Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-13 / 11. szám

olyan ideálisan, hogy büszkén, bátran pél­dányképül mutathatjuk fel azt a szervezetet a müveit külföldnek is és hiszem, hogy e szervezetben nyújtott példát sokan fogják | utánozni. A kisbirtok hitelének kérdésében alig történt még valami. A mi történt, az is több I kárt, mint hasznot okozott. A kisbirtok hite- lének járadék-szerűnek kell lennie és ha aj kisbirtok méltányos hitelét uzsorás kamatra vett pénzzel és nem járadék-szerű kölcsön­nel elégítik ki, — amint ma rendszerint történik — úgy az értelmesebb kisbirtokost, hogy földjét megtarthassa, rablógazdaságra kényszerítik, hogy a föld hozadéka az uzso­rás kamatot behozza. Ez azonban előbb-utóbb a föld kimerülésére vezet és- bár lassabb tempóban, de mégis a jómódú és józanul gazdálkodó kisbirtokos kisbirtoka az adós­ságokban elúszik. Csakhogy ekkor már a hite­lező is egy kizsarolt birtokhoz jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva becsap vele egy jóhiszemű adósság-mentes földmivest, a ki többi birtokának hozadéká- i hói törlesztgeti e terhes tartozást és ugyan-! abba a hínárba jut, — ez már igazán önhibá­ján kívül 1— melyből elődje teljes vagyoni romlása árán kimenekült. Mondhatom, szép menekülés! E fenti kép azonban a munkabíró, a föld hozadékát kiforszirozó földmives sorsát ábrázolja. (Folyt, köv.) Dr. Gidófalvy István, kir. közjegyző. HÍREK. — Márczius 15-ike. A szabadságharc/, születésnapját városunk hagyományos kegye- j lettel fogja megünnepelni s mint miden év­ben, úgy az idén is a polgári olvasókör nagytermében lesz az ünnepély megtartva. í A vacsorán leendő részvétel czéljából az aláírási ivek már ki lettek bocsátva s fel­hívjuk a közönséget, hogy azon minél tömegesebben vegyen részt. A rendező- j bizottság is falragaszokon hívja meg a közönséget, melynek szövege igy szól: P o 1- gártársak! Nemzeti és polgári szabadsá­gunk visszaszerzését czélzó mozgalmak kez­detének 54-ik évfordulóját ünnepeljük ez év márczius 15-én pártszinezct nélkül. —- Az 1848—19-iki küzdelmeknek dicső emléke fel­gyújtja bennünk a hazafias lelkesedés tiizét, megnyilatkozásra készteti szivünket. Polgár­társak! Jöjjetek velünk az Isten házába, ad­junk hálát a Mindenhatónak, hogy ama nagy napok küzdelmeinek eredményét élvezhetjük, kérjük oltalmát, segedelmét azok megtartása, megvédelmezésére! Jöjjetek a „Protestáns j Társaskörbe“ és a „Polgári Olvasókör" nagy­termében tartandó hazafias ünnepre, hogy amaz események emlékének felújításán együtt lelkesedjünk, s a hazaszeretet szent érzel-j mében egybeforrva egy szivvel-lélekkel rójuk s le kegyeletünket az elődök irányában, hogy | dicső példájukon felbuzdulva, mint méltó j utódok tegyünk szent fogadást, hogy imádott hazánk iránti hazafias kötelességeinket Ön-1 feláldozó lelkesedéssel teljesíteni mindenkor készek leszünk. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Reggel 7 órakor ünnepi isteni- tisztelet a gör. kath. orosz templomban. 2.: — Jövök instálom, karikázott elő Johan.' — Megkened a szeges talpú bagariát, j azután megtöltesz hat vékony nyakú üveget í a badacsonyiból, mert megyünk medve- vadászatra. — instálom én nem megyek, hüledezett Johan. — Persze, hogy te nem jösz, hanem végezd szaporán amit mondtam, megértetted. — Meg, instálom. Először megkenem a vékony nyakú medvét... — Megkened az apád halálát, szidta j Ábel ur. Azzal odament Johanhoz, s a tenyerét j rátapasztotta annak egyik fülére, hogy azon | esetleg ki ne jöjjön, amit mondani fog, a másikba pedig belekurjongta még egyszer a teendőket. így aztán megértve Johan a pa­rancsot, elsasirozott. A fiuk is segítettek az öregnek össze- szedelőzködni. Egyik a lomhalmazból szedte elő a vadászkosztümöt, a másik bele rázta Abel urat. A harmadik meg a fegyvert ke­reste elő és a patronokkal babrált sokat, ami a nagy elfoglaltságban, látszólag sen­kinek sem tűnt fel. Egv jó óra múlva ott voltak a tett helyen. Ott már vártak reájuk az uradalomból egy pár gazdatiszt, a falusi pap, a jegyző. A hajtők is felvoltak állítva az erdő túlsó szélén, csak a jeladásra vártak, hogy megkezdhessék. A hajtást Szentiványi Gyuszi vezette, mert a hajtők közt is kell lenni egy puskás embernek, nehogy a fenevad vala­melyiket széttépje. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Reggel 8 órakor ünnepi istenitisztelet a gör. I kath. román templomban. 3. Reggel 9 órakor! ünnepi istenitisztelet a róm. kath. templom-j ban. 4. Reggel 10 órakor istenitisztelet az j ev. ref. templomban. Délután 5 órakor a Prot. 1 Társaskör összes termeiben szabad bemenet mellett: 1. Hymnusz, énekli a közönség. 2. j Talpra magyar, szavalja Nagy Elek kórházi j gondnok. 3. Szavalat, tartja Keszi Etelka ki a. j 4. Ünnepi beszéd, tartja Varga Gedeon ev. ref. í s.-lelkész. 5. Szavalat, tartja Kovács Klárika! k. a. 6. Szózat, énekli a közönség. — Este' 7 órakor a „Polgári Olvasókör“ nagytermé­ben szabad bemenet mellett: 1. A dalárda; éneke. 2. Simkó Gézáné úrnő szavalata. 3. Ünnepi beszédet mond: Dr. Adler Adolf.! 4. Nagy Elek szaval. 5. A dalárda éneke. I 8 órakor kezdetét veszi ugyanott a társas- vacsora, amelynek ára a borral együtt 2 K 20 f. A rendezőség igen szívesen venné, ha! nők is vennének részt a társas vacsorán. — i Márczius hó 16-án este 6 órakor a nagy- ■ károlyi kath. legényegyesület saját helyisé- gében fog hazafias ünnepélyt rendezni. Nagy­károlyban, 1902. évi márczius hó 8-án. — A rendező-bizottság : Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Bunda Miklós, Csóti Márk, Friedl János, Janitzkv Albert, Kaufmann Jenő, Kubinyi Bertalan, Luczay János, Lukács Mihály, Lu- kácsovits János, Mercs Imre, Makay József, Nagy Elek, Papp Béla, Peiszner Lajos, Rózsa István, Dr. Rooz Elemér, Schuszteritsch Ferencz, Serly Ferencz, Simkó Géza, So- mossy Miklós, Sternberg Sándor, Strohmájer Ferencz, Tóth János, id. Vetzák Ede, Veres ; Gusztáv. Hivatalos látogatás. Géresi Kálmán debreczeni tankerületi főigazgató a múlt pénteken fejezte be főgymnasiuinunknál tel­jesített hivatalos látogatását s szombaton reggel elutazott városunkból. A tapasztaltak­ról a főigazgató kedvezőleg nyilatkozott. A fögymnasiuin Kölcsey-Önkepzököre folyó hó 15-én, szombaton, délelőtt 10 órakor a városi tornacsarnokban hazafias ünnepsé­get rendez a következő műsorral: 1. Japán induló Gaverszkytől. Előadja a főgymn. zene­kar. 2. Szózat Vörösmarty-Egrcssytől. Előadja a főgymn. énekkar. 3. Megnyitó beszéd. Tartja j Szintay Lajos, köri elnök. 4. Márczius Idusa. Irta Bodnár Lajos. Előadja Papp József, köri pártoló tag. 5. Hevesi népdalok. Előadja a főgymn. zenekar. 6. Alkalmi felolvasás. Tartja Kovács István, köri főjegyző. 7. Kurucz dalok Küldi Gyulától, előadja a főgymn. énekkar. 8. A magyarok Istene Váradi Antaltól. Elő­adja Taub Ignácz, köri rendes tag. 9. Szere­nád az Ocskay brigadérosból. Előadja a fö- gymn. zenekar. 10. Záró beszéd. Tartja Pap Gyula, köri rendes’tag. 11. Nemzeti dai ifj. Sz. Nagy Károlytól. Előadja a főgymn. ének­kar. Az ünnepségre külön meghívók nincse­nek, azért Nagykároly város értelmiségét ez | utón hívja meg a vezetőség. —. Eljegyzés. Veres Sándor pettyéni körjegyző, folyó hó 9-én, vasárnap tartotta eljegyzését Asztalos Boriska kisasszonynyal, Asztalos György a helybeli ev. ref. egyház nagyrabecsült lelkészének, lapunk kiváló munkatársának kedves leányával. Boldogsá­got kívánunk kötendő frigyükhöz! — Márczius 15. A nagykárolyi kath. legényegyesület vasárnap este 6 órakor saját helyiségében ünnepeli meg márczius 15-ikének A vadászokat pedig Matolcsi Jani állí­totta a helyükre, mint aki legtöbbet konyit a vadászathoz. Ábel urnák jutott a legszebb állás, egy ösvény, amelyen látni lehetett, hogy valami nagy marha szokott kijárni rajta. Mikor mindenki a helyén volt, belefojt a vadászkürtjébe; a kürthang lassan búgott végig az egész erdőn. Kevés vártatva egy másik kürthang felelt, rá, a hajtők sorá­ból, jeléül, hogy a hajtás kezdődik. A feketerigók nyugtalanul szaladgáltak a lehullott falevelek közt. Egyes tapsi-fülesek iparkodtak menteni a bőrüket; sőt amint a zaj közelebb jött, a róka atyafiak vörös kaf­tánja is meg-meg villant a cserjék közt. A zaj és lárma nőttön-nőtt. A zavar annál nagyobb lett az erdő vadjai közt. de lövés még nem történt, mert a vadászoknak megnadrágoltatás terhe mellett meg volt tiltva más-vadra lőni, mint medvére. A zűrzavar tetőpontján egy lövés dördült el a hajtők sorában. Ez jel volt arra, hogy a medve bent van a hajtásban, tehát vigyázni kell. A vadászok izgatottan vizsgálhatták a fegyverüket, hogy váljon rendben van-e. meg- ; van-e töltve, a sárkány fel van-e húzva. Nemsokára egy mély bömbölő hang | szárnyalt túl minden más zajt. Az apró le- ! hullott száraz gályák ropogni kezdtek, a ; vékonyabb cserjék, mint nád szálak hajoltak kétfelé s előtűnt egy hatalmas him medve, egyenesen neki rontva a szerencsétlen Ábel urnák. Ábel ur menten arezhoz kapta a pus- i kát s egvmás után iecsattantotta mind a két évfordulóját a következő programmal: 1. Megnyitó beszéd, tartja: Tietz Sándor egy­leti elnök. 2. Kossuth Lajos imája, mondja: Tischler János. 3. Női szavalat. 4. Fel­olvasás, tartja: Majoros Béla főgymn. tanár. 5. Női szavalat. 6. Márczius 15. Fliesz Henrik­től, szavalja: Sallay Lajos. Az ünnepélyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. Dalegyesületünk legközelebb egy dal­estélyt szándékozik rendezni, mely czélból a választmányt a jövő hét elejére Demidor Ignácz egyesületi elnök ülésre fogja összehívni. — A tavasz közeledtét városunkban már lehet észlelni, mert a Kossuth-utcza szegletétől az Eigner-íéle kereskedésig, kü­lönösen a Petz-féle üzlet és a „Központi szál­loda“ kapuja előtt rakás számra állanak a pereczesek és más foglalkozásnélküli egyé­nek, kik nemcsak élállják a járdát, hanem emellett hanczuznak, játszanak, káromkod­nak, dobálódznak, nem törődve a járó-kelők­kel, kiket néha vagy meg is lökdösnek vagy meghaj igáinak. Felhívjuk e népre rendőrsé­günk figyelmét és kérjük, tisztítsa meg a jár­dát ezen rakonczátlan, durva elemektől. (Be­küldetett.) —- Közvilágításunk kérdése már közele­dik a megoldás felé. A tanács és a képviselő­testület a jövő héten tartandó gyűlésen fogja a kérdést tárgyalás alá venni. Vajha sike­rülne már dűlőre juttatni ez égetően sürgős ügyet. A Kölcsey-egyesület felolvasó-estélye. Vasárnap este tartotta meg a Kölcsey-egye­sület ezidei második felolvasó-estélyét. A vár­megyeház nagytermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. Ez a szokatlan jelen­ség kétszeresen kellemesen érintett bennün­ket. Mint kő esett le szivünkről egynéhány régebbi Kölcsey-estély emléke, hol csekély számú, de figyelmetlen közönség élvezte a differentiális integrúlékról szóló mulatságos felolvasásokat, másrészt jóleső érzéssel te­kintettünk a „mi“ zongoránkra, melynek egyharmadrésze már a mienk, — hála a i papnak. De hát mint lehet ez V Megváltozott a mi közönségünk? Felhagyott nemtörődöm­ségével, előítéleteivel? —- Ugy van! És az oka egyszerű. Az egyesület irodalmi osztá­lyának tapintatosan ügyes, ambicziózirs el­nöke, Csóti Márk kitalálta azt, amit más is kitalálhatott, volna, hogy a közönségnek „uj" kell. Régi jeles erők uj formákkal, uj reper­toárral, eddig ismeretlen szereplők változatos programmal: Íme, a menü, melynek ízléses összeállítása Csóti Márkot dicséri. A Prog­ramm első pontja Nagy László alispán „csevegése“ volt. Amily szives örömmel lát­juk mindig a kedvesen szellemes elnököt a pódiumon, épp oly örömmel töltött el ben­nünket, hogy tőle joggal várt szellemes elő­adását ezúttal a nálunk még egészen uj „csevegés“ alakjában interpretálta. Madame du Deffand szalonjáról s ezzel kapcsolatban a XVIII-ik század negyvenes éveinek fényes szalon életéről beszélt, megragadó szavakkal festve le annak az asszonynak életét, kit kortársa M. Villemain „la femme Voltaire“- nek nevezett, s ki Emile Deschanel leírá­saiban mint a társalgás istennője szerepel. A közönség hálás tapsokkal köszönte meg a kedves szórakoztatást. Utána dr. Adler Ádolfné úrnő adott elő egy magyar raphsodiát zon­gorán. A vervvel előadott remek átiratnak főleg allegro részei kapták meg a közönséget, mely csak ráadás árán engedte le a rokon­szenves szereplőt a pódiumról. Lelkesen tapsoltunk s reméljük, hogy még inegujráz- tatjuk ?! — Tóth Erzsiké kisasszony Molnár I Ferencz „Pesti kis lány falun“ czimü mono- ! lúgját adta elő. Kellemes orgánumáról már megemlékeztünk egy műkedvelői előadás j alkalmával, — a csinosan előadott monológ megérdemelt sikert aratott. — „Az alvásról" j tartott felolvasást Haunstüdter József főgymn. tanár. Érdekes dolgokat mondott el a lélek másik világáról, az alvásról és ismertette a j régi népek véleményét, melyek az alvást a j lélek vándorlásának hitték. Az újabb kor I nézeteit is előadta az alvást illetőleg, melyet azonban lényegileg még ma is eldöntetlennek tart. A rokonszenves felolvasót megérdemelt tapsokban részesítette a közönség. — An- drássy Annuska kisasszony monológja maga j volt a kedvesség. Oly biztosan, elfogulatlanul | mozgott a pódiumon, mely becsületére vált ! volna akármelyik rutinirt szereplőnek. Végül Wagner Mariska kisasszony Paganini „La cam- i panellá“ szerzeményét zongorázta Liszt j Ferencz átiratában. A darab classicus, helyes | felfogása a nyugodt művészi előadásban, i mint tükörben mutatkozott, nagy gyönyörű­séget okozva a zeneértőknek. A felhangzó tapsot ráadással hálálta meg. Ezután a sok kedves dolog után egy egészen mástermé- szetü kérelmünk lenne a közönséghez. Nem feltétlen szükséges, hogy valaki az utolsó ! szám közepén már pakolózni kezdjen s ez által a közönséget is és a jótékonyczélra szívességből közreműködő szereplőt is zavarja. Az anyagiakról csak annyit, hogy: a bevétel meghaladta a 200 koronát. Hogy volt 1 ( -t.) — Értesítés. A nagykárolyi róm. kath. egyháztanács határozatából. A nagykárolyi róm. kath. egyháztanács és iskolaszék az 1902. évtől kezdve 1904. év végéig terjedő időre újból alakítandó lévén, e czélból a választók névjegyzéke folyó évi márczius hó 11-től 25-ig bezárólag a fiunépiskolai szolga­lakásban (földszint, bemenet balra) közszem­lére ” ki van téve; azon figyelmeztetéssel, hogy iránta a választói képességet, illetőleg netalán keletkezhető fölszólamlások márczius hó 26-ig egyháztanácsi elbírálás alá az egy­háztanácsi elnökséghez beadandók. Az egy- háztanácsi s ezzel együttesen az iskolaszéki tagok választásán fiunépiskola nagytermében folyó évi márczius hó 31-én délelőtt 10 óra­kor kezdetét veendő közgyűlésben fog esz­közöltetni, melynek tartatná alatt, ha a választás közfelkiáltással nem leszen foga­natosítható, titkos szavazással fog történni, s ez utóbbi esetben a szavazat-lap a jogosult által választani óhajtott tagok nevével tetszés szerint — az egyháztanácsba választandók- uak azonban az iskolaszéktől külön jegyzé­sével, — betöltve a választások megnyitá­sától kezdve ugyanazon nap déli 12 órájáig a választási bizottsághoz személyesen adandó be. Választandó az egyháztanácsba 18, az iskolaszékbe pedig 12 rendes tag; azon meg- j jegyzéssel, hogy ugyanazokra, kik egyház­tanácsi tagságra szavazatban részesittetnek, mint iskolaszéki tagokra is lehet szavazni. ] Póttagokul a megválasztott rendes tagok után legtöbb szavazatban részesültek tekintendők : fölkiáltássali választás esetében pedig ezek ! is hasonlókép fognak választatni. Az egyház­tanácsban és iskolaszékben az egyházi elnök, kakast; de csak két hitvány pukkantás hal­latszott. Nagy áhnélkodására a golyók szeme- láttára pottyantak le a földre, éppen mintha valaki kiszedte volna a puskaport a pat­ronjaiból. Jézus Mária! kiáltott Ábel ur. s le­csapta a puskáját szaladásra vette a dolgot. A medve pedig utána. Ábel ur hasztalan kiabált a fiuknak, hogy lőjjék le a bestiát, mert inegcsufolja; azok rá nem lőttek volna a világért. A nyomorultak nyilván összeesküdtek az Ábel ur testi épsége ellen. Mikor már jó ideig kergetőztek, a medve felállt két lábra s gyorspolka-lépésben igye­kezett az Ábel ur gallérját elérni. A vadászok roppantul jól mulattak rajta, hogy ők még ilyen medvét nem láttak, amelyik polkázni is tudjon. Dehogy bántot­ták volna! Az Ábel ur horgas inai már-már rogyni kezdtek; látva ezt a medve, oda kiáltott neki: — Ábel bácsi, ha ád ötven forintot, akkor nem eszem meg. Mikor a medve űzőbe vette Ábel urat, Ábel ur megijedt és hogy a vadállatot be­szélni hallotta, még jobban megijedt, de mikor az éppen ötven forint kérésen kezdte tanulni a beszédet, erre már szörnyen meg­ijedt. Hirtelenében az villant meg az agyá­ban. hogy a medvét feljelenti a járásbíróság­nál zsarolás miatt. — Ki vagy te jámbor medve? riadt rá Ábel ur. A medve szó nélkül megállt, a hasán felhasitotta a bőrét és kibújt belőle — Szent­ivánvi Gvuszi. _ , _. , Fazekas oandor. az egyháztanácsban a segédlelkészek és nép­iskolai tanítók nem esnek választás alá, az iskolaszékbe azonban a segédlelkészek be­választhatok, de a népiskolai tanítók nem; jelzettekre nézve szabályzataink külön intéz­kednek. Világi elnököket, jegyzőket, ügyvé­det, pénztárnokokat, gondnokokat a meg- i választottak a maguk kebeléből fognak vá­lasztani. Miről a hitközségi t. ez. tagok j tanácskozási és választási joguknak gyako- rolhatása végett ezennel értesittetnek. Kelt Nagykárolyban, 1902. márczius hó 9-én. Az egyháztanács és iskolaszék elnöksége. — Pénzintézeti közgyűlés. Meglehetősen viharos közgyűlése volt folyó hó 9-én a Nagv- i károlyi Önsegélyző-Népbanknak. Nagyszámú ! részvényes jelent meg s Csipkés András igaz- í gató pontban 10 órakor nyitotta meg a gyűlést, melynek első tárgyát képezte az igazgatósági j és felügyelő-bizottsági jelentés tárgyalása, az 1901. évi zárszámadás és nyeremény-felosz­tási tervezet előterjesztése. A felolvasott mér­legből az tűnt ki, hogy az intézetnek 1901. évi nyereménye 23,659 K 29 f volt, melyből részvényenként 34 K osztalékot javasolt az igazgatóság kifizettetni. A felolvasott mérleg i és jelentések hosszú vitát provokáltak, melyre ! okot azon körülmény adott, mely szerint az igazgatóság jelentésében elismerte, hogy egyes számlákon elkönyvelési hibák fordulnak elő. i Igv a folyószámlán 2000 K 32 f, a váltó- tárcza állományban 3246 K kevesebblet, a !jelzálogszámlán 1462 koronával több, az ingatlan számlán 763 K 72 fillérrel több volt. mint amennyi a megejtett leltározás ered­ménye volt, s melynek végeredménye gyanánt 3246 koronát az évi nyereségből leírni kellett, j A mérleg és jelentésekhez legelőször Dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom