Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-10 / 15. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. A Kálmánd-utcza jobb oldalán a szabályozási vonalat megállapította, ugyanitt az aszfaltgyalogjáró egyrészének áthelyezését elrendelte. Kaplony község megkeresését, hogy a Nagykárolytól kiinduló lápi-ut Kaplony községen vezettessék által, e czélból a vármegyei törvényhatóságához a város részéről is hasonló kérvény adassék be; — tekintettel arra. hogy a városnak érdekében áll, miszerint minél több községgel legyen összekötve —- magáévá 'tette s polgármestert utasította, hogy a vármegyénél oly. irányban kérvényezzen, hogy a lápi-ut Kaplony, Kálmánd és Börvely községeken vezettessék át. A m. kir. közigazgatási bíróság ítéletét Lamarche Albert fürészgyár-telepének a kövezetvám alóli mentességet kérő vitás ügyében tudomásul vette és miután az Ítéletben ellentmondást észlel, ezzel egyidejűleg Lamarche Albert fürészgyár-telepének kérvénye folytán is a vámos közutat nem érintő szállítmányai mennyiségének bizottságilag leendő megállapítása czéljábol polgármester elnöklete alatt a tisztiügyész, főszámvevő, Schuszteritsch Ferencz, Bing Mór, Nonn Gyula és Rooz Samu tagokból álló bizottságot kiküldött. A kassai kereskedelmi és iparkamara megkeresését a szepesmegvei takács- és müszövö-áruknak a házalási kereskedéstilalma alól kivétele végett, miután a törvénynyel ellenkezik, teljesíthetőnek nem találta. A trieszti általános 'biztosító-társaság ajánlatát a városi pénztárnak betöréses lopás elleni biztosítása végett nem fogadta el. Simon László kérelmét a 21—^902. számú képviselőtestületi határozattal terhére megállapított kártalanítási ár mérséklése iránt, valamint Kovács .lózsef kérelmét a 23—902. számú képviselőtestületi határozattal terhére megállapított kártalanítási ár mérséklése iránt — elutasította. Vida István Somos-utczai lakos telkéhez csatolt 17'46 m2 terület, Strucz László Térei-utczai lakos telkéhez csatolt 2'3 m2 terület, végre Székely András Hajnal-utczai telkéhez csatolt 3'88 m2 terület árát Q méterenként 1—1 koronában megállapította. Nagykároly város területén az ebtartásról alkotott szabályrendeletet elfogadta, jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetni rendelte, egyben felirt a vármegyéhez, hogy a város a vármegye részére ebadó czimén eszközlendő fizetések terhe alól mentessék fel. A február és inárczius havi pénztárvizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket miután rendkívüli intézkedési igénylő körülmények fel nem merültek — tudomásul vette. A városi árvaszék jelentését — mely szerint a gyámoltak és gondnokoltak részére 1902. évben 5"/0 kamat adható — tudomásul vette. A honvéd-állomás parancsnok megkeresését a téli burákból egy szoba és kamarának őrmesteri-lak czéljaira négy évi használatra díjtalan átengedése iránt megadta azon kikötéssel, hogy a szükséges építkezési költségek a várost terhelni nem fogják. Frank Lajos kérelmét — a lövölde- j kertben egy szoba és kamara építése iránt \ — miután erre az 1902. évi költségvetésben ! fedezet nincs — nem teljesítette. Miklois István és társainak ajánlatát, melylyel a Lubi-soron levő városi földből 4 hold területet holdankénti 80 korona évi bérért kibérelni kívánnak — elfogadta, a bérleti szerződés megkötésére polgármestert; felhatalmazta. A budapesti egyetemi-ifjak Nagykárolyi; körének kérelmét a 43—1901. Kgy. számú j határozat megváltoztatása iránt teljesítette j olyformán, hogy a kör segélyezésére 200j koronát megszavazott oly feltétellel azonban, hogy a kör a segélyezettek névsorát a tanácsnak bemutatni köteles. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Márton, Spitz Antal, Vida Sándor, és Szabó János képviselőket felkérte és a közgyűlést j berekesztette. HEREK. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán a kedden esteli vonattal pár napi! tartózkodásra városunkba érkezett. — A Kölcsey-egylet estélye. A Kölcsey- egylet e hó 12-én tartja a téli szezonban j utolsó felolvasó-estélyét. Midőn ezt regisz-! tráljuk, talán nem lesz felesleges az egylet I működésére némi visszapillantást vetnünk. Készséggel konstatáljuk, hogy az egyletj mindig megfelelt ama közművelődési és iro- i dalmi czélnak, melyet programmjául kitűzött, j De konstatálnunk kell azt is, hogy az iro- j dalmi szakosztály különösen az estélyük! rendezése tekintetében azóta emelkedett nívó- j jában, mióta a szakosztály élén Gsóti Márk tanár áll, mint elnök. Fáradalmat nem ismerő buzgalommal állította össze az estélyek j programmját s ha minden egyes estély ki-1 magaslik műélvezet tekintetében, el kell ismernünk azt is, hogy az utolsó estély a pro- j gramm összeállítása tekintetében talán felülmúlja mindannyit. Igazán élvezetes este lesz j mindazokra nézve, kik ott megjelennek s i hisszük is, hogy közönségünk az irodalmi I szakosztály elnökének fáradozásait s a Köl- I csey-egylet működése iránti rokonszenvét | azzal fogja demonstrálni, hogy az estélyen minél nagyobb számban fog megjelenni, anynyival is inkább, mert az estély a zorígorti- vétel alap javára rendeztetvén, alkalma lesz a közönségnek, hogy elismerésének ez nton j adjon kifejezést. — A kibocsátott meghívó igy szól: Meghívó. A Kölcsey-Egyesü- let irodalmi szakosztálya 1902. április hó 12-én, szombaton a vármegyeház nagytermében a zongora alapra jótékonyczélu hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Loonore- nyitány Beethowen Fideliójából. Előadja a 3. kerületi kassai honvéd-zenekar. 2. Felolvasás, tartja Majos Károly. 3. A rútacska Bállá Miklóstól, pályanyertes mű. Előadja Bau- disz Erzsiké. 4. Ballet-csárdás Nyáry Józseftől. Előadja a 3. kerületi kassai honvédzenekar. Tíz perez szünet. Utána: 1. A reményhez Csokonai Vitéz Mihálytól és Rá- kóezy-nóta. A honvéd-zenekar kísérete mellett szavalja Jeney Gézáné, szül. Nagyfalussy Julia. 2. A vándor Schuberttól. Énekli Orosz Alajos, zongorán kiséri Sternberg Anikó. 3. Asszonyőrizet Radó Antaltól. Szavalja Kemény Emil. 4. Legenda. Wieniawskytól, hegedűszóló. Utána a Rákóczy-induló. Előadja a 3. kér. kassai honvéd-zenekar. Utána táncz. Az ételekről és italokról Kudla Testvérek gondoskodnak; a tánezra pedig Fátyol Józsi muzsikál. Külön névre szóló meghívók nem lévén, ez utón hívjuk meg a város és vidéke értelmiségét. Belépődíj: számozott, ülőhely és karzati első sor 2 korona, karzati második sor és földszinti állóhely 1 korona, tanulójegy 40 fillér. A hangversenyt pontban hét és fél órakor fogjuk megkezdeni. Feliilfizetéseket— tekintettel a nemes czélra — köszönettel fogadunk és a helyi két hírlapban nyugtázzuk azokat. Nagykároly, 1902. április 6-án. Csáti Márk, szakosztályi elnök. Kulinyi Bertalan, szakosztályi jegyző. — Főgymnasiumi ünnepély. Holnap április hó 11-én, délelőtt 10 órakor az 1848. évi törvények szentesítésének emlékét fogja a főgymnasiumi ifjúság megünnepelni a városi tornacsarnokban. Az ünnepély programmját lapunk múlt számában már közöltük s ez alkalommái ismételten felhívjuk az ünnepélyre a közönség figyelmét. Egyházmegyei közgyűlés. A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye f. hó 24-én fogja tavaszi rendes közgyűlését megtartani városunkban az uj ev. ref. iskola termében. Előző nap 23rán tanítói gyűlés lesz. A Köicsey-egyesület közgyűlése közbejött akadályok miatt nem folyó hó 13-án, hanem 20-án fog megtartatni, a mely alkalommal az Egyesület koszorúját főgymna- siuműnk egyik jeles növendéke fogja. Kölcsey- szobrára letenni. A közgyűlést megelőzőleg 19-én választmányi ülést tartanak. — Dalegyesületi mulatság. A dalegyesület május hó 3-án a polgári olvasókör dísztermében felolvasással egybekötött hangversenyt rendez. A rendezőség, hogy az estély sikerét biztosítsa, Nagy László alispánt nyerte meg felolvasónak. Zongorázni Csipkés Jolán ka fog. Maga a dalegyesület 3 számmal szerepel. A teljes műsort majd lapunk egy más számában közöljük. A hangversenyre már most felhívjuk a közönség szives érdeklődését. — Uránia színház. A budapesti magyar tudományos Uránia színház e hó 15., 16. és 17-én (tehát nem mint lapunk múlt számában jelezve volt: 23., 24. és 25-én) a megyeháza nagytermében előadást tart. — 15-én Spanyolország, 16-án Monte-Garlo lesz bemutatva. Jegyek előre válthatók Eigner Simon könyvkereskedésében. A már előjegyzett jegyek legkésőbb 11-ig beváltandók. Helyárak : I. rendű ülés 2 korona, II. rendű ülés 1 korona 60 fillér, III. rendű ülés 1 korona 20 fillér, állóhely 80 fillér, diák- és katonajegy 60 fillér, karzat 40 fillér. — Vármegyei közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tart vármegyénk törvényhatósági bizottsága holnap délelőtt 10 órakor a székház nagytermében. Tárgyalás alá kerül a múlt évi házipénztári zárszámadás. —- Gyászeset. Szatmár városának gyásza van. Polgármestere Hérmán Mihály folyó hó 5-én elhunyt. A megboldogult 1879-ben lépett a közpályára, midőn Szatmár város tiszti főügyészévé választotta. Majd 1895. évben á város polgármestere lett. A közpályán elévülhetetlen érdemeket szerzett s ama rohamos fejlődés és haladás, mely Szatmár városában észlelhető legnagyobb részt az ő munkásságának köszönhető s az ő érdeme. — Haláláról gyászoló családja és a város közönsége is adott ki gyászjelentést. A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Özv. Hérmán Mihályné szül. Antal Róza, úgy a maga. mint férjének édes apja, testvérei és az összes kiterjedt rokonság részéről is mély fájdalommal tudatja forrón szeretett férjének Hérmán Mihály Szatmár szab. kir. város polgármesterének, élete 54-ik, boldog házasságának 20-ik évében, 1902. április 5-én, reggeli 4 órakor hosszas szenvedésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme vasárnap, folyó hó 6-án délután 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. április 5. Béke lengjen porai felett! A város közönsége által kiadott gyászjelentés igy hangzik: Szatmárnémeti szab. kir. város közönsége és tisztikara fájdalommal tudatja, szeretett polgármesterének Hermán Mihálynak, 1902. évi ápril hó 5-én, élete 54-ik, közszolgálata 23-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó évi ápril hó 6-án délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szei-- tartása szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. ápril hó 5-én. Temetése e hó 6-án délután 4 ói'akor óriási i-észvét mellett ment végbe. A temetésen városunk nevében Debreczeni István polgár- mester és Demidor Ignácz rendőrkapitány vettek részt. — Névnap. Schultheisz Vincze fögym- nasiumi tanárt folyó hó 5-én, névnapja alkalmából tisztelőinek és barátainak nagy száma kei'este fel, hogy jókívánságaikat tolmácsolják. A még rövid idő óta köztünk levő, de már is közszeretetben álló tanárnak mi is őszintén kívánjuk a legjobbakat. A cs. es kir. közöshadseregbeli hadapród iskolába való felvétel tárgyában a nagymélt. m. kir. honvédelmi miniszter ur által 20437—1902. szám alatt kibocsátott pályázati hirdetmény a hivatalos órák alatt a főjegyzői hivatalban az érdeklődők által megtekinthető. Nagykároly, 1902. márczius hó 29. Debreczeni István, polgármester. Ezek az urak — pedig vannak nehány ezren, — mind egy anyától származnak. Ezt a termékeny hölgyet úgy hívják hogy: Alma mater . . . Az ap juk! . . . az apjuk !. . . no — ezt már bajosabb megmondani. Először is az Alma mater őnagysága oldalán levő családfő minden esztendőben változik; — másodszor meg az is, a ki a felnevelt és világgá bocsátott ifjaknak származási levelüket kiadja, úgy írja hogy: „Nos rector“ — a mi magyarul annyit jelent, hogy többen vannak. Hej be sok hűség is veszett ki a világból a sok fiskális miatt! Mert tetszik tudni, ezen urak mindegyikének az életpaszszussa egy kutyabőr... Pusztítják miattuk a sok kutyát, a kutya pedig tudvalevőleg a megtestesült hűség. Azért nem haragszom én a kutyabőrös j fiskálisokra sem! mert mi tagadás benne — | mindegyikünkben már születésünktől fogva j — egy fiskális lakik — persze csak ember- j bőrrel ellátva. Vagy nem gyönyörű példánya a vádló fiskálisnak a kis Pisti ka, a ki szaladva érkezik a mamához és lelkendezve beszéli, hogy Irmanéni a hadnagy bácsival sugdostak. s hogy tőlem megszabaduljanak, egy hatost adtak ezukorkára.. . fel is mutatja corpus delicti gyanánt a staniczlit — persze üresen ; és nem megható csemetéje a védő ügyvédnek az okosabb Matvika, a ki nyomban követve öcscsét, már a folyáson kiálltja, hogy „anyuska, Irmanéni nem tett semmit és a hadnagybácsi mindig hangosan beszélt; Pistika hazudik, mert keveselte a ezukrot“ ... (Megjegyzendő, hogy Matvika két hatost kapott.) Az anya pedig mosolyog a kis perlekedő ügyvédek felett, — mert tudja, hogy „Jegyesek" mennyire szeretnek megszabadulni a leskelődő kópéktól — s hogy mily fontosságot tulajdonítson a két ellenkező híradásnak . . . A híradás — most nálunk roppantul meg van könnyítve. ... Odaáll az emberva fal mellé, kétszer megcsavar valami verkli- forganttyut, a fülit egy skatulyába dugja és elkiáltja magát, hogy : Józsi!. .. Erre csengetés — és- a fülünkbe hangzik: „itt vagyok:“ Akkor aztán az ember elbeszéli a falnak, hogy mit akar; — meg is kapja mindjárt a választ, — s ha még egyszer csengetnek elmehet, — egész nyugodtan a felöl, - hogy Józsi barátja megkapta az üzenetet, még pedig első kézből — tehát egész valóságában. Mindezt kérem — elvégzi a telefon. Ez magyar találmány, legalább a neve határozottan arra mutat. „Telefoninak azért hívják, mert a mely városba beleteszi a lábát, az egész utczákat és a házak tetejét mind tele fonja drötszálakkal úgy, hogy az első napokban a hires károlyi varjuk és szarkák a veszedelmes pókhálók miatt haza sem mertek jönni aludni. Ugyan nem tudom! ez a könnyű híradás előnyünkrevan-e vagy hátrányunkra! Mert igaz ugyan, hogy nagyon kellemes, ha az ember az esernyőjét otthon feledve — a Manczinak telefonon édes szavakkal hirt adhat a baji’ól; .— de viszont nagyon kellemetlen, ha férj uram otthon azt mondja, hogy a kaszinóba megy, —: azonban Józsi í barátjával a „Kis pipába“ somfordái. — s ha aztán egy óra múlva az édes Manczinak jut eszébe a kaszinó telefonját megcsengetni, onnan pedig azt kiabálják vissza, hogy „a nagyságos ur nincs itt“... Pei-sze az ártatlan férj rögtön le van leplezve. Némelyek ezért — és sokan a drótháló zúgásáért nem szeretik a telefont. Az utóbbiak nem gondolják meg — vagy nem tudják — I a telefon nemesítő hatását jövő nemzedékünk műveltségére. Házaink most olyanok, mint a zeneszelenczék. Az Aeolhárfa minden akkordjai zengedeznek állandóan fölöttünk — és kérem, akármelyik orvos 2 forintért írásban is igazolni fogja annak a feltevésnek a biztos bekövetkezését, hogy már tiz év múlva — annyi muzsikális gyermekünk lesz a telefon zenei hatása miatt, hogy a Kölcsey-ltörnek évenkint legalább 300 estélyt kell rendezni, hogy valamennyi serdülő zenegenie sorrendben magát produkálhassa, holott most a zeneszámokkal olykor majdnem zavarba jövünk. Hogy aztán miért és miképp történik e különös fejlődés, azt magyarázza meg az, a ki a két forintot kapta. .. De sok is függ a helyes magyarázattól !!... így kérem körünk legtudósabb írója és leghivatottabb felolvasója, egy múltkori estélyünkön rendkívül kedves csevegés alakjában a párisi salonéletct jellemezve — különösen Madame Du Defand és De iLaunay — párisi szellemnagyságok salonjíi ban lefolyt nemes versengés történetét — a tőle megszokott előkelő stylusban — adta elő ... És mi történt'? ... A terem egyik sarkában, — több női felöltővel a karján, — Juczika szobalány is végig hallgatva a szebb- nél-szebb műsort — másnap a kaszinó sarkán Laczi fiakkeresnek azt mesélte, hogy „gyönyörű volt minden!... nagyszerű ! ... még azt a borzasztóságot is mesélték, hogy Párisban a sok szellemek éjjel-nappal járkálnak,. .. csak azt nem tudom! hogy a nagyságos alispán ur neiu restelte, ■*- annyi nép előtt egy fél óráig is hajtogatni: hogy valami Fügefán kisasszony, a ki mesterségére „Madam“ volt, még valami Ló-né asszony mindig azon czivakodtak, hogy melyiknek van többet érő szalon-ná-ja. Ha ismerős volnék Juczikával, úgy a Kölcsey-kör reputátiója érdekében igyekezném helyrehozni a tévedést és megakadályozni ennek a pletykának további terjesz- ítését. . . Mert kérem ! a pletyka sírásója a barátságnak, megölője a tisztességnek és gyilkosa a becsületnek. Mondják ugyan, hogy ártatlan pletyka is van ! de én ezt mindig csak ott hallottam, a hol kávét isznak; és ha megfigyeltem ezen „ártatlan“ jellemzés mellett elmondott dolgokat, — mégis úgy találtam, hogy ez az édes pletykázás... olyan mint az ártatlan méhecske, okvetlenül csip, ha valamely élő- I testbe ütközik .. . teszem azt, a megszólt j távollevőnek a fülébe ... Mindig valamely távollevő annak a kávénak az áldozata, — nem úgy, mint a bornál, a hol nyílt becsületességgel a jelenlevők egymást szokták — szeretni. Ezért magam is eliez az őszinte italhoz ragaszkodom és egyéni felfogásom szerint méltán csudálkozom azon, hogy be nem tiltották eddig még a kávé behozatalát, vagy legalább el nem rendelték, hogy az ember kávét csak magába ihassék ... Tál-sas élvezetnél a bor és a kávé iz- : gató hatása úgy különbözik egymástól, mint i a Humor a Szatyrától! Ohó !.. . nem akarok én is féh-eértés- nek áldozatul esni, hogy holnap akárki azt mesélje, miképp itt ai-ról beszélgettem, hogy „két szerelmes hogyan külömbözött össze!“ Tehát,.. . ha maga megint itt van Juczika, értse meg, hogy Humor az nem valami vidám urfi és Szatíra —• az nem epés kisasszony! Nem is szerelmesek egymásba, nem is szabad, a közeli rokonság miatt... Hozzá annyira más a természetük, hogy a mig „Humor“ a negédes, ártatlan tréfa kifejezője, bohó események kaczagtató és.. . No — majdnem belebonyolódtam megint a defiuitiókba, pedig már mondtam, hogy nem szei-etem az elméletet! Figveljen Juczika ! .. . Példákban fogom , megmondani, mi a Humor és mi a Szatíra : Ha a bakabácsi este a profuntkenyér- böl egyszei-rc két darabot vág, ezeket egyL_
