Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-06 / 10. szám

’ — Ebzárlat-feloldás. Értesítem a város | ebtartó közönségét, hogy amennyiben a város : területén 40 nap alatt sem veszettségi eset nem fordult elő, sem veszett kutya nem kó­borolt : a zárt feloldottam. Nagykároly, 1902. márcz. hó 5. Demidor lgnácz, rendőrkapitány. — Kereskedők figyelmébe. A nagy­károlyi kereskedő-társulat évi rendes köz-1 gyűlését folyó hó 9-én, vasárnap délután 3 ! órakor a Központi Takarékpénztár igazgató- j sági tanácstermében tartja meg, mely alka­lommal a tisztikar, választmány és a keres- kedő-tanoncz iskolai-bizottság fog választás utján megalakittatni. — Közgyűlés. A nagykárolyi temetke­zési társulat folyó évi február hó 23-án tartotta meg rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Reök Gyula elnök pont 10 órakor — minthogy a gyűlés határozatképes­ségét'konstatálta— üdvözlő jókivánatai mel­lett a gyűlést megnyitja és a napirendre kitűzött tárgyakat vette elő. Első tárgy volt az 1901. évben augusztus hó 20-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása s ebből kifolyólag az 1902-ik év január hó 5-én és február hó 2-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, a kiküldött számoltató-bizottság jelentése és az 1901. évi bevételek és kiadások tételenkénti felolva­sása, mely után felhívta elnök a közgyűlést arra, nincsen-é a számadás ellen valami meg­jegyzés és miután senki nem szólalt fel ellene, kéri a pénztárnok részére a felment­vény megadását, melyet a társulat egyhan­gúlag megadott. Következett a számoltató­bizottság azon előterjesztése, mely szerint akik az 50 filléres tartozásaikat fel hagyták gyűlni és akik kivett 40 korona tartozásaik után a ráeső kamatait nem fizetik, az alap­szabály értelme szerint kitörültettnek nyilvá­nítsa a közgyűlés és minthogy sokan vannak ilyenek, elhatároztatott, hogy akik folyó év deczember 3 L-ig kamatjaik kiegyenlítését nem eszközük, azok 1903. év január hó 1-től igényt a társulat tagságára nem tarthatnak s további követelésük az alapszabály értelme szerint megszűnik. Felolvastatott továbbá a j kölcsön kérők névsora, de mivel a közgyűlés­ben többen felszólaltak a kölcsönzés kiadása | ellen, elnök szavazásra bocsátotta a kérdést, j melynek eredménye az, hogy folyó évben | kölcsön nem adatik. Egyéb, csekélyebb fon- j tosságu ügyek lotárgyalása után a jegyzőkönyv j hitelesítésére Makai József, Szedlák Antal, Bérezik Bertalan és Guffárt Márton társulati j tagok kérettek fel s ezzel a közgyűlés véget ért. Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselő­testülete által 1902. évi február hő 9-én j tartott közgyűlésén a közyágóhidi-jégverem I átalakítására vonatkozólag hozott 18—902.1 Kgy. számú határozata ; — továbbá a Fényi- utcza egy része szabályozási vonalának meg­állapítására vonatkozólag hozott 31—-902. Kgy. számú határozata a városházánál a j közigazgatási hiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netaláni felebbezés 1902. évi márczius hó 14-ik napjáig bezáró­lag beadható. Nagykároly, 1902. február hó 28-án. Debreczeni István, polgármester. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete; által 1902. évi márczius hó 2-ik napján tar­tott közgyűlésén a nagykárolyi 45. számú telekjegyzőkönyvben 580. hr. szám alatt! felvett Murvay Sándor és Dán Erzsébet tulaj­donát képező ingatlannak a közkórház részére eszközölt megvételére vonatkozólag hozott 37-902. Kgy. számú határozata a város­házánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 30 napon át köz­szemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netaláni felebbezés 1902. év ápril hó 2-ik napjáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1902; márczius hó 2-án. Debreczeni István, polgármester. Aláírási felhívás. A szatmárvár- megyei Lorántffy Zsuzsanna egyesület részére. A m. kir. belügyminisztérium által 120,136— 1901. sz. a. megerősített alapszabályaink szerint az egyesület czélja: a szatmári prot. felsőbb leányiskola erkölcsi és anyagi támo­gatása, felvirágoztatása, egy ev. ref. tanitónő- képző intézettel kibővítése. E czél kereté­ben szegénysorsu, főleg árva leányok kiké- peztetése s önálló keresethez juttatása. — Az egylet tagjává lehet minden férfi és nö, ki a.nőnevelés ügyét szivén viseli A tagok négy félék, u. m.: tiszteletbeli, alapitó tagok, akik egyszersmindenkorra 50 korona alapít­ványt fizetnek az egylet pénztárába; pártoló ta­gok, kik évenként 10 koronát fizetnek, rendes tagok, kik évenként 2 koronát fizetnek. A tagsági kötelezettség öt évre terjed. Akik az öt év elteltével kilépésüket Írásban be nem jelentik a választmány előtt, újabb 5 évre tagokul tekintetnek. Felhívjuk azért a nőnevelés iránt lelkesülő, áldozatkész közön­ségünket, hogy egyesületünk nemes czélját becses támogatásába venni s szétküldött NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. iveinken tagokul beiratkozni minél nagyobb számban szíveskedjék. Tagsági iveinket f. év márczius hó 15-ig az aláírásokkal Biki Károly egyl. alelnökhöz (Szatmár, Rákóczy- utcza 4.) a tagsági dijakat szeptember hó l-ig Osváth Elemér egyl. pénztároshoz (ev. ref. főgimnázium) beküldeni kérjük. Szatmár, 1902. február6. Hazafias tisztelettel vagyunk: Domahidv István, elnök. Jákó Sándorné, egyl. alelnök. Biki Károly, alelnök. Dr. Böszörményi Emil, titkár. Osváth Elemér, pénztárnok. A kik ez egyesületnek rendes, pártoló avagy alapi tó-tagjai óhajtanak lenni, szíveskedjenek nt. Asztalos György lelkész urnái lévő tagsági ivén aláiratkozni. — Nyilvános köszönet. A domahidai gör. kath. uj templom épitkezési költségé-; nek fedezéséhez járuló nemes adakozóknak j már több alkalommal fejeztem ki hálás j köszönetünket e lapok hasábjain. Ez alka- j lommal oly egyénekről akarok megemlékezni, kik szívesek voltak felajánlani azt, hogy nevezett egyház uj templomát részben saját j költségükön fogják berendezni, illetve fel- disziteni: Első Zsurzsa János vezendi lakos, — ki már eddig is több ezreket áldozott uj templomok építésére — készíttet egy 197—224 kilogramm súlyú harangot a temes­vári harang-öntödében 784—800 kor. díjért. Erre nézve a megrendelés már a múlt hóban j megtörtént. A második, Szilágyi György j szaniszlói lakos, ki vidékünkön nemes tettei­ről már régebb idő óta igen ösmeretes, csak a múlt évben is jelentékeny költség mellett a szodorói g. k. templomot renovál- tatta és belsőleg feldiszitette. Ezen vallásos érzelmű férfiú templomunkba készíttet 3 drb olajfestményü szent-képet, melyek közül az egyik oltár-képül fog szolgálni, — továbbá; készítteti az oltárra szükségeltető összes fa- 1 tárgyakat, tabernakulomot, melyek művészi­leg lesznek kidolgozva és be aranyozva 640 kor. munkabérért. A 3-dik Sturza Rornu- lusz m. á. v. állomás-felvigyázó és neje Hosszumezőről, kik arra vállalkoztak, hogy az oltárt a legszebb kivitelben, különböző színezetű leplekkel, térítőkkel és párnákkal fogják feldisziteni. Az egyház igaz, őszinte háláját tolmácsolom részükre s készségükért áldja meg őket a magyarok Istene. — Doma- hida, 1902. márcz. 4. Stiírza János, könyör- adomány gyűjtő. — Figyelmeztetés ! A bor- és húsfogyasz- tási-adóról alkotott országos törvények ide vonatkozó szakaszai értelmében és a szesz­fogyasztási adópótlékról alkotott városi szabályrendelet értelmében figyelmeztetik a város közönsége, hogy a hivatkozott törvény, illetve szabályrendeletben előirt kötelezettsé­geknek pontosan tegyen eleget. Különösen: Ha fogyasztási adóköteles czikk, u. m.: bor, hús, égetett szeszesital — akár tengelyen, akár vasúton vagy postán érkezik a beszedési körbe, avagy helyből adómentesen szereztetik be, az a városi fogyasztási adó kézelős égnél a beraktározás előtt bejelentendő és az azért járó fogyasztási adóilleték elölegesen lefizetendő, | mert különben a mulasztást elkövetők ellen | a jövedék csonkitási eljárás meg fog indít­tatni. Az adó előleges lefizetése alól csak a | borfogyasztási adónál és csak az esetben [ lehet kivétel, ha az illető szemleivvel bír. Ez j esetben a bejelentés alkalmával fél a kezei \ között levő szemleivbe köteles a szerzett mennyi­séget bejegyeztetni, különben úgy tekintetik, mintha bejelentés nélkül raktároztatott volna be. Adómentes leszámításnak csak akkor van j helye, ha valamely szemleivvel bíró fél, más — szintén szemleivvel bíró félnek enged át, vagy előleges bejelentés mellett a város terü­letéről kiszállít 50 liter vagy azt meghaladó j bormennyiséget. Ha az elszállítás vasúton történik, az előleges bejelentés mellett az elszállítás igazolásául a vasúti feladó-vevény is felmutatandó. A kipinezézés bejelentése alkal- í mával az elszállított vagy más szemleivvel j biró félnek átengedett mennyiséget fél szemle- ■ ivébe beiratni saját érdekében el ne mulasz- sza, különben a leszámolásnál a kipinezézett mennyiség javára hozatni nem fog. Nagy­károlyban, 1902. február hó 27. Debreczeni István, polgármester. fű YILT-TÉ R.*) lET'elIh.iTT-áiís I A „Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank“ részvényeseihez. Mintegy négy éve annak, hogy a »Nagy­károlyi Önsegélyző-Népbank“ vezérigazgatója és ügyész aligazgatója által rendezett erő- j szakos választási actiúja folytán megszűntem j az igazgatóság tagja lenni, csak azért, mert j komolyan gondolkozva az intézet sorsa felett, I az igazgatósági ülések egyikén felszólaltam azon visszás állapot ellen, hogy egy pénz- j *) E rovatban közlöttokért nem vállal fele-! lősséget a Szerk. ' intézetnél az intézeti ügyész, mint aligazgató és igazgatósági tag is egy személyben, túl­ságos hatáskörrel van felruházva és a hatalom­nak ilv njérvbeni összpontosítása egy intéz­ménynél sem eredményezhet egészséges álla­potot. Álláspontom helyességét a tapasztalat és az eredmények csakhamar igazolták. Az Önsegélyző-Népbank részvényeinek forgalmi értéke kilépésem idején az esedékes j szelvény nélkül 920 K volt, ennyiért vettem én is a részvényt, de ennyiért vásárolták össze az igazgatóság tagjai is, bár ugyan kölcsönpénzen, melyet az intézettől, a rész­vényeknek törvényellenesen ztjlogképen tör­tént: lekötése niellett vettek fel 5 °/0 kamat fizetése mellett, akkor, midőn a betétek utáni illetékkel 5*/2 % adóban; tiszti fizetésekben és üzleti költségben legalább l"/0 terhelte az intézetet. Nem tudom mennyire volt előnyére az intézetnek ezen és bizonyára több hasonló jó üzlet, de tény az, hogy inig a részvénye­seknek vagyonuk után járó osztalék évröl- évre fokozatosan 48 koronáról 44-re, ez évben már 34 koronára szállott le, mig a múlt év­ben az intézet követeléseiből (bizonyára az ügyész ur nagy kárára) mintegy 180.000 K összeg per alatt állott, mig a most kibocsátott múlt évi zárszámadáshoz fűzött igazgatósági jelentésben elismertetik, hogy az intézetnél eddig ki nem derített értékhiányok és köny­velési hibák vannak, addig a múlt évben az igazgató és ügyész ur gondoskodott arról, hogy az ő javadalmazásuk jövőben ne függjön a kétes mennyiségű nyereménytől, hanem azt mindon körülmények között biztosan, sőt felemelt összegben élvezhessék. Lássuk most inár, hogy ily körülmények között hogyan emelkedett a részvény értéke? Nem régen több részvényes egy felhívást bocsátott ki, melyben az alapszabályok egyes szakaszainak módosítását óhajtják és külö- l nősen az én általam évekkel ezelőtt hangoz­tatott kívánságot, a jogtanácsosi állásnak különválasztását kívánják keresztülvinni és pedig városunk tekintélyes egyénei. Alig, hogy ezen felhívás szétküldetett, nagy megütközéssel olvasom a Szatinármegyei Közlöny egyik számában Nemestóthi Szabó Antal intézeti jogtanácsos ur által közzétett hirdetést, melyben a Népbanki részvényeket 640 korona egységárban megveszi szelvények­kel együtt. Teljes tisztelettel kérem, mit jelent ez ? Lehetséges-e az, hogy normális 'viszo­nyok között egy pénzintézet részvényei alig három év alatt 920 koronáról 600 koronára essenek le ? Igaz, hogy kedvezőtlen volt minden pénzintézetre az utolsó két-három esztendő, de még sem érintett egyetlen egy intézetet sem annyira, hogy részvényeinek értéke ily rohamos csökkenésnek lett volna kitéve. Ha az intézeti jogtanácsos ur is — ki az intézet belügyeit bizonyára legjobban ismeri — csak 640 koronáért akar részvé­nyeket vásárolni, engem mint az intézetnek egyik részvényesét szíveskedjék felvilágosítani arról, mi az oka ennek s többi részvényes társaimat szíveskedjék megnyugtatni arról, hogy közzétett hirdetés csak magán passzió és nem az intézet anyagi helyzetének jel­lemzése: Mindenesetre azonban felhívom t. rész­vényes társaim figyelmét ezen körülményekre és ezekhez mérten intézkedjenek a f. évi márczius hó 9-én tartandó közgyűlésen. Nagykároly, 1902. márczius 5. Kaufmann Jakab. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Kiadó lakás. <. I Kölcsey-utcza 1. szám alatt levő házamnál egy ímir ami 1 1a!/ ÁC május 1-től kiadó. í—? Monn János. ipag 857—1902. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. Járásbíróság közzé­teszi, hogy Gutmann József gencsi lakos végrehajtatnak Pável Sándor, Magdás Sán­dor és Pável Péter elleni 72 kor. 76 fillér tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a nagy­károlyi kir. járásbíróság) területén levő, Kis- majtény községi 686. sz. tjkvi, 1274. hr. sz. ingatlan 353 kor., a kismajtényi 701. sz. tjkvben 1291. hr. sz. a. foglalt ingatlan 374 kor., a kismajtényi 716. sz. tjkvben 1312. hr. sz. a. foglalt ingatlanra 332 kor. kikiáltási árban az árverést elrendelte s hogy ezen birtok 1902. évi április hó 16-án d. e. 9 órakor Kismajtény község házánál meg­tartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók a birtok ki­kiáltási árának 10°/0-át készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban s a 3333—81. I. M. sz. R. 8. §-ban körülirt ért. papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartoznak. Nagykároly, 1902. jan. hó 31-én. A kir. járásbíróság. Qsics Lajos, kir. aljbiró. Kiadó lakás. A Vesselényi-utcza 20. sz. a. -egy utczai lakás, mely áll: 3 szoba, konyha, előszoba, kamara és fáskamarából folyó évi május 1-jére kiadó. Értekezhetni az ott lakó tulajdo­nossal. io Tischler Ferdinánd. Értesítés. Értesittetik a. n. é. közönség, hogy helybeli zálogüzletemet elköltözésem miatt feloszlatom, melynél fogva a zálogtárgyak-többé nem hosz- szabbittatnak meg, hanem azok ese­dékességűk napján kiváltandók. Az esedékes napon ki nem váltott tárgyak a törvény által előirt 1 hó letelte után el fognak árvereltetni. Spitz Ifi. 2—? zálog'li.ázt-u.la.jcLoM.os. Ugyanott összes bútorzatom és egy nagy Wertheim-szekrény eladó. 44—1902. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezen­nel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. jbiróságnak 1901. évi 810/3. Sp. sz. végzése folytán Papp Béla ügyvéd által képviselt özv. Jakobovics Józsefné felperes részére özv. Ujfalussy Sándorné alperes ellen 46 K 70 f követelés s jár. erejéig elrendelt kielé­gítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 1590 koronára becsült ingóságokra a mátészalkai kir. jbiróság 571/4—1901. V. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felül foglaltatok köve­telése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, Pusztaiakon leendő megtartása határidőül 1902. évi ápril hó 2. és következő napján délután 3 órája kitüze- tik, a mikor a biróilag lefoglalt bútorok, zongorakönyvek, fehérneműk, edények, sző­nyegek, ágynemük, üvegnemük s egyéb in­góságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárvere­zendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a fog­lalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés meg­kezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naplói számittatik. Kelt Mátészalkán, 1902. évi február hó 28-ik napján. péner> kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom