Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-03 / 14. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE

egyszer kitavaszodik, nincs mit tartanunk az oly gyakori visszaugrásoktól.

S ha mindezeket elértük, földeink termékenysége is öregbedik, marhaállományunk pedig felvirul, mert a fü növése megújulván ott, hol eddig kopár kőzetek és futóhomok-térségek haszonvehetetlen hevertek, a fák árnyéka és oltalma alatt begyepesedvén, dús legelőt kínálnak barmainknak.

S ami a legfőbb, lesz tüziszer és épületfánk bőségben, aminek most hiányát érezzük.

Ültessünk tehát fákat s az Isten áldása lesz működésünkön, unokáink és dédunokáink fogják majd egykoron áldani ama jótékony kezeket, melyek a jólét ily gazdag forrását hagyták számukra örökségül.

HÍREK.

— Meghívó. A képviselőtestület tagjait a folyó év április hó 6-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó évnegyedes rendes közgyűlésre tisztelettel meghivom. Nagykároly, 1902. ápril 1-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Polgármester eseményi- jelentése az 1901 -ik évről. 2. Az 1901. évi házipénztári, községi közmunkapénztári, továbbá kövezetvám, városi tisztinyugdij-alap, szegényintézeti, Agoston-alapitványi, kórházi s a városi tanács kezelése alatt álló összes ■ alapok és alapítványok számadásának meg-j vizsgálása s a felmentvény megadása. 3. Az 1901. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása s a felmentvény megadása. 4. A város kezelése alatt álló pénzek elhelyezésére vonatkozó határozat. 5. A Kálmánd-utcza jobb oldala szabályozásának megállapítása, ugyanitt az asztfalt-gyalogjáró egyrészének áthelyezése. 6. Kaplony község megkeresése, hogy a Nagykárolyból kiinduló lápi-ut Kaplony községen vezettessék által, e czélból a vármegyei törvényhatósághoz a város részéről is hasonló kérvény adassék be. 7. A m. leír. közigazgatási bíróság ítélete Lamarche Albert | fürészgyár-telepének a kövezetvám alóli mentességet kérő vitás ügyében ; ezzel egyidejűleg Lamarche Albert fürészgyár-telepének kérvénye a vámos közutat nem érintő szállítmányai mennyiségének bizottságilag leendő megállapítása iránt. 8. A kassai kereskedelmi és iparkamara megkeresése a szepesmegyei takács és müszövő áruknak a házalási kereskedés tilalma alól kivétele végett. 9. A trieszti általános biztosító-társaság ajánlata a városi pénztárnak betöréses lopás elleni biztositása végett. 10. Simon László kérelme a 21—902. számú képviselőtestületi határozattal terhére megállapított kártalanítási ár mérséklése iránt. 11. Kovács József kérelme a 23—902. számú képviselőtestületi határozattál terhére megállapított kártalanítási ár mérséklése iránt. 12. Vida István Somos- utczai lakos telkéhez csatolt 17'46 m2 terület árának megállapítása. 13. Strucz László Térei-utczai lakos telkéhez csatolt 2'3 ms terület árának megállapítása. 14. Székely András hajnal-utczai lakos telkéhez csatolt 3'88 m2 terület árának megállapítása. 15. Nagykároly város területén az ebtartásra vonatkozólag alkotott szabályrendelet; ezzel egyidejűleg a vármegyei törvényhatósághoz kérvény beadása, hogy- ezen szabályrendelet

jóváhagyása folytán az ebtartásból befolyó jövedelemnek a vármegye részére eszköz- lendö fizetése alól Nagykároly város mentessék fel. 16. 4 február havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 17. A márez. havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 18. A városi árvaszék jelentése a gyámoltak és gondnokoltak részére 1902. évben adható kamatok mennyiségéről. 19. A honvéd állomás-parancsnok megkeresése a téli barakből egy szoba, konyha és kamarának Fruttinger János őrmester részére négy évi használatra díjtalan átengedése végeit. 20. Frank Lajos kérelme a Lövölde-kertben egy szoba s konyha készíttetése iránt. 21. Miklois István és társai ajánlata a Lubi- soron levő városi földből 4 holdnak kibérlése iránt. 22. 24 órával előbb beadandó indítványok tárgyalása.

— A „Kölcsey-egyesület“ a szezon

utolsó felolvasó-estélyét folyó hó 12-én fogja a vármegyeháza nagytermében megtartani. Ezen estély különösen fényesnek és sikeresnek Ígérkezik, mert a lelkes ügybuzgó irodalmi szakosztály-elnöknek Csóti Márknak sikerült oly programmot összeállítani, mely minden tekintetben biztosítja az estély sikerét, A honvéd-zenekaron kívül közreműködő szatmári vendégek bizonyára nagy és előkelő közönséget fognak az estélyre összehozni, s a közönség bizonyára tömeges megjelenésével fogja az elnökség fáradozását meghálálni. A programmot tánczmulatság követi. Az estély műsorát lapunk jövő számában közöljük.

— Uránia színház Nagykárolyban. A

budapesti Uránia magyar tudományos , színház folyó évi április hó 23., 24. és 25-én a megyeháza nagytermében előadást tart. Jegyek már most előjegyezhetők Eigner Simon könyv- kereskedésében.

Ováczió. Igen kellemes meglepetés érte Dr. Csánk István, városunkban is általános tisztelet és szeretetnek örvendő fényi plébánost. Múlt hó 30-án ugyanis a község és az iskolaszék elöljárósága a íisharmoniumra való gyűjtés czimén meghívta a község elöljárósághoz, s azon alkalomból folyólag, hogy akkor volt 25 éve, hogy a község lelkipásztorává lett, legnagyobb cs odaadó ragaszkodásuknak adtak kifejezést a könyökig meghatott ősz lelkipásztor előtt. Estére az ünnepelt plébános tiszteletére a gyermekek sikerült előadást rendeztek. — Mi is a log- őszintébben üdvözöljük áldásos működésének 25 éves évfordulója alkalmából.

— Közgyűlés. A nagykárolyi „Kölesey- egyesület“ ez évi rendes közgyűlését folyó hó 13-án vasárnap fogja a vármegyeháza nagytermében megtartani. A közgyűlést megelőzőleg a főgyinnasiumí ifjúság zászló alatt kivonul a Kölcsey-szoborhoz s azt megkoszorúzzák. A közgyűlés tárgysorozatát jövő számunkban fogjuk közölni.

— Nemzeti ünnep. A róm. kath. főgymn.

ifjúsága folyó hó 11-én a 48-as törvények szentesítésének emlékére a városi tornacsarnokban d. e. 10 órakor ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Japán induló Ga- verszkytől, előadja a főgymn. zenekar. .2. Árpád siri álma M. Kovács Gyulától, szavalja Liszer Emil VII. o. t. 3. Hymnusz Kölcseytől, énekli a főgymn. énekkar. 4. Magyar népdalok, előadja a főgymn. zenekar. 5. A magyar

nyelv Ábrányi Emiltől, szavalja Weisz Bernát VII. o. t. 6. Kurucz dalok, előadja a főgymn. énekkar. 7. Ünnepi beszéd. Tartja Hám József főgymn. igazgató. 8. Szózat Vörösmarty- tól, énekli a főgymn. énekkar. 9. Hullámok felett Inventis Rosetől, előadja a főgymn. zenekar. Az ünnepségre külön meghívók nincsenek, azért a város értelmiségét ez utón hívja meg az igazgatóság.

— Közgyűlés. A róm. kath. hitközség márczius hó 31-én, húsvét hétfőn tartotta meg rendes közgyűlését, a melynek egyedüli tárgyát az egyháztanácsi és iskolaszéki tagok megválasztása képezte. Az egyhangúlag megejtett választáson az egyháztanács rendes tagjaivá lettek: Balogh Kálmán, Róth Károly, Frast János, Friedl János, Dr. Jékel László, Kőszeghy-Gyula, Papp Béla, Serly Ferencz, Stróhmájer Ferencz, Dr. Serly Gusztáv, Serly György, N. Szabó Antal, Vetzák Ede, Zajúk Antal, ifj. Gindele János, Schiffbeck Károly, Lukácsovits János és Báthory István. Az iskolaszék tagjaivá Kőszeghy Gyula, Dr. Aáron Sándor, Hám József, Schuszteritsch Ferencz, Dr. Serly Gusztáv, N. -Szabó Antal, Serly György, Wagner Lajos, Wetzák Ede, Dr. Kovács Dezső, Kemény Alajos és Csóti Márk lettek.

— Dalestély. Dalegyesületünk ez idén első dalestélyét május hó 3-án fogja megtartani a Polgári olvasókör helyiségében. A dalestély programmjának összeállításával a választmány az elnökséget bízta meg s annyit már előre is jelezhetünk, hogy igen érdekes és mulattató estélyre van kilátásunk, melyre már jóelőre felhívjuk a közönség figyelmét, mert ha valamely egyesület, úgy a dalárda igazán megérdemli a közönség támogatását.

— Esküvő. Csics Lajos nagykárolyi kir. járásbirósági albiró múlt hó 31-én, husvét másodnapján a szatmári székesegyházban tartotta esküvőjét Bossin Gizella kisasszonynyal, Bossin József szatmári gyógyszerész és törvényhatósági bizottsági tag és neje Nusszer Matiki úrnő kedves és szép leányával. Sók boldogságot kívánunk a szerető szivek frigyéhez !

— Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Makranczy József törvényhatósági m. kir. állatorvost a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatából ugyanezen fizetési osztály első fokozatába léptette elő.

— A tennis játékban részt venni szándékozók felkéretnek, hogy vasárnap d. u. fél 4 órakor a régi kaszinó nagytermében tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Nemestóthi Szabó Antal, a Kölcsey- Egyesület közművelődési szakosztályának elnöke.

— Sorozás. Holnap folyó hó 4-én kezdődik városunkban a sorozás. Pénteken és szombaton a nagykárolyi illetőségű ifjak kerülnek mérték alá, 6—10-ig pedig a vidékiek sorozása fog megtörténni. Városunk szokott csendességéből pár napra kivetkőzik s örvendező, vagy elkeseredett legények nótája fog végighangzani az utczákon.

— Halálozás. Özv. Szodoray Sándorné szül. Tóthfalussy Paula, élétének 65-ik évében hosszas szenvedés után e hó 1-én elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz. Béke poraira!

kát. De evvel nem érte be a rokon, hanem éjfél felé meg-megszólalt: „Alszol, öcsém?“ „Nem, nagybácsi!“ — „Nahát ugyebár nincsen Isten!“ íme a nagybácsi paedagogiája! Megvolt mételyezve a szív, gyökereket vert a kétely. Eleinte kételkedett a vallás igazságaiban, Isten létezésében, később mindenben s végre önmagában. El lehet képzelni, mily borzasztóan sújtotta őt édes anyja halála, annak a szerető jó anyának, aki őt annyira szerette, ki képes volt elhagyni otthonát, családi tűzhelyét, férjét, csakhogy az ő édes Nikije mellett lehessen, képes feláldozni női büszkeségét, képes nélkülözni, szenvedni,. csak a Niki legyen boldog. Bizony hit nélkül ilyen rettenetes veszteség őrültté tehet valakit. S ime, nemcsak tömérdek verse bizonyítja, mennyire eped az elvesztett vigasztaló hitért, de min egy kényszeríteni akarja lelkét, hogy higyjen az örök életben. Borza- dály fogja el az embert, ha olvassa sógorához irt egyik levelében e szivet rázó vallomást: „Midőn édes anyám ravatalát elhagytam, kénytelen voltam vallásom _ foszlányait fáradtsággal összeszedni, hogy meg ne tébolyodjam.“

De már későn, a méreg folytatta munkáját.

Nem lehet azonban elhallgatni egy másik körülményt, a mely szintén hatott Lenaura s igy költészetére is. Azt hiszem, nem csalódom, ha állítom, hogy a könnyelmű kalandokra vadászó, szerencsétlen atya vére megmételyezte költőnk szivét. Boldogtalan volt a szülők ellenére kötött házasság, lehet, hogy átok is kisérte s ez átszármazott a szegény gyermekekre. Az önfeláldozó anya

beczézi gyermekeit, az apa? No lássuk az apát is! Mint Írnok kénytelen volt a volt katonatiszt a jobb élethez szokott feleségével Csatádon a hol költőnk született, szerényen meghúzódni. Itt történt, hogy három éves leánykájuk súlyosan megbetegedett. A faluban csak egyszerű sebész volt. Az aggódó anya, de különösen a gyermek rettenetes kínjai késztik az atyát, hogy Temesvárra siessen s bármily áldozatért is onnan orvost hozzon gyermekéhez. Múlnak az órák. Itt kellene már lennie. Mily borzasztó lehetett e magára maradt anyának fájdalma! Látja gyermeke vergődését, haláltusáját; megszűnik a kin, a gyermek meghalt. Odaborul kis meghalt gyermekére, de ime kopognak, talán a fájdalomtól megtört férje jön, hogy vigasztalja ? Nem. Helyette két marezona külsejű férfiú jelenik meg s hidegvérrel kíméletlenülbda- nyujtanak az alig élő anyának egy 13000 forintról szóló váltót aláírás végett, mert ennyit vesztett kártyán a beteg gyermek orvost kereső atyja. Ha vonakodik aláírni, lakkor az adósok börtönébe kerül férje. Itt . a kis holttest, de amott alszik a kis Niki. hát ennek az apróságnak nevét sárba hurczol- ják? Nem, inkább menjen rá anyai öröksége és aláírta. — Az atya elhagyja családját, s mig ő mulat, a szegény anya három gyermekével nélkülöz; megrabolja gyermekét örökségétől hasonlóan, mint a korán elhunyt Reviczky Gyulának atyja tette, de végre a halál is közbeszól és' az alig 29 éves férfi sorvadásban meghal.

Lehetetlen, hogy mindez a serdülő ifjúra hatással ne lett volna.

A vér s a megrendült hit tették boldogtalanná. Nyugalmat nem talál sehol s semmi-1 ben. Valóságos nomád életet folytat. Hallgatja a filozófiát, a jogot, az orvosi tudó-! mányt. A legnagyobb szorgalommal fog az egyes stúdiumokhoz, de egyet sem fejez be, bármennyire unszolják igaz barátai. Csak a költészet és a zene nyújt neki életkedvet, mindkettőben a szomorút szereti. Nem egy | kortása lelkesedéssel emlékszik meg hegedű-1 játékáról pl. Schmidt Ágoston elragadtatással Írja, hogy annyi érzelemmel sohasem hallott magyar nótákat játszani, mint Lenautói. Szerette is. a magyart; a magyar fajt, vidéket, szokásokat igen sok hatásos költe-; ményében ecseteli, mindamellett egészen magunkénak nem mondhatjuk, hisz számos levelében, különösen Amerikából irt leveleiben kifejezést ad legforróbb vágyának, hogy minél előbb szeretett hazájába, Ausztriába visszatérhessen; neki is mint a gólyamadárnak a Gondviselés két hazát adott s még- \ sem volt boldog! Szerelme sem! Több nő j vonzalmát birta, szeretni azonban csak egyet szeretett igazán, de a fatum itt is üldözte, nem mintha a viszonszeretet nem volt volna meg, hanem az istenített nő legjobb barátjának felesége volt. Kezdődött Werthers Leiden, nem lett ugyan öngyilkos, mint Goethe hőse, Werther, reá nagyobb csapás várt. Barátai rábeszélésére családot akart alapítani, j hogy talán igy visszanyeri az elvesztett boldogságot, amely után annyira sóvárgott, de eljegyzése után való 18-ik napra megőrült — se rettenetes betegség 6 övig tartott;! mig végre a jó Isten magához szólította a legújabb kor legnagyob lyrikusát.

—- Gyászeset. Toóth Sándor uradalmi intézőt súlyos családi gyász érte. Édes anyja, özv. Lázár Mártonná márczius hó 28-án elhalt. Haláláról a gyászoló család következő jelentést adta ki: Toóth Sándor, Kálmán, Gyula és Béla mint az elhunyt gyermekei úgy maguk mint családjuk, valamint az elhunyt testvérei és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják a felejthetet- I len jó édes anya, anyós, nagyanya, testvér és rokonnak, özv. Lázár Mártonná szül. Náb- ráczky Idának, élte 63-ik évében folyó hó 28-án reggel 5 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhuny tát. A megboldogult hült teteme folyó hó 29-én d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a (Gróf Károlyi-utcza 6. számú gyászháztól) a helybeli mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig április hó 8-án reggel 9 órakor fog a helybeli plébánia templomban az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1902. márczius 28. Béke legyen hamvai felett! — A megboldogult temetése múlt hó 29-én d. u. 3 órakor ment végbe s az ismerősök és a család nagyszámú tisztelői kisérték utolsó utján a temetőbe.

— Pártgyülés. A megyei függetlenségi párt elnöke a következő meghívót bocsátotta ki a párt tagjaihoz : Tisztelt párttag Ur! Az általános képviselőválasztások és a tiszujitás lezajlása óta előállott helyzet szükségessé

,teszi, hogy pártunk a megyei rendes tavaszi közgyűlést megelőzőleg határozzon, állapítsa meg a teendő indítványokat, jelölje ki, kiket ! biz meg a felszólásokkal, pártunk álláspontjának megvédésével a májusi gyűlésen. Ez okból f. év április 9-én délelőtt 10 órakor Szatmáron, a Károlyiház fogadóban párt- J gyűlést hívok egybe és felkérem párttag urat, hogy okvetlenül vegyen részt gyűlésünkön I és kövessen el mindent, hogy a rendkívül fontos tárgyakra való tekintetből pártunknak ha csak lehet minden tagja jelen legyen. Tájékozás végett tudatom, hogy eddig a következő indítványok és ügyek lesznek gyűlésünkön tárgyalva: ♦. A Batthyány arcz- kép tárgyában újabb indítvány. 2. Az 1848. XX. t.-cz. tárgyában teendő indítvány. 3. Több megyei átiratok tárgyalása II. Rákóczy Ferencz ellen hozott t.-cz. megváltoztatása ügyében. 4. Indítvány fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt Papp Kálmán vármegyei várnagy ellen. Budapest, 1902. márcz. 25. Hazafias üdvözlettel Luby Géza, m. pártelnök.

— Képesítés. Nagy Gusztáv pénzügyigazgatósági dijnok, az irodakezelési szakvizsgát kitűnő sikerrel letette.

•— Czirkusz. Husvét első napja óta a Nagypiacztéren levő czirkuszhelyiségben Wilson (Weisz) Testvérek Czirkusz-Vari été társulata tartja előadásait. Minden este szép számú közönség nézi végig az előadást, de a társulat meg is érdemli a támogatást, mert igazán ügyes mutatványokkal szórakoztatja a közönséget. Különösen figyelemre méltók Mr. Duval ur bámulatosan szép produkcziói, a Frangois fivérek mutatványai, a Killiány pár egyensúlyozó művészek és Eugénia k. a. kézequilibrista programmpontjai. E mellett Weisz, a kitűnő magyar bohócz ügyes mókái részesülnek nagy tetszésben. Érdemes megnézni. — A társulat e hó második felében Szatmárra szándékozik menni, a jól szervezett társulatot ajánljuk a szatmári közönség támogatásába.

— Halálozás. Özv. Hippe Frigyesné szül. Klausz Ottilia, életének 79-ik évében múlt hó 29-én elhunyt. Temetése márcz. hó 31-én a rokonok és ismerősök részvéte mellett ment végbe. Az elhunytban Klausz Endre festő testvérét gyászolja. A kiadott gyászjelentés igy szól: Alólirottak a pótolhatatlan veszteség feletti igaz bánattól mélyen lesújtva, úgy a maguk, mint a nágykiterjedésü rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a legjobb anyának, anyósnak, nagyanyának és testvérnek Özv, Hippe Frigyesné szül. Klausz Ottiliának áldásdús élete 79-ik évében folyó 1902. évi márczius hó 29-ik napján, rövid szenvedés után történt csendes elhunytét. A megdicsőült. hült tetemei folyó évi márczius 31-én d. u. 4 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint a gyászháznál tartandó rövid ima után örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Nagykárolyban. 1902. évi márczius hó 29-én. Béke kihűlt poraira, áldás emlékére ! Ottilia férjezett Jakócs Istvánná, Emma özv. Madách Rajmondné, gyermekei. Klausz Endre, mint testvér. Madách Margit, Elemér és Jolán, unokái. Jakócs István, mint vő. Klausz Endrédé, özv. Klausz Gusztávné sógornői.

— Lóversenyek Dabreczenben. Versenyföltételek. Első nap. Szombat, április 26-án. I. Nyeretlenek éladóversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 1600 méter. II. Deb- reczen sz. kir. város dija. 100 drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Ezenkívül 100 korona (egyleti dij) a második lónak. Távol-