Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-22 / 21. szám
NA6YKÁR0ÍY ÉS VIDÉKE. magas Északon szokott lenni, megrövidíti az ember életét. Kiválóan előnyös az életkor meghosszabbítására a levegő egyformasága, különösen a melegségre és hidegségre, a nehézségre és könnyűségre való tekintettel. Azért azok az országok, melyekben a hőmérő és a barometer gyors és erős változtatásokat szenved, az életkor meghosszabbítására sohasem előnyösek, mert e gyors változások megannyi forradalmak, melyek az erőket és szerveket koptatják. Ez áll példának okáért hazánkra nézve is, ahol gyakran egy napon fagyot és meleget észlelhetünk s ahol a már- czius nagyon meleg, a május meg fagyos lehet. A szárazság tulmagas foka éppen ugv, mint a nagy nedvesség káros befolyást gyakorol az emberi élet tartamára. Ellenben a nedvesség bizonyos fokával állandóan telitett levegő legjobban alkalmas a hossza életkor elérésére. Ezért szigetek és félszigetek az öregség bölcsői. Ősidőktől fogva öregebbek lettek az emberek szigeteken, mint ugyanazon szélességi vonalon fekvő kontinensen, így az emberek az Archipel szigetcsoportján j tovább élnek, mint a szomszédságban levő Kis-Ázsiában ; Czipria szigetéi! tovább élnek, mint Szíriában; — Kormosában és Japánban tovább, mint Kínában ; Skócziában, Dániában és Svédországban tovább, mint Németországban és hazánkban. A tenger vize tehát jótékonyan hat s a tengerészek általában igen öregek lesznek. Minél hivebb marad az ember a természethez és törvényeihez, annál hosszasabban él; minél inkább távozik tőlük, annál rövidebi) élettartama. Ezért egy azon vidék lakói öregebbek lettek, ainig egyszerit és egészséges pásztor- és vadászéletet folytattak; amikor azonban czivilizálódtak s ezáltal lustaságba és rcnyheségbe estek, élettartamuk is megrövidült. Tehát nem a gazdagoknak és előkelőknek, hanem kiváltképpen parasztoknak, földművelőknek, hajósoknak stb. lehet alapos reményök, hogy hosszú életkort érnek el. A foglalkozás, az éghajlat, az egészség, a vérmérséklet, a testi szervezet, a szellemi erő, a táplálkozás stb. bizonyos középszerűségében rejlik ezek szerint a hosszú élet j nagy titka. Azonkívül a tapasztalat a következő nevezetes tanúságokat szolgáltatja: A nagyon hosszú életkorunk valameny- nyien házasok voltak, s pedig többnyire még igen magas korban. Nincs rá példa, hogy agglegény igen magas kort (azaz száz éven fölül it) ért volna el. A franczia Longueville 110 évig élt és tiz felesége volt; az utolsó, | akit 99 éves korában vett el, még 101 éves I korában gyermekkel ajándékozta meg. Szám szerint több nő ér el magasabb kort, mint a férfi, mégis az emberi kor legvégső határát csak férfiak szokták elérni. Az élet első felében fáradtságos, sőt; küzdelmes — utolsó felében azonban nyugodtak!) életmód vezet magas korhoz. Egyetlen egy példa sem akad arra, hogy dologkerülő kiválóan hosszú életű lett volna. Bacon megfigyelései szerint öreg atyák és fiatal anyák hosszuéletüek s fiuk, kik anyjukra hasonlítanak, rendszerint öregebbek lesznek, mint azok, kik atyjukra hasonlítanak. Ha végül az egyes emberfajokat tekintjük, vonatkozással hosszabb vagy rövidebb életképességüket ’ illetőleg, ugv általában a kaukázusi faj hosszabb életűnek látszik, mint a mongoli és maláji. Sir. HÍREK.- Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év május hó 25. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1902. május hó 20-án. Debrecsetii István s. k., polgármester. — Tárgysorozat: 1. A szeszfogyasztási pótadó szedéséről alkotott szabályrendelet módosítására vonatkozó belügyminiszteri határozat kihirdetése. 2. A húsvágási szabályrendelet módosítása tárgyában kelt belügyminiszteri rendelet kihirdetése, a szabályrendeletnek a belügyminiszteri rendelet értelmébeni átalakítása. 3. A nagyméltóságu kereskedelemügyi miniszter ur leirata a városon keresztül vonuló törvényhatósági ut államosítása esetén az ut hozzájárulási összegének megállapítása tárgyában. 4. Lamarche Albert kövezetvám mentességet kérő ügyében kiküldött bizottság véleményes jelentésének boterjesztése. 5. A hegyközség 1901. évi számve vőileg megvizsgált számadása. 6. A m. kir. hopvéd állomás-parancsnokság megkeresése az elfoglalt lőtér ára iránt uj szerződéskötés tárgyában. 7. A városi tanács előterjesztése a városi hatóság kezelése alatt levő pénzek kölcsönadása esetén a kamatláb megállapítása iránt. 8. A magyar aszphalt részvény- társaság megkeresése, hogy a folyó évben teljesítendő aszphalt munkálatok áráról feltétlen kötelezvény adassék ki. 9. Vetzák Ede és társai kérelme a Deák-térnek egesz terjedelmében kövezettel leendő ellátása iránt. 10. Keszler Sámuel mészáros kérelme 6 hónapnál idősebb 2 éves korig terjedő marháknak vághatására engedély adás iránt. 11. Lukács Andrásné Szirmai Karolina kérvénye néhai atyjának fizetéséből visszatartott részlet kifizetése iránt. 12. Muska János gőzfürdőbérlő kérvénye községi pótadó alól való felmentése iránt. 13. Jánossy Jolán és Némethy Sándor kérvénye a -Petőfi-utcza keleti oldalának a háztulajdonosok költségén aszphalt- gyalogjárőval leendő ellátása iránt. 14. Schifbeck Károly ajánlata a Rónai és Véber tagok közt levő 2 hold 680 Cj-öl úttestnek az ő részére leendő eladása iránt. 15. Szigeti Sándor és társai kéményseprők kérelme a lakbér szabályrendeletnek oly módosítása iránt, hogy a kéményseprési dij fizetése a háztulajdonosok terhét képezze. 16. Tóth Lajos és társai kérelme, hogy a fényi-üteza végén kunyhóban lakó czigányok a város más részére telepíttessenek át. 17. Róth Mátyás gróf Károlyi István-utczai telkéhez csatolt 1'47 m2 terület árának megállapítása. 18. Kuszka Mihály Gencs-utczai lakos telkéhez csatolt 6’32 m2 terület árának megállapítása. 19. Ilevele Józsefné Akáczfa-utczai lakos telkéből utczarészlethez csatolt 24'2 in2 terület árának megállapítása. 20. Feige Ferencz Térei-utczai lakos telkéhez csatolt 3'82 m2 terület árának megállapítása. 21. Szilágyi János Gyepsor-utczai telkéhez csatolt 7 m2 terület árának megállapítása. 22. április havi pénztár vizsgálati jegyzőkönyv. Esküvő Dr. Köszeghy Andor pénzügyigazgatósági s. titkár, tartalékos honvédhadnagy, Köszeghy Gyula nyugalmazott ifra- dalmi tiszttartó és neje szül. Dáni Mariska úrnő fia, szombaton e hó 17-én d. e. 11 órakor esküdött örök hűséget Jeney Sarolta kisasszonynak, Jeney István m. kir. államvasuti főmérnök és szilágymegyei birtokos és neje szül. Zsótér Erzsébet úrnő kedves leányának. A polgári frigykötést Debreczeni István polgár- mester eszközölte, 'tanuk voltak Enyedi — Mit, neked kell segítség, neked; hát nincs-e két erős karod, amivel dolgozhatnál, nincs-e asszonyod, a peregi molnár felesége, ha a munkában kimerülsz ,.. Menj dolgodra ! ... Haza jött... Az asszony vigasztalta, Ö ellökte magától: — Menj, untat engem a te örökös szerelmed. Inkább a mindennapi kenyérre gondolnál. . . Hidegen elfordult tőle. — Ember, te — kiáltá az asszony s könnyek törtek elő szemeiből — te eltaszitsz, te elküldesz. Te, kinek mindenemet feláldoztam, a tied volt minden csókom, minden nyájas szavam, minden ölelésem, érted hagytam el hites uramat, érted ... Nem bírta tovább, elcsuklott, lerogyott a rozzant székre, oda támasztá szép fejét a szék karjára s keservesen sirt, zokogott . . . Talán elvesztett boldogságát siratta... Mintha a sirás könnyített volna a lelkén, felköté tarka virágos kendőjét s azután ment kifelé, a hitszegé asszony nekiindult a nagyvilágnak... Talán várta, hogy visszahívják . . . nem hívták. Veres Jani közönyösen nézte az elmenőt. Az ajtóban hallhatta az asszony, a mint nagyot nevetett utána s gúnyosan mondta: szegény bolond! Már elteltem vele, jó, hogy elment, nagy teher volt a nyakamon ! A peregi molnárnak nem soká — egy kis dolga akadt a törvényszéknél. Egy kis bolondság mindössze. Megölte a felesége csábítóját. — De hát nem bánja a bűneit ? kérdé a biró. — Nem — szólt nyugodtan a peregi molnár — megfontolva tettem. Megígértem neki, beváltottam szavamat. Tizenöt esztendőt kapott. Megérdemelte. Ment a börtönbe. Lassan teltek az évek. Hej, de lassan őrlődik le a tizenöt esztendő. Nap-nap után nem tud annak a sápadt asszonynak az emlékétől megszabadulni. Ott kisért egyre. Küzd ellene. — Bosszúból öltem meg Veres Janit, nem azért, mert az asszonyt szerettem. Igen nem . .. nem ... tudom ... Így megy egyre a kínos töprengés. Telt az évek sora. A börtönből megőszült, megtört ember jött elő. Kopott ruházatú, öreg asszony fogadja a börtönajtónál: — Hazugság, hogy nem szeretlek, szeretlek, Veres Janit gyűlölöm, megvetem. Bocsáss meg a bűnbánónak. A peregi molnárnak körív lopódzott a szemeibe, az öröm könnye. Megölelte, megcsókolta azt a sápadt, összeaszott asszonyt, s suttogá: —: Szeretlek, megbocsátok! ! Lukács az Agár bank igazgatója és Jurcsek Béla gr. Károlyi Gyula intéző tisztje. Egy- házilag Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, kormánysegéd adta össze az uj párt. szép beszédet intézve hozzájuk. Délben a meny- asszonyos háznál ebéd volt, a melyen számos pohárköszöntőben éltették az uj házasokat. Az uj pár az esteli vonattal a délvidékre nászúira ment. Boldogság kisérje frigyüket! — Fögymnasiumi ünnepély. Főgymnasiu- munk „Kölcsey-önképzőköre“ folyó hó 17-én tartotta meg az idei záró ünnepélyét a városi tornacsarnokban. Elég szép számú közönség jelent meg, habár az előző években nagyobb érdeklődéssel viseltetett az ünnepély iránt. De a megjelentek igazán élvezettel hallgatták végig a programmot, mely minden pontjában kitünően sikerült s mely az önképzőkör helyes irányú működését elismerésre méltóan jellemezte. A zenekar játékával vette az ünnepély kezdetét, mely Beethowen „Nyitány“-át adta elő szép készültséggel és helyesen. Az énekkar éneke következett, Veit Vilmos „A szarvas és cserebogár“ czimü darabját énekelte el, azzal a sikerrel, melyet már több Ízben volt alkalmunk megdicsérni s mely Majoros Béla tanárnak érdeme. Brandsch Gyula VII. o. t. szavalata képezte a harmadik számot, ki Vörösmartynak „Vén czigány“-át szavalta el helyes, hanghordozással és érzelemteljesen. Majd Liszer Emil VII. o. t. zongorajátéka következett, ki a „Balaton háborgása" czimü ábrándot igazán szépen játszotta el. Az énekkar éneke után „A holt költő“ czimü melodráma következett. Szintay Lajos-VIII. o. t. érzeté mtelj es szavalata, méltó kísérőt nyert Czukor István VIII. o. t. kifogástalan zongorajátékában. Igazán sikerült volt a következő quintett „Szerenád az Ócskay brigadé- rosból“, melynek előadásában Majoros Béla tanár is részt vett. Most az’ évi beszámoló következett, Kovács István Vili. o. t. ünképzö- köri főjegyző jelentését olvasta fel Taub Ignácz Vili. o. t. A legkisebb részleteket is pontosan magában foglaló jelentés felsorolta a kör idei működését, melyből beláttuk, hogy az sikerrel használta fel a lefolyt évet is. A kör, az igazgató és több az ifjúság érdekeit szivén hordó egyén szívességéből a folyó évben számos pályadij volt kitűzve, melyeket a nyerteseknek Hám József igazgató osztott ki,' a közönség éljenci között. Ennek befejezése után az igazgató emelkedett szobásra. Hálás köszönetét nyilvánította a magas kormánynak a főgymnasiumtnal szemben a lefolyt évben tanúsított jóindulatáért, de különösen nagy elismeréssel nyilatkozott a városról, mint fentartóról azért az áldozatkészségért, melylyel a gymnasium szükségleteit készséggel fedezi. Köszönetét mondott tanártársainak az odaadó támogatásért, Csóti Márk és Majoros tanároknak az önképzőkör és énekkar lelkes vezetéséért. Majd pár megható búcsúszót intézett az iskolát elhagyó ifjakhoz s az ittmaradtakat pedig intette, az ö jóakaró atyai szavaival. Az igazgató szép és tanulságos beszéde lelkes ! tapsokra ragadta a közönséget. —- Az ének- j kar énekelte el a „Torna indulót“ s a si- 1 került ünnepély a zenekar „Induló“-ja mellett ért véget. A kereskedő tanoncziskola vasárnap, e hó 25-én, délután 2 órakor tartja meg fögymnasiumi helyiségében az évi milleniumi S s ezzel kapcsolatosan a koronázási emlék- j ünnepséget, a mire az illetők szives figyelmét i fel hívjuk. — Műkedvelői szinielöadás. A kath. i legényegyesület tagjai által a házépitési-alap javára rendezett műkedvelői szinielöadás a múlt hétfőn, Pünkösd másodnapján folyt le i a polgári olvasókör helyiségében. Nagy kö- ; zönség jelent meg az előadáson, mely tetszésének sűrű tapsokban adott kifejezést, I ezzel méltányolva a szereplőknek fáradhatatlan buzgalmát és szorgalmát, mely minden esetre elismerést érdemel. Hiszen a szereplőknek legnagyobb része ez alkalommal először jelent meg a színpadon és hogy ennek daczára, tisztességes sikert arattak, az egyedül szorgalmuk s fáradtságot nem ismerő buzgalmuknak eredménye. Tóth Edének „A kintornás család“ czimü népszínművét adták elő, mely műkedvelői előadásra nem épen I a legalkalmasabb, mert oly nehéz darab, j hogy hivatásos színészeknek is gondot ad ennek kellő előadása. —- A darab egyik legnehezebb szerepét Juczit, Perge Erzsiké játszotta, ki a nehéz szerepét sikerrel creálta ! és dalai tetszésben részesültek. Özv. Biinbóné szerepében Sándor Erzsikét láttuk, ki ügyesen oldotta meg feladatát, nagyon jó öreg ; molnáráé volt. Marit, acziterás leányt Matesz Mariska személyesítette, nehéz drámai szerepében tisztességes sikert aratott. A két pletyka vén asszony szerepét Müller Ilona és Matesz Róza játszották, mindketten ügyesen nyelveltek és jó alakok voltak. Kisebb szerepeikben Nagy Irma, Jakab Erzsiké, Nagy Margit, Nagy Ilona hozzájárultak a sikerhez. A férfiszereplők lcözzül első sorban Popovics Rudolfot illeti az elismerés, mint a ki Samu, molnárinas szerepét kifogástalan sikerrel ját1 szotta; utánna Dipold Kálmán alakítása i aratott tetszést. Dáma potya fiskális szere- j pével; Sinkay Mihály, Laczi nehéz szerepé- ; ben elismerésre méltó törekvésének adta I tanujelét, szépen szavalt és érzéssel játszott, | éneke is tetszett. Gombért József is jó öreg Fúvó volt s különösen második felvonásbeli nehéz jelenete sikerült. Deák Sándor egyik | jó szereplő volt és Kötő Károly vasúti bakiért ügyesen személyesítette, rászolgált az elismerésre. Jóner Bertalan az öreg Pergő molnár szerepében jeleskedett. A kisebb szerepekben Kinczli István, Bálintfy Károly, Kovács Sándor, Török Lajos, Weiszer Dezső, Winkler Pál és Paluska Mihály egészítették ki sikeres játékukkal az összhangot. A figyelmes i rendezőség minden egyes női szereplőt vi- ; rágcsokorral lepett meg, a közönség pedig sokat tapsolt s az egyes felvonások után az összes szereplőket a lámpák elé hívta. Az j előadás befejeztével a nagyterembe vonult ! a közönség vacsorához, melynek folyama alatt Tietz Sándor egyesületi elnök emelt poharat és szép szavakkal köszönte meg a közönségnek azt a lelkes támogatást, melyben az egyesület mulatságait mindenkor ré- j szesiti. Vacsora után tánezraperdült az ifju- ! ság és Jónás Gyuri jó zenéje mellett a sző ! szoros értelmében a reggeli órákig mulatott j és tánczolt. A csinos díszletek nagy részét j Pucser István festő festette, kinek ügyes ecsetje dicséretére válik. — A honvédség köréből. Dr. Zsigmond Elek honvédfőorvos a helyben állomásozó zászlóaljtól Debreczenbe helyeztetett át, helyére dr. Gaál Sándor másodosztályú ezred- orvos lett idehelyezve a trencséni 15. ezredtől. — Halálozás. Barta Antalt a helybeli pénzügyigazgatóság irodavezetőjét családi gyász érte. Anyósa Richtárszky Józsefné kir. adótárnok özvegye, Sopronban e hó 13-án életének 74. évében elhunyt. Haláláról a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik úgy a saját, valamint az összes rokonság nevében forrón szeretett felejthetetlen anyjuknak illetőleg anyósuknak és nagyanyjuknak Richtárszky Józsefné szül Wöllersdorfer Mária kir. adótárnok özvegyének kedden, folyó évi május hó 13-án délelőtt fél 11 órakor, ! nehéz hosszas szenvedés után a halotti szent- | ségek ájtatos felvétele után, életének 74. évében történt gyászos elhunytát. A boldogult | földi maradványai csütörtökön, folyó évi május hó 15-én, délután 6 órakor fognak a róni. kath. egyház szertartása szerint a Szt.- Jakab kápolnában beszenteltetni s a Szent- \ Mihályról czimzett róm. kath. sirkertben Örök nyugalomra tétetni. Sopron, 1902. évi május | hó 13-án. Béke hamvaira! Koth Lajosné szül. í Richtárszky Gizella, Richtárszky Ernő, Richtárszky Villibald, Richtárszky Aurél, Barta Antalné szül. Richtárszky Kornélia, mint ; gyermekei. Richtárszky Ernőné szül. Schlatt- i ner Irma, Richtárszky Villibáldné szül. Fuchs Borbála, mint menyei. Barta Antal, mint I vejc. Koth Lajos, Koth Malvin, Barta Kornélia, Richtárszky Hilda, Richtárszky József, I mint unokái. Tiz éves találkozó. 1892. évben hét ifjú névszerint Oláh Sándor, Tóth József, Ekkor János, Péchy Kálmán, Rock Károly, [Gábriel Ignácz, Rupiczky Ödön, mint akik I ez évben szabadultak fel, mint kereskedö- tanonezok, Besnyö Lajos, Balog Dénes, Vida István, Földváry Dezső és Varga István társaik jelenlétében ünnepélyes fogadalmat tettek. hogy 10 év múlva, vagyis 1902. év pünkösd másod napján Nagykárolyban ismét ! össze fognak jönni. E fogadást teljesítendő [jelentek meg öten a kitűzött napon, ma már csaknem mindannyi önálló kereskedő, hogy a régi emlékezet és barátságot felújítsák. Kegyeletes aktus teljesítésével vette kezdetét j az összejövetel, ugyanis egyik társuk Földváry Dezső sírját — ki időközben elhunyt ! — megkoszorúzták a helybeli ref. temetőben, hol csinos beszéd kíséretében Oláh Sándor helyezte cl a jó barátok gyönyörű pálma- koszorúját. Ugyanakkor egy másik társuk I Varga István sírját is megkoszorúzta a társak megbízásából Gráczban a Kastner és ! Öhler-czég, mely szívesen vállalkozott a kegyeletes actus teljesítésére. Majd az általuk’meghívott vendégekkel együtt a polgári olvasókör helyiségében gyűltek közös ebédre össze, hol Jónás György jó zenéje mellett az esteli órákig maradtak együtt s számos köszöntőben éltetve egymást s a vendégeket és fogadást tettek, hogy 10 év múlva ugyan- i csak városunkban ismét összejönnek. — Emlékünnepély. A nagykárolyi iparos tanoncziskola vasárnap, folyó hó 18-án, délelőtt fél 12 órakor tartotta meg szokásos milleniumi emlékünnepélyét a városháza nagytermében. Jól esik konstatálnunk, hogy ez alkalommal különösen az iparos-mesterek élénk érdeklődést tanúsítottak az ünnepély s ezzel kapcsolatos rajz- és munkakiállitás [ iránt, mely érdeklődés mindenesetre buzdító hatást gyakorolt a tanonezokra, kiknek nagy öröm az, ha mesterüket bemutatott elöhala- dásukról meggyőzhetik. Az ünnepély a ta- nonezok énekével vette kezdetét, kik Diczig
