Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-27 / 13. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Statisztikái kimutatás. Nagykároly rend. tan. város rendörkapitányi hivatalának 1901.. évi ügyforgalomról, szolgálati tevékenységéről. 1. Ügyforgalom. Rendőri ügyben beérkezett . . 3207 Kihágási , » • • 548 Állategészségi ügyben beérkezett 542 Mezőrendőri „ » 116 Igazolási jegy , - 23 Illetőségi cselédkönyv ügyben beérkezett ................................ 61 Hevenyfertőzőkór ügyben beérkezett ............................... 125 Bű nügyekben beérkezett . . 174______ Ös szesen: 4796 ügydrb. Ezek közül felmerült: Hatóság és közcsend elleni kihágás 51 Közbiztonság .. - 91 Pénz és értékpapír Közrend és közszemérem elleni kihágás....................................92 Sz erencsejáték által elkövetett kihágás............................... 1 Kö zegészség és testi épség elleni kihágás....................................44 Tu lajdon elleni kihágás ... 3 1894. évi XII. t.-cz. elleni kihágás 10 Vadászati törvény „ „ 6 Erdörendőri .. „ ,. — Cselédtörvény „ ,, 36 Egyéb kihágások . . . . . ■ 93_____ Ös szesen: 427 esetben. Bűnügyekben. Lopás büntette és vétsége . . 68 Csalás és sikkasztás büntette és vétsége................................ 10 Csalárdbukás büntette és vétsége 2 Pénzhamisítás „ „3 Súlyos és könnyű testi sértés büntette és vétsége .... 21 Párviadal büntette és vétsége . 1 Rablás büntette........................ 1 Er őszakos nemi közösülés büntette 2 Magzat elhajtás büntette ... — Egyéb büntettek és vétségek . 59______ Ös szesen : 167 esetben. Az elsoroltak közül: Elutasittatott............................ — ügy. Má s hatósághoz áttétetett . . — Visszavonás folytán beszüntettetett 31 efe'.V'"’» Felmentő ítélet hozatott ... 115 o|,e,ii ügyben. 1 15 napi elzárásra marasztaltatok ................................... 52 1 napon aluli........................ 4 20 koronán aluli pénzbüntetésben 254 20—100 koronáig terjedő pénzbüntetésben ................................54 10 0—600 koronáig terjedő pénzbüntetésben ............................ 1 Ki utasittatött . . ........................63______ Ös szesen : 574 egyén. Elzárást szenvedett: 149 férfi, 24 nő. Összesen 173 egyén. Elszenvedtek összesen 348 napot 8 órát. 2. Marhalevél ügyforgalom. Uj marhalevélben............... 8377 Ma rhalevél átírásban .... 16682 Marhalevél bejegyzésben . . 1161 Marhalevél irányításban ... 1148____~JS Ös szesen : 27368 drb. i§ Bevételek: Az 1879. évi 40. t.-cz. alapján kiszabott büntetések után . 524 K f Az 1888. évi VII. t.-cz. alapján kiszabott büntetések után . 69 „ — Az 1890. évi I. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből . 16 „ -—1,. Az 1894. évi XII. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből 87 „ —\ „ Vegyes nemű pénzbüntetésekből 146 „ — ,, Mulatságok és mutatványok engedélyezéséből ................... 1308 .. —| „ Ma rhalevél kezelési dijból . . 1930 , 98 „ Összesen : 4080 K 98 f Nyilvántartatott: Szabadságra bocsátott fegyencz ... 2 Dajkaságba adott gyermek...... 14 El mekóros.................................. 4 Hülye........................... 5 Kü lföldi.......................................... 28 Nyilvános ellenőrzés alatt álló üzletek. Közfogyasztás alól elvonatott 5 drb szarvas- ■ marha. 3 drb sertés. Ragályos állati betegségben elhullott: Szarvasmarha 3 darab, sertés 16 darab. Állatvásári felhajtás volt: 6695 ló, 11316 szarvasmarha, 24381 sertés, 1258 juh, 16 kecske. Nagykároly, 1902. márczius 20-án. Demidor Ignácz. rendőrkapitány. Vendéglő . ...................................36 Á A* Kávéház ................................... 3 Korcsma . ................................... 6 Szálló . . ................................... 4 G +■= Szikvizgyár ................................... 3 G Sü tőmühely ...................................13 ...................................31 Mészárszék Összesen: 96 3. Állatállomány. Tenyészmén Kanczaló ............................... 1 Heréltló . Növendékló •...............................216 Összesen: 894 drb. Bika . . . ................................... 17 Tehén . . ...................................762 Ökör . . ...................................219 Növendék ...................................811 Összesen: 1809 drb. Juh . . . ................................... 7392 Kecske..................................................... 4 jöjj Sertés........................................... 1906 drb. Közfogyasztásra levágatott. Bika ............................................... 8 Ök ör........................................... 35 Te hén.............................................1353 Bo rjú........................................... 2378 Bi valy........................................... 1 Ju h.................................................1168 Bárány..............................................148 Ke cske ....................................... 8 Gö dölye....................................... 15 Se rtés........................................... 2067 Ös szesen: 7181 drb. hírek. Lapuul; olvasóinál;, munkatársainál; és barátainak boldog húsvéti ünnepeket kivárnunk! Nagy heti szertartások. A róm. kath. plébánia templomban a nagyheti szertartások a következő sorrendben fognak megtartatni Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise, mely után az oltárok díszeiktől megfosztatnak. Délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken d. e. 9 órakor a csonka mise egyéb szertartásokkal, melyeket szent beszéd követ. Délután 3 órakor szent beszéd, utána Jeremiás siralmai. A nagyszombati szertartások délelőtt 8 órakor kezdődnek, melyeket ünnepi mise zár be. Délután 6 órakor a feltámadás ünnepély. Húsvét első és második napján d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise és d. u. 3 órakor vecsernye. — Az ev. ref. egyháznál: Nagypénteken délelőtt és délután Veres Gusztáv segédlelkész tart ünnepi beszédet. Ünnep első napján d. e. Asztalos György lelkész tart ünnepi beszédet, ágendázik: Veres Gusztáv. Délután Veres Gusztáv segédlelkész tart beszédet, úgyszintén ünnep második napján délelőtt is, délután pedig Lukács Mihály tanító. — Az ágostai evang. egyháznál : Húsvét első napján délelőtt fél 10 órakor szent beszédet tart Boross János lelkész, az istenitisztelet után pedig az Úrvacsoráját osztja ki a híveknek. E napon délután fél 3 órakor Nagy Sándor tanító tart szent beszédet. Hétfőn délelőtt az istenitiszteleten Boross János szónokol. Szemle. Lencz Győző ezredes, ezredparancsnok folyó hó 24-én a helybeli honvédzászlóaljnál az altisztképző-iskola felett szemlét tartott. — A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 20-án rendkívüli ülést tartott, a melyen letárgyalták az 1902. évi közúti költségvetést s azt közszemlére kitétel után a közgyűléshez felterjeszteni rendelik. Ezen kívül Ilosvay Gusztáv főszolgabíró letelte az elsőfokú erdészeti bírói esküt. Hangverseny. Az április hó első felében rendezendő tánczczal egybekötött Kölcsey-estély hangversenyére a közönség figyelmét újólag felhívjuk. Értesülésünk szerint az egylet tevékeny elnöke Csóti Márk olyan programm összeállításán fáradozik, melynek keletkezett belőle, a „Guntram királyi monda“, r A monda szerint Guntram király egyszer ki- 1 fáradtan dőlt egyik hű szolgájának karjai r közzé és elaludt. Alig alszik el a király, f csodálatos látvány tárul a szolga szemei elé: z urának szájából kígyóhoz hasonló állatot lát j i kifutni. A kis állat a közelben levő patak! £ felé siet, azon átmenni akarván. Hiába minden j 1 fáradozása, az átmenetei csak akkor sikerül, i ( mikor a szolga kardját a vízre teszi hid j 1 gyanánt; igy átfutván, a túlsó oldalon levő 11 hegyekben eltűnik. Kis idő muiv«. ugyanazon 11 utón visszatér az alvó királyba, ki erre fölébredvén, egész élvezettel beszéli el, hogy |' álmában mint utazott ő vashídon át és bolyon- í; gott aranynyal telt hegyek között. Mily babo- < nás fölfogás, különösen akkor, ha azt vészük i tekintetbe, hogy a történetke keletkezése a i keresztény korba esik. Megszoktuk már azt, hogy olyan nézetre, mely a mi tudományos kritikánk előtt meg! ■ nem áll, arra rámondjuk: régi, elavult nézet. I Sok esetben igaz ez a modern fölfogásunk, de általános érvényűnek nem mondható. Hogy azonban a fölsorolt példákban nyilvánuló nézetekkel szemben teljesen jogosult mostani! fölfogásunk, azt nem kell bizonyítani; halomra ; is döntötte azoknak értékét a mai tudományos kutatások eredménye. Ha a régieknek a fölfogása téves, nézzük, vájjon a mai tudományos világ milyen nézetet vall az alvásról. Elsősorban is azon tudományhoz kell fordulnunk, melynek körébe ez a lelki tüne- meny tartozik és ez a philosophia. Azonban ez sem nyújt biztos és teljesen tökéletes meghatározást. Nem is igen csodálhatjuk, mert a tudomány még nem sokat foglalkozott életünk eme részével. Annyi bizonyos, hogy az alvásnak forrása a központi idegrendszerben keresendő. Szitnyai Elek azt mondja : az alvás lényegileg nem más, mint az egész szervezetnek megújhodása. — Hogy egészen világosan lássuk e meghatározást, magyarázVégül az sem kicsinylendő eredmény, hogy nekünk már nincsenek olyan babonás és meseszerü fogalmaink az alvásról, mint a régieknek. Nem hiszünk mi abban, hogy alváskor a lélek elhagyja a testet és különféle mulatságokra jár. Igaz, járunk mi is szórakozni, de nem alváskor, hanem a valóságban ; ilyenkor azonban ott van a léleknek műhelye, maga a test is. Egyik a másikat el nem hagyja, csak a legmélyebb álomban, mint mondani szokás, az örök álomban. Hogy alváskor is sokszor oly gondokkal terhelt, nehéz és küzdelmes az életünk, mint a valóságban : hogy ott is gyakran egész elkeseredetten harczolunk a létért, majd szenvedünk, majd meg jólérezzük magunkat, mulatunk és vigadunk; e jelenségek egész másban lelik magyarázatukat, mi tudjuk ezeknek az okát is és nem gondolkozunk úgy, mint a régiek. íme, mélyen tisztelt közönség, amennyit a számomra kiszabott rövid idő megengedett, azt felhasználtam, hogy futólagosán előadjam az alvásról szóló főbb nézeteket, amelyek a régieknél uralkodtak és most dívnak. Nagy figyelmet érdemel e lelki tünemény, hiszen életünknek második fele ; csaknem annyi időt töltünk benne, mint a való életben, sőt vannak olyan aluszékony emberek is, kik több időt töltenek az álmok világában, mint amennyit a való élet idejének üdvös felhasználására fordítanak. Előadtuk azt, hogy tudományosságunk nagy előrehaladottságának ellenére is mégsem vagyunk egészen tisztában e jelenség mibenlétével: sok okozatnak egyszerű okát is gyakran mély homály födi. Megértéséhez ; a kulcs, hogy folyton kutassunk, állandóan j és mindenre figyeljünk. Legfőbbképen kisér- ! jük figyelemmel az életet, különösen pedig magát az embert, mert végtére is valamennyien emberek vagyunk és az emberrel van legtöbb ügyes-bajos dolgunk, már pedig minél jobban ismerjük őt, annál könyebben boldogulunk a nagy Goethe szerint is „das eigentliche Studium der Menschheit ist der Mensch.“ szépsége, irodalmi értéke egy szélesebb körű irodalmi társaságnak is becsületére válnék. Az egyletet a közönség áldozatkész pártfogásába ajánljuk. — Esküvő. Veres Sándor pettyéni körjegyző, folyó hó 22-én esküdött örök hűséget Asztalos Boriska kisasszonynak. Asztalos György helybeli lelkész, lapunk kiváló munkatársa kedves leányának. A polgári esketés d. e. fi órakor, az egyházi áldás pedig 12 órakor történt meg s az utóbbit a menyasszony sógora, Mády Lajos újpesti lelkész végezte. Boldogságot kívánunk az uj házasoknak ! — A szatmári ügyvédi kamara közgyűlése vasárnap délelőtt 10 órakor volt a városháza nagytermében. —- A közgyűlést dr. Keresztszeghy Lajos nyitotta meg egy tartalmas és szép beszéddel. Az ügyvédek igen nagy számban jelentek meg, ami abban leli magyarázatát, hogy a közgyűlés egyik tárgya a tisztujitás s különösen pedig az elnöki állás betöltése volt s a két jelölt Korányi János és dr. Keresztszeghy Lajos körül erős pártok csoportosultak. Beadatott összesen 71 szavazat, amelyek közzül érvénytelennek mondatott ki 10. Az elnökségre Korányi János kapott 32 és dr. Keresztszeghy Lajos 29 szavazatot, s igy az elnök Korányi János lett. Alelnök dr. Keresztszeghy Lajos; titkár dr. Schönpílug Jenő; ügyész Savanyu János ; pénztárnok Harcsár Géza; rendes választmányi tagok: Csomay Imre, dr. Farkas Antal, dr. Fejes István, Helmeczy József, Koroknay Károly, Uray Géza, Uray Gáspár, dr. Vajay Károly; póttagok: dr. Frieder Adolf, Nagy József, dr. Makár Károly, Nemestóti Szabó Antal. A többi tárgyak kevés módosítással a választmány előterjesztéséhez képest fogadtattak el. Az évi tag- sági-dij 24 koronában állapíttatott meg, a mely folyó évi április 15-ig befizetendő. — Czirkusz. A Wilson (Weisz) testvérek czirkusz-társulata folyó hó 30-án Húsvét első napján kezdi meg előadásait a nagy- piacztéren már épülőfélben lévő lovardában. Jóhirü igazgatók, kik bizonyára egy pár élvezetes előadásban fogják a közönséget részesíteni. — Kirendelés. Az igazságügyminiszter a szatmári kir. törvényszék területére vizs- gáló-biróul Toperczer Kálmán törvényszéki bírót rendelte ki. — Alakuló részvénytársaság. Több budapesti gyáros felkérésére Yetzák Ede a helybeli takarékpénztár vezérigazgatója vállalkozott arra, hogy a helybeli „Melinda“ gőzmalom üzembe hozására egy részvénytársaságot fog összehozni. Az alakulás iránti lépések már megvannak téve s mindenesetre igen előnyös lenne, ha sikerülne a terv s a gőzmalom ismét dolgozhatna. — Felolvasó-estély. Folyó hó 23-án este a Kölcsey-estélyek állandó, díszes és nagyszámú közönsége újból megjelent a vármegyeház nagytermében, hogy az idei harmadik felolvasó-estély nagy fáradtsággal összeállított programmjában gyönyörködjék. Ez az estély is megmutatta a haladást, minden egyes pont valódi műélvezettel adózott a várakozó publikumnak. Hat óra után kevéssel Csóti Márk nyitotta meg az estélyt Voggenhuber Oszkár főgymn. tanár meglepő szép, egyszerű, poetikus dolgozatának felolvasásával. Lenau- nalc, a magyar szivü, de német ajkú költőnek életét, működését mély tudással, szórakoztatva, tanítva mutatta be a közönségnek s a tulajdonkép száraz tárgyat csillogó, pompás mezbe öltöztette az elbeszélő módban irt értekezés, mely hűen festette a nagy lírikus minden szenvedését és boldogságát, mély hatást gyakorolt a közönségre, mely hálájának hosszantartó tapsokban adott kifejezést. Czukor Anna kisasszony kedves zongorajátéka sikerült részét tette az estélynek. Nagy gyakorlottsággal Mihályi „Cserebogár“ ez. ábrándját csalta ki a húrokból szépen, biztosan, a mi igazi zenei vénáról tett tanúságot. Lelkes tapsokkal jutalmazta meg a közönség. A műsor egyik kitünően érdekes pontja a Somossy Miklósné úrnőtől irt dialog volt, melynek előadására Bornemissza Gézáné és — Bartha Antalné akadályoztatása miatt — Somossy Miklósné úrnők szívesen vállalkoztak. A nő- emanczipáczió szükségét vagy helytelenségét szellemesen tárgyaló dialog előadását igaz bravourral oldották meg előadók. Különösen Bornemissza Gézáné úrnő fesztelen, kedves társalgásában, eszmecseréjében, mit partnerével folytatott, meglepő előadási tehetség nyilatkozott meg; Somossy Miklósné úrnő pedig teljes sikerre vezérelte a dialogot, melynek megírására mélyen gondolkozó, ideális eszmékkel telt lelkülete vezérelte. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Csóti Márk elnök olvasta fel ezt követőleg a „Bírálatot“. Az előbbi dialog megkritizálására irta ugyanaz, aki a dialogot megteremtette. Igen találó ötlet volt szerzőtől, hogy saját maga felett mondott bírálatot s ez a bírálat szerzőnek ismert tollát csak dicsérheti. — Szelíd humora gyakran hívta elő a közönség derültségét. Ezt követte a dalárda éneke, mely után feszült figyelem közt Kemény Alajos JL unk kell némileg. Az élettan azt tanítja, ogy az idegsejtek és szövetek fölbomlanak híködésük alatt. Ez úgy értendő, hogy a iglalkozás, a munka kifárasztja a szerve- etet; ha beáll ez az állapot, előáll az alvás, dvás közben az egész szervezet, de főleg z agyvelő pihen, pótolja a fölhasznált része- et, szóval végbemegy a megújhodása. Ezen rtelmezésben Szitnyai meghatározása talál- ozik Pauor definitiójával, mely úgy hangzik, j togy „az alvás az agyidegrendszer állapot- 'áltozásának az eredménye“. Maga az idegrendszer milyen állapotban ran, vagy minő változáson megy keresztül dvásközben, az, ha nem is titok előttünk, le nem sokat tudunk róla. Előfordulnak olyan isetek, melyek ellene szólnak azon vélemény- íek, hogy az alvást az idegrendszer bizonyos állapotváltozása idézi elő. A philosophia igyanazt mondja, hogy az alvás az idegrendszer kimerülése következtében áll be. De mit mondunk akkor, midőn előfordulnak olyan esetek, hogy nagy kimerültség mellett sem alszunk el és viszont megtörténik, mikor a legcsekélyebb kimerültség nélkül is elalszunk. Lehet, hogy ezek kivételes állapotok. De nem tudom, vájjon azok is kivételes állapotnak veszik ezt, kiket pl. csaknem állandóan gyötör az álmatlanság? Láthatjuk tehát, hogy a mai előrehaladott tudomány mélyreható kutatásai mellett sem tudjuk egész biztosan és tökéletesen meghatározni, mi az alvás. Az bizonyos, hogy valamit mégis tudunk és mindenesetre többet s alaposabban, mint a régiek. A kutatásnak helyes irányát, módját, úgyszintén a megfejtésnek eszközeit illetőleg sikerült a helves irányt megtalálnunk. Ha nagy eredményt nem mutathatunk is föl, annyit elértünk, hogy meglevő eredményeinkre építheti majd á későbbi kutatás elméleteit, melyeknek segítségével majdan sikerül teljes megvilágításba hozni ezen kérdést. Az már mindenesetre haladás, sőt nagy vívmány.
