik, melyet, miután az étej leket a nőegylet tagjai adták össze, saját [ hölgyeivel Ízléses' sátorokban fog árulni oly I alacsony áron, hogy minden olcsóbb lesz, 5 mint bármely vendéglőben. A nőegylet egyéb- | ként a következő meghívót adta ki: Meghívó. | A nagykárolyi izr. nőegylet részben a népHirtelen ezt kérdeztem tőle: „Mit szólnál, ha Rezsőnknek volna párbaja?“ Meglepve állt meg s gyorsan válaszolt. „Rezsőnk? Csák nem lesz olyan oktalan“. „Látod, te is oktalanságnak tartod a párbajt!“ „Azaz“ — szabadkozott zavartan „úgy | hiszem — rendes körülmények közt. Egészen j rendkívüli esetekben azonban Rezsőnk is —“. j „Megengeded tehát a lehetőségét ?“ j kérdem. „Ostobaság! A mi fiunk nem juthat ily helyzetbe, sokkal komolyabb és higgadtabb.“ „De ha a fiatalság hevülékenysége mégis magával ragadná? Megvallom, kedves öregem, különös sejtelem kínoz, melytől nem szabadulhatok. Ma reggeli érzékeny el- búcsúzása, tegnapi visszavonultsága, az a föltűnő gond, melylyel iratait rendezte.“ — „Képzelegsz, édes gyermekem!“ szakitá félbe. „Szíveskedjél kihordatni a reggeli terítékeket!“ Le voltam győzve. Férjem nem hitt sejtelmemben. De nyugodtsága nem csitította lelkem háborgását. Folyvást növekedő aggályossággal töltöttem el a délelőttöt és csak gépiesen végeztem házi teendőimet. Amikor délben elkészültem velük, kézi munkával foglalkoztam a fiam dolgozószobájában, ügy tetszett, mintha itt kellene őt bevárnom. Alig múlhatott el tiz perez, amikor lassú, vontatott lépéseket hallottam a folyosón. Éppen fel akarok emelkedni, mikor kinyílik az ajtó. „Rezső!“ kiáltottam és rohantam elibe. Inogva állt a küszöbön, két fiatal embertől támogatva. Fején kötés, arcza halott- halvány. Kiáltásomra mereven tekint rám és öntudatlanul hanyatlik kísérőinek karjaiba. „Ne ijedjen meg, nagyságos asszonyom !“ mondja az egyik fiatal ember. Csak egy kis ájulás az egész. Könnyű sebet kapott a homlokán, melyet szabályosan bevárták, semmi aggodalomra nincs ok. Szakértő vagyok. Hagyjuk pihenni ; kérem, hozzon egy kis vizet.“ Csak most nyertem vissza eszméletemet. Most hogy elmúlt a veszély és élve láttam a fiamat, lelkem iszonyú kínja meg- ! szűnt és ismét nyugodt lettem. Hamar levetkőztettük és ágyba fektettük. Amikor megint magához tért, mellette ültem és kezét az enyémben tartottam. Tekintetéből bocsánatkérést olvastam ki. Igyekezett a fejét fölemelni, beszélni akart, de én betartottam a száját és gyengéden visszafektettem előbbi helyzetébe. „Csendesen, csendesen, fiam, mindent tudok!“ Most behunyt szemekkel feküdt és nyugodtan lélegzett; néhány perez múlva elaludt. Rövid vártáivá lépéseket hallok a mellékszobában. Felkelek és kimegyek. Férjem jött haza. „Öregem“, mondám, „ne ijedj meg. Rezsőnk“ — Férjem elhalványul. „Mi baja Rezsőnek ?“ „Csitt! Alszik most. Semmi jelentősége sincs, könnyű seb.“ Férjem már is a beteg szobájába rohan. Én utána. A zaj felébresztette Rezsőt. Amint megpillantja atyját, mosolyog és oda- nyujtja neki halvány kezét. „Bocsáss meg, apuskám!“ suttogja. „Ne izgasd magad, fiam!“ inondá el- érzékenyülve apus. „Nem tehettem máskép, édes apám, muszáj volt.“ „Hadd csak, fiam! Hiszen tudom.“ „Nem szabad haragudnod, apuskám!“ esdekel a beteg. „Azt állította —“ „De most nem szabad beszélned, Rezső ! Hiszen tudom, hogy másképpen nem cselekedhettél. Súlyosan megsértettek és a sértést csak vérrel lehetett lemosni. Nem úgy van-e ?“ Rezső ismét hátrafeküdt és mosolygott. Néhány pillanat múlva folytatá: „Igen apuskám, nem tehettem mást. Azt állította, hogy nem Írsz helyesen latinul —• és ezt a szégyent csak nem hagyhattam rajtunk száradniugy-c bár. apuskám?“ konyha, részben saját pénztára javára 1902. évi február hó 8-án, szombaton, a vármegye- háza nagytermében Komáromy Mariska és több kiváló művész közreműködésével hangversenynyel egybekötött tánczestélvt rendez. A nagykárolyi izr. nöegylet elnöksége. M ü- sor: 1. Felolvasás, tartja: Nagy László alispán ur. 2. Énekszám, előadja: Komáromy Mariska úrnő. 3. Hegedűszóló, előadja : Havas Miklós ur. 4. Zongoraszám, előadja : Somogyi Dezső ur. 5. Monolog, előadja : Rótli Rózsika kisasszony. 6. Énekszám, előadja: Komáromy Mariska úrnő. 7. Hegedűszóló, előadja: Havas Miklós ur. 8. Zongoraszám, elődja: Somogyi Dezső ur. Helyárak: Oldalszék és a két első sor 4 korona, a következő négy sor 3 korona, a továbbbi sorok és karzati ülőhely 2 korona, diákjegy 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A hangverseny kezdete pontban 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Brichta Miksa, Kohn Márkusz, Jacobovics József és Pucser Károly urak üzletében. — Még megemlítjük, hogy bár az elnökség mindent elkövetett, hogy ez irányban panasz ne történjék, mégis ha valaki tévedésből meghívót nem kapott s arra igényt tart: forduljon Peiszner Lajos egyleti jegyzőhöz, ki azt készséggel elküldi. — Távbeszélő-hálózatunk megnyitása. A városi távbeszélő-hálózatunk folyó hó 24-én reggel adatott át a forgalomnak. A nagyváradi posta- és távirda-igazgatóság a megnyitás és a kezelőszemélyzet kioktatása czéljából Wiedermann Antal posta- és táv- irda-fogalmazót küldte ki a helybeli postatávi rda- és távbeszélő-hivatalhoz, aki a kezelés minden ágában kiváló szakismeretü magyarázattal látta el a távbeszélő kezelésére kirendelt Kelepecz Alojza és Bartha Julia posta- és távirdakiadókat. Távbeszélőhálózatunk létesítésével városunk egy nagy horderejű intézménynyel gyarapodott, melynek létesítését szeretett főispánunk jóakaratu támogatásának köszönhetjük. Mint biztos forrásból értesülünk tavaszszal megkezdik az inter urbán összeköttetés kiépítését Deb- reczentől — Szatmárig, s igy városunk az országos távbeszélő-hálózatba is be lesz kapcsolva. Az előfizetők száma a városi hálózatban jelenleg 37, azonban az előfizetőkből ítélve rövidesen 50-ig fel fog emelkedni. — Választmányi gyűlés. A nagykárolyi kath. legényegyesület február hó 2-án tartja a közgyűlést előkészítő választmányi gyűlését, melyre a választmányi tagokat és az érdeklődőket ez utón is meghívja az elöljáróság. —-Vasutasok bálja. A nagykárolyi állam- vasúti altisztikar igen kedélyesnek ígérkező s | tánczestélyt rendez február hó 9-én a polgári olvasókör helyiségében. A rendezőség, melynek ólén Jeney István főmérnök áll, mindent elkövet a siker érdekében s bizonyára ez a mulatság is fényesen fog sikerülni. A meghívó, melynek szétküldése most van folyamatban igy szól: Meghívó. A nagy- | károlyi m. á. v. altisztikar a helybeli népkonyha és szegények javára 1902. február | hó 9-én, vasárnap, a polgári kaszinó összes termeiben zártkörű téli tánczestélyt rendez. A rendezőség: Jeney István főmérnök, disz- j elnök. Tóth Kálmán állomásfőnök, elnök. Balázs Kálmán ellenőr, elnök. Juhász Kál- | mán számtiszt, titkár. Kálnay Gyula fő- I raktárnok, titkár. Lovas János fütőház-vezető, ! ellenőr. Szilágyi Károly, jegyző. Kiss János, I pénztárnok. Távirász: Bekő Antal. Távirat- kézbesítő : Opicz Károly. — Baumgartner Ist- ván, Bányai Zsigmond, Bende István, Berkő Pál, Drenyovszki Mihály, Kemény Bernát, Korompay Gyula, Kőhalmi Márton, Kemény László, Nagy Jenő, Papp Cyörgy, Sándorfi István, Velle Mihály rendező-bizottsági tagok. Belépti-dij: Személyjegy 2 korona. Családjegy (3 személyre) 4 korona. Karzatjegy 1 korona, mely a terembe való lépésre nem jogosít. Kezdete este 8 órakor. Jegyek este a pénztárnál kaphatók. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztát- | nak. Drótnélküli távirda az öt világrésszel I levelezésben. Egy távirat ára 10 fillér. A tánczestélyen Jónás Gyuri zenekara fog közreműködni. _ — Értesítés. Az izr. tanulósegélyző- és önképző-egylet f. hó 26-ra hirdetett évi rendes közgyűlése közbejött akadály miatt megj tartható nem lévén, van szerencsénk az ! egylet t. tagjait értesíteni, hogy a közgyűlés február hó 2-án vasárnap d. u. 5 órakor a | szokott helyen megtartatik. Kéretnek a t. tagok, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számmal szíveskedjenek megjelenni. Az elnökség. — A kereskedő-bál iránt, mely szombaton, február hó 1-én lesz a polgári olvasókör helyiségében megtartva, igen nagy érdeklődés nyilvánul, s reméljük, hogy az minden tekintetben jól fog sikerülni. Derék kereskedőink meg is érdemelnék a közönség pártfogását, mert hiszen épen a kereskedő- ifjúság az, mely minden mulatságon helyt áil magáért s hogy az ö mulatságukon a közönség jól fogja magát érezni, arról kezeskedik a lelkes rendezőség.
