Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-24 / 17. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Azért bizonyos, hogy az .állami iskolák szép és buzdító példaadása nein fog nyom­talanul eltűnni és hogy azokat a többi iskola­tartók is mindinkább megkedvelvén, azt csakhamar követni is fogják. Sőt az is bizo­nyos, hogy az ifjúsági egyesületek vonzó példaadása az önálló gazdák általános egyesü­lését is csakhamar megteremti, ami aztán az egész közgazdálkodás és jólét színvonalát is jobbra és jobbra változtatja. Es ekkor már csak az lesz hátra, hogy a fenti utón a gazdasági iskolából kikerült leányok is kiképeztessenek annyira, hogy a kerti és háztartási teendők ellátásában" az illető igényeknek kellőleg megfelelhessenek, amidőn aztán az általános közjóiét eddig nem remélt fokra fog emelkedni és úgy a J kivándorlásnak, mint a koldulásnak is vége ! szakad ... és a községek oly arczulatot vesznek fel, mely az általános boldogulás ( és közmegelégedés érzetét is magán hor- f dozza. 1 Nagyon helyesen és bölcsen teszi azért j a mi közművelődésünk buzgó őre, hogy a i t mi csaknem teljesen elhanyagolt ifjúságunk ! - vezetését is a kezébe véve, annak az isme-;1 rétéit, tudását és gondolkodás módját az ő j1 szórakoztatása mellett rendeltetésének meg- i1 felelőleg mindinkább kifejleszteni, bővíteni •’ és átalakítani igyekszik, hogy igy az tudatos |1 munkája által necsak a saját családja ]jó- ! létét és jövőjét legyen képes megalapítani, ha- 1 nem hogy hazánk közgazdaságának is oly. lökést adjon, mely az ő eredményeiben min- < den eddigi ténykedéseinket meghaladja ! j 1 Mert kétségtelen, hogy jól vezetett ifjú-, < sági egyletek vannak leginkább hivatva arra, - hogy a mai gyarló nemzedéket úgy szel- < lemileg, mint erkölcsileg is átalakítsák és í igy a jövő polgárságát munka- és kereset- képesebbé, tevékenyebbé és a közjó iránt ; fogékonyabbá és boldogabbá tegyék; hanem ' arra is, hogy a községek és haza polgársá- , gát már az ifjú korban egyesítvén és ez j ] által a mi nemzeti — s felekezetiig szét­tagolt társadalmunkat összeforrasztván és j , megszilárdítván, az általános közjóiét fel­virágoztatását és mindinkább és inkább elő­mozdítsák és biztosítsák. Kívánatos azért, hogy a mi nagyratörő miniszterünk eléggé nem is méltányolható ' kezdeményezését a mi haladni kívánó köz­ségeink és társadalmunk a legnagyobb buzgó- Sággal támogassák! iSérti Sándor tr. HÍREK. kat képző intézet segélyezésére fordittassék és adassék ki. 2-szor: Hogy az országos köz­alapi járulék ne lélekszám után, hanem bir­tok arányában rovassék ki, szaporodván ott a járulék, hol a birtok növekedett, a lelkek alábbszállásával a járulék is csökenni fog. 3-szor: A gyámpénztárnok számadása meg­vizsgálására egy bizottságot kér, azon okból, mert a gyámpénztárnok 80 írtban megálla­pított fizetésével ellenkezőleg az elszámolás­ban 100 frt kiadás van a jegyzőkönyvben feltüntetve: tehát, valamint e tulkiadás, úgy más illetéktelen meg nem állapíttatott postai kiadások is, a pénztárnok által fizettessenek vissza. Mindezen indítványok hosszas vitat­kozás után — melyben úgy a vizsgáló kül­döttség, mint egyes lelkészek s különösen az elnöklő esperes helyreigazító s felvilágosító felszólalásaikban vettek részt, — mint teljes indokolatlan panaszos indítvány, elvettetett. Olvastatott ezután több ifjú lelkész által alá­irt és beadott azon kérelem, hogy ők is óhajtanának az egyházmegyei gyámintézet­nek, még áldozat árán is tagjai lenni: kérik ennélfogva az ebbe való felvétetésöket. Ki­mondván a közgyűlés elvileg, már előzetesen is a kérelem jogosultságát, a felvétel módo­zatára s az ezzel összefüggő rokontárgyak kidolgozására, úgy a régibb, mint az újonnan felveendő lelkészek közül az egyházmegyei közgyűlés egy bizottságot nevezett ki, utasít­ván, hogy e bizottság munkálatát a követ­kező egyházmegyei közgyűlésre terjessze be. Több, kisebb érdekű tárgy elintézése után a bírósági ülés tartatott meg, melynek bevég­zésével a Kudla testvérek jóhirben álló asz­talánál folyt a társalgás, hol Domahidy Elemér egyházmegyei gondnok atyja, az egyházi ügyek iránt buzgón érdeklődő vete­rán Domahidy István, Veress Imre irinyi és Takács Ferencz szaniszlói lelkészek ügyes, talpraesett tósztokkal fűszerezték a Kudla testvérek dicséretére valló, gazdag ebédet. — Meghivó. A függetlenségi és 48-as párthoz tartozó vármegyei bizottsági tago­kát, a közgyűlést megelőzőleg folyó évi ápril hó 30-ik napján esti 9 órakor Nagykárolyban a polgári olvasókör helyiségében tartandó pártértekezletre van szerencsém ez utón meg- hivni. Budapesten, 1902. évi ápril hó 21-én. Luby Géza, pártelnök. —- A kereskedö-ifjak köre folyó hó 27-én, vasárnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre okot azon körülmény adott, hogy az egyesület volt érdemdús, búzgó elnöke, Schuszteritsch Ferencz nagy elfoglaltságára való tekintettel állásáról le­mondott s daczára, hogy az egylet küldött­ség utján kérte fel állásának megtartására, azt tovább viselni nem volt hajlandó. így az egylet azon helyzetbe jutott, miszerint el­nököt kénytelen választani. Úgy halljuk, hogy egyik fiatal kereskedő főnököt óhajtják meg­választani, kinek egyénisége bizonyára csak hasznára és emelésére lenne az egyesületnek. — Tanitói gyűlés. A nagykárolyi ev. ref. egyházmegyei tanitó-egyesiilet folyó hó 21-én tartotta meg évi közgyűlését Nagy­károlyban az ev. ref. egyháztanács termében, midőn Lukács Mihály elnök jól átgondolt, szép megnyitó beszédjével üdvözölve a meg­j jelent tagokat, kitartó és fokozott munkásságra i ösztönözte őket. A szokott tárgyak elinté­zése folyamán mint kiemelkedő mozzanatot kell felemlítenünk Lukács Mihálynak a nép­iskolai tanterv revisiójára vonatkozó vélemé- | nyes javaslatát, melyet a tagok feszült figye­lemmel hallgattak végig, — azután Nagy József dobrai tanító olvasta fel „A gyerme­kek uralkodó hibái és azok orvoslása* czimü értekezését. A közgyűlés mindkét felolvasó­nak jegyzőkönyvileg szavazott elismerő köszö­netét. Az egyházmegyei közgyűlésen való megjelenésre a tantestület részéről képvise- lőkül: Nagy József dobrai és Nagy Ferencz irinyi ref. tanítók lettek kiküldve. A tisztikar 3 évi megbízatása lejárván, elnök a maga j és tiszttársai nevében megköszönve a meg- I tisztelő bizalmat, eddigi tisztségéről lemon­dott és felkérte a közgyűlést az uj tisztikar megválasztására. Miután az eddigi tisztikar az ismételten megnyilatkozó bizalom ellenére i is nem volt rábírható a tisztség továbbvite- 1 lére, — titkos szavazás utján a következő 3 évre: elnöknek : Nagy József, dobrai, — jegyzőnek: Lenkey Lajos nagykárolyi, — pénztárosnak: Gsombók Ferencz szamos- szegi tanítók lettek megválasztva. Ezzel a közgyűlés véget ért. — A nagybánya—felsőbányái vasút ki­! építése most már teljesen bizonyos. Már vállalkozók is vannak, akik a vasút építését foganatosítani szeretnék. A személyi forgalom lebonyolítására tervbe van véve Nagybányá­tól Szatmárig, valamint Felsőbányáig 1—1 motoros kocsijárat 40 személy befogadására, i előbbi a gyorsvonatokhoz való közvetlen csatlakozás " megoldására, utóbbi pedig a szomszédos forgalom lebonyolítására. — A szatmár—ugocsamegyei róm. kath. tanítóegyesület május 14-ére hirdetett köz­gyűlése bizonytalan időre elhalasztatott.-------------------------------­ez en legújabb intézkedése a mi nagy Széchenyink jóslata beteljesülésének eddig a legtöbb reményt nyújtó biztosítéka! Sokkal szebb, helyesebb, eredménye­sebb és a jövőre nézve biztatóbb lenne ugyan, ha a népnevelést betetőző ezen ügyet a nemzet gyorsabb egybeolvadása és meg- j szilárdidása érdekében maga az illető község és társadalom tenné az ő gondoskodása tár- j gyává; de épen az a körülmény, hogy a mi társadalmunknak még ahoz sincs elég érzéke, hogy a saját gyermekei és utódai jövője iránt érdeklődjék, hogy legalább azok boldogulhassanak jobban, mint ők, bizonyítja leginkább, hogy mi a boldogulásra még mennyire — éretlenek vagyunk! ... Na de — hála a mi lelkes és a figyel-! mét mindenre kiterjesztő közoktatási minisz­terünk kezdeményezésének! — az eszme megtestesülése most már az által, hogy az ifjúsági egyesületek szervezését az állami iskolák figyelmébe ajánlotta, teljesen bizto­sítva van. Mert ezen nagyfontosságu cseleke­detével oly irányba terelte az ügyet és annak következtében oly mélyen szántatja fel és művelted meg a népnevelés szégyenteljesen elhanyagolt talaját, hogy ez a munka már előre is a legszebb kilátással kecsegtet. És ez a kilátás az állami iskoláknak nemcsak a közvetlenül, hanem a közvetve elérendő nagy eredményeiben is, és pedig a legbő­vebben fog nyilvánulni. Mert az ifjúsági egyesületek megalapításával az azokban részt­vevő újabb nemzedékek szellemi és erkölcsi értéke gyarapodván, ez nemcsak azoknak, hanem az illető családoknak és az egész községnek s társadalomnak is mindinkább a javára fog válni. Mert hát nemcsak a rossz, hanem a jó is ragadós.. . főkép, ha azt a fiatalság is gyakorolja!... És általában ismeretes, hogy a jobb ifjak előmenetelének nemcsak az illető családbeliek örülnek, hanem a község legnagyobb része is! És ha már eddig is megvolt az, hogy a családfők örültek annak, ha a gyermekeik előadták, hogy mi szépet és jót tanultak az iskolában; sőt azoktól egyet-mást szívesen tanultak is : könnyen elgondolható, hogy — ha azok az ifjúsági körökben még több szép és hasznos birtokába jutnak, amit a szülők még nem ismernek, vagy oly szép dolgokat látnak és hallanak azoktól, amiknek csak örülhetnek és különösen, ha tudják, hogy mióta a fiaik az ifjúsági egyesületekben a j nemesebb, hasznosabb és kellemesebb szóra- j hozásban töltik az idejüket és nem duhaj­kodnak a korcsmában vagy az utczákon és ha tapasztalják, hogy ez idő óta rendesebb I életmódot is folytatnak, a munkájukat ko-; molyabban teljesitik; sőt hogy a gazdaság újabb, korszerű vezetését is mindinkább | magokra vállalják: ez oly állapotot jelent majd, melynek mindig több és több elismerője és követője leend. Az elriasztott kóbor kutya csak azt leste, hogy ezek elmenjenek, menten ott termett s hatalmas falatokkal igyekezet temetni a boldogtalan nyuszit. Majd megelégelve a t lakomát, megnyalta a pofáját mind a két 1 felől és egy elégedett nyiffantást hallatva, | ] odább ment. '1 A levegőben már jóideje keringett egy 1 t fekete pont és ahogy a kutya távolodott,,( ez abban a mértékben nőtt, azaz hogy min-; 1 dig lejebb jött. Egy gyors lecsapással éppen j t a néhai nyulra szállott. Lévén egy nagy kánya. A kutya a. vadászokat respektálta, ő 1 pedig a kutyát. Ötét meg majd más. A gyen- t gébb az erősebbet. í Az egyik mesgyén búslakodott egy árva ( nyírfa, melyet a tulajdonos, minthogy kárt 11 nem csinált, megtűrt ottan. Sőt még volt i belőle annyi haszna, hogy a szomszéd leg-1 ( alább azon a ponton nem szánthatta el a . földjét. Ezen cserregett nehány szarka, várva, I < hogy a nagyobb rabló elmenjen és ők nyom-1 • ban ott teremhessenek, elpusztítani, amit I; még az ott meghagyott. ( Az ő eltávozásukat már nem is vár- ; ták a hangyák, hanem seregestöl lepték el | a nyúl csontvázát. Segitett nekik egy csomó mindenféle éhes bogár. Lám a gondviselés még a leggyámol­talanabb lényeinek is kiparancsolja a min­dennapi élelmét. A kuvasz elégedett pofával kullog a falu felé. A kánya is olyan gyönyörű salto mortalékot csinál a levegőben, hogy öröm nézni. A szarkák pedig teletorokkal cserregve ugrálják össze a nyírfa minden ágát. Szegény nyuszi, ha most körül nézhette volna magát, nem ismert volna saját magára, olyan szépen megvolt tisztítva. A mesgye mentén egy katángkóró árnyá­ban volt egy nyulvaczok Benne két kis hosszú fülü lakóval. Az apróságok fel-fel állnak a két hátsó lábacskáikra, úgy várják az anyju­kat. Olyan éhesek már, hogy a szemükkel alig látnak. El nem tudják gondolni, váljon hol is késhetik ilyen sokáig az a nyulmama. Fazekas Sándor. nyaláson vármegyénk képviseletében Nagy László alispán és Debreczeni István polgár- nester vettek részt. A tárgyalás folyamán i vasút állomásai következőleg állapíttattak neg: Nagykárolyból kiindulva 1. Kálmánd •akodó állomás; 2. Börvely állomás; 3. Ágerdő rakodó, megállóhely; 4. Nagy-Ecsed íllomás, vizfelvétel; 5. Nyir-Csaholy rakodó ; 3. Mátészalka állomás, vizfelvétel; 7. Ó-Pályi •akodó; 8. Nagy-Dobos állomás; 9. Vitka ■akodó; 10. Vásáros-Namény állomás, viz- 'elvétel; 11. Kis-Namény megállóhely; 12. jyüre rakodó; 13. Kopócs-Apáti állomás; L4. Tornyos-Palcza rakodó; 15. Mándok íllomás, vizfelvétel; 16. Tisza-Szent-Márton •akodó; 17. Csap végállomás. Az egész ípités 5.900,000 korona, vagyis kilométeren­ként 67.738 koronába kerülne- A tárgyalás ilkalmával az összes műszaki kifogások el- myésztettek s az állomás kibővítésekre nézve íz egyezség létrejött. Az állami hozzájárulás kérdésében ezen tárgyalás eredménye alap­ún fog a minisztérium dönteni. Lényeges ehát, hogy a májusi közgyűlésen a vasutak segélyezésére nézve a vármegyei pótadó negszavaztassanak és különösen nagykároly— nátészalka—csapi és szatmári—bikszádi h. é. rasut hozzájárulásai keresztül menjenek, dindenesetre melegen ajánljuk a vármegyei nzottsági tagoknak, hogy ezen, városunkat umyira érdeklő fontos ügy tárgyalásánál eljes számban megjelenjenek. — Elhalasztott közgyűlés. A „Kölcsey- igvesüiet" múlt vasárnapra hirdetett közgyü- ését Nagy László alispánnak, az egyleti dnöknek akadályoztatása miatt május hó l-ére kellett elhalasztani. A közgyűlés tár­gyait előkészítő választmányi ülés előtte való lap fog megtartatni. — Gyászeset. Családi gyász érte vár­megyénk alispánját, Nagy Lászlót. Sógora l’óth Mór debreczeni, utóbb szolnoki kir. ügyész, sajtóközvádló, a napokban Szolnokon íirtelen elhunyt. Holttestét Szolnokról Puszta-1 Daróczra szállították s ott temették el nagy "észvét mellett. — Névnap. Tegnapi napon tartották Béla napját. Lapunk felelős szerkesztőjét, Papp Béla ügyvédet számosán keresték fel jóbarátai és ismerősei köréből, hogy ez al­kalommal jókívánságaikat kifejezésre juttas­sák. Két főgymn. tanár, Nádor Béla és Majoros Béla is sok óvácziónak volt tárgya s a hely­beli honvédzászlóalj tisztikara is Stéfán Béla százados és Marsó Béla főhadnagy névünne­pét megünnepelte a tiszti étkezdében. Lapunk részéről is mindannyioknak a legjobbakat kívánjuk. A gör. kath. húsvéti ünnepek alkal­mából a helybeli két ily szertartása egyház­ban az istenitiszteletek sorrendje a következő lesz: Nagycsütörtökön délután 6 órakor Krisztus Urunk kínszenvedése 12 evangéliu­mának felolvasása. Nagypénteken délután 3 órakor Kr. temetésének emlékünnepe, díszes körmenet, utána predikáczió, a román nyelvű egyházban Dr. Brán Feliczián, az orosz | nyelvű egyházban pedig Szabó Ignácz által tartva. Vasárnap éjjel (12 órakor) Kr. feltá­madásának emlékünnepe, körmenettel; reggel 3 órakor ünnepélyes mise, délután 3 órakor esteli istenitisztelet predikáczióval, a román egyházban Szabó Ignácz, az oroszban pedig Selegian Livius áldozár által tartva. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye folyó évi április hó 22-én tartotta meg nt. Segesvári József esperes és DomahidyElemér társelnöklete alatt évi tavaszi rendes közgyűlését. Esperes Istenhez emelt buzgó imája után a gyűlést megnyit­ván, a képviselőket megbízó leveleik benyúj­tására hívta fel, melynek megtörténte után a gyűlés megalakulván, az esperes évi jelen­tését olvasta fel. E jelentésében fájdalmas érzés kifejezésével említette fel ilki lelkész Szenczi Ferencz elhunytát s Pótor Elemér­nek Öles va-Apátiba lett el választatását, kér­vén az előbbi elhunyt lelkész emlékének jegyzőkönyvben megörökítését, mit a közgyű­lés egyhangúlag helyesléssel fogadott. Követ­kezett ezután báróm nő és két férfitanitó- nak, úgymint Csurka Julia érendrédi, Polité Gizella mátészalkai és Tamássy Erzsi gencsi tanítónőknek, ugyancsak két íitanitónak ünne­pélyes felesketése, kikhez az esperes szép buzdító beszédet intézett, felhiván őket, hogy a gondjaikra bízott gyermekeket igazi vallásosságban, tiszta erkölcs és törhetlen hazaszeretetben neveljék. Elnöklő esperes ezután egy terjedelmes memorandumot olva­sott fel, mely egy, az ö esperesi szabály­talan eljárása ellen intézett hírlapi czikkre adott felelet volt s az esperesi eljárás helyes és törvényes voltát miután tiszta megvilágításban feltüntette, a közgyűlés e memorandumot egész terjedelmében jegyző­könyvbe iktatni s kinyomatni elrendelte. Hosszú vitára adott alkalmat gebei lelkész Szigeti Gyula következő három pont alatt tárgyalt indítványa: 1-szür: Hogy az egyház- megyei jegyző, pénztárnok, tanácsbirák stb. tiszteletdijaik jövőre ne ezen hivatalnokok részére, hanem a szatmári felsőbb nötanitó­— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor a város­háza tanácstermében tartandó rendkívüli köz- j gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, ; 1902. április 24. Debreczeni István, polgár- mester. Tárgysorozat: 1. A kórházi- bizottság javaslata, hogy f. év május 1-től kezdve a kórház bevételei továbbra is ott kezeltessenek. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését a jövő csütörtökön, május hó 1-én fogja megtartani. Az állandó választ-' mányi ülés folyó hó 28-án délután 3 órakor kezdődik a vármegyeháza kistermében, 29-én délután 3 órakor pedig az egészségügyi­bizottság tartja gyűlését ugyancsak a kis­teremben. — Dalestóly. A nagykárolyi dalegyesü­let igazgató-választmánya a folyó hó 22-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy május hó 3-án — szombaton — a polgári olvasókör dísztermében terített asztalok’mel­lett felolvasással egybekötött hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Megcsen­dült a kis kápolna harangja. Férfikar Kerner Józseftől. Előadja a dalegyesület. 2. Felolva­sás. Tartja Nagy László vármegyei alispán. 3. Minden este furulyázok sokáig. Férfikarra átírta Szabó Miklós karnagy, előadja a dal­egyesület. 4. Szavalás Kubinyi Bertalantól. 5. Mi volt nekem a szerelem. Férfikar For- tuner Elektől. Előadja a dalegyesület. Kezdete pontban 8 órakor. Belépő-dij 1 korona. Hangverseny után táncz. A hangversenyre, külön, névre szóló meghívók nem lesznek, azért a város és vidéke értelmiségét ez utón hívja meg a rendezőség. — Műkedvelői előadás. A kath. legény- j egyesület már választott színdarabot és pedig Tóth Edének kitűnő népszínművét, „A Kintor­nás-családot“ fogják pünkösd táján előadni. Az összes szereplők már megvannak nyerve ! s különösen a női szerepek oly kezekbe jutottak, hogy a siker teljesen biztosítva van. A próbákat már a napokban megkez­dik. Érdeklődéssel nézünk az előadás elé. — Vasutengedélyezesi tárgyalás. Váro­sunkat oly nagy mérvben érdeklő nagy­károly—mátészalka—csapi vasút engedélye­zési tárgyalása folyó hó 16-án történt meg Budapesten, a Mándy miniszteri tanácsos elnüklésc alatt tartott állandó vasuténgedé- lyezési bizottság közreműködésével. A tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom